Én normál Pálma fa ragasztót használok. (barkácsáruházban kapható, kékmatricás)

Hú de jó hogy szóbahoztad Kalap.....

Nincs faragasztóm.

Mit ajánlotok? Van olyan allitolag amiről azt irtátok, hogy ha azzal megragasztom, mindenhol eltörik a deszka, de ott nem ahol ragasztottam.

Mi ennek a cuccnak a neve?

Üdv, Peti

nos ezek alapján is reflexbe való

hát reflexre fel

már csak azt nem tudom mekkora legyen 32-33liter, vagy ennek a fele, mert a
"somogyis hangszórók kisebb dobozokban érzik jól magukat"

megvan a faanyag, megvan a körfűrész (nagyon pöpec tud 45°-os élt is vágni) dekopír, ragasztó, csavar, idő

szóval mondjatok valamit, mert...
legfeljebb csinálok egy 33 literes, aztán ha nem jó levágom az alját

üdv

k

Kedves SMA!

Itt van előttem a Klinger biblia.
Idézet az 55. oldalból:

" A számunkra megfelelő mélyhangszóró kiválasztásához nem elégséges csak azt tudni, hogy a membrán rögzítése lágy, félkemény vagy kemény. Ehhez már szükségünk van a Thiele-small paraméterek ismeretére, melyek jellemzik valamely mélyhangszóró működését a hangdobozba beépített állapotban is. Egyszerű optimalizálásra itt nincs lehetőség. Egyébként nem lenne szükség sokszáz mélyhangszóró-típus gyártására. A következő összefüggés egy durva felosztást mégis lehetővé tesz:

F = fs / Qts
Transmission-line hangdoboznál: F < 40 Hz
Zárt doboznál: 40 Hz <F < 80 Hz
Basszus-reflex hangdoboznál: 80 Hz <F < 120 Hz
Exponenciális hangdoboz, illetve tölcséres sugárzó esetében: 120 Hz <F

Fenti adatok azonban csak elnagyolva tekinthetők irányadónak. Az optimális méretezés ugyanis függ a visszaadandó műsortól, hallgatótér akusztikájától, és nem utolsó sorban a hallgató szubjektív hangérzékelésétől is. "

Hát ezaz
Most megfogtál. Tudod elkezdtem a hangfalépítést és most már szeretném befejezni. Már a felénél járok, itt nem kéne abbahagyni
Még az is lehet, hogy jobban fog szólni, mint a JPW

Üdv, Péter

esetemben Fs/Qts=88
Fs/(Qts*Qes)=122
ezekszerint zárt vagy reflex dobozba kell tennem

Kedves topeti és Többiek!

Ha ilyen jó tipped van, miért nem veszel Te is olyan hangsugárzót?
Igen, a JPW egész jó, pláne a régebbi szonáta, vagy az AP2.

Kalapur!

Elvileg, de már magam sem vagyok biztos benne, az Fs/Qts mutatja meg, hogy mibe való az a hangszóró.
Az új RT-Évkönyv szerint viszont már Fs/Qts x Qes - a meghatározandó. A 60-100 ig zárt dobozba, 60 alatti szám esetén TL sugárzóba. ( Ez sem egészen világos számomra, hogy egy lágy hangszóró mit keres ugyan egy nyitott dobozban?)
A 100-150-es szám közöttiek jók reflexbe. (?)
E-fölött pedig tölcsérbe. (?)
Mi van akkor ha nem abba építem bele, amibe való?
Nem értem, ha egy 180-as számú hangszóróm van az hogyan fog tölcsérben lemenni 20Hz-re, ha az Fs az 45Hz-en van?
Valami nem stimmel itt a kréta körül, vagy valamit valakik kihagynak, elhanyagolnak, vagy Minket hülyítenek.
Üdv! SMA

üdv mindenkinek!

