Szia !
Tekerheted a trafót a rajz szerint , de ügyelj a menetirányokra és a kivezetéseknél a kezdet / vég megjelölésére.

Üdv.

Szia!
Hát én inkább továbbra is ezzel a kapcsolással csinálnám meg az erölködőt de akkor a trafó is stimmel meg minden?
Menetszámok mag drótvastagság stb.?

Biztos, hogy az anódon esik, hiszen az melegszik túl, ha túlterheled a csövet. Könnyen lehet, hogy a részecskebecsapódás okozza. Ez olyasmi, mint a villamos ív. Magán az íven csak kis feszültség esik (10V nagyságrend), a maradék az ív-fém átmeneten lép fel.

Üdv,
Jimi

A katód és az anód közötti több száz volt min esik? A köztük levő légüres téren. Az áram is ezen folyik. Ebből kiszámolható egy ellenállás (az adott munkapontban ), amin az átfolyó áram hőt termel, vagy nem? Azt nem értem, hogy nincs részecskemozgás, akkor honnan van a hő (ha van egyáltalán)? Az anód ellenállása mivel egy darab feketére galvanizált rézlemez, nagyon kicsi, ezért az átfolyó áram nemigen melegíti. Talán a becsapódó elektronok mozgási energiája?

Ja, én is úgy tudom, hogy ha huzamosabb ideig nincs katódáram, de a fűtés azért megy, akkor fellép a katódmérgezés jelensége. Valami olyasmi lehet az oka, ha jól emlékszem, hogy normál működés során a katód felülete lassan, de folyamatosan roncsolódik és ha van valamekkora katódáram, akkor a kilépő elektronok ezeket a roncsolt részeket, folyamatosan, apránként leszakítják így a katód emmisszió képessége sokkal kevésbé csökken (természetesen a véges élettartamon belül). A túl nagy katódáram pedig nagyon felgyorsítja ezt a folyamatot és így rövidítve meg a cső élettartamát.

Tehát érdemes lehet egy szerény munkaponti áramot beállítani a nem használt csőfélre is.

Üdv,
Jimi

Ha egy ilyen ECL86 (vagy PCL86) elektroncsonek csak a pentoda reszet szeretnem hasznalni, akkor a triodas reszevel mit kell csinalni? Ugy tudom, hogy az nem teljesen jo megoldas, hogy csak ugy log a levegoben a trioda resze, mert ha csak izzik a katod, es az anodon nincs semmi, akkor karosodhat az anod. Azt hiszem, ezt hivjak katodmergezesnek. Vagy anodmergezes? :-)
Mintha ezt olvastam volna valahol ...

Hello !

Megnéztem a csövek adatlapjait , valóban nem teljesen azonosak , de ha ezzel építed meg ezzel is működni fog. Ha keresgélsz , biztosan találsz még több hasonló kapcsolást akár méretezett trafóval is .

http://www.mif.pg.gda.pl/homepages/fran ... /ECL86.pdf
http://www.mif.pg.gda.pl/homepages/fran ... /PCL86.pdf

Üdv.

Szia!
Értem.
Tehát akkor erre tekerhetem azt ami ott legalul van a képen de ennek a menetszámait használva csak a tekrcsek sorrendje legyen úgy ugye?
Erre gondolok: http://www.jogis-roehrenbude.de/Verstaerker/ECL86.gif mármint ,hogy a trafóban a tekrencsek így legyenek.
Így jó lesz?
Vagy ezek a menetszámok is jók hozzá?
Ja azt nem is mondtam ,hogy én PCL-86-tal akarnám csinálni annak más az ellenálása...
Akkor mennyik legyenek a menetszámok?

Szia !

Ezzel már próbálkozhatsz , a nagyobb vas jobb basszus , vastagabb huzalt használhatsz , jobb hatásfok stb..

Üdv.

Hy el-34!
És egy EI-65 nemjó kimenőnek?
3cm pakettvastagsága és kb. 2.5cm széles a mag.

De csak adott munkapontban.

Üdv,
Jimi

Mivel ez soros kapcsolás (katód - vákuum - anód), így az fog a legjobban melegedni, amelyen a legnagyobb feszültség esik. A vákumban nincs ami akadályozná az elektronok mozgását, így feszültség sem nagyon esik rajta. Azt mondjuk én sem tudom, hogy pontosan mi az a fizikai jelenség ami melegíti az anódot (talán maga az elektronbecspódás?). A katódot szintén nem nagyon melegíti az anódáram szerintem, mert az elektronok kilépési munkáját a katódfűtés biztosítja.

Üdv,
Jimi

Pontosabban: ...nincs hővezetés...

A vákumban mi melegedjen?
A hő nem más mint az atomi részecskék rezgésének átlagos sebessége.Az abszolut 0 hőmérséklet azért az,mert ott megáll a részecskék mozgása anyagi minőségtől függetlenül.A cső fala azért meleg mert a kilépő részecskék ennek ütköznek neki és átadják az energiájukat.
A vákumban is van mozgás ha fűteni kezdjük a csövet,csak alapállapotban nincs benne semmi.
A világűrben nincs hőterjedés mert igen ritka az anyag,de pl.a Napból érkező fotonok(kiáramló részecskék ill. elektromágneses hullámok) elnyelődése akár több 100 fokra is felhevítheti az ott lévő testeket pl. műholdak nap felöli oldalát.
Üdv.

