Csak a magas van a linken a mély már lekerült a a listáról majd megnézem a títusát ://www.d-s-t.com/vifa/data/tc20sd05-06a.htm

mélyközép előtt 1,64mH sorba...na itt vannak egymás után sorba kötve

Tudnál pontos típusokat írni a hangszórókhoz ?
Vagy esetleg rögtön linket is a http://www.d-s-t.com/vifa/ alapján...

Én CSináltam már Vifa hangszórókból hangdobozt. 31 literes basszreflex volt. 17cm mélyközép és egy TC20 magassal Alul 6 felül 12dB szüréssel. Nagyon kellemes hangja van, föleg a közepei nagyon tiszták. ez a mélyközepet dícséri. nem egy falrengető hangú tehát inkább a lágyabb zenéket kedveli. A magys nagyon könyen illeszthető haggyja magát de igényli a jó alkatrészeket.

Kalapur
Végül is mi lett a 0.82mH-s tekercseid sorsa - ha a fiók mélyén landoltak nálam esetleg hasznoabb funkciót is betölthetnének...

Kedves DDL és Többiek!

Tulajdonképpen igazad van, de a hangsugárzó is erősen rányomja a hangképre a jellegzetességeit.
Ha nem képes azt lesugározni, amit kap, az mindenképpen hiba.
Nem biztos, hogy a mai ( minőségi ), elektronikák ne lennének elég jók ahhoz, hogy élvezhető legyen a produkciójuk.
Nagyon sok múlik szerintem a hangsugárzók minőségén, méretén, egyéb ( jó ) tulajdonságán, a kevert méretek mindenképpen gyengébb hangzást adnak, mint amikor azonos az összes hangsugárzó, amit hallgatunk.
Házi-mozi esetén a szubasszus különösen fontos, mert a legtöbb elektronika oda "nyomja" a mélyeket.
Mellesleg, inkább a beállításuk az, ami gyötrelmes, az eleve korlátozott lehetőségek miatt.
Odahaza meghallgattam az igencsak alapfokú Philips cuccunkat, nem találtam rosszabnak az említett Sony-B&W cuccnál, ami sokkal drágább, 5-6 szoros az árdifferencia.
Persze, teljesen mások a körülmények, a szobák, egyebek, de valahogy a Philips nyugodtabb hangot ad, meg a szub az sokat lendít eleve az egészen.

Nagyon várom már a megrendelt Vifa magasakat, Ti próbáltatok már hasonlókat?
Üdv! SMA

A házimoziban nem elsősorban a hangdoboz a tűhegynyi keresztmetszet, henam az elektronika. Mert hát az bezony kritikán aluli. Tiszetlet az igen-igen ritka kivételnek


üdv: DDL

Kedves Mindenki!

Nagy élményben volt ma délelőtt részem.
Meghívtak egy Házi-mozi cucc beállítására, illetve tanácsadásra.
Drága a cucc, Én nem ezt vettem volna, sajna szub még nincs hozzá. Majd jön, akkor újra lesz fülelés.
Meghallgattam, nem rossz, de nem az Én ízlésem ez a hangzás.
Teszt lemezzel beállítottuk a csatorna szinteket, a "teremkorrekciót", a mélyátvitelt, így már jobb lett.
A DTS tesztlemezről a tulaj is elismerte, hogy ez igen!
( Én, ennyiért azért többet, jobbat vártam. )
A cucc?
A Sony legnagyobb 6.1-es erősítő-dekódere, DD, DTS, ProLogic-1,-2, THX,- meg minden ami belefért.
B&W az újabb, 600-as sorozatú hangsugárzói, vegyesen.
( Front bal-jobb, majd "fekvő-center", kisebb surroundok, EX-surroundok. )
A tipusszámokat képtelenség megjegyezni, mert hosszúak és megkeverik az embert.

Ha egyszer lesz pénzem, hát akkor Én építek valami józan, jóminőségű hangsugárzókat a házi mozimba.
Üdv! SMA

Sejtettem, hogy nekem szól...