nem nagyon szoktam beleírmni e topicba, de aki olcsón akar belsőkábelezni annak ajánlanám a van den hul cs16 kábelét. olyan 700-800 forint/m körüli az ára . egy eres drót , sárga és zöld színben kapható, tehát így van párban. nem mintha jelentősége lenne , de ha vesztek ilyet és csak mondjuk az egyik színű van , akkor morogni kell az eladónál! vagy pedig egy másik lehetőség, a neotech kábelek. ezek közt is vannak belső kábelezésre kialakított drótok. itt is olyan 700 forint/m az induló ár.
én speciel az audioqest (megnem mondom hogy melyik kábele, de kettőskábelezésre valót vettem, tehát négy külön szigetelésü drót van benne) ezt bontottam szét és ezzel kábeleztem a dobozomat belül. spóroltam, 1m drótból 4 m lett. annyit kell hozzáfűznöm, hogy az egyszerű drótoknál (220 villany vezeték, meg hasonlóak) van aki ilyeneket is használ, mindenképp jobb! és még egy fő szempont! a meglévő rendszer igényeihez kell kábelt venni! semmi értelme több ezer forintért drága kábeleket venni ha úgy is gyenge az audio rendszerünk! ettől sokat nem fog javulni a hangzás!
ennyi lenne!

neotech kábel http://kacsa-audio.hu

erre csak annyit mondanék, hogy nekem az egyik legvékonyabb sodort részkábel van beépítve és sziszeg is a magas, tehát lehet, hogy ez a baj , de ha abba gondolok bele, hogy az alkatrészeken meh az összes kivezetés alumínium, akkor ...
lehet, hogy ki kellene cserélnem a magashoz vezető kábelt
egy biztos az erősítőtől a haangfalig menő kábelt kicseréltem cat5-ös UTP kábelre és szerintem semmi nem változott

valaki más is szóljon hozzá!



köszi SMA!

most éppen egy új hangfalon töröm a fejem, pontosabban egy régi kapna új dobozt.
az SBX1320-hoz szeretnék reflex dobozt építeni, mert úgy érzem mélyebbre is tudna menni egy nagyobb reflexx dobozban, a szimuláció szerint akár 40 Hz-ig is lemenne még akkor is ha hozzáveszem a frekimenetének esését
csak azt nem tudom mekkora dobozt építsek neki, meg hogy egyáltalán való-e ez a hangszóró reflexbe

mi alapján lehet eldönteni, hogy reflex vagy zárt dobozba való-e egy hangszóró
a könnyebség kedvéért itt vannak a paraméterei:
Zenei terhelhetőség Pz / W 60
Névleges terhelhetőség Pn / W 40
Impedancia Z / . 8
Rezonancia frekvencia fs / Hz 54
Érzékenység (1W/1m) / dB 85
Egyenáramú ellenállás / . RDC / . 7,5
Mechanikai jósági tényező / Qms 3,96
Elektromos jósági tényező / Qes 0,72
Egyesített jósági tényező / Qts 0,61
Térfogat egyenérték / VAS / l 8,28
Mozgó tömeg / g 13,18
Mechanikai ellenállás / kg/s 1,23
Membrán engedékenység / mm/N 0,65
Erőtényező / / Tm 6,56
Induktivitás / mH 1,75

winISD beta szerint 32,5 literes doboz kell neki reflexben
caad 3.0 szerint pedig 33 liter

valaki írta, hogy a somogyi hangszórókat fele akkora dobozba érdemes tenni, mint amekkorába a somogyi ajálja, vagy az adatok alapján adódik

mitévő legyek?

Jó hangfalkábelt!

Érdeklődnék, hogy a hangfalon belüli kábelezéshez milyen (hangfal)kábelt vegyek. Ebben a kérdésben tanácstalan vagyok, kérlek segítsetek.
Jó, tudom, az egyik válasz az, hogy olyat, amilyet majd "kint" is használni fogok...
Érdekelne a vastagsága, hogy 1.5mm2 vagy 2.5mm2 keresztmetszetű ideálisabb.
Azon kivül tömör, vagy sodrott kábel.
Anyagát tekintve szimpla rézkábel, vagy OFC, vagy inkább ezüstözött réz.

De onnan is megközelíthetjük a dolgot, hogy a magasamhoz és mélyemhez milyen hangú hangfalkábel illik.

