De mi a fenétől szállt el Danko tápja?
Esetleg gerjedés a visszacsatoló körben? Ez elvileg csak akkor teheti tönkre a cuccot, ha leáll az oszci, különben csak csúnya hangja van és nem stabil.

Ok, koszi! Ha hazaerek, megnezem majd.
koszi!

Dióda: STTA112U - ha SMD kell. Van neki lábas megfelelője is.... meg kell nézni az adatlapot, fejből nem tudom

Szóval ha kicsi a "dead-time", akkor egymásra nyit a 2 FET, és kész a baj. H a a bemeneten nincs egy buffer kondi (X x 10uF), akkor mindig egymásra fognak nyitni a FET-ek, csak kisebb feszültségnél (minél kisebb feszültségről járatod a Half-B. DC/DC - t, annál nagyobb "dead-time" kell. Ez részben köszönhető a trafó soros induktivitásának (leakage inductance) ami kb. 10% - a a primer induktivitásának.)

Hehe hehe

A 3% szerintem egy frekire vonatkozik. 100KHz-nél (ha az ic dead time-ja fix) akkor ezt eredményezi. Amúgy közben gondolkoztam, és a DT igazából nem lehet probléma, mert pl. amikor részterhelésen jár egy szabályozott táp, (pl 20..25% kitöltési tényezővel) akkor ugyanúgy viselkedik a dolog, mintha DT lenne, azaz egyik félvezető sem vezet.
A dióda legyen minél gyorsabb, és HB esetén táp(+tranziesek), PP esetén 2*táp(+tranziensek) -et kell elviselnie.
A tied asszem Hb felépítésű, ide 400..500V-os dejódát javasolnék, biztos ami biztos...

A deadtime az adatlap szerint minimum 3%, ami nem tunik soknak. Viszont, amikor step-down regulatort faragtam, akkor akarhogyis neztem a szkopot, k*rvara nem 3%-nak tunt, hanem majdhogynem 13%-nak .....

De ezt a parhuzamos diodat ki fogom probalni.
Mit javasolsz/javasoltok? SF68?

Szerintem az N67 megy 200KHz-is is. De a mag nem okozhat önmagában elszállást. A dead time igen, mert az idő alatt az inverz diódán folyik az áram, és a FET-ek beépített technológiai diódái általában lassúak, gyengék.
Lehet hogy itt a gond!

YA, ha valami nem jó, én is el szoktam durrantani még a legnagyobb cuccokat is

N67 épp 100Khz - ig jó, ha jól tudom. Esetleg használj N87 - es magot. Mennyi volt a "dead-time" ?

Hello!

Igen, 18menettel kb 8.3V/menet. 18menettel ~0.1T a maximalis B. Az elozo trafoban15menet volt. 15menettel kb 0.12-0.13T.
az IRF840 igaz,hogy nagyobb feszultsegu, viszont a csatornaellenallasa ketszer akkora, mint az IRF740-nek, es ebbol voltak gondjaim. UGyanis, probaltam az IRF840-t is. Az volt a gondom, hogy a felso-oldali FET /mar nem emlekszem pontosan/ azt hiszem a terheles novelesere egyre kisebb mertekben nyitott ki. Azert, nem volt tragikus a dolog, mert annyi volt, hogy nem 15V-ra nyitott ki, hanem csak 11. de akkoris ....
irf740-el IS volt ilyen gond, de egyaltalan nem ilyen merteku.
Ha majd rendesen fog menni a tap, akkor ATP5010BVR -t szeretnek kiprobalni. 500V/32A .... :-)) Rds(on)=0.15ohm :)

De ismerve magamat, szerintem en a nagyokbol is eldurrantanek siman egy marekkal :-))
Mindenesetre, most kicsit pihentetem a temat, mert a heten mar oskola van. Meg uj NYAK os kellene, mert a mostanit mar nagyon szetturtam ....

A 18 menetes primer 1 picit kevésnek tűnik. 150V-ot feltételezve a félhíd kimenetén, az 8,3V menetenként. Érzésre ez egy kicsit soknak tűnik, lehet hogy túlgerjesztetted a vasat.

