Wow! Szóval jónak tűnik, de még azt sem tudod, hogy a háromszög, vagy a fűrész a jobb. Ez aztán a profi hozzáállás! Mi lenne, ha az alapelveket kezdenéd el tanulmányozni?

Utánanéztem a thunderball generátorának,igencsak jónak tűnik,de tovább lehet javítani kapcsoló tranzisztorral,feszültségvezérelt oszcillátorként.
A háromszög,vagy a fűrészjel alkalmasabb jelalak?
Melyiket,hol érdemes használni?
Aki tudja,annak köszöntem!

A legjobbakkal is előfordul...

Igen,az egyel lejjebb,a fázisban van,csak annak idején rosszul vázoltam rá a rajzra.A többi rész rendben van.

Bocs, nem volt időm még tüzetesen megszemlélni a kapcsolást, de jól láttam, hogy a védőföldben van egy biztosítékod?

Sziasztok!
Ezt a kis áramkört jópár éve csináltam magamnak,és azóta is megbízhatóan működik.
A led a fázishelyes állapotot mutatja.
A szenzorral dizájnosan lehet megoldani a készülékek ki-be kapcsolását.
A szigetelt kimeneti csati elsősorban azért van,hogy véletlenül se érjenek össze a drótok,vagyis a készülék védelmét szolgálja,nem a kezelőjéét.
Ennyi erővel a hangfalon is tapizhatja a csatikat valaki.
Ez ellen nincs orvosság,viszont egy ilyen pici áramkör biztosan megvéd a fázis testre kerülésétől.
Valahol megvan a nyáktervem is.Ha lesz rá igény bedobhatom azt is.
http://kep.tar.hu/akhileusz/images/pic5308729.gif

Ez egy. Ha a muzsikus még mindig nem érzi magát biztonságban, akkor a bemeneti áramkör működhet egy külön (pl. 2x12V-os) kis traffantyról, elszigetelve a nagyfeszültségű részektől. A 0 pontot is beleértve.
Érintésbiztos: pl. azé' me' műanyag, nem lógnak ki a fémérintkezők.

Nem tudom mit értesz érintésbiztos alatt, annál a tápnál ha fordítva dugod be a csatlakozót, akkor fázis kerül a földre. Márpedig elég egyetlen csatlakozónál megcserélni és baj van. Megnézem én azt a gitárost, aki bele merne kezdeni egy szólóba ilyen feltétel mellett...

Pontossan! Ha lehet hinni a Rádiótechnikának kb 1000...1300W-ot tud szolgáltatni a berendezésnek. Ezzel a beállítással.
Valami ilyesmi csatlakozóra gondoltam. Van beépíthető, érintésbiztos. És elnézést a "remek" szkennelésért! Jó németezést!
A katalógus elérhető az internyeten is: www.reichelt.de

Izgi az a táp, annak idején én is megpróbáltam tökölni vele, de valahogy sehogy se volt szimpi, hogy a fázis ott rohangálhat, ahol nem szabadna! Terveztem egy fázisellenőrző áramkört, de a tanárom nem tudta rá azt mondani, hogy működőképes lehetne, ezért elvetettem ezt a megoldást.

Amúgy ez egy 700W-os RF adóhoz van megadva nemde?

Végülis a bemeneti pontot tökéletesen el lehet szigetelni a nagyfeszültségű résztől, így már "csak" a kimenet lenne az egyetlen kényes pont érintésvédelem szempontjából. Múltkoriban láttam valami faja agyonszigetelt spéci hangfalcsatit. Gondolom azok sem a +-50V-os erőlködőkhöz vannak...

Igen.

A szimmetrikus tápra gondolsz? +-100V?

Ach!

Ekkora feszültségre már van értelme hidalt erősítőt csinálni, az meg szerencsére szimmetrikusan terheli a tápokat.

Arra a polaritásvédőre kiváncsi lennék!