Üdv, Péter

SMA!

bátram nerem ajánlani a JPW hangszóróit, de csak az ME tipusokat.
JPW ME 510
JPW ME 610

Elhiheted hogy 50 alatt hozzájutsz, és irto jo hangja van.
Nyugodtan lemos 1-2 olyan hangfalat ami 100.000-be kerül.

Van néhány elfekvő példány belöle a hifibarlangban és a netdepo.hu-n...

Üdv, Péter

Kedves Kalapur és Többiek!

Igen, valóban emlegettem azt a csillapított-reflex dobozt.
Ez egy átmenet tulajdonképpen a valódi reflex és a zárt doboz között.
Van előnye, hogy könnyebb behangolni és van hátránya is, hogy kisebb a mélytartományban a hatásfoka, mint a reflexé.
Sok kis lyukat kell össze-vissza furkálni, ahol éppen van hely, de célszerű valamelyik előlapi részen ezt kivitelezni.
Nem könnyű a sok fúrás miatt ezt sem megépíteni, bár előny, ha nem jó a hangolás, akkor néhány lyukat egyszerűen be kell tömni, vagy még kell fúrni.
Az impedancia-menete kisebb púpokat mutat, mint a reflex, tehát simább az impedancia-frekvencia menete.
Gyengébb hangszóró is jó ilyen dobozba.

Itt hozom szóba, megjelent a Rádiótechnika 2005-ös Évkönyve és érdekes ismertetés van benne a WinISD és a CAAD4.1-es hangsugárzó -( tervező )- szimulációs programmokról. Részletes leírásuk is benne van, jól kiegészítik egymást.
Ugyancsak tudom ajánlani, kedves hangsugárzó építő társaimnak, az idei RT-számokban megjelent hangsugárzó építési "segédletet", útmutatókat.

Ismeri valaki a Wharfedale Diamond 8.2-es hangsugárzót?
Láttam és tetszik, pofára legalábbis és meglepően olcsó, egy pár alig több, mint 50EFt.
A Beyma+Vifa nem jött ki ennyiből, csak a hangszórók majdnem 40EFt-ba kerültek.
Fülelni kellene a kész hangsugárzók között is, hátha találnánk elfogadhatót, elfogadható áron és megszabadulnánk az építés kockázatától és egyéb nyavalyáitól.
Üdv! SMA

Olvasd át még egyszer, mindkettőt leírtam.

topeti:
Végig mértem a 3,3 - 10 mikroF. kondijaimat amik esetlegesen szóba jöhetnek a hangváltóba és mindegyik belül volt a 10%-on.
Ide min 5%-os pontosság kell az ajánlatok szerint. Ezért is voltam rá kiváncsi. Az etalonnak használt gyárilag 10 mikros mérve 9,86 mikro.
A tkercsekről nem tudok gyári értéket mert azokat magam tekertem.
A mérés talán azért lett ilyen pontos mert szkóppal egész jól be lehetett állítani a rezonancia csúcsot és le lehetett ellenőrizni hogy valóban egyforma a fesz. a tekercsen vagy kondin és az ellenálláson.
Hála a segítőknek.

fdsamano:
Köszönöm a leírtakat, meg fogom mérni ezt is és leírom a dolgot.
Amit itt leírtál, ha jól értem az nem a dobozrezonancia mérése hanem az impedancia kiegyenlítés a mély hangszórón.


Kérném a véleményeteket arról, hogy az alsó keresztfrekit illik e levinni
3-400Hz-ig ha csak egy 11cm-es középsugárzót használok a 20-as mélyekkel.
(háromutas,12dB/okt váltó,mély-2db SBX2030 közép-1db MSH116/4 monacor, magas 1db D27TG05-06 vifa )
Tudom hogy a SAL a gyengepont, (így is elég sok lesz a vége) viszont kérdezem hogy a 20cm-es mélyekhez lehet e ilyen lent váltani a viszonylag kis közepet?
A cuccot már összeraktam egy HS210-es váltóval a vifa nélkül eredeti magassal. Ahhoz képest hogy tök rossz a váltó ide már így is jobb mint volt. Bár változtattam azon is egy kicsit. Csináltam képeket is az egyes műveletekről, ha elkészül és érdekel valakit megpróbálom feltenni ide.