Ok, akkor innentől engedélyezem a rövidebb vákum használatát is !

Akkor ki tudjuk számolni a vákuum ellenállását is

Akkor egy érdekes kérdés:

Ugyebár az anód és a katód közötti vákuumon esik pár száz volt, és folyik néhányszor tiz milliamper. E kettő szorzata mint disszipációs teljesitmény fűti a csövet. De akkor miért nem az anód és katód közötti vákuum melegszik?

Pontosabban: vákuum.

De, de ilyesmire. Mégiscsak más közeg a fémek meg a vákum.
Arra gondoltam, amikor a vezetőből ki, vákumba be, aztán vákumból ki, fémbe be ugrál.

Mire gondolsz?

A becsapodas melegiti az anodot, de ez elhanyagolhato az anod-disszipaciohoz kepest. Az elektronok akar vissza is tudnak csakodni az anodrol, ha tul nagy az anodaram. Ezert talaltak ki a tetrodakat, es a pentodakat.

Vagy nem ilyesmikre gondoltal?

A csöveknél nincs semmi mellék-jelenség azzal, hogy az elektronok ki vannak lőve, aztán meg becsapódnak ?

Egy haverom meselte, hogy nemelyik allat gitaros szokta annyira hajtani a csoveket, hogy izzik az anod. Mint a kepeken. Azt mondta, hogy igy lagyabban torzit.

Mindig szerettem az EL84-et! Ugye milyen sokat kibír?
GU50-et láttam adóban behorpadni

Annyira sokaig nem jarattam igy. csak amig fotoztam. Valami lerobbant regi cuccbol lettek kitermelve az EL84-ek. Ezek ilyen teszt-csovek, elesben nem ezeket hasznalom. Egyebkent, pentodakent akartam bekotni oket, de valahogy nem jott ossze :)
Egyebkent, kb 20W-t disszipalt az anod.

De ezt a behorpadast mar hallottam mashol is. Majd valami total rossz csovel kiprobalom :))

Behorpadt legalább az üvegbúra?

En meg ilyet terveztem:
http://sziget.mine.nu/~danko/aramkor/tu ... ot-225.png
Egyelore csak szimulatorban probaltam ki... :)
Az ECC85 helyett E88CC es PCC88 lesz majd, csak a programban nem irtam at meg. kb 4mA-t allitottam be az LTP-be agankent.
Majd egyik nap atdrotozom a deszkamodellt, es kiprobalom :)

Egyik nap nagyon ugyes voltam:
http://sziget.mine.nu/~danko/aramkor/tu ... cn7916.jpg
http://sziget.mine.nu/~danko/aramkor/tu ... cn7917.jpg
http://sziget.mine.nu/~danko/aramkor/tu ... cn7918.jpg
:)))

Brutál triódás erősitő:

http://www.geocities.com/TimesSquare/1965/pp3cx300.html

Én csináltam ilyesmit, és kijelenthetem, hogy jól működik! Azt tudni kell, hogy az elmelegitett teljesitmény ugyanakkora az ellenálláson, mint az áramgenerátoron. Én egy áramgenerátor-diódával oldottam meg:

http://www.microsemi.com/datasheets/1N5283_5314.pdf

Tulajdonképpen egy FET-es áramgenerátor. Az előnye abban van, hogy nem kell olyan nagy negativ előfeszültség, pár volt elég neki.

A PP erősítő kimenőjéről beszélünk! ?
Itt van : http://www.jogis-roehrenbude.de/Verstaerker/ECL86.htm
Mivel nagyobb teljesítményre készült , a szimmetria miatt osztott csévére...
nagyobb vas is kell.

Hát a VT-ben is ilyen mag van ilyen pakettvastagsággal és a primerje:3000 menet 0.15mm-es drótból a szekunderje 70 menet 0.6mm-es drótból és van egy brummkompenzáció 100menet 0.15 drótból.
Nem is emlékszem mit is mondtál ezen hány menet is van meg milyen drótból?
Szóval akkor erre ráférne a trafó vagy nem?
Csak azért kérdezem mert mintha 2700menetre emlékeznék vagy mennyire de lehet valami vastagabb drótból és ezért nem férne rá....

Sajnos kicsi hozzá , szerintem nem férne rá a megfelelő menetszám.

És akkor ehhez olyasmi mag nem jó ami a VT R-4350ben van?
Abban EI-54, E-10 van.

Igen arra gondoltam .

Hát ami a PP-s erősítőnél a lap legalján van ott van egy kimenő is megtervezve vagy te nem arra gondoltál amikor mondtad ,hogy ezen a lapon is találhatok kimenőhöz rajzot?

Sziasztok!


Milyen parameterei javulnak egy erositonek, ha a LTP -be "alulra" nem ellenallast teszek, hanem aramgeneratort?