Nem tudom javítana-e valamit a helyzeten egy graetz-híd. Sajna ezzel most így hirtelen nem vagyok tisztában... Így is megmaradna-e az egyenáramú terhelés, továbbra is földelhető-e a test pont stb... A lényeg, hogy a készülék 0 pontja földelhető legyen. Kicsit javítana az esélyeken...

Kaninjo!
Ha jól értem,akkor ez a táp továbbra is egyenárammal terheli a hálózatot,igaz csak az áram 1/3-ad részével.Úgy tűnik,ezt a problémát nem lehet feloldani közvetlen táplálással.
Esetleg ha negatív ága is volna,bár a terhelési viszonyok akkor is különböznének.Hacsak nem színuszjelet hallgatnánk vele.

Az jó lenne! Köszi előre is! Ha esetleg ez a táp jó lenne, a hangszórókimenetet meg lehetne oldani spéci csatival, hogy elkerülhető legyen az óvatlanságból bekövetkezett áramütés...

Igen,hogyne,csak elő kell keresnem.
A kapcsolás érdekessége,hogy szenzorosan működik,érintésre,ki-be kapcsol.

Ach!
Megoldható lenne ennek a letiltó áramköröcskének a bemutatása?

Kaninjo!
Köszi,így már világos!Azért nem értettem,mert egészen másból indultam ki.
Ami a polaritást illeti,nekem már régóta üzemel egy egyutas kapcsolás ami nem átforgatja,hanem egyszerűen letiltja a fordított,nem megfelelő állásban.Ilyenkor az a teendő,hogy fordítva kell bedugni.

Ach!
Leírom, ami a RT évkönyvben van:
A C5,C6,C7 200V-os elkókat a D3,D4,D5 diódák töltik fel a hálózat pozitív félperiódusa alatt. Eredő feszültség durván 324V (1,41+230V). Ez a fesz. a kondikon 3 részre oszlik (terheletlen esetben 108V kondenzátoronként). Az 5000uF-os kondikat egyenként pl 8 db 680uF 200V-os kondikból lehet összerakni. A 108V-os fesz. a C7 kondiból van elvezetve a táplálandó áramkör felé. Szükséges azonban, hogy terheléskor mindhárom kondenzátor áramkörében azonos áram folyjék, hogy a feszültségük azonos mértékben csökkenjen terhelés alatt. Erre szolgál a 3-3 tranzisztorból álló áramkör, amelynek 2 db párhuzamosan kapcsolt áteresztő darlingtonja (T2-T2' és T4-T4') a magasabb feszültségű pontról töltést ereszt át a kimeneti pont felé, ha ott a fesz 108V alá süllyed a hálózati fesz negatív félperiódusa alatt. A vezérlést T1 és T3 PNP tranzisztorok végzik. A D1 és D2 diódákon és a tranzisztoros áramkörön keresztül gyakorlatilag a C5 és C6 párhuzamosan kapcsolódik a C7-el, mintegy háromszorosára növelve a kimeneten a fogyasztó által kisüthető kapacitás értékét. Ilyenkor a C5 és C6 kisütő árama a D1 és a D2 diódán folyik keresztül. A C5, C6 és C7 kondenzátorok feltöltése tehát soros áramkörben, kisütésük pedig párhuzamos kapcsolásban történik.
A leírás szerint ez a táp a kineneti terhelő egyenáram 1/3-ad részével, azaz 5...6 A-ral terheli a 230V-os hálózatot.
Ha valaki az "óvások" ellenére ezt a tápot szeretné megépíteni, ügyeljen arra, amit SPafi is említett: ha a hálózati csatlakozónak nem a megfelelő pontjára kerül a fázis, akkor a testponton teljes mértékben megjelenik a hálózati 230V!! Ezért elsőként érdemes építeni bele egy pl. relés kapcsolást, ami átkapcsol, ha a fázis a testpontra kerülne!!

Kaninjo!

Az általad belinkelt rajzot (tr.nélküli)megpróbáltam megérteni,de valahogy nem megy.
Légyszíves valaki magyarázza el nekem a működését.
Köszönöm szépen!