Tevedes tortent a hibambol! Elnezesed kerem Kela! Eredetileg Deka-nak kuldtem az e-mailt es tole is szerettem volna megkerdezni, hogy megkapta-e. Tenyleg ne haragudj, figyelmetlen voltam!

Sajna nem kelenyi@freemail.hu -t próbáld sztem.

Kela: megkaptad az e-mailt?

Üdv Mindenkinek!

A délutáni hozzászólásom eltűnt

Téma: 20 centis cdcone+dt107
mélyközép előtt 1,64mH sorba, a magas előtt 3,3uF +2,2ohm sorba, 16,8ohm párhuzamosan, és 1uF+10ohm (egymással sorba) magassal párhuzamosan.
Kezdek megőrülni :):)
Most az a baj hogy sziszeg.
Na de miért?
Kivettem az 1uF+10ohmot, továbbra is sziszeg bár megemelkedett az egész magastartomány, így már kevésbé lóg ki, de sziszeg.

Mitévő legyek?

üdv

k

-Neo-

Én építettem Monacor hangszóróval ilyen 6-odrendű bandpass-t. Itt van egy pár fénykép:

http://tube.fw.hu/quad.html

A Monacor CAAD progijával terveztem. Az én szempontom a 82 dB érzékenység volt, 20 - 100 Hz sávban lapos átvitel mellett. A tapasztalatom az, hogy tényleg lemegy ilyen mélyre, de kicsit "buffogó" a hangja. A másik, hogy én nem reflexnyílással készítettem, hanem egy 30 centis mágnesétől megfosztott hangszórót használtam passzív membránként (ez látszik kívül, a Monacor belül van egy válaszfalon). Még így is az a legfőbb probléma, hogy a 100 Hz fölött mindenféle kiemelések vannak. Ezeket legjobban egy aktív erősítővel lehetne kiszűrni, de az megint elkeni a hangot.
Most ott tartok, hogy inkább nem hallgatom, mert többet ront a hangzás tisztaságán, mint amit a mélyátvitelen javít. Persze külön aktív szűrős meghajtással is más lenne, és nyilván házimozihoz több, mint ideális. Emiatt, és elhelyezési problémák okán úgy döntöttem, hogy megválok tőle.

Üdv Mindenkinek!

Az lpad poti mennyibe kerül, lehet, hogy beruházok egybe.
Tegnap vettem egy kilo ellenállást és forraszgattam.
Ami volt szedett-vedett mindenféle ellenállásból összeforrasztott lpadom azt helyettesítettem újakkal elvileg azonos paraméterek mellett (más kombinációkból jött ki az eredő) és teljesen megváltozott a hangzás.
Eltűnt a beszédhangok teteje, viszont már nem zavart a cinek hangossága.
Gondoltam más irányt kell venni. Ha a magashangszórót teljes egészében visszafogom akkor eltűnik az említett felső középtartomány.
Következésképpen csökkentettem a sorosan kötött ellenállást és növeltem a páhuzamosan kötöttet.
Az lpad most úgy néz ki, hogy a 3,3uF után 2,2ohm sorosan, 16,8 ohm párhuzamosan a hangszóróval.
Továbbá a cinek visszafogására betettem a magassal párhuzamosan 1uF-10ohm-ot (egymással sorosan).
Most az a helyzet, hogy kiegyensúlyozott lett a hangzás de még mindig nem az igazi. A végére már keresztbe állt a fülem, de ma lesz időm fülelni és meglátom mi lesz.

Egyébként mi az az lpad?

Üdv


k

Kalapur!
Egy tipp az illesztés kísérletezésére:lehet kapni pl a visatonnál is lpad potit,amivel be tudod állítani a kellő szintet,majd ha jónak találod kiveszed és megméred,majd fix ellenállatokból összeállítod véglegesen.
Üdv Doki!

