Nem (csak) en nezem le:) Egy microsoftos eloadason az egyik eloado megkerdojelezte, hogy a windoz millennium vajon egy operacios rendszer, vagy egy rakas ****:>



Hogy mi a gond az XP-s sufni driver-rel? Az, hogy használhatatlan. Először is a tag aki fejlesztette...[/quote]
Uhh, ez tenyleg eleg gaz...

Azért azt a WinMe-t nem kéne így lenézni. Jól összeválogatott hardware esetén igazán jól teljesít. És inkább WinMe mint Win98Se
Mint említettem tökéletesen és hibamentesen fut a 2.4GHz HT-s P4-en is.
Szóval nem kell ennyire bizalmatlannak lenni ezzel az op. rendszerrel.
A FAT32 meg úgyszintén nem okoz gondot és nem kell semmilyen kompromisszumok kötni mivel rögzítéskor a 2GB file tördelés automatikus és biztonságos. Az általam használt capture program (AVI-IO) szegmentálási technikát használ mely eredménye, hogy FAT32 esetén egy menetben max. 400GB rögzíthető. Mivel a program képes akár 40 HDD/partíció kezelésére ezért egy menetben akár 800 percnyi videó is rögzíthető a DC30-al. Nálam erre a célra külön ATA Raid kártya van melyen 2 db 80Gb és egy 40GB HDD lóg és mindegyiken FAT32 van (a 80GB HDD-k 40GB partícióra vannak felosztva és így tökéletesen biztonságos). Szerkesztésnél meg nem okoz gondot ha több AVI szegmens van.
Persze használok XP-t is mivel a WinMe rendszeren kizárólag a videós utómunka folyik. DVD authoring és egyebek XP-n mennek.

Hogy mi a gond az XP-s sufni driver-rel? Az, hogy használhatatlan. Először is a tag aki fejlesztette a Pinnacle eredeti 1.42 VFW driver-t hackelte meg és így egy olyan öszvér megoldás született, hogy XP alatt nem lehet nagyobb a file méret mint 4GB.
Továbbá Premiere-ben csak a bal oldali monitor ablakban működik az analóg kimenet melynek az eredménye, hogy nem lehet TV-n szerkeszteni továbbá nem lehet közvetlenül kijátszani a time line-ról.
Nem működik a kártya hangrögzítése és ezért külön hangkártya kell.
Van ugyan egy továbbfejlesztett csomag is (WDM 2.0) melyet úgyszintén teszteltem de ez sem hozza az elvártat. Ebben ugyan már lehet 4GB-nál nagyobb a file méret viszont akkor a Premiere már nem tudja megnyitni mivel a kártya editáló funkciójához a 2.0-ás driver az eredeti Pinnacle InstantVideo premiere plugin-t használja az viszont nem képes 4GB-nál nagyobb file-t kezelni. Tehát van egy NTFS-en korrektül működő driver viszont ha nagyobb mint 4GB akkor a Premiere-ben nem lehet DC30 editor funkcióban kezelni. Így viszont nem használható ki a kártya. Ami képes megnyitni ha nagyobb 4GB-nál az a Virtualdub. Ez a program viszont nem kezeli rendesen a DC30 field alapú MJPEG állományát ami azt jelenti, hogy hibásan kezeli a félképeket (a DC30 field alapú capture eszköz) melynek az eredménye, hogy a Virtualdub-al feldolgozott MJPEG olyan csíkokat fog tartalmazni mint amilyen a progressive megjelenítőn is megjelenik amikor interlace anyagot nézünk. A gond viszont az, hogy ezek a csíkok be is kerülnek a videóba és TV-n is látszanak.

És még sorolhatnám a negatívumokat. Szóval az XP-s driver csomag teljesen használhatatlan.

Az eredeti Pinnacle 1.41a és 1.42 driver-rel WinMe alatt viszont tökéletesen működik a kártya és minden funkció használható.