Pedig az se sokkal bonyolultabb.
Köss sorba a hangszóróval egy kb. 100 ohmos ellenállást, és tedd a voltmérőt a hangszóró kapcsaira. Keresd meg a hangszóró rezonanciafrekvenciáját. Írd fel a frekvencia értékét (f0). Hangold el a generátort a rezonancia alá, ill. fölé addig a pontig, ahol a mért érték a rezonancián mért érték 0,7071-szerese lesz (f1 és f2). A jósági tényező Q = f0/(f2-f1). A kész bassz-reflex doboznak két rezonanciapúpja lesz, mindkettőre külön-külön meghatározhatod a rezonanciafrekvenciát és a jósági tényezőt.
A Zobel tag meghatározásához a rezonanciapúp utáni minimum impedancia-értékből kell kiindulni. Az itt mért impedancia értékét a feszültségek és a soros ellenállás ismeretében ki lehet számítani. Nevezzük Z0-nak. Z0 = Rs*(Uhsz/Ur), Rs a soros ellenállás, Uhsz a hangszórón, Ur az ellenálláson mért feszültség.
Addig hangolod felfelé a generátort, amíg a mutatott érték a minimumban mért érték 1,4142-szerese (gyökkettő!) lesz. Ezen a frekvencián a lengőtekercs induktivitásának impedanciája megegyezik a hangszóró minimumhelyen mért impedanciájával. L = Z0/(2*pi*f).
Több forrással ellentétben itt nem a hangszóró egyenáramú ellenállásával kell számolni, hanem a fenti Z0-val. A szükséges kapacitás: C = L/(Z0^2). Ellenőrzésképpen: C = 1/(2*pi*Z0). A kondenzátorral sorba egy Z0 értékű ellenállást kell kötni.

A legfontosabbat nem mondtad el!!!
Mennyi volt a mért(szamitott) érték, és a gyárilag megadott érték.
Lécci ird le a kedvemért.
Köszi!

Nos ma reggel megint összeraktam a mérést.
Ahogy írtad, UR=0.7071*Ukapocs és UL vagy UC=0,7071*Ukapocs.
Utána számolás és ellenőrzés rezonancia méréssel.
A rezonanciára számolt és mért értékek között 1Hz eltérés volt.
Nagyon örülök mert ezzel a módszerrel egészen pontosan meghatározhatóak a paraméterek.
Egyébként a tegnapi mérés jegyzeteit megnéztem és tegnap is így kezdtem a segítségetek után, csak a számolást tévesztettem el.
Az UL-UC=0 7071*UR mérésnél sajnos nem tévesztettem , így kijött a rezonancia csak roszz C és L értékek mellett.
Nagyon köszönöm a segítséget, azért még is csak jobb tudni mit épít be az ember!
Bár ilyen pontsan el lehetne magyarázni a doboz rezonancia mérésnél is a dolgokat!
Mert úgy vettem észre hogy ott csak mérünk- mérünk de nem tudjuk hogy pontosan holis van.
Mégegyszer köszönöm!

Nézd meg a Beyma hangszóróit is. A Studio szekcióban...
Úgy rmélik, azok kevesebb légköbméterrel is beérik, mint a Monacor.

Üdv mindenkinek!
WinISD-vel szórakozok, mert tervbe vettem egy doboz építését, de eléggé elakadtam már a hangszóró kiválasztásánál.
Eredeti terv egy SAL SBX-1620 volt, de a Mocacor dómokat nézegetve ráleltem a Monacor Sph 165 kep-re. Nagyon megtetszett, csak két hibája van, egyészt egynek az árából megvehetem a teljes cuccot Somogyiból, a másik, hogy a WinISD szerint sokkal gyengébb paraméterekkel rendelkezik a 1620-nál. Egyetlen előnye, hogy negyedakkora doboz kell neki.
Meg persze a dizájn


A WinISD szerint a 1620-al egyenértékű hangszóró a Monacor Sph 170 tc. Ez megközelítőleg azonos frekimenetet ad, feleakkora doboznérettel.

