Überellek...
Nálunk volt kb 2 éve, hogy bejött a tag, és közölte a főnökkel, hogy milyen jó bizniszt csinált:
C64 kb 40e Huf.
Főnök elmondta neki, hogy annyiért Pentium 2 simán kijött volna...
Fickó ledöbben, de azért még reménykedve hozzáteszi: Igen, de színes monitorral kaptam.

Én akkor még nem dolgoztam a cégnél, de amikor elmesélték kidőltem a röhögéstől.
Utána meg elszomorodtam, hogy vki így átk*rta...

Üdv mindenkinek!

Végigolvastam ezt a rengeteg hozzászólást és könnyesre röhögtem magamat! Hihetetlen, micsoda "felhasználók" vannak! Bár ez nem is olyan nevetséges, inkább szomorú... Ilyenkor azokra az emberekre gondolok, akik néhány éve azt hangoztatják, hogy eljött az "információs társadalom" kora... Na persze, hogyne, úgy látszik ők nem tudják, igazából mi is a helyzet ma Magyarországon e téren, a XXI. században. Na mindegy.

Pár hónapja történt meg velem a következő eset, amely igazából nem is az emberek hozzáértéséről (vagy hozzá-nem-értéséről) szól hanem általánosságban az emberi hülyeségről és arról, hogy egyeseknek több a pénze, mint az esze.
Na szal az úgy volt hogy egy szép napon megszólalt a telefonom. Először nem is sejtettem semmi rosszat, egy srác a vonal végén (18 lehet). Nem ismertem, kiderült hogy muterom ismeri, a számom is tőle kapta stb.
Emesélte hogy most vettek a szüleivel valami boltban VALAMI számítógépet (ekkor már gyanús lett a tag ) de Ő NEM TUDJA hogy milyen mert egy csöppet sem ért hozzá. Működik "meg minden" de "sajnos nem tudom hogy kell betölteni a lemezt"... Milyen lemezt? - kérdem. Aszongya "a kis feketét." - A floppyt? - "Ja igen asszem az a neve a haver hozta, aszonta van valami játék rajta." - És? - "És NEM TUDOM HOGY KELL ......" - Ellhallgat. Van a gépedben floppymeghajtó? - töröm meg a csendet - " Van, beletettük, de most merre tovább???" - Majdnem sírva fakad. Na ez húzos lesz - gondoltam...

A második meglepetés akkor ért amikor megkérdeztem, milyen OS van rajta. Windows. De milyen? Ja hát ő azt nem tudja. Akkor nézd meg! Hogyan, kérdezi. Kattints a Start menüre, a bal szélén meg kell jelennie egy sávnak, onnan leolvashatod, ha felül van egy sáv, akkor XP. Hosszú csend, egérklikk hangok... Majd: "Az hol van???" Kezdek ideges lenni. "Hagyjuk inkább" - mondom - "a floppy tartalmát úgy tudod megnézni, hogy rákattintasz a Sajátgépre kétszer, aztán ott van egy pici ikon, alatta A: hajlékonylemezes meghajtó..." stb. Ismét csend, hallom, ahogy nyüstöli az egeret. Várunk. Most már sík ideg vagyok. Alig tudom visszafogni magam, hogy el ne küldjem a p****ba, felmenőit emlegetve.
"Elmondanád pontosan hogy MIT LÁTSZ AZON A K*** MONITORON???" - kérdem végül. Szünet - "NA???" - Elkezdi sorolni: Ikonok, alatta: Játékok, Kellékek... Felül egy kék sáv. Mi van ráírva? "Őőő... Várj csak. Aszongya: P r o g r a m k e z e l ő" (szépen, betűzve). Húúú bakter... Na kezdjük elölről. Rendszer, Filekezelő, stb...

Most már teljesen össze vagyok zavarodva. (Ő is...) Létezik olyan hogy megveszi a pupák a gépet a *BOLTBAN*, és Win3.11 van rajta? Elkezdtem kérdezgetni, mennyiért is vette a gépet. "40ezer, de az eladó aszonta ad hozzá Citizen nyomtatót is, jó nagy." Milyen gép az pontosan? Ő aztat nem tudja, de most már ő is kiváncsi erre. "Indítsd újra a PC-t" - mondom - "Minek?" - "Csak. Na most mit látsz?" - "Fekete a monitor és kattog." (Lehetett hallani a telefonon keresztül is, emlékeztek, a régi jó 386-osok kattogtak RAM teszt közben...) Elkezdi sorolni, mit lát: American Megatrends, itt vannak ilyen számok amik futnak stb. Végre, a harmadik vagy negyedik reboot után nagy *BÜSZKÉN* kinyőgi: 386-BIJOS!

Innentől nem szóltam egy szót se. Halkan leraktam a telefont. Aztán mintegy 10 percig röhögtem a szerencsétlenen. Majd elgondolkodtam. 40 rudi egy 386-osért. Nem is rossz.
Az emberek nem gondolkodnak. Azt elfogadom, hogy nem ért hozzá. Azt is elfogadom, hogy valahol mindenkinek el kell kezdenie. DE azt nem tudom felfogni, hogyan dobhat ki valaki ennyi pénzt valami olyasmiért, amiről azt sem tudja jóformán, hogy mi az. Ha bemegy egy PC-s boltba, az eladó rögtön látja rajta, hogy láma, a CD-t sem tudja megkülönböztetni a modemtől, persze hogy átvágja, lehetőleg minél jobban (tisztelet a kivételnek). Szerintem ez is elég undorító dolog. De valahol az eladónak is meg kell élnie valamiből... Aki meg hülye, haljon meg.

Bocs, hogy ilyen hosszú lett. Továbbra is írjatok ilyen faxa sztorikat! Csak így tovább!
Üdv

Ebben az 1millás kakaóbiztos számítógépes ügyben talán az lesz legszebb, hogy állítólag az IBM ingyen szokta adni, kereskedelmi forgalomban nem kapható...

http://index.hu/politika/belfold/kakao0804/

Üdv
Inhouse

Nem mindig az olcsó ár miatt akarnak nagykerből vásárolni, hanem mert a kisker k*cs*g (sajnos sok ilyen van) és nem szállítja le azt az árút, vagy igen de bizonytalan forrásból, és gond van vele.
Általában azért szoktak nagykerben vásárolni mert másképp nem jutnak hozzá az áhitott cucchoz.

