Kösz Birdie, minden világos !

Amire kiváncsi voltam, azt megtudtam.

Modellről még nem volt szó, sima tájkép
Egyébként megértetted.




Jól látod



Nem kell ehhez képlet se, csak ismerni kell a fényérték fogalmát.
Ha 1 Fé-kkel növelsz, akkor dupla annyi fény megy be.
Ez megfelel a blendesorban egy ugrásnak, meg a zársebesség sorban is egy ugrásnak (itt értsd: fele akkora záridő).
A blendesor:
F1,4 F2 F2,8 F4 F5,6 F8 stb (mértani sor q=1,4142)
A zárseb. sor:
1 1/2 1/4 1/8 1/15 1/30 1/60 1/125 stb. (kb. mértani sor q=kb 0,5)
bár ezt inkább fejből vágjuk

Természetesen a gépek túlnyomó többségén nem csak 1 Fé-enként követik egymást az egyes értékek, hanem 1/2 vagy 1/3 Fé-enként, így pl. az F2 és F2,8 között megtalálható az F2,2 és F2,4 is.



Ööö, ez most nem egészen világos.



Ja természetesen a fénymérés módját állítgatva nem tudsz a témára/modellre több fényt juttatni

Birdie: köszi a választ.




Ilyenkor ha jól sejtem az alany arca(teste) sötét lesz, mint ha ő lenne Zorró Jól mondom? A fehér hó szürkébb lesz(sötétül), de ezzel együtt minden sötétül, tehát az emberke is.


Amúgy valami ilyesfélét, amit írtál sejtettem. Úgy veszem észre a fényképezésben minden összefügg mindennel Azaz mind1, hogy a fénymérést (Fé érték állítom pl. magasabbra + irány) vagy pedig a záridőt állítom alacsonyabbra. Több fény jut be mindkét esetben. A pontos értékeket ki lehet számolni: pl. 1/3 Fé érték növelése mekkor záridő csökkentést eredményez. Van erre egy egyszerű képlet is.


Összegezve, tehát. Ha jól értem akkor mindegy hogy milyen fénymérési módot használok(persze úgy, hogy nekem a legmegfelelőbb legyen a hatás), mindig azonos árnyalatú(arányosan persze) lesz minden. Azaz minden egyformán lesz világosabb, illetve egyformán sötétebb, ha állítgatom a módokat.

Tehát sosem lesz az, ha a háttér világos(szép világoskék ég), akkor az alany is világos legyen, úgy, hogy az ég ne égjen be(ne legyen fehér) ???

A legjobb, ha azzal kezdjük, hogy mi is valójában a fénymérés.
A fénymérés az a mávelet, amelynek során meghatározásra kerül az a fénymennyiség, amelyet beengedünk a gépbe a "reméljük" helyes expozíció reményében. Ebből a fénymennyiségből lehet aztán kiszámolni a szülséges rekesz és zársebesség párost, az érzékenység ismeretében.
Jószerivel ezt a gép automatikája végzi, csak a profi, vagy nagyon-nagyon hozzáértő fotósok számolják ki maguknak a szükséges értékeket (pl. stúdióban, ahol a modell bőrére mérik a fényt külső fénymérővel).

A fénymérés alapja a középszürke tónusra (árnyalatra) való törekés. Minden fénymérő a középszürkére van kalibrálva. Tehát a géped fénymérője és automatikája is akkor tud helyes expozíciós adatokat számítani, ha a témád középszürke (18%-os) tónusú. Egyéb esetekben korrekcióra van (lenne) szükség.
Vagyis korrekció nélkül csak a 18%-os tónust lehet úgy visszaadni, ahogy az a természetben is látható.
Baj ez?
Igen, baj, emiatt következik be sok fotón a bőr kifakulása, a hó beszürkülése, vagy éppen az ég beégése.
Miért?
Képzeljünk el egy havas tájat. A hó fényvisszaverő képessége nagyon magas, pontosan nem tudom, de olyan 75-80% lehet (aki tudja, kérem javítson ki). Mivel a fénymérés középszürkéhez igazít, ezért normál, automata expozíció során a hóból is 18%-os középszürke lesz a végső felvételen.
Ezért kell korrigálni általában +1-1,5 Fé-kkel.
Másik példa:
viszonylag sötét háttér előtt áll kedvesünk. A fénymérés (tegyük fel, az egész képre kiterjed) a 18%-os szürkéhez próbál tartani, emiatt a háttér világosabb lesz, mint a valóságban. Ez még nem lenne baj, de kedvesünk bőre teljesen kifakult, már-már fehérré válik. Ilyenkor kb. -1..2/3Fé exp. korrekciót érdemes használni.

Na aztán itt jön be a különbözé fénymérési módok közötti keverés

A gyártók mindig megpróbálnak olyan gépet alkotni, amelyek úgymond helyettesítik a fotóst. Vagyis az ember helyett próbál gondolkozni. A kiértékelő fénymérés során pl. megvizsgálja a gép, hogy milyen arányban van túl, vagy alulexponált rész, megpróbálja kitalálni, hogy mi is a téma, hogy miként kellene korrigálnia magát.
A középre súlyozott fénymérés során a kép középső részén mért fény nagyobb súllyal kerül a számításba, mint a sarkokban lévő (sarkokban lehet beégés, az nem olyan zavaró, mnt ha a téma égne be).
Szpot, vagy pontmérés esetén a kép közepét méri csak a rendszer, ilyenkor a többi része a képnek akár teljesen fekete, vagy teljesen fehér is lehet. Mikor jó ez? Pontosan akkor, amikor a téma világossága nagyon elüt a háttértől (pl. feketerigó kissé alulról, mögötte a világos ég. hogy a rigóban legyenek részletek, ne csak egy nagy fekete paca legyen, érdemes a rigót szpot fényméréssel befogni).

Tehát a fénymérés bonyolult dolog. A beépített fénymérő algoritmusok témánként más és más eredményt fognak produkálni. Alapvetően a legfontosabb, hogy értsd a fénymérés működését. Utána a téma függvényében esetleg magad válaszd ki a legjobb közelítést adó módot, valamint be tudd állítani a fénymérés hibáját korrigáló exp. korrekciót.

Sziasztok!

Kezdő vagyok, illetve a kezdőnél már egy picit jobb Így sokminden van, amit még meg kellene tanulnom. Egyik ilyen problémám most a fénymérés helyes beállítása. A kérdéseim sorban :

1. A fénymérés beállításával mi változik a képen? (középre súlyott, kiértékelő, szpot, stb) Ugyanaz a téma, ugyanaz a nappali megvilágítás, mi különbség lesz ha sorban mindhárom fényméréssel képet készítek. (sötétebb-világosabb lesz?)

2. Mikor milyen beállításokat célszerű használni. PL háttérben az ég, és a tenger van, és egy embert fotózok, ekkor szpotra célszerű állítani a fénymérést? Ha igen, miért, ha nem miért nem? Ha meg minden esetben egyforma a kép, akkor miért is van benne 3 féle állítási lehetőség?
Fontos, hogy az arc ne legyen sötét.


Előre is köszi a válaszokat.