Ha progressive megjelenítőt veszel akkor célszerű progressive letapogatású DVD lejátszót is venni. Egyébként szerintem ha már veszel akkor inkább plazmát mint LCD-t. Továbbá ma már nem érdemes hagyományos SD felbontásút venni mivel mar a küszöböt verdesi a HDTV.

Szerk:
Idézet a DVDCenter oldaláról:

"Nagyon sokan összekeverik, hogy egy DVD videó progresszív vagy váltottsoros-e. Itt az igazi válasz: A progresszív forrású videó (például ilyen a mozifilm) egy kockáját általában két váltottsoros képpárként (ez a field � mező) kódolják a DVD-n, és ezt a progresszív lejátszó újra összefésüli, így visszakapjuk az eredeti progresszív képet. Lásd a 3.8-at a váltottsoros és a progresszív letapogatás részletes magyarázatáért.

Progresszív letapogatású kijelzőt kell használni ahhoz, hogy a progresszív letapogatású lejátszó előnyeit teljes mértékben ki lehessen használni. Azonban minden progresszív lejátszó rendelkezik váltottsoros kimenettel, azaz a hagyományos TV-dhez is használhatod addig, amíg nem veszel egy progresszív TV-t. (Lehet, hogy a lejátszó hátulján át kell váltani egy kapcsolót a váltottsoros képhez).

A Toshiba fejlesztette ki az első progresszív letapogatású lejátszót (SD5109, 800 dollár) 1998 közepén, de 1999 őszéig nem jelent meg másolásvédelmi okok miatt. A Panasonic is kiadott egy progresszív letapogatású lejátszót (DVD-H1000, 3000 dollár) 1999 őszén. Azután sok más gyártó is kiadta saját progresszív készülékét progresszíven alacsony áron (szándékos szóvicc). Lehetőség van arra is, hogy egy külső sortöbbszörözővel a hagyományos DVD lejátszó kimenetét progresszív letapogatásúra konvertáljuk. Minden DVD-vel szerelt számítógép progresszív lejátszó, mert a monitorok progresszív letapogatásúak, de a minőség változó. (Lásd 4.1 és 2.12)

A váltottsoros DVD kép progresszív képpé való átalakítása nem egyszerűen abból áll, hogy a két képkockát összeillesztjük. Alapvetően háromféleképpen lehet a váltottsoros képet progresszívvé alakítani (ezt a folyamatot deinterlacing-nek hívják):
1- Reinterleaving (weave-nek � szövésnek - is hívják). Ha az eredeti videót progresszív forrásból készítették (ilyen pl. a mozifilm), akkor a két mezőt újra össze lehet állítani egy képkockává.
2- Line doubling (sorduplázás, bob-nak is nevezik). Ha ez eredeti videót váltottsoros forrásból készítették, akkor a két mező összeállítása mozgási hibát okoz (a hatás a zipzárra hasonlít), ezért a mező minden sorát kétszer jelenítik meg a képen. A jobb sorduplázók interpolációval készítenek új sorokat az alsó és a felső sor kombinációjából. Maga a sorduplázó pontos meghatározása eléggé homályos, mert az olcsó sorduplázók csak a bobra képes, míg a drága sorduplázók (amelyek digitális jelprocesszort is tartalmaznak) a weave-et is megvalósítják.
3- Field-adaptive deinterlacing. Ez megvizsgálja az egyes képpontokat három vagy több mezőben, és a kép egyes részein a weave, más részein a bob eljárást alkalmazza. A legtöbb chip, ami ezt a módszert megvalósítja, 10000 dollárnál is drágább, de ez a szolgáltatás a fogyasztói DVD lejátszókban is megjelenik.
4- És van egy negyedik módszer is, amit motion-adaptive deinterlacing-nek neveznek. Ez megvizsgálja az MPEG-2 mozgási vektorait vagy igen erőteljes képfeldolgozást végez, hogy megtalálja a mozgó objektumokat, és ennek megfelelően választja ki a weave és bob területeket a képen. A legtöbb rendszer, ami ezt megfelelően végzi 50.000 dollárnál is több kerül � eltekintve a kiváló, de már nem kapható Chromatic Mpact2 chiptől.)

