Igen irta is, hogy praktikus mert nem latod mikor egeti a sugar a szemedet, valami papirlappal lehetett detektalni a sugarat. Azert az a kisipari harganyolas teccett ahogy sziluplasztbol volt szerkesztgetve egy resze, hogy ruganyosan birja a vakumot. A vakumszivattyu is viztakarekos darab...

> Piciny lelkemet igencsak babrálja az a tény, hogy az elsõ laser,
> az maser volt. Mikrohullámú üregrezonátorban zaklattak valami
> anyagot, és abból laser gyütt ki.

Csak reszben emlekezel jol:
http://psychcentral.com/psypsych/MASER
http://einstein.stanford.edu/content/faqs/maser.html

> Lehet úgy lézetrt csinálni, hogy a mikrohullámú sütõ magnetronja
> után teszek egy üregrezonátort, és mintha gázlézer lenne kívülrõl
> gerjesztem?!?

Szerintem felejtos, lasd fentebb...

> Ott valami ket ferde uveglapbol es gazpalackbol meg vizcsapra
> szerkesztheto vakumszivattyubol alkottak valami hasznalhatatlan
> remseget...

Az tulajdonkeppen egy nitrogen lezer volt,
a levego nitrogenjet hasznlata fel. Sajna
nem lathato tartomanyban mukodik...

Nem valami ilyesmi volt az rt egyik evkonyveben? Ott valami ket ferde uveglapbol es gazpalackbol meg vizcsapra szerkesztheto vakumszivattyubol alkottak valami hasznalhatatlan remseget...

Béláim az Úrban!
Piciny lelkemet igencsak babrálja az a tény, hogy az első laser, az maser volt. Mikrohullámú üregrezonátorban zaklattak valami anyagot, és abból laser gyütt ki. De valahogy gyanús a téma nekem, u.i láttam laseres CNC "lángvágóképet", és abban iRRRRdatlam mennyiségű fénycső (szerintem germicidlámpa) volt az álló géptesten (!) Valahogy kiviték a fejre (?!?) és még működött is! a gáz Argon-széndioxid-nitrogén keverék volt. Lehet úgy lézetrt csinálni, hogy a mikrohullámú sütő magnetronja után teszek egy üregrezonátort, és mintha gázlézer lenne kívülről gerjesztem?!? Picit intenzívebb lenne... Csak hiányzik a háztartásomból egy lézeres megmunkálógép.

Ha egy lezersugarat egy lencsevel fokuszalunk akkor a fokuszpont utan minden fokusztavolsagnyi tavolsaggal tavolodva a sugarnyalab teruletevel novekedve aranyossan csokken az energia.
Ha egy 5mm-es fokuszu lencsevel fokuszalunk egy 2 mm-es sugarat akkor annak a kilepo atmeroje 3.14mm2. Ha a lencse fokuszatol tavolodva nezzuk mondjuk 10cm-re (100mm/5mm=20f) akkor a sugar terulete 1256mm2, ez 1/400-a a kileponek. Ebbol a szembe csak kb. 5mm atmeroju mennyiseg tud bemenni (pupilla kb. 19mm2). Ez 1256/19=66 ami az eredeti energia 1/26400-ad resze. De mivel ez egy erosen szettarto sugar igy azt nem is tudja fokuszalni (10cm kozelre nem tudunk elesen latni meg a szemet eroltetve sem).
Szerintem inkabb a fokuszalatlan lezerrel kell igencsak vigyazni. Valaki irta is itt, hogy ha nincs fokuszban a papir akkor nem tortenik semmi, pedig ott csak nehany [tized] mm elteres a fokuszhoz kepest (azaz a sugarnyalab atmeroje annyival megno, hogy azon a teruleten mar nagyon kicsi lesz az energiasuruseg).

Egyszer valamikor nagyon régen a lenti fotón látható jegyet is Co2 gázlézerrel égettem ki ahol lyukas.
Azt talán nem is kell mondanom, hol volt ez az esemény mert a jegy önmagáért beszél, sőt a belépő nem került többe mint két villamosjegy ára, amint a sarkában olvasható. Ez még abban a bizonyos "átkosban" volt, ahogy mondani szokták.


...hogy mikkel játszottam én gyerek koromban..

Azért tettem el a jegyet mert már akkor imádtam a technikát, és hogy még lézerrel égettem is...
akkor nagy dolognak tűnt.

A lézer akkori teljesítménye 2W-ra volt állítva és közelre fókuszálták, vagyis ha nem pontosan a gyujtópontban volt az anyag akkor nem fejtett ki rá látható hatást, a napon papír fölé tartott gyüjtőlencséhez hasonlóan.
Annyi volt a különbség, hogy a Co2 lézernél természetesen nem lehetett látni a piros célzó fényen kívül semmit, csak amikor fókuszba került a papír akkor a felizzó részek fénylettek fel.

Volt aki a saját kezén próbálta ki és azt mondta, hogy bizsereg az ujja a lézer alatt. Azért azt én mégsem próbáltam.

Igaz, közelre volt fókuszolva az infra fény sugara de ettől függetlenül távolabbról sem néztem volna bele, hiszen a napba sem szoktam.
A retinának jóval kevesebb hő is sok mint ami megégeti a papírt.
Negyvenvalahány fok fölött már kicsapódik a sejt fehérje tartalma.
Sőt, a károkozás növeléséhez még optikát sem kell a szemünkhöz tartani mert a gyüjtőlencsét a szüleinktől örököltük.

Ezt nem árt szem előtt tartani ha lézerekkel kísérletezünk.
...amíg még megvan ami előtt tartjuk. Na jó, nem leszek rosszmájú ...de azért nem árt sokszor elmondani mielőtt valaki elfelejtkezik róla, vagy nem venné komolyan a dolgot.

Még visszatérve..
Volt azon a kiállításon minden ami lézerrel működik.
Pl. volt lézeres céllövészet. Az úgy nézett ki, hogy volt egy céltábla amiben fényérzékelők voltak beépítve. A fegyvert modellező eszközt amiben a lézer volt, azt fel kellett húzni amivel egy rugót megfeszítettünk. Elsütéskor egy fém tömeget hozott mozgásba ami a valódi lövés illúzióját adta. Ezután a céltábla kijelezte a találatot de már nem emlékszem hogyan. Azt tudom, hogy nem a találat helyén. Valami külön visszajelző volt hozzá csatlakoztatva...

Voltak 0,5-4mW-os HeNe lézerek tömkelegével. Volt ott CO2 orvosi lézer.

