Hello Watt!
És e-mail-ben sem küldenéd el? Nem baj ha bonyolult, meg nem ic-kel műxik, de legalább műxik és ez a lényeg . nekem is van egy rajzom, én is kb 2 éve fejlesztgetem, és megálltam vele, mert semmi komolyabb előrrelépésre sem jutottam vele... kijött belőle 600W 70A mellett és nem értem, hogy miért 70% a hatásfok. Olvastam hogy a feteket nagyobb feszültségről(legalább 14v-ról) kell hajtani, meg más meghajtás kell a fetnek, nem elég a 3525, csak konkrétan nem tudom hogy milyen ic-ket, tranyókat használjak hozzá.

Hello!
Lenne egy új ötletem: tulajdonképpen tudnánk olyan tápot csinálni, ami lead 1Kw-ot, és az vele a gond (az olvasottak alapján), hogy nem elég stabil, mivel az akksi 100A-ra akár leeshet 11v-ra, vagy az alá is. Ezért arra gondoltam, hogy mi lenne, ha eleve 2 akksival próbálnánk meg , mert akkor 24v a kapocsfesz, és egy akksinak csak 50A-t kell tudnia =>nem fog annyira ingadozni az akksik feszültsége. És mivel kisebb lenne a trafó(k) áttétele is, szerintem sokkal jobb lenne a hatásfok is (90-95%). a primert 2*6 menetnek gondolom.
hátrányok: olyan fetek kellenenének, amik nem ütnek át 100v-nál, és persze + egy akksi a csomagtérben
előnyök: a fetek nem melegednének csak fele annyira, mivel fele áramot kapcsolnak, 2x akkora feszültségen, szerintem javuló hatásfok, stabilabb lenne a táp, lenne miből meghajtani a feteket (min. 14v-ról)
Lehet hogy most hülyeséget írtam le, mivel ennek csak 2Kw felett lenne értelme.
Mit gondoltok erről?
(Ja és még egy gond: arról még foggalmam sincs, hogy hogyan lehetne tölteni a pótakksit)

lacza16
A 2Kw-os csak néhány próba erejéig működött az asztalomon, nem adnám közre, mert nem próbáltam ki rendesen, és amúgy sem a kapcsirajz itt a lényeg. A régi 800w-os nem publikus, mert nagyon bonyolult és most már az IC-s korszakban nem venné hasznát senki.
Én lemaradtam erről a témáról, mivel nekem bőven elég az ami van.
Funk fórumtárs közben sokkal jobb eredményeket ért el egy trafóval, esetleg kérdezd meg Őt.

Hello Watt!
El tudnád nekem küldeni annak a 2Kw-os tápnak a kapcsolási rajzát?
Én is foglalkozok autóerősítőkkel, és eddig SG3524-es ic-t használtam buz11 fetekkel... csak egy gondom volt mindig vele, hogy a hatásfok kb 60-65% körül mozgott.
A te tápodnak mennyi a hatásfoka?
Nagyon megköszönném, ha elküldenéd a rajzot
a címem: kalmar16@freestart.hu

tartarus, ezennel megkövetlek.

Különböző fórumokon nagyon sok "újonccal" találkozom, akik
hasonló szövegkörnyezetet írnak, de lusták akár 4-5
hozzászólást is visszaolvasni. Te hozzászólásoddal
kapcsolatban is ez jutott eszembe.

Üdv: I_M_I

Üdv!
Megcsináltam az ESP táp vezérlését, és olyan bajom van vele, hogy szabályzáskor a négyszögjel szélességet (frekit) változtatja, a négyszögjel amúgy akkora mint az ic tápfesze. Ez mitől lehet?

talan azert mert felvettek a listajukba
a viros meg a listara masolja tovabb magat
tegnap en is sokat kaptam de freemail rulz )

Ember!
Te tényleg ilyen hülyének nézel??
Szamy már megtervezte a tápot smd-ben és ez az amihez én lusta vagyok, csak gondolom már nem jár errefelé.
De azért nagyon köszönöm a segítséget, de tegnap már elolvastam az egész topicot elejétől a végéig. Sokkal nem lettem okosabb.
Bár a Watt féle 800W-os is érdekelne, de nekem elég lenne 400W is.

ui.: Nem ajánlom, hogy bárki is kiírja ide az e-mail címét, mert én amióta ideírtam kaptam már vagy 20 vírúsos levelet, elötte meg egyet sem.