De az IRF740-esek csak profi méretezés esetén használhatók 300V-ról. Még 400V-nál nagyobb tüskék is előfordulhatnak, ha túl nagy a szórt induktivitás.
Ilyenkor szokott mindenféle melegedés, túltarhelés esetén elszállni.
IRF840 az yobb lesz neked. IRFP450 meg pláne. Az nagyon strapabíró. Megéri, mint a kisebbekből eldurrantani egy marékkal:)

Sracok, mitol szallhatott el a fel-hidas tapomban a ket kapcsolo-FET (es vitte magaval az osszes primer-oldali elektronikat)?
Kimeneti teljesitmeny: ~150W, nem sok ...
FETek: IRF740
Freki: 100khz
meghajto-IC: ir2110
a trafo egy ETD49-es vas, N67-es anyagu, es 18menet a primer.
Hm? Tippek?
Epp homersekletet szerettem volna merni (trafo hom.), es kicsit otthagytam jarni a tapot.
Tulzott melegedesnek semmi jele nem volt. Az L-idom, amire csavaroztam a felvezetoket, kicsit lanyos lett, a trafo is kicsit langyos lett. Latszolag minden rendben volt, nem nyitottak egymasra a FETek, gyorsan kapcsoltak (~150nanosec), a trafo primerjevel sorosan tettem kondit, de valami megse volt jo....

Van valakinek tippje?

Mentettem! :)
En is pont indukcios kemencenel lattam ezt a "trukkot", de ha jol emlekszem, ott nem ETD29-eket ragasztott ossze, hanem valami durva nagy vasakat. Talan ETD49, vagy EC52.
:-))

De van 1 trükk: fogj egymás mellé 3-4 magot, igaz akkor csévét is kell pödrinteni prespánból (impregnált papír) de még jobb is lehet mint az 59-es mag. Pont indukciós kemencés projectben láttam ilyet.

Nekem nincs vasmag gondom, telefonközpont tápjából került pár 8,5x12cm-es U mag, brutális nagy, de már sikerült meglangyosítani!

mentsd le a rajzot!

Kar, hogy csak ETD29-es vasmag van N87-es anyagubol :(
Egy ETD59 N87 -es vasmay, nyaminyami, szinte latom szemeim elott, ahogy azt suttogja a pulton, hogy "Epits belolem inverteres heggggesztot, epits belolem erositobe tapot, keeeerlek"
:-)

Hát ha nem pénteken rendelsz, akkor másnapra meghozzák általában.
De a lomexnál van 400Ft-ért ETD29 N87(!) anygag. Nem tudom még mennyi van.

Más:
Itt a javított rajz:

http://www.hvlabs.hu/tmp/48v_v21_m.gif

Ne csodálkozzatok! Nem véletlenül van így bekötve. A szabályozókör így lett jó erősítésű, nem gerjed.

Felhívtam a RET üzletét, és azt mondta a tag, hogy trafómagokat csak rendelésre hoznak, és éppen egy órával lekéstem a rendelést. Csak a jövőhéten hoznak legközelebb árút, így csak akkor tudok tápot építeni.
Addig is figyelem a topicot.

A trafó nem rossz, de EDL kollégának igaza van. Pazarlásnak tűnik, de a műgyanta kioldásának macerás művelete (rezsó, higító, ecetes olló
miatt már nem is olyan eccerű a dolod. Magokat a RET-nél vagy a Tali BT-nél lehet beszerezni.
Ha nem akarsz speciális anyagot csak N27, vagy N67 kell, pár száz Ft.

A PC tápos vasakkal még 1 gond van: az ablakméret elég kicsi (meg a mag is) így hiába a mag esetleg bírná a kakaót, nem fogod tudni rátekerni a szükséges menetszámot. Általában nem rossz minőségűek ezek a vasak, és 100KHz-ig bírják.

Al érték meghatározásához pödörj fel 40 menetet, aztán mérd le induktivitásmérővel. Persze ez a kisjelű érték, a vas kivezérlésével a telítődés miatt ez csökken!!!!!!!

PC táp huladék alkatrésznek jó, de az elkókat ne használd belőle, mert megszívat!!! Általában ezek kifáradása miatt megy tönkre.

Hegman!

trafó nem éri meg.
Párszáz forintért komplett ferritszerelvényt kapsz csévetesttel, kengyellel... A válszték is nagy.
(Már az egy hónap lesz, mire felodod a PCsmps-trafó impregnálólakkját... aztán meg eltörik...)

Egyébként a többi passzív és aktív alkatrész igénytelen, sokkal jobban jársz, ha újakból építkezel. Nem drágák, és hiánygazdaság sincs!

Üdv Mindenkinek!
Egy barátom által rendszeresen hozzá tudok jutni rossz PC tápokhoz. Felmerült bennem a tápokban lévő transzformátor hasznosításának az ötlete, saját célra épített kisebb készülékek tápegységében. Egy problémám adódott egyből, ezekről a magokról semmiféle adatot nem találtam a neten. Így nem tudom milyen paraméterekkel rendelkeznek, így pontosan méretezni sem tudom. A huzal menetszámok megvannak de szeretnék többet is meg tudni, mert sejtésem szerint erősen alulméretezik ezeket. Általában 200-240W-os tápok, de nekem úgy tűnt mindegyikben egyforma a magok vannak. Amire nekem szükségem szokott lenni az egy olyan 30-70W közötti teljesítmény. Úgy gondolom ezekkel a magokkal ezt otthon meg tudnám valósítani. Itt nem a PC táp átépítésére gondolok, hanem egy a saját igényeimnek megfelelő egyszerű táp építésére (persze a lehető legtöbb alkatrész felhasználásával a rossz tápból pl. a transzformátor áttekerve). Tehát ha valaki tud ezekről a transzformátorokról valami pontosabb adatot, azért nagyon hálás lennék.

