qw

Mármint te nem értesz egyet azzal, hogy a kvázi komplementer jobb mint a sima ?

qw

Naa, ne hagyjatok cserben, hatásotokra át lesz tervezve a "CortezAmp"
komplementerről káviz-k-re és DC servo lesz benne kondi helyett.
Várom a további tanácsokat is !

Hi!
A kvázikompis szerintem is jobban szól.

Cortez

Tudom ajánlani. Benne van több elrendezés is (Shaw, Quad, Baxandall, JLH), lehet tanulmányozni.

http://www.radiovilag.hu/konyvek.htm#Csöves

szervusztok

ne felejtsük el kvázi-k.-ről "tiszta" komplementerre az elérhető kisebb keresztezési torz. miatt tértek át. de ilyen (értsd.: itt tárgyalt) típusú erősítőknél szvsz tényleg érdemesebb a kvázinál maradni.

ja, egy kérdés:
Tinában tranyóknál nincsenek nagy.telj típusok végtranyónak. nem lehet vhogy bepakolni párat a könyvtárába?!

Pff, pedig 604-ből van egy rakás itthon...
Esetleg akkor már tudnál ajánlani egy ilyen DC-servo kapcsolást is köré ?

Kvázi-komplementer téma:
S mi a helyzet 4 pár végtranyónál ? Mert 2nél ugye 1ik a terhelés felé
van, a másik pedig azzal a kimeneti soros ellenállással leválasztva a
visszacsatolás felé. Szóval hova kéne helyezni 4 pár esetén ezt a soros
ellenállást ? Vagy mindig a legutsó párt kell így leválasztani ?

Én régebben a JLH féle kvázikomplementerest terveztem át komplementerre, hogy na majd én megmutatom tudok jobbat. Egy hét után szétszedtem.
Amúgy nem értem miért nem lehet megérteni ennek a lényegét. A végfokban a munkát a végtranyók végzik. Most akkor mi hasonlít jobban egymásra egy BD 249 egy 250-eshez vagy egy BD 249 egy BD 249-hez? A meghajtófokozatok nem annyira kritikusak hasonlóság szempontjából, mert ott az emitterükön egy nagy ellenállás, ami jól linearizálja őket a soros áramvisszacsatolás miatt, ezért nagyjából ugyanolyanok lesznek, de a végtranyóknál nincs ilyen, max 0,33 ohm.

Kritikus. LF411, OPA134, OPA132, OP42, AD820. Ami felejtős NEXXXX, OPA604, OPA627, OPA637 stb.

DDL, DC servonál tapasztalataid alapján mennyire számít az IC típusa ?
Nem kritikus vagy oda is jócskán kell vmi jó opamp IC ?

Ha semmin nem változtatsz akkor szerintem nem is fog megszólalni, csak recsegni-ropogni. A kvázi-komplementer nyitófesze nagyobb. Ezért első indítás előtt tegyél be a tápágakba egy korlátozást, és ezután állíts be az offszetet , meg a végtranyókon átfolyó áramot (kb. 120mA). Hagyd így 1-2 órán keresztül. Ha minden oké (a nyug. áram nem szökött az egekbe legfeljebb 10%-ot emelkedhet meleg borda esetén) akkor lehet hallgatni. De ha nyugtot akarsz akkor egy 8Ohm/1uF-os műterhelést akasztassz a kimenetre és 10kHz-es négyszöggel óvatosan meghajtod. Ha nem gerjed és/vagy nincs túllövés a kimeneten akkor minden ok. Ha gázos a jelalak akkor a kompenzáló kondikat növelni kell. A terheléssel sorosan nem kell 0.47Ohmnál nagyobb ellenállás. Ha a szükséges kondi lényegesen nagyobb mint 47pF akkor a második fokozat erősítését csökkenteni kell (növelni a belső kör visszacsatolását).

Na, tök jó, kiváncsi leszek az eredményre !

"Szerintem erről felesleges többet vitázni, ki kell próbálni 1 végfoknál,
hogy minden ugyanaz, és csak a vége különbözik ebben"

El kezdtem modifikálni a canopust(DDL nyomán),elvileg alkatrész értékek megváltoztatása is tervbe van,de most épp ott tartok,hogy a végét alakitottam át 2n3442 re + dioda,az alk.értékek még a régiek.Esetleg,mielőtt elinditanám,megkérdezném hogy ha úgy hagyom a többi alkatrészt,akkor az a gyakorlatban nem fog-e stabilitási problémákhoz vezetni,tudom láma kérdésnek tűnik,de mostanában nem szeretnék füstgenerátort csinálni.Ha így menni fog,akkor még az összehasonlitás is meglehet,igaz csak monoban.

