Ja, arra emlekszem! Akkor volt az, amikor valami vonat betolatott a Deli Pu.-n majdnem a varoteremig, felturva a fel peront.

Engem az ősszel beengedtek egy mozdonyba.
Mutogatták a zavarszűrőket, egyenirányítókat, stb.
Gyakorlatilag a fél mozdony ebből áll...

A MAV-nal. A mozdonyok mivel mennel? Nem, nem a robbanomotoros... :-))
A betap az mit jelent? Hol taplalnak be?

> (nem tudom hogy a vasutnal egyennel, vagy
> valtoval mennek-e a mozdonyok)

Mindkettovel. De specifikusan:

- Melyik vasutnal;
- Betapra vagy motor taplalasra,

vagy kivancsi?

32*78mA folyna. Azaz kb 2.5A. Felteve, ha birja a valto-feszt. (nem tudom hogy a vasutnal egyennel, vagy valtoval mennek-e a mozdonyok)

> Csak annyit csinál, hogy javít a fázison. Tudod!?
Nem. Pl akár nagyfrekis zavart is szűrhet, nem ?
(Meg persze egy sor dolgot, amiről lehet nem is tudunk)

> Egy fólia kondinak tipikusan meg sem kottyan ennyi.
Köszönöm! Csak azért bizonytalanodtam el, mert ugye kondiknál nem
nagyon szoktak megadni a feszen kívül valami teljesítmény szerűséget,
meg erre a Benic-re asszem az van írva, hogy 160VAC.
Tehát ennek ellenére valószínűleg mégis bírná a 230-at direktben ?
A szimuláció szerint 500mA-s csúcsárama lenne (mert 4.7uF-os)

> 1500V 32uFarad
Uhh, ez vajon mit tenne a hálózatra kötve ?

Béláim az Úrban!
kis segítség:
1500V 32uFarad-os kondival futottam össze....
kb 10-15cm átmérőjű, 30cm magas, és sajna nem az enyém.
olajkondi(lötyög)
fő előfordulási helye: MÁV->ott ahol motorvonatokkal szórakoznak!
Hajrá ménkűszelídítők!

Egy fólia kondinak tipikusan meg sem kottyan ennyi. 1uF*250V*50Hz*2*pi=78 mA. Mondjuk 5 A-nél már langyosodna. Azért előtte le lehet tesztelni izzóval sorba kötve, biztos ami biztos.

Bírni fogják egyenként is.

Csak annyit csinál, hogy javít a fázison. Tudod!? Fázisjavító kondi. Az áram meg pont annyi, amennyit kiszámolsz a képlettel.

Egy játék erejéig gondoltam zavarszűrős kísérletként kondit rakni a hálózatra.
Maradt hangváltóból 2 db 4,7uF-os (visatonos) MKP fóliakondi, 250V-osak.
Ezt vajon rá lehetne tenni ? Vagy sorba kéne kapcsolni őket ?

Meg van asszem ugyanilyen Bennic-ből is. Arra 160VAC van írva a 250VDC mellé...

De egyébként ilyenkor ha mondjuk uF-ok lennének a 230-on, akkor
mit csinál egy kondi a rajta folyó áramtól, pl melegedne ?

Azért meg lehetne említeni, hogy vannak AC-ben és DC-ben specifikált kondik, van impulzustűrő kondi, vannak öngyógyuló kondik, és vannak olyan alkalmazások, ahol 4 kV a megkövetelt átütési feszültség, pedig csak hálózati (230V) az üzemi feszültség rajtuk. És nem árt tudni, hogy egy 250 V-os fólia kondi általában 500V-on még nem üt át. Meg lehetne említeni még a veszteségi tényezőt is, és azt, hogy a jelenlévő induktív elemekkel rezonancia is előfordulhat. Meg hogy a hálózat az nem garantáltan 230V ideális színusz, hanem többek közt előfordulhatnak rajta rövid idejű impulzusok, minél rövidebbek, annál nagyobb amplitúdóval. Stb...

