98 Mbyte??? Az SP2 közel 270 Mbyte méretű! Ellenőrzése: Asztalon sajátgép ikon, rá jobb szemmel katt és valami hasonlót kell látnod, ha sikerült:

Nincs senki, akitől kérhettél volna?
Újságmellékleteken is előfordul.
Sőt, amennyibe a 4 órás Dial-Up került, annyiból már egy NetCafé-ban is bőven le lehet húzni és CD-re íratni, kb. fél óra alatt.

Üdv!

VÉgülis megoldódott az SP2-problÉma: betarcsazos nettel 4 óra alatt sikerült letölteni, majd telepíteni. Holnap ki is próbálom, mit tud. A biztonsági központ mindenesetre nagyon látványos, profinak tűnik. Köszi azÉrt, pampika.

Jópár hely akad... A régi ARK, vagy bármely más analóg központ ugyebár nem "támogatta" a számküldést, ezért azokon a számokon a nyilvántartás szerint alapból tiltva is volt a szolgáltatás. Aztán amikor digitálisra cserélték a központot, maradt a számtiltás, az csak külön kérésre lesz bekapcsolva.
Az ország kb 60%-a esik ebbe a körbe, és bizony még mindig van, akinek nincs mobilja.

Üdv!

A legegyszerűbben a start->vezérlőpult->rendszernél.Kiírja a rendszer összefoglalóban,ha van telepítve service pack

Bennem meg miért van ez a félelemérzet tőlük és bizalmatlanság irántuk? Meg úgy az emberek 90%-ában??? Biztos véletlenül... Na nee!

Az a homlokomra van írva hogy fehér vagyok. És azt hova írjam, hogy utálom a büdös tetves *** censored *** ezt a stílust nem kellene itt erőltetni, ha szeretnél még írni a fórumba...

Sy

Azért ez nem teljesen van így. Ha beleolvastál a cikkbe, akkor tudod, hol történt ez. Borsodban, ahol rengeteg állami nagyüzem szűnt meg, és rengeteg nyugdíj előtt 10-15 évvel álló ember került az utcára. Munkahely sehol, azt pedig nem sokan vállalták, hogy elköltöznek az ország túlsó oldalába, hátrahagyva eddigi egész életüket. Inkább azt választották, hogy leszázalékoltatják magukat. Szerényebben bár, de a saját vackukban maradnak.
Félreértés ne essék, nem akarom őket védeni, de az ő szemszögükből kicsit érthető ez.

Szerintem itt nem arról van szó, hogy pénz kértek a betegektől, akiket leszázalékoltak volna, hanem pénzért olyan embereket segítettek hozzá a rokkant-nyugdíjhoz, akik egyébként makk egészségesek voltak, így egyedül az államot károsították meg bár ettől még semmivel sem követtek el kisebb bűnt.

Guni

Meg lehet-e tudni valahonnan, magából a Microsoft XP szoftverből, hogy az SP2-vel már frissítve lett-e?
Mert most automatikus frissítésként felkínálta, de végül azt írta ki, hogy a telepítés sikertelen.

(A betárcsázós nettel lenne a gond, meg a fájl 98Mb-os méretével?)

Igen, az adatok helyesek, a RAMok száma 320MB. Megpróbálkozom az XP-vel...

és tegyük hozzá, amit Bronzi is említett: kik is az élenjárók az egészségesként leszázalékoltak körében???

ezt kifejtenéd bővebben?

Nem tudom ebből a hírből, milyen bőrszínük volt az orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak, asszisztenseknek. Így nem állapítható meg, hogy cigányok lettek volna. De kívánom, büntessék meg őket rendesen. Igen arcátlan dolog mások rászorultságát, munkanélkülisége miatti kiszolgáltatottságát kihasználni és gátlástalanul lenyúlni őket.

Telefonálás rejtett számmal: szerintem kicsit elméleti síkon lett megközelítve a t(h)éma.

