Ahogy a számítás technika minden területén is a CD esetében is vannak generációk, de erről már többen is írtak.

Sok elhangzott a márkákról is, de sok helyütt a hivatalos márkák esetében is előfordul, hogy két cégnek ugyan az a alválalkozó csinálja.
A másik érdekes dolog a hamisítás. Lényegében minden márkát hamisítanak, de már hallotam olyat, hogy a hamis CD jobb volt mint az eredeti, mert az már újabb gyártósoron készült.
Régen én a Verbatimra esküdtem és nem oknélkül, mert mindig átlagon felül teljesített. Sajna ebből is csak hamis verziót lehet már csak kapni ami közelébe sincs az eredetinek.
Például van nekem Verbatim color aminek kék az írás felülete, majd egy másik boltra ugyan az a "márka" már sárga felülettel.
Amúgy ha valaki márkás CD-t vesz 150Ft alatt az jó eséllyel hamisítványt vesz.
Ha valaki igényresen akar arhiválni az ne sajnálja rá már azt a plusz 50-100Ft ot.
98 óta van cd íróm és a régieket még mindig simán olvassa, amelyik meghalt az meg fizikai sérülés miatt.

szbende: a mostani HiSpeed CD-ket azért nem lenne szabad 8x alatt írni mert a réteg vékonyabb mint a régiek, és olyan felépitésű hogy a mondjuk 48x es írásnál is lehessen rá írni, de képzeld el hogy 2x en írsz és ekkor a lézer 24 szer annyi ideig éget 1 pitet és ekkora hőterhelésre nem tervezték meg nehéz is lenne. Pont e miatt is csökkent (szerintem) az élettartalmuk.

A minap láttam olyan CDRW-t amire rá volt írva 24 de minimum 16! Ez így fair.

Bár a hétvégén - mit tesz a megszokás - nem néztem meg milyen anyagot rakok be az íroba és 24x-re 40x-el írtam. De visszaolvasva semmi gond.)

Mondjuk a Plextor olvasok ha **** irt lemezt raksz bele az elejen mar alapban visszavesznek, pld 8x-ra es ugy meg eselyes az olvasas... A CDR-Diagnostic sajna csak egy nagyon alapszintu sw, ami valami infot ad, de sok mindent elfelejt... Pld kozolni a valos C1/C2 szamot. Ezert javasoltam a fent leirt programokat vagy ehhez jon meg a CD Doctor is, ami nemcsak Lite-On meghajtokkal hajlando mukodni. (az azert eleg sokat elarul, hogy melyik is az 2 ceg aki egyaltalan valamifele hw szinten mukod teszt prg-ot irnak a meghajtoikhoz (meg akkor is ha a Lite-on fele nem publikus) Na ezert kerul pld a Plextor tobbek kozt annyiba)

Dester: ha alap tesztet akarsz akkor NE a scandisk-et futtasd csak a NeroCDSpeedben, hanem magat a transfer rate tesztet is, es ha egy KORREKT gorbet kapsz mindenfele ugrabugra szalkas tuskek nelkul akkor maga a drive az adott lemezt elfogadhatoan olvassa. (a scandisk magaban ugyanis elfelejti kozolni, hogy 1 blokkot 10.-ik vagy 1. olvasasra sikerult olvasni, a zold az ok, sarga meg elmegy, piros kuka sok infot az olvasas milyensegerol nem arul el. A tuskek a transfer rate tesztben viszont mindig valamifele lemezen talalhato fizikai nyug miatt jonnek elo. Kiveve persze ha kozbe az ember piszkalja a gepet, bar tesztelni azert "akciozas" nelkul erdemes, az objektiv eredmenyek erdekeben...)

udv,Istvan

Az én tesztem nagy része annyiből fix lesz, hogy szinte mindet a máig is működő 8/4/32A-s Plextorommal írtam. Persze egy részét nem, de ez százalékban kifejezve kb. 5 a saját íróval írtakhoz képest. A Nero-nak is van valami ilyesmi alap tesztje, de a Plextools elég jó képet ad. A lassabb olvasás = megbízhatóbb olvasás-t én is tapasztaltam.

Üdv: Dester

Megkerestem a CD tesztelő progit, a neve CD-R Diagnostic. Ez arra képes (legalábbis a nálam lévő régi változat), hogy %-ban kiírja, hogy a CD-nek mekkora része olvasható hibajavítással (recoverable), és mekkora nem olvasható (unreadable).
Van egy CD-m (kb. 2-3 éves), ami már a megírásakor sem volt rendben, a régi CD-romom nem olvasta (haver sokat használt - talán koszos - írójával lett megírva; szerencsére van belőle mégegy jól olvasható példány ).
A 40x-es Teac CD-romommal letesztelve full sebességnél:
2,86% recoverable, 33,83% unreadable
10x-es sebességre visszalassítva a CD-romot:
0,59% recoverable, 1 block unreadable (szinte minden olvasható 1 kis pont kivételével)
Úgyhogy **** eredmény esetén sem kell temetni a CD-t, mert egy jól olvasó CD-romban, vagy lassabban olvasva lehet, hogy teljesen olvasható a CD (egyelőre!!!). Fontos adatnál ilyenkor azért érdemes másolatot készíteni.

Szbende, ez elég furcsa, de már mindent el tudok képzelni.
"mai cdíróval megírva (több LG cdíróval próbáltam)
régi lejátszók (TEAC 4x,Panasonic 4x,Sony 8x)
akkor olvassák, ha azt legalább 8x írási sebességgel írtam!"
A mai LG íróknak 8x-os a minimális írási sebességük, így nem tudom, hogy mit értesz azon, hogy csak akkor olvassák, ha legalább 8x-os írási sebességgel írod, hiszen lassabban nem is tudnád!