Ps.: Ja akkor 1 nyomtató....
A papírt is kihagyhatta volna.

Ez nem vicc, így történt:

Ismerősöm műszaki boltban eladó.
Bemegy hozzá egy nő:
-Tegnap vettem itt ezt a vasalót, cseréljék ki, mert nem jó.
- ???
-Nylon harisnyát akartam vele vasalni és nem működött a gőzölője.

Mint kiderült 60 FOKON !!!

Legelső publikációmat egy nem is olyan régi esettel kezdeném. Előző munkahelyem egy fehérvári műszaki áruház volt ahol összefutottam pár hozzánemértővel. Egy egész jó csaj (nem szőke, ha jól emlékszem barna volt) ödajön hozzám hogy neki nyomtató kell. Ilyenkor a jól bevált kérdés ami mindent elárul a további beszélgtés módjáról és irányáról:
USB-s vagy párhuzamos nyomtatóra lenne szükséged.
A válasz az esetek többségében:
Höö????? - most is ez volt. Pár rutinkérdés után nagyjából betájoltuk az igényeit, én pedig mutattam neki egy Lexmark Z33-ast (persze soha nem ezt ajánlom a vevőknek de mivel "a HP és a Canon az ****, nekem valami jó márka kell", kijukadtunk ennél). Csajszinak tetszik, két patron is van hozzá (igaz csak fél töltéssel) meg pici is pont elfér majd az asztalon, igy fogja és megveszi.
Pár óra múlva csörög a telefon, csajszi mondja hogy nem jó a nyomi - gondoltam mégse USB-s kellett volna neki - mégis mi a rossz?
- Nem nyomtat.
- (Nem mondod, magamtól biztos nem jövök rá). És mi a hibajelenség?
- Hát **** a nyomtató.
- (Már látom hogy ez hosszú nap lesz, megint összeakadtam egy h.p.-val)Hozd be majd megnézzük.
- Most vigyem vissza? Nem úgy van hogy ti kijöttök és megcsináljátok, ha már úgy is **** gépet adtatok el nekem.
- (Ha most beszólok neki tuti kirúgnak) Sajnálom de nem áll módunkban helyszínen javítani.
- Jó van akkor beviszem.
Fél óra múlva csaj beér. Nyomtatót nagy lendülettel odavágja a púltra (ha eddig jó volt most már tuti elromlott) és aszongya':
- Tudtam hogy nem ilyen gagyi helyen kellett volna vásárolnom. Rámsóztátok ezt a ****.
(én a HP-t javasotam neki de ő ehhez ragaszkodott, persze a hülye én vagyok).
- Mi is a probléma?
- Mondtam már nem nyomtat.
- Valóban de ettől nem lettem okosabb, a drivert felrakta a gépre, csatlakoztatta is hozzá meg a konnektorba is bedugta?
- Ne nézzé má hülyének ennyit azért én is tudok.
- (bezzeg a hibát nem tudod leírni)
- Kipróbáljuk jó?
- Tőlem, de mondtam hogy nem nyomtat.
- (Igen tényleg mondtad már vagy háromszor)
Gyorsan összedugdostam a teszter géppel, feldobtam a drivert majd a nyomtató tsztnél közli hogy a nyomtató nem áll készen, a ledek meg veszettül villognak.
Alakul - gondoltam magamban, még a végén kiderül hogy tényleg nem jó a nyomi, bár ez meg sem lep az utóbbi időben, pláne Lexmark fronton.
Kábelek rendben, driver jól felment papír van benne.... Patron.
Nézzük meg a patronokat. Felnyit, patron kivesz. Mosolyog.
Kélyes vigyorral mutatom a csajnak, "tudod ha ezt a kis izét itt lehúzod úgy ahogy abban a lepedőnyi leírásban is mutatja egy bazi nagy ábra, akkor az elektronikát nem szigeteled el a többi alkatrésztől és a titnta is ki tud majd jönni.
Csajnak hírtelen, megváltozik a sminkszíne, a Reißtag hozzá képest füstölgő cserkész tábbortűz. Ja azt nem tudtam hogy azt is le kell szedni róla.
Bazz a drivert simán felrakod azt a kis **** védőfóliát meg nem tudod leszedni.
Csajszi gyorsan összepakolt mindent, és úgy elhúzott mint a 6.20-as gyors. Többet se láttam a computer osztályon.

szerintem pszichológusnál a helyed:)

hát annak idején amikor komolyabban beleléptem a számítástechnika kusza világába ,akkor én is ilyen voltam.
Ha a láma juzer szólt már pattantam is ,és fürödtem a dicsfényben hogy milyen rendes gyerek vagyok, a többi kollegám meg milyen szemét hogy nem pattan azonnal.
Azóta eltelt vagy 4 év.
Most jelenleg ott tartok hogy az iróasztalom mögött egy parfisnyelet tartok .. De a kis szerelő hátizsákomba az elemlámpa mérete is lehetővé tesz már egy jókora súlytást.
Sokszor előfordul ha egyedül vagyok az irodában , hallom hogy nyílik az ajtó, de mire oda fordulok már be is csukódott.
ÉS a lényeg jobb ez így nekem.Elfogyott a türelmem és egyretöbb a nagytudású kollega akinek van otthon gépe és jobban is ért hozzá ebből kifolyólag..

Jajj.
Úgy látszik mostanában magas a láma/nyégyzetkilométer arány...
Tegnapi nap folyamán eladtunk egy használt hangkártyát (ALS 4000). Kiírtuk egy Cd-re a driverét is.
(Winrarral tömörítve, ahogy kell)
Ma reggel telefon:

(női hang): Tegnap vásároltunk önöknél egy haszn. hangkártyát, de nem tudjuk telepíteni, mert vmi társításról beszél...
(sóhaj, persze csak halkan): be van tömörítve, ki kell csomagolni vmilyen tömörítő programmal.
(női hang, háttérben gyerekhangok): és az mi?!
-Pl Winrar, de WinCommander, TotalCommander is ki tudja bontani.
(női hang, hátraordít a gyerekeknek!!!: Fogjátok be a pofátokat!!!! )
Micsoda?
-Windows Commander.
-Nekünk csak vindóóóz kilencvennyóóc van.
(verem a fejemet a falba, persze csak halkan, de azért úgy, hogy fájjon)
nem részletezem, elmagyaráztam, de:
(női hang kétségbeesve): és ha ez nem sikerül, akkor ez a kártya nem jó a gépünkbe?
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Drakula Andikáért, szuper. Minden kollégámnak megmutattam.
Pirosra röhögtük magunkat.
És ez utóbbi kettőn is.
Köszi.

Az szomorít el a legjobban, hogy ez egy kalap lófallosz ahoz képest, amit eddig tapasztaltam, bár a szint közelít... Ja! Az ilyenek még mindezek után jól meg is köpködnek a hátad mögött. Ha nem mész oda többet, akkor meg nem megy a gép 2-3 napon belül, de erről is te tehetsz.
A feljebb említett fizetési problémára van egy jó megoldásom: ott helyben elmagyarázom nekik, hogy mi az a bsa, majd felhívom őket, 0680BSA000 persze a helyiek tulajdonát képező telefonról. Aki a leg elszántabban nem akart fizetni, az addig bírta idegekkel, hogy: Szeretnék bejelentést tenni, hogy megpróbáltak velem illegális vindózt és offiszt telepíttetni a... (Itt rántotta elő a pénztárcáját...) JA! Mindehez 95-115 kiló között mozgok, úgyhogy 20 kilós pályázóknak nem kellene megpróbálkozniuk a módszerrel, mivel esetleg szájon lesznek vágva...

Részvéttel:

GOD!

Ha lesz Best of Zakó megveszem...

Sírógörcs hasított végig rajtam röhögéssel fűszerezve... Ennek a fazonnak kéne valami műsort vezetnie ezzel a fogalmazásmóddal, nem a sok balféknek, akik most vezetik... Átnézek arra a fórumra is

Látom tetszik.

Akkor még átplagizálok ide "zako mester" irásaiból:

http://forum.hwsw.hu/index.php?showtopic=64235&st=60

"...szóval valahol ott hagytam abba, hogy kedves rokon fölhív, hogy megérkezett a számítógépe, rakjam már össze, mert izé... szóval ő azt hitte, meg az Ausztriából becsempészett Komondor 64-et is be tudta ő üzemelni annak idején, de ezen annyi kis **** van... rövidre zárom dolgot, legyünk túl rajta minél előbb, másnapra megbeszélünk egy időpontot, anyámnak szólok, hogy némi hideg élelmet és fogkefét csomagoljon össze nekem, előkerül az ominózus install-hátizsák, húgom szerint úgy festek, mint aki az Antarktiszra indul, én azonban nem vitatkozom, az öreg gépbuherátorok mindentudó mosolyával az arcomon lépek ki a zuhogó esőbe/40 fokos kánikulába/hóesésbe (nem kívánt törlendő).

Kisvártatva mutatóujjam egy panelház kapucsengőjére tapad, a techno-Beethoven legalább két percig nyomatja a "fűrelízt" mire egy borízű hang beleböffen: "Ki a'?". "Csak én." Miután ezzel lefutottuk a kötelező udvariassági köröket, beenged - indulhat a nagy kaland. Szociológiai elemzést ígértem, hát kezdjük a lakókörnyezettel. A lift nem működik/leszakadt/részeg punkok versenyt hánynak benne, így nekivágok a lépcsőháznak. A falakon festék helyett tekintélyes graffitigyűjtemény, a lépcsőházban szúrós ammóniaszag és lecsószag terjeng (Günter lecsóvalószínűség-elmélete szerint a százvalahány lakóból mindig van legalább egy, aki éppen lecsót készít. Ha nem, akkor pörköltet). Az ajtók kukucskálórésein éber nyugdíjasok követik minden mozdulatomat, de mire igazán beleélném magam ebbe a külvárosi kémtörténetbe, felérek és becsöngetek.

Személyesen a házigazda (emlékeztek rá? a kedves rokon) nyit ajtót (nem, nem azért, mert a komornyik szabadságon van...), alsónadrágban, szakadt trikóban, bal kezében sör, jobb kezében kolbász. Bonyolult műveletekbe kezd, hogy a kezében lévő dolgokat valahogy átcsoportosítva kezet nyújtson, de rémülten elhárítom a fenyegetést és benyomulok a csöppnyi lakásba, majd fuldokolni kezdek a klausztrofóbiától. A ránézésre kb. 20 nm-es lakásban bútorok garmadája van összezsúfolva, a falakon búcsúban lőtt naplementés tájképek váltakoznak a hetvenes évekből ittragadt faliszőttesekkel, hatalmas karórát utánzó falióra ketyeg a nagymamától örökölt komód fölött és még csak az előszobában vagyunk.

Rémülten fedezem fel, hogy itt vannak a vidéki rokonok is (egyelőre egy nagynénit és pár unokatestvért fedezek fel, a többiek türelmetlenül várják, hogy benyomuljanak az amúgy is egy heringkonzervre hasonlító előszobába). Egy testcsellel benyomulok a kisszobába és "dolgozom! ne zavarjanak!" felkiáltással megpróbálom feltartóztatni a tömeget. Persze hiába, sorsomba beletörődve hagyom, hogy egy órán keresztül elemezgessék a rokonsági fokokat és ezerszer hallott sztorikat melegítsenek föl.

Valahogyan sikerül végre elvergődni jövetelem tulajdonképpeni céljáig, a számítógépig. Illetve azokhoz a szétcincált, széthasogatott dobozokhoz és zacskókhoz, amelyek valaha az alkatrészeket rejtették. A szőnyegen gondosan kirakom faltól falig a "puzzle"-t, hogy valami rendszert vigyek a dologba. Aztán megjelenik a kedves rokon másfél éves kisfia, aki első körben végigtipeg az alaplapon, majd elmélyülten rágcsálni kezdi a hálókártyát. Ennél rosszabb nem jöhet, kezdek reménykedni, amikor berohan Blöki, a család kedvenc kutyusa (hiperaktív tacskó) és törésteszteket végez az alkatrészeken.