Voltak hologrammok.
Olyan hologram is ki volt állítva amiről most sem tudom pontosan hogyan is működött. Egy közönséges izzóval működő diavetítőben volt a hologram és optikával vetítették ki mint a diát egy 20X30-as sötét üveglapra ahol megjelent egy leninszobor képe körüljárhatóan. A körüljárhatóságot az első féloldalra értem.
Az álla alá lehetett nézni vagy ha fentről néztem akkor a feje tetejét láttam és az alsó részek takarásba kerültek. Olyan volt mint egy klasszikus 3D-s kivetített térhologram de nem kellett a megjelenítéshez lézer.

Szóval látványos volt, főleg abban az időben. Aztán rákérdeztem, hogyan működik, mivel a diavetítőben nem látszott semmi különleges.
A lényeg abban az anyagban volt amire vetítették. Amikor kérdeztem akkor azt a választ kaptam, hogy a szokásos diavetítővel kivetített hologrammot egy speciális polarizációs tulajdonságú anyagra vetítik és így jön létre a térhatásu kép.

Miután lézerhez jutottam én is próbálkoztam volna valami hasonlóval de hologram készítéshez csak egy módusu lézer használható. Ahol viszont a lézeranyagban több csomópontban indul meg a lézerműködés azzal nem lehet hologrammot készíteni, már pedig a félvezetős lézer igen sok módusu, na meg ahhoz speciálisan finom szemcsés fotó anyagra lenne szükség.

Ez így van.

Nd-YaG lézert lehet folyamatos üzemben is gerjeszteni, asszem xenon lámpával. Asszem az orvosi lézerekben előfordul ez a cucc, de ez sem egyszerű. Ja és ez infravörös...
A CO2 lézer nemkülönben, bár annak egész jó, 20% körüli hatásfoka is lehet.

A rubin lézerhez legjobb tudomásom szerint csak akkor kell külön hűtésről gondoskodni ha egymás után sűrűn elsütöd, egyébként hasonlóan villantható mint egy vaku.

A legnagyobb problémát nem is a rubin rúd beszerzése jelenti hanem a hozzá használható megfelelően rövid villanási idejü és teljesítményü vaku cső. Azok amit a fotózásnál használunk, túl lassu működésüek a rubin anyag lézerműködésre gerjesztéséhez. A vaku cső működési ideje a belső ellenállásán múlik (RC időzítő tag elve alapján). Az ionizált megfelelő összetételü gáz rendkívül kicsi ellenálásként viselkedik. Minél rövidebb a kisülés annál nagyobb energiát tud a lézeranyaggal közölni egységnyi idő alatt.
Lassan, kicsi energiával nem lehet felpumpálni az anyag elektronjait a megfelelő lézerszintre.
Ez okozná a rubin lézernél a következő gondot.

Hi!

itt: http://www.roithner-laser.com/crystals.html

bár a rubint hanyagoni kellene, mert optikai pumpálást igényel, atombrutál villanócsövek, tükrök, és szintén komoly hűtés kell hozzá.
csak impulzusüzemben használható a rubin, ha jól tévedek...

Sziasztok.

Van nekem egy régi könyvem. Abban van rubin lézer leírás. Nem tudjátok lehet-e műrubin rudat szerezni valahonan? És ha lehet mennyiért.

Úgy már inkább elképzelhető, persze az áttétel nem csak az utat növeli hanem ezzel arányosan az erőt is leosztja. Igaz a piezók elég erőteljesen dolgoznak, de azért ezt jól ki kell számolni. Végülis így v.szinüleg csinálna valamit, talán használható az ötlet.


Ne nézz bele még úgy sem mert "ahhoz nem kell gyulladási hőmérséklet", épp erről beszélek.

No nem is kozvetlen a piezon van a tukor hanem egy kis egykaru emelon ami 'felnagyitja' a mozgast.


Na de ha egeteshez hasznal valaki lezert az kapasbol tartalmaz egy optikat ami befokuszal nehany mm/cm-re. A fokuszpont utan nehany cm-nyire mar csak egy nagy atmeroju szettarto nyalab van (szerintem az mar nem veszelyes, de azert persze nem neznek bele...)

Peltier hűtő elemről néhány infó:
http://www.hebeiltd.com.cn/?p=peltier.module
(-=RelakS=- -tól kaptam a címet.)


Így néz ki az enyém is.

Ezen a lapon sok más érdekes dolog is megtalálható.

...........................Köszi szépen :) ...........................

Peltiert-t a www.datapress.hu -n is talaltok...

OK, köszi! Így is sokat segítettél, mert legalább nem állok neki felesleges szívásnak. Ha ennyire kényes, akkor előbb a hűtést kell megcsinálni jól.

A peltier egy érdekes állat. Egyszer úgy adtam neki tápot, hogy a kezemben volt, nagyon fura volt, hogy az egyik oldal hűl a másik melegszik. Szokatlan effekt. Ez egy gagyi hűtőláda peltier-eleme volt. A lomexnél mintha lenne nagyobb, majd megnézem.

Amit írsz em szájbarágós, mert én is így értem/értetem meg a dolgokat másokkal. Ezért van a fórum

A hűtés fontosságára én is rájöttem, bár a teljesítmény félvezetők kapcsán. Pár IGBT-t el kellett durrantani ahhoz, hogy ne spóroljak a hűtéssel. Érdekes, hogy a nagy hűtő tömbök másként viselkednek, mint egy kis borda megfújva. A nagyon kényes helyekre mindenképpen vastag alutömb kell, mert az impulzusban keletkező hőterhelést csak ez tudja elnyelni.

Lehetne elektronikailag modellezni, ez olyan, mint egy "kapacitás" (a tömb hőkapacitása) amit egy nagy értékű "ellenállás" süt ki (hővezetés+hősugárzás) Ezért van pl. ha a hűtő bemelegszik, már csak a leadott hőmennyiséggel azonosat tud felvenni.

A gázlézer tekintetében tényleg az Ar-ion lézerre gondoltam, úgy tudom ezek ár/hatásfok tekintetében elég jók, és szép zöldeskék fénye van.
Egy ismerős ismerőse foglalkozik vele, ő valami ruszki tiratronnal hajtja impulzusban, kb. 1W az optikai output. A felhőkre tudott írni vele
Valahogy a cső nem tűnik annyira kényesnek a termikus túlterhelés szempontjából. Nyilván az is tönkremegy, de nem olyan hamar, mint a félvezető.

[
Egyes teljesítmény határokon belül nagyon valószinű, hogy válogatják a lézerchipeket. Legyártják ahogy sikerül és mérés után el látják jelzéssel.