Természetesen az 1.41a és az 1.42 támogatja a Win2000-et is tehát ha valakinek mégis fontos az NTFS akkor ott is tudja használni a kártyát. Viszont Windows 2000 alatt külön hangkártya kell mivel a kártya NT alatt nem dolgozza fel a hangot. Rögzíteni csak és kizárólag a kártya saját capture programjával lehet de editálni ill az analóg kimeneten kijátszani Premiere-ből simán lehet (NT alatt a kártya premiere-ből nem használható rögzítésre csak editálásra és kijátszásra /time line-ról is/)

Valoban, de a windoze millennium mar akkor is egy fos volt, amikor megjelent, ennek pedig mar hat eve:) HT-s P4-re imho egyaltalan nem valo.
Tudom, hogy jo a DC30 (anno a hwsw-n meggyoztetek rola, mondjuk nem volt tul nehez dolgotok:), de ketelkedem benne, hogy erdemes ilyen kompromisszumot kotni miatta. (Ez persze csak a maganvelemenyem, aminek az alapja nagyreszt a win9x/me es a FAT32 irant erzett nagyfoku bizalmatlansag.)


Akkor ezek szerint kiprobaltad:)
Mi(k) a gond(ok) vele?

Én speciel DC30 Plus-t használok már 7 éve (jelenleg is) És hát anno mikor vettem kemény 160.000+AFA volt. Ma használtan 30.000-50.000Ft között lehet hozzájutni. Az tény, hogy a Pinnacle megszüntette a támogatást de WinMe alatt tökéletesen működik még egy mai HT-s P4 esetén is.
Létezik hozzá XP-s driver de az nem hivatalos és kb. 10 eurót kell fizetni érte. Viszont szerintem nem ér egy kalap sz*rt se. Teszteltem és hát meg se közelíti a Pinnacle féle VFW driver-t.

gery1:
A VHS/SVHS felvételekkel az a gond, hogy a rögzítési technológiából adódóan lejátszáskor nincs stabil szinkronjel. Erre még rátesz egy lapáttal a természetes szalagnyúlás, átmágneseződés, szalag anyaghiba, szalag mechanikai sérülése. Az instabil szinkronjel azért gond mert a digitalizálás a videó szinkronjele alapján történik. Ha viszont ez nem pontos akkor felléphetnek frame kidobálások valamint a kép-hang szinkron szétesése.
Éppen ezért ajánlott szinkronstabilizátoros vagy TBC-t tartalmazó capture eszközt használni VHS/SVHS digitalizálásához vagy TBC-t tartalmazó SVHS videomagnót kell használni (esetleg külső TBC-t).

Ha (S)VHS-rol digitalizalsz, es sem a videoban, sem a digitalizalokartyan nincs TBC, akkor garantaltan szopni fogsz.
A tuti befuto egy TBC-s videomagno vagy egy (minimum:) DC30 kaliberu digitalizalokartya. Elobbi nem ocsosag, utobbihoz meg egy ideje nincs support. BTW valoszinuleg egyiket sem fogod meguszni 50k alatt.

Köszi mindenkinek!
Utolsó kérdés! Megerősítitek-e hogy ha pl. egy olcsóbb vivos, szoftveres tömörítésű kártyával digizek hangbemenetnek a hangkártya line in-t használva, akkor majdnem biztos (a kártyák nagy részét illetően) hogy problémáim lesznek a kép hang együttfutásával? Vagy esetleg létezik egy tuti befutó ami bizti hogy jól ketyeg?

Igazabol nem a TBC-re celoztam volna (nyilvanvalo, hogy vivo-s vga kartyan nem lesz ilyesmi:), hanem hw tomoritesre. Persze utolag visszaolvasva ez is baromsag:) Faradt voltam, na:>

Szinkronstabilizátor csak olyan eszközön szokott lenni amit kifejezetten VHS/SVHS digitalizálására terveztek mivel itt nem stabil a szinkronjel. Az igazán profi eszközök pedig TBC-t tartalmaznak.
Audio lock általában a hardware-es DV capture eszközöknél szokott lenni a DV-nél előforduló hangelcsúszás megakadályozásának céljából.

DC10-en pl. pont nincs, meg egy csomo masikon sem. Az viszont feltetlen igaz, hogy a kulturaltabb (es a kulso, firewire es usb) cuccokon szokik lenni:>


Nemelyiken van, legalabbis ugy dereng, hogy az ASV es ASV2 (vagy valami ilyesmi nevu cucc, az ASUS sajat formatuma) reszben(?) a grafikus chipet hasznalja tomoritesre.

Csak és kizárólag hardware-es digitalizáló eszközben van szinkronstabilizátor. Hardware-es alatt értem azt amiben valamilyen MJPEG, MPEG, DV tömörítő processzor van.
Szóval ha az ASUS videokártyádon nincs hardware-es tömörítés akkor biztos, hogy nem tartalmaz semmilyen szinkronstabilizátort továbbá szinkronstabilizátor, audio lock csak olyan eszközökben van melyek hangot is feldolgoznak tehát ha az ASUS kártyádon nincs audio bemenet akkor biztos, hogy nincs semmilyen kép-hang szinkrontartáshoz áramkör.