Mikrokontrolleren én is tűnődtem, de szerintem nem érné meg. Igaz, hogy pl. a "nagyobb" PIC-ekben van 10 bites PWM, az AD konverterrel meg is lehetne odani a vezérlését, de szerintem kár lenne emiatt beleapplikálni egy uC-t. Bár ha jobban belegondolok, lehet hogy olcsóbb lenne...
A trafó nélküli tápot viszont valóban érdemesebb lenne elfelejteni. Igaza van SPafinak!

Megnéztem: pl.: 150 kHz-en már csak 7 bites felbontással dolgozik a PIC PWM modulja. Rettenetes!!

Cortez:
Fáziskeresővel üzemeled be az erősítőt
De szerintem olyan helyen nem fog működni, ahol pl nincs védőföld

SPafi:
Diszkós barátom kaszinóban járt hétvégén, úgyhogy egy darabig marad a siva, viszont elméleti szinten érdekel a pwm erősítő működése, tervezése, kivitelezése + hozzá való hálózati kapcsitáp. Sajna csak hó végén tudom beleásni magam részletesebben, most készülök az államvizsgára 1000-el...

A pwm erősítőt meg lehet esetleg valamilyen mikrokontrollerrel csinálni, vagy egyszerűbb céláramköröket használni ilyen célra? Plusz amivel gondom van, az a telercsek méretezése, elkészítése, ez sajna teljesen kimaradt az iskolai repertoárból
A digit részénél mire kell nagyon odafigyelni tervezésnél?

Erre nem lehet vmi kis relés dolgot kitalálni, ami mindig fix "irányba"
forgatja a fázist ?

Arról az apróságról most el is feledkeztem, hogy a 220-at fordítva is be lehet ám dugni. Igen kínos tud lenni, ha fázist kap az erősítő 0 helyett. 3 fázisnál ilyen gond nincs.

Kaninjo!

Nem is rossz ez az alkatrésztemető! Csak kell építeni egy negatív ágat is. Harmadoló helyett elég a felező, 2*150V-tal már lehet kezdeni valamit. Hajrá!

Amennyire én láttam, elhanyagolni tudnak. Még jobban alulméretezik mind az erősítőt, mind a tápot. Színuszjellel 1-2 perc alatt túlhevülnek, lekapcsolnak, a szinuszos teljesítményük eleve korlátozott (limiterrel), és csak zenében adják le a névlegest.

Ja, vagy te a valóban trafó nélküliekre gondolsz? Azok néhány kW-nál indulnak, és 3 fázisról mennek. A 3 fázisú graetz kimeneti feszültsége kb. 563V. Ez pont megfelelő egy gigantikus erősítőhöz. Bár ez csak tipp, hogy így csinálják, még nem láttam közelről. De erre már csak sorba kötött hangszórókat köthetsz!

Ha ez minden vágyad, csinálhatsz erősítőt 230-ról kétszerező kapcsolással is, (persze más meghajtó IC-vel), de milyen hangszórókat kötsz rá?

No. Itt van a táp, amit már korábban is említettem: www.kaninjo.fw.hu/doc/100V.jpg
Ez a kapcsi a leírás szerint 1000...1300W teljesítményt képes leadni 100V-on. Igaz, nem a '98-as, hanem a '99-es RT évkönyvben volt.
Ha alapnak jó, érdemes lenne "feldobni" egy-két biztonsági cuccal.

Spafi!
Jó-jó,nyugi,nyugi!
Nem kell úgy kiborulni!
Léteznek trafó nélküli erősítők,mit tudnak ők,amit mi nem??

Ach!

Szó sincs itt hamis teljesítményértékekről! Egyszerűen így van a szabványban definiálva, és ez így van jól! Miért használjunk egy hangfalat 10W-os erősítővel, ha NORMÁLIS használat mellett 50W-os erősítőt is kibír? Azért van clip LED a profi erősítőkön, hogy biztosítani lehessen a normális használatot. Szerintem +8 dB megér ennyit.