Nos az előző kérdésemre megtaláltam magam a választ.

Viszont nem jövök rá, hogy a kapcsolási rajzból hogyan lehet nyákot csinálni. Látom, hogy "linkelni" lehet a kapcsolási rajzot, de nem tudom, hogyan tovább. Illetve lehetne importálni netlistet, de azt meg nem tudok a kapcsolási rajz szerkesztővel csinálni.
Mire nem jövök rá?

Üdv András

Bocsánat az "off"-ért, de végigolvasva a topicot láttam, hogy többen is ismeritek az ExpressPCB-t. Én most keresek magamnak PCB tervező progit, és ez jó jelöltnek látszik. Azt kérdezném, hogy ha magam készítek komponenst, hogyan lehet elérni azt, hogy a szöveg ne érjen a komponenshez. Próbaképpen "felbontottam" az egyik ellenállást, majd újra komponensként jelöltem, és akkor már annál is eltűnt a távolság a rajz és a betüjel (komponens ID) között.

Üdv András

Ja a cső többféle módusban (anód-rács kapac, segérdrács) is képes berezegni nagyfrekin, ami 500MHz is lehet, így jóhogy a szkóp nem jelzi.

Van olyan ruszki adócsövem amiben nincs getter, hanem vszínűleg más módszerrel hozták benne létre a vákuumot, az nem mutat kékes fényt semmilyen nagyfrekire. Így arra gondolok, a csőben maradt kis mennyiségű gáz, ill. fémionok okozzák a jelenséget.

A cső öregedésével az elektródok párolgásával a jelenség fokozódik, és már fellép normál üzemi körülmények között is. Erre mondják, hogy öreg, "gázos" a cső. Érdekes hogy a legtöbb cső így megy tönkre, és nem a fűtőszál szakad meg, ahogy azt sokan hiszik...

Érdekes még, hogy vadi új csöveknél is felléphet, ez vszínűleg annak köszönhető, hogy nem volt tartósan üzemi hőfokon üzemeltetve, és ennek köszönhetően a getter még nem fejtette ki a hatását. A jelenség pártíz üzemóra után csökken. (én így láttam) Nem erősítő volt, kis oszci.

Szerintem 350 V és 25 mA kb. jó beállitás. Az ellenállások fontosak, még ha elsőre értelmetlennek tűnnek is. Ugyanilyen nagyfrekis gerjedést a meghajtó csövek is tudnak okozni, oda is kell ellenállás a rácsra. A különös, hogy az ilyen gerjedés szkóppal sokszor nem kimutatható, csak a kékes fény jelzi. Viszont az erősitő hangjára rossz hatással van...

A csövek sosem hidegek... sztem nem sok. Sötétben nézd meg, nem izzik-e az anód.

Hello!


Az nagy gond, ha a cső üzem kozben 140fokos? :) Lemertem a multimeterem szondajabal :)

Az ellenallasokkal jatszadozom majd a hetvegen. Köszi a tippeket!

A kékes fény oka nagyfrekvenciás gerjedés. Meg lehet szüntetni soros 100 ohmos ellenállással közvetlenül a cső rácsán. Gondolom, a segédráccsal sorban van ellenállás...

Azért még érdemes kipróbálni, ha nem is ultralineárhoz van a trafód, kösd a G2-t a soros ellenállással a +-ra. 350V anódfesznél a szép kék fény éppenhogy a vadiúj csöveknél látható, és kivezérlés hatására csökken. Kitűnő kivezmérő: amikor épp eltűnik, általában akkor kezd torzítani kár hogy nem hiteles, mert korfüggő...

Hello!

Ismerem azt az oldalt, meg azokat a kapcsolasokat. Sajnos nem olyan a trafom, nincs leagazasa a primernek.

A tapfesz uresben kozel 350V, de igy, 12mA-s nyugalmi arammal 337V.

A z adatlap alapján 26mA csövenként AB beállítás 300V táp esetén , ehhez kb. 270R katódellenállás szükséges.
Nem tudom Te mekkora tápról nyomatod.

Itt találsz DC csatolt megoldásokat : http://www.wdehaan.demon.nl/mono/mono/el84dc.html

Belottem 12mA -ra a nyugalmi aramot, bar meg igy is forro a cso. De mar szol! :-))
Koszi a tippeket!!

Igenigen, azota mar kezdtem rajonni , hogy mit kell buheralni rajta.

Mi az "ajanlott" nyugalmi aram, ha AB-osztalyban szeretnem jaratni?

Persze ez a tápfesztől is függ , de szerintem is sok , ha AB bellításban akarod üzemeltetni, növeld meg a katódban lévő elllenállás értékét .

40mA a nyugalmi aram. Nem sok az egy kicsit? :) Ha jol tudom, kicsivel kevesebb mint 50mA -t tudnak az EL84-ek.

Igy mar ertheto, hogy miert ilyen baziforro :)

Ha nem használtak , nem hiszem , bár lehet.
A katódokon mérd meg a feszültségeket , ebből megtudod mekkora árammal járatod a csöveket , ha naggyobb nyug. arammal nyúzod lehet forró,esetleