Nekem a söntös jobban tetszik, mert nem szeretek tekergetni, főleg gyűrűmagra Pláne nem 40 menetet

Akkor a söntöt hova, és mekkorát? Szekunderen 8A kell 16V mellett.

Ox. Áramváltóval is lehet, vagy sönt ellenállásokkal, és optóval.
célszerűen a primer körbe tedd, mondjuk a trafó elé.

A TL494 nem szépen szabályozza le az áramot, de át lehet verni.

Az áramváltó mondjuk 40 menet egy kis átmérőjű ferrit gyűrűn, amin átmegy 1 menet (a lyukon) aztán rá egy graetz, gyors 1A diódákból, és pár ohmos ellenállás. Ezt meg az áramkorlát szabályzó bemenetre.

Ja, látom közben te is észrvedted a hiányt )

A tekercs nincs fordítva, azt direkt megnéztem hogy volt eredetileg

Áramkorlát hogy legyen?

Hopp, az az eredeti rajzon az R5 és az R7? Mert közben nézegettem ATX rajzot is, ott nem volt ez a két ellenállás, aztán végül nem tettem be. Akkor ez lehet a gond?

R5, R7 nálad nem van Ha mindkét tranyó zárt, hogy induljon el a szerencsétlen?? Lehet hogy a 3 menetes kis tekercs is fordítva van.

Az a 3 menetes tekercs nekem is be van kötve, mégsem indul magától. Mi lehet? Ja, és nem ATX-esből szedtem, de az előző hsz-ben ott a link a rajzra is

Az eredeti meghajtó trafón van egy 3 menetes visszacsatoló tekercs, így meghajtás nélkül egy rövid ideig önrezgő a táp. (a telj. tranyók is egy kissé elő vannak feszítve) Ha ATX-ből szedted ki, ott pedig a standby táp (mely egy kalap sz*r) biztosítja a 300V-ból kb. 35V egyent. Ezzel megy a TL494, meg a meghajtás.

Összedobtam egy PSU-t egy PC táp alapján. Ez volt az eredeti:

http://skodatuning.fw.hu/temp/at.gif

Ennek a primer részét egy az egyben lekoppintottam, csak a visszacsatolást egyszerűsítettem le, mert nekem csak egyszer 16V kell.

Ide fogom felrakni az átalakított rajzom, amint feltöltődött a fényképezőmben az akksi:

http://skodatuning.fw.hu/temp/psu.jpg

(Szerk.: közben 10 perc akksitöltés után ezt sikerült összehozni vaku nélkül:))

Ja, a visszacsatolás azért optós, mert először másképp lett volna az egész, de a vcs. megmaradt

A kérdéseim:

1. Az eredeti táp hogyan indul?? Nekem az utánépítettet csak segédtáppal sikerült elindítanom

2. Kellene bele egy áramkorlát, hova tegyem a primer vagy szekunder oldalra? Milyen legyen?

3. Az eredeti rajzon a Tr1-es trafón a 3-as tekercs mit csinál?

4. És a Tr3-as trafó szerepe?

5. A kimeneti fojtót hogy méretezzem a PC tápban lévő toroid magra? 16V 8A lenne a kimenet. Ja, a freki kb. 100KHz, nem tudom mi kell még hozzá.

Ja, és így néz ki:

http://skodatuning.fw.hu/temp/P3100021.JPG
http://skodatuning.fw.hu/temp/P3100022.JPG
http://skodatuning.fw.hu/temp/P3100023.JPG
http://skodatuning.fw.hu/temp/P3100024.JPG

Érintésvédelem RULEZ

Más:

Elkezdett haldoklani az USB vinyóm. Általában a napi első bekapcsolánál a kezdeti felpörgés alatt többször újraindult. Ilyenkor a vINDÓZ persze fel sem ismerte. Mindig egy 10 percet kellet vele játszani mire jó lett Persze a garancia 2 hete lejárt Hát nincs mit tenni, tápja szétkap. Hát mit találtam benne: 4 olyan púpos elkót hogy csak na. Kettőnek még a bele is kilógott