Miert nem a masik muveleti-erositot hasznaltad fel? Vagy azzal masik a szandekaid? :)


Igen, igy alakitottam ki a NYAKot, hogy az egyik tekrenc forditva van bekotve.



Engem is a szivroham kerulget, amikor egy alkatresz 70fokos !!!
Itt a kapcsolas:
http://www.a-and-t-labs.com/K6_Sw_Amp/a ... /k6pwr.pdf
Van hozza NYAK is, aminek merete vetekszik egy A4 -es papirlap meretevel.


1206-os SMD-ellenallast tu"hegyu pakaval kiforrasztan meg nehezebb! :)

[quote
A fojtó (miért hívjátok folytónak?) keresztmetszete bizony előfordulhat hogy vetekszik a trafóéval. Mert ugye a légrés miatt drasztikusan leesik az Al, és az induktivitást valamivel pótolni kell... (a túl sok réz meg fűteni fog)
[/quote]

Holnap lemerem a fojto (vagy folyto? :-) ) keresztmetszetet.
Egyebkent, a lomexben kaphato legynagyobb toroid-alaku vasat hasznalom.

Sokkolom!


bocsi:
MSN: Ros-Co.
ros-co2@freemail.hu

áramkorlát: optó a DTC és Vref láb közé, az áramfigyelés 10 db 2,2 ohm/0,6W párhuzamosan. +470 ohm poti osztja.
Nagyon szépen lineárisan szabályoz le. Ez még jó lehet...


Az erősítőhőz inkább a feszültség szabályzás "lágy" legyen, ahogy itt a topicban az első kapcsoláson optó+poti+ellenállás. Ez kevésbé stabil viszont nem "csuklik" tőle az erősítő, azaz nem fut ki a tartalékból. Szebben ezt most nem tudom elmagyarázni
Az áramkorlát se induljon be telj. csúcsoknál, mert abból is csak csúnya hang lesz.

Vigyázz a kettős fojtó menetirányaira! a két áram ellentétesen folyik tehát a két tekercset is így kell bekötni. Ellenkező esetben kioltják e3gymást, és a fojtó mint ha ott se lenne...

Milyen kit lehet az, ahol 22W-ot el kell fűteni? Én már nyüszögök a pár wattért is a snubberen, hiszen dobozban, zárt térben az sok...
Honnan újítottad?
Aha a fólia hűtés az yoo. meglepően viszi a hőt. Nehéz is beforrasztani

A fojtó (miért hívjátok folytónak?) keresztmetszete bizony előfordulhat hogy vetekszik a trafóéval. Mert ugye a légrés miatt drasztikusan leesik az Al, és az induktivitást valamivel pótolni kell... (a túl sok réz meg fűteni fog)

De latom, te se talaltal meg engem :)
esetleg ICQ?
21532922 vagyok en.


Gratula!




Apropo erositok! Mennyire kell (celszeru...), hogy gyors legyen a szabalyzasa a tapnak?



Oh, telitodes! Erre mondjuk nem gondoltam.
Kettos kimenete van a tapomnak, viszont a kimeneti fojtot ugy csinaltam, mint a PC-tapban: egy vasmagra a ket tekercset.
Itt ossze kell adni a ket tekercs aramat, amikor a gerjeszto-aramot szamolom?
Tehat, ha 5A megy ki a tapbol, es a + es a - -t terhelem.


Akkor nem ertem, hogy egy netes KIT-ben /es keszre osszerakott panelkent is/ rendelheto tapban miert tettek a primer es szekunder-oldalra 5wattos meg 22(!!)wattos ellenallast ....
Raadasul, a szekunder-oldali 50ohm+4.7nF ertekekkel 2sec alatt joval 100fok fole ment az ellenallas homerseklete......
Bar, en mar semmin se csodalkozom annal a tapnal.



2k+440pF mar nem porkol nagyon. Foleg, hogy az ellenallas egyik laba egy ~5cm2 -es folia-felulet kozebere van hegesztve. :)


A fojto vaskeresztmetszete akkora, mint a trafoe?

-----
Ezuton szeretnem megkoszonni sse kolleganak, hogy felhivta figyelmem 1-2 hibara. KOSZI! :))
-----

Hello!