Alapvetően háromféle deinterlacing rendszer létezik:
1- Integrált. Általában ez a legjobb, mert a deinterlacer egységet egybeintegrálják az MPEG-2 dekóderrel, így megkapja az MPEG-2 flageket és analizálni tudja a kódolt képet. Az elemzésnek megfelelően alkalmazza a bob vagy a weave eljárást. A DVD-vel szerelt számítógépek általában ezt a módszert használják.
2- Belső. A digitális képet az MPEG-2 dekóder átadja a különálló deinterlacing chipnek. Ennek az a hátránya, hogy az MPEG-2 flageket és a mozgási vektorokat nem tudja a elemezni a chip, és így nehezebb megállapítani az eredeti formátumot és az ütemet. (Néhány belső chip megkapja a repeat_first_field és a top_field_first flageket a dekódertől, de a progressive_scan flaget nem.)
3- Külső. Az analóg képet a DVD lejátszó egy különálló deinterlacernek (sortöbbszörözőnek) vagy egy beépített deinterlacerrel rendelkező kijelzőnek továbbítja. Ebben az esetben a képminőség egy kicsit rosszabb, mert először analóggá, majd megint digitálissá, majd újra analóggá kell alakítani. Azonban a high-end vetítőrendszereknél a különálló sortöbbszöröző (amely méretezi, és a többféle letapogatási sebességnek megfelelő interpolálja a képet) állíthatja elő a legjobb képet.

A legtöbb progresszív DVD lejátszó egy belső deinterlacing chipet alkalmaz, általában a Genesis/Faroudja-tól. Néhány olyan MPEG dekódert tartalmaz, amely integrált deinterlacinggel is el van látva. A Toshiba �Super Digital Progressive� lejátszói és a Panasonic progresszív lejátszója például 4:4:4 chroma túlmintavételezést alkalmaz, ami egy kicsit javítja a minőséget a DVD natív 4:2:0 formátumához képest. A bővítőként használható deinterlacerek (mint például a Cinematrix és a MSB Progressive Plus) a már kapható lejátszókat progresszív kimenettel látják el. A Faroudja és a Silicon Image (DVDO) és a Videon (Omega) sortöbbszörözők pedig külső deinterlacerként használhatóak.

A progresszív DVD lejátszónak el kell döntenie, hogy a képnél sortöbbszörözést (bob) vagy reinterleave (weave) eljárást alkalmazzon. Ha a reinterleave módszert alkalmazza (mert az eredeti videó mozifilm volt), akkor a lejátszónak azt is meg kell állapítania, hogy a film 24 (film) vagy 30 képet (TV) tartalmaz-e másodpercenként. A 2-3 pulldown trükk nem alkalmazható a képkockák több mezőre való szétosztásához, ezért a mozgási hibák zavaróbbak lehetnek, mint a váltottsoros videónál. A feloldható részletek növelése viszont pótolja ezt. A fejlett progresszív lejátszók � ilyen pl. a Princeton PVD-5000 és a DVD-s számítógépek - úgy tudják megoldani ezt a problémát, hogy a kijelzőt a 24 Hz többszörösével (pl. 72 Hz, 96 Hz, stb.) frissítik.

A progresszív készüléknél nehézséget jelenthet az olyan videóanyag, melynek nem pontos az ütemezése (pl. megvágták a váltottsoros videót, vagy a rossz mezőket eltávolították a kódolás során, vagy a videó sebességét a hangsávhoz igazították, stb.). Sokszor a DVD-ket rossz MPEG-2 flagekkel kódolják. Ezt az reinterleavernek fel kell ismernie, és meg kell oldania a problémát. Néhány esetben lehetetlen megállapítani, hogy egy képsor 30 képkockás váltottsoros, vagy 30 képkockás progresszív videó. Például az Apollo 13-ról készített dokumentumfilm váltottsoros, de úgy van kódolva, mintha progresszív lenne. Hasonlóan hibásan kódolták a Titanicot, az Austin Powers-t, a Fargot, a More Tales of the City-t, a Galaxy Quest előzetesét, és a The Big Lebowski werkfilmjét.

Az egyik probléma az, hogy a progresszív bemenettel rendelkező TV-k egy része nem engedi a méretarány megváltoztatását -- azt feltételezik, hogy minden progresszív kimenet anamorf. Ha nem anamorf jelet (4:3) kapnak ezek a készülékek, akkor is szétnyújtják a képet. Mielőtt DTV-t vásárolnál, győződj meg arról, hogy a progresszív bemenet használatakor is lehetővé teszi a méretarány változtatást. Vagy vegyél olyan lejátszót, amely tartalmaz méretarány vezérlést (aspect ratio control). Ez "bekeretezi" a 4:3 arányú képet egy 16:9 téglalappal a kép vízszintes összenyomásával, és az oldalakra fekete csíkokat helyez. Az átméretezés miatt rosszabb lesz a képminőség, de legalább megoldja a problémát.