Ott jobb oldalon az a négy kék csoda lenne:

http://skodatuning.fw.hu/temp/P3100011.JPG

Kondik:

http://skodatuning.fw.hu/temp/P3100015.JPG

A csere szerencsére egyből megoldotta problémát
Amúgy mindig forró ez a **** táp, hogy alig lehet megfogni, nem csoda hogy megadták magukat egy év alatt.

http://forum.terminal.hu/viewtopic.php?t=4496&highlight=aut%F3hifis+t%E1p
olvasd vegig az elejetol a vegeig.

Üdv Mindenkinek!


A Töfi féle autóstápot épitem,de az a baj hogy nem lehet 0.5-ös cuz huzalt kapni,csak 0.65-öst. Valaki tudna segiteni mit tegyek?
Változzon a menetszám,vagy a sodrat mérete?
Légyszi segitsetek .

Előre is köszi mindenkinek.

Sziasztok!

Csak precíz eszközöket használunk!

Legfeljebb 40 fokot ért el a mag az asztalon. Nagyot nem tévedhetek(+/-50 %) a teljesítményt tekintve, hiszen eléggé nagy felülete van az ETD 44-nek. Mostmár azért is kipróbálom, hogy egy ellenállással f?tve mennyire melegszik fel a teljes cucc.
Ezzel a méréssel 2 számjegy? lett a várakozó lista, ezért csináljatok úgy, mint a gazdák Bp-en: Várjatok. El?bb-utóbb lesz valami, legfeljebb elfelejtik miért jöttek.

Üdv, Funkee

Ezesetben a szamitasi ill. leolvasasi pontatlansag elhanyagolhato :-DDD

Kivancsian varom az eredmenyeket! :-)

Aha, értem, akkor ez autóhifi táp. Akkor meg pláne nem rossz az eredmény. Kíváncsi vagyok jól fog-e szólni.

Köszi!

Nem voltam világos:
12 V-ból készült el a 2*32 V(autóba). A 12 V-ot kapcsolgattam a mosokkal.

Az elsö élesztésnél még nem reménykedtem a 400 W feletti teljesítményben, de sikerült minden vackot beállítani.
A tranyó(TO-220) lábaitól inkább féltem, hogy mit szól majd a folyamatos 30-50 A-hez és csúcsban a 100-hoz.

dióda:
MUR1520, hideg maradt a hütöje a teszt alatt. A feteké meg forró volt(ugyanakkora hütöt kaptak, mint a diódák).

Üdv, Funkee

Gratula a táphoz ! Nem semmi a 80A, ehhez már izmos dijódák is kellenek. Érdekes hogy ilyen kis magon átmegy ennyi. De már mástól is hallottam hogy meg lehet csinálni ...

Kösz mindenkinek!
Nem vártam ekkora sikert

Danko!

A méréskor egy már ismert mag veszteségével hasonlítottam össze, hömérés segítségével(rátettem az újjam ).

Rosco!

Eddig a magokkal el?ször mindig teszt cuccot építettem vagy más tesztjét használtam fel. Ezután próbatekerés, mérés, majd egy végleges verzió tekerése. Faxom ki volt már a gyürü magokkal, ezért állok át ETD-re.

Hogy sztorizzak egy kicsit: Spafival tegnap összeszedtünk 70-80 A-nyi 13 V-ot, meg rá 1 F stb. És egy-egy 80 A-es MOS-szal megvillogtattuk a mühely világítást(~100 A-re van beállítva az áramkorlátozás, ha rövid idöre(0.5-1 s) terheljük ennyivel). A trafó egy 4 cm küls? átméröjü gyürü mag volt tele rézzel(ezzel hasonlítottam össze az ETD veszteségét). Nagyobb, mint 2 kW-os kimenö csúcsok voltak a táp végén (2*32 V stab, 2*45000 uF). Szinuszos kimenöje mindössze 3-500 W, de ventivel ennél nagyobbra számítok. Egyébként erösítöhoz lett tervezve, tahát ez a táp teljesen ideális egy min. 600 W-os végfokhoz, hütés nélkül.
A teszt alatt a kimenö 2*32 V-ot egy hidalt PWM végfokkal terheltük és azt 1.4 Ohm-mal. A végfok többszörösen túlvezéreltük.