Szerk:

Milyen formátumban és mit (TV műsor, VHS, SVHS) szeretnél digitalizálni?

Itt van pár külső USB-s eszköz melyek max. 40.000Ft körüli áron vannak (a régi VHS felvételeknél a kép-hang szinkrontartás nem tudom, hogy ezek közül melyik eszközzel garantálható)
http://www.adstech.com/products/USBAV_7 ... d=USBAV701
http://www.adstech.com/products/USBAV70 ... d=USBAV702
http://www.adstech.com/products/USBAV_7 ... d=USBAV703
http://www.pinnaclesys.com/ProductPage_ ... angue_ID=2

Viszont ezektől kiváló minőséget ne várj. Ha a kiváló minőség a cél akkor javaslom a Matrox vagy a Canopus eszközeit. Persze ezek sokkal többe kerülnek.
De mint már említettem ma már asztali DVD felvevőben is érdemes gondolkodni ha nem szükséges NL rendszerű editálás.

Köszi, a külső doboz annyit tesz, hogy nem a házban van hanem kint dobozban .
Akkor elképzelhető hogy belső video kártya és a hangkártyán lévő hangbemenettel is lehet csúszásmentes felvételt produkálni, ha a videokártya tudja ezt a szinkronstabilizátort?

Mi az, hogy külső software-es doboz????
Audio bemenet minden digitalizáló eszközön van. A kép-hang szinkron VHS/SVHS digitalizáláskor csúszik el ha az eszköz nem tartalmaz audio lock vagy szinkronstabilizátor áramkört.
Az, hogy egy USB-s digitalizáló eszköz mennyibe kerül függ attól, hogy milyen minőséget szeretnél. De általában nem több mint 35.000Ft egy ilyen eszköz. Viszont komoly minőséget ne várj el az ilyen eszköztől.
Ha MPEG2-be (DVD) szeretnél rögzíteni akkor ma már inkább egy asztali DVD felvevőt érdemes venni mely nem kerül sokkal többe mint egy komolyabb digitalizáló eszköz.

Szerk:

Asztali DVD felvevőkről az alábbi topicban találsz bővebb infot:
http://forum.terminal.hu/viewtopic.php?t=22676

Szerinted kb. mibe fájna egy olyan külső szoftveres digitalizáló "doboz" amelyen van hangbemenet is, mivel el szeretném kerulni a hang/kép csuszást! És mindez USB portra csatlakoztatható.

Nem lehet azonos minőséget készíteni azaz a software-es kártyák nem képesek olyan minőségre mint a hardware-es változatok. Ennek a magyarázata roppant egyszerű. A hardware-es eszközök teljes sávszélességben digitalizálnak majd a tömörítetlen digitális videót ugyanazon a kártyán dolgozzák fel azaz tömörítik majd a tömörített (MJPEG, MPEG, DV) anyagot nyomják a PCI buszra. A software-es kártyák viszont nem tartalmaznak tömörítő processzort és mivel a PCI busz áteresztő képessége nem akkora hogy a közel 40MByte/sec nagyságú tömörítetlen videót képes legyen kezelni ezért a software-es kártyák nem a teljes sávszélességben digitalizálnak melynek az eredménye, hogy az így digitalizált tömörítetlen videó sokkal kevesebb hasznos adatot tartalmaz. Az így kapott tömörítetlen videó további tömörítésénél (MJPEG, MPEG, DV) meg eleve a kisebb adattartalmú tömörítetlen forrás miatt gyengébb lesz a végeredmény.

Viszont valamit keversz. Nincs olyan, hogy software-es digitalizálás. A digitalizálás minden esetben hardware-es ami azt jelenti, hogy a digitalizáló kártyán egy chip végzi a digitalizálást. Ami a software-es kártyáknál software-es az a tömörítés. A hardware-es és a software-es kártyák között a különbség az, hogy a hardware-es kártyák digitalizáló chipje teljes sávszélességben digitalizál míg a software-es kártyák chipje csak ennek egy részét. A digitalizálás mind a két esetben real time (a tömörítés az ami a software-es kártyáknál lehet nem real time).