Csodával határos módon sikerül eltávolítani mindkét zavaró tényezőt, de a kedves rokon ragaszkodik hozzá, hogy jelen legyen az összeszerelésnél. Tudjátok, mint a régi viccben: "- Mennyiért festené ki a lakást? - Százezerért. - És ha a vejem is segít? - Akkor százötvenért...". Mindegy, nekiállunk az összeszerelésnek, a kényesebb műveleteket (alaplap becsavarozása, kártyák beillesztése, jumperek beállítása, stb.) én végzem, a kevesebb szakértelmet igénylő dolgok rá maradnak (böfögés, szellentés és a gépház telemorzsázása). Valahogyan azért sikerül számítógépre hasonlító tárgyat összeállítanom, bekapcs, se kép, se hang. Szétkapom az egészet, a lehetőségekhez képest minden stimmel, nem egy csúcsgép, de azért illene valami életjelet adnia. Kb. fél óra tanácstalan hümmögés és fejvakarás után kedves rokon a homlokára csap: "Ja, ebben a konnektorban nincs is áram!". Kerítünk egy másfél méteres hosszabbítót, másik szobában bedugjuk, a gép életre kel, a rokonság körénk gyűlik, mintha legalábbis a rák gyógyszerét fedeztük volna fel, rokon vigyorog mint a vadalma, és bezsebeli a gratulációkat. Némi közjáték után (a nagymama átesik a hosszabbítón és kirántja a falból a dugót), eljutunk a telepítésig, kedves rokon közli, hogy kétféle oprendszert képzelt el: Vindovs kilencvenötöt, mert a munkahelyén is az van, vagy Vindovs 2003 Szervert. Némi győzködés után kezdi elfogadni, hogy nem a legjobb választás egyik sem egy 64 MB memóriával és 10 GB-os vincseszterrel rendelkező gépre. Mentőötletként bedobom a köztudatba, hogy most megy a focimeccs a tévében, kedves rokon kelletlenül ugyan, de magamra hagy. Végre nekiállhatok dolgozni, és talán még éjfél előtt hazaérek, gondolom magamban botorul. Persze hogy nem jön össze. A win telepítője 99%-nál dob egy kékhalált, gyorsan lefényképezem a monitort, hogy később majd felvághassak vele a fórumos haverok előtt, ilyen hibaüzenetet még soha az életben nem láttam (szerintem más sem). Csökkentett mód, konzol (Anyuka ártatlan kérdése: "Nem grafikus felületnek kellene itt lennie?"), részemről fogcsikorgás, nagyobbik gyereknek vörös a feje az elfojtott kárörvendő röhögéstől, nagy nehezen fölküzdöm az oprendszert, segédprogramokat, offiszt, és kihasználva a család figyelmetlenségét, megpróbálok gyorsan kislisszolni az ajtón. A gyerek gyorsabb nálam, már a lépcsőházban állok, amikor fölvisít: "Ánríl Turhament 4-et akarok!", megadóan visszabattyogsz, cipőkanállal rányomod a gépre a játékot, elmenőben még hallod az S3 Trio elhaló hörgését az indokolatlan terhelés alatt, gyerek kezében lekvároskenyérrel lelkesen maszatol szét a billentyűzeten valami sötét színű és meghatározhatatlan összetételű masszát és nézi a diavetítést a monitoron.

Kedves rokonnak bevillan, hogy "Hoppá! Ez olyan, mint egy tévé! Tévére nem lehet rákötni?". Határozott "nem" a válaszod. Látod rajtuk, hogy nem hiszik el, és vérig vannak sértve, hogy nem vagy képes egy ilyen egyszerű dolgot se megcsinálni nekik, amikor "már a tévéjátékot is rá lehetett kötni annó a ColorStarra, milyen jó is volt, ugye anyukám?" - érzékenyül el a nagydarab rokon, megadóan húzol elő egy RCA-kábelt a hátizsákodból, rokon szuszogva cipeli át a Gagyitron tévét a nappaliból, valahogy összehegeszted a gépet a tévével, a kép fekete-fehér, alul-felül és kétoldalt vastag fekete csíkok, a színek nem stimmelnek és fut a kép. Látszik a családon, hogy addig nem lehet teljes az életük, amíg nem tudnak a tévén passziánszozni, ezért leszeded a jól működő VGA-drivert, másikat raksz föl, majd még egy másikat, két plusz segédprogramot, az egyik a jelet viszi át a tévére, a másik csak azért kell, hogy megnyújtsa a képet. A többé-kevésbé stabil Wint percek alatt sikerül szétbarmolni, érdekes hibaüzenetek jelennek meg rendszeres időközönként, de valami elmosódott, szürrealista festményre emlékeztető valamit sikerül prezentálni a tévén. Csak a tévén, mert most a monitoron nincs kép. A sírás határán állsz, amikor a családfő megkérdezi: "És akkor mostan ebbe benne van a zinternet?"

Fentiekre hivatkozva, tisztelt bíróság, kérvényezem a háromszoros emberölésért rám kiszabott életfogytiglani börtönbüntetés mérséklését.
"

Hello Zsivaagoo

Annyira igaz írást tettél be, hogy ehhez a sztorihoz már hozzá sem lehetne tenne semmit ,annyira igaz.

Dester: tudod ki kínlódik vele...
Zsivaagoo : tudod, az élet olyan mint a cigi: egyszer kétszer jól megszívjuk...

Archon mester! Jól kifogtad.

Az idézett hwsw.hu-s "testvértopikban" érdemes "zako" írásait végigolvasni, én vonyítottam a röhögéstől.

Jézus Mária!!! Ha nem történt volna velem is hasonló, azt mondanám, hogy ilyen nincs......... A tanácsom Archon: menjen el egy bontóba és 2x2 liter kóláért hozzon el egy használt SB hangkártyát... meg minek neki kettő?!?!

Hát ilyen nincs!!!!
Bejön egy srác egy PI 200 Mhz géppel, hogy nem műxik az egér. Nem nézném meg? De.
Gép szétkap, némi kínlódás után hiba megállapít: a kanóc, ami rá volt dugva az alaplapi com csatira,
megadta magát. Csere. Gép nem indul rendesen... Hm, hm. Tüzetes vizsgálat után a következőket
találtam benne: (Persze por és mocsok mindenhol)

1 db SCSI vezérlőkártya, rajta üresen lóg a kábel
1 db Crystal hangkártya IDE vezérlővel
1 db Cmedia hangkártya
1 db SCSI HDD, beleerőszakolva az IDE (!!!) kábel
1 db ATA HDD, rajta a másik IDE kábel. amiből ki van égve egy szál!!!!!!
2 db optikai meghajtó (ezekkel semmi gond)

Kábelcserélgetés, stb...

Srác: (büszkén) Hm, ezzel a monitorral milyen gyorsan bootol...
(hm, hm)
Közben nagy nehezen vindóz feláll
Srác: Nem csinálnám meg, hogy a vindóz lássa a Crystal hk-t is?