"Egyszerűen olcsóbb."

Meg kisebb, és könnyebb. Persze ha ezek az érvek nálad nem számítanak, akkor tegyél bele 20 kilós trafót 40000 Ft-ért! Cserébe kapsz 2 dB-t, de azt is csak szinuszos mérésnél, zenénél 1 dB-t. Jó ez neked?

"ugyanilyen vékony trafóhuzalnak"

Föl sem merült egy percre sem, hogy ugyanolyan vékony huzalból készülhetne a trafó. A te elveid szerint optimálisan méretezett trafó 5 mm^2-es huzalból készülne, én csak amellett érvelek, hogy 3 is elég!

Lehet, hogy téged nem érdekel a DC terhelés, de a diszkó tulaja, akinek egy buli alatt 15-ször lesz áramszünete, az le fogja lőni az ilyen erősítő gyártóját! Én inkább még élnék egy kicsit.

"A meghajtó". Mármint az IR2112? Van jobb is, de nem kell rajta sokat törni a fejed, csak átírni az utolsó számjegyet: IR2110, vagy IR2113. (Szerintem...)

Hogy a gyártók hamis tűrés és teljesítményértékeket írnak a hangszórókra,arról nem tehetek.Mindenesetre én szeretem ha valami inkább túlméretezett,mint alul.Általában analóg rendszereken pozitívum,jelentős hangzásbeli hozadékkal jár ha a tápegysége nem gyökér,hanem rendes,benne van a vas.Hogy miért spórolják ki,az inkabb anyagi megfontolású mint tervezési koncepció.Egyszerűen olcsóbb.Az biztos hogy a hangszórók nem tudják többnyire azt ami rájuk van írva.Néhány már miattam is ott pihen az örök vadászmezőkön és a mai napig füstjelekkel navigálja az újonnan érkezőket.
A hűtés természetesen nem optimális,de még mindig nagyobb az esélye,mint ugyanilyen vékony trafóhuzalnak mondjuk a legalsó tekercsmenetben.Ha itt tudna hülni a zománchuzal akkor oda se kellene 3-as drót,csak 1-es.
Máskülönben egyetértük.
A 220-as hálózathoz nem tudok hozzászólni,talán az volna a megoldás hogy fantomfogyasztóval terhelni azt a szegény trafót,de engem személy szerint nem üt szíven a hálózat egyenáramú terhelése.Im sorry,ráadásul csupán azért nem szeretném elfogyasztani a teljesítmény kétszeresét.Valóban nem volna más út,mint az egyutas egyenirányítás a felsorolt összes hátrányával.
Ami érdekes lehet itt,az a jó minőségű jelgenerátor.Ebben kéne lépni valamit.
Esetleg kikérném a véleményeteket a meghajtóról.Az elég jó,vagy érdemes törni a fejét az embernek jobb megoldáson???

"Az alapszabály,hogy analóg erősítőkben a trafót valamilyen mértékben túlméretezik az erősítőhöz..."

Ez az az alapszabály, amit a kivételek hada tesz próbára. Ebben az évezredben szinte minden profi erősítő alulméretezett trafóval készült, ha a hivatalos teljesítmény-definíciót néznénk. Nézd meg pl. az Ecler PAM1360E-t: 1790VA-es fogyasztás, 1000 VA-es trafó. Érdekes, ugye?

Nem "alapszabályokban" kell gondolkozni, hanem átgondolni a feladatot, és meghatározni, hogy pontosan mire is van szükség!

"...hogy kivezérléskor ne essen a tápfesz."

Na és ha esik? Eleve nagyobb feszre kell tervezni, és akkor a csökkent érték is elég lesz! (Persze csak egy határig!) Ez kifejezetten jó a zenei jelre nézve, mert így a nagy csúcsokat elviszi a puffer, hosszú időre viszont nem ad le olyan sokat, így kíméli a hangszórókat.