MSN: Ros-Co.
ros-co@freemail.hu

Én is gaim-ot használok (Microsoft fujj -ha lehet)

Működik az áramkorlát!! Ki fogom javítani a rajzot.

A trafó vasa melegedni szokott, de nem drasztikusan. Mondom, nem csúcson járatom, hanem visszaveszek egy kicsit. Amúgy én is 100KHz-en pörgetem, egész jól bírja.

(Most volt egy elszállásom sajnos, vezeték a gate-hez ért: PUKK)

Az 5%-ot be kell tartani. KW-os tápoknál ez természetes. Erősítőhöz buherálod? Ott a nyugalmi áram miatt bőven meglesz...

A fojtók tekintetében van még mit tanulni... Azért az nem olyan egyszerű. Egy csomó nemlineáris jelenség játszódik le, ha túltelíted a vasat, ami nem várt impulzusokhoz, gerjedéshez vezet. A légrés sokat segít, de ha "lassú" a vas fűteni fog. És nagy impulzusáramoknál a rézveszteség sem elhanyagolható.

A snubber kör ellenállásához isten ments hogy huzalellenállást tegyél!!! Pont az ellenkező hatást éred el vele. 2W-os fémréteg ellenállás megfelel ide. Ha jó a trafó nem fog pörkölni. Ezt a disszipációt el kell szenvedni sajnos a félvezetők érdekében.

Úgy néztem PP kapcsolásnál meg lehet oldani a bifiláris tekercselést. Mondjuk akkor jársz jól ha 3x zománcozású huzalt használsz, az önmagában 6KV-ot bír. Csak nehéz beszerezni.

150 ns szerintem teljesen jó. Szerintem még 200 se vészes, de törekedni kell a minél kisebbre.

A szekunder oldali diódák akkor szeretnek megdögleni, ha a fojtóval bibi van. Skori akkora légréses fojtót szokott berakni, mint maga a trafó!!!
Ha kihagyod, vagy telít, iszonyat brutális áramok tudnak folyni. Füstöl a szekunder is rossz esetben.


MSN-en nem talállak.

Linux alatt van valami GAIM nevu program, elvileg azzal lehet "msn"-ezni. Mi a neved MSN-ben? :)



Amikor dc/dc convertert terveztem, akkor az aramkorlat megcsinalasa nekem nagyobb "falat" volt, mint a fesz. szabalyozas rendes megcsinalasa.



Huhh. ezesetben majd' 0.3 Tesla-ig kihajtod a vasat. Nem szoktak nagyon melegedni?
A tapban, amit buheralgatok ~0.12T -ig hajtom ki, es 100khz -vel, es haaat, eppenseggel nem hideg a trafo....




Nalam ez az 5% -os eloterheles ~10wattot jelent :-)


Csupan akkor fontos, ha adott nagysagu vasmagra kellene raktekerni a tekercset. :) Ha tul sok a menet, akkor telitodhetik a "vas"...


"Minden, amit tudni akarsz a vasmagok szekszualis eleterol, de nem mered megkerdezni" :-))



Az ellenallas lehet huzalellenallas is? (5W)
A feltekert drot miatt, meg annak az induktivitasa miatt, es annak zavaro hatasa miatt erdekes ez ....




En nem "mernek" kozepmegcsapolasus PP tapot csinalni ekkora feszultsegre.
Ha nem pont ugyanakkor a primer "ket oldalanak" az ellenallasa, vagy csak kicsit kulonboznek, akkor abbol gaz lehet.
Legalabbis, szerintem :)



kb 150nanosec alatt kapcsolnak a FETjeim. Az jo? :)



Nekem ezek haltak meg altalaban a leghamarabb :)
Kiserleteim alatt 3szor kellett a teljes primer-oldali felvezeto-parkot cserelnem (3 FET, 2 IC, 1 OPTO, 1 63V MKT, meg amire nem emlekszem), mert a szekunder-oldalon egy 15A -s dioda megadta magat, es zarlatos lett. Pedig alig 5-7 amperral terheltem csak. 15A/600V-s diodak, direkt SMPS-be.



Abszolute hasznos volt!!

Muszaj lesz befutenem az MSN -t :)
En egyebkent ott "Danko" neven vagyok.

siraly: így TL431-gyel atomstabil. kb 70W terhelésre (12V izzó) 0,1V-ot esik. Nem rossz.

Danko: neked írtam! Vegyél fel a partnerek közé.

A visszacsatolásnál az egész kört kell nézni! Lehet hogy volt valami az átvitelében ami a gerjedést okozhatta. Az optocsatoló lehúzóellenállása szándékosan 1K, hogy a linearitás nagyobb legyen. Ha nem yo az érték, nekem is okozhat makacs gerjedést.

