A "damping factor", mint kifejezés, elég csalóka. Nem igazán a rezonanciafrekvencián történő csillapítás itt a lényeg (gondoljunk bele, legalább a tekercs fele mindig kint van a légrésből !, ez ohmos ellenállásként szerepel csak). El lehetne "feszültséggenerátorság" néven is nevezni .
A kimenet gyönyörűen tud lifegni, ha a táp negatív sarka földelt, + csatolókondi. A táp igadozásait a fél DC-t tartani igyekvő kimenet leköveti. Szimmetrikus erősítő kimenete is tud "kváziDC-zni", ha a szimmetria bárhol sérül (pl. a meghajtó páros rendszámú filharmonikásokat termel, 10 kHz-es burst-ök hatására a mélysugárzó huppog !). A végtranyák EB-nyitókarakterisztikája a legritkább esetben egyforma (mindenki a bétáért van oda, pedig az kevésbé fontos általában) a párnak mondott eszközök esetén - még a Sanken RET-ek sem a nekik rendelt párral házasíthatók.
Valójában, amikor eltérő DF-ral bíró erősítőket hasonlítunk össze, egy sereg másban is különböző szituációval kerülünk szembe. A következtetéssel pedig úgy lehet járni, mint a beviszkizés után rendre megkefélt, de a történtekre amnéziás hölgy járt: - Sört kérek, mert a viszkitől megfájdul a 3.14nám !
üdv.: neodymium

Azt mondod szerencsére(gyorsan felejtesz)? Én meg eddig azt hittem, hogy ez átok rajtam! Bár minden relatív(mennyiből mennyit)!
Üdv! watt

watt
Ez gyakorlatilag megeggyezik a sorba kötött LR taggal, csak minden frekvencián érvényesül.
Többit majd. Egyébbként szerencsére gyorsan felejtek, igy mindig üres a fejem, ennélfogva csak rémlik valami.
üdv

Akki!
1ohm 6A = füst.
Komolyra fordítva, oké megpróbálom! De ettől nem az erősítőt és a tápot javítom, csak esetleg tehermentesítem őket a visszarúgásoktól, bár az eredő D-faktort elrontom, ami ebben az esetben nem olyan nagy baj, mivel az 1-2ohm emészt passzívan abból a visszarúgásból is amit a hangszóró kelt, de az erősítő nem szenved annyira talán. Viszont teljesítményt meg vesztek és fűtök, valamint egy csomó dologba bekavarok, egészen a hangszórók TS paraméteréig.
Volt egy hangszórók és sorbakötött ellnállások topic is. Abból meg kikerekedett egy jó kis téma. Emlékszel?
Üdv! watt

watt
próbáld ki egyszer, hogy az erősítő kimenetén sorba kötsz egy ellenállást a hangszóróvezetékkel, kezdetnek mondjuk 1 ohm. később pontossan 2 ohm, majd meghallgatás után a hatást elemezve keresd az elektronikus megoldást. Többet nem mondok, mert nem akarom befolyásolni értékitéleted.
üdv

Hát, ha csak félrebillenne egy kicsit és úgy maradna, de a legtöbb gyári csodában a tápfesz ingadozik olyan mértékben, hogy az erősítő nem képes korrigálni, ezért nagyobb hangerőn alacsony frekis(1-5Hz) feszingadozás keletkezik a kimeneten.

Nem elég, hogy az erősítő igyekszik korrigálni a kimenetén keletkező visszarúgást(mondjuk egy 38cm-es 500W-os Kappa által szültet! ), de még a táp összeesését is korrigálnia kell. Sokkal korrektebb, ha a táp eleve meg se moccan. Ezzel átveszi legalább a tápfeszre vonatkozó szabályzást az erősítőtől.
Az a legnagyobb gond, hogy az erősítők végtranyóinak az ellenállása változik a vezérlő jel és a viszacsatolás függvényében, miközben a hangszóró kintről bekavar. Egy ellenálláson folyó áram függ a terheléstől és a tápfesztől is. Ebből egyértelműen kiderül, hogy nincs könnyű dolga egy gyenge táppal ellátott erőlködőnek.
Üdv! watt

watt

Viccessen azt is mondhatnám, hogy a legjobb csillapítása egy félrebillent kimeneti DC fessznek van.(hangsugárzó szempontból)Ennek elég csekély a kimeneti impedanciája is.
(csak **** szól, ha szól)
üdv

Akki!
<"A valodi értéke (jelentősége) sajnos nulla">
Ez egy kicsit súlyos kijelentés, mert ez azt is jelenthetné, hogy 30ohm is lehetne ez az érték, ami ugye nem valami szerencsés.
Azért is erős túlzás, mert hallható különbség van az eltérő értékű erősítők között. Mint írtam nem csak az erősítő dinamikus tulajdonságaitól függ az érték, hanem a táp "keménységétől" is. Arról ugye nem kell beszélni, hogy a táp milyen fontos. Csak azt nem sokan említik, hogy mitől lesz jobb egy stabil tápos egység.

Aki már látott "lebegő" mélynyomót, az tudja milyen a libegő tápos, és libegő kimeneti feszültségű rossz D-faktorú, rossz tápos erősítő.