A korai DVD-s számítógépek nem túl jól jelenítették meg a progresszív DVD-ket, és a progresszív lejátszók első generációi is némileg csalódást okoztak. De a technika fejlődik, és ahogy a DVD fejlesztők körültekintőbben figyelnek a jó progresszív megjelenítésre, valamint ahogy egyre több progresszív megjelenítő lesz az otthonokban, úgy az élmény is kétségtelenül jobb lesz, és a házimozik egyre közelebb kerülnek a valódi mozikhoz."

Jó-jó, de mondj egy szerinted reális arányt arra vonatkozóan, hogy a DVD-k hány százaléka tartalmaz progressive video sávot. Mert szerintem jóval 50% alatt. Akkor meg újfent áll a kérdés csak egy kicsit módosítva: minek is nekem a plazma /LCD kijelző??

Akkor ideje helyretenni a dolgokat és korrigálni a félreértéseket.

A váltott soros (interlace) videotechnika azt jelenti, hogy a teljes kép vertikális felbontása (PAL norma szerint 576) 2 x 288 pixeles félképből tevődik össze. A félképek egymáshoz képest 20ms időkülönbséggel rendelkeznek és csak minden második sort tartalmazzák. Tehát az első félkép tartalmazza az 1, 3, 5, 7, 9, 11 .... sorokat a második pedig a 2, 4, 6, 8, 10 ... sorokat. Éppen emiatt nevezik páratlan (odd) és páros (even) félképeknek. Ebből alakult ki az Upper és a Lower megjelölés is.
A váltott soros (interlace) megjelenítésre az alábbi animált gif ad szemléltetést. Sajna csak NTSC szabvány (525 soros) de a PAL (625 soros) is ugyanezen az elven működik.


A PC-n azért látni fésűszerűen az interlace videót mert a progressive megjelenítés miatt a két félkép egy időben jelenik meg ami azt eredményezi, hogy a mozgó részeknél a 20ms időkülönbségből adódó mozgásfázis különbség miatt fésűszerű fogakat (csíkokat) lehet látni.

A deinterlace eljárás legegyszerűbb módja az, hogy eldobjuk az egyik félképet. Ennek viszont vertikális méretcsökkenés lesz az eredményi mivel a félkép vertikális mérete csak 288. Abban az esetben ha VCD (352x288) készítés a cél akkor ez az eljárás tökéletes viszont ha meg szeretnénk tartani a teljes vertikális felbontást akkor más eljárást kell használni. A teljes vertikális felbontás megtartásához a félképeket átlagolni kell és így kell egy teljes képet kialakítani (ez az általánosan használt deinterlace eljárás). Ennek a hátránya viszont az, hogy a 20ms-os mozgásfázis különbséget mossa össze mely az élek elvesztésével jár azaz az éles kontúrok elvesznek. Továbbá gyors mozgásnál a kép elmosódik.
Mindkét deinterlace eljárásnak minőségromlás az eredményi mivel ha eldobjuk az egyik félképet akkor elveszítjük a teljes kép vertikális felbontásának 50%-át ha pedig átlagolunk akkor meg elveszítjük az éleket valamint gyors mozgásnál elmosódik a kép.
Ha figyelmesen elolvasod az általad belinkelt oldalt láthatod, hogy ott is ugyanezt írja a szerző.
A fentiek miatt ha interlace a forrás akkor az a legjobb megoldás ha hagyjuk is interlace-ben mivel ha TV-n nézzük akkor eleve jó lesz a kép ha viszont ha PC-n akkor meg a DVD lejátszó program vagy hardware gondoskodik a korrekt valósidejű deinterlace-ről és így csak minimális minőségromlás lesz (max. olyan mint az LCD/Plazma TV esetében).

És a teljesség kedvéért megemlítem a progressive forrást is. Ez eleve progressive letapogatású kép és mint már említettem a jobb miniDV kamerák képesek progressive DV előállítására (broadcast területen azaz a TV-nél minden kamera képes progressive felvételre is). Ilyen progressive forrást lehet interlace MPEG2-re is készíteni de ezt nem szokták. És azért nem okoz gondot az interlace átalakítás mert a progressive kép egyszerűen felbontható félképekre majd váltott soros megjelenítőn tökéletesen megjeleníthető. Az asztali DVD lejátszók a kimenetükön eleve interlace videót adnak ki a TV felé azaz a progressive megjelenítésű DVD filmeket az asztali DVD lejátszó átalakítja interlace-re (ha az asztali képes progressive letapogatásra akkor az arra kijelölt progressive videó kimeneten megjelenik a progressive videó).