Tudjátok, mi a szörnyű?
Hogy ez szinte szóról szóra megtörtént már velem, meg még sok kollegával...
Azóta pénzért sem megyek ki sehova. Nem ér annyit, hogy elb.sszam a hétvégémet, meg a
következő 4 hónap minden estéjét gépszereléssel...

Most undorító és mocskos módon plágiumot fogok elkövetni a hwsw.hu -ról, mert az ott fellelt írás - tán még irodalmi értéke alapján is - ide kívánkozik:

http://forum.hwsw.hu/index.php?showtopic=64235

"Ihaj, imádom az ilyen történeteket, persze csak addig, amíg nem velem történnek meg... Régebben én is elég sok gépet tartottam karban, upgradeltem, szervízeltem - sok esetben azután, hogy a hivatalos szervizesek szétbarmolták, amit lehetett. Mára igyekeztem leépíteni ezeket az "ügyfeleket" - elsősorban azért, amiért Yoisten is írt: pénzt ugye az ember nem szívesen fogad el rokonoktól, ismerősöktől, szomszédoktól (esetleg kölcsönös szívességet), ingyen meg egyszerűen nem éri meg órákat, esetleg napokat szívni egy őskövület hulladékkal. Mert amíg megy a cucc, addig nincs nagy baj, haver vagy, etetnek-itatnak, gyerek boldogan játszik a Dyna2-vel meg a Passziánsszal - egészen addig, amíg el nem húzod a beledet, és akkor nekiáll szisztematikusan törölni a Windows/System mappából, véletlenszerűen bele-beletöröl a registrybe, kulcsfontosságú programokat uninstallál, CD-számra hordja haza és tölti le internetről a férgeket, vírusokat és trójaiakat, gyakran meghívja az idióta haverjait, hogy segítsenek ők is a rombolásban - aztán ártatlan arccal odaáll a kedves szülei elé és imigyen szóla: "X (ez lennél te) nem jól csinálta meg a gépet, lefagy!" - és már görbül is lefelé a szája, az informatikából életreszóló felmentéssel rendelkező szülőegyedek meg kapkodnak a telefon után, tök mindegy, hogy nappal van vagy éjszaka, hétvége vagy munkaidő és hangjukban a kétségbeesés keveredik a burkolt fenyegetéssel... És mindig milyen sürgős nekik! mintha legalábbis a paksi atomerőmű vagy a NASA szervere lenne csecsen terroristák célpontja.
Mély sóhajjal kilépsz a zuhogó esőbe, hónod alatt a hátizsákoddal, amely állandóan oda van támasztva az előszobában a falhoz, benne csavarhúzó, IDE-kábel, telepítőCD-k, haladók esetében ampermérő, póttápegység, esetleg RAM-modul és elindulsz a végzeted felé. Az apró lakásban tapintani lehet a feszültséget, apuka feszült arcizmai egy westernhőst idézik, anyuka felváltva tördeli a kezét és a tányérokat, gyerek arcán az elmaszatolt könnyek keverednek a kaján vigyorral, hogy megint itt van a balek és egyből olyan játékokat követel, amelyek futtatásához az egész lakótömb számítási kapacitása sem lenne elég, nemhogy az ő lepukkadt, kukázott alkatrészekből összetákolt "Pencium egyese".
Beletörődő arckifejezéssel nekiállsz felmérni a károkat, aztán szépen, erőltetett udvariassággal megkéred a család összes tagját, hogy legyenek szívesek pár centit hátrébb állni, mert nem kapsz levegőt. Apuka megsértődik és olyasmit motyog, hogy ennek a "szuper gépnek semmi baja nem volt, amíg VALAKI bele nem piszkált (ez lennél megint te)", gyerek közben teszkókólával locsolja a billentyűzetet és valamilyen megfejthetetlen okból fejhangon visít. Anyuka közben hetvenháromszor elmondja, hogy ők milyen szegények, hogy erre a gépre is évtizedekig spóroltak, de nem számít, a gyereknek meglegyen az öröme. Közben te nagy nehezen életet lehelsz a vasba, kilószám söpröd ki a vattaszerű port a gépházból és a tápból, végre elindul az átkozott masina, persze egyből dob egy kék halált, apuka sörszagúan közelebbhajol: "no, látom alakul", te magadban húszig számolsz: "nem ütöm meg, nem ütöm meg..." és megfogadod, hogy megváltoztatod a mobilszámodat, a nevedet, új személyazonosságot kérsz a rendőrségtől, elköltözöl Kubába, stb. Gyorsan újrahúzod a Wint, modemet nem találja, képernyő 640x480-ban 60Hz-en vibrál, anyuka szakért a konyhából: "Pistike édesem, ez nem ilyen szokott lenni, ugye?", a kezed gyorsabban jár, mint az agyad, közben háromszor keresnek a mobilodon: a barátnőd éppen ráérne, a haverjaid életed legjobb házibulijába hívnak, és a főnököd sürgősen látni akar. Tudatodból jó jediként kizárod a külvilágot és félelmetes sebességgel (133 MHz) telepítesz, konfigurálsz, újraindítasz. Közben azon jár az agyad, hogyan mondd meg nekik, hogy jó lenne venni a gépbe egy ezerforintos hangkártyát, mert az ötszáz forintos CMedia csoda bedobta a törülközőt, nem is csoda, tíz éve is használtan vette valaki, szóval összeül a családi kupaktanács, "ekkora kiadást most nem engedhetünk meg magunknak", mély sóhajjal belekotorsz a hátizsákodba, és a saját hangkártyádat belerakod a gépbe, tudván hogy soha nem látod viszont. Gyorsan szedelőzködni kezdesz, a kedvenc sorozatodat talán még eléred, ha sietsz, persze föltartanak, hálálkodnak, "tudjuk, hogy pénzt úgysem fogadnál el, ezért becsomagoltam neked egy kis pirított szalonnát tükörtojással, tudom, hogy szereted", és azzal a mondattal válnak el tőled, amely jeges marokba szorítja a szíved: "HA VALAMI GOND LENNE A GÉPPEL, MAJD HíVUNK!"
"

GOD-GOD
Ha lenne esze akkor már elsőre mailban küldené.
DE NINCS!
A szükségtelen lyukakat meg leragasztom

Mikk, édes fiam! elment a józan eszed? Miért jó az neked, ha beledugják a pentdriveot a soros/párhuzamos portba? Miért akarod megnézni a **** cd-írót, amikor fejtetőn van benne a lemez? Vagy esetleg drótkefével lepucolták róla az ujlenyomatokat? Hát nem jobb neked, ha nemes egyszerűséggel kiveszed a gépből az FDD-t és ha annyira kell a hülye lamuffnak a baromsága, akkor küldje el magának e-mailen...! S lőn nyugalom...