Kela

Minél közelebb van a hangszóró (reflex cső kijárata) a padlóhoz, annál nagyobb lesz mélyben az érzékenysége. Ha a hangolás miatt a doboz frekimenete esik mélyben, akkor érdemes lehet a reflexcsövet lefelé fordítani. Persze csak akkor, ha megemeled a doboz alján és nem szőnyeg van alatta. További kellemes mellékhatás: a reflexcsövön kilépő középtartományt is effektíven csillapítja a lefelé néző cső.

-Neo-

Hatodrendű bandpasst M'N'C-ből csak akkor építess, ha előtte rendesen bejáratod a hangszóróidat és megbízható helyen pontosan beméreted az adatokat. Iszonyat kényes doboztípus, egy kicsi eltérés a paraméterekben és máris vacak lesz. Az M'N'C weboldalon megadott paramétereinek épeszű ember nem hisz. Ha nem akarod kínozni magad, inkább zárt vagy reflex dobozt készíts neki.

Helló mindenki!
Szeretnék egy 6-od foku band pass ládát építeni, de ilyet még nem építettem ezért kérem a segítségeteket. Épített már valaki ilyet vagy valami vélemény róla? Rossz tulajdonságai? Jó tulajdonságai?
M.N.C. Sunflower 30312 tipusú hangszórót tennék bele. Ez a hangszóró szerintetek jó lehet ilyen célra?VAgy valami más tipusú hangszórót kellene beletenni?

Bocs a sok kérdésért!
A válaszokat előre is kösz!

Következő izgatja a fantáziámat - egy padló felé fordított (csővel hangszóróval) reflexdoboz frekvenciamenete hogyan módosul???
Milyen magasságba kell egyáltalán elhelyezni?
Mik a hatások????
Üdv:Attis

1: Ezen a szinten sztem nem sokat számít, de talán jobb párhozamosan.
2: Ellenállással ! Vagy próbáld ki, amit mutattam, hogy vmi anyagot teszel a magas köté, hogy éppencsak kilógjon a membrán.
Nálam elég sokat visszavett, mert az előlap visszaverődéseivel együtt 91-2 dB egy átlagos magas. Ha csillapítod, akkor sztem sokat csökkenhet !
3: A mélyhangokat átviszi a magassal párhuzamosan.
12dB-s lesz a vágás, és az impedanciamenet is változik.

Ahoy!

Újabb 3 kérdés:
-mi jobb? ha nagyobb ellenállásokat kötök párhuzamosan, vagy ha kisebbeket sorosan? (gondolok itt arra, hogy az ellenállásoknak is van induktivitása ha nem tévedek)
-egy dtf12 (91dB) érzékenységét hogyan csökkentsem egy sbx1320 (86dB) érzékenységére? Mehet ugyanaz a játék mint a dt107-tel?
-mire jó, ha mondjuk 0,6mH induktivitást párhuzamosan kötök egy magassugárzóval?

köszi Cortez!

1. kérdés: IGEN
2. kérdés: Egy kis csavar nem vészes, de talán jobb kerülni a tekercs körül bármiféle anyagot, főleg fémet !

Üdv Mindenkinek!

Kicseréltem a vasmagos tekercset két légmagosra (1,5mH helyett 2*,82mH sorba, és mintha talán nem torzítana a középtartomány, de lehet, hogy semmi nem változott
A magasat is visszábbfogtam, 3,4 ohm sorba a kondival, a magassal párhuzamosan pedig 6,8. Sajnos a 6,8-at nem sikerült mindkét oldalra betennem (csak 1 ilyen ellenállásom volt és a többiből nem tudtam kisakkozni) a bal oldalra 5,6 ment.
Eredmény: a bal oldalinak szinte teljesen eltűnt a magastartománya.
Következő lépésként, hogy szimmetrikus legyen betettem a 6,8 helyéra 11,2-t az 5,6 helyéra 10-et. Persze így sem szimmetrikus, de kisabb az aránykülönbség.
Eredmény: megint zavar a magastartomány
Ma veszek ellenállásokat sok 0,5 ohmosat is és kísérletezgetek tovább, 7-8 ohm közöt lesz a maegoldás.
Aztán majd jön a finomhangolás.

2 kérdés:
Az ellenállások "teljesítménye" (watt értéke) akkor is összeadódik, ha párhuzamosan és akkor is ha sorosan kötöm őket?

Ha a tekercset középen (vas) csavarral fogatom fel, akkor az nem zavarja az induktivitás értéket? (vasmagként funkcionál a csavar)?

Üdv

k

Üdv mindenkinek!

Elvileg volt 3 szabad napom, gyakorlatilag a barátnőm miatt egy félórám sem volt.

A hangfalam hangzása kezd összeállni (mnc/dt107).
még mindig kicsit soknak tartom a magasat, viszont már nem annyira sok, hogy elnyomja a mélyet, ami előtt a vasmagos tekercs van (1,5 mH).
A mélyközéptartományon hallok valamiféle torzítást, amire Subvoice is utalt, hogy a vasmagos tekercsekenek ez a hátránya.
Ki fogom cserélni a 1,5 mH-t 2*0,82mH-re és a magasat még visszább veszem 1dB-lel.
Úgy érzem így már tökéletes lesz

ÜDV

k

Kedves Mindenki!

subvoice!
Igen, Te biztos jobban ismered azt a MNC-hangszórót, de Én is nagyobb induktivitást javasoltam Kalapurnak, - úgy látszik, elsiklott felette.
Lényeges, hogy Mi innen csak tippet tudunk adni, irányt, amivel Neki kell megbírkózni a továbbiakban.
Nem tudjuk, hogy Ő mit nem talál jónak a hangzásban, lehet, hogy nincs is nagy gond, mindössze "szokatlan" a hangzás.
Az is lehet, hogy az emlegetett hiányosságot máshol kellene keresni, korrigálni. Lehet, hogy a végfok, amiről hajtja a hangsugárzókat, az "csinál" valami disznóságot. Esetleg a hangsugárzó visszapofázása megzavarja az erősítőt és az így reagál.

Az a HFM-cikk nem a "Jordan-Watts" hangszóróra vonatkozik?
Teniszlabda méretű kis szélessávú hangszórók azok, akkor, állítólag volt bizonyos sikere és előnye is annak a konstrukciónak.
A Bose is követett el valami förmedvény kis-szélessávú jószágokkal hangsugárzókat, láttam, hallottam néhány kiállításon azokat, siralmas.
Talán ilyen kis hangszórókkal egy "PC-házi-mozi" cuccot össze lehet dobni, de másra aligha elég.
Üdv! SMA

SPafi!

Mit kezdjek egy olyan műszerrel (pl. M-4660 M http://www.procontrol.hu/MUSZER/Multime ... 4660mk.htm ), amelynek az adatlapjára azt írják, hogy "Frekvenciatartomány: 40 - 1000 Hz"? Ezzel nagyon jól lehet az 50 Hz-es hálózati feszültség valódi effektív értékét mérni, de egy 1 kHz-es sávközép frekvenciájú, 1 oktáv sávszélességű zajfeszültséget nem mérnék ilyennel.
Nekem csak egy Metex 3650-esem van (sokaknak még olyan sem), nem tud true RMS-t, de tudom, mert megmértem, hogy 20 Hz-től 2 kHz-ig elég jól 1 dB-en belül van, 5 kHz-en 1,66, 10 kHz-en 3,3, 20 kHz-en pedig 6,78 dB-lel mutat magasabb értéket, miközben szkópon nézve a ráadott szinuszjel amplitúdója elég konstansnak tűnik, torzítása sem haladja meg az 1%-ot.
Az analóg műszerről tett kijelentésemet azért módosítanám: olyan műszerrel célszerű zajfeszültséget mérni, amelynek a mérési hibája a vizsgálni kívánt teljes frekvenciatartományban 1% alatt marad.
Az emberi szem és főleg az emberi tudat sokkal jobban meg tudja állapítani egy mutatós műszerről, hogy a mutató az előírt 2,83 V körül szimmetrikusan ingadozik, mint ha ugyanezt egy digitális kijelzésű műszerről kell megállapítania.
Spektrumanalizátort én is használok, de egy 8 ohmos hangszóró kapcsain az 1 Watt-hoz tartozó 2,83 V-ot nem mérném a hangkártyám bemenetével, még előosztóval sem.

