A kínai piacos lézerben a félvezető valóban olyan mint amit nyugaton kaphatsz hasonló teljesítményben és sokkal többér.
Sőt a Conrádnál csak 1mW-os!! kapható 6ezer forintért. Ezért érdemes elfelejteni az egyéb forrásokat és vegyél valami jó erős fényüt a kínain, aztán lehet méricskélni és kisérletezni mielőtt szétégne.
A kínai pointerekkel szerelés közben nem árt vigyázni mert chiptechnológiával szerelik vagyis nincs tokozva és minden szabadon van.
Ha kézzel lesodrod a hajszálnál sokkal vékonyabb bekötőhuzalt akkor már csak röppálya saccolásra alkalmas nehezék válik belőle. Szóval ha nem jól szeded szét akkor el is dobhatod.
Persze ez is szerelhető csak azt nem tudom miért kellene szétszedni ha nem tanulmányozni hanem használni akarod.
Na jó, értem, hamar tönkre megy.
Egyébként azért szoktak tönkre menni (már ami hajlamos olyan véget érni, nem mindegyik) mert nagyobb árammal hajtják az ilyen névnélkülieket mint azt szabadna.
Az összes trükkös elektronika sem tesz mást egy ilyen lézer mutatópálcának használt eszközben, csak a fényerőt vagyis az átfolyó áramot stabilizálja. Amikor merül az elem de még fölötte van a szükségesnek akkor az elektronika vissza szabályoz.
Amikor már elért egy bizonyos alacsony szintet a feszültség azután már csak átvezet.
Úgy is meg lehet építeni illetve módosítani egy kínai lézerpointert amiben az összes elektronika mindössze egy túl kicsi értékre méretezett ellenállás, hogy akkora értéket építesz be a gyári helyére amin nem folyik keresztül kb. 30mA-nél több új elemek esetén sem, akkor nem megy tönkre, persze a fénye valamennyit csökken.
A gyáriban van amikor 40mA vagy több is átmegy. Na de így jobban el tudják adni mert újonan jobban világít. Nekik meg az a fontos.
Gondolják, a gombelem úgyis hamar kimerül, főleg ha tőlük veszed
Ami már márkásabb komplett cucc vagyis neve és ára is van annál jobban odafigyelnek az ilyesmire hogy meddig működik.
A lézerchip valóban kényes jószág a túlhevülésre, de az elektrostatikus feltöltődés is tönkre tudja tenni, hogy észre sem veszed mitől szállt el.
Nem véletlenül kényesek ezek a holmik. Rengeteg rétegből áll egy ilyen lézermorzsa és nagyon sok feltételnek kell teljesülnie belül ahhoz, hogy működjön.
Na és egy kis félvezetős ás általános lézerfizika...
A csipben a kristályon belül a rétegek között a két vége felé tükrös alumínium réteg van felgőzölve és azon a koherens fény oda-vissza verődik. A foton a gerjesztett atomokkal való ütközés közben azonos fázisu azonos hullámhosszu indukált fotonokat indít el az érintett gerjesztett állapotu atommag alacsonyabb energiaszintre zuhanása által. Vagyis a foton hosszú utat tesz meg ott belül oda-vissza miközben sokasodik (ettől lehetséges a lézerre jellemző nagy fényerő kicsi felületen). Azután a szándékosan tervezett kicsi hibahelyen a félig áteresztő hatás miatt a szabadba jut.
A félvezető lézer fénye azért vetíthető ki nagy távolságra kicsi divergenciával mert a lézermorzsán a kilépő felület kicsi viszont a fényerő nagy. Így a kivetített fénypont is viszonylag nagy távolságba jut el és kicsi a széttartása.
Még visszatérve a fizikai működéshez általában...
A lézerhatás beindulásához létre kell, hogy jöjjön a lézeranyagban az inverz populáció az elektronok terén, vagyis a gerjesztett állapot benépesülése.
Egy izzásban lévő lámpa izzószálában mindig több a gerjesztetlen atom mint a gerjesztett állapotban lévő mert az anyagra jellemző spontán emisszió útján mindenféle hullámhosszu és polarizációju fotonkibocsájtás kíséretében hamarabb visszatérnek az atomok alacsonyabb energiaszintre mint amikorra az alacsonyabbak is felgerjednének.
Viszont a lézerműködésre bírható anyagra ennek az ellenkezője a jellemző. Ott a gerjesztett atomok vannak túlsúlyban amelyek egy-egy indukáló foton hatására, a beérkező fotonnal azonos hullámhosszu és polarizációju fotont bocsájtanak ki. Ennek a magasabb energiaszintnek a benépesülését nevezzük inverz populációnak, ami tulajdonképpen a többségében gerjesztett állapotot jelenti.
Régebben egy lézerfizikus ismerősöm a Horváth Zoli a KFKI-ból erre mondott egy példát: Vegyük azt, hogy vasárnap sok család elmegy az állatkertbe és mindenki viszi a gyerekeket is. A legtöbb gyerek megy az úton, a lába a földön van de néhány vásott kölök elvétve felmászik a fára de azt is a szülei gyorsan leparancsolják.
(Ez a normál izzószál elektronhéj jellemzője)
Azután kinyílik az egyik ketrec és kiszabadul egy oroszlán.
Persze akkor mindenki felmászik mindenféle magaslatokra fákra, sőt a gyerekeket tuszkolják feljebb, vagyis benépesülnek a magasabb szintek és csak nagyon kevesen maradnak a földön, legfeljebb az aki nem tud fára mászni. Vagyis benépesül a magasabb szint.
(Ez a lézeranyagra jellemző inverz populáció)
Azért inverz mert minden egyéb módon történő fotonkibocsájtással járó gerjesztésre a normál populáció a jellemző. még ha az ősember tábortüzének fényét vesszük is példaként.
Na asszem erről ennyi elég