Mindezeket összefoglani egy univerzális 2-szeres túlméretezésben, hát elég durva egyszerűsítés.

VA: látszólagos, VAr: meddő teljesítmény.

> Arra gondolok, hogy csak a fesz számít vagy
> az így létrejövő árammal együtt a teljesítmény
> is számít ?

Ja, a KVAR )))

Kedves Cortez és Többiek!

Váltakozóáramú üzemre így kell méretezni a feszültségtűrését a kondiknak:
Un = Ueff x 2,82, azaz a kétszeres csúcsfeszültség értékre kell a feszültség tűrést megválasztani, vagy ettől csak nagyobb lehet.
Minimum a 630V-os kondi használható 230V-os áramkörben, de inkább az 1kV-os a jó.
Üdv! SMA

Újabb kondis kérdés:
Nagyobb feszre (lehet ez most az egyszerűség kedvéért a 230-as hálózat) hogyan kell kondit méretezni ?
Arra gondolok, hogy csak a fesz számít vagy az így létrejövő árammal együtt a teljesítmény is számít ?
Vagy ha van egy 1000V-os nonpoláris batár kondi, akkor ezt tuti rá lehet tenni a 230-ra ?

Az smd tantál kondiknál a pozitív polaritást jelölik meg mindig?

Egy gyors kondis kérdés:

A trimmerek színe ugye a kapacitásukat jelöli. Ezek szabványos jelőlések? Tehát minden gyártmánynál ugyanaz? Melyik szín mekkora kapacitást jelent?

_________________

Üdv: tAB

Senki...

Ha már tüskék:
Egy kis érdekesség
http://www.diyaudio.com/forums/showthre ... 0-p-1.html
Keressetek rá 'Eva'-ra.

> A gravitációs hasonlat nem rossz:))
Szerintem az, csak összezavar, hogy mit mivel párosítsak...


Amikor egy ideális kondit töltünk, mi végez munkát, és milyen akadályt kell leküzdenie ?

A kérdéseim továbbra is: mi a feszültség, és mi az az energia, ami fűtéskor eltávozik.

Jaaj! Nem jó a fórum (vagy valami), mert csak kis, félreérthető adagokban kapod az infót és rosszfelé mész el.
Oz hasonlatát is olvasd el!

A gravitációs hasonlat nem rossz:))
És ugy lesz megint feszültség, hogy a hasonlattal éljek, hogy az elektront megint felcipeljük a hegy tetejére, azaz munkát fektetünk be, különben nem megy fel. A kondit is megint fel kel tölteni azaz energiát kell bepumpálni, hogy emelkedjen a feszültsége.
OZ véletlenül fizikatanár is:))

Inkább másképpen futunk, de neked persze ez tűnhet más iránynak is elsőre...

> A feszültség az elektromos tér munkavégző képességére jellemző mennyiség.
Tudom, hogy ez igaz, és ez egy korrekt műszaki definició, de nekem túl száraz.
Mit jelent ez az elektronok szintjén ? Az elektronok tulajdonsága ?
Vagy eggyel magasabb szint, és elektronok halmazának tulajdonsága ?
Amikor egy ellenálláson fesz esik, mi történik igazából ? Szerintem ez jó pl.
Ha van rá esetleg mechanikai pl az is jó, az általában szemléletes (nekem...)

> Lefordítva: minél magasabbról zuhannak le az elektronok, annál nagyobb munkát tudnak végezni egyenként.
Tehát a fesz olyasmi, mint a gravitáció ? Na ez már majdnem jó pl, csak akkor
pl az hogy lehet egy esés (ellenállás) után megint ugyanakkora a gravitáció (fesz) ?

> Csak ettől még nem lesz érthetőbb az egész.
Azért előbb-utóbb csak leesik még nekem is a tantusz...

Igen a célegyenesben, csak a másik irányba futunk.