Nagyon alaposan érdemes átrágni a lézerled adatlapját ha komolyan gondolod... Egyébként csak egyetlen drága lézerlövés lenne belőle.

Gondolj csak bele, 1 Wattos lézerled felvesz közel 2 Ampert.
Akármilyen jó hatásfokkal is működhet akkor is pillanatok alatt eldurranna csak egy sima hűtő tömbön ha "Operating Temp"-nek 0-40 celziusz van megadva.

Na de vegyük a 200mW-os lézert, az is felkap majdnem 1 Ampert.
Gondolj bele ettől mennyi időn belül haladná meg a 40 celziuszt a tok hőmérséklete.

Adatok: http://www.midascomponents.co.uk/produc ... s=supplier

Egy nagyobb lézerled tartós üzemeléséhez komoly biztonsági rendszert kell építened ha szeretnéd sokáig használni az eszközt.
Kellene (közvetlen a tokon) a hőmérsékletet figyelni és szükség esetén a led áramát ennek megfelelően csökkenteni. A hidegben a túhűtés elkerülésére a peltiert is szabályozhatóra kell tervezni alsó kritikus hőmérséklet esetére. nyilvánvalóan automatikus szabályzásra gondolok.

Ki tudja mikor milyen környezeti hőmérsékleten akarod használni.
A lézercsip hőfoka üzem közben semmilyen körülmények között nem emelkedhet a katalógus adatban meghatározott 40 celziusz fölé. Ez a hosszú élet titka. Úgy értem, itt a lézer hosszú életéről van szó.

A peltier tetején is kellene csücsülnie egy jó nagy hűtőbordának ventillátorral. Ezek mind a hűtés hatásosságát elősegítő tényezők.

Nem tudom volt-e dolgod peltier hűtőelemmel, de az is egy érdekes 'állat'.
Maga a hűtőelem (kikapcsolt állapotban) egy a hőt elég jól vezető félvezető anyag pogácsákból álló sorosan kapcsolt PN félvezető fűzér. Ezt biztosan ismered (de azért leírom mert biztos van aki nem). Kettő szigetelő kerámia lap közé szokták építeni és azon belül van fólia csíkokkal sorba kötve, a nyák panelhoz hasonló módon.

Ha nem teszel a forró oldalra hőleadó felületet és bekapcsolod akkor nagyon gyorsan felforrósodik az egész (a veszteségek miatt) és akkor megolvad a forró oldali forrasztás. Így jutottam hozzá én is egy nagyobbhoz 18-ezer forintos kontakthibás példányhoz 4-ezerért és egy kisebbhez háromért a Conrád turkálójában egyszer nagyon régen.

Szerintem hűtő felület nélkül próbálták ki és megolvadt a peltier elemek forrasztása és az egyes vezető részek eltávolodtak egymástól. Csak akkor hűtött ha egy kicsit összenyomtam.
Jött egy ötletem, betettem óvatosan satuba két rugalmas hőszigetelő lap közé és megfűtöttem akkuról amíg éppen meg nem olvadtak a forrasztások.
Azután fordítva is rákapcsoltam a tápfeszt, hogy a másik oldal is át legyen forrasztva és miután kihűlt, volt kettő vadiúj peltierem.
Ezután úgy próbáltam ki, van egy 2 cm vastag, 20X30cmes vas tömböm amire vizet cseppentettem, az volt a fűtött oldalon a hővezető anyag, és a vas tömb a hőelnyelő hűtő felület a kísérlet idejére. Arra a vízcseppre tettem az első peltier elem egyik oldalát.

Rákapcsoltam feszültséget és megnéztem milyen polaritásnál hűl a szabadon maradt oldal. Ezután oda is tettem vízcseppet és rá a következő peltier elemet, majd annak a tetejére is került vízcsepp aminek meg kellett fagyni ha működik a rendszer.

Ismét bekapcsoltam mindkettőre a tápfeszt és a szemem láttára megfagyott a rácseppentett víz. Láttam ahogy a csepp belső részéből kiindulva jéggé válik.

Egy peltier elem kb. 20 celziuszfokkal hűti le a felületét a környezethez képest. Ha kettőt összerakunk akkor ez már negyven fok.
Ha 25 celziuszos könyezeti hőből indulunk ki akkor a második cella hűtött oldala -10-15 celziuszos lehetett.

Viszont ugyanezt az intenzív hűtést nem tudtam létrehozni egy jókora vaskos ventillátoros kocka alakú alumínium processzorhűtő bordájával és hővezető szilikonpasztával. Ennek minimum a duplája kellett volna. Persze ennél is éreztem, hogy hűl a hideg oldal de nem, hogy nem fagyasztott de még hűlni is éppen egy kicsit tudott. Ezzel szemben a melegoldali hűtőborda pillanatok alatt nagyon forró lett. Szerintem ide jókora nagy hatalmas hőleadó felület kellene ahhoz, hogy a hatalmas hőnyelő tartalékkal rendelkező fémtömbhöz hasonlóan el tudjam vonni, ebben az esetben le tudjam sugározni a keletkező hőt.

Ezt csak azért írtam le mert ez is buktató lehet ha valaki elindul ezen az úton, viszont a leírt tapasztalat lehet egy támpont, egy kicsi kapaszkodó.
Annyi következtetést lehet levonni, hogy ennél nagyobb hűtőfelület szükséges mert a hatalmas procihűtő ehhez nagyon kevés.
Igaz, ez peltier elemtől is függ. Az enyém 40X40 és 50X50mm-es.


Most jól elkalandoztam peltier ügyben.
Akkor röviden befejezem.

Tehát a lézerled tokján kell figyelni a hőmérsékletet.
Első lépésben kell egy kör ami a lézer áramát leszabályozza ha a hő megközelíti alulról a maximális üzemi hőfokot.

A peltier hűtőhatása valamennyi (hővezetési) idő késéssel elér a led tokjához, aminek a hőmérséklete csökkenni kezd, ekkor növelheti az elektronika a lézer áramát, de ne hirtelen hanem lassan analóg módon mert a hővezetés idejét is figyelembe kell venni, mégpedig úgy, hogy a led hőmérséklete semilyen körülmények között ne emelkedjen 40 celziusz fölé.

Arra sem árt odafigyelni, hogy a hőmérséklet ne menjen jelentősen 15 celziusz alá mert alacsony hőmérsékletem előfordulhat páralecsapódás.


(Ros-co. tudom neked nem kellene ilyen szájbarágósan mondani (meg még néhány embernek szintén nem) de inkább úgy írok le mindent ami eszembe jut, és ami részlet szóba jöhet, hátha más is használni tudja még.)