Stephen, köszi a programneveket, majd kipróbálom ezeket is. Egyébként sajna én se minden lemeznél vagyok biztos abban, hogy mivel készültek. Mondjuk nekem nincs olyan sok CD-m, és többnyire egy időszakban ugyanazzal az íróval lettek írva, így nagyjából azért tudom. Aki tudja, az írja meg, aki meg nem tudja, az nem tudja. Az írási sebességgel is ugyanez a helyzet.
Az olvasón szintén nagyon sok múlik (az olvasási sebességen nem kevésbé), mint ahogy az a hozzászólásom elejéből is látszik. Így sajna nem nagyon lehet összehasonlítani a különböző CD-ket, ill. írási sebességeket. Persze ha egy embernél van minden féléből, akkor onnan már kiderülhet valami.

Még valami: én is láttam 4-48x-osan írható CD-ket. Kíváncsi lennék, hogy ha a 4x-es írommal 2x-esen írnám meg, akkor mi történne. Sajna ahogy látom, itthon nincs ilyen lemezem, úgyhogy nem tudom kipróbálni.

Szbende: igen, ugyanis a mai lemezek nem tudjak korrekt modon az 1x-es irast, sot a 2x-est sem. Az alap irasi sebesseg a legtobb mai lemeznel 8x-os, nem veletlen a legtobb iro mai minimalis sebessege e korul mozog... Hogy ez miert van, az a lemez fizikai + kemiai felepitesebol adodik. A regi idokben keszult lemezek ugyanis specialisan a "lassu" egetesre lettek optimalizalva, a maiak inkabb a megy ezzel is azzal is, aztan hogy milyen szinten azt ne firtassuk...

Gabor: Plextornal a Plextools, LiteOn-nal a KProbe es a WSES (Write Strategy Evaluation System). A cikk nem ilyen modon hanem speci hw-es diagnosztizalo segitsegevel keszult. A masik, ja igen a feldog irok mar alapban ****(abb) lemezt irnak. A felvetesed jogos a tesztnel, de szerintem ilyen melysegu elemzes lehetetlen, ki a fene emlekszik milyen iroval irtak neki 3-5 eve a lemezeket (mar ha tudja) es az hogy az az iro milyen allapotba volt akkor, hat kiderithetetlen igy a tavolbol... (sajnos)

udv,Istvan

Többen írtátok, hogy a olvasási megbízhatóság javul ha az írási sebességet csökkentjük. Én mást tapasztaltam:
Mai 1x-24x feliratu lemezeket (Verbatim,TDK,Precision)
mai cdíróval megírva (több LG cdíróval próbáltam)
régi lejátszók (TEAC 4x,Panasonic 4x,Sony 8x)
akkor olvassák, ha azt legalább 8x írási sebességgel írtam!
Minél lasabban írok annál olvashatatlanabb a lemez.
Próbáljátok ki!

Többen írtátok, hogy a olvasási megbízhatóság javul ha az írási sebességet csökkentjük. Én mást tapasztaltam:
Mai 1x-24x feliratu lemezeket (Verbatim,TDK,Precision)
mai cdíróval megírva (több LG cdíróval próbáltam)
régi lejátszók (TEAC 4x,Panasonic 4x,Sony 8x)
akkor olvassák, ha azt legalább 8x írási sebességgel írtam!
Minél lasabban írok annál olvashatatlanabb a lemez.
Próbáljátok ki!

Többen írtátok, hogy a olvasási megbízhatóság javul ha az írási sebességet csökkentjük. Én mást tapasztaltam:
Mai 1x-24x feliratu lemezeket (Verbatim,TDK,Precision)
mai cdíróval megírva (több LG cdíróval próbáltam)
régi lejátszók (TEAC 4x,Panasonic 4x,Sony 8x)
akkor olvassák, ha azt legalább 8x írási sebességgel írtam!
Minél lasabban írok annál olvashatatlanabb a lemez.
Próbáljátok ki!

Többen írtátok, hogy a olvasási megbízhatóság javul ha az írási sebességet csökkentjük. Én mást tapasztaltam:
Mai 1x-24x feliratu lemezeket (Verbatim,TDK,Precision)
mai cdíróval megírva (több LG cdíróval próbáltam)
régi lejátszók (TEAC 4x,Panasonic 4x,Sony 8x)
akkor olvassák, ha azt legalább 8x írási sebességgel írtam!
Minél lasabban írok annál olvashatatlanabb a lemez.
Próbáljátok ki!

Többen írtátok, hogy a olvasási megbízhatóság javul ha az írási sebességet csökkentjük. Én mást tapasztaltam:
Mai 1x-24x feliratu lemezeket (Verbatim,TDK,Precision)
mai cdíróval megírva (több LG cdíróval próbáltam)
régi lejátszók (TEAC 4x,Panasonic 4x,Sony 8x)
akkor olvassák, ha azt legalább 8x írási sebességgel írtam!
Minél lasabban írok annál olvashatatlanabb a lemez.
Próbáljátok ki!

Többen írtátok, hogy a olvasási megbízhatóság javul ha az írási sebességet csökkentjük. Én mást tapasztaltam:
Mai 1x-24x feliratu lemezeket (Verbatim,TDK,Precision)
mai cdíróval megírva (több LG cdíróval próbáltam)
régi lejátszók (TEAC 4x,Panasonic 4x,Sony 8x)
akkor olvassák, ha azt legalább 8x írási sebességgel írtam!
Minél lasabban írok annál olvashatatlanabb a lemez.
Próbáljátok ki!

Ja, addig nem sokat érdemes vele foglalkozni, mert nem lesznek sehogy sem
kompatibilisek az eredmények Tessék javaslatokat tenni!

Üdv, Cov.
ui: Dester-en a nagy meló ebben...

Nem tudja véletlenül valaki, hogy az említett holland cikkben milyen programot használtak? Elég jól néz ki az a kép, ahogy mutatja a CD gázosabb részeit. Azonkívül az is jó lenne, ha valaki megírná, hogy melyik program írja ki a helyreállítható hibákat (aminél az olvasó már hibajavítást alkalmaz). Tudom hogy megvan nekem is, csak már nem emlékszem a nevére, és így kicsit nehézkes megkeresni a gépen.
Én is szívesen letesztelek néhány lemezt, de azért azt megjegyezném, hogy ez nem fog olyan tiszta képet adni, mert egyrészt jó lenne, ha mindenki emlékezne arra, hogy milyen íróval lett írva, másrészt hogy mennyire volt az az író elhasznált. Régebben a haverom írt nekem, és a vége felé úgy kivolt az írója, hogy volt ami helyben állásból alig volt olvasható (talán 4x-es Yamahája volt). Harmadrészt pedig nagyon nem mindegy, hogy mi olvassa vissza. Nekem van egy 12x-es Pioneer olvasóm is, ami jóval kevesebb dolgot képes elolvasni, mint az újabbak (egy 40x-es Teac és egy 40x-es Toshiba). Illetve a Teac jobban olvas, mint a 4x4x32x-es LG író. Szóval ha készülne ilyen adatbázis, akkor javaslom, hogy ezek az infók is szerepeljenek mindenkinél:

1. CD lemez típusa (pontosan) és kora
2. CD író (amivel írták) típusa, írás sebessége; és valahogy azt is meg kéne adni, hogy az író mennyire volt használt (mondjuk az íráskori kora vagy a megírt CD-k mennyisége nagyjából)
3. Az olvasó/író típusa, amivel a CD-t teszteljük
4. Jó lenne egységes programot használni.

Cov: OK, még nem teszteltem, de tudom, hogy vannak hibás lemezeim. Itt az ideje egy felülvizsgálatnak és egy átfogó backupnak.

Üdv: Dester

Én mindebből csak azt sajnálom, h -a meglévő igény ellenére- szinte
lehetetlen jobb minőséghez/biztosabb CD-hez hozzájutni. Akár a duplája
is lehetne, de akkor 2X-es élettartammal ugye. Felőlem még azt is rá
lehetne írni, h 200év de legalább azzal az 5-10 év felmenne 10-20ra...

Üdv, Cov.
ui: /Dester/ felteszem azt is, de részemről nem lesz adat (kidobálom/juk, ami hibás volt, ha volt)

A redundans adatmentes CD-n szabvanyilag nem letezik. (lasd a 200 MB/Cd-s hozzaszolast) Azonban ezt nem nehez valojaban megvalositani, bar valoszinu ez sem lesz az evezred szenzacioja:

a kivant 200 Mb-ot egy crc file kisereteben 3 kulonbozo konyvtarba FIX LBA cimekre kell irni, ekkor ha az egyik resze a lemeznek serul a masik reszrol meg visszahozhato. A FIX LBA azon esetben ha a TOC serul segit, hisz az LBA (es a program hosszanak valamint a szektormeret (mod) ismereteben a lemezrol a folyamatos adatiras miatt az adat szepen visszanyerheto.) Persze ilyen program ami engedelyezi a kezdo fix lba cim megadasat meglehetosen keves letezik... Termeszetesen ha egy lemez annyira kuka hogy semmi modon nem latszik azonosithato a meghajtoban ez a modszer sem segit, azonban akkor a 200 Mb-os CD sem lesz megoldas, ha alapban nem latszik... A crc meg azert kell, mert sajnos vannak alnok CD-ROM-ok amik ha nem tudnak olvasni valamit, akkor galadul hazudnak hogy ez meg az van ott a lemezen, ez VCD/SVCD/audional nem is veszes, azonban egy adatcd (programfile-rol mar nem is beszelve) vegzetes lehet az ilyen "hazudos" huzas a meghajtotol...) Tehat sajna megoldast lehetne talalni, meg mindig egyszerubb az idonkenti ellenorzes, es ha veszelyt szimatolunk irjunk masik lemezt. (ezert olcso, mind a lemez mind a meghajto)

Meg 1 dolog: a cd check es a hdd-re masolas a lemez kondiciojarol sokat nem arul el, persze a semminel tobb. Alapesetben vannak programok/drive-ok amik kepesek a C1/C2 hibak pontos szamanak felismeresere. Sajnos a beszarasa a lemezeknek ezen hibak rohamos lavinaszeru megnovekedesevel indul... Majd jon a CU, ergo a drive altal javithatatlan hiba. Az igazi tesztet termeszetesen a specialis CD tesztelo gepek/laborok jelentik (jelentenek) de ahogy sok minden mas is, ez is keves van es meregdraga dolog. Javallott pld a KProbe hasznalata.

udv,Istvan

jah, és még valami: ha fontos cuccot kell kiírnom, akkor abból élből 2-t, de inkább 3-at írok.
Mentés pedig szerintem csak winyóra (nekem több ilyen backupos winyóm is van, amiket 2hetente egyszer bedobok a gépbe, és mentek rá). És a winyókkal persze megfeleően bánok (ez vonatkozik mindenféle adathordozóra!)

Előkerestem a legrégebbi cd-met. ) Windows 3.1 játékkollekció van rajta D Fuji cd, és zöld az alja. Elég rendesen karcos, de bedobtam most a dvd-mbe, és minden olvasható rajta! Lefuttattam egy tesztet cd-check-kel: a dvd-ben 21x-esen, az íróban 28x-osan olvasható. Bár ma már a fuji nem nagy márka, de ez a régi lemez szerintem még simán kihúz 10 évet )
A gyatrább lemezekkel elég érdekes gondjaim voltak: teszkóban megvett 30forintos vackok vagy felrobbannak (takarítottam ki cd-romot ilyen robbanás után, a tálca mechanikáj szétment, ezért speciális, tálca nélküli darabot csináltam belőle ), vagy pedig egyszerűen leválik az adathordozó-réteg (elnézést, nem tudom a pontos megnavezést) a műanyag korongról, és finom por alakban kihullik a tokból. Ez a leválásos dolog legutóbb akkor történt meg velem, amikor a Theme hospitallal támadt kedven játszani. A Primedisc lemezről lejött ez a bizyonyos réteg. Mostanában slim tokos tdk-ra írok, és szerintem is elég jó.