A hardware-es kártyák előnye a kiváló minőség legyen az MJPEG, MPEG, vagy DV (persze minőségben a hardware-es kártyák között is van különbség de mivel a kérdés nem erről szólt ezért nem is térek ki rá).
A hátrányuk a magas ár.
A software-es kártyák előnye, hogy olcsók. Hátrányuk viszont a gyenge minőség.

Lehet azonos minőséget digitalizálni egy hardveres és egy szoftveres kártyával. Azt tudom hogy a szoftveres digitalizálás processzorfüggő és lassab mivel nem real time-os, mint a hardveres digizés. Mi az előnye/hátránya ezeknek a kártyáknak?

Köszönettel....

Köszi a precíz infókat!

Hardware-es MJPEG tömörítést használó kártyák PAL norma esetén 768x576 felbontásban interlace (50 field/sec (25frame/sec)) rögzítenek. Hardware-es DV és MPEG2 tömörítő kártyák PAL norma esetén 720x576 felbontásban szintén interlace-ben rögzítenek. (persze MJPEG és MPEG2 esetén állítható kisebb felbontás is azaz MJPEG esetén 704x576, 352x288 MPEG2 esetén 704x576, 480x576, 352x576. A DV egységesen 720x576 azaz normál PAL DV csak és kizárólag 720x576 felbontású lehet)
A digitalizáló kártyák simán a PCI busz órajelét használják ami szabványos és ugyanaz minden PC-n azaz 33MHz és ebben nincs különbség a kártyák között azaz minden PCI buszos digitalizáló kártya 33MHz PCI órajelet használ. A videó digitalizálása pedig a videó szinkronjele alapján történik ami úgyszintén szabványos és ezt nem a PC adja hanem a digitalizálandó videojel tartalmazza.

A digitalizáló kártyák külön memóriát nem tartalmaznak csak és kizárólag puffermemóriát.
Puffermemória mindegyiken van mert ez nélkülözhetetlen mivel a frame-eket (field-eket) a feldolgozáshoz valahol tárolni kell. Viszont hagyományos értelemben nincs külön memória azaz nem úgy mint a videokártyák esetében. A puffrememória általában nem különálló egység hanem a tömörítő processzor része azaz egy tokban van a processzorral. Az A/D valamint a D/A áramkörök esetén is az átmeneti tárolók egy tokban vannak a konverterekkel.

Köszönöm szépen a javítást, ezért nem hallottam én sem, hogy lenne memóriája, mert ennyire csekély, vagy egyáltalán nincs is.
Órajelük: szerintem az sincs, legalábbis olyan értelemben biztos nincs, mint a videokártyáknak. Nem lehet húzni őket.
Felbontások általában 352*288 vagy 720*576. természetesen vannak ettől eltérő felbontások is, de ezek a leg-"szabványabbak".

Általában milyen felbontással dolgoznak ezek a hardveres digitalizáló kártyák, és a kedvező működéshez lényeges-e az órajelük (mármintha eltér kártyánként!) értéke? (mint pl. ha egy "alaplap 400 Mhz-es akkor a memóriának is illik anyinak lennie" analógiára építve).

Digitalizalashoz eleg annyi, amiben nehany (nehanyszor tiz) field (felkep) elfer. Komolyabb kartyan, ami pl. HW-bol tolja az effektek egy reszet nyilvan tobb memoria van. Pl. a Matrox RT2000/RT2500-on egy modositott G400-es chip (talan G400Flex3D a neve, vagy valami hasonlo; az RT x.10/x.100-on meg modositott G550 van) szamitja az effekteket, neki vanik memoriaja, bar tippelni sem merek, hogy mennyi:) Najo, megis. Imho 8-16megz lehet.

Salvatore Salvataggio:
Altalaban nem is processzor, hanem 'egyszeru' ASIC.
Pl. itt vanik a Zoran ZR36060, ami egy (M)JPEG CODEC, ilyen lakik a DC10-en is. Nem irjak, hogy mennyi RAM vanik benne, csak a puffert: 128x32bit, azaz kokemeny fel kB:>

ott a speckó proci a legfontosabb!!!

De kb. ez mégis mekkora? Egyébként van jelentősége, vagy a digitalizálás szempontjából lényegtelen paraméter?
Előre is köszi.

Oooo, dehogynincs, csak nem szokas villogni vele, ill. szinte minden esetben integralva van (kulcsszo: framebuffer).

A digiző kártyáknak nincsen külön memóriája. Ez nem olyan, mint a videokártyáknál, hogy van 1/4...,32, 64, 128..512 megás.