Az áramkorlát még nincs benne. Ettől félek egy kicsit, mert a TL alkalmatlan ennek a normális lekezelésére, valószínűleg külső kiegészítésre lesz szükség...

Néhány gyakorlati tapasztalat:

A trafó méretezését én a következőképpen szoktam: beállítom a közel 50%-os kitöltési tényezőt, és a használandó frekvenciát. A továbbiakban ehhez nem nyúlok.
A magra feltekerek egy sacc/kb menetszámot, ami biztosan nagyobb lesz, mint a használandó menetszám.
Szekunder még nincs.
Ezután elkezdem csökkenteni a primer menetszámot, amíg az áramfelvétel hirtelen nőni kezd. Ekkor értük el a vasmag telítését. Ez után 1/2-1 menettel megnövelem a biztonság kedvéért.
Ha megvan a menetszám, kiszámolom a menetenkénti feszültséget (figyelem: félhídnál a bemeneti táp fele az érvényes!!)
A szekunderre rá kell hagyni 15..20%-ot, mert ugye veszteségek is vannak.. Tehát ennyivel nagyobbra kell méretezni. Vigyázat! üresjáratban rátéve az egyenirányítót, a szekunderen óriási feszültségeket is kaphatunk! Ez a szórt induktivitásból és egyéb vadrezgésekből adódó tranziensekből van. Némi terhelés hatására visszaesik a kb. számolt értékre. De mindez nem gond, a szabályozókör be fogja állítani a megfelelő kitöltési tényezőt. Mindössze annyira kell ügyelni, hogy egy kis terhelés (pl. 5%) legyen a tápon, mert a közel 0 teheléshez tartozó extrém kicsi kitöltési tényezővel a végtranyók(és a meghajtó sem) nem birkóznak, ezáltal gerjedhet a szabályzókör.
Anyagi jellemzők: (ferrit)
N27: 100KHz-ig
N67: 200..300KHz-ig
N87: 300..400KHz-ig
Légrés nélkül az Al érték jellemzően 2000...2200 körül alakul.
Katalógus megnézése ajánlott.

A porvasmagok és a ferrit másképp viselkedik. A légréses és a nem légréses tekercs szintén. A légrésesnek jóval kisebb az Al értéke, viszont a vasmag telítődése jóval később következik be. A kimeneti fojtó a tápban ilyen kell hogy legyen. Értéke nem kritikus.

Itt Spafi mesélhetne egyet (ha szépen megkérem a vasmagok szexuális életéről. Pontosan én sem tudok mindent.

A trafó primerjén és szekunderén található ún. "snubber" kör a szórt induktivitásból adódó tranzienseket hivatott elnyelni (elfűteni
Értékét kísérletileg kell meghatározni, mivel nagymértékben függ a trafó kialakításától (annak minőségétől) és némileg a nyák vonalvezetésétől.
Jó trafó esetén kevesebbet disszipál. Ide jó minőségű kondi kell, ami elviseli a tápfeszültséget+tranzienseket. 230V táplásásnál az 1KV-os dukál ide.
Az adott kapcsolás kézzel tekert "fusi" trafóhoz is jó. Cserébe egy kis hatásfok-vesztésért.

A kapcsoló FET-ek kiválasztásánál tudni kell hogy PP kapcsolásban a FET-eket a tápfeszültség kétszerese+tranziensek veszi igénybe. Ezért nem luxus a 200V-os FET 48V-ra. Kisebb tranzienseket elvisz a FET belső Z-diódája, de mindnképpen kerülni kell mert növeli a disszipációt, és csökkenti az üzembiztonságot. 230V-ra PP (Push-Pull) kapcsolásban ajánlott 1200V-os félvezető használata (célszerűen IGBT)
HB (félhíd, half bridge) kapcsolásban a félvezetőket csak a tápfeszültség veszi igénybe, viszon 2x áram, ezáltal 4x -eset disszipálnak. Ez nem baj, csak a borda és a kapcsolóeszköz méretezésénél figyelembe kell venni.

Saját tapasztalat: 150V tápfeszültség felett egy más félvezető-struktúrába lépünk át (ez nem tudom a valóságban így van-e?) de e feszültség felett a félvezetők sokkal inkább hajlamosak a katasztrofális meghibásodásra. Egy sajátos "forró vezető csatorna" kialakulásáról van szó a félvezető lapkán, és ez egy öngerjesztő folyamathoz vezet ami végül a tönkremenetelt okoza. A korszerű FET-ek és IGBT-k egyre kevésbé hajlamosak erre, d megfelelő védelmükről gondoskodni kell. Feszültség védelemről a megfelelő méretezéssel és snubber körrel védekezhetünk, áram oldalról pedig gyors áramkorláttal. A katalógusadatok tartalmazzák hogy az adott FET mennyi ideig visel el rövidzárat (az IGBT akár 300(!)A-t is)
Az áramkorlát nem feltétlenül baj ha nem szabályoz "szépen" scak lépjen működésbe mialőtt a kapcsolóeszköz a túláramát elérné.