Meddig él egy cd??? Szerintem is 5 év a reális, bár ha visszahoznák a régi gyártási technológiát, akkor lehet, több lenne.

Gabor2: pont erre gondoltam én is! Persze ez egy új szín megjelenését hozná maga után a szabványban szerintem, ezeket pedig nem mi döntjük el. Innentől fellépnek a kompatibilitási problémák, stb.

Biztos láttátok v. tudjátok, hogy Covval csináltunk egy CD-ROM, stb. elromlási statisztikát. Kitűnő ötlet, hogy csináljuk meg ugyanezt CD-lemezekkel is! Nekem van kb. 500 lemezem, vállalom, hogy a jövő héttől elkezdem az összeset (mondjuk 2 évnél régebbieket, fel van mind dátumozva) feldolgozni másolhatóság szempontjából és megcsinálom erről is a statisztikát. Van mindenféle lemezem a márkásaktól a gagyiig, majdcsak látunk valamit. Viszont (mivel elég nagy munka) ezt nem ígérem 1-2 héten belül, max még az idén.

Üdv: Dester

Még szerencse, hogy minden CD-met 4x-esen Mode1-gyel írom (CD másolásnál persze úgy, ahogy az eredeti van).
Valamelyik fórumon régebben volt szó egy Mode2 CD Maker nevű programról, és az XCD formátumról (a progi Mode2/Form2 CD/XA Bridge képfájlt készít). Kifejezetten filmekhez készült (illetve nagyobb, egységes kiterjesztésű fájlokhoz), és a javító kódok helyét is adattárolásra használja. Így egy 80 perces CD-re 798MB írható fel. Hátránya a sérülékenység mellett, hogy a megfelelő olvasáshoz kell egy DirectShow filter RIFF/CDXA parsing támogatással (vagy olyan lejátszó, ami ezt támogatja). Lehet rá Mode1-es fájlokat is tenni, amik a hagyományos hibajavítást is tartalmazzák (mondjuk egy ilyen directshow filtert, vagy feliratot, stb.). Bár szerintem ez inkább csak érdekességnek jó, de ha nagyon muszáj lenne 90 perces CD-re készült filmet kiírni, akkor lehet, hogy inkább ezt választanám egy 90 perces CD-vel szemben.

Ez az extra biztonságos CD érdekesnek tűnik. Bár túl sokat nem használnám, de a féltett digitális fényképeket inkább így írnám fel. Általában az egyszerre készült képekből úgysem jön ki még egy fél CD sem. Nomeg néhány fontosabb dokumentumot (szakdolgozat, stb.) is inkább így írnék fel. Bár általában az ilyen (átlagos felhasználástól nagyon eltérő) dolgok erősen fizetősek szoktak lenni.

A többszörös felírás egyébként nem hülyeség, csak azt kellene elérni, hogy 1 tartalomjegyzék legyen, és minden fájlt csak akkor keressen a másodikként vagy harmadikként felírt helyen, ha az első felírás nem olvasható. Így a spirál alakú karcok ellen teljesen védve lenne a lemez, a sugár irányúakkal szemben meg 99,9999%-ban . Kár, hogy valószínűleg ilyen szabvány nem létezik.

A caprine altal leirt web lap angol verzioja:

http://www.cdfreaks.com/news/7751

Sajna a mode2 meg **** mint a mode1, tehat azzal helyet lehet nyerni, de stabilitast+nagyobb biztonsagot semmikeppen sem.

udv,Istvan

A topic cimére visszatérve ha jól emlékszem (mert nem is volt olyan rég amikor a multimédiából azon belül a CD felépítésekből is vizsgáztam) 30 év volt/van a szabványban rögzitve. Bár a mai hordozorétegek ezt már nem tudják kivitelezni. Én még az anno aranyszínű Kodac lemezekre esküszöm (ezzel gondolom nem vagyok egyedül) de sajna már nem kapni. Bár úgy olvastam néhány hónapja gyártanak plextor CD/DVD lemezeket. Lehet keresni a boltokban.

Az adat CD-knél a Red Solomon keresztkodolást alkalmazzák. A hibajavitás adatmennyiség a CD fizikai méretének kb 23%-a, a maradék a tényleges adat (700mb adat mellet kb 220mb javitó kód =~920mb egy CD!). Ha esetleg valaki a NERO-t használja ott van olyan opció az "ISO" fülön hogy "mode1" "mode2/XA". Mindig keverem de az egyiknél kettős hibajavítása van a másiknál szimpla tehát több adat fér rá a CD-re, túlirásnál nem árt használni. SVCD az külön szabvány, kevesebb a hibajavitás, ezért fér rá egy 700-ra a 800-as film.

Amiről dzsinn írt arról én is olvastam, ha minden igaz akkor a plextor új DVD-írójánál. A lényege az, hogy a CD-n úgye gyárilag van egy spirál mintegy előformázva a CDt(ami mellesleg hullámos is hogy még bonyolultabb legyen) ezt lépik át és pl nagyobb lesz a spirálok között a távolság és audio-nál állitolag kifejezetten jól jöhet. De én nem emlékszem ilyen drasztíkus méret csökkenésre, és a karcveszély továbbra is áll. Konkrétan mondjuk egy 68 perces audio CDnél most 68 percig irsz és a madarék sérülékeny külső rész üres marad. Az új technikánál viszont fullra van írva, nagyobb spiráltávval. Egyébként a 99-es CD ami nem szabványos ott meg közelebb vannak a spirálok és ez okoz gondot egyes íroknak.

a következő szemelvény a www.cdgrab.hu-ról ollozva:
CD-R lemezek élettartama:
Sokkoló eredményű tesztről találhattok információkat a holland PC-Active magazin oldalán. A teszt során két évvel ezelőtt megírt CD-R lemezeket vizsgáltak meg minőségi, olvashatósági szempontból. Az eredmény több, mint lelombozó. A megírt lemezek nagy része igencsak nehezen, sőt, jelentős részük egyáltalán nem volt visszaolvasható. Az eredeti hírt itt(http://www.aktu.nl/pc-active/cdr.htm)
találjátok (sajna hollandul). A cikk kapcsán egyébként eszembe jutott, hogy a napokban átnézem majd a két évnél idősebb CD-R lemezeimet és készítek egy kisebb statisztikát, hogy milyen minőségűek jelen pillanatban (az az érzésem, hogy érdekes eredménye lesz).
Vicces, hogy sok gyártó (forgalmazó) cég 100 éves,de nem ritkán élettartam szintű garanciát ígér a lemezre írt adatokra...

ui: A ChipMagazinban olvastam 4-5 éve az egyik magyarországi CD-ket árusitó nagykernél megjelent egy talán lengyel fazon. Megkérdezte nem e akarnak tőle vásárolni CD-ket nagytételben. Kérdes: Milyen márkát? Válasz: Mondja milyen legyen olyan felírattal, címkével fogjuk gyártani. Ennyit erről. Ki kell fogni.

Bocs a hosszú lépésért.

dzsinn: utána tudsz járni ennek a technikának? Szerintem sokunkat érdekelné. (Többiek: ne tessék azt írni, hogy rakjak fel mindent 3x egy CD-re, mert az kb. olyan, mint a RAID 1-et összehasonlítani azzal, hogy mindent felmásolok egy másik vinyóra is.

Üdv: Dester

Azzal én is egyetértek, hogy a DAT sem halálbiztos, de
legalább nagyobb redundanciával dolgozik és ha fizikai hiba
esetén könnyebben helyreállítható az adat (szalagos volta
miatt), mint pl egy karcos cd.

Audio CD és SVCD között igencsak nagy különbség van
hardveresen is, ugyanis az SVCD egy szimpla adat cd +
néhány plusz kód.
Ahhoz hogy egy áltagos DVD-olvasó egyáltalán olvasson
valamit, elég sok feltételnek kell megfelelnie.
A kommersz - állítólag mindent támogató - 25-30 ezer
forintos dvd-lejátszókkal, amikkel eddig találokztam,
mindig volt valami gond: hol az mp3 cd-t nem játsza le, hol
a jpg cd-t, svcd-t, stb.

Olyat is hallottam már, hogy van olyan technológia cd-re,
mint a magnóknál volt a SP-LP (Short Play - Long Play),
hogy egy átlagos cd-re alig 200-250 mega adat fért rá, az
viszont sokszoros redundanciával és olyan módon megírva,
hogy egy durva karcolás esetén is minden adatot hibátlanul
beolvas.

Gyerekek azt hiszem felreertettuk egymast: nekem is van (mar vagy jo 8 eve DAT-om) es nem azt irtam, hogy NEM jo archivalasra, dehogy nem. Azt irom, az SEM atombiztos. Minden **** mehet, legyen a legkissebb nem vart esemeny. A kornyezeti tenyezok ugyanugy hatnak a DAT szalagra mint a CD lemezre. Ezert irtam, hogy ma meg MINDIG a kotabla a legeselyesebb ami tuleli a 100 evet.

Azt azert hozzateszem, hogy a DAT-ot archivalasra hasznalod, ergo NEM mindennap porog orakat a meghajtoban, mig mondjuk a CD-k ha nem direkt archivalasi szandekkal (ki az a hulye aki nagy adatokat 650Mb-os "adattarolora" ment) irod, akkor az igenybevetele sokkal nagyobb mint a dat-nak.

udv,Istvan

pS: audio + svcd kozott azert JOCSKAN van kulonbseg, az hogy irsz egy audiot es azt az audiocd lejatszo lejatsza (a hibakat eszre sem veszed, pedig OTT vannak a lemezen) meg nem jelenti azt hogy ugyanazon az iron megirt SVCD-det egy (foleg Tescos GAGYI) DVD lejatszo lefogja jatszani KORREKTUL. Amugy a Verbatim azert megiscsak VERBATIM.

Stephen: "DAT: ugye nem komolyan irod hogy az egy stabil adatarchivalasi forma"

LTO-ról hallottál már?
Én még csak egy kisebbet használtam, az is min. 100 GB-ot (tömörítve akár 200 felett is) tárolt egy 10x10x3 cm-es kazettában.
A mágnesszalagos eljárást ne hasonlítsd össze egy optikaival. Föleg, hogy archiválásnál a CD-re általában 1x irnak, a DAT esetén sokszor.
DAT,DLT,LTO direkt csak az archiválásra lett kitalálva.
Elég jó hibajavítása van, de ha mégsem sikerül 1 mentésed, ott a többi (napi 1-2 mentés automatikusan, ezt mikor teszed meg CD-vel?).

Szerintem a jó régi (90es évek eleje) 1-2x-esen megírt CD-im le fogják körözni élettartamban a mostani (akárhányszorosan is megírt) CD-imet.
Ha fontos adatod van, arrol legyen példány legalább.
Ha gyanús (hibás) lett, azonnal készíts helyette másik példányt.

A papírzacsis CD-en ne lepődjetek meg, valahol visszüt az olcsósága. Ezek csak audioCD-nek jók. Használod 1 évig, megunod, eldobod. Komolyabb zenékhez, adathoz, márkás CD-t több példányban, vagy ne CD-t hanem más adathordozót.