Tisztelettel:

GOD

stifler

Melóhelyen mi is így vagyunk. Ez nem megy az nem megy, ez nem jó az nem jó. Vagy be kéne kapcsolni vagy ugyebár tudni kéne használni!

A legjobb mikor a tanulo leányzók jönnek, hogy a kislemezt (már rosszul indul a dolog) nem tudja olvasni a gép.
Ilyenkor indul a kör, benyomom én a gépbe lehetséges esetek:
a lemez nincs megformázva, nem tudja olvasni, nincs lemez a meghajtóban;
Ezt mindhárman végigjátszuk a gépeinkben. Eddig mindegyiket sikerült
életre kelteni annyi időre hogy kinyomtassuk és lementsük.
Persze hiába mondjuk mindenkinek hogy felejtsék már el azt a
szerencsétlen FDD-t és használjanak újrairható CD-t vagy PenDrive-ot.
De a sok okos ember soha nem hallgat a számítástechnikusra

Ez ugyanaz, mint amikor DC-n jönnek a következő dumákkal kérdőre vonás esetén (pl. tegnap): "öcsém/haverom volt biztos a gépnél".
Persze persze persze.

A munkahely ahol dolgozom elterjedt hogy én parafenomén vagyok ,mert a szárítógépekre csak elég kézzel ráhatnom és opppá már megy is.
Ma is az orrom alá dugtak egy notebookot aminek állítólag nincs hangja mert a nagytudású munkatárs gyereke felrakott valami játékot...
Ez önmagába már baromságnak tűnik, sebaj gályaidőbe belefér.
Komputer megnéz, 1 kg homok ki szóródik belőle.
Remek, a gyerek bizti kislapátnak használta a homokozóba,.
Semmigáz , hangvan játék van, minden van.Tudtam hogy ez lesz, káromkodás.
Csávó jön, hogy na mi van.Kisebb kifejtése a tényeknek.
Hitetlen tekintet, mert hát ős neki otthon nem ment, bizonyítás.
Mit csináltál vele, vald be! Nézek mint hülye hogy mi van.Csávó morogva el.
Az ilyen hetente párszor ismétlődik, és nem 386 os okról van szó hanem új cuccokról.Szerintem ezt már sokan tapasztalták, de valahogy én már besokaltam hogy az emberek csúnyán nézzenek rám a saját f***ságuk miatt.
ámen

Mitakarsz!

A folytott gépek, tuti stabilak lesznek, és nyáron sem főnek majd meg!

Hali!

Dester:
erre mondják, hogy ha nem igaz, akkor is állat jó

Elmúlt heti tapasztalatok:
kis cégnél 4 gép, irodai gépek (ennek megfelelő teljesítmény, Duronok, Celeron). Megkértek nézzek bele, minden OK-e?
1. 3 gép (Duron 1600) 100 MHz-en járatva...Aida persze köpte, hogy Duron 1200... számlán meg 1600... no comment
2. 3 gépen egy kábelen lóg a CD-ROM és a HDD (nincs is másik kábel a gépben, át se tudtam kötni)... no comment
3. Negyedik gépen ATA-133 Maxtor 40 eres kábelen lóg, Cable Select-nek jumperolva, CD-t a bios secondary slave-ra tette, Cable Select-nek jumperolva...bazz...
4. Vírusirtók feltéve, bekapcsoláskor update után kutat, illedelmesen kérdi, hogy dear user, frissíthetek?... hát persze... letölt, aztán közli, hogy rendszergazda frissíthet csak és fügét mutat. Rendszergazdai jelszó a küszöbön, de küszöb meg nincs...ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

... és még nem tudom mit találok legközelebb...
A gépeket egy kis noname sztech cég rakta össze és installálta... a legfontosabb dolga az volt, hogy mindegyiken legyen r.gazda jelszó... a többi nem érdekes, hogy félgőzzel megy mindegyik...

Üdv

Nem az Anomáliát írták el véletlenül Andikának?

Ma találtam a Melleslegen (nem biztos, hogy rémtörténet, de simán lehetne az is):

Délután 3 óra körül. Molyolok a számítógépem előtt. Csöng a telefon, felveszem, bemutatkozom, ahogy szoktam:
- ... Bt., Bonyolult István, jó napot kívánok.
A túloldalon egy - a hangjából ítélve - komoly, érett férfihang:
- Jó napot kívánok, én XY vagyok a ... Kft-től. Ma reggel küldtünk Önöknek egy árajánlat-kérést. Érdeklődnék, hogy megkapták-e, mert még nem jött visszaigazolás.
- Uram, mindjárt megnézem! - mondtam, és lekérdeztem a postafiókomat.
Az említett üzenet még nem jött meg. Ezt közlöm a túloldallal is. - Akkor elküldenénk még egyszer, és kérném, hogy mielőbb válaszoljon rá, mert sürgős lenne a munka.
Elbúcsúzás mindkét oldalról. Eltelik fél óra, megnézem a mailboxot, semmi. Egy negyed óra múlva megint megnézem, még mindig semmi. Telefon csöng, megint ő az. Megállapítjuk, hogy a levél még mindig nem jött meg. Majd hallom a telefonban:
- De hát itt van a sikertelen küldések között, nem csoda, hogy nem ment el - majd a telefontól eltávolodva kiabál: - Andika! Húzza már ki egy pillanatra annak a k***a ROUTER-nek a tápját!
Halkan hallom Andikát:
- Melyik az, főnök?
- Az a kis fekete doboz, a számítógépasztal mellett, a földön. Az van ráírva, hogy: R-O-U-T-E-R.
- Ezt a fekete konnektort, amin piros szalag van, azt húzzam ki?
- NEEEEM!!! AZ A SZERVER!!! Mondom, hogy egy kis fekete doboz, abba megy egy fekete zsinór, azt tessék kihúzni, majd 10 másodperc múlva visszadugni!
- Na de főnök, nekem nincsen stopperórám, elég, ha mobilomon nézem?
- Elég ha lassan elszámol 10-ig, de húzza már ki, hogy végre rendbe jöjjön a hálózat. Reggel óta kb. 40-50 e-mailünk nem ment el.
- Főnök, találtam egy szürke dobozt a falon, ezt most kikapcsoljam?
- NEEEEM!!!!! AZ A RIASZTÓÓÓ!!!! HOZZÁ NE NYÚLJON!!!! Mondom, hogy egy kis fekete doboz, a számítógépasztal mellett, a földön.
- Ja, főnök! Most jut eszembe, hogy arra ma véletlenül ráöntöttem a müzlis joghurtomat, és elmosogattam. Ott van a szárítórácson. Egy csendes, lakonikusan beletörődő hang a túloldalról:
- Jézusom.

Weeeeeeheeeeeheeeeeeeeeeee!

"- Hány bubisat kérsz? Van 10 bubis, 5 bubis meg 1 bubis. Az egy bubis kicsit drágább, mert ugye abból ki kellett venni a többi bubit.
- TÉNYLEG?"

fx: Mocskos jó! Majdenem eléri azt a szintet, amit a Stanley barátommal kreáltunk még akkoriban, amikor csak állótányéros mikrókat lehetett venni. Bementünk a boltba (gondosan ügyelve rá, hogy a böszme nagy Audi pont a bejárat előtt álljon) és érdeklődtünk, hogy lehet-e náluk mikrohullámú irányfordítót venni. Ha netán megkérdezték, hogy az mi, akkor közöltük, hogy csak bele kell szerelni és akkor a beállított idő felétől fogva a másik irányból jönnek a mikrohullámok, így nem kell benne forgatni a tálat... Nem jutottunk vele túl messzire, már a 4. boltban megkérdezték, hogy mi keressük-e a mikrohullámú irányfordítót...
Az igazi poén az, hogy valahol azt mondták, hogy 2 héten belül beszerzik, ami azért vicces mert aznap találtuk ki az "eszközt"... Asszem azon a héten adtam először áfás számlát a jövő hétről...

Tisztelettel:

GOD!

fxdx:

Hát ez kész... szétröhögtem a búrámat...

Az új üvegasztallal nem karcoltad meg a parkettát? (parkettázós ismerős.............)

Kösz a sztorit.

Üdv

Leírom kálváriámat, bár a számítástechhez csak annyi köze, hogy van benne proci, venti...

Kb 10 éve a haver hozott az USA-ból 1 Toshiba mikrót. Mivel ott 110 van, itt meg 220, vett egy triakos "turista" adaptert még ott, ami tökéletesen műxött. (kb 2 gyufásdoboznyi)
Valamiért állítgatnom kellett az adaptert, szétszedtem, mértem, állítottam. Mikor minden kész, még 1szer rámértem: mérőcsúcs lecsúszott, zárlat, triak meghal. Nembaj, itthon is van ilyen, 100ft. Bele egy elég bika, másnapra megint mehal. Mégerősebb bele, az is. Mikró szét ipari triak (50A-800V) bele a mikróba, rendes hűtővel. Az is meghal.

Nincs mit tenni, mikró átalakítás 220-ra:
-Összehegesztett nagyfesztrafó szétköszörülve, áttekercselve, CO-val összevisszahegesztve.
-Proc vezérlés 2W-os trafója szét, újratekercselve. (ilyen trafót nem semmi tekercselni, egy villszer cimbi csinálta ezeket)
-venti áttekerve 220V-ra, középleágazás: itt 110V lesz, mint 1 trafón, erről megy a tányérforgató léptetőmotorja.
-Égőcsere: aki ismeri az ilyen szabványtalan égőket, tudja mit jelent.

sok-sok izgalom, szerelés: mikró megy, kicsit csökkent a teljesítménye. Öröm.
Föl az emeleti szobába: falépcső, balra korlát gyanánt térelválasztó. Térelválasztón virágcserepek. Egyiket lelöktem, rá a nappaliban az üvegasztalra.

Másnap kezdtem az üvegasztal beszerzést. Szerencsére 1 haver az "üvegasztal-gyárban" dolgozik.......

Azt hittem sose lesz vége.

írtam a cikk írójának egy kellemes hangvételű levelet néhány észrevétellel...kíváncsi leszek válaszol e vagy sem..jah és ajánlottam neki hogy nézzen be ide ha fingja nincs a dolgokról...de ne írkáljon hülyeségeket..komolyan felhúztam magam...

"Valószínűleg régi a tévéd, azért játssza le csak fekete-fehérben a dvd jeleket"

ez arról a linkről van a balfaax...legalább olvastatták volna át v.kivel aki ért a dologhoz:D
**** a SCART csatlakozó...összekéne kötni a 15ös és 20as lábakat színes a kép:DDDDDDD

na betegre röhögtem magam lol

Ja. Mellesleg síkhülye. Az első olyan alak, aki 1 prg installálásától szakértőnek érezte magát, már meghalt. Felrobbant vele az az atomerőmű, amit szerinte biztonsági rendszerestűl pikk-pakk összerak. Valami csernobil nevű helyen élt ez az ipse...

GOD!

http://index.hu/kultur/eletmod/dvd0714/

Az úr nem olvassa a Terminál fórumát.

szerintem tolj fel egy kerio-t

egyébként ha rémtörténeteket akarok olvasni akkor nézzetek el a prohardware fórumra..
én véletlen rákattintottam és beleolvastam nemkellett volna

Na igen, hatalmas a különbség! Nem lehet beállítani a spybotot úgy, hogy ne ajánlja fel a lehetőséget, hanem automatikus reject? Esetleg még jelszóval levédeni pluszban a spybotot, ha lehet

Új gépet vettünk a céghez. Összeraktam szépen, nem indul... Megnézem procit, jéghideg. Beleteszem másik alaplapba-> jéghideg... na mondom kaptam egy hibás AthlonXP-t... Visszaküldöm boltba, hogy cseréljék, erre kolegám hív, hogy le van sarkazva, nem cserélik ki! Természetesen a proci nem volt lesarkazva! Kolegám szerint eléggé recsegett a kicsike, mikor a szervizes belerakta náluk egy gépbe és ráerőszakolta!!! a hűtőt.
No főnök előkeríttetik, ecseteljük a problémát erre ő legyint egyet, hogy lesarkazott procit nekik nem veszi vissza a forgalmazó ezért sajnos nem tud mit tenni, legközelebb vigyázzunk jobban, mikor összerakJUK (igen mi, nem ők ám véletlen se) a gépet...
Ha én lettem volna ott tuti ráborítom az asztalt.
Múltkoriban volt egy másik hasonló eset is, akkor egy márkás switchre fogták rá, hogy mi dlinket adtunk be javítani... No azt hiszem mostantól másik beszállító után fogok nézni

mindössze annyi előnye van az anyósodnak, hogy ő TUDJA HOGY NEM ÉRT HOZZÁ, míg a főnököm AZT HISZI HOGY ÉRT HOZZÁ
spybot előugró figyelmeztetéseire is rányomja simán az acceptet...