Jókat lehet szórakozni az ilyen fényeffektekkel.
Ahogy írod, kis szinkroncsúszással megszaggatva, hangyák menetelnek a kirajzolt görbe vonalán.



"Gázlézer csőre (1..4W) tud valaki beszerzési forrást?"
Beszerzési forrást nem tudok de ha argon-ion csőre gondoltál, azt tudod, hogy amikor a Városligetben ment a Jézuskrisztus szupersztás címü rockopera, akkor kettő tűzoltókocsi is be volt kötve a hűtési rendszerbe, ha netén valami oknál fogva lecsökkenne a hálózai víznyomás akkor ne maradjon a lézer hűtés nélkül és ne kelljen megszakítani az előadást. Igaz, azok a lézerek nem egy Wattosak voltak.

Csak, hogy a vesszőparipám, a hűtés fontosságát kihangsúlyozzam.

Köszi az infókat. Némi gyűjtés után be fogok ruházni egy 100...200mW-os piros lézerre. Ami meglep a katalógusban, hogy ezek ugyanakkora méretűek, mint az 5mW-os. Lehet hogy egyszerűen csak válogatják?

A peltier-elemes hűtés nem tetszik, de ha muszáj...

Csinálok fotókat majd a lézer-szkópról. (hangszóró+motor eltérítő) Egyszer kivetítettem egy bulin egy szobor széttárt keze közé, olyan mint ha villámot húzott volna, mindenki szétröhögte magát.
Eccer meg vetítettem vele egy üres óriásplakátra a panel oldalán, de ott már nagyon nagy a fényfolt, és emiatt kevés volt a fényerő.

Nagyon érdekes effekt a primitív körrajzolós eltérítőnek megszaggatni a fényét. Ha a forgatással nincs szinkronban a ki-bekapcsolás, akkor a szaggatott vonal vándorol. Sajna nincs képem, de majd megpróbálok csinálni. Érdekes lenne még zenével modulálni a frekit...

Gázlézer csőre (1..4W) tud valaki beszerzési forrást? A rossz nyelvek szerint 100...200e körül van egy ilyen cső. Csak nem tudom hol. Használt sem lenne rossz, bár ezeket általában nem lehet utántölteni ha jól tudom. A tápját meg tudnám csinálni, és akkor mehet a cucc...

Igértem korábban, hogy erre írok választ.

Lézert félüzemben is túlhajthatod ha nem kap semmilyen hűtést.
A régebbi félvezetős lézerekben még volt szabályozó elektronika.
Volt rajta egy kicsi trimmer potméter amit ha néhányszor megtekertem akkor már teljesen bizonytalanná vált a működése, egy egy moccanástól de kisebb rezgéstől is felerősödött és halványult a lézer fénye.
Persze nem csoda mert a kicsi trimmerpoti egyszeri beállításra készül, nem arra, hogy azon gyakoroljunk.

Itt is ez lehet a probléma. Szerintem tegyél a kontakthibás elektronika helyére egy megfelelő értékü ellenállást, vagy egy ellenállás+poti soros tagot ahol az ellenállás a potméter teljes rövidre zárt állásában sem enged jóval nagyobb üzemi áromot a lézerre mint szabadna. Szabályzó elektronika itt ahhoz hasonló... itt beszúrok egy máshol a fórumon már elsütött poént ami nekem nagyon tetszik és találó.

Ezek az ügyes kis kapcsolások nagyon elmések állandó üzemre led-hez szerintem tök felesleges, oda elég az ellenállat. (plagizáltam az előző fél sorban edl-t)

Ez enyhe túlzással olyan mintha egy infra fényforrással megvilágított légtérben nagyfelbontásu infrakamerával lesnéd a szunyogokat.
A videojel mozgó tartalma egy impulzuslézert vezérelne pozícióba és amikor célon van akkor egy néhány nanoszekundumos 50W-os impulzussal kifúrná a szunyi potrohát. Csak az lenne kellemetlen ha a füleden ül. Utána akár fülbevalót is tehetnél bele.

Ennél sokkal egyszerűbb a légycsapó. Szerintem ne bonyolítsuk túl.


A lézernél a fotódiódás visszacsatolásnak csak akkor van értelme ha nem akarod, hogy a lézerprinterben változzon a megvilágítás értéke vagy az íróban ingadozzon valamitől a teljesítmény.

Ahhoz, hogy a kezedre vagy a falra vetíts egy fénysugarat (ami nekem is tetszik és nagy élmény) de ahhoz nem kell stabilizált lézerforrást építeni.
Oda elég a "légycsapó", akarom mondani, a közönséges ellenállás áramkorlátozásnak.

A kicsit szennyezett levegőben látható lézerfény teljesítményét nagyjából jól saccoltad szerintem is. Egyébként erről van egy történetem.

Azt mindenki tapasztalta már, hogy a fénysugár mellett elnézve a fény úgy látszik a levegőben lebegő apró szemcséken szóródva mint valami filmbeli lézerkard, vagy egy vörösen izzó fémhuzal.

Itt voltam a munkahelyemen az egyik nagyon ködös őszi-téli napon.
Valaki ment az utcán tőlem távolodva és én egy 5 mW-os eredeti kínai lézerpointerrel kipróbáltam egy kisérletet. Elvilágítottam hátulról, (véletlenül se juthasson a szemébe) közvetlen szorosan a feje mellett, a füle magasságát célozva. Akkor ugyanúgy izzó csíkként kellett látnia a fényt a levegőben mint azt akkor látjuk ha közel párhuzamosan nézünk hátulról a sugár irányába. Az illető úgy lekapta a fejét és átbújt a fénysugár alatt mintha valami fizikai tárgyba ütközött volna bele. Szerintem azóta sem tudja, hogy valami leszakadt zárlatos huzal, vagy mi volt az a vörös csík a levegőben.
Szóval bejött a hatás.

Most ezzel kezdeném, a piezo elég kicsi kitéréssel mozog ami nincs egy fok sem. Persze kilométerekre vetítve már nagyobb a kitérés is de az nem igazán diszkófénynek való távolság, nem is beszélve arról, hogy ott már a lézer sem kicsi pontszerű mert annak is van divergenciája vagyis széttartása.


A másik kérdéshez inkább csak hozzá tudok fúzni valamit, ami gyakorlati tapasztalatból származik. Leírok néhány adatot amilyen teljesítménnyel sikerült kiégetni papírt vagy műanyagot.
Egyszer jó régen alkalmam nyílt kipróbálni egy széndioxid lézert.
Azzal kettő watt teljesítménnyel, közelre állított optikai fókuszálással a gyujtópontban ahhoz hasonlóan tudtam fehér papírt égetni mint amikor egy jó nagy méretü nagyítóval tűző napon próbálunk ilyent, vagyis lassan húztam a papír fölött és folyamatosan felizzott és szenesedett a papír.
Ez egy műtős lézer volt kis tteljesítményre állítva.