Edl!

Te mindig illetékes vagy a netes linkgyüjteményekben
Árlistával nem tudsz megdobni?

Üdv, Funkee

ui.: Ha készen vagyok a cuccal, akkor közlöm a részleteket.

Vegre megtalaltam az adatlapokat:
http://sziget.mine.nu/~danko/aramkor/pdf/00310106.pdf

Jo szorakozast hozza, Funk! :-)

Hogyan merted le?

A magokkal csak akkor tökölj, ha nagyon ki akarod hegyezni a tápot. Nekem általában a több gondom a félvezetőkkel, és az áramkorláttal szokott lenni...

persze egy előkalkuláció sosem árt. ha az ember jó tápot akar.

hello Funk

http://www.epcos.com

amit te keresel:
http://www.epcos.com/excelon/servlet/excelon/produkt_katalog/xml/portal.xml?xslsheet=produkt_katalog:/xsl/datenblaetter.xsl&lang=e&gr=FER&sub=FA&prgr=PG_FA_ER

ha ezeket a datasheeteket mar ismered, akkor vedd ugy, h nem irtam semmit...

Sziasztok!

ETD magokrol infot honnan lehetne beszerezni?
Elsödlegesen az anyag és egyéb paraméterek érdekelnének, de jol jönne egy árlista, mert a tali bt. nem lehet neten elérni.

Köszi bármilyen tapasztalatot, infot!

Az els? mérésem:

ETD 44(nemtom milyen anyag), 2 menet, 12 V, 60 kHz -> kb 1.5 W veszteség.
Szal nem szeretnék mindenféle anyagot letesztelni és kimérni, mert már így is 2 hete vacakolok a táppal.

Üdv, Funkee

Kapcsolóstab. -ra ajánlható az LM2576. A lomexnél van. Úgy láttam az ADJ verzió sem sokkal drágább 3A-t tud, még nem sikerült kinyírni, szóval nem rossz kis cucc.

Az első táp verzióm ami hasonló feladatra kellett 2 ilyen IC-t tartalmazott. Nem igazán jött be, mert a végén elég bonyolult lett a cucc...

Most inkább +-18V-ot állítok elő, és ebből a kártyák helyileg stabilizálnak, vagy 7805-tel, vagy ha nagyobb a fogyasztás LM2576-tal. Műxik.
A -18V csak egy RS232 illesztő IC-hez kell, úgyhogy ennek stabilitása nem igazán fontos nekem.

A pc-tapokban ugy oldottak ezt meg, hogy csak az egyik feszultseget figyelik, amelyik a legfontosabb. az 5V-t. A tobbi pedig stabil marad, ha az 5V is stabil. Jo magneses csatolas kell a tekercsek kozott, es akkor a 12V, es a 16V is stabil lesz. Kis eloterheles szerintem kelleni fog majd, mindegyik feszultsegre.
Ja, a feszultsegeket pedig a menetszamok varialasaval tudod belo"ni.

De a step-down converterezes se rossz otlet. Lehet kapni cel-IC -t. Egy IC + dioda + tekercs + kondi, es kesz. LM2575 talan a tipusa. van belole 5V 12V es "ADJ" valtozat, de az utobbi meglehetosen draga.

Hali!

Szeretnék építeni egy 230/16;12;5 V-os kapcsitápot. Kérdés: hogyan tudom szabályozni mindhárom kimeneti feszt? Vagy csináljam az egészet 16V-osra, és valami step-down konverterrel csináljak belőle 12 és 5 V-ot?