A feszültség az elektromos tér munkavégző képességére jellemző mennyiség. 1V a feszültség két pont között, ha egységnyi töltés (1C) egyik pontból a másikba áramlása közben 1J munkavégzés történik. Egy elektronra ekkor (definíció szerint) pont 1 eV energia jut.

Lefordítva: minél magasabbról zuhannak le az elektronok, annál nagyobb munkát tudnak végezni egyenként.

Csak ettől még nem lesz érthetőbb az egész.

De igazából ez érdekel a legjobban, ezért találtam ki a példát is.
Nem a zavarszűrés számomra a lényeg, hanem a jelenség villamosságtani alapjai.

Asszem az zavart meg, hogy azt hittem a feszültség egy abszolút, globális energiaszint,
és a tápnál a legnagyobb, onnantól pedig csak csökkenthet (ill vezetéken nem változik).
És egy ellenálláson áthaladva (az után) mindenképpen csak kisebb lehet, mert hisz egy
ellenállás a rajta áthaladó elektronok energiájának egy részét ellopja, elfűti.
Ez így is van, de a feszültségre talán akkor még sem teljesen rossz elképzelés, hogy
az elektronsűrűség, mert az ellenállás egy szűkebb keresztmetszetet jelent, és emiatt
előtte felhalmozódnak az elektronok, és a szűk keresztmetszet miatt csak kevesebb fog
tudni áthaladni ezen az ellenálláson, mint egy sima vezetékszakaszon. (Áramkorlátozó hatás)
Viszont akkor mi az az energia, ami a súrlódás miatt alatt eltávozik hő formájában a rendszerből ?
Mi csökken a fűtéskor ? Gondolom magukkal az elektronokkal semmi semi történik, ugyanaz marad a
töltésük, meg a saját energiájuk, mégis mi változik akkor ?

A feladat megoldásához nincs szükség erre, csak összezavarna.

Ne csak goldokodj rajta. Meg kell oldanod ezt a primitív feladatot. A teljes probléma leírása még ~5 paraméter hozzáadásával modellezhető. Ez csak az első lépés.
Vedd elő a régi jegyzeteket!

Üdv, Funkee

ui.: Ha rossz a leírásom vagy a kérdésem, akkor szóljatok! Nehogy Cortez feleslegesen dolgozzon.

Naa, pont a célegyenesben ?
Az mindenképpen érdekelne, hogy a feszültség mit jelent az elektronok szintjén.
Pl ilyesmi definicióval:
Az áram az elektronok rendezett, egyirányú áramlása.
A feszültség ehhez hasonlóan micsoda..... ? Léccilécci...
Asszem ez az alapbajom, ezért nem értem a többit sem.

Funk, köszi az írást, gondolkodom rajta !

Este még visszatérek..... üdv....

> Egyébként ha már ilyen mechanikai analógiát használunk,
> akkor számomra adódik, hogy ez a rugózás, visszaverés
> belengjen, bekövetkezik ez egy ilyen egyszerû esetben is,

Szakkozepben volt egy nagy tablas szemlelteto eszkoz,
ahol az egyik modul apperiodikus szinuszrezgest adott
egysegugrasra. Es CSAK RC ELEMEK voltak benne....

Nos ettol megallt az agyam ))))

Cortez!

Ezzel az energiával én kavartalak meg, mert azt akartam veled megértetni, ha van egy ideális kondi, akkor azon nem fog megjelenni a 10 V-os impulzusod.
Egy kérdésedre tudok válaszolni, mert nem értem a többit:


Legyen a fenti ábra a példa. Rt = végtelen Ohm, azaz nincs az áramkörben.
Van egy DC táp, melynek kapcsai között U fesz van. Van egy kondi, aminek a kapcsain 0 V van. A kettő között van egy Rgen ellenállás. A Kirchhoff-törvények minden pillanatban érvényesek. Azaz a három alkatrész által bezárt horokban a feszültségek előjeles összege mindig 0 V. Az előjelet a fesz nyilak és a hurok iránya adja ,de ezzel most nem keverlek meg és egyébként is tanultad ezt a suliban.
A kiinduló pillantban tehát:
UDC-táp - URgen - UCfilter = 0
Mivel azt mondtuk, hogy a DC-táp 5 V-os és a kondi a kezdeti pillanatban 0 V-os, ezért az Uregen is 5 V. Ennek megfelelő áram fog folyni rajta, ami tölti a kondit. A kondi a 63 %-os töltöttséget Tau idő alatt fogja elérni. Tau = Rgen * Cfilter. A kondi a DC táp értékét elméletileg nem fogja elérni soha, mert csak konvergál a függvény, de ezzel se foglakozz, mert kb 5* Tau idő alatt már elhanyagolható a különbség, azaz 5 Tau idő alatt feltöltődik a kondi a DC-táp értékére.

Ennyi az alap. Ezután berakhatod az impulzusforrásodat bárhova, mert a törvény akkor is érvényes lesz. Annyi a dolgod, hogy megvizsgálod az időpillanatokat.
Tehát, ha feltöltődött a kondi a DC-táp értékére, akkor már nem folyik áram az ellenálláson. Ekkor megváltozik a DC táp értéke 5 V-ról 15 V-ra. Ez a 15 V-os csúcs mondjuk X ideig tart. Számold ki, hogy mennyivel megy fel a kondi fesze ennek az impulzusnak a hatására.
Írd fel a képletet!

Üdv, Funkee

Cortez!

Ez nem fog menni.

Ok, akkor azt tisztázzuk, hogy ilyenkor ilyenkor mi az energia, és mi a töltés ?
Gondolom a töltés az elektron, a töltésmennyiség pedig az elektronok mennyisége.
Az energia mérőszáma pedig itt egy az egyben a feszültségszint.
De mi maga az energia, pl mit jelent ha ennek a tüskének nagyobb
energiaszintje van ? Egy töltéssűrűség, hogy mennyi elektron hemzseg
egy adott térrészben ? Tehát ha valahol nagy a fesz, ott sok elektron van
közel egymáshoz, ahol kevés, ott meg ritkán vannak, és távol egymástól ?
Egy elektronnak milyen energiái vannak ? Most nem kvantumfizikára gondolok.
A töltése ugye állandó, van neki is helyzeti, meg mozgási energiája ?
Melyik mennyiségei számítanak az elektronikában, gyakorlatiasan ?


Tehát ha nem lenne a C előtt soros (belső) ellenállás, akkor csak késleltetné
(visszaverné) a kondi a zavart, de ha van előtte soros R, akkor ez már egy
RC szűrőt alkot. Ilyenkor hogy alakul a töltés és energia sorsa ?
Gondolom az Rgen ellenállás nem engedi, hogy a kondi azonnal feltöltődjön,
mert lekorlátozza a töltődési áramát, de ettől még nem jelenne meg semmi a kondi után ?
Pl hiába 100V-os a tüske, ha az időtartama kisebb, mint RC, akkor teljesen eltűnik ?
Mondjuk azt sem értem, hogy egy soros ellenálláson át hogyan lehet egy
kondit ugyanakkora feszre feltölteni, mint ami az ellenállás előtt van. Az ellenállás
nem fogja csökkenteni az elektronok energiáját ? Amikor fesz esik egy
ellenálláson, akkor mi a különbség a 2 oldalon ? Ugyanannyi elektron
áramlik át időegység alatt, ez érthető, de milyen energia az, ami a nagyobb
feszültségű oldalon nagyobb ?


Egyébként ha már ilyen mechanikai analógiát használunk, akkor számomra
adódik, hogy ez a rugózás, visszaverés belengjen, bekövetkezik ez egy
ilyen egyszerű esetben is, amikor a kondi kilöki magából a felesleget ?
(Most azt az esetet vizsgáljuk, hogy nincs Rgen és egyben továbbjut a tüske)

Igen, de ne energiával számolj, hanem töltéssel!