A többi résszel nincsenek gondjaim, ill. vannak csak nem "elméletiek"! )

Üdv! watt

A valodi értéke (jelentősége) sajnos nulla, ahogy sokan értelmezik. Ideális erösítő nem csillapitja (korrigálja)a kimeneti terhelésváltozást, hanem a bemeneti vezérlőjel függvényében előállitja a szükséges kimeneti feszültséget, valamint ezzel ekvivalens áramot a terhelés részére. Ebből következően a nagy csillapitással rendelkező erősítő nemkivánt mellékhatása, hogy "leköveti" a terhelés (komplex)impedancia menetét (ellencsatolókör miatt). Belátható, hogy a reaktív terhelés okozta erösítésváltozásra adott dinamikus ellencsatolás válasza hibás. (kivonási ponton a zárt hurkon kivüli jel ki, illetve bevonása)
Megoldás nem egyszerű, mivel minimum három ponton vezérelhető eggyidejüleg egy erősítőhurok.
Ráadásul mind saját idővel rendelkezik.
Hogy sokan a visszacsatolás nélküli erősítők hangjával szimpatizálnak, az nem véletlen. Persze az is egy kompromisszum inkább, mintsem megoldás.
üdv

Egy mérés, az egész rendszer tulajdonságát jellemzi, amiben a táp is benne van.
Ezt csak azért említem, hogy tovább vigyem a gondolatot.
Egy erősítőt két féle tápról vizsgáltam. Egy hagyományos trafós, pufferes, és egy kapcsolóüzemű tökstabil tápról. A különbség jelentős volt.
Ez a hangban úgy jelenik meg, hogy a mélyek sokkal keményebbek és részletezőbbek a stabil tápról hajtottnál.
Van aki a lágy mélyeket kedveli, van aki a dinamikusabbakat. Lehet választani.
A kábelekről annyit, hogy törekedjünk a 8-16ohm-os hangszórók használatára, mert ugye a Damping érték is arányos, és a kábel ellenállása is kevésbé zavar be, ha nagyobb a hangszóró impedanciája. Az csak plusz dolog, hogy ezek a hangszórók általában jobb hatásfokúak a hosszabb tekercs miatt.
Üdv! watt

Hi!

A lenti módszer csak akkor ad jó eredményt, ha a kimeneti impedancia ohmos (bár ekkor is macerás mV-os változásokat figyelni.). Ha például induktív jellegű (mint szinte mindig) akkor hiába változik meg a kimeneti fesz, mert a hibajel fázisa 90 fokkal eltér, így szinte nem változtatja meg az effektív értéket. A precíz mérési módszer az, hogy külső forrásból bocsátunk áramot a kimenetre, és mérjük a hatására létrejövő feszültséget. DF= Znévl/U/I

Az elnyomás (Damping) feladata pont ez: a kimenet felől érkező zavaráramok söntölése.

Igazából 20-as érték fölött nincs jelentősége, hogy mekkora, a hangszóróvezeték úgyis lerontja.

Üdv!

Hi! N1 Tomy!
A damping fakror mérése: Adj mérőjelet (pl.:100Hz színusz) az erösítő bemenetére. A kimenetet műterhelésel zárd le (pl.: 8R 20W teljesítmény ellenállásal). Az erösítő kimenetén állítsd be a kimenő feszültséget 8V effektív értékre (digit multi ajánlott!). Mikor leakasztod a műterhelést a végfokról, a kimeneti feszültség valoszínüleg megváltozik. Ha a kimenő feszültség 8V-ról 8,2V-ra változik, akkor a végfok kimenő ellenállása +0,2R , vagyis a damping faktora 8R osztva +0,2R = +40 !
A mérésnél elöfordulhat csökkenő kimenő feszültség is! Ekkor negetív a kimenő ellenállás!
Természetesen eme mérést több frekvencián, több kimeneti feszültségen, és több terhelő ellenálláson el lehet végezni. Vigyázni kell a műszer hiteleségi tartományára, és a végfok lineális kivezérlési tartományára (oszcilloszkóp nem hátrány!).
És hogy mi az értelme: A végfok feledata nem csak a membrán megindítására koncentrálodik, hanem a fékezésben is jelentős szerepet kap. A fenti módszerrel megmért damping faktor hallhatóan beleszól a hang lesugárzási jellegébe.
Mivel nem vagyunk egyformák, és szinte mindenki mást szeret (szeretne) hallani, a vélemények is megoszlanak a damping faktor ideális nagyságáról. A csöves készülékekben a -viszonylag alacsony körerősítés miatt- ez az érték viszonylag magas (tipikusan 0,8R körüli érték). A félvezetős erösítökben -a tetemes körerősítes miatt- a damping faktor elérheti a több ezres értéket is (elérhető a 0,0035R-os kimenő ellenállás!).
Ha valamit nem jól írtam majd vakaki kijavítja, de a téma tök jó, és dicséret a kiváncsiságért!
Minden jót: (VBV)

Hi mindenki!
Tulajdonképpen mi is ez a Damping factor? Annyit tudok, hogy az erősítő egyik jellemzője, és hogy valami csillapítás(membrán mozog-> áram a tekercsben->mennyire csillapítja)
Hogy lehet mérni?
Tomi