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Attól még, hogy mások is ezt használják, nem biztos, hogy JÓ is! Ó a szűklátókörű birkaszellemű mindenségit!
Ha az anyósjelöltem 0 (értsd: NULLA) számítástechnikai tudással tudja kezelni az Operát és az IE-t is egyszerre, akkor szerintem bárki... Ezt nem lekicsinylően mondom, de ő tényleg a nulláról indult nemrég. És mégis tudja, hogy hogy kell az Operát használni...

ismerősöm számtechboltjába ma bement egy ipse, hogy olyan szemüveget szeretne, amivel látszanak a rádióhullámok, mert ő kíváncsi mekkora sugárzása van az eszközeinek és úgy akarja átrendezni a lakását, hogy őt a lehető legkevesebb sugárzás érje
szegény pára...

no igen, de ő ragaszkodik az IE-hez, mert máshol is azt használják...

Persze! (finnül segget jelent... ) Csak tudod 1 kissé bossznyantó, hogy az ügyfél kiad a cuccért 80k-t (még ma is képvisel valami értéket!), s ezért az összegért ment a cuccos 2 és fél napot kiszállítás után. Erre fel 1 hétig ülnek rajta, majd közlik, hogy tényleg garos. Kapok 1 másikat. (Csütörtök) Haza. Összerak. Nem megy. Bóz zárva. Másnap (Péntek)
vissza. Csere. Haza. Összerak. Nem megy. Bóz zárva. 3 nappal később (Hétfő). Csere. Haza. Összerak. Nem megy. Bóz zárva. Másnap (kedd) csere nyitáskor. Haza. Nem megy. Minden onnan származó kramanc összeszed, visszacsomagol, visszavisz. Aszongyák, hogy "ha hülye vagy hozzá öcsém, akkor ne szerelj!" Ügyvéd felhív. "Petikém azonnal gyere ide, mert kénytelen leszek hazamenni csúzliért!" Peti megjelenik. (A jogi diplomája mellett elég rendesen érti a computerológiát, nem igazán lehet átverni, mégis megpróbálják...) Meghatalmazás ott helyben kitölt. Hivatalos ügyvédi felszólítás ott helyben elkészül, az engem ért kárban benne foglaltatik az autóm amortizációjától a munkadíjamon át az ő költsége is, természetesen a vásárolt értéken felül. Viccesen még közli, hogy rendes, mert a becsületsértésért nem kér nyilvános bocsánatkérést médiában, megelégszik a szóbelivel is. Banda berezel. Másnap fizet. Valamiért nem volt több kedvem az EpoXokhoz, bár máig állítom, hogy öröm velük dolgozni (ha mennek) és mocskos sokat tudnak, elfogadható a doksijuk, gazdag a bundle. Ez nekem még szerencsés volt, nem rágott be a vevőm. Ez óta az eset óta egy egészen normális teljesítményű gépet tartok otthon szerviz célokra, csak ügyfeleknek törpénő kiadásra hasonló esetekben. Szal ezóta nem ajánlom az epoxokat, bár le sem beszélek róla senkit. Még nem üti az abit szennyvonalát, miszerint aki ragaszkodik ahoz a mocsokhoz, azt elküldöm a m!$trállóba, hadd szíjjon, mint torkosborz.
Asus A7V8X(-X) eladtam belőle mindenféle létező verzióban legalább 1 példányt. 0 garos, 0 meghibásodás. Mindazonáltal inkább DFI...!
Ha már említettem az ügyvédemet (ő a kedvencem, de van még 2... ), nos ő péel csak ASUS-t vesz. Egyre jobban szídja. Mindazonáltal CSAK AZT VESZI!

Elnézést, hogy hosszú voltam, asszem átrakom a Rémségek Kicsiny Tárházába is...!

Kellemetes 7végét!

Még Neked is, te MARó HAtású fOlyadéKkal áTitatOtt humaNoiD lIdérc!

GOD-GOD

(Az abit vs asus topicba írtam, csak ide is beillik...!)

Zsivi:
Nem hiszed el, megoldódott a probléma. A csávó nekiadta az előző nejétől született lányának a gépállatot, s a kiscsajnak meg nem kell háló...
(1ébként szerintem ott vmi baja volt a Mutterplatine-nek! Mellesleg nekem is megvolt már minden driverem, ami létezik ahoz a szutyokhoz, de nem használt...!)

Azért köszi!
GOD-GOD

Pontosan az ilyen - azaz IE-vel - megtörténő esetek miatt nyomtam fel Mozillát a főnököm gépére. Böngésszen azzal mostmán.

Főnököm sokat panaszkodik, hogy lassú a gépe. Megnéztem, rakás vírus stb. Letakarítom, frissítem vírusirtót. 2 hét múlva megint szól, hogy totál lassú. Előző műveletek megismétlése, ami ismét rendbehozza a rendszert 2 hétig. Akkor ismét csak panaszkodik. Na mondom nem fog ki rajtam, feltettem neki mindenféle jót. Spybot, adaware, avast. Ezek vannak nálam is és szinte semmi nem jutott be még nálam.
3 hét múlva megint csak panaszkodik. Mondom ilyen már nincs. Rendbeteszem gépet majd mondom neki mutassa már meg miket szokott csinálni. Meglátogat pár érdekes oldalt, majd felbukkanó figyelmeztetésekre szépen rányom, hogy accept... Persze avast erősködik is, hogy biztos-e benne, de ő határozottan rányom mindig a legrosszabb lehetőségre...
És persze a hülye én vagyok, mert miért nem teszek fel olyan programot, ami ezeket nem engedi be.... grrr