Nem, a tüske energiáját az ellenállás nyeli el. A kis tranziens ellenállás azt eredményezi, hogy "visszaverődik" róla a jel!



És itt látszik, hogy az energia vs. töltés különbségtétel igen lényeges! Hiába megy tovább a töltés a terhelésre, az energia tetszőleges mértékben csökkenthető.



Nem. Csak akkor tudna megjelenni, ha az impulzus ideje nagyobb lenne Rgen*C-nél.

Köszi

A betűnek megfelelő kapcsolás. Pl:
T: két sorosan kapcsolt L között egy C a földre
PI: Egy soros L előtt és után is 1-1 C a földre

Ha valaki elárulná mi az a "t" és a "pi" tag azt megköszönném .Adót egy párat építettem már FM sávba.Most egy 7W adóm üzemel és erre lesz végfoknak a fent említett cucc.

a kapcsolást nem értem.

Pafi lehülyézett, hogy mit kötözködök veled, csináld, ahogy akarod.

ebben egyébként igaza is van. Mint ahogy abban is, hogy "t" vagy "pi" taggal szűrd, akkor kevesebb kondi kell. Amihez nyugodtan használhatsz sorba kötött 400V-oskat. Funkinak is iagaz van, hogy egy ilyen adónál nem az a pár Ft költség számít.

kérdés: építettél már valamilyen adót? Ha igen, milyen sávon, mekkora teljesítménnyel?

> Ha a zavar a tápból jön, akkor számra a C is terhelésként jelentkezik.
Igen, ez ok.

> Ha a kondi impedanciája a zavar frekvenciáján Xc, és ez jóval kisebb,
> mint Rt, akkor a zavar kb. az Xc/Rgen-ed részére csökken.
Igen, gondolom a nagy freki miatt jóval kisebb lesz az Xc, mint a terhelés ellenállása.
Azt is értem, hogy emiatt elnyeli a tüske energiáját, de csak a folyamat első felében.
Miután a zavar kívül megszűnt, a kondi az alapállapothoz képest többlet-energiával,
és emiatt pedig a tápnál nagyobb DC szinttel fog rendelkezni, ugye ?

> csak a zavarjel pozitív része számít
Igen, én most olyan tüskére gondoltam, ami csak több, mint az 5V DC.

> ezért lesz egy DC komponense is amire már nem igaz, hogy Xc<Rt
Ezt nem értem. A kondi DC ellenállása csak állandósult állapotban végtelen,
de amíg feltöltődik erre az adott DC szintre, addig zérus. De mivel egy
ilyen tüske tranziens jelnek számít, a kondi el fogja nyelni az enerigáját, nem ?

> ezért a zavar lefutása után a zavar töltésmennyisége a kondiban marad
Kondiban egy adott DC szint csak akkor marad meg, ha kívül is ugyanez
a DC szint van, ami visszatartja a kisüléstől, de egy tüskénél, ami hamar
véget ér, mi tartaná a kondiban a többlet-energiát ? Én ezért gondoltam,
hogy akár csillapítás nélkül is képes továbbadni a terhelés felé, mert annak
biztos kisebb az ellenállása (a feszültség a kapcsain), mint a tápnak.

> Ezt a feszültségtöbbletet fogja kisütni a terhelés, delta_t idő alatt.
Azt értem, hogy ki fogja sütni, ez triviális, de addig is (illetve közvetlenül előtte)
ettől még a zavar által képviselt feszemelkedés (impulzus) meg fog jelenni
a terhelés kapcsain is, nem ?

Cortez!

Ha a zavar a tápból jön, akkor számra a C is terhelésként jelentkezik. Ha a kondi impedanciája a zavar frekvenciáján Xc, és ez jóval kisebb, mint Rt, akkor a zavar kb. az Xc/Rgen-ed részére csökken. (Izavar=Uzavar_be/Rgen, Uzavar_ki=Izavar*Xc).