Hát abbizony lehet nem néztem meg...
Akkor maradok a Hidi Papa féle magoknál, az úgy is 200Ft vót...
(sajna nincs több)
A freki itt nem nagy gond, 20K fölé nem akarunk menni.

Legutobb amikor neztem, akkor a "nagy" vasmag (ETD44 es ETD42) legreses volt, de azota lehet hogy hoztak legres nelkulit is. Viszont sajna N27-es anyagu a vasmagja. Az meg elegge "alacsony"frekis. 20-100khz.
ETD34-et hoztam, az is N27-es anyagu.

Hali!

Most láttam a lomexnél E42-es magokat nagyon olcsón. Vagy van ETD34 is, bár erre sztem nem fér rá sok réz.

Van itt 300 pénzért szép nagy hűtőborda, valami gagyi cucban lehetett, de jó nagy a hűtőfelülete.

Bár gondolom neked is van otthon próba darab ilyesmihez, nem kell venni...

A pálca befogót most mellőzzük, mert elég drága, inkább nézek valami izmos krokodil csipeszt, amit autó "bikázáshoz" használnak. Azt kell egy kicsit megfaragni.

Kíváncsi vagyok a rajzra!

OK, akkor alkossunk! Majd küldöm a kapcsolási rajzot!

Izmos drótom talán van, csak pajzs+fogó kell!

Sajna a schottkyk pont nem jók, mert kétütemű kapcsoláshoz kicsi a zárófeszültségük, graetzben meg túl nagy a nyitófeszültség. (2 schottky az kb. 1,2 V, 1 db p-n átmenet meg csak 0,9) Én valószínűleg MUR1520-at fogok használni (persze minimum 6-ot).

E55: 55 mm a legnagyobb mérete. Kb. 6 cm^2 a keresztmetszet, ha jól emlékszem. A te magod is jó lehet, csak nekem nincs belőle elég, meg nincs hozzá csévetest. A szórást csak a tekercselés határozza meg.

Hali!

Nekem is tetszik az ötlet, dobjunk össze valamit! A hegesztős topicban írtam, hogy vannak izmos diódák (schottky 2x50V 60A) ez még jó lehet valamire...

Akkor nézek majd pajzsot meg pálcát, meg vastag drótot

Az E55 mekkora? Még nem volt a kezemben, csak ETD59-es. Gondolom a Tali BT-től lehet szerezni. De én inkább a brutál U magomat fogom használni. Vagy annak túl nagy a szórása? (akkor majd csak 1 oszlopra tekerem fel)

Nekem viszont megtetszett az ötlet! Csináljunk valami igazán gagyit, de baromi olcsón! A sípolás nem akkora gond, mert a trafó vasmagja és az ív is kétszeres frekin sípol, a tranyók meg csak nem olyan hangosak. A trafó két tekercse meg ellentétes fázisban fog mocorogni, nagyjából kioltják egymást. A kimenő fojtó lehet akár hipersil is, csak a trafót kell jó pénzért venni, de két pár E55 biztosan elég, sőt talán 1 is. A bemeneten a graetz után figyelne pár izmos puffer, hadd forrjon a hálózati vezeték. Ha lesz egy kis időm, átalakítok egy tápot próbaképpen. Hegesztő pajzsod van?

A Puskást passzolom, van valami link, amit betettem a múltkor.

Hmmm érdekes... Mindig tanul az ember valamit. Én a 48V-os tápom kipróbálásakor IRF640-ekkel kisebb melegedést tapasztaltam pp módban, mint félhídban IRF540-ekkel.

El kéne sózni ezeket a BUP-okat, csak a nyakán marad az embernek
A hegesztő inverterhez a 10K nekem sem tetszik, márcsak a sípolás miatt sem. (mondjuk vasmag még lenne)

Nem tudod véletlenül mikor lesz a legközelebbi Puskás börze?

Ros-Co!