És ha már itt tartunk akkor megemlíteném a VHS-t mivel sokan úgy vélik, hogy a VHS digitalizálásánál elég a 352x288 felbontás. Ez egy hibás feltételezés. A VHS ugyan 240 soros de ez horizontálisan 240 a vertikális felbontása pedig 576 mivel a VHS is interlace elvet használ (2x288). VHS digitalizálásánál a helyes méret 768x576 (square pixel) ill. 720x576 (non square pixel). És azért kell horizontálisan is teljes felbontásúnak lennie mert az analóg VHS megjelenítésnél a pixelek aránya időben folyamatosan változik (ezért látjuk horizontálisan jobbnak a VHS felvételt mint a 352-es VCD-t).

Nem írtam el A PC-s monitorok már elég régóta progressive letapogatással működnek (mondjuk a 90-es évek közepétől).
De a lényeg az, hogy a PC-k esetében a DVD lejátszó program valósidőben végez deinterlace-t mivel a PC-s megjelenítés progressive elven működik (a Real Magic hardware MPEG1/2 dekóder kártya is ezt teszi csak hardware-esen amikor a képet ráülteti a videokártya által adott képre /a TV kimenete természetesen interlace/).
Az LCD TV esetében is arról van szó, hogy a megjelenítő progressive letapogatási elven működő megjelenítést használ ezért az interlace bemenő jelet (mely nem csak TV műsor lehet hanem VHS/SVHS is mivel a videomagnó is interlace rögzítést és lejátszást használ) egy deinterlace funkciót ellátó áramkörön küldik át ami valósidőben alakítja át a képet progressive-re. Éppen emiatt a TV műsor rosszabb képet ad mint a valódi progressive videó. Ez persze nem jelenti azt, hogy nézhetetlen.



Ha összehasonlítod a Plazma TV és az LCD TV képminőségét akkor azonnal észreveszed, hogy a Plazma TV képe sokkal jobb mint az LCD-jé (pld. a lassú válaszidő miatt mosott szélek, stb.) Akkor fel lehetne tenni azt a kérdést, hogy minek készítenek LCD TV-t. Na ugyanez a helyzet az LCD/Plazma TV készülékekkel interlace viszonylatban. Az LCD/Plazma TV-t elsősorban házimozizásra javasolják (úgy mint a projektorokat) méghozzá olyan DVD lejátszóval melynek van progressive kimenete. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem javasolt TV-zni az LCD/Plazma készülékekkel pusztán annyit jelent, hogy a megjelenő kép akkor lesz igazán szép ha progressive jelet küldünk a készüléknek.

Akkor most tulajdonképen miről vitatkozunk? Én már az elején is azt mondtam, hogy ha TV-n akarja visszanézni a videókat akkor interlace módban tömörítsen mert az felel meg a hagyományos tv-k megjelenítési módjának.

Én ezt mondtam már korábban is. És még azt, hogy deinterlacelni a videókat egyszerűen nem szabad. Vagyis ne progresscan videókat hanem interlace videókat gyártsunk.

Viszont attól függetlenül, hogy végrehajtottad-e a deinterlace-t vagy sem ha framebasedbe konvertálod a videót ez megtörténik. Ugyanis a framebased videóknál már elveszik a két félkép így nem beszélhetünk félképmegjelenítési problémáról.

Mert ugye azt te se vitatod, hogy a deinterlace annyit csinál, hogy a két félképből összehozza az 1 teljes képet tartalmazó frame-t. Akár csak ha frame based módban tömörítesz.

Csak esetleg a deinterlace algoritmus szebben teszi meg ezt.

Nem írtad el??? (A vastag betüset.) Számítógépen (az újabb monitorok már mind non-interlaced módban dolgoznak - vagy se??) bármit nézek nem rossz a kép. De ami a fontosabb: akkor semmi értelme nem lenne LCD (plazma-) tévét csinálni. Mert maga a tévéműsor az interlaced - nemde?
Ha egyébként jobban belegondolok az egész bekezdést nem értem úgyhogy fejtsd ki pliz egy kicsit részletesebben.
(Más: remélem a házimozi alfórumot is szoktad sasolni néha....)