"Mozog,nem zárt mint egy trafó,igy a tekercs jól tud hülni."

Igen, ezért viseli el a névleges teljesítményének a 20%-át. Ugyanis a teljesítményt a legtöbb hangszórógyártó így adja meg: 1 mp. jel, 4 mp szünet, és a jel teljesítményét adják meg. Ha nem mozogna, még 5%-ot is alig bírna ki! Régebben valódi színuszos teljesítményt adtak meg. Pl. láttam egy 18 collos mélynyomót, kb. 3 colos tekerccsel, amire 150W volt írva.

A légáramlás segít, de azt, hogy egy 3 mm^2-es drót (ez már egy alulméretezett trafó!) árama folyik bele két 0,2 mm^2-es huzalba, azt semmi sem tudja kompenzálni! Csak azért marad életben, mert a torzítatlan zenei jel effektív értéke 12-20 dB-lel kisebb, mint a szinuszé!

"Miért nem jók az integrált generátorok,van velük rossz tapasztalatod,jobbat lehet építeni házilag???"

Egyrészt nem kaphatók boltban, másrészt én tervezni akarok, nem pedig gyári adatlapokat másolni, ezek miatt ki sem próbáltam. Konkrét típusokkal konkrét gondjaim is vannak, de ezt itt nem sorolhatom föl. Az egyetlen, amit minden szempontból jónak tartok a tripath erősítői, de ezeket gyakorlatilag lehetetlen beszerezni. 3-szintű modulációra nem láttam még cél-IC-t.

Natessék, akkor lehetne szabadalmaztatni egy új megoldást aktív
hangládákra, ahol aktív hűtéssel lehetne nyugtatgatni a tekercseket,
hogy nagy lelkesedésükben el ne égjenek... !

Mozog, ez igaz. A hangszórók terhelhetőségének egyik fő problémája pont az, hogy a lengőtekercs nem tud megfelelően hűlni. A levegő ugyanis kiváló hőszigetelő, a lengőtekercs anyaga általában szintén hőszigetelő. A lengőtekercsről a hő inkább csak sugárzás formájában tud távozni, hővezetéssel nem.
Részben a hűtés megoldására találták ki a mágneses folyadékot, de sajnos az csak magassugárzóknál alkalmazható, a nagy membránkitérés kisodorná a légrésből a folyadékot.

És, ha torzításig kivezérled, akkor pillanatok alatt csak múltidejű lesz a hangszóró, mert négyszög-jel kerül rá(egyenáram-impulzusok), és azt nem nagyon bírja!

Spafi!

Az alapszabály,hogy analóg erősítőkben a trafót valamilyen mértékben túlméretezik az erősítőhöz.100W-hoz min.150VA-os trafót építenek be,hogy kivezérléskor ne essen a tápfesz.Digitálisnál sokkal kisebb a veszteség,de csúcsban itt is odapörköl a tápnak az erősítő.
Igazából a hangszóró impulzusszerűen tűri a teljesítményt.Mozog,nem zárt mint egy trafó,igy a tekercs jól tud hülni.Az más kérdés,hogy a hang a felvett teljesítménynek csak töredéke,a zöme teljesítmény itt is hővé alakul.
Ettől még színuszosan kajakra felzabálja a teljesítményt az a nyeszlett kis tekercs,a hangteljesítmény úgy hallottam,ebből csupán 1-2%.
Hatékony mi???
De egyenlőre nincs jobb.
Ha valamit félreértettem akkor bocsi!
Miért nem jók az integrált generátorok,van velük rossz tapasztalatod,jobbat lehet építeni házilag???

SPafi!
Amit küldtem neked emilben kapcsolási rajzot az LM311-el, azt nem lenne használható (csak a komparátorra gondolok)? Lekorlátoznánk a bejövő jel szintjét, hogy a rezgés ne álljon le. Megvan neked még az a kapcsi? Belinkelném, de olyan most a netem, mint a magyar népmese...

Hopp! Talán sikerül: www.kaninjo.fw.hu/doc/pwm-lm3.gif

Ach!

"nem egyutasan iranyitanám egyen"

Akkor mégis hogyan? Ki van lőve az egyutas, a kétszerező, és a graetz is. Tudsz más megoldást?

"Hát ha mondjuk 300W-ot akarok,ahhoz legalább ekkora trafó kell,"

1.:Mit jelent az, hogy 300W-os trafó? Azt, hogy ennél többet semmiképp nem tud leadni? Természetesen nem!
2.:Mit jelent az, hogy 300W-os az erősítő? Azt, hogy üzemszerűen 1 óra alatt lead 300Wh energiát? Mi lenne a rákötött hangfalból? Tábortűz! Nyilván nem ad le ennyit átlagban. A statisztikák szerint a 1/8-adát sem.

Ebből a két tényből indulj ki!

"Mi volna akkor,ha komparátorral limitálnánk az amplitudót?Pontos áramgenyóval töltenénk a kondit és ref.feszt adnánk a komparátornak,ami kisütné a kondit."

Valami ilyesmi. Az ördög mindig a részletekben rejlik.

Kaninjo!

Rengeteg IC van PWM jel előállításához. Közülük jópár kifejezetten audio célra. Valaki emlegetett egy TDA IC-t, a Texas meg küldözgeti a hírleveleit, legutóbb a TAS5076-ról. Rá kell keresni, van annyi mint a szemét, csak engem valahogy hidegen hagy.

Nincs valami IC kimondottan PWM jel előállításhoz? Mintha láttam volna valami UCxxxx típusút. Ilyesmit nem lehetne használni?

Spafi,nem egyutasan iranyitanám egyen.
Hát ha mondjuk 300W-ot akarok,ahhoz legalább ekkora trafó kell,hacsak nem tud az erősítőm áramot termelni.A kapcsolótápot meg nem preferálom valahogy.Nem értek hozzá.
Mi volna akkor,ha komparátorral limitálnánk az amplitudót?Pontos áramgenyóval töltenénk a kondit és ref.feszt adnánk a komparátornak,ami kisütné a kondit.
Bocs ha feltaláltam volna a spanyolviaszt!

Az ott két inverter. Van a '98-as rádiótechnika évkönyvben egy 750W-os FET-es adó. Abba transzformátor nélküli táp van. Asszem 110 V-os.
Az oszciról ez az elképzelésem: a kvarc frekvenciáját leosztjuk a számunkra legmegfelelőbb ferikre. Az így kapott négyszögjelet integráljuk egy műv.erősítővel (5V-on dolgozik). Erről az OPA-ról a szimmetrikus háromszögjelet rákapcsoljuk egy komparátor bemenetére, a másik bemenetre pedig a kb. féltápfeszt (2.5V, amivel a kimeneti fesz-t beállíthatjuk 0-ra) és az ezen a ponton lévő fesz-t "rángatná" a hangfrekis jel. Így elvileg nincs szükség virtuális földre. Persze ez így egy kicsit valóban bonyolult. Csak egy elképzelés volt.

Nem az a baj, hogy nagy áramot vesz fel, hanem hogy egyenáramot! A megszakítót ez nem zavarja, viszont telítésbe viszi a trafót, amire rá van kötve!

Nem dolgozok gyorsan, a rajz már fönt volt, csak be kellett másolnom a linket. NAND kapu??? Inverter! Hiszterézises. CD40106, ha jól elmékszem. Miért ne lenne elég 10 mF? Mértékegységek SI-ben!!!

Hegesztő trafó nem kell. Gondolj bele: ami kijön a trafóból, az a hangszóróba megy bele! Ha a hangszóró 0,4...0,5-ös drótja kibírja (jó, 4 db párhuzamban), akkor miért kellene 4-es drót a trafóra?

Spafi,max.a sajat megszakítómat veretném le.Az tény hogy nagyon nagy lenne az áramfelvétele.Hát igen,vannak szépséghibái a dolognak.De ha arra gondolok hogy belerakjak egy heggesztőtrafót,hajlamos vagyok a kompromisszumokra.
Te aztán gyorsan dolgozol!
A 10m-os kondin elég nafta átmegy???
Az ottan egy nand kapu???

És azt hogy csinálod? Egyutas egyenirányítással? DC-vel terhelnéd a hálózatot? Leveri a kerület összes megszakítóját, mint vak a poharat! Aztán téged ver le az áramszolgáltató, ha kiderül!



A földpontot elrángatni nem jó ötlet! Szegény keverők, lemezjátszók mind brummosak lesznek!

És ha nem jól érintkezik a földpont, akkor cserélheted le az összes készüléket, ami kapcsolatban van az erősítővel, plusz rossz esetben a személyzetet is.

Kaninjo!

"négyszögből háromszög abból pedig szinusz"

Igen, de ha akármilyen kicsi offset-feszültség van, azt az integrátor addig erősíti, amíg bele nem ütközik a tápba. Ha visszacsatolással lerontod az integrátort, akkor nem lesz végtelen nagy a DC erősítés, de a jel sem lesz konstans meredekségű. Ráadásul a BCA elv nagyon érzékeny arra, hogy a két háromszög jel DC komponense megegyezzen. (Illetve egy meghatározott kicsi értékkel kell eltérniük.) Márpedig ha az egyik kicsit is eltolódik, akkor a másik az invertálás miatt a másik irányba tolódik, és kész a baj. Az egyik irányú eltérésnél torzítani fog az erősítő, a másiknál elkezd folyni egy nagy keresztirányú áram, és végső esetben elszáll, vagy ha védelem van benne, akkor lekapcsol.

Ugyen milyen szép az elektronika?



Nekem nem tűnik jónak. Az áramgenerátor akkor lesz jó, ha a négyszög jel jó. Itt viszont az OPA túl lassú négyszög jelek generálásához, és az amplitúdója sem stabil (hiszen nincs stabilizálva a tápfesz).

Ez valamivel jobb:
http://www.hszk.bme.hu/~sp215/elektro/P ... _like_that).gif

Kaninjo!
Rendben,de nem tudom hogyan nézne ki a dolog.
Úgy kéne,hogy valós időben előállítsa az inverz jelet is.
Ha lúd,legyen kövér.

Danko!
Szerintem nem rázza meg,ha a test mindig a nullához csatlakozik.
Igazából a védőföldelésre kell kötni az egyik pontot,a földpontot.
Így jobb is,mert abban nem fog más fogyasztó árama folyni.
Hátránya hogy nem fog menni ott ahol nincs védőföld kiépítve.Végülis azt is meg lehet oldani.
A kimenetet meg üzem közben ne tapperolja senki,mert akkor ráragad.
jelmagyarázat:tapperol---ráragad.

Graetz-el agyonirányítva, megpufferlve kb 300V-os tápfeszed lesz. A bemenet nem vészes, viszont a kimenet a szó szoros értelmében rázós! Én a háromszögjel előállítását úgy gondoltam, hogy egy kvarcot berezgetek (ha nincs megfelelő értékű, akkor leosztom) egy jó minőségű műv.erősítővel integrálom, és ezt kötöm a komparátor egyik bemenetére. Elvileg a kvarccal elég jó minőségű háromszögjelet lehet előállítani (csináltam már ilyet sztereókóderhez, négyszögből háromszög abból pedig szinusz), aminek sajna a műv.erőlködő a kényes pontja. Persze (mint mindent) ezt is szeretem túlbonyolítani. Viszont akár még működhet is...

Hat, ha valaki megfogja az erositot, akkro annak annyi lesz! :)
Le kell valasztani a 230-as halozatrol, mert megrazza az aram.
Legalabbis, en igy tudom.

De Spafi,hisz itt csak szimpla táp kell!
Vagy rosszul látom???