Ugye már megállapításra került, hogy a mobil a privát szféra része.
Nos szerintem az esetek egy jó részében nem igaz. A céges mobilok korában nehéz ezt mondani. Sokan vannak, akik üzleti és magáncélokra használják egyszerre készüléküket, erre az esetre sem lehet ráhúzni, hogy kizárólag a privát szféra része lenne a mobil.

De még ha olyan mobilról is van szó, amit kizárólag barátainkkal, ismerőseinkkel való forgalmazásra használunk, akkor sem tekinthetünk el attól a problémától, hogy ha valakit hívunk, akkor ezt általában valamilyen érdekből is tesszük. (Vegyél kenyeret, légyszi gyere értem, akkor este találkozunk, elmegyünk-e moziba, vacsorázzunk együtt, stb.) Célszerű azt gondolnunk, hogy ugyanígy járnak el azok is, akik minket hívnak.

Úgy vélem, hogy érdemes vélelmezni azt, hogy ha hívást kapunk, akkor az a mi érdekünkben is történik.
Amennyiben a hívás mégsem igazolja várakozásunkat, akkor is megtehetjük még, hogy gyorsan elbúcsúzunk: elnézést, sietek, ne haragudjon, most nem érek rá, köszönöm, visszhall stb.... Ez sem emészt fel több energiát, mint a telefon lenémítása.
Amúgy is, azzal, hogy megszólalt a telefon, már elvonták figyelmünket, időnket - ha úgy tetszik (fennkölten ), megzavarták privát szféránkat.

Szerintem.

Igen, pl. ebben az ügyben is kizárólag cigányok érintettek, ugye?

http://www.dental.hu/index.php?link=news%2Fnews.php&newid=7506&topic=news&topic_id=143

Én nem azt mondom, hogy nincsen ilyen cigány. Vannak, sokan. Mint ahogy más nemzetiségűek is. És mert valaki cigány nem kell róla azt gondolni, hogy biztos ez is ilyen.

Kisebbségi önkormányzat: lásd pl. a közelmúltban a hun kisebbséget, ugye.

Szóval szerintem nem kell cigánynak lenni, hogy élősködő legyen valaki, és nem is kizáró ok.

S

Meg az enyém is!

Főleg hogy csak két éve van olyan vezetékes telóm, aminek a száma megjelenik a hívott félnél. Addig jól néztem volna ki, ha a barátaim stb. nem vették volna fel...

Nem hiszem, hogy ez korral jár. Én ugyanígy gondolkodom, pedig generációs különbség van kettőnk között.

Más is ki tudná erőszakolni, csak nem alacsonyodik le odáig. Esetleg nincs hozzá gyomra. Gondoltál már erre?

Bocsánat, de ha valaki nekem telefonál, akkor ő az aki a személyes szférámba behatol... Nehogy már nekem kelljen rá tekintettel lenni... Ha én zavarom meg valakinek a magánszféráját, akkor szíveskedjek úgy tenni ahogyan az neki elfogadható, kellemes... "...Ha rómában jársz, viselkedj úgy mint a rómaiak..." Én ilyen esetben mindig olyan készülékről telefonálok, -lehetőleg a sajátomról,- ami egyértelműen beazonosítható. Én már csak ilyen maradi vén "patch" vagyok

Na most ha L'art pour l'art kekeckedsz, akkor felejts el... Mily demagóg kérdés hagyta el a billentyűzetedet ember!!! Ha nem zavar, akkor én mostanról, a mai világról beszélek. Régen, -ahogy te mondod,- még nem volt telefonos spam, vagy ha úgy tetszik direkt marketing. Sőt! Még régebben, csak füstjelek voltak, esetleg palatábla a palm helyett ami nem is fagyott... Grrr.... Van még kérdés? (Úgy értem: lényegi)

P.s.: Mi meló lehetett ezt a kérdést háromszor megszerkesztve közzétenni...