A másik amit nem én próbáltam de láttam üzem közben, az szintén infra lézer volt, egy gravírozó lézer ami kb. 50Wattot tud.
Ezt a WestendCity első emeletén a gravírozó üzletben lehet megtalálni.
Számítógép vezérléssel működik és ahhoz hasonlóan soronként rajzol mint egy printer. Közben ahol a lézer égeti a mintát, a rajzolt ábrával azonos területen éles felfénylő részeket lehetett látni.
Mint írtam ez a lézer azt hiszem úgy mondták, 50Wattos.
Viszont csak 20-30 százalékos teljesítménnyel üzemelt.

Természetesen egyik sem félvezető lézerrel működött. Inkább csak azért írtam róla mert a teljesítményt össze tudjuk vetni a kifejtett hatással.

Ahhoz, hogy egy papírlapot ki tudj könnyedén lyukasztani legalább wattos nagyságrendben kell működnia a lézernek. 2-6Wattos félvezető lézerek beszerezhetők voltak egyidőben. Néhány darab volt egy magánembernek aki akkor hirdette, de az nagyon régen volt. Azt nem tudom pontosan, most hol árulnak ilyent. Egy dolog viszont lényeges, ezen a teljesítményen csak impulzus üzemben lehet ilyent működtetni.

A másik a veszély. Annál gyorsabban égeti a szemben a retinát mint ahogy a papírt lyukasztja mert a szemlencse még össze is gyüjti a fényt egyenesen a kritikus területre és ott nem kell elérni a papír gyulladási hőfokát a maradandó sérüléshez.
Ez nyilvánvaló de mégis azért írom le mert a lelkes kisérletezés hevében nehogy valaki megfeledkezzen róla, hogy veszélyes dolgokkal játszunk.

Érdekelne a cucc esetleg, de nekem is van egy 5mW körüli példány, sajna már gyengül szegény, nehezen gyújt, és túl kell hajtani egy kicsit, hogy menjen a cső. A nagyfesz tápját én csináltam. Egy kb. 40 cm hosszú alucsőben van a cucc, egész jó. Az 1mW-os mekkora? mármint méretre?

balu1: Mekkora lehet az a teljesítmény, amikor már látszik szabad levegőn is a lézersugár, illetve pl. füstben lehet vele "térbeli" ábrákat rajzolni, és nem nyelődik el 1-2m után?? Nekem 25...40mW-ot mondtak, de a nagy dög effekt lézerek 1W körül nyomják tudtommal. (és asszem szét van húzva a sugár 10mm átmérőre, hogy ne vágja, hanem világítsa a közönséget

Javítsatok ki, ha hülyeséget mondok.

Ja még valami: A CD-ROM fej mint eltérítő, eddig messze a leggyorsabb, amit a házilag elérhető cucok között találtam. Érdemes kipróbálni.
Lézertükör meg van az olvasófej más részén. csak egy fémgőzölt üveg, de megfelelő szögben nagyon jó (optikai) tükör.

Hopp, találtam egy-két jó képet:

http://www.hvlabs.hu/tmp/laser/laser1.jpg
http://www.hvlabs.hu/tmp/laser/laser2.jpg
http://www.hvlabs.hu/tmp/laser/laser3.jpg
http://www.hvlabs.hu/tmp/laser/laser4.jpg

Üdv!
Elfekvő buherkészletemben van 1db Siemens gyártású 1mWos HE-NE
gázlaser, ami 220V-ról műxik, valamint egy hangvezérelt motoros tükörpad,
kézi szintszabályzási lehetőségekkel. Szilveszterkor szoktam kutyavadításra használni, mivelhogy a szórakoztatóiparban kevésnek bizonyult a teljesítménye. Értéke persze nem 1-2 ezredes. Ha valaki benyelné,
küldjön egy privit.
Elf.

Anno en meg ugy emlexem piezo kristaly mozgatta a tukroket, gyors pontos sokaig birja. Furak ezek a galvanometeres mechanikus ketyerek.

Letezik itthon emberi aron olyan (felvezeto) lezert venni amivel mondjuk egy vekony fekete papirlapba lehetne egetni likat (2d vezerlessel mintakat)?

Az a válasz ami ide fentre került, az nem ide akart jönni hanem egy hozzászólással feljebb, közvetlen a sajátom után, mintegy kiegészítésképpen.

Erre az utolsóra is van ötletem amit buenos írt a szabályzóáramkör kontakthibás potijáról. Erről rövidesen kifejtem a véleményem, de most egy kis dolgom akadt aztán jövök, ugyanis most munkahelyről írok, azért nem tudok mindenre azonnal reagálni.

Szerintem az, hogy tokozott a lézerchip, csak annyiban jelent előnyt, hogy jobb hőkontaktussal lehet belenyomni a hűtőfelület esetleg felhasított furatába és nem hevül túl. Persze a másik fajtát ami külsőleg szerelt, azt is lehet hűteni de egy kicsit nehezebben oldható meg fizikai szempontból mert forrasztani nem szabad a lézercsip környékén mivel egyből megsülne a led.


Azt a programot valamelyik lézershow készítő tervező vagy kellékeit árusító oldalon láttam évekkel ezelőtt letölthető formátumban. Szerintem aztért merték ilyen bátran feltenni mert aki meg tudja építeni hozzá az eltérítő és vezérlő dolgokat az már megérdemli, hogy használja.
Rá kellene keresni. Az is igaz, ezt már évekkel ezelőtt láttam, azóta lehet, hogy a cég is megszűnt már.

na most még itt vagyok a laborban, pihentettem a lézert fél órát, majd most megint erős a fénye.
hűtést tettem rá.
a szkóp szerint a szabályozó dupla áramot tesz rá, nem is nagyon lehet szabályozni. nem tudom miért. ha egy led+fotodiódát teszek rá, akkor lehet állítani az áramot. azt se tudom, hogy 50%ktt mellett lehet-e túlhajtani egy lézert. vagy csak a ledeket lehet. a boltos szerint lehet.

most nézem, van amikor világít rendesen, van amikor meg nem.
na ez mitől van?