Nem szeretnék veled vitatkozni de nincs igazad. Pont arról van az oldalon is szó, hogy NEM CÉLSZERŰ DEINTERLACE-T CSINÁLNI MERT ROMLIK A MINŐSÉG. Én is erről írtam azaz arról, hogy interlace forrásból csak interlace végeredmény lehet és csak akkor lehet progressive (frame based) ha deinterlace-t is használsz. Viszont a deinterlace miatt romlik a kép felbontása és minősége.

Szóval hidd el, hogy interlace forrásból interlace végeredményt kell gyártani. Van olyan, hogy progressive (frame based) forrás (pld. progressive DV kamera) itt a forrás progressive (frame based) videó melyből lehet progressive vagy interlace a végeredmény.

Egyébként 7 éve foglalkozom digitális videotechnikával és nem hobbiból tehát lehet annyi jártasságom a témában, hogy tudjam mit írok ide.

Szerk:
Amiről Te írsz az tulajdonképpan annyi, hogy bekapcsolod a deinterlace funkciót. Minden tömörítő program mely rendelkezik deinterlace funkcióval ugyanígy működik azaz úgy ahogy a TMPGEnc.

Hát, csak 1 dologot szeretnék kiemelni. Ha az mpeget frame based módban tömöríted akkor azzal együtt megcsinálod a deinterlace-t is rajta.

De inkább azt ajánlom olvasd el ezt:

http://www.cdgrab.hu/_cikk/interlace/interlace_feldolgozas.html

Afro te is, sokat lehet belőle tanulni.

(nem én írtam)[/url]

Rosszul értelmezed az interlace és a progressive megjelenítést és kódolást.

A frame based azaz a progressive videó nem remeg a TV készülékeken ha a felvétel valódi progressive kamerával készült (normál miniDV kamerából is van pár amelyik képes progressive letapogatású anyagot készíteni /broadcast területen mindegyik/). Akkor remeg ha interlace videót deinterlace nélkül raksz át progressive-re
Az, hogy milyen eljárással kódol az ember a forrástól valamint a capture hardware-től függ azaz ha interlace a forrás valamint a capture hardware akkor csak és kizárólag interlace lehet a végeredmény is (vagy deinterlece eljárással lehet progressive végeredményt előállítani de ez minőségromlással jár) ha pedig a forrás progressive akkor progressive vagy interlace lehet a végeredmény.
Interlace forrás esetén azért nem lehet a végeredmény progressive mert a félképek között 20ms időkülönbség van és deinterlace eljárás nélkül hibás lesz a videó.
Szóval valódi progressive videó esetén nincs képremegés a TV-ken. Képremegés két esetben lehetséges. Az egyik az amikor felcserélik a félképek sorrendjét a másik az amikor úgy készítenek interlace forrásból progressive videót, hogy nem alkalmaznak deinterlace eljárást.

Asztali lejátszók között is van már jó pár típus mely felismervén a progressive anyagot progressive letapogatást használ. (Sony, Pioneer, Panasonic, stb.). Azok a lejátszók melyek nem alkalmaznak progressive letapogatást (a többség ilyen) simán félképes rendszerben nyomják ki a kimenetükön a progressive MPEG2 anyagokat is.


Na ez az ami téves. Interlace forrás esetén csak akkor lehet progressive azaz frame based MPEG2 ha a capture hardware progressive alakra konvertálja digitalizáláskor a videót ill. akkor ha a deinterlace-eljük az anyagot. Abban az esetben ha interlace forrást progressive-re rakunk át deinterlace nélkül akkor remegni fog a kép mivel a félképek között 20ms különbség van és emiatt egyszerre fog megjelenni a két félkép időben eltérő tartalma. A deinterlace pont amiatt kell, hogy átlagolással előállítsa a két időben különböző félképből a teljes frame-et.

Szóval attól mert a TV váltott soros technikát használ meg a videó lehet progressive (az új 100Hz-es váltott soros TV-k esetében a progressive videó sokkal jobb képet ad mint az interlace). Viszont progressive megjelenítőn (pld. LCD TV) az interlace videó sokkal rosszabb képet ad mint a progressive azaz progressive elven működő megjelenítőn csak progressive videónak lesz jó képe.

Valóba nem az:) itt jobb helyen van.

Ezzel én azért vitába szállnék. Ha framebased videót csinál akkor az interlace megjelenítőkön mint a tv is nagyon remegni fog a kép. Nézhetetlenül. Vagyis igenis számít, hogy milyen módra konvertálja a videót.

Így van ezt írtam én is. Viszont ugyanez már nem mondható el vissza felé. Vagyis az asztali lejátszók nem ilyen rugalmasak.



Ez így nem teljesen igaz. Ha jól tudom az 5.0-ás divx-től (vagy 5.1-től) már támogatja az interlace megjelenítési módot. Nem kell deinterlace-t végrehajtani.



Ez sem teljesen igaz. Attól még, hogy a forrás félképes azt mpeg2 lehet framebased, ha a konvertálásnál ezt állítja be.



Szerintem kicsit elmentetek egymás mellett. A kérdés az volt, hogy milyne megjelenítőnek melyik kódolási mód kedvez. Vagyis, hogy tv-re interlace videót kell csinálni.

Ne csinál má... vazze!
Szó van itt minden féle hardverről.... Digitalizálókártya, TV-tunerkártya, DV-kamera, stb.....

Na, mentek szépen a DVD-sekhez, asszem ez nem hardveres probléma. Ha mégis, legfeljebb majd visszapakolnak.

" Már meglévő mpeg2 DVD-vé alakítása során a fálj által meghatározott beállítással dolgozunk."

Mint már írtam nincs olyan, hogy MPEG2 DVD-vé alakítás. A DVD az maga az MPEG2 azaz nem kell semmit se átalakítani. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a DVD az csak egy adathordozó és az MPEG2 kirakásakor VOB kiterjesztést ad a program (ez ugyanaz az MPEG2 amit készítettél) de mivel a DVD-VIDEO lemezen 1GB nagyságú lehet maximum a VOB file ezért ha nagyobb mint 1GB az MPEG2 akkor azt az authoring program 1GB méretre szeleteli (nem konvertálja). A vezérlésekre (jelenetek, menüvezérlés, stb.) úgynevezett IFO állományokat hoz létre. Tehát semmilyen konvertáláson nem megy át az MPEG2.

"Tényleg ennyire függ, hogy hol szándékozom a DVD-t használni/lejátszani? (PC-n, vagy TV-n?)
- PC -> based
- TV -> upper, vagy lower"

Nem. Rosszul értelmezed. Az, hogy valami félképes (interlace) vagy frame based (progressive) az attól függ, hogy milyen forrásból készült az anyag. Ha váltott soros azaz interlace a forrás akkor félképes kódolást kell alkalmazni ha viszont progressive a forrás akkor meg frame based kódolást kell alkalmazni.
A PC-s DVD lejátszó programok és hardware-es eszközök kiválóan lekezelik az interlace-ben készített DVD-ket. Lásd a gyári DVD filmeket. Azok között is van sok interlace (félképes) videó és PC-n kiváló képet adnak.
Abban az esetben ha nem szabványos MPEG2-t készítesz hanem pld. DIVX-et akkor ha a forrás interlace (félképes) akkor deinterlace eljárást kell alkalmazni azaz el kell távolítani az egyik félképet mivel a DIVX nem interlace elvet használ hiszen PC monitoros megjelenítésre van kitalálva.

Szóval az MPEG2 mindig félképes ha a forrás is (amiből készítetted) félképes. Ha viszont a forrás progressive (frame based) akkor az MPEG2-nek is frame based kódolásúnak kell lennie.

Nem a megjelenítéstől függ a kódolás hanem a forrás képszerkezetétől.

Számít:) Ha framebased és tvn akarod lejátszani akkor el is felejtheted a dolgot, kivéve ha plazma vagy lcd tvd van. Ellenkező esetben nézhetetlenül remegni fog a kép. Kivéve ha a dvd-t kisfelbontásba csináltad (352x288).

Visszafelé már nem vészes mivel a számítógép érhető módon sokkal rugalmasabb, szoftveresen sokmindent meg lehet oldalni, csak egy jó lejátszó kell.

"4) Már kész MPEG2 fáljból DVD-vé alakítás során (Ulead):
-> Upper field vagy Lower field vagy Frame based azaz bármelyik lehet. "

Nem! Ha frame-based módot használsz akkor a végeredmény progresscam lesz. A frame based azt takarja, hogy nem félképeket tárol le hanem minden frame 1 képből ál.

Ha upper vagy lower fieldet használsz akkor a végeredmény interlace lesz, de csak akkor ha a forrás is az volt.

Hogy értsed mi ez az egész pár szóban. A hagyományos tv-k úgy jelenítik meg a képet, hogy először kirakják az videó első képkockájának minden második sorát. Majd a következő fázisnál az előbb kimaradt sorokat. Ezt persze olyan gyorsan csinálja, hogy te 1 képnek látod. Ebből a két félképből adódik össze 1 képkocka. PAL szabvány esetén másodpercenként 50 félképet rak ki vagyis 25 képkockát. (25 frame/sec). Ezért 50mhz a tv frissítési ideje (50/2 25). NTSC tvnél ez az érték 30 vagyis másodpercenként 60 félképet rak ki amiből 30 képkocka jön ki vagyis 30 fps. Az ntsc tv frissítési ideje ezért 60mhz.