Asszem a Sonidonál lehet kapni ilyen mindenféle méretü,anyagu és luknagyságu filc,illetwe sziwacs korongokat a magas sugárzo elölapjához. Azt mindjárt meg is lehet nézni a mérési eredmény mit mutat,h melyik a jobb. Szal érdemes odalátogatni.)))
Üdw. bd.

Csináltam egy kisérletet:

Először is egy réteg filcet raktam a magas elé úgy hogy éppen csak hogy
kilátszik a sugárzó felület, de semmi más, tehát pl az előlapja már nem.
Aztán még tettem elé egy réteg vatelint is, itt már valamivel nagyobb
lyukat hagytam, bár nyílván ez már kevésbé kritikus.
Hát mit mondjak eléggé megváltozott minden...
Mintha 2-3dB-vel halkabban szólna, de nem csak halkabb, hanem
sok szempontból másabb lett. Ennyit nyomna a latba az előlapról
visszaverőső rész ? De akkor azok meg pontatlanítják a hangzást,
mivel másodlagos sugárzások, nem ?
Ha valakinek van kedve, lehetősége próbálja ki !
Érdekelne másnál mi lenne a tapasztalat !

Nekem wan egy 7cm-es hangszorocskáwal épitett szélessáwu tölcsérem. Kb 35Hz-töl mén 20kHz-ig,legalábbis a mérés szerint. Elég jo a hangja...

"Valamelyik nagyon régi HiFi Magazinban volt egy fénykép egy (természetesen angol) úriemberrõl a hangdobozával. Az volt az érdekes benne, hogy a tekintélyes méretû dobozban egyetlen 5 cm-es alumínium membránú hangszóró volt. Állítólag voltak mélyei is. Akinek megvan a HFM CD, az talán ki tudja keresni, nekem csak papíron van meg, és nincs kedvem mindet átlapozni (azaz kedvem még csak lenne, de ezt most hagyjuk...) Szerintetek milyen lenne egy ilyen 5 cm-es darab tölcsérben?"

Ha a 8cm-es frs-8 jól teljesít tölcsérben (márpedig jól)
Akkor én már az 5 cm-t is elhiszem..

Habár a fent említett konstrukció nyilván nem tölcséres.

fdsamano!

"A zajfeszültség mérésére szigorúan csak analóg műszert szabad használni. A mutató ezeknél sem áll egy helyben, a műszer integrálási állandójával (szűrőkondenzátor értékével) lehet lassítani a műszer mutatójának a lengéseit, és a mutató átlagos helyzetét kell figyelni. A digitális műszerek váltakozófeszültség állásban a feszültség csúcsértékét mérik, és az effektív értékét jelzik ki,"

Ez szerencsére nincs így, a digitális (kézi) műszerek sem csúcsértéket mérnek, hanem többnyire abszolút középértéket, a jobbak pedig valódi effektív értéket. Aztán ott van az A/D+FFT (hangkártya+PC+SW) kombinációval mérő spektrumanalizátor, ami ugye szintén digitális, és garantáltan effektív értéket mér. Az analóg műszerek döntő többsége is abszolút középértéket mér.

Jo lesz egy driverrel is, szobahangerore. Sok sikert kivanok az epiteshez! Ha van kedved es faanyagod, akkor a tolcser szajreszenel alkalmazhatsz kulso merevitest is! Ha erdekelnek a reszletek, kuldj e-mailt! Egy rajzot kapsz cserebe.


Udv: PeppeR

hang= közegrezgés
+ a tölcsér késleltetése = kenődés, bugyogás, stb.
(elkent borotva hang), ha érted mire gondolok. bár minél kisebb a driver, annál tisztább a hangzás, de egyben aránytalan is.
gondolom én, de inkább igy hallottam.

Miért,és mi ennek a fizikai magyarázata?

kevés. (s az is zavaros)

Valamelyik nagyon régi HiFi Magazinban volt egy fénykép egy (természetesen angol) úriemberről a hangdobozával. Az volt az érdekes benne, hogy a tekintélyes méretű dobozban egyetlen 5 cm-es alumínium membránú hangszóró volt. Állítólag voltak mélyei is. Akinek megvan a HFM CD, az talán ki tudja keresni, nekem csak papíron van meg, és nincs kedvem mindet átlapozni (azaz kedvem még csak lenne, de ezt most hagyjuk...) Szerintetek milyen lenne egy ilyen 5 cm-es darab tölcsérben?

Igen, jól látod. A tranzisztoros és IC-s erősítők nagy többsége kis ellenállású feszültséggenerátornak tekinthető. Az már a hangszóró konstruktőreinek a gondja, hogy a feszültséggenerátorral meghajtott hangszóró lehetőleg azonos hangnyomást hozzon létre, ha a hangszóróra azonos feszültségű jelet kapcsolunk, bármilyen frekvenciájú is legyen ez a jel, természetesen a hangszóró átviteli sávján belül. Ezt egy hangszóróval elég nehéz megvalósítani, mert a mély- és magas frekvenciák lesugárzásához elég ellentétes tulajdonságú hangszórókra van szükség, de azért vannak rá megoldások. De minden egyes megoldás, legyen az egyutas vagy többutas hangsugárzó, kompromisszumok eredménye. A hangszóró továbbra is az elektroakusztikai lánc leggyengébb láncszeme.

> Az 1 W-ot a névleges impedanciára számított feszültségre értik.
Tehát ezek alapján akkor nem változik a fesz.
Vagyis a pl-ban mutatott hangszóró a névlegesnél jóval nagyobb
impedancia ellenére is képes egész jó hangnyomást előállítani,
annak ellenére, hogy sokkal kisebb elektromos teljesítményt kap,
mint a "sávközépi" részeken ?

Az 1 W-ot a névleges impedanciára számított feszültségre értik.
Valóban, a zajban egyszerre végtelen sok, ráadásul teljesen véletlenszerűen változó amplitúdójú jel összegződik. A fehér zajnak pontosan az a meghatározása, hogy minden frekvencián azonos amplitúdósűrűséggel szerepelnek benne a jelek. A zajfeszültség mérésére szigorúan csak analóg műszert szabad használni. A mutató ezeknél sem áll egy helyben, a műszer integrálási állandójával (szűrőkondenzátor értékével) lehet lassítani a műszer mutatójának a lengéseit, és a mutató átlagos helyzetét kell figyelni. A digitális műszerek váltakozófeszültség állásban a feszültség csúcsértékét mérik, és az effektív értékét jelzik ki, általában 1 másodperces frissítéssel, szinuszos feszültséget feltételezve. Zajfeszültség mérésekor teljesen vad értékeket jeleznek ki.
Az 1 méteres mérési távolság azért alakult ki, hogy össze lehessen hasonlítani a különböző hangszórókat. Ennél közelebb mérve egy hangszórót/hangsugárzót kicsit más eredményeket kapunk, viszont nagyobb méretű hangsugárzóknál már az egy méter is közeltérnek számít, azokat 2 m-ről 4 Wattal, vagy 3 méterről 9 Wattal szokás mérni.
Egy szélessávú hangszóró vagy egy hangsugárzó érzékenységét a sávközépi frekvenciára, általában 1 kHz-re szokták megadni, kifejezetten mély- vagy magassugárzó esetén ettől eltérhetnek, hiszen az 1 kHz nem biztos, hogy beleesik a hangszóró átviteli sávjába, de ekkor ezt külön mellé szokták írni.
Az érzékenységet egyébként 1 oktáv sávszélességű zajjal kell mérni, a frekvenciamenet felvételekor viszont 1/3-ad oktáv sávszélességű zajjal mérnek. A szabvány előírásai szerint a szűrők átkapcsolása után (1 oktávról 1/3-ad oktávra), a hangszóróra adott feszültséget annyira kell növelni, hogy a mérőerősítő kimenetén ugyanaz az érték jelenjen meg, mint az 1 oktávban mért érték. Természetesen ez arra az esetre vonatkozik, amikor mind a kimenő, mind a bejövő jelet szűrőzzük.

Ok, bocs, akkor majd visszaolvasom a témát !
Akkor is itt voltam, csak akkor szorgalmi időszak volt,
tehát nem értem rá, most meg vizsgaidőszak van, szal
ráérek..... !

Gilszkilabor: a szinusznak két előnye van: egyszerű, és jól szabványosítható.

Szia Cortez!

>De akkor mért szokott az lenni, hogy 1w / 1m-t írnak a freki görbe mellé ?

Mert ott abszolút hangnyomást mértek.

>Amúgy a zajok nem több frekit jelentenek egy időben ?

De, igen.

>Hogy lehet ezekkel frekimenetet mérni ?

FFT.

Néhány hónapja taglaltuk itt a dolgot. Akko' hun vó'tá'?

Gilszkilabor

De akkor mért szokott az lenni, hogy 1w / 1m-t írnak a freki görbe mellé ?
Amúgy a zajok nem több frekit jelentenek egy időben ? Hogy lehet ezekkel frekimenetet mérni ?

Pontosítok: A két mérési görbe fedésben volt, tehát ugyanazt mértem zajjal mint sweep-el. A mai napig is zajjal mérek és egyetlen okát nem látok, hogy miért lenne jobb a szinusz. Ellenben több okot is tudnék mondani, hogy miért jobb a zaj.

Gilszkilabor

Feszültséget adnak a hangszóróra, nem teljesítményt, nem foglalkoznak az impedanciamenettel. A lengőtekercs induktivitása miatt a hangszóró impedanciája a magas frekvenciák felé emelkedik. Ez a felvett teljesítmény csökkenésével jár, de a hangszóró tengelyében mért hangnyomás nem csökken ennek arányában, többek között azért sem, mert a kónuszos hangszórók irányjelleggörbéje a nagyobb frekvenciák felé egyre jobban beszűkül, a hangenergia egyre szűkebb térbe koncentrálódik. Ha nem a hangszóró tengelyében mérjük a hangnyomást, hanem pl. 30, 60, 90 fokra a tengelytől, akkor ez a jelenség jól látható.
Általában nem szinusszal mérik a hangszórók ill. hangsugárzók frekvenciamenetét, mert szinusszal mérve a közép- és magastartományban olyan hullámvasút-jelleget mutatnak a mérések, hogy épelméjű ember nem venne többé hangszórót, ha meglátná, hanem elásná magát. Ezért aztán zajjal mérnek, leginkább rózsazajjal, aminek a spektruma ugyan a magasak felé csökkenő jelleget mutat, de az egy oktáv sávszélességre eső teljesítménye állandó, a mérőmikrofon után kapcsolt 1/3 oktáv sávszélességű szűrőcsoport vagy spektrumanalizátor kimenetén lieáris jelet kapnánk, ha lineáris lenne a hangszórónk átvitele. Mérhetünk fehér zajjal is, ekkor azonban a mikrofon után kapcsolt szűrőnek nem konstans relatív, hanem konstans abszolút sávszélességűnek kell lennie.
A hangszóró mélyfrekvenciás viselkedését viszont nem igazán jól jellemzi a zajjal történő mérés, ezért azt inkább külön meg szokták mérni szinuszjellel.
Az impedanciamenetet viszont inkább szinuszjellel mérik, bár Gilszkilabor egész jó eredményeket mutatott fel fehér zajjal is.

ReppeR: Hallgatok rád, bár én oldalanként egy hangszórót terveztem belerakni!

Üdv: Deka

Deka: ha ram hallgatsz, az altalam belinkelt tolcsert elkeszited 120mm-es belso szelesseggel, 16mm-es falapokbol. Teszel a nyomokamraba ketto-ketto visaton szelessavut es kesz. Bejaratas utan dontsd majd el, hogy kellenek-e magassugarzok! Sok sikert! [/b]

Nah, lenne 1 amolyan méréstechnikai alap-kérdésem:
Ha egy adott hangszóróhoz meg van adva a freki- és impedanciamenete,
azt hogyan kell értelmezni ?
Pl ez :
Arra gondolok, hogy pl ennél is látható, hogy ez a hangszóró csak kb
100Hz-től 2kHz-ig van a névleges impedancia környékén, és utána elég
intenzíven elkezd nőni.
Namármost, ha ilyen 40-60 Ohmig felmegy 100Hz alatt és 2000Hz felett,
akkor ott egyáltalán hogy tud megszólalni ahoz képest, hogy majd 10x-es
az impedanciakülönbség.
És hogy mérik ki akkor a hangszórót, fix feszültségű szinusszal vagy
fix teljesítménnyel vagyis az impedanciához igazítják a feszt is ?
A másik meg az lenne, hogy egy hangszóró saját impedanciája mennyire
csillapítja a saját frekiátvitelét elvileg ?

SMA

Én ismerem a 20 centis cdcone-t, a 1,5 mH tökéletesen jó váltás elé. Szerintem Kalapur már jó úton jár, csak a magast kell az ő ízlése szerint behangolnia. Azt könnyen el tudom képzelni, hogy a 3 kHz-es 12 dB-s váltóval a magas előtt a fázisproblémák miatt keletkezhettek olyan kioltások, amik a középtartományt károsan befolyásolták. Nem mindig szükséges a gyártó ajánlásait figyelembe venni, ha ésszel használja, elsőrendű váltóval is hosszú életű lehet a magassugárzója.

Deka

Nem tudok ajánlani neked konkrét kitet (hiszen én sem hallottam még egyet sem), az viszont biztos, hogy ha a "gagyin" túl tekintünk, akkor ott csak a hangszórókra 25-30000 Ft-ot kell költeni dobozonként. Amiket írsz, az alapján én is egy szélessávú dobozra gondolnék, pl. a Sonido 13 (14) centisével. Igaz, hogy ennek darabja 20000 Ft, viszont nem kell semmilyen hangváltó hozzá, csak egy megfelelő tölcsér. Kész konstrukció meghallgatására is van lehetőség.

Más

Találtam egy ilyet:
http://www.northcreekmusic.com/MAPD1.htm

A lényege, hogy egy duplakamrás zárt doboz, aminek az első kamrája klasszikus Vas/3 méretű (ebben van a hangszóró), a második kamrája pedig Vas méretű. A kettő között egy "cső" (igazából csak egy lyuk) van, amit a benne lévő csillapító anyaggal lehet hangolni. A konstrukció előnye, hogy az első kamra kis térfogata megfogja a membránt, míg a hátsó kamra segíti a mélyfrekvenciás átvitelt és csökkenti a doboz jóságát. Hátránya, hogy nagy doboz kell.

Elgondolkoztam rajta, hogy ezen az elven építsek egy új dobozt, mert így a 70W teljesítménynél szükséges 12 mm membrán kitérést a felére lehetne redukálni, ami számtalan előnnyel jár (torzítás, doppler, stb). Egyúttal külön tenném a magast is, így addig tudnám tolingálni, míg a fázisproblémákat sikerülne minimálisra redukálni.

Ezzel kapcsolatban valami ötlet? Esetleg valaki találkozott már ezzel a konstrukcióval?