A hűtés hiánya és a túlhajtás már külön-külön is okozhatja. A katalógusban 40 celziuszt említenek mint üzemi hőfokot, azt viszont már attól is eléri ha lázasan megfogod. Nem akarom feleslegesen szaporítani a szót de meg kell tennem. A félvezetős lézer különösen kényes jószág, a túlhevülés nagyon hamar tönkre teszi. Így nem szabad csodálkozni, hogy túlhajtva és elegendő hűtőfelület nélkül ez lesz a vége.

Ezt addig senki nem veszi komolyan (külön elnézést, aki igen) amíg néhány darabot pár ezer forint értékben el nem éget. Tényleg nem akarok "túl okoskodó" látszatot kelteni de ezek, amit korábban leírtam tények.

Már javítani nem lehet azon a darabon de azért érdemes tanulságképpen is megpróbálni, hogy sorba kötsz vele egy milliamper mérőt és figyeled, hogyan változik a felvétele a fényerő változásának függvényében.

Ebben nem vagyok teljesen biztos de azt gyanítom, hogy amikor elhalványul a fénye akkor az áramfelvétele is megemelkedik.
Ha így van akkor annak az oka lehet, hogy a korábbi túlhajtástól sérült, ezért hőmegfutásra lett hajlamos a led. Amikor eléri a kritikus veszélyes hőfokot akkor elhalványul a fénye és megnő a fogyasztása és a hőmérséklete.

Kiváncsi vagyok bejött-e amit az utolsó bekezdésben írtam.

kipróbáltam a hq-s lézert. először teljesen jól ment, majd a többi próbálkozásra már egyre gyengébb. közben lehet valamikor túl nagy áramot kapott. most az van, hogy bekapcsolom, közepesen világít, majd lassan elhalványul.
na ez mi?

a conrados lézeremmel eleinte se ment ilyen fényesen

Elég sokat játszottam a dologgal, akkor amikor bejöttek az első lézerpointerek. Én még a HQ-ban vettek 5eFt, valószínűleg rendes tokozott dióda van benne, mert még ma is megy. Nagyon szépeket lehet rajzolni 2 motorral, és a tengelyre majdnem merőleges tükörrel. A tükör pályája ellipszist ír le, és így rajzol. Amióta már minden diszkóban van, és elég gagyinak számít.

Próbálkoztam hangszóróval is. A gáz az, hogy a hangszóró nem csak tengelyirányú rezgéseket végez, hanem körköröseket is. Szó nincs arról, hogy egy vonal mentén el lehetne téríteni a sugarat, hanem már egy tükörrel is össze-vissza rajzol.

A léptetőmotor annyira darabos volt (1,2"-s floppy fejmozgató motor) hogy eleve használhatatlannak bizonyult.

Az egyik használható megoldásban, ahol egy szkóp-szerű alkalmatosságot építettem, a vízszintes mozgatást egy DC motor(!!!) végzi kb. 2-3Hz-el, a függőlegest pedig egy hangszóró, amire közvetlenül rá van ragasztva a lézerpointer. Igaz így elég lusta a rendszer, de a zene mélyhangjait ki tudja rajzolni a falra nagyon szépen, és főleg egyenes vonalban.

A Winchesterek fejmozgató motorja is jó a célra, mert olyan mint egy deprez-műszer, csak könnyebb a tükröt felerősíteni. Kicsit lassú a cucc, de elég jól méretezett meghajtóerősítővel el lehet menni párszáz Hz-ig.

A legutóbbi kísérletben egy DVD-ROM fejet használtam fel a mozgatásra. A tükör nagyon pici, kb 4 mm2-es, egy szkennerből kioperált optikai tükör (akinek kell egy pici darab, tudok adni) .
A fej alapvetően fel-le jobbra balra képes mozogni, tehát dönteni a tükröt nem tudja. Ha a két irányt ötvözzük, található olyan helyzete a cuccnak, ahol képes lineárisan eltéríteni. Ezt a pontot kell megtalálni, 2 db poti, meg 5V táp kell, és lehet játszadozni. A tükröt az eredeti DVD optikára ragasztottam rá. kb 400Hz-ig képes eltéríteni, ami nem rossz. Nem tudom mennyi kellene, amivel már számítógéppel feliratokat is lehetne nyomni.
Nem tud valaki ilyen szoftvert?

A profi megoldás a nagy sebességű galvanométer lenne (ilyet használnak a profi berendezésékben). Ilyet pl a Cambridge Technology Inc. gyárt.

A másik kedvelt megoldás a léptetőmotor használata. A megoldás hátránya hogy lassú, és a mozgása darabos - így a kép is szögletes lesz.

A harmadik amatőrök kedvelt megoldása az elektrodinamikus hangszóró. A megoldás hátránya, hogy nincs két teljesen egyforma hangszóró, másrészt a tükrök elhelyezésból kifolyólag pontatlan.

Ajánlom figyelmetekbe a következő linkeket:
International Laser Display Association
Tomi Engdahl próbálkozásai
Kinetic images from sound- A hangszórós módszer
http://www.laserfx.com/
Lovelight - az első lézershow-k egyike
Sam's laser faq
Pangolin - szoftverek, rendszerek
http://home.planet.nl/~heuv0283/laserproj.html

Egyszerűbb megoldáshoz kell kettő deprez müszer, annak a tetejére (állványként meghajlított mutatóra) kell ragasztani a kicsi vékony tükörkockát, esetleg felül lehet egy tűcsapágy. Kettő ilyen rezgethető tükörrel 90 fokban elforgatva már lehet valamit kezdeni.

Egyidőben gyönyörű mozgó változó lissajous görbéket rajzoltam ki vele.
Ez akkor volt amikor magánember nem nagyon tudott lézerhez jutni de nekem sikerült rövid időre egy HeNe lézert kapni a KFKI-ból. Érdekes, akkor volt kedvem ezt megépíteni, talán egy nap alatt összejött vezérlő doplgokkal együtt. Az egyik irányhoz nekem elég volt az 50Hz amíg a másikhoz egy folyamatosan állítható hanggenerátort használtam. A jelalakra nem kényes, a tükör úgyis kicsit lusta.

Aztán a kerr cella is feszültségvezélelt és feszültségfüggően megtöri a fényt, de az anyaga a nitrobenzol egy kicsit robbanékony és erősen mérgező ezért nem javaslom a vele való kisérletezést. Persze azóta már más anyagot is találhattak, esetleg valami folyadékkristályt ami ezt tudja. Ebben nem vagyok naprakész.

Most abba nem megyek bele, hogy felületén foncsorozott tükör lenne a legcálszerűbb mert kicsi teljesítményeknél játékhoz nem sokat számít.
Ezeknél a teljesítményeknél nem kell félni, hogy ahol egy porszem van és jobban elnyeli a fényt ott netán kiég a foncsor is valamint az se gond, ha az üveglap külön tükröz.