Dead time:
A két félvezetőeszköz nyitása/zárása között hagynak néhány száz ns időt, hogy legyen idejük tökéletesen nyitni/zárni. ellenkező esetben egymásra nyitnak, és PUKK....
A DT meg kell hogy legyen a max. kitöltési tyényezőnél is, így az sosem éri el az 50-50%-ot. (PP és HB kapcsolás egyaránt)

Meghajtás: minél nagyobb meredekséggel kapcsolnak be a FET-ek, annál kisebb az a szakasz, ahol disszipáció léphet fel. Törekedni kell a lehető legyorsabb meghajtásra. (De emellett ügyelni kell az emiatt keletkező nagyobb tranziensekre!) IGBT-nél a hatás kevésbé jelentkezik, más működési mechanizmusa miatt. Ott inkább a maradékfeszültség okoz disszipációt. Ezért a megfelelő hűtés mindig kell.

Kondik: az elkók általában feltekercselt fóliából készülnek, ezáltal induktivitásuk van. így nagyobb frekvencián már nem hatásosak. Vagy át kell hidalni őket egy fémezett (MKT) kondenzátorral, és/vagy ún kis soros ekvivalens ellenállású (LOW ESR) típust kell használni. És ebből is a számítottnál jóval naygobbat, mert az elkók "életük" során száradnak, és akár a kapacitásuk lemehet az 1/4-ére is!!!
(az új típusokról nincs info, lévén még nem öregedtek meg
Zavarérzékeny áramköröknél a kimeneten csodát művel mégy egy induktivitás és egy Ta elkó. (sajnos ebből 35V felett nem nagyon létezik)
Nagyon kicsi az ESR-je.

Diódák: Kapcs. tápokban tapasztalataim szerint ezek mennek tönkre a legkevésbé. Ügyelni kell a zárófeszültségre (schottky diódákból 100V felett nem nagyon létezik) És a sebességre. 100, 75, 35, ns esetleg kisebb kapcsolási idejű telj. diódák léteznek. Minél gyorsabb, annál drágább általában. Az adott frekvenciához kell válogatni őket. Rendszerint nem megy tönkre ha lassú, viszont nagyon megnöveli a disszipációt.
Ez igaz arra is, hogy igyekezzünk a legkisebb nyitófeszültségű típust választani. Hiszen 0,4Vx6A=2,4W! s ez már egy kisebb hűtőbordát igényel.

Gondot okozhat a FET belső diódája is. Általában ezek lassúak. ezért gyakran alkalmaznak a FET-tel párhuzamosan külső inverz gyors (v. schottky) diódát. IGBT-kben külön típus, amibe bele van integrálva!


Kicsit hosszú lett, de remélem hasznos!!

Ezt nekem irtad? :) Mert akkor majd otthon befu"tom az MSN-t. Bar, en inkabb IRC-en szoktam logni. mindig. :-)))



Igen, az szokott lenni. Bar, erdekes modon, nalam akkor is gerjedt, amikor az erositest mar nagyonkicsire allitottam. Igaz, akkor mar csak icipicit sustorgott a trafo.



Elobanyaszom majd a topikokat :)

Ros-Co. : Ennek a 48v-os kapcsitápnak milyen a stabilitása? Terhelés hatására nem mászik el a fesz? Mert nekem is valamilyen ilyen tápot kellene építenem, csak nekem 24v-ra.

Hali!

Ha gondolod MSN-en megbeszélhetjük, talán gyorsabb. Végül is a lényeget leírtuk ide asszem.

A TL431-es cuccot is szűrni kell, először nekem is gerjedt, de betettem egy 4,7K/4,7nF tagot, erre javult meg. A fő bűnös általában a túl nagy hurokerősítés (mármint a szabályzóköt teljes egészére értve)

Az erősítőhöz állítólag nem f*sza a kapcsitáp nem bírja a dinamikus terheléseket. A "minőségi erősítő" és az "erősítő hangosításra" c. topicban részletesen kielemzik a srácok a dolgot. Én még nem próbáltam nagy erősítővel a tápot. Szerintem nem lenne rossz.

Mindent! :)

Pl azt, hogy:


miert nem jo erositohoz? :)



Ezt kiprobalom majd!
En muveleti-erositovel probaltam visszacsatolni (muv.e. utan az opto...), de az mindig gerjedt.

Újra:


Spafi: Köszi a segítséget, hamarosan jelentkezem!