A kapcsirajz itt van, de a te is megtaláltad volna a fórum elején

csak néhány percet kelett volna rászánnod!).

http://sound.westhost.com/project89.htm

lentebb van a lite verzió

I_M_I

Help please,

Kezemhez került egy DAEWOO23-as autós erősítő.
Csak a táp részét el kezdtem vizsgálni, mert nagyon melegedett (minden más lekötésre került).
10V körül egyáltalán nem melegedett 12V-nál kb. 1.7A áramot vett fel, mig 14V-nál 2.5A-t
A kapcsolás TL494-el van felépítve. Az IC kimeneti tranyói kollektorához egy-egy tranzisztorból felépített stabilizátor van kiépítve (mindkettőnek külön van), ha jól emlékszm 10V körül.
A két tranzisztor emittere 1-1db 47ohmmal testre van kötve és a kimenetek pedig 15ohmat csatlakoznak a FETekre. 2-2 db FET van benne és mindegyik FETnek külön van a 15ohmos gate ellenállás.
Elkezdtem hangolni a frekijét, mert ez 30us-os periódus idővel működött (33 Khz-azért nem sok!). Gondoltam, hogy a tekercsnek ezen a frekin túl kicsi az induktivitása. Az 1n-ós kondit kicseréltem 560p-ra. A freki szépen felment, de az áram felugrott 2.5A-re.
Majd kipróbáltam a másik irányt is. Ekkor 1n+560p volt benne (freki lement 22kHz környékére) és az áramfelvétel 0.6ohmra.
Ebből gondolom, hogy a FETek vagy vezérlésük körül lehet a baj.
De mi? Talán összenyitnak?

Légyszi segítsetek.

I_M_I

Senkinek nincs meg??
Valaki szánjon már meg.

Előre is kösz.

Szamy!
Kicsit későn kapcsolódok be, de eltudnád nekem küldeni a táp rajzait?
ill. Más is elküldhetné akinek megvan.

Előre is köszönöm.

Címem: tartarus2@freemail.hu

segítség kellene!
a következő alkatrészeket "körözöm":
2N4856
2N4339
2N4340
minden megoldás érdekel. köszi előre is.

SonicMaster!
mekkora tápról jár a végfok?

Mindenkitől bocsi, kicsit összekavartam a forwardot, és a push-pullt. Ez utóbbira gondoltam, bár amit írtam, az igaz mindkettőre. Azért is kevertem össze, mert nagyon sokban megegyeznek. Természetesen a legnagyobb teljesítményen a push-pull elrendezést használják.

"Én konkrétan a : "nem megy keresztül a vasmagon, hanem egyszerűen a tekercsek között adódik át"-ra gondoltam, nem tudom elképzelni pár száz kHz-ig, hogy ne keljen a teljesítmény "átviteléhez" a vas..."

Kell vas, de nem rajta megy át a teljesítmény. Trafóban ahhoz kell a vas, hogy kis energia (kis áram) felhasználásával lehessen létrehozni nagy indukciót. Tehát ellentétben a buck, boost, és flyback üzemmel, itt pont a KIS energiatároló képességű (nagy permeabilitású) vasmag a kedvező.

Ha tanultad, nézd át újra a pointing-vektor témakörét! Ez a mennyiség egyértelműen meghatározza, hogy hol mennyi energia áramlik.

Hi SPafi!

Én konkrétan a : "nem megy keresztül a vasmagon, hanem egyszerűen a tekercsek között adódik át"-ra gondoltam, nem tudom elképzelni pár száz kHz-ig, hogy ne keljen a teljesítmény "átviteléhez" a vas...

Amúgy azt hittem csak PUSH-PULL tápokat használnak nagyobb teljesítményeknél, néha szembesülök azzal, hogy nem is értek ahoz amihez értek, vagy mégse ...))

arnd

Na ezt a két típust nem használják autós tápokban
(nyitó ill. záróüzemű a magyar nevük)

Amint mi szeretünk, az az ellenütemű (hogy én is idegenül káromkodjak PUSH-PULL) elrendezés.
Ennek a további előnye a nyitóüzeműhöz képest az, hogy nem mágnesezi egyenáramúan a magot, plusz a teljes periódus kihasználható energiaátvitelre.
Az összes nagyobb teljesítményű kapcsolóüzemű táp ellenütemű elrendezésben működik.

arnd!