Üdv Doki!

Merthogy ?

Így van. Ezt kellene csinálni.



Nem véletlenül rajzoltam a kvázi-kompl.-t



Viszont én törlöm is lefele a rajzaimat...

Szerintem erről felesleges többet vitázni, ki kell próbálni 1 végfoknál,
hogy minden ugyanaz, és csak a vége különbözik ebben.
DDL te ezt kipróbáltad így is vagy csak általánosságban tapasztaltad
úgy, hogy a kvázi-k jobb mint a sima-k ?
Igazából én sem ellenzem, végtére is nagy "LM3875-hívő" vagyok,
és ott is ilyen vége van.
Az áramtükörröl viszont még azóta sem halottam senki véleményét !
(akki még mindig nem jött meg a kedved a publikáláshoz ?
Látod DDL is túlélte, semmi baja, sem szidva nem lett, sem dícsérve... )

Üdv,
Jimi

Igen, a komplementer és a kompozit-komplementer végfoknál egyenlő számúak a PN átmenetek, de a kvázi-komplementer elrendezés aszimmetrikus, mégis állítólag jobb. A kis "kiegészítés" jótékony hatását más forrásból is üdvözítették és bár a tényleges hatásmechanizmust nem ismerem, elhiszem azt, hogy hallható és mérhető a különbség. A SANYO cég is elkövette a plusz diódát itt-ott...

> Szerintem a két p-n átmenet nagyon sok paraméterben különbözik.

Szerintem is, de mekkora a különbség, ha az egyik egyáltalán nincs!

Gilszkilabor

A komplementer végfoknál (kompozit vagy darlington) is egyenlő számú p-n átmenet van. Nem kötekedni akarok, csak azt nem értem mitől lesz szimmetrikusabb (mondjuk egy kompozit komplementernél), ha az egyik tranzisztor B-E átmenetét egy dióda p-n átmenetére cseréljük. Szerintem a két p-n átmenet nagyon sok paraméterben különbözik.

Üdv,
Jimi

Mindkét félperiódus útjában egyenlő számú görbült PN karakterisztika lesz. Pl.: Hifi erősítők építése 108. ábra.

Gilszkilabor

Mitől szimmetrikusabb az, ha az egyik oldalon egy diódával pótoljuk a "hiányzó" B-E átmenetet?

Üdv,
Jimi

Már leírta DDL párszor, hogy a végtranyóknál sokkal jobban számít
a hasonlóság, ezért használ kvázi-komplementert.
Végül is logikusan hangzik, hogy két válogatott ugyanolyan típusú
végtranyó sokkal jobban hasonlít 1máshoz, mint egy NPN-PNP páros.

DDL!

Miért törölted ki az előző hozzászólásod? Éppen most akartam válaszolni és látom, hogy nincs már sehol. A kvázi-komplementernél nem jobb a kompozit tranzisztorpárokkal megvalósított komplementer végfok? Szerintem nagyobb a szimmetriája.

Üdv,
Jimi

Így van! L: uH/m, R 0,1 ohm/m nagyságrendben.

Miért?

Üdv,
Jimi

Kisebb az asszimetriája a kvázi-komplementernek. 120-150mA nyugalmi áram fölött...

SPafi, ne méricskélj, gondolom nincs túl sok hulladék időd.

Az RG 58 C/U koax kábel katalógus adataiból:
(Forrás: http://www.i-center.hu/katalog/rg58.html )
Z = 50 +/-2 ohm
C = 100 nF/km
Szigetelési ellenállás Rsz > / = 10^5 Mohm/km (ez kb. 0,2 pS egy 20 m-es darabra, de írtad is, hogy 1 nA alatt pontatlan a mérés)
Viszont nekem az Y1 = G1+j*w*C1 töréspontja gyanúsan alacsonyra jön ki, nem 10 kHz körüli értékre.
Mit rontok el?
Vagy az L/R által meghatározott töréspont a számlálóban annyival magasabb frekvenciára esne?
Fajlagos soros ellenállás nincs megadva, csak csillapításértékek a frekvencia függvényében, 1 MHz-en 2 dB/100 m, 10 MHz-en 6 dB/100 m. Ezekből nem következtethető a fajlagos soros ellenállás értéke.

Az a helyzet, hogy ez már a bizonytalanságokat figyelembe vevő szélső érték aminél a tényleges érték kizárólag nagyobb lehet.



"Semmit"?

A kábel ugyan elől van, a mérőeszközök viszont csak DC esetén! 2*3 komplex impedancia mérése azért nem 1-2 perc. Ha lenne annyi időm, akkor Cortez 3 napos levelére válaszolnék, de sajna nincs. Várhatóan szinte tisztán kapacitív jellegű a hullámimpedancia a teljes hangfrekis tartományban. Ha 20 kHz-en 100 ohm, akkor 20 Hz-en kb. 100k.