Nekem is van 1 évnél fiatalabb, amelyiknek elszineződött az adathordozó rétege. Van ami alig, van ami nem olvasható. Már készült másolat!

Topik kérdése: élettartam.
szvsz 1-10 év, minőségtől függően. és vigyázzunk rá, nem fogja 100 évig kibírni. (Sajnos mi sem)

Üdv:
Bob

Köszi a nem túl biztató infókat...
Az íróm tud 1X is írni, pl. AUDIO CD-t. Az audió CD és az SVCD írása közt pedig nincs hardveres különbség, ha jól tudom... Tehát még reménykedem...
Az RW CD írása persze más tészta... ott természetes, hogy lehet 1X-en írni.

Nem az író programmal van gond, Mirage! A Nero engedné akár
1× is, a CD írónak viszont a 8× a legkisebb írási
sebessége. Ezen sajnos nem lehet segíteni, ezek a gagyi
(már bocsánat) LG, Sony, Philips, Toshiba, stb cd írók nem
erre valók. Arra a van, hogy adatot rögzíts rá, azt is csak
rövid távra.
Én dolgozom egy vadiúj professzionális audio cd-íróval, ami
maximum 2× enged írni. Nem azért, mert nem lehetne
megoldani, hogy gyorsabb legyen, hanem azért mert csak így
biztonságos.
Az a 2× egyébként nagyjából a számítógép cd írójának 6×
sebességének felel meg, úgyhogy nem vészes.
A DVD lejátszóknál pedig nem lehet tudni, hogy melyik mit
olvas, mit nem olvas. Lehet kísérletezni, de talán nem is
érdemes.

Nem olvastam végig, de mintha a levegőszennyezetség kimaradt volna az indokok közül, pedig az is szerepet játszik a lemezek élettartamában (nem véletlenül a szélek felöl szokott változni a lemez színe).
Namármost, ha dohányos helységben vannak a lemezek, a belváros egy forgalmas csomópontja mellett, akkor a lemezek élettartama jelentősen csökkeni fog. Nem biztos, de sztem az ezüst tartalom lép reakcióba a levegőben lévő kén-oxidokkal.
Vki említette a vákumcsomagolást Az lehet, hogy beválna

Stephen: "DAT: ugye nem komolyan irod hogy az egy stabil adatarchivalasi forma"

Banki informatikai területen általánosan DAT és DLT-t drive-okat használnak a pc-s, de a nagygépes szerverek esetében is. Ezek technikai megbízhatóságáról persze biztos lehetne vitatkozi (pláne ha jártas lennék a témában ), az viszont tény, hogy egy dolog maga az adathordozó, de nemkülönben fontos tényező annak tárolási módja és a biztonsági szempontok (mentési gyakoriság és elkülönített tárolás, stb.) betartása is. Ezekkel a követelményekkel viszont elérhető egy megfelelő adatbizonsági szint. Jobb módszer valszeg egyenlőre nincs, úgyhogy ezt használják.

Az otthoni CD-s környezetben viszont jó tanácsnak tűnik, hogy márkás cd és ha valami fontos akkor abból legalább két példányt! Azon a párszáz forinton tényleg nem múlik semmi.

Nálam egyébként jó négy éve húzza a legrégebbi CD.

"Olcsó, kommersz termék, nyomába sem ér a tényleges cd technológiának, amit a cd-gyárakban alkalmaznak. " azert attol sem esek hanyatt ami ott folyik. Hany es hany GAGYI olvashatatlan vagy SZINTE olvashatatlan demo vagy ujsagmelleklet volt mar a kezembe. Es szetrobbano lemez a **** kiegyensulyozott festekanyagtol...

DAT: ugye nem komolyan irod hogy az egy stabil adatarchivalasi forma...az meg hogy megbizhato... hat szerintem nem volt meg dat magnod. Vagy nem **** meg be dat kazettad... Nem letezik atombiztos archivalasi modszer, azert a CD meg igencsak JO, meg akkor is ha a 100 es egyeb evek illuziok, bar oszinten ki a francot erdekel egy mai **** 15 ev mulva... (se zenebe se adatban...)

"- nincs rajta felirat (a különbözõ filctollas feliratok egy idõ után elkezdenek rohadni és tönkreteszik a cd olvasófelületét)" maximum a filcben levo anyag lep reakcioba es nem az olvaso hanem a TUKROZO felulettel.. gyakorlati szempontbol amugy mindegy, az eredmeny KUKA lemez, de kionthetem a lelkem akkor is MINDENKI feliratozza (meg jobb esetben nem golyostollal, bar mar olyat is lattam) a lemezeket.

Egy a lenyeg, mar joparszor megallapitottak itt is tobben, amit en is osztok, sajnos az eletunket jobb ha nem tesszuk SEMMIFELE mai archivalasi eszkozre. A kotabla birta meg talan a legtovabb...

udv,Istvan

Dzsinnel kell egyetertenem.
Tapasztalabol is tudom hogy felsorolt dolgok szamitanak.

Nekem eddig CDk halalozasi ratajat az ottmaradt ujlenyomat (zsiros, izzadt kez) vezeti. Kb. 5% a halalozasi ratam ugy 18-20 ev tavlatabol.

A klór a legnagyobb ellensége a cd-knek. Ha a borítónak klórral fehérített papírt használsz, pár év alatt olvashatatlanná válnak. (Mármint a lemezek)

(Egyébként a Philips annó 30évre tervezte a CDlemezt, de láttam olyan Kodakot, amire 100 év volt írva.)