A Fly-back üzemmódban fél periódusig a tekercsbe energiát töltünk, majd a másik fél periódusban a másik oldalon kivesszük. A tárolandó energia a teljesítmény/frekvencia értékkel egyezik meg. (Egyébként meg 0,5*L*I*I a tekercsre nézve.)

A forward üzem egyszerű transzformátort jelent. Ami teljesítmény beáramlik, rögtön kiáramlik a másik oldalon. A primer, és szekunder oldalon folyó áramok által keltett gerjesztések a vasmagban majdnem pontosan kioltják egymást, csak a tekercsek közti térben nem (itt áramlik az energia).

A trafók működését sajnos nincs időm részletesen leírni.

A képek a
http://wrunsee.xw.hu
címen elvileg megtekinthetők, ha az X3 nem problémázik, amit sajnos gyakran szokott.

Az autós tápokban csak ellenütemű konvertereket szabad használni.
A ferrit anyaga nagyon fontos. pl. N27 Siemens anyag nem is hajtható 100k-n. Én az N67-et javaslom mindenkinek.
Mellesleg ker. forgalomban kapható az ETD59-es méret is. Brutális táp építhető belőle.

A primer rézkeresztmetszetét ügyesen méretezzétek. Senki ne feledje, hogy pl. a 100kHz-re számított áram behatolási mélység (skin-eff.) csak a pulzus közepén igaz. A pulzus elején gyakorlatilag 0.
Javaslom a rézlemez használatát. Kicsit nehézkes dolgozni vele, de legalább a napi edzést kiváltja

Most nem tudok okosat mondani nektek. A kapcsolótáp tervezése nem egy ördögi dolog, csak be kell tartani a játékszabályokat (mint minden másban

Hi SPafi!

"Forward üzemmódban viszont sokkkal nagyobb a terhelhetőség, ugyanis a teljesítmény ilyenkor nem megy keresztül a vasmagon, hanem egyszerűen a tekercsek között adódik át. "

Kicsit kifejtenéd?

arnd

Sonic!

A képek sajna nem elérhetők!

Ezek saját készítésű cuccok? Lehet ilyennel indulni?!?

Ja igen, azt kifelejtettem, hogy ha valaki fly-back üzemben használja, akkor tényleg nem jön ki 640-nél több. Forward üzemmódban viszont sokkkal nagyobb a terhelhetőség, ugyanis a teljesítmény ilyenkor nem megy keresztül a vasmagon, hanem egyszerűen a tekercsek között adódik át.

Nem árt megnézni az adatlapon, hogy hogyan is mérték azt a 640W-ot!

" az ETD49 gyári adata 100KHz-re 640W!"

Ami persze közelről sem jelenti azt, hogy ne lehetne többet kivenni belőle!

Pl. pár napja teszteltem egy IGBT-s 230/2*50V-os kapcsolást, 60 kHz-en, szintén ETD49-cel. Sajnos 2 kW-nál a műterhelés még ventillátorral sem bírta 5 percnél tovább, a trafó viszont kézhőmérsékletű volt, természetes légáramlás mellett.

Tudom, ekkora feszültségen könnyű, de ebből azért látszik, hogy nem a vasmag a korlátozó tényező!

Nem tudom ,hogy hogyan mértek teljesítményt, de az ETD49 gyári adata 100KHz-re 640W! Nekem 2db ETD-ből jön ki 10V betáp eseté is 800W stabil 2x45,5V mellett. Az Pioneer hasnzóró sem tud 500W sinust, esetleg 3-5 másodpercig. Nekem 560W sinussal szól a ZENE a kocsimban. Nem dB bajnok de nagyon hangos és nagyon tiszta.

Meggyőzhetnél, hogy nincs igazam!

Üdv! watt

<a href=http://wrunsee.xw.hu>Szóval a képek</a>

Lehet toroid trafós. Én a legtöbbet azzal csináltam. Megfelelő csatolási tényezőjűre kell tekercselni, de hogy milyen a "megfelelő", az a kapcsolástól függ. Amit én szoktam csinálni, oda extra szoros csatolás kell.

Kösz mindenkinek! Már kapizsgálom a dolgot, hamarosan lesz
kísérleti lapom, egyelõre kisfeszültségû. Azon
tapasztalatokat gyûjtok (lehetõleg durrantás nélkül), aztán
lehetne hálózati fesz.-bõl is csinálni.
Itt az a gond, hogy túl nagy a primer menetszám. Mit lehet
tenni, hogy toroid trafós lehessen? Van valami "trükk"
ehhez? (hagyományos trafóm csak egy van egy tápból, ez 30:1
arányú, nem rossz, de ha nem kell 150W nekem...)

Ezt elõre is kösz, utólag ezzel nem terhelem a fórumot!

Watt!
Köszi a segitséget!

pakaforgató!
Egy ETD49-nél 12V(autó) primer esetén a menetszám kb. 2x3menet. A huzal 3mm körüli átmérővel sok vékony huzalból összesodorva az ideális, de két 2mm-es drót párhuzamosan fogva is megteszi. A szekunder menetszáma feszültségfüggő. 2x10-30menet között valahol jó 2x20-80V-ig kb(ki kell próbálni), átmérő ~1-2mm, ezt is lehet több szálból. A menetszám attól is függ, hogy mennyire akarja az ember stabilra épteni a tápot. Szabadonfutó tápok esetén bele kell kalkulálni az erősítők alap áramfelvételét, és sokkal pontosabban kell méretezni. Terhelés nélkül futva az ilyen tápok elszállnak feszültségben. Fesszabályzó tápok terhelése esetén meg a felvett áram fog az egekbe nőni, ha túlméretezzük a szekundert, igaz a teljesítmény és a stabilitás is növekszik(na meg az alkatrészek ára és darabszáma is). Az IRFZ44 FET-ek jók("sok" kell. 2x3db elég egy ETD-re). A jó diódák a sebességük miatt szükségesek. pl. BYW29/200 jó választás kezdésnek(7A). A kondik 6000uF fölött feleslegesen nagyok. 3-400W-ig a 3000 is elég(sima elkók is jók). Jobb több kisebb darabból összerakni. (Egy kapcsoló üzemű tápnál, teljes kitöltésnél elvileg nem is kéne kondi!! A gyakorlat persze más.)

mgen!
A tranyók azért nem jók kapcsoló üzemre egy bizonyos kakaó(~100W) felett, mert nagy a maradék feszük. Ezt szorozzuk a nagy árammal akkor túlságosan melegednek. A sebességük is kicsi, ez is melegít. A folytótekercsekkel vigyázni kell, mert negváltoztatják a szabályzási kört(ha van ilyen). Meg ha szerencsétlen az értékük, akkor elmelegíthetik ez egész hasznos kakaót. 2cm-es ferritgyűrűre 6 menet 2mm-es huzalból elég szokott lenni. A feszmérést a gyűrűk elöl kell mérni, és ide ~22uF/400V-os 105°C-os gyors kondit illik még betenni a szűrésnek + 1uF/63V-os lapkondit. Ha nincs fesz szabályzás akkor ez nem kell(A lapkondi a nagy kondik mellé sem árt). A nem fesszabályzós tápok a gagyi osztályba sorolandók, de kisebb a zajuk, kevésbé érzékenyek, egyszerűbbek, és kicsi teljesítményre képesek. Kezdőknek ajánlott. Később jó lesz magas szekciónak! A Mélynek meg lehet építeni egy nagyot(töfi féle már jól mozgat egy monoblokkról egy DLD-vel ).
Üdv! watt

Sziasztok!
Tudom, hogy nem annyira vág témába, de segítsetek légyszi!
Én 230/2X50V (2X60V)-os kapcsolóüzemű táprajzot keresnék, a legjobb Pki=600W lenne, persze tudom, hogy már Karácsony elmúlt, elég lenne pár száz wattos is, majd feltunningolnám! Egyszerűen elegem van, a hagyományos trafókból!!!

"Csak pár okos választ szeretnék kapni "

Akkor csak félve válaszolok, mert még megint az önteltség bűnébe esek.