Csak akkor, ha a kapcsolási veszteség kicsi a vezetési veszteséghez képest, mert a kapcsolási veszteség nő a feszültséggel. Sajna a BUP202 esetén ez legfeljebb 10 kHz frekvenciáig áll fenn. Építhetsz vele hegesztő invertert, de akkor a trafó és a fojtótekercs gigantikus lesz. Én is azon gondolkozom, hogy inkább MOSFET-et kellene használnom, de abból sem találtam elég gyorsat és egyszerre elég kis ellenállásút.

a mobiltelefonok toltoi is kapcsolouzemuek mar. Legalabbis, van amelyik olyan mar.
Pout=2-4W :-)
Tomeggyartasban talan olcsobb, mint egy nehanywattos mezei lemezelt trafo.....
Valami TOPxxxx IC + trafo + 5 ellenallas, es ott a tapika :)

atta: Én ezt kiegészíteném egy auto-indító áramkörrel, ami mondjuk 1 másodpercenként "rápróbál". Így elkerülhető egy kellemetlen leállás.
Persze ha ilyenre nincs igény, akkor nem kell.

Más: számolgatott már valaki, hogy mekkora teljesítmény felett éri meg építeni kapcsolóüzemű tápot ?(bár sejtem, hogy ez több paramétertől is függ: súly, méret, követelmények, zavarsugárzás, stb. )

Spafi: A két táp elrendezés közül (PP és félhíd) A PP kapcsolásban fele áram folyik a félvezetőkön azonos teljesítmény mellett. Elvileg ( ha a félvezetők határfeszültsége megengedi) 230V-ra PP módban nagyobb teljesítményű tápot lehet építeni??
(A BUP202 IGBT-ket jó lenne felhesználni az inverteres hegesztőgépben)

A vezérlő IC 555 - ös amitől a szekunder indulás után átveszi az ellenőrzést egy uC - ami a szekunder oldalon van. Az áramvédelem egyszerű (szerintem): az IR21844 indítóáramköre csak egy impulzust ad indításkor, utána a trafón lévő segédtekercs táplálja a meghajtót. Ha a kimeneten túl nagy áram folyik, akkor a segédtekercsen lecsökken a feszültség, a táp leáll. Csak újrabekapcsolással lehet újraindítani.

atta!

"IR21844"

A vezérlő IC érdekelt volna, nem a meghajtó. Hogyan stabilizálod, hogyan korlátozod az áramot?

Ros-co!



Nem pont ezt írtam. Hogy mit igyekszik tartani, az attól függ, hogy hol van a sönt, és milyen gyors a hibajelerősítő.

A BUP202-es táp részben vizsgafeladatnak készült, részben pedig el akartam használni a gyári trafóimat, meg az IGBT-ket, és egy low cost tápot összehozni. Még ráteszek egy visszahajló áramkorlátot, és megindul a sorozatgyártás. (Majd ha meggyógyulok, és befejezem a függő munkákat.) 2*42V, és 14V-os verzió lesz.

Aki előzőleg nézegette a rajzot, megnyugtatásképpen megy a táp!
Már nyákra is került. Az értékeket azért szedtem le, mert ez céges project.
De akinek kell segítek.

A 230-as változat is eljön előbb-utóbb.

Az áramvédelemre van 1 egész jó megoldás. Spafi írta korábban, hogy egy feszültésmódú szabályzóban az áramkorlát (pl.TL494) inkább a kimeneti áramot igyekszik tartani (ha jól értettem) Én úgy oldottam meg a problémát, hogy az áramkorlát nem annyira meredek, tehát valóban kialakul egy elég nagy disszipáció a tápban, de a kimenetre kapott egy multifuse-t azaz öngyógyuló biztosítékot. Ennek hideg ellenállása 0,01 ohm akár, de ha megmelegszik, akkor ez hirtelen párszáz ohmra nő. Így meglehet védeni a tápot, a gyors túlterhelést a normál védelem viszi, a hosszú idejűt meg megakadályozza a bizti. (persze a bezárlatosodik egy elkód az nem yoo

Az ellen nem vééééd......