Szívesen!

Cortez!

Azt a progit neked kellene 10 perc alatt megírnod, te tanulsz infón!

Ja meg még egy kis olvasnivaló: http://www.metaxas.com/pages/technology/three.html

Én azt mindig megtalálom!

Egyébként eddig csak analóg (értsd: nem kapcsolóüzemű) erősítőkről esett szó. Annak aki analóg jelforrást is használ pl.: lemezjátszó ez egy természetes dolog, de pl. nekem nem az, mivel kizárólag CD-ket hallgatok. És itt bejön a képbe egy olyan kapcsolóüzemű cucc, ami csak közvetlenül a hangszóró előtt alakítja analóggá a jelet. Ha én egyszer végfokot csinálok (az aktív, többutas rendszerembe ), az biztosan ilyen lesz.

Üdv,
Jimi

Semmi csak az, hogy nemtok olvasni.........

Amúgy érdekes dolog ez az erősítő-fejlesztés téma.
Néha olyannak tűnik, mint a tapogatózás a sötétben (teljesen reménytelen),
néha meg úgy érzem, hogy igazából tényleg nem is lenne bonyolult megépíteni
egy viszonylag "tökéletes" minőségi erősítőt, csak éppen a lényeglátás
hiányzik, és ha tudnánk, hogy igazából min is múlik a minőség, akkor
megszűnne ez a hajszálnyi különbség, ami a tudásunkat homályba
taszítja és itten akadályozza az előrehaladást.
Sőtt már olyan is eszembe jutott, hogy a tudatalattink direkt homályosítja
el ezt a látást, hogy legyen mivel játszani, de igazából mindenki számára
ott van a tudás az orra előtt, csak valahogy nem veszi észre, mint amikor
nem találjuk a sört a hűtőben, pedig ottvan a szemünk előtt...
Hiszek benne, hogy egy magasabb szintű tudással 1000x könnyebb lenne
az ember dolga, és arról a szintről minden próbálkozás szánalmas kis
értelmetlen kisérletnek tűnne, de ahhoz tudni kéne, hogy hogy is működik
a "fizika". Talán 1-2 ember tapasztalati úton előbbre jár mint mások,
de úgy érzem teljességében senki nem látja át, hogy miről is szól ez az
egész, vagy nem ?

Éppen azt mondtam, hogy a kvázikomplementer a nagyobb aszimmetria miatt több páros harmonikust termel, mint egy sima komplementer. Mi itt a gond?

Üdv,
Jimi

Ha egy komplementer tranyós páros harmonikusokat termelne, és ezáltal
közelebb állna a csöves hangzáshoz, mint egy kvázi-komplementer, akkor
sztem DDL sporttárs inkább igazi komplementert építene.

Ezt most nem egészen értem. Csövekből nehéz komplementert építeni .

Üdv,
Jimi

Azért nem hiszem, hogy ez lenne ez eredmény, mert pl DDL a csöveseket
preferálja, de mégsem komplementert épít. Valami progival nem lehet
egy hangminta csak egyik oldalát átvariálni valahogy ?

Cortez!

Szerintem a kvázikomplementer végfok hangja azért lehet kellemesebb a fül számára, mivel a végfok két fele közötti aszimmetria inkább páros harmonikusokat termel torzításként. Ez pedig köztudottan "jobb" a fülnek, mint a páratlan számú. Hasonlóan az együtemű végfokokhoz. Bár véleményem szerint ez csak a probléma elfedése.

Üdv,
Jimi

Kisebb frekvenciákon az illesztettlenség valószínűleg azért nem okoz olyan nagy problémát, mivel itt nagyobb a hullámhossz, így többszörös visszaverődés is kisebb hibát okoz. Az tisztán látszik, hogy a teljes hangfrekvenciás sávban nem egyszerű feladat az illesztés megvalősítása. Ha ez nem is lehetséges, a nagyobb frekvenciák felé még talán megvalósítható, hiszen úgyis ott a fontosabb.

Üdv,
Jimi

Esetleg 2éválasszam a topikból a kábel-impedanciás részeket ?

Amúgy senki nem lelkesedett be azon az aszimetrikus torzítás dolgon ?

600 kohm, ez tényleg kissé meglepő, még akkor is, ha levonom belőle a legrosszabb irányba befolyásoló mérési hibá(ka)t. Persze a DC-n mért érték önmagában semmit nem jelent, ha 20 Hz és 20 kHz a megcélzott tartományunk. Ha már így elöl van ez a kábeldarab, tudnál mérni rajta 3 különböző frekvencián? Esetleg láthatnánk a tendenciát. Köszi az infót!
fdsa

fdsamano!