A progresscan megjelenítők 1 ciklus alatt 1 teljes képet raknak ki vagyis nem 50 félképet hanem 25 teljes képkockát.

Ha interlace rögzítést használsz akkor ezek a félképek megmaradnak a videóban is ami fontos a tv-n való visszanézéskor. Ha progresscanban tömörítesz akkor viszont ez az info elveszik.

Igen, igen....
Akár csak én írtam volna......
Nos, viccet félretéve most már értem:
1) Új mpeg2 létrehozásánál az előzőeket kell figyelembe venni.
2) Már meglévő mpeg2 DVD-vé alakítása során a fálj által meghatározott beállítással dolgozunk.

Tényleg ennyire függ, hogy hol szándékozom a DVD-t használni/lejátszani? (PC-n, vagy TV-n?)
- PC -> based
- TV -> upper, vagy lower

"Első lépésben leszedem a DV kameráról a cuccot "Lower" beállítássa.
Második lépésben az Uleaddal DVD-vé konvertálom a fenti mpeg2 fáljt.
Itt már az "Upper" beállítással? "

Nem. Mivel a forrás lower - upper sorrendet használ (DV) ezért az MPEG2-nek is lower-upper sorrendűnek kell lennie. Ha megfordítod a sorrendet akkor akadozni fog a kép mivel a félképek között időben is eltérés van ami 20ms. Tehát ha felcseréled a sorrendet akkor előbb jön az a félkép ami 20ms-al később kellene, hogy jöjjön majd megjelenik a második félkép ami viszont 20ms-al előbb kellet volna, hogy megjelenjen. Ez viszont szemmel látható ugrálást eredményez hiszen 20ms nagyságú mozgásfázis eltérés (felcserélés) lesz.

"Tehát, ha a fenti példát nézve:
- DV kamera "Lower"-rel rögzítve mpeg2 fáljban.
- Ulead mpeg2->DVD konvertálást "Lower"-rel."

Igen. Annyi különbséggel, hogy nincs olyan, hogy MPEG2->DVD konvertálás. A DVD-n lévő videó az maga az MPEG2 csak VOB (Video Object) kiterjesztést kap továbbá a chapter pontok valamint egyéb vezérlések az IFO file-ba kerülnek. Szóval az utolsó megállapítás helyes csak annyi a korrigálás, hogy DV kamera "Lower"-rel rögzítve mpeg2 file-ban majd DVD authoring (tartalomszerkesztő) program segítségével a DVD-VIDEO struktúra előállítása (itt már nem kell hozzányúlni az MPEG2 videóhoz).

A fentiekből kiindulva 1 konkrét kérdés?

Első lépésben leszedem a DV kameráról a cuccot "Lower" beállítássa.
Második lépésben az Uleaddal DVD-vé konvertálom a fenti mpeg2 fáljt.
Itt már az "Upper" beállítással?

Eddig én mindig azzal a beállítással konvertáltam DVD-vé, amiben rögzítve lett az mpeg2 fájl.
Tehát, ha a fenti példát nézve:
- DV kamera "Lower"-rel rögzítve mpeg2 fáljban.
- Ulead mpeg2->DVD konvertálást "Lower"-rel.

Rosszul gondolkodtam? Melyik a helyes?

Tehát, akkor összefoglalva:

1) DV kameráról IEEE1394 csatlakozón keresztül Ulead progival:
-> Lower field first.

2.A) Analóg jelforrásból (VHS) digitalizáló AV bemenetés keresztül, de szoftveres mpeg2 tömörítésnél:
-> Upper field first.

2.B) Analóg jelforrásból (VHS) digitalizáló AV bemenetés keresztül hardveres mpeg2 tömörítésnél:
-> Upper field first, majd Lower field first.

3) TV kártya TV tunerről felvétel rögzítésekor, hardveres kódolás esetén:
-> Upper field first, majd Lower field first.

4) Már kész MPEG2 fáljból DVD-vé alakítás során (Ulead):
-> Upper field vagy Lower field vagy Frame based azaz bármelyik lehet.

Függ még attól, hogy a PC-n, vagy TV-n legyen jó az anyag?
- PC -> based
- TV -> upper, vagy lower

-------------------------------------------------------------------------------

Jól szűrtem le, vagy belebonyolódtam?