Így van. Akinek a másik iránti tiszteletet kezdenie kell, az a hívó. Ő dönti el, hogy beszélni óhajt velem, ő fizeti a hívást is.

Még eljöhet annak is az ideje



Természetesen, mindenki szíve joga ebben (is) dönteni.



Én úgy érzem, hogy a másik (téged/engem) hívó felet is illik tisztelni és nem ilyen alapon válogatni köztük, "kicseszni" velük. Főleg, ha nem is tud változtatni a helyzeten (lásd említett rajta kívül álló eseteket). De ez csak az én véleményem.

Szerintem itt a kérdés arra vonatkozott, hogy vezetékesről hívják a mobilod. Régen ugye vezetékes irányból nem volt hívószámkijelzés és még ma is akad egy-két hely, ahonnan nem működik.



Hmm, akkor nagy szerencsém volt, hogy nem az asztali telefonról hívtalak...

Ja ezzel csak egy gáz van ha pl egy ismerősöd keres és nem szándékosan rejti el a számot (mert azt sem tudja hogy mi a számkijelzés/számelrejtés) akkor..... Vagy ha ismerősöd keres de valaki másnak a telefonjáról és nem akarja hogy lásd a számot ami nem az övé akkor..... Vagy ha pl. valaki vállalkozó és egy idegen keresi munkaügyben és nem veszed fel mert nincs számkijelzés akkor.... Szal nem értem a hozzáállást.

Drótos telefonnál kereshetnek mást is, mivel azt nem hurcolom magammal foglyatosan.
Aki mobiltelefonon keres ENGEM, az VELEM személy szerint akar beszélni.

Ha én megtiszteltem őt azzal, hogy megadtam neki a privát-szférámba tartózó mobiltelefonom számát, akkor ő pedig tiszteljen meg engem azzal, hogy elküldi a számát.

Én nem szoktam lenyomni, csak hagyom csöngeni, Nokián pedig lenémítom. Aztán majd leteszi, ha megunta. Ha netalán felhív utána számmal együtt, akkor felveszem. Ha reklamál, hogy már 5x hívott, miért nem vettem fel, akkor azt szoktam mondani, hogy azért nem vettem fel, amiért ő 5x nem küldte a számát.

ugyanmá'! előbb lenyomozta a hívót!

És akkor a vezetékes telefont sem vetted fel soha?
Nem mindegyik tudja kijelezni a számot.
Régen pedig egy sem volt olyan ami kijelezte.

A témában az index egyik topicjában olvastam – szerintem – az elmúlt időszak legösszefogottabb, legértelmesebb hozzászólását.
Szerző: Chronoss


"Nem vagyik rasszista, de a véleményem egyre inkább megerősödik.

Az a baj, hogy már annyira bedőltünk az állam kisebbségvédő kirakatpolitikájának, hogy nem is merjük vállalni a saját véleményünket. Mindenhonnan az (ál-) diszkriminációról szóló szenzációhajhász híradások ömlenek. A bűnözőnek, ha felelősségre vonják elég azt mondani "azért, mert cigány vagyok" és már rögtön senki sem akarja elítélni. Mint már mondtam: a törvény mindenki számára törvény! Nem kellene bedőlni a roma hagyományos kultúra megőrzése és hasonló álszent, hazug frázisoknak. A romák 99%-a azt sem tudja honnan származik. Fogalmuk nincs a történelmükről, nem beszélik a saját nyelvüket sem. Ha annyira ápolni akarják, akkor ajánlanám figyelmükbe (mind nekik, mind a "jogvédőknek), picit nézzenek utána ezeknek a tradícióknak, amit századokon keresztül folytattak. Néhány példa: vándorló életmód, kézművesség, stb. Egyes momentumai a tradicionális cigány életmódnak még csak az alkotmánnyal sem egyeztethetők össze. Az ő hagyományos életvitelük például közösségi tulajdonra épült, nem ismerték a magántulajdon fogalmát. Ezek a paradoxonok senkinek nem szúrják a szemét. Kizárólag onnantól emlegetik a történelmet amikor az abszolutista magyar uralkodók (József, stb) letelepítették és asszimilálni próbálták őket. Egyszer és mindenkorra tudomásul kellene venni, hogy a kisebbség a hagyományőrzés és autonómiára való törekvés mellett köteles elfogadni a nemzeti többség jogrendszerét. Rossz a sorrend. Először alkalmazkodni kellene és utána ácsingózni törvényben deklarált többletjogokért. Nem kellene eltorzítaniuk a róluk szóló információkat. Nem a származásukkal van baj, hanem a viselkedésükkel, amit azért azonosítanak velük, mert nagyobb részükre jellemző. A saját jólétükért és beilleszkedésükért nekik kellene tenniük, ahelyett, hogy követelnek és másokra várnak. Valamit - valamiért. S egy valamit nem felejtünk el: a kisebbség általában sokkal inkább rasszista, mint a többség. A legtöbbjükre jellemző felelőtlen életvitel, a mások tulajdona és élete iránti tisztelet hiánya, a mások megfélemlítésére alapozott érdekérvényesítés szerintem nem egyeztethető össze egy demokratikus államformával. Erre sokuk még ebből próbál erényt kovácsolni. A származásukat érvként, fegyverként használják.

Semmi bajom a cigány származásúakkal. Azokat nem bírom elviselni, - legyenek bármilyen színűek - akik miatt nem érzem biztonságban sem magamat, sem a családomat, sem a tulajdonomat. Akik arra várnak, hogy én tartsam el őket. Hogy melyik nemzetiségben fordulnak elő legnagyobb arányban az nekem nem számít."

felmászik, de én NT-t vagy '98-at javasolok. Rakhatsz egyébként unixot is, sőt, a legújabb DOS-ok is vígan elmennek!

Én PII 366 Celeronnal 128 MB Ram, 16, majd 32 MB VGA-val használtam XP-t.
Döcögött, de stabil.

Egy PII-es 333Mhz, gépre maximum milyen operációs rendszer pakolható fel

Egyéb adatok:
-32MB videokártya
-320 MB RAM
-CD meghajtó
-5 GB vinyó

Jól sejtem, hogy erre XP nem mászik fel

Köszönöm

Ha valakinek van az OTP Garancia biztosítónál a gépjármű kárrendezésnél barátja/ismerőse stb. legyen olyan kedves és jelezzen nekem !

[közel a végső elkeseredéshez... ]

Ja! Most látom, hogy nyers valóság lett bemásolva, én egy picit cizelláltam a stíluson...

@nyuszy:

modern mese:

Hamubakancs

Eccer vót egy szegény gádzsi, a szkinhedek kinyírták a muterját, a faterja meg újranősült. Vót az új bigének két jánya, osztán mivel a kis árva mindig a hamuba ült, mer ott legalább meleg volt, nem úgy, mint a putri többi részébe, elnevezték Hamubakancsnak. Hát eccer csak a fater is túladagolta magát, és elpatkolt-de az is lehet, hogy a maffia tette el láb alól, ezt már a kutya se tudja... De onnantól kezdve minden tróger melót Hamubakanccsal végeztettek. A mostoha legfeljebb annyit csinált, hogy átvette a szocpolt, de abból Hamubakancsnak nem jutott semmi. Akkor má anorexiás lett, mer nem vót mit enni, ezé kikűdték az út szélére.
Jócsaj volt a Hamubakancs, lett neki sok kuncsaftja, nem vót gond azzal. Igen, de a mostohája felcsapott stricinek, azt az összes lóvét elszedte tőle.
Akkor jutott a fülébe a hír Hamubakancsnak, hogy szombaton a falusi diszkóba ott lesz a helyi milliomos romavajda fia, aki éppen házasonni készülne. Hát el akart menni a bálba Hamubakancs, de hiába magyarázta a mostohának, hogy anyagilag is jobban járnának, ha a milkós gádzsóhoz hozzámenne, a vén csont nem adott néki pénzt valami szalonképes diszkópics@ ruhára. Inkább elküldte oda a két gádzsit, mondván azoknak van mit felvenni, Hamubakancs meg úgyis jól keres az útszélén.
De má akkor Hamubakancs elhatározta, hogy csakazértis elmegy a diszkóba. Arra hivatkozva, hogy a temetőbe megy, elszökött, felszedett egy hatvanéves öreg mukit, aki a testéjér cserébe elvitte a vesztendbe, aztán vett néki flitteres átláccós topot, tapadós miniszoknyát, meg tűsarkú combcsizmát. Hát osztán elszökött a gádzsi a diszkóba...
Sötét vót, mint a fene, nem látott semmit se. A milkós csávó is ott volt, aztán próbálkozott be sorra a lányokná. De hát akkora vót a himbilimbije, hogy semék lányba se fért bele. Dühös lett erre a gádzsó, osztán kihirdette, hogy akibe belepasszol, azt azonnyomba feleségül veszi. Az összes gádzsit kipóbálta - ott volt a két mostohalány is - dehát csak szaladt elfele mind sikítozva. Akkor aztán Hamubakancs került sorra, dehát ő má annyira edzett volt, meg tág, hogy semmise vót neki az a tag. A milkóscsávó elvette feleségű, a mostoha családjára meg ráfogták, hogy vadkendert termesztenek, osztán sittre vágták őket.
Ma is él mindenki, ha csak túl nem lőtte magát.

Nézd: én nem multikkal vagyok kapcsolatban. Az iskola is pl. ahonnan hívni szoktak és ilyen GSM központtal rendelkezik, 100-as nagyságrendű munkatárssal rendelkezik. Én ebből 4-5-el vagyok kapcsolatban és innen már egyszerű a képlet. Azokat a számomra fontos embereket végighívom és ennyi. Ha az illető nem volt közöttük, akkor így járt. Volt már ilyen, hogy egy későbbi találkozásnál rám kérdeztek, hogy hívtalak de nem vetted fel. Ilyenkor minden esetben megmondom, hogy miért. (Gábor! Ne vigyorogj!!!) Legközelebb már nincs ilyen gond.

Egyébiránt úgy érzem, hogy nekem is vannak személyiségi jogaim, és az utóbbi idők tapasztalatai alapján (gratulálok, ön nyert egy termékbemutatóval egybekötött vacsorát és egy luxus wc-kefe körüli hajóutat, és hasonló kezdetű) zaklató telefonokat nem vagyok hajlandó felvenni. A modern technika korában aki telefont használ, tisztelje meg a másikat azzal, hogy előre azonosítja magát. Nem érdekel, hogy azt sem tudja mi az a hívószám kijelzés: tanulja meg! Ha én vén fejjel képes vagyok új ismereteket szerezni, akkor úgy gondolom, hogy más is képes erre aki korszerű technikát vesz a kezébe. Ez egy kicsit a másik tisztelete témakörébe tartozik úgy gondolom. Persze nem kizárt, hogy tévedek, de én már csak ilyen hülyén fogok meghalni...

érdekes a konkrét esetre vonatkozóan csak annyi hozzászólásotok volt, hogy az egymillió még eltörpül a nyomozás során egyébként felmerülhető költségek között.

1. hú, ez aztán alaposan megmagyarázta a kisebbség konflikusokat, gyógyír az ezer gondra, s ettől a megállapítástól kezdve mindenki happy lesz

2. ezentúl ne is nyomozgassunk, minden esetre tűzzünk ki jutalmat! (Aztán persze ne csodákozzunk, hogy a "kisebbségiek" azért fognak ezt, azt elkövetni, hogy felvegyék a jutalmat - aztán megpróbálják tisztára mosni magukat (mint a konkrét ügyben), pl. jogos önvédelemmel!)

3. végül, ha ilyen jó látod, hogy egy-egy bűncselekménynek mekkora költsége van, akkor nem kéne egyszer, s mindenkorra megszabadulni a bűnöző söpredéktől? Meddig fizessük még a számlát?

azért ez nem ilyen egyszerű. Nekem is van olyan számom, amin tiltva van a híváskijelzés, azon egyszerű okból, hogy bizonyos "egyszerű" emberek ha meglátnak egy új számot, amin én hívom, akkor rögtön lecserélik a régi bejegyzésüket erre. Utána meg hetekig panaszkodnak, hogy nem tudnak elérni a számomon!

Sőt, utána foggal-körömmel ragaszkodnak az újhoz és nem értik meg, hogy az nem az új számom, hanem azért arról hívtam őket, mert épp az a telóm volt kéznél.

Az lehet, viszont nem tudom eldönteni, akarok-e beszélni vele, mivel nem tudom, hogy ki hív. Aki nem adja a döntésem meghozatalához tudatni velem a nevét, az nem fog tudni kommunikálni velem ilyen módon.

Kiegészíteném azzal, hogy az e-mailem boldog-boldogtalan számára elérhető, így hát aki valóban meg akar keresni, az vagy engedélyezi a hívószámát, vagy dob egy mailt. Persze ez a magatartás egy vállalat/vállalkozásvezető mobilja esetén nem működik, ezt én is értem.

Nem kötözködni akarok, pusztán a kíváncsiság miatt kérdem: honnan tudod egy központi szám esetén, hogy pontosan ki keresett? Egy két-három fős cégnél persze nem gond megtalálni a hívót, de mondjuk a 4-500 vagy 1-2000 fős cégnél (ahol rajtad, mint ügyfélen több tucat ember is dolgozik akár több osztályról is) "kicsit" nehézkes lesz ki/megtalálni, hogy melyik ember keresett Arról nem is szólva, hogy rosszabb esetben van mondjuk 10 GSM adapter 10 hívószámmal, jobb esetben közvetlen összeköttetés a szolgáltatóval és csak egyetlen központi szám.

Az egész dolog ott bukik meg, hogy nincs értelme az adatpereknél a számküldésnek (a nlhány fős mikrocégeket leszámítva). Mert a hívott fél (dzs ügyfél) látja, hogy volt nem fogadott hívása az xyz számról, ezért visszahívja. De hova, kihez fussanak be az adapterre jövő hívások? Legyen mondjuk a központi call center vagy a recepció (akik a vezetékes fő számokon is fogadják a hívásokat), de az ott ülő szerencsétlen honnan a búbánatból tudhatná, hogy ki hívta a dzs ügyfelet?? Tehát dzs csak mérges lesz és szitkozódni fog, hogy mi a faxnak hívja vissza a számot, ha nem tudja megtalálni a tényleges hívót.
Megoldás az lenne, ha a hívott félnél a hívó vezetékes száma (kívülről hívható melléke) jelenne meg, ez viszont gsm adapternél technikailag nem megoldható, közvetlen kapcsolatnál pedig a szolgáltató nem megy bele (érthető okokból). Így marad az, hogy nem lesz kijelezve semmilyen szám a hívott félnél.

Ez így ebben a formában persze jó poén és egy marhaság
Azért nem kevés ember (magamat is beleértve) most issza meg a levét az akkori dolgoknak...

Egyetértek!

DE! Irigykedsz?

Neked nem csak "idősebb hölgy" ügyfeleid vannak?

Oké. Én úgy gondolom, nem engedhetem meg magamnak, hogy így válogassak. Pl. egyik ügyfelem már idősebb hölgy, s egyszerűen képtelen beállítani a telóján a hívószámkijelzést. Most ezért nem fogom kinyomni az összes ilyen hívást.
Ha meg felveszem és nem mutatkozik be, az már más kérdés...