Az elméletet a Fodor György: Elektromágneses terek c. jegyzetéből vettem (J55019), a 163. oldalon kezdődik a távvezetékes rész. A 173. oldalon van pár "tájékoztató adat" vezetékparaméterekről. Ma le is mértem a műhelyben egy találomra kiválasztott (teflon szigetelésű vékony koax) kábelt. Ez utóbbira 600 kOhm fölötti DC hullámellenállás adódott, bár nagy a bizonytalanság, mert 1 nA alatt pontatlan a mérés (a párhuzamos admittanciára 40 pS alatti érték jött ki egy 20 m körüli kábelre).

Én anno még a Piretnél használtam a 15 V-os Zenerek helyett 78/7915 stabilizátorokat amelyet műveleti erősítő szimmetrizált még pontosabbá. Tisztán, határozottan jobb lett a hang pedig csak az első fokozatban használtam. Fontos megjegyezni, hogy ezek a 3 lábú stabilizátor IC-k a stabilizátor IC-k közül a legvacakabbak (zajosak), de a szimpla Zenereknél még így is sokkal jobbak voltak.
Nekem nem kérdés, hogy használjam -e vagy sem, a végfok utolsó két fokozat kivételével evidens, hogy egy kiszajú zenerrel (LM129, LM336-5 stb.), op amppal + tranyóval/mosfettel érdemes stabilizálni. Persze izlések és pofonok, megértem ha valaki nem használja.
Mivel ezekben a fokozatokban kicsi az áramfelvétel így nem is foglal nagy helyet + hűtőbordáta cucc.

Miért kell mindig ide kilyukadni, hogy próbálja ki az illető. Azért vetettem fel a dolgot, hogy megvitassuk. És ha kipróbálnám, függetlenenül a végeredménytől az mit bizonyítana? Van akinek ezért nem lenne hiteles, másnak meg más okokból. A jelenség létezek, miért kell ezt egyáltalán vitatni? A kérdés "mindössze" az, hogy eléri-e a hallhatóság határát.

Üdv,
Jimi

De már próbáltad te is és nem tetszett az eredmény vagy már elvi szinten elveted vmiért ?
Meg nem tudom pl, hogy az elejének is csináljak e stab tápot vagy csak
a végének és hogy alapvetően milyen legyen a stabilizátor.
Nagyon túlbonyolítani (visszacsatolt meg ilyesmik) nem akarom valami
egyszerűbbre gondoltam simán zener-rel meg tranyókkal.

Cortez mester

Alapvetően én nem alkalmazom, nem díjazom. Viszont bizonyos áramkörök igénylik a stabil állapotot.

üdv

Ez már így teljesen hihetően hangzik. Van valami forrásod is?

Nem értem, miért idézted be. Most azt akarod mondani, hogy az "a kábel mindkét végén illesztve van", és "a terhelésen 50% a teljesítmény" kijelentésekből következik, hogy "a kábel illesztve van" ? Igen, akkor a kábel valóban illesztve van, csakhogy mivel a kiinduló tételeid tartalmazták a konklúziót, így elég kevéssé informatív. Viszont amint kihagyjuk a premisszák közül a bizonyítandó állítást, azonnal helytelen lesz a következtetés.




Úgy, hogy kis frekin w*L' és w*C' (a számláló, és nevező képzetes része) tart 0-hoz, így a hányados értékét már nem ők határozzák meg, mint nagy frekin, hanem R' és G'. Ezek aránya pedig tök más. (Z1=R'+j*w*L'; Y1=G'+j*w*C'; w=2*3,14*f). A soros ellenállás annyi, amennyi (réz fajlagos ellenállása) a szigetelő átvezetése viszont jó kábelnél borzasztóan kicsi, ezért a hányadosuk jóval nagyobb lesz L'/C'-nél (ami viszont kb. a hullámimpedancia nagyfrekis értéke). A hullámimpedancia koax kábeleknél durván olyan 10 kHz alatt kezd el drasztikusan változni.

akki ! Akkor aszond meg, hogy rossz irány e a stab táp... Így már jó a kérdés ?


Ok, de mi volt a benyomás, jó vagy nem jó az irány.
Csakmert ha valami nagyon nem jó irány, akkor csak poénból azért
nem szórakoznék vele, de ha aszondjátok, hogy van benne vmi, akkor
kipróbálnám, hátha nem rossz.


Már hogy lenne az ?! Az egyik a fázis a másik meg a 0, mért lenne mind1,
hogy melyik van kívül vagy belül ?