Na és itt akadtam el. Mivel a 1620 adatait én vittem be a hivatalos adatok alapján, így nem kizárt a hiba. Kicsit furcsának találom, hogy a 1620 jobb paraméterekkel rendelkezik (bár sokak szerint ez talán az egyetlen jól sikerült Somogyi hangszóró ), mint a több mint kétszer drágább Sph 170 tc.. A 1620-nak 30 literes doboz kell, a Monacor 15 literessel beéri. Reflexként a 1620 54 literes lenne, a Sph 170 tc csak 32.
Létezhet ez? Az ár mellett lényeges lenne a méret is, egy kis hangfalat könnyebben el tudnék helyezni.
Szóval nem tudna megdobni valaki egy pontos(abb) SBX 1620-as adattáblával WinISD-hez?

Mi az hogy egyet? 2.1 szettet !!!!

Topeti, a legegyszerűbb elhinni azt, amit ráírnak egy készülékre, vagy egy alkatrészre!
Már 2000 Ft-ért lehet kapni olyan 1000 W-os aktív sztereó hangsugárzót, ami 20 Hz-től 20 kHz-ig megy, és elműködik egy 12 V/300 mA-es dugasztápról

De jobb lenne, ha gyémánttá kristályosodna, még gazdag is lehetnél
Várom a fejleményeket. Kivancsi vagyok mire jutsz, hogy mennyire megbizhatoak az értékek.
Egyébként nem egszerübb egy olyan digit mulimétert venni ami tud induktivitást és kondi értéket mérni?

Ezt már csak holnap próbálom meg, szétszedtem a cuccot, és elpakoltam.
Majd beszámolok a dologról.
Remélem kikristályosodik.

Csiresz, rosszul fogalmazol. Nem az ellenálláson eső feszültség 0,7071-szeresét, hanem a generátorfeszültség 0,7071-szeresét kell beállítani.
De azért haladsz
Amikor az ellenálláson és a kondenzátoron/induktivitáson egyenlőek a feszültségek, mindkettőn a generátorfeszültség 0,7071-szerese, azon a frekvencián igazak a képletek.
Márminthogy R = Z(L) = 2*pi*f*L
illetve R = Z(C) = 1/(2*pi*f*C)

Úgy gondolom megoldódott a probléma. A kondin vagy a tekercsen, az ellenálláson eső feszültség 0,7071X esét kell beállítani. Ekkor az L=R/2pi*f és a C=1/2pi*f*R képlettel jó értékek jönnek ki. A számolt és a mért rezonancia közel azonos. De sajnos a mérési pontatlnságok miatt inkább érdemes egy etalon kondi/tekercs használatával az értékeket a rezonanciából visszaszámolni. Jó közelítőeredménynek azonban elfogadható.
Üdv és köszi.

Biztos hogy hamis volt a sima ohmos feszosztós mérés, mert az R-en és a L-en vagy a C-n mért feszültségek matematikai öszege nem adta ki a kapocsfeszt. De ha a részfeszültségeket vektoriálisan adtam össze, akkor kijött a kapocsfesz. Egyelőre erőlködöm ezzel a 0,7071-es osztófesz beállítással, de borzasztó a káosz. Még rosszabb értékek jöttek ki. Eddig a legpontosabb a sima Thomson-képletből származtatott impedancia szorozva gyök2 illetve 1/gyök2-vel.
Megyek erőlködni.
Aki tudja a tutit, légyszi segítsen.
Kell lennie vmi képletnek.

Jók azok a képletek a Klinger-könyvből, a Z helyébe nyugodtan írhatsz R-t. Biztonság kedvéért mérd meg az ellenállás pontos értékét.
A voltmérődet is ellenőrizd a frekvencia függvényében, ha már van egy szinuszgenerátorod. Ha megtaláltad a 0,7071-szeres (-3 dB-es) pontot, akkor ugyanazzal a műszerrel ellenőrizd még egyszer a kimenő feszültséget, ha eltérne az eredetitől, korrigáld, majd nézd meg újra, hogy még mindig a 0,7071-es értéken vagy-e.
A kondenzátorok átvezetése általában nem okoz gondot, de a fizikailag megvalósítható induktivitásoknak mindig van egy ohmos összetevője is. Ez egy kicsit meghamisítja a mérésedet, ha utána összeveted egy rezonanciamérés eredményével. A hangváltóban alkalmazott tekercsek ohmos ellenállásának értéke lehetőleg ne érje el a hangszóróimpedancia 1/10-ét. 8 ohmos hangszóró esetén 0,4-0,6 ohmot még elfogadhatónak tekintenek.