Spafi: Ha kijövünk a munkahelyen ebből az eszeveszett hajtásból, akkor jelentkezem, és veszek még 1-2 UCC2808-at.
Mire használod a BUP202-es tápot? Vagy csak a kihívás miatt kellett??


Zakrob: Ide írok, mert mindenre nem érdemes topicot nyitni.
Szóval a TL494 tápját úgy oldd meg, hogy egy IRF740-nel csinálj egy áteresztő stab.-ot 300V-ról. Ez fog indítani, de nem mehet állandóan, mert disszipál mint az őrült. kell egy kis segédtekercs a trafóra, ami egyenirányítás után kb 15V-ot adjon le (kicsit több legyen a feszkó mint az áteresztő táp-é) Ha beindult, akkor a vezérlőelektronika már innen kap tápot. IRF740 lezár, hiszen megnőtt kicsikét a fesz, nem disszipál. A táp meg jó hatásfokkal jár a saját tekercséről.

A FET helyett lehet relé is, ami lekapcsolja az indító ellenállást, és ugyanúgy segédtekercs... De ez nem túl korszerű, meg elég méretes is.

IR21844

atta!

OK, neked lehet 10% szórású trafód, de aki nem rezonáns tápot épít (márpedig szerintem kevesen teszik), annak ez kifejezetten rossz. Milyen vezérlőt használsz?



Hát ez az! Ha nem szórna, valószínűleg még tömör huzalból tekerve is hideg maradna! Egyébként 100 fok fölött a legtöbb trafónak már szaga van, és a szigetelések gyorsan öregszenek.

Az átmérőket elírtad. Illetve azok nem átmérők, hanem keresztmetszetek (mm^2). Fimon litzeként én 0,04-es átmérőjű elemi szálakra gondoltam (0,0013 mm^2).

Ez egy rezonáns tápegység, ahol a rezonáns tekercs épp a primer szórt induktivitása. Ha egymás mellé tekertem a primert és a szekundert a szórt induktivitás 30% - a a primernek. (ennyire van szükségem).

Valóban finom litzeből készült a primer (60 x 0,01mm) és a szekunder is (120 x 0,01mm). Így 100W - on 50 fokot melegszik a trafó, ami elvileg 140-150 fokig bírja, tehát épp jó lesz még 80 fokon is.

atta

És nem fő meg a trafód? Vagy valami iszonyú finom litzéből tekerted?

A zero volt switching jó dolog, elvileg 0-ra csökkenti a kapcsolási veszteségeket, de önmagában a szórás növelésével és légréssel nem érhető el, csak egyes terhelési tartományokban. Speciális vezérlés kell hozzá, a TL494, UC3525 és társaik erre nem alkalmasak. A halogén ízzó táplálása azért kivétel, mert ott konstans a terhelés.

A 0 V-ra csökkenés ideje egyébként nem csak a feszültségtől, hanem ugyanannyira az áramtól is függ. Ezért használsz légrést, hogy üresben is nagy áram folyjon, de ez növeli az üresjárási veszteséget. Tudom, mert én is csináltam ilyet kínomban.

De ha nem 0 feszültségnél kapcsolunk, akkor sem történik tragédia, kb. 1 milliárd tápegység működik így a világon. Hatalmas áramok csak akkor indulnak meg, ha valami miatt a MOSFET inverz diódája nyitva volt a kapcsolás előtt. Ha ezt megszűnteted, akkor nyugodtan kapcsolhatsz bármikor, és nem kell nagy szórású trafót használnod. A legegyszerűbb megoldás az IGBT használata, mert annak a diódája sokkal gyorsabban feléled. (Persze nem sok elegendően gyors IGBT van.)