Mivel az interlace az magyarul váltott soros megjelenítést jelent ezért a félképes feldolgozás azaz az Upper field és a Lower field. Ezek azt jelentik, hogy kódoláskor ill. dekódolóskor milyen félképsorrendet használjon a codec (lower vagy upper) azaz melyik félképet vegye először. Annak megítélése, hogy az első félkép upper vagy lower a forrás és a digitalizáló hardware alapján történik. Ha hardware-es digitalizáló eszközöd van akkor az eszközben lévő tömörítő processzor félkép kezelése határozza meg a félképek sorrendjét azaz hardware-es MJPEG capture esetén mindig Upper-Lower a sorrend de a hardware-es DV capture eszközöknél mindig Lower-Upper a sorrend. Ha a digitalizáló eszközöd mezei software-es ott a használt software codec dönti el mivel a kártya digitalizáló chipje nem valódi interlace-ben dolgozik hanem szép sorjában elküldi a félképeket melyek sorrendjét a software codec határozza meg. Ez azt jelenti, hogy software-es MJPEG esetén általában Upper-Lower, software-es DV esetén általában Lower-Upper, MPEG2 esetében Upper-Lower. Tehát software-es eszköz esetén a tömörítést végző codec működése dönti el a félkép sorrendet

Nerve!

Nekem a Ulead-ban ezek a "Frame type" beállítások vannak:
- Frame-based
- Upper field first
- Lower field first

Az Interlace melyik beállítás?

Ha mpeg2 kettőt csinálsz bármely videóból akkor a végeredmény már digitálisnak minősül (ezért hívják digitalizálásnak:)

Az upper/lower/framebased mizériához még hozzátennék én is valamit.

Ha interlace-ben digized a videót az azt takarja, hogy félképenként tárolja le a gép. Vagyis a kép fele az egyik fieldben van a másik fele a másikban. Ez a tv-k megjelenítési szabványának felel meg.

Ha framebased módot választasz akkor un. progress scan módban digized. Ez a megjelenítési mód megfelel pl.: a vga monitorok, lcd cuccok szabványának.

Namármost ha interlace-ben rögzíted az adást akkor ebben az esetben ha számítógépen játszod le akkor a minőségre rosszabb lesz mintha progess scanben tetted volna ezt. (fésűsödés vagy ha van a lejátszóba deinterlace funkció akkor képromlás). Fordított esetben viszont (progress scan) a tv-n lesz rossz (remeg a kép stb) és számítógépen szebb.

Vagyis mielőtt digizni kezdenél gondolkozz el azon, hogy min. szeretnéd visszanézni a végeredményt. Ha asztali dvd lejátszón akkor szigorúan interlace-ben digizz, máskülönben a vízszintes mozgásoknál a tárgyak, emberek stb szélei iszonyatosan be fognak remegni.

Én az interlace-t ajánlom. Interlace-ból utólag bármikor csinálhatsz frame based videót, de visszafelé ez már nem mondható el.

Hmmm....
Kielégítő, nagyon korrekt válasz!
Köszönöm!

Már csak 1 kérdés ezzel kapcsolatban:
A TV-kártya "TV tunere" által rögzített TV-adás (mpeg2 fálj keletkezik) az minek minősül:
- analóg?
- mpeg2?
- digitális?
Ehhez melyiket célszerű alkalmazni?

DV=Lower field first
MJPEG=Upper field first
MPEG2=Upper field vagy Lower field vagy Frame based azaz bármelyik lehet.

Szerk:

Azt, hogy melyiket használja az ember a forrás dönti el. Analóg forrás (VHS/SVHS) esetén mindig upper field a feldolgozás. DV esetén mindig lower field. Tehát ha analóg forrásból készítünk MPEG2-t akkor upper field ha pedig DV-ből akkor lower field.

Amennyire videotömörítés-irányú ismereteimből tudom, a frame-based kódolás/digitalizálás azt jelenti, hogy egész képenként kerül letárolásra,
Upper field firstnél félképenként, és az első egy felső félkép lesz, Lower field firstnél szintén félképenként és egy alsó félképpel kezdi az adatfolyamot.

Én a kettesre szavazok.

Sziasztok.
Video digitalizálás során melyik "Frame type" beállítást célszerű alkalmazni?
(DVkamera->DVD, vagy Digitalizáló TVkártya->DVD esetén)
1) Frame-based
2) Upper field first
3) Lower field first

Melyik mit tud, melyiket célszerű alkalmazni?