Bocs, de demagóg a kérdés... Cizelláljuk egy cseppet: nézzük meg a népességre vonatkoztatott arányokat... De legyen bronzi nagylelkű: elég csak az abszolút számokat vizsgálni... Egyébként egyszerű a képlet: bármit mondasz/teszel ami a "kisebbségnek" éppen nem tetszik, már sikálhatod le magadról a rasszizmus vádját, függetlenül attól, hogy igaz-e a kifogás velük szemben vagy nem...

Ijesztő, konkrét saját példám van erről, ami végképp elfordította a segítő szándékomat a felemelkedésük irányában. Bocs, de most pauza, mert fel kell érnem az órámra Bp-re és az nem egyszerű.

Más:

Most kaptam, és van benne valami...


"30-asok és akörüliek!!! Érdemes elolvasni!

Mai gondolataim, hogy akik a 80-as évek elott születtek, azok valódi Hosök,
olyasféle igazi hollywoodi mindent túlél fenegyerekek. De tényleg!
Gondolj csak bele, 1980 elott születettek, azaz MI, kész csoda, hogy életben
maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sot még biztonsági
öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a gyerekágyak festékében akadt
boven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak,
nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem
voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nemhogy
könyökvédonk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem.
Azért az nem volt semmi.

Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az
ásványvíz. Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt hittem az ugyanaz.
Szúr-szúr. Semmi különbség a ketto között, miért pazaroljak hát rá külön szót.
Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen, ki.
Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk,
hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk! Nyáron
a derékig éro fuben és közeli kiserdokben játszottunk, mégsem lettünk
kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a
parlagfurol azt hittük, hogy a sárkányfu egyenes ági rokona.
Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán
betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszeruen mi voltunk a hibásak.

Sot! Ha az erosebb elgyepálta unalmában a kisebbet és gyengébbet,
az is rendben volt. Ez így muködött, és a szüleink nem nagyon szóltak bele
ebbe sem. (- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy téged
mindenki Rambónak csúfol / - Hagyd csak anya, ez az én háborúm!)
Étkezési szokásaink Schubert Norbi mércéjével mérve nap mint nap
tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy mc donalds-on edzodött
átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helybol nyomna egy hátraszaltót
attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk a zsíros kenyérre, a
kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek bele), az iskolai menzára
(ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk.

A kakaóban nem volt A,B,C,D és E vitamin, viszont "bedeko"-nak hívták és már
ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírbol sem
ismerte az édesítoszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még
magunknak kevertük és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt,
a WC pereme alatt, pedig a baktériumok ezreinek a kolóniái telepedtek meg a
még háborítatlan nyugalomban, a preDomestos korban.
Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videója volt, vagy esetleg
spectruma (az egyfajta számítógép vót), de szó sem volt Playstationról,
Nintendóról, X-Boxról, Videójátékról, 64 tévécstornáról, muholdról és
kábeltévérol, filmekrol, DVD-röl, Surround Soundról, Internetrol,
Fitness-Club kártyáról vagy mobiltelefonról.
Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a
focipályán vagy a pinpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszeruen
becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellet megkérdezni a szüloket.

Sem a miénket, sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülök autóval...
Mégis itt vagyunk.
Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán
fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt
vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult.
Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály,
amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz.
Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél
bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb
állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának.
A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszeruen megéltük.
Boldogan szaladtunk végig az utcán az elso csók után, úgy, mintha már
sohasem akarnánk megállni.

Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel és nem pereltük be, és
nem sírtunk otthon a szüloknek. Sot! Ha lehetett, el se mondtuk.
Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk.
Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a kötelesség, a buntudat, a
jóérzés, a felelosség. Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét.

Ezek voltunk mi. Hosei egy letunt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.

Ui.: talán mi voltunk a boldogabbak!"