Üdv kollégák:

Enyit foglalkoztok lézerrel, de pl a vezérléséről, az eltérítőrendszerről még nem írt senki

Várnék 5leteket valami használható eltérítő építésére...

..ami még eszembe jutott, (a változatosság kedvéért szintén a hűtés).
Mostanában már kaphatók 50, 100 mW környékén lézerledek, de a 20mW-osnál is oda kell már figyelni. Az üzemi kristályhőmérsékletnek viszont 40 celziuszos érték van megadva. Ha valaki netán olyant akar beszerezni akkor igen nagy figyelmet és hangsúlyt kell fektetni a hűtésre. Ilyen esetben nagyon komoly peltier hűtőelemes rendszerben kell gondolkodnunk mert annál a teljesítménynél igen gyorsan eléri és pillanatok alatt jóval meg is haladná a biztonságos kristályhőmérsékletet a melegedés értéke, sőt egy forróbb nyári napon már a bekapcsolás pillanatában melegebb lenne mint ami biztonságos.

Ott már nem elég egy hűtőborda ventillátorral kiegészítve. Ha a környezeti hőmérséklet nem sokkal alacsonyabb a kritikusnál akkor ez kevés. Egy ilyen nagyobb teljesítményü lézerled esetén feltétlen szükséges peltier hűtőelem hűtőfelülettel ventillátorral és komoly kiszolgáló áramkört kell építeni a hűtő rendszer ellenőrzéséhez. Ha meghaladja a kristály hőmérséklete a kritikusan előírt hőfokot (+beleszámolva hővezetési tényező az érzékelőig) akkor intenzívebb hűtésre kell kapcsolnia, és ha ez kevés és mégis meghaladja a led kristályhőmérséklete akkor vagy le kell állítsa a rendszert vagy a lézer meghajtó áramát kell visszavennie a szükséges mértékben (a minimális lézerműködést még fenntartó szintig) amíg be nem áll a hőfok alacsonyabbra. Hogy melyik a célszerűbb az felhasználásfüggő.

Arra is oda kell figyelni, hogy ne hüljön le a lézermorzsa a 'peltiertől' nagyon alacsony, fagypont közeli hőmérsékletre mert akkor a környezetből az összes pára azon csapódik le és hogyan világítana a lézer egy behomályosodott ablakkal.

Szerintem az teljesen jónak tűnik ha 15 és 35 celziusz között tudjuk tartani a hőfokot. Persze ez csak a nagyobb teljesítmények esetén ennyire macerás. A kicsi 5 mW-os lézereknél elég ha nem használjuk nagyobb fémfelület nélkül. Az már rég rossz ha azt a kijelentést tudjuk tenni: "melegedett ám piszkosul!".

Persze érdemes katalógusból kikeresni melyik mit bír (vagy olcsóbb példánynál egyet kipróbálni), mert van ami melegedhet is annyira, hogy kicsit forrónak érezzük, az ami hetvenvalahány fokot is elvisel.

Megintcsak visszatérek a kínai pointerre. Nem a kínai lézerek a rosszak hanem nagyobb árammal hajtjuk és kevésbé vonjuk el a hőt mint azt az adott eszköz tartósan elviselné. Persze arra jó amire készült, a gyenge kínai elemmel néhány villanás a lányok elé éjszaka sötétben, ennyit még azzal a kicsi hűtéssel is elvisel.

Neurofire: Ok, valóban nem akartam megzavarni a kollégát. Amúgy nézegettem a belinkelt oldalon a kommersz lézerdióda kb. 100KHz-ig szaggatható.

Más. Vettem a Kontha-nál 2 db "valamilyen" lézerdiódát, ami az előző fotókon van. Érdekes, hogy 26mA után van egy letörési pont, ami után elkezd csökkenni újra a fényerő. Szerencsére nem nyírtam ki, nagyon óvatosan adtam neki az áramot. Amúgy nem rossz fénye van. Most 25mA-en jár, tartóssági tesztként.

A visszacsatoló kontroll diódát bekötni csak akkor van valódi értelme ha a fényerő nem ingadozhat kicsit sem, mert az alkalmazás szempontjából nagyon stabilnak kell lennie. Diszkófény hatásokhoz elég a 'stabilkocka' + ellenállás sorbakötve. Oda felesleges optikailag stabilizált céláramkört gyártani. Itt úgyis az átfolyó áram a kritikus. A feszöltség tized Voltos ingadozása nagymértékben hatással van az áramfelvételre a karaktarisztika miatt, ugyanúgy mint a nagyfényü ledeknél.

Itt-ott olvastam, hogy "mi kell neki, impulzusmeghajtás?" Legfeljebb csak akkor érdemes azzal lökdösni ha jóval nagyobb teljesítményü keskeny impulzusokat szeretnénk elérni. Lézerekből akár a paksi atomerőmű teljesítményét meghaladó energiát is ki lehet hozni, persze csak nanosekundumokra na meg nem ledekből hanem kristályokból.
Ez hasonló a fényképészeti vaku 25-50Kw-jához. Az is hatalmas energiát ad le amikor a vezetővé váló xenon rövidre zárja a többszáz voltra feltöltött jókora kondit és 1/500-1000 másodpercig igen sok amper szaladgál keresztül a csövön. Ez egy kis kitérő volt, de a lézernél is hasonlóan jön létre hihetetlen teljesítmény.

Persze most nem szeretném ha erre hagyatkozva kondikat sütögetnénk ki lézerledeken mert ami erre kifejezetten alkalmas annál pontosan megadják, hogy mekkora max. áram mehet át és mennyi ideig, valamint milyen szaporasággal és milyen hűtés mellett.
Már megint a hűtés Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a félvezetős fényforrásoknál az mennyire nagyon fontos, a lézereknél különösen.

Nem allitottam, hogy ezt irtad, viszont az AD9660 -- amit a topicindito is hasznal -- a diofa aramat modulalja, igy aztan nem feltetlenul jo otlet a tavkozlesi lezerek GHz-es modulaciojaval peldalozni.

Többektől olvastam a fotodióda visszáramáról, és úgy tűnik, mintha egyesek úgy értelmeznék (különösen a boltosok), hogy annak az értékét kell figyelni, stabilizálni. Amit én láttam eddig szabályzó áramkört, abban a fotodióda áramát negatív visszaszabályzó jelként használták a laserdióda áramának, ill. optikai teljesítményének stabilizálására.