Más: Az UC3844 nem lopta be magát a szívembe. Úgy tudom áram módú szabályzó, és nem folyamatos PWM jelet ad, hanem rossz beállítás esetén szaggatja azt. Ez nekem a végtranyó halálát jelentette a legtöbb esetben.
Ja és aszzem csak 18V felett indul el. (asszem ez altípusonként változó)
Ilyen IC-t nagyon igénytelen tápokban szoktam látni, mint pl. beltéri vagy DVD játékosok. Ja és ezek flyback üzemű tápok, tehát az épeszű vasméretek miatt nem túl nagy teljesítményűek (max 60W)

Danko: mit mondjak a tápokról? Van egy 300W-os 2 db IRFP450-nel, audiohoz (bár erről lebeszéltek állítólag nem jó erősítőhőz)
És a brutális a Tesla-tekercs meghajtó 4 db HGTG típusú IGBT-vel. Ha meghajtod, akkor 1KW felett tud


A bipol. tranyó meghajtásához esetleg jó lehet egy BC327/337 és BD139/140 komplementer-négyes, a bázis felé monjuk egy 22 ohm, de ez fűteni fog mint az állat.

Kipróbáltam a belinkelt rajzban szereplő optocsatoló+TL431 -es megoldást. Igen stabil, akár labortápnak is elmenne (a zajt most ne számoljuk bele)
Fontos a szabályzókör visszacsatoló részének megfelelő karakterisztikája, mert gerjedhet a cucc.
De ehhez Spafi jobban ért szerintem.


gergo04: ha én tesztelek TL494-gyel általában úgy szoktam, hogy összekötöm a 2-3 -as lábat, így a műv. erősítő nem erősít. Az 1-es lábra pedig 10K poti a föld és a referencia közé kötve. Így beállíthatok bármilyen kitöltési tényezőt. Ha minden ok, akkor zárható a visszacsatoló hurok, és mehet a táp.

A frekit én is így gondoltam.
Akkor a primerre tegyek annyit, amennyi kijön a képletből a 250V-al számolva, a szekunderre pedig mondjuk 25%-al többet, mint amennyi a képlet alapján kell?
Lesz FET.
Az áramkorlát frekvenciamenetére nem találtam semmit, de az adatlap alapján a bemenő áramot korlátozza. Ha a kimenetre a teszek egy biztosítót, akkor az megvédi-e a FETeket és a diódákat a túlterheléstől?

potyo!

A freki a trafón értendő, az oszcillátort a kétszeresére kell állítani. Szekunderre több menet kell, mert a veszteségeket is pótolni kell, és az sem árt, ha van egy kis tartalék, lehessen 13V fölé menni. (Bemeneti fesz minimuma 250V körül, max. kitöltési tényező jópár %-kal kisebb az elvi maximumnál, tranyók vesztesége, diódák vesztesége.)

Áramkorlát: nem tudom hogy milyen az áramérzékelő frekvenciamenete, de ha ez egy gyors erősítő, akkor a csúcsáramokra szabályoz, ott pedig az árammódú szabályzók közös baja lép fel, 50% fölött begerjednek fél frekin, ettől telítésbe megy a vasmag. (Ez ellen az oszcillátor jelének az áramarányos jelbe való bekeverésével lehet tenni.) Ha lassú, akkor pedig nem a kimeneti, hanem a bemeneti áramot próbálja állandó értéken tartani, ami nem eredményez zárlatvédelmet, mert ha bemegy konstans 150W, de a kimenet zárlatban van, akkor nyilván mind a 150W a tranyókon+diódákon füstöl.

Meg lehetne próbálni pl. azt, hogy a kimeneti oldalra teszed az IC-t, a tranyókat pedig egy kis trafóval hajtod meg.

Tranyó: lehet próbálkozni bipolárissal, de általában túl lassúak, vagy iszonyú negatív bázisáram kell a gyors kikapcsoláshoz.

Ezt néztem ki az adatlapokból:
Ferritmag: ETD39/N27
Push-pull kapcsolás
Ae=1.25 cm2
Bmax=0.2T
f=70kHz, de hol? Erre kell az RT-t és CT-t méretezni, vagy ennek a kétszeresére?
Primer feszültség: 230V, maximuma kb.: 320V
Szekunder feszültség: 12V
np=Upm/(4*f*Bmax*Ae)=320V/(4*70kHz*0.2T*1.25cm2)=46
nsz=Usz/(4*f*Bmax*Ae)=1.71
Ha a szekunderre tekerek 2+2 menetet, akkor egy primerre 46*2/1.71=53 menet jön ki, vagyis összesen 53+53 menet. Ez így helyes?

Akkor nem tudom, miért nem megy az átalakított tápom...
Az ic-k megkapják a feszeket kintről. tl494 1. lábon kap +5v-ot a saját referenciájából. elvileg így menni kellene.