"A trafó-tekercset rángató MOSFET(ek)nél gond, ha túl gyorsan változik a GS-feszültsége? Van ez a 75-100W-os táprajz, ahol CD4013 kapcsolgatja 100 Ohm-on keresztül a G-t. Máshol ~10 Ohm-on keresztül, de nagyáramú kimenetekkel."

Csak abból a szempontból gond a gyors meghajtás, hogy kicsit több RF zajt termel, de alapvetően a gyors kapcsolás lenne a cél. A CD4013 után csak azért van 100 ohm, hogy ne terhelje túl az IC-t.

"(Úgy vélem ha lassan kapcsol, az csak több disszipációt fog eredményezni,..."

Pontosan!

"bár még így is más nagyságrendbe esik a stabil és átmeneti állapot hossza, csak ezért kérdem)"

Azért számít. Kb. a teljes teljesítmény 5-8%-a megy veszendőbe 100 ohmnál emiatt.

"Lehet-e bipoláris tranyóval ugyanezt csinálni, vagy nyomós ok van, hogy MOSFET legyen? (Láttam tranyós kapcsolást is, de sokkal több a MOSFET, igaz nagyobb áramokat is bírnak tán)"

Az első tápjaimat tranyókkal csináltam (az egyikből vizsgamunka is lett), de jóval nagyobb frekit bírnak a MOSFET-ek, és kisebb teljesítmény kell a meghajtásukhoz. Nagyobb a terhelhetőségük is.

"A szekundernél a gyors diódák jellemzője-e, hogy bőven 0.6V alatt van a nyitófeszültségük, vagy csak véletlenül van ilyen a régi PC-tápban (0.11V-os is van!)?"

A schottky-dióda a leggyorsabb, és ennek van 0,3V körüli nyitófesze, ezért van ez PC-tápban. Ahova lehet, ilyet érdemes használni, de nagy feszültségre nem gyártják. 200V a max, de ennek már jóval nagyobb a belső ellenállása.

"Ha a diódák után egy fojtótekercsen keresztül töltöm a szűrőkondi(ka)t, akkor ezeknek nem kell feltétlen, hogy LOW ESR-űek legyenek, vagy ez számít a terhelésnél?"

Valamennyire számít, de nem kötelező.

Egy ideje nézegetem erõsen a kapcsolásokat, hogy okos legyek, sõt egy régi PCtápot is kirajzoltam papírra.
Csak pár okos választ szeretnék kapni

A trafó-tekercset rángató MOSFET(ek)nél gond, ha túl gyorsan változik a GS-feszültsége? Van ez a 75-100W-os táprajz, ahol CD4013 kapcsolgatja 100 Ohm-on keresztül a G-t. Máshol ~10 Ohm-on keresztül, de nagyáramú kimenetekkel. (Úgy vélem ha lassan kapcsol, az csak több disszipációt fog eredményezni, bár még így is más nagyságrendbe esik a stabil és átmeneti állapot hossza, csak ezért kérdem)

Lehet-e bipoláris tranyóval ugyanezt csinálni, vagy nyomós ok van, hogy MOSFET legyen? (Láttam tranyós kapcsolást is, de sokkal több a MOSFET, igaz nagyobb áramokat is bírnak tán)

A szekundernél a gyors diódák jellemzõje-e, hogy bõven 0.6V alatt van a nyitófeszültségük, vagy csak véletlenül van ilyen a régi PC-tápban (0.11V-os is van!)?

Ha a diódák után egy fojtótekercsen keresztül töltöm a szûrõkondi(ka)t, akkor ezeknek nem kell feltétlen, hogy LOW ESR-ûek legyenek, vagy ez számít a terhelésnél?

köszi

1 db engem is érdekelne ebből a 4*40 V óriásból!

Üdv Mindenkinek!
Megvételre érdekelne egy vagy több db kapcs.táp ami 12V/4x40V feszültségű, és min 1KW teljesítmény leadására képes.
Válaszokat a
vibavoice@freemail.hu
címre kérek.
(VBV)

Bocs,ha még nem mondtam:az ESP féle tápot szeretném megépiteni

FET-ek már meg vannak:IRFZ44.Vasmag is:N27.Csak abban segitsen valaki,hogy hány menetet,és mekkora huzalból tekerjek a vasra.
Please!!