Még egy amit nem árt betartani, az a 37mA nem baj ha csak 30-33 körül mozog. Persze ha jó hűtést kap akkor el kell bírnia a specifikációt mert a gyárban optimális hőelvezetéssel tesztelik az tuti.

Jó dolgok a nagyobb teljesítményü lézerek de azt már nem csak hűtögetni kell hanem keményen hűűűteni! Egyébként ha valaki nem veszi komolyan a hűtést akkor inkább jobb beruházás lenne a kaszinóban egy-két pörgetés mint a lézerrel egy pár perces üzem, aztán megsérül a hőtől.

Egy melegebb nyári napon már nincs is tovább hova melegedni. Ezért kell a hűtés.


Senkinek nem akarom elvenni a kedvét de ha kicsit is érzed, hogy melegszik a tok akkor a kristály már piszokmeleg és szomorú véget ér.

Mint írtam már párszor, a kínai cuccokat is éppen ezért könnyü tönkre tenni. Ezek a méregdrága dolgok is ugyanúgy elszállnak ha kevés a hűtés! Mindenki azt tesz a pénzével amit akar de ha kiadod egy jobb holmira akkor inkább méretezd túl ötszörösen a hűtőfelületet és tegyél rá ventillátort. Nagy felületen érintkezzen a hűtőfelület a lézer tokjával és mindenképp tegyél hővezető pasztát a hőátadó felületekre.

Ezek csak jótanácsok mert lépten nyomon olvasom, hogy elszáltt hamar ez is az is, mindenki a kínaira fogja. A meghajtást sokan misztifikálják.

Egyenárammal kontrolldióda nélkül nyugodtan lehet működtetni de ne hajtsd túl és nagyon kell hűteni, hamar eléri azt a katalógus szerinti negyven fokot a HLDP-650-A-5-01 standard laser dioda is aminél az üzemi hőmérséklet: 0~+40.

Sokat foglalkoztam hagyományos ledekkel és próbálgattam félvezetős lézereket is és rájöttem néhány dologra ezért adom közre ezeket.

Azért írtam le ami fent olvasható mert ha kiadod a pénzt akkor tudj örülni neki hosszú ideig és nehogy elszálljon 2 percen belül a húsz vagy negyvenezer forint.

1300ft
a boltos fénymásolt nekem valami papírt, ami szerint 150uA.
amúgy meg a 0...800uA elég tág: lehet, hogy pl 150uAig még nem világít, 200nál meg elszáll, az meg még hol van a 800tól. szerintem ezt csak úgy hasraütés szerűen írták oda.

még a végén a jó kis speckós lézervezérlőm helyére egy sima tranyó+2ellenállás kerül? hááát...

HLDP-650-A-5-01
standard laser diode
tokozás: TO-18
üzemi hőmérséklet: 0~+40
5mW
<40mA
MonitorCurrent 0~800mikroAmper
hullámhossz 650
BeamDivergencia 7.5/38
Haw Shuenn
3.35mm face dia, 2.3mm depth

http://www.midascomponents.co.uk/produc ... s=supplier
A fenti címen megtalálhatod a frissen vásárolt lézerled fenti adatait táblázatos formában.

Persze ezzel jobban kell vigyázni mint a kínai lézerekkel mert azokról itt valahol azt írták, hogy 75 fokot bírnak(ha jól emlékszem), itt viszont 40 celziuszban határozzák meg az üzemi hőfokot. Lehet, amilyen drága olyan ... hm hogy is mondjam, annyira érzékeny a jó hűtés hiányára?
Végülis az olcsó kínai ledek is attól szállnak el mert nem kapnak elegendő hűtést miközben jókora áramokkal erőszakoljuk. Nem olyan rossz az a kínai, csak a lézerled ilyen érzékeny kényes holmi. Ha erre nem figyelsz akkor ez is könnyen elszállhat.

Na meg az elektrosztatikus feltöltődésre még nagyon érzékenyek.
Nekem egyszer attól szállt el egy lézercsip mert be volt kötve rá huzalkivezetés és csak úgy bevágtam a táskámba egy pár percre.
Utána amikor ismét elővettem már csak annyira világított mint az első kisérleti hagyományos piros ledek. Pontosabban annyira sem.

Az a 800mikroAmper azt hiszem, hogy az ilyen jellegü záróirányu áram lehet amit még kibír, persze ebben nem vagyok biztos. Mennyi is volt ez a holmi?

igen, egy modul, kis panelon rajta a tokozatlan félvezetölézer, ahogy a kollega fényképén is látszik, ez benne egy ilyen réz nyavajában, amin az állitható optika van, a panelon van egy smd ellenállat, ami az áramot a névleges és halálos 37mA-ra korlátozza, illetve van még két drótja egy piros és egy fekete... igen DC-röl megy... erre 4,5V 37mA-t mondtak...

az akkor mi? egy modul, kilógó vezetékkel? a hqvideo-nál is van modil 2600ft a legolcsóbb, de az egyenárammal megy.

5mW os. 1300ft. most van asszem 100as is, 14000Ftért. 10es majd lesz. azt mondta a csávó.

én viszont lehet hogy beruházok egy ilyen hqvideo-s diódára, mert van egy kicsit iparibb felhasználásra szánt diódám, meghajtó áramkör, preciziós optika, és hütötönk hozzá, ez egy 5mW-os 780nm-es dióda, majd kikapolm onnan és beteszem a pirosat a helyére...
te a hq-ban 5mW-osat vettél? én szivesen beruháznék 50mW-re, de az már piszok drága, de olyan 10-20mW jó lenne... a 20-ast tán még meg is rendelem, bár fene tudja... még alszom rá egyet-kettöt...

de a pár ezer forintosak rendesen tokozott laser diódák egy tokban a kontrolldiódával, ezek meg szabályozatlan tokozatlan kinai modulok...
amúgy ne sok jóra számits, müanyag lencsés ****... elég igénytelen kivitelben... kicsit meglepödtem, amikor hozta a csávó a boltban, igaz ennyi pénzért nem számitottam semmi jóra... ahhoz képest világitott mint az ökör, bár gyorsan meg is halt...

a pár ezer forintosakban nincs is lencse. ebben meg van... az király. veszek is holnap 1et.
a hqvideo-nál ma vettem, azt mondja a boltos, ő se talált a neten adatlapot hozzá, de postán elküldik neki.
amúgy HLDP-650-A5-01 nek hívják

tényleges laser, de van benne lencse természetesen, mert ezeknek a kis félvezetö lézereknek a p-n átmenet nagyon kicsi volta miatt elég durván divergens nyalábuk van, ezért kell az optika, hogy párhuzamos sugarat kapjunk a végén...