És kb. mennyi memórát tartalmazzon egy hardweres digitalizáló kártya
amely még bele fér a keretbe és jól lehet vele boldogulni.
pl. egy DC10 mennyit tartalmaz.

Köszönettel: Gery

Igen, mert ezeket még időtállóságra tervezték, és volt bennük anyag is. Nem, mint a mai selejtes sorozatgyártású kártyák. Manapság a mennyiség a fontos, nem a minőség. Sajnos. Ahol pedig a minőség a fontos, ott el is kérik rendesen az árát a cuccnak.

Számomra ami megdöbbentő, hogy a VGA ventije milyen csendes, pedig 2001 óta megy folyamatosan, 4700 - 5200 fordulaton... Mivel nem vagyok nagy játékos, csak mostanában kezdtem új VGA-ra gondolni, pl a LineageII-t is nagyon szépen viszi...

Ja, és persze húzható is...

Valaki látta már élőben dolgozni az ATi új Theater550-es chipjét?
Ha a fele igaz annak, amit reklámoznak, már túl jó...

Ezek komoly kártyák voltak. A memóriája olyan pont olyan sebességű, mint egy Radeon 9600-é!

Nekem is ez van még a mai napig: ASUS 7700TI delux... Tehát már a Titanium, azaz a 0,15u-val gyártott NV15TI chipes... VIVO, szemüveg, három full játék járt hozzá...

Everest szerint:

Nálunk a kollégiumban volt egy DC10-es, egy 233MMX-en, 256 ram, és 34 GB (30 tároló és 4 rendszer)vinyó társaságában. Akkor az egy brutál gép volt, Adobe Premiere-t használtunk hozzá, nagyon jól ment a digizés. Csak az utánalevő tömörítés....
Hajjaj, általában csütörtökön este elindítottunk egy kisebb összevágott, effektezett videót, és hétfőn este lett vége. Hétvégén úgyis buliban voltunk, senki nem ment be a kóterba.

Csatlakozok a Miro DC10-et ajánló kollégához! Próbálj meg szerezni egyet (hozzánk is több befutott már, pedig kisvárosi kiscég vagyunk ;-) , azzal egy PI-en is minőségi videódigizést lehet csinálni... Az arra való.

Üdv!

Van egy ilyenje egyik haveromnak!
Jó kis cucc volt, ő 45k körül vette anno, de még a mai napig is rendesen működik. Csak a szemüvegben az a gáz, hogy legalább olyan monitor kell hozzá, ami bírja a 120-140 Hz-et, és még akkor is folyik egy idő után a szemed.

Pár éve az asusnak volt egy igazi nagymenű kártyája, vivos: GF2 GTS. Több, mint 100 rugó volt újonnan, szemüveggel, mindennel együtt, de még jóval azután is, hogy már a GF3-as sorozat is kifutott, ez a kártya még nagyon jól teljesített, mind játékban, mind egyébben. Azt nagyon eltaláltá anno! Nem azt mondom, hogy ilyet vegyél, csak eszembe jutott..

ha asus kártyát veszel asus alaplapba az még nem garantálja a tökéletes együttélést!:) láttam már összeveszni azonos márkájú cuccokat!
Lényeg hogy VIVO-s kártyát vegyél valamelyik jobb VGA gyártótól. ebben az Árban az ATI 9550 és 9600-as kártyái vannak.

van benne van benne van benne valamiiii

Vagy egy akarmilyen videokartya melle egy hasznalt DC10-et, ami ugy elpicsazza az osszes ViVo-s kartyat, ahogy azt kell:>

Asus Radeon 9550 128bit/128 MB Vivo. Ez bőven 20k alatt van.
Viszont azt nem írtad, hogy játszani is akarsz a géppel, vagy csak a Vivo rész kell. Mert ha nem akarsz játszani, akkor vehetsz egy sokkal gyengébb kártyát is.

Bár nem Asus, de én tökéletesen meg vagyok elégedve vele: Leadtek winfst A360TDH (GEF FX 5700). Árát nem tom sztem max 30000.

Sziasztok! Olyan ASUS videokártyát vennék amelyen vannak video out(s-video,composit) és video in (composit, vagy s-video) csatlakozók és 20000 -25000ft környékén megvehető. (lehetőleg passzív hűtéssel) Egy ASUS a7n8x-e delux alaplapba tenném bele.
Ti mit ajánlotok?