Eddig én 15-25V-ig mértem PC PSU-kban.

Milyen lenne a darlington? Vagy ha muszáj, akkor lesz FET. Az áramkorláttal mi lehet a probléma?
Megnéztem a PC táp trafóját, tényleg félhidas, úgyhogy újat kell csinálnom. Letöltöttem az ETD vasmagok adatait, de így első pillantásra nem tudtam eligazodni bennük, jobban át kell tanulmányoznom őket. Van ezek kiválasztására és méretezésére valami egyszerű módszer? Elvileg megtudom csinálni, de még sosem foglalkoztam ilyen középfekis trafókkal, így nincs benne gyakorlatom.

Még egy kérdés: az LM339 hány voltot kér tápfeszként?(30-at láttam, de sztem az sok)
AT tápokban hány voltról járatják?

Ez ojan volt, hogy a bemenőfesz, 290V alá esett.
Ekkor még jól működött, de mikor hirtelen visszaált a 300-320V-ra, akkor a kimeneten egy pár ms-ra az előírt 1,5x-ese jelent meg.
Lassú lenne a visszacsatolás??

De, oda mindenféleképpen tennék.

És mit jelent pontosan a 'bemenőfesz'?
A saját tápjának(kb.15V) vagy a kb.320V ingdozását nem viseli jól?

Tedd a tulfesz-vedot a tap kimenetere.
Az nem jo megoldas?

Már mind1... Ha eddig megcsináltam, már nem hagyom abba. Max kap egy túlfeszvédőt.

Ja, és akkor is megszaladhat, ha kevés a fesz? Mert a túlfeszvédő csak magasfesz ellen véd.

Az a gond, hogy megegyezik a 3844-el.
Nagy bemenőfeszingadozásnál szalad meg.

edl

Sajnos ez tényleg így van, aztán csodálkozik, az ember, ha komolyan terheli a tápot, kinyírja a gépet(jó esetben csak ő ég le).
Nekem itthon kb 20tranyós táp van, de csak egy fetes és az is AT-s.

Amúgy az UC3842-höz tudnátok valami jó nagy fetet?

akkor kicsit pontosítok:
természetesen a magasabb minőségi katregóriába sorolható tápok leginkább fetesek, top3 v. to247 tokozásúakkal, de ezek a tápok (sajnos!) nem hétköznapiak!
ha bemész egy nagy PC-boltba, a kapható tápok 90%-ának tranyó a kapcsolóeleme.
így értettem.

Remélem, hogy UC3842-vel nincs ilyen sztorid. Már majdnem kész van egy táp ezzel az ic-vel.

Hááát, UC 3844-el van egy két sztorim, amikor megszaladt az MGE UPS tápja....

Haha, akkor nekem van egy spéci tápom...

www.tar.hu/gergo04/Kep052.jpg
www.tar.hu/gergo04/Kep053.jpg
www.tar.hu/gergo04/Kep054.jpg
www.tar.hu/gergo04/Kep055.jpg

UC3844 ic van benne meg egy izmos FET, TOP3 tokkal. Azok a 680uF kondik sem rosszak.

Csak nem tudom elindítani....

iranytű!

AT-tához rajz:
http://edl.atw.hu/at_sch.gif

(kapcsoló)feteket nem hinném, hogy találtál! ha igen, akkor az nem "hétköznapi" PC-táp volt!

a kapcsolótranyókról általánosságban:
400-450V Uce-max.
TO220
5-10A
30-90W

Itt van: http://psyextrem.srv.hu/tap/atx_project.html



google -ba ird be a tranyo (mert azok tranzisztorok) tipusat.



Le szoktam szedni azt a sarga szalagot, ami a vasmag kore van tekerve. Ezutan higitoba aztatom be, 1-2-3-4 hetre. Es aztan magatol szetesik az E es az I vas-resz. utana mar siman letekerheto rola a drot.
Sosavba ne tedd, mert az marja a ferritet.

Béláim az Úrban!
Látom ezen az oldalon kapcs.tápoztok.
Utóbbi időben kb 5-10 szétégett/torkavéres PC tápot túrtam szét.
Pár kérdés:

-Van-e valakinek PC tápról kapcs. rajza?

-Van egy marok ebből kiszedett tranzisztor/FET?-em
tudnátok ajánlani olyan oldalt, ahol eme jószágok adatait megtalálom?

olyan dolgokat írtok le, hogy egészen gusztát kaptam a témához...
kipróbálnám (leválasztórtafó mögül... ->macska nem ül 2x forró kályhalapra{de hidegre sem...})
próbáltam szétszedni a trafókat, de a rezsós módszer nem jött be.
van vkinek erre vmi trükkje?