Ez az egész azzal a feltételezéssel adódik, hogy a táp ideális, mindkét irányban tud áramot leadni. Ha ez nem igaz, akkor csak a zavarjel pozitív része számít, ezért lesz egy DC komponense is, amire már nem igaz, hogy Xc<Rt, ezért a zavar lefutása után a zavar töltésmennyisége a kondiban marad. deltaU=Qzavar/C. Ezt a feszültségtöbbletet fogja kisütni a terhelés, delta_t=Qzavar*Rt/Uki idő alatt.

T68m:Nemlehet megoldani kisebb tápfeszültségen, ez igyis épp elég kevés neki.Ez a cső 1.8KV érzi jol magát.Amugy fűt is eléggé, ventillátorral kell hűteni, de a htásfoka sokkall jobb mint a tranziztoros rf végfoké.Csőröl adalap itt: http://mydoom.atw.hu/GI7B.pdf
Kapcsolásirajz:
[/img]
Alul a -Ua tápnál azt a sok ellenállást, ampermérőt meg zennert elhagytam és úgy kötöttöm oda a tápfeszt.Amugy az ott elvileg egy rács feszültség beállító.

kanyarodjunk vissza a kezdőkérdéshez! Ha kisebb a feszültség, akkor nem kell neki 1200v-os elko, hanem csak 400v-os, ami kapható. MÁS: most fűtésre kell vagy adásra? elektromos munka nagy része ott fog elfűteni, ahol nagy az ellenállás, a feszültségesés. 300w a kimenő lesz, akkor mennyi lesz a fűtési érték? job, mint az antracité...

Valamiért az ewb 4.0-nál nem látszanak az alkatrészek... (XP miatt ?)


Az Rgen a táp belső ellenállása, amit te említettél.
Ha tehát a DC táp 5V-os, és a tüske 10, és mind2 ellenállás 5 ohm,
akkor először a kondit tölti fel a tüske, de aztán ki is sül ez a
többlettöltés a föld, és a dc-táp felé is az Rt ill az Rgen-en keresztül ?

gettobike!

Olyan nem létezik, hogy "nincs" benne brumm, csak azt mondhatod, hogy X dB alatt legyen. -46 dB egy elfogadható érték, ehhez 150-200 uF elég sima elkóból, vagy 22 uF + 1,5H + 22 uF. Ha még kisebb brummot szeretnél, akkor el lehet gondolkodni egy aktív szűrőn. (IRFP250, pár ellenállás, egy kondi és egy Z-dióda kell hozzá.)

T68m!

Ha a cső belső ellenállása nagy, akkor nagy tápfeszültség kell. Mellesleg a kisebb tápba sem kell kevesebb elkó!

Cortez!



A kondiból a tápba? Az egészet nem értem! Próbáld már meg fölrajzolni, és elmondani, hogy milyen áramról van szó! Az EWB 4.0-t javaslom rajzolásra.

bocsi, de én azt javaslom, hogy kisebb feszültségen old meg.

pafi pedig "pi" vagy "t" tagot javasol, a döntés a tied.

Tehát ha az ideális táp után egy soros ellenállást tennénk be, akkor már
ezen ellenálláson is folyna áram a kondiból a tápba ? Ha ez az ellenállás
ugyanakkora, mint a terhelés, akkor pedig pont feleződik ez az áram ?


És ha nem tekintünk el ? Hogy kell elképzelni ennek a tüskének a "mágneses oldalát", következményeit ?
Szintén egy tüske jellegű mágneses hullám alakul ki, és kezd terjedni minden
irányban, ez pedig minden vezetőszakaszban valamekkora feszültséget fog indukálni ?

Az erősítő 300W körüli.GI7B cső van benne .Hány uF javasoltok 1200V -on hogy ne legyen benne a vételben a brumm?