A mérésem tényleg hibás, mert azóta volt időm rezonanciát mérni és tök más adatok jöttek ki. Idáig ott tartok, hogy a legközelítőbb eredményeket az először alkalmazott képletek alapján kiszámolom és a kapott Zx-et kondinál szorzom gyök2-vel, tekercsnél szorzom 1/gyök2-vel. Így már közel vagyok a mért és számolt rezonanciákkal egymáshoz, bár biztos vagyok benne hogy ez még nem ok. Most kipróbálom az előbb ajánlott módszerrel, hogy az osztófesz mindig a kapocsfesz 1/gyök2-szöröse legyen.
Köszi
Várom a tuti képletet...

Csiresz, a mérésed tényleg elméletileg hibás. Azon a frekvencián, ahol egyenlő a feszültség az ellenálláson és a kondin, vagy induktivitáson, ott nem a bemenő feszültség fele, hanem csak (gyökkettőperkettő)-szöröse esik az egyes alkatrészeken. Ha 1 V-ot adsz ki a generátorból, akkor 0,7071 V-nál egyenlőek az impedanciák. Mérd meg külön-külön az alkatrészeken eső feszültségeket!

SMA!

Valamikor régebben írtad, hogy reflexcső helyett az is jó, ha 8-10mm-es furatokat csinálunk a hangdobozra.
Sajna nem találom az akkori hozzászólásodat, leírnád megint?

na megtaláltam:



hogyan működik ez? hogyan függ össze a lyukak száma ahngolási frekvenciával?
vagy mi történik ha nagyobb vagy kisebb lyukakat fúrok?


köszi

k

Mérni még sajnos nem volt időm, de utánanéztem és a Klinger könyvben
találtam valamit, ami esetleg jó lehet.
L=(győk2*Z) / (2pi*f)
C=gyök2 / (2pi*f*Z)
A mérés alkalmával 22ohm-os ellenállást használtam és a frekit addig változtattam hogy az R-L vagy R-C osztó közepén pont félfesz legyen. Így elvileg a tekercs látszólagos ellenállása=R.
Sajnos nincs 1%-os kondi vagy tekercs, így megakadtam.
Tuti hogy erre létezik valami matematikai összefüggés.
Egyébként a fenti képlettel számoltak már sokkal közelebb vannak a kondikra írt értékekhez és akár jónak is elfogadhatóak.
HELP!!!!

Szia őshifis!
Oké, köszi a választ.. én valójában csak érdeklödtem.
De tudod mit, kit érdekel a zárt doboz?? Ez itt a reflexdoboz imádók helye )))
Majd megoldod. Aludj rá néhányat inkább ebbe a csunya idöbe.
Üdv, Péter

Nem volt időm, de tervezem a doboz- és a reflexcső veszteségeit pontosabban modellezni. Jelenleg a két veszteséget egy közös Q tényezővel veszem figyelembe. "Elfajzott" reflexdoboznál (azaz majdnem nulla keresztmetszetű reflexcső esetén, ami lényegében zárt doboz) most nem tökéletes a modell.

Kedves Őshifis!

Azóta fejlesztettél valamit a kedvenc reflexdoboz-modellelő programomon (excel)?

Üdv, Péter

A mérésed elvileg hibás. Ugyanis az ellenálláson és a kondin eső feszültség 90 fokot zárnak be, vektorosan adódnak össze. Mérd meg mind a három feszültséget külön, rajzolj fel egy derékszögű háromszöget, ahol az átfogó a generátor feszültsége, a két befogó pedig az ellenálláson és a kondin eső feszültség. Ha nem jön ki a derékszög, valami meghamisítja a mérést.