Akkor igyekszem elmagyarázni mire gondoltam:

Valóban nem fognak egymásra nyitni a FET - ek. Kicsit fáradt voltam. Amire gondoltam, (csak hülyeséget írtam) az a "zero volt switch" akart lenni. Azaz miután kikapcsolod a felső FET - et (fél-hídról beszélünk) el kell telnie valamennyi időnek, amíg a FET - ek közös pontján a feszültség lemegy 0 - ra. Ezután érdemes bekapcsolni az alsó FET - et. Így el lehet kerülni, hogy a FET - melegedjen. Ha túl hamar kapcsolod az alsó FET - et, akkor hatalmas áramok indulnak meg rajta, emiatt tönkre mehet. (itt írtam, hogy egymásra nyitnak, ami persze nem igaz.) Tehát a "dead-time" - nak nagyobbnak kell lennie, mint annak az időnek, amely alatt a trafó+kondiból álló rezgőkör kisül. Ez az idő függ a bejövő feszültségtől is, tehát ha a 230 - at egyenirányítod, és nem használsz puffer kondit, akkor meg fog jelenni ez az effektus ("hard switch"), amitől akár el is szállhatnak a FET - ek. Ezt úgy lehet kivédeni, hogy puffert használsz a bemeneten, vagy olyan áramkört, amely a feszültség függvényében fordítottan arányosan változtatja a "dead-time" - ot - ezt nevezik adaptive dead-time - nak, és általában a halogén izzókhoz gyártott HB - ban használják őket.

Én a trafó szórt induktivitását úgy határozom meg, hogy mérem a primer oldal induktivitását, miközben a szekunder rövidre van zárva. Ez nálam 5 - 10 % - a (légréstől is függ) az üresben mért primer induktivitásnak . És nem a macska tekercsel

atta

atta!

Furcsákat írsz!



Hogy jön ide a puffer?!? A legutóbbi tápomban 1,5 uF van, és nem nyitnak egymásra, persze miért is tennék? Kell ~100 ns dead time, oszt jól van. IGBT-hez ~500 ns.



Miért kellene?



Na ja, ha a macskád gombolyítja föl, és nem teszel bele vasmagot. Ha már használsz vasmagot, akkor az 1% is nagyon sok. Egy normális trafónál 0,1% alatt van a szórási induktivitás, de ha muszáj, mérési célokra a 0,0001 % is megvalósítható.

És ha ilyen nagy szórása is lenne, hogy okozna az egymásra nyitást?

______________________________________________

Hideg elszállást a gate átütése okozhat legkönnyebben.

megneztem az adatlapját.

kísérletezéshez, apróbb tápokhoz szvsz azért jó lehet. ha van 50db, akkor főleg!

Hetvegen megnezem majd a trafo primerjen a jelalakot, mert lehet hogy az uj "tekeresnel" valami elbaltaztam nagyon, csak nem tudtam kideriteni, mert nem a trafo tekercsere koncentraltam, hanem a homersekletet meregettem ...

Hi

Kaninjo---
kösz a gyors reagálást ,és a tanácsokat. Ezek után nem valószínű hogy építek vele bármit is pedig van egy csomó( vagy 50 db)

alvo

Jópár ilyen IC-t cseréltem már... Szerintem megbízhatatlan. És emellett viszonylag drága is.
Két "tipikus" meghibásodással találkoztam eddíg: nem ad semmilyen életjelet (ez a jobbik eset), vagy ezer darabra robban szét (és viszi magával többek között a FET-et). Én lebeszélnélek róla...

Üdv.:Kaninjo

U.i.:Különösen érzékeny a sűrű ki-be kapcsolásra...

Ezt akkor értem, ha a bemeneten félszinusz van. Olyankor van szükség "adaptive dead-time" - ra vagy egy elkóra, ami kisimítja a szinuszt. Ha egyenfeszültségről táplálod, akkor nincs ez a probléma.

Szerintem egymásra nyitottak a FET - ek. Szerintem.

HI mindenkinek !

A témához kapcsolódva egy kérdésem volna : épített valaki MC44608-40(ill.-75-100) tip. IC-vel tápot ? Minden van benne ami fontos lehet (osc., U-szab. , áramlimit ) Vajon mennyire megbízható ák. Adatlap letölthető.

alvo