Na ja, de ha nem akar 20-30kW-os kimenő teljesítményt, akkor minek kV-os feszültséggel dolgozni? (visszatérve az eredeti kérdésre)

persze, hogy szűri.

Cortez!

Ha az ideális DC táppal sorban van egy ideális impulzus-feszültséggenerátor, akkor nincs mit számolgatni, összeadod, és megjelenik a kimeneten, oszt kész! Ideális feszültséggenerátorok feszültségét lehetetlen megváltoztatni párhuzamos kapcsolással!

De azt gondoltam, hogy hátha valami más, értelmes dolgot akartál kérdezni, ezért kértem pontosítást. A valóságban a zavarok valamekkora impedanciájú forrásból érkeznek, megérkeznek egy valamekkora impedanciájú terhelésre, és a két impedancia aránya adja meg a csillapítást. (Ha eltekintünk a mágneses csatolásoktól.)

T68m!

Egy RF illesztőtrafó nem egy nagy durranás, de impedanciát illeszteni akár egy darab tápvonallal is lehet.

Én is így gondolom, csak valahogy az volt bennem (ezek szerint tévesen),
hogy a sok kisebb-nagyobb kondi a tápon kiszűri az ilyeneket.

bocs, 25-30kW-osból sajnál. Legalábbis ha csak nem valami különlegesen sok ohm-os antennaillesztéssel dolgozik.

Tényleg, mekkora kimenő teljesítményt akarsz???

Pafi, Funki: Cortezt rátok bízom!

"Az impulzus mondjuk érkezzen a 230V felõl, gondolom ilyenkor simán el
fog jutni a pufferekig (de a kedvemért vegyük úgy, hogy most eljut...).

Tehát akkor mégiscsak megjelenne mondjuk az erõsítõ felõl nézve a tápvezetéken ez a zavar, ugye ?"

Mivel nem végtelen a kondi kapacitása, ezért igen. Na és?

Nem ezt tettem ? Ideális DC feszgenerátor + sorban vele egy impulzus
generátor + párhuzamos kondi + terhelő ellenállás, és ezt nézzük ideális szkóppal.
Ezen mi nem értehtő ? Nem hiszem, hogy még egy ilyen egyszerű példát sem értetek meg...


Csak mert szlengben beszélek róla gondolom még a lényeget érted.
Pl a "brumm van rajta" sem kifejezetten szakkifejezés, de gondolom azért érted mit jelent.
Ezt a fajta kötekvést nem szeretem... Ha tényleg nem érted az más,
de ezen nem lehet mit érteni, van egy táp (amin majd érkezik egy
feszültség-tüske) és a utána egy práhuzamos szűrő-kondi, aztán a
terhelés. Mi a terhelésen nézzük a feszt a szkóppal, a kérdésem, hogy
elvileg megjelenik e a szkóp képernyőjén a tüske, amit generáltunk
a DC szinten felül vagy nem. Ha nem világos valami, írjál!

Ja, hogy RF? Bocs, a megszokás...

1 kW teljesítmény mellett tényleg kb. 500 uF kell 46 dB jel/zaj viszonyhoz, viszont ha LC pi-taggal szűrsz, akkor már 50uF+500mH+50uF is elég. A tekercset egy öklömnyi EI magra meg lehet tekerni. Sőt teljesen kiszűrhető a brumm 100 Hz-es komponense a pi-tag áthidalásával (5 uF a tekerccsel párhuzamosan).

Lehetne kapcsoló üzemű stabilizátort is használni, de szerintem egy tekercs bőven elég ide.

Cortez! Az elektronikában van ellenállás, kondi, tekercs, feszültséggenerátor, áramgenerátor, dióda, stb... Ezek közül válogass, és kötözgesd össze a modellben! Olyan, hogy "jön a tüske", olyan nincs. Vagy feszültség, vagy áramgenerátor, adott jelalakkal, adott helyen az áramkörben.