Megjegyzem, rezonancia-módszerrel pontosabb eredményt lehet kapni. Keress egy 1%-os vagy 0,1%-os kondenzátort, kösd párhuzamosan egy tekerccsel, hajtsd meg egy soros ellenálláson keresztül. Az ismert tekercset ezután használhatod más kondik méréséhez.

Sziasztok!
Ismét a segítségeteket kérném!
Mivel nincs műszerem induktivitás és kapacitás mérésére, megpróbáltam feszültségosztó alapján, mérésből visszaszámolni az értékeket.
( hanggenerátor,szkóp,hf végfok,multiméter egy soros ellenállás és a tekercs vagy kondi)
Xc=1 / 2pi*f*c XL=2pi*f*L
A tekercseknél nem is volt gondom mert azok értékeit nem tudtam. De amikor a kondikat mértem puszta kiváncsiságból, hiszen rajtuk van az érték és a tűrés, meglepődtem. MKT kondik a hangváltóba, ezért nem árt tudni mennyire pontosak. Ráírva + - 10% os mindegyik.
A mérés szerint mindegyik -35 től -45% ig szórt.
Sajnos leellenőrizni már nem volt időm a mérést, mert ha rezgőkört csináltam volna két mért elemből kiderült volna az igazság,de hátha valaki kapásból tudja a választ.
Ilyen rosszak a kondik, vagy így nem pontos a mérés?

Üdv!

Kedves Cortez!

Nagy mega-köszi
Én azt hittem ottan csak alkatrészeket árulnak...

Üdv, Péter

Három az Egyben Bt.
Budapest, VI.-ker. Bajcsy-Zsilinszky u. 41.
06-1-473-04-82
06-1-302-29-31
06-1-473-04-81

Kösz!

Mi a boltnak a neve? De a cime vagy a teló száma is elég.

Üdv, Peti

Meggyütt!

Köszi.


Én 2-3 éve a Bajcsy-Zs. úti boltban láttam. A pontos címre már nem emlékszem.

Üdv,
Jimi

Kalapúr volt olyan aranyos hogy "megosztotta" velem

Egyébként gondoltam... Én is így vagyok vele.
Csak aztán azt hittem, nem találod a neten.

Letöltöttem, de tudod régi vágású vagyok, én szeretek könyvből olvasni/tanulni.

Miért ne töltöd le?!

Fülig Jimi!

Úgy tűnik nem voltak a srácok. Vagy az aki volt, nem aktiv (vagy nem szeretné megirni a véleményét).

Ám, van egy másik fórum ahol beszámolnak róla.
Tessét itt van a link (aztán csak győzzed olvasni) November 12-től irnak rola. (Az volt a megnyitó napja).


Srácok!

Ismét megkérdezném, remélem kapok választ.
Hol tudom megvenni a Klinger könyvet?

Üdv, Péter

Azt hiszem, itt viszonylag érthetően leírják a jósági tényező fogalmát: http://www.phy.bme.hu/deps/chem_ph/okta ... esek/3.DOC

Jóság?

Hát, a pontos definícióval megfogtál . Valahogy úgy tudom neked körbeírni, hogy annál nagyobb a jóság, minél "élesebb" a rezonanciapont környékén az impedancia változása. Előnyben a kis veszteségű elemek. Nagy jóság esetén éles, hegyes rezonanciapontot láthatunk. Alacsony jóságnál (pl. ellenállással lerontva) az éles pont (púp vagy völgy) laposodik, tompul (~szétkenődik). Egyébként jóság=L/C. Ha Thomson képletre gondolunk, ugyanazt a rezonancia frekvenciát adja L és C, mint 2L és 1/2C vagy 4C és 1/4L, mert a két tényező szorzata számít. De az L/C arány már jócskán változik... Esetleg valaki leírhatná a "jóság" fogalom pontos, tankönyv szerinti definícióját

Gilszkilabor

Köszönöm, teljesen kimeritő volt a válaszold. Remélem traktálhatlak még kérdésékkel a késöbbiekben téged, és a többi forumozót.