Tudnál nekem segiteni abban,hogy hány menetet,hány és mekkora huzalból készitsek a vasmagra?Magnak etd 49-re gondoltam.Feteket milyeneket használjak?

mindkettő elindul, ha összerakod (a rajznak megfelelően)a korábbi viták miatt összetákoltam őket kiprobálásképpen

És persze mindenkinek Boldog Karácsonyt!

Üdv!
Bocs mindenkitől,hogy felhozom ezt a topicot,de nálunk csak most kötötték be a netet.
Szóval a kérdésem az lenne,hogy meg tudná-e nekem valaki mondani,hogy az ESP honlapján szereplő kapcsolásnál mekkora menetszámokat,és milyen huzalt használjak a trafó megtekerésénél?
Sajnos az angol nyelvtudásom nagyon szegényes.igy nem tudom leforditani amit leirtak.
A másik,hogy ajánljátok-e kezdőnek ezt a kapcsolást?(én az vagyok ebben a témában)
Töfi tápját nem mertem elkezdeni,mert ahogy olvastam eléggé megoszlanak a vélemények róla.
Előre is köszönöm a segitségeteket!

Úgy néz ki építek mégegy töfis tápot, de +/-35V-ost szerintetek, aki ért hozzá csak a trafót kell máskép tekercselni és jó lesz?

Akkor viszont jó +/-48V viszont akkor is a negatív visszacsatolásnál nem 68-75kohm kell, hanem 47 vagy még kisebb, mert még mindig nagy a feszültség terhelés mellett is.

"ottvan egyenirányításkor a gyök2"

A gyök2 a szinuszjel csúcsértékének, és effektív értékének a hányadosa, itt viszont hiába keresel szinuszjelet, négyszöggel műxik a cucc, úgyhogy nem jön be gyök2. Legfeljebb a túllövések miatt több, de azt terhelni nem lehet!

Anno Watt mondta ezeket a menetszámoakt, de éppen ma utánaszámoltam és rájöttem ottvan egyenirányításkor a gyök2 és tényleg nagyobb lett a fesz, de ha a negatív visszacsatolásnál kisebb ellenállást rakok be akkor tudom csökkenteni a feszt csak a kérdés akkor milyen hatásfokkal fog dolgozni és mekkora teljesítményen. Szóval le fogom küzdeni 14,4V mellett +/-55V-ra és spafis végfokot fog meghajtani. A watt féle össze van rakva csak nincs kipróbálva egyenlőre pbebenél pihen, de annak +/-45V kell.

milyen végről megy?
+-75voltról már komoly kakaót kiböffent ha minden klappol 500watt felett kell lennie kimenő kakaónak az erősítőről. (főleg ha stabilizált a táp. igaz az én gépeim cak +-65-re van beállítva, hogy bírják a 2 ohmot 1 trafóval

Szóval még azt sem tudod, hogy van-e probléma, de már megoldást keresel rá? Nekem ez magas!




"az a vas 6-700wattig jó."

Csak kerülne egy a kezem közé...!

nincs semmi baja a cuccnak max annyi hogy több teljesítményt szeretnék kicsikarni ennyi

Különben meg ezt lehetett kapi diódában.

Eddig max 100W-os 230-as izzóval lett meghajtva 150V-on mert még nem lett belőve a feszültsége.

Nemsokára be lesz minden fixen lesz rajta hűtőborda és akkro autóaksiról majd meg lesz hajtva hogy hogy bírja.

az n27 , n67 a vas anyagára utal, az utóbbi nagyobb frekit bír. a fent vázolt megoldásal mekkora fesz és áram jön le?, az a vas 6-700wattig jó.

Egyébként az sem árt ilyenkor, ha leírod a hibajelenséget! Mi történik, ha megpróbálod jobban terhelni? Lecsökken a fesz, elszállnak a tranyók, vagy melegszik a trafó...?

A diódáknak egyébként fölösleges 1200 V-osnak lenni, sőt azokon általában nagyobb fesz esik. A BYW29-3-nál nem nagyon van jobb e célra.

"A trafó az nagyobb, mert ő N27-es maggal írta."

És mitől lenne nagyobb???

Ha watt mondta, akkor miért nem őt kérded?