Persze, hozzátenném: a cd rég nem az archiválásról szól.
A lemezkiadók ki tudják újra adni a cd-ket 10-15 évenként, naponta jelenik meg egy régi Pink Floyd vagy Rolling Stones lemez újrakiadása.
Aki meg komolyan adatot akar archiválni, az dat-ra vagy dlt-re vagy valami hasonló adathordozóra archivál.
A mai kb 7-8 Ft/db előállítási költségű írható cd-k arra valók, hogy sokat megvegyél belőle, másolgass zenéket, írd ki az adataidat 1-2 évente egy gagyi kis cd-íróval. Olcsó, kommersz termék, nyomába sem ér a tényleges cd technológiának, amit a cd-gyárakban alkalmaznak.

Ki hiszi el azt, hogy egy 150-200 Ft-os írható cd 100 évig él?
Egy gyárban készült, préselt cd (audio vagy cd-rom) élettartama, kb 15 év. Akkor hogy lehet, hogy az égetett cd 100 évig megmarad?
A gyakorlat azt mutatja, hogy egy gyárban készült cd-n az adatok lejátszás nélkül, hűvös és páramentes helyen tartva 20 év után kezdenek el károsodni. Így reális lehet, hogy 15 év, ha egy párszor hallgatod is.
Ami számít:
- ahogy említettem hűvös és páramentes hely
- nincs rajta felirat (a különböző filctollas feliratok egy idő után elkezdenek rohadni és tönkreteszik a cd olvasófelületét)
- milyen lejátszóban játszod le (vannak cd-gyilkos olvasók, általában a formáját és a felületét károsítják)
- hányszorosan írod meg (a legbiztosabb 1×, de mindig a cd-író legalacsonyabb írási sebességét /ma ez már 4× vagy 8×/ használd, ha hosszú távon akarod tárolni adataid)
- zsíros kézzel nem fogdosod (ld. felirat)
- közhiedelemmel ellentétben nemcsak a magas hőmérséklet, hanem a túl hideg is ártalmas

Stephen a lelkemből beszélt. Nem baj, irtsuk csak tovább az esőerdőket... És ez nem is annyira offtopic, mint amilyennek elsőre tűnik.

Üdv: Dester

Cov: te magad mondtad. Miert nincs olyan technikai ma legyen az TV, hifi, Video ami 10 evig jo ? Mert az a gyartonak NEM jo. Ez van a CD lemez eseten is. Kepzeld el, hany lemezt adna el, ha minden lemez VALOBAN 100 evig jo lenne, es nem kene pld a Windows backup cd-nket event 10x-er ujrairni, hogy az installok folyaman **** ne menjen ?! A bibi az hogy rajottek az okosak a fogyasztoi tarsadlom alapotletere: add olcson hogy megtudja venni BARKI, de nehogy olyan JO legyen hogy orokke tartson. Es az a "BARKI" majd vesz akkor 1-2 ev mulva ujra, es kesz. Sajna a minosegellenorzes meg 2 problemat vet fel:

- rohano vilagban ha minoseget ellenorzok a konkurencia - aki esetleg NEM (vagy nem olyan szinten) teszi - elhappolja a bizniszt

- a hamburg-tajvan kozti dzsunkakon a minosegellenorzes azt hiszem x.-ed rangu kerdes, legyen az cd vagy akar alaplap...


udv,Istvan

ja megvalami: azert NORMALIS CD-t nem 2 evente kell (ujra)menteni, igaz az nem is 80 ft-os lesz. A 100 ev az mese, de 5-8 azert REALIS. (mint irom NORMALIS lemeznel) Meg ha a vilag nem ilyen lenne, hogy a kornyezeti tenyezok oly mertekben valtoztak, hogy ember 2 eve NEM mondta volna meg, hogy aug. 20-an megsulunk, szept 2.-an meg lassan a ho hull + megfagyunk. Tonkrettettuk a vilagot, es ez kihat mindenre, pld a 20 evvel ezelott kitalalt CD alapanyagokra is (meghozza erosen). Ha olyan maradt volna a vilag mint akkor, talan nem ilyen rohamos leptekben romlana a CD-k minosege/elettartama.

... és mondjuk miért nincsenek ma "olyan jó" lemezek, akár dumpla árért?
Példul én nem akarok 2 évenként mentést csinálni a mentett CD-ről,
hanem inkább vennék egy biztosabbat (és csak 5 évenként menteném újra)?!

Üdv, Cov.
ui: csak a pénzt szedik ki tőlünk, folyton...

"ennyit a 2 evig tarto lemezekrol"... es mondd MIT tudsz a CD lemez felepiteserol ? Azert NE hasonlits kerelek ossze egy 10 evvel ezelott gyartott SPECI (ergo ezert DRAGA) lemezt a mai GAGYI, minosegileg ELLORIZETLEN, es OLCSO **** tomegcikkel. Na ennyit meg a cdkrol. KOZTUDOTT, hogy a regi lemezek tarolo retege valamint a tukrozo felulet egeszen mas anyag volt, mint a maiake. Ennek reszben ar mas reszben technikai/technologiai okai vannak. Az az ido mikor GOLD szeriaju lemezeket lehetett kapni vege, elmult. A mai Tesco-s es egyeb 40-60-80 Ft-os lemezek IGENIS orulhetsz ha 2 evig jok. Nem 1 teszt volt az elmult idokben e temaban, es a legtobb helyen azt talaltak (talaltuk) hogy a mai olcso lemezek optimalis tarolasi feltetelek mellett 2 ev utan bizonyos kemiai rekaciok miatt a KULSO reszen altalaban foltokban kezd beszarni. Nem azonnal es nem biztos hogy azonnal olvashatatlanna, de elkezd **** a C1, C2-es hibak szama jelentosen no, ergo a drive-nak elkell kezdeni a hibajavitast erosen alakalmazni. Na addig mig a hibajavitasi reszek nem kezdenek bedoglodni (+fel ev kb) es akkor a lemez mehet a kukaba... Az hogy valakinek van 6 eves lemeze, igen, ki tudja hany eves az en legoroegebb lemezem, 10+ az tuti, es JO. BASF, TDK, Verbatim, KODAK. Ekkor meg nem volt "noname" es Silverblue es egyeb "markas" lemezek. Talan EZ is az oka, hogy meg MA is olvashatok. Az mas tema, hogy kerultek vagy 5e-be, kerdezem, ha ma is ennyi lenne egy ures lemez, ugye SOKAN tiltakoznatok, megha annyit is bir. Ma kit a feszkes fenet erdekel, hogy a 2 eve irt Summer Dance 2001 audio cd nem megy ? Aki meg FONTOS adatok tarol, annak par JO tanacs:

- 1 mentes NEM mentes
- 1 helyen tarolt mentesek megha tobb mentes is NEM mentes
- koltseg takarekossag = ongyilkossag

Aki ezen szabalyokat betartja, es nem mindig a fillereket hajszolja valamint NEHA csinal egy BIZTONSAGI mentest a mentesekrol is, akkor NEM eri meglepetes... Aki nem tartja be a szabalyokat, meglepetes eri, s hiaba nyuglodik, csodakat SENKI sem fog tudni neki tenni, legalabbis
aki igen az meg aranyaron. Es nem 100 ft-os lemezeket fog elbukni, hanem biztos MILLIOKAT. (meghozza nem is valoszinu hogy forintba, egy komplett CD megmentese elegge draga lesz...)

udv,Istvan

pS: az mar csak HAB a tortan, hogy szettephetjuk az arcunk a kiabalasban, hogy a Princo lemezek UGY **** ahogy vannak, mind CD mind DVD teren, AKKOR is lesz mindig SOK ember aki azt vesz (mert az "ocso") es utanna problemaz hogy mi a gond... Tanulni kell a hibakbol, es nem **** a fillerekert... => ergo Princo (megha P-vel is kezdodik mint a Philips, hehe mondja a "szakerto") es tarsai FELEJTOSEK.

Én tizet írtam Majd vki keresse + ezt a topic-ot úgy 5 év múlva...

Üdv, Cov.
ui: ja, lehet, h 1 évet se bírnak ki, ha úgy tartja/használja vki

Nekem 1994 ben irt lemezekkel sincs semmi bajom.
Hibátlanok a mai napig.
Ennyit a 2-3 évig tartó cd-k ről.

Mint mondtam, a legrégibb BASF lemezem még most is tökéletes (igazi arany színű hátulja van , pedig nincs egy négyzetmilliméternyi karcmentes terület rajta. Szerintem még 1x-esen, max 2x-esen írták. A Fujitsu-Siemens, a Platinum és a Silverblue lemezekkel volt eddig gondom. A TDK-k KIVÉTEL NÉLKÜL mind jók!

Üdv: Dester

Szal a részleteket mindenki tudja (fény, hőingadozás, karc). De ha
ezeket betartjuk -optimizáljuk, stb- akkor meddig lehet jó egy CD?
Gondolom itt ez a célirányos kérdés. Sztem még nem tartunk ott, h
egy igazán jól tárolt/őrzött/alig haszn CD-t az élettartama szélére
sodorjunk. Úgy értem, h egy ilyen CD még a mai napig is használható!

Üdv, Cov.
ui: mivel nekem nincsenek 6-8 évnél régebben írt CD-im, ezért tippelek: 10 évig élnek

Attól függ, hogy az az acskós nem-e tok nélküli TDK-RefleX Metalic...

>Megjegyzés :Senki ne várjon élettartalmot zacskos olcsó
>lemezektöl,mert az ár hatványos minuszban áll a minöséggel.

nekem is van olyan lemezem ami 95ből való.. és érdekes.. nekem is a win95.. ) életem első sajátmagamspórolta gépre tettem fel.. huhh.. mekkora isten voltam akkor én (elmúlt.. )))))))))))) ) .. )


bodzafa

Nekem a legöregebb CD lemezem a DOS és Win95 találkozási idöböl van. Philips és ugy irattam ki rá egy 420 as vinyo komplett tartalmát, anno 2500 Ft-ért. Talán 4x-essen van irva de lehet csak 2x-es. Akoriba nagy szo volt a CD irás (1994-95-be). Nos a lényeg: vannak karcok is rajta, de semmi baja, eddig minden CD olvaso, író, beolvasta, sőőt most a LG DVD ami 48x-os az is tökéletesen olvasa.
Saját tokjába tárolva a polcon.
Ennyi:)))
Most akkor meddig is jo 1 CD lemez????
csaóó

Vagy több. Vettem már ki LG-ből úgy CD-t (52x-es olvasóból), hogy alig tudtam megfogni, mert sütött.

Üdv: Dester

Általánosan a legtöbb anyag "élettartalmát" meghoszabitja az ha minden sugarzástól fény,röntgen,gamma ... védjük. És ha alacsony hömérségleten tároljuk. Tömör (nincs benne lég buborék) anyagokat légritkitott térben is jó tárolni. A hőmérséglet csökentése is jó, de ha tul hideg illetve tul gyakran változtatjuk hőmérségletét az is árt az anyagnak. (hő tágulás, rocsolja a rácsszerkezetét).

Komolyra forditva a szót: elsősorban a fény árt a CD-nek, fényel irjuk és, ha sokat van napon az lassan, de biztosan rocsolja. Szerintem az olvasó lézere is rosz hatással lehet rá, pedig papiron(elméletben) kisebb fényhatásoknak nem kéne hatnia rá ilyen modon.

Sötét és állandó hőmérségletet (pl: 20C) javaslok. (elég gyakori eset, hogy a gépben meleg van az olvasó is meleg kb. 50C )
...

Az Isobuster RAWként próbálja, valami közvetlen olvasással leolvasni az adatokat, megkerülve valahogy az egészet. Az eredmény: nagyobb valószínűséggel le tudja szedni az adatokat. Nekem már sokszor segített.

Optimális? Nem tudni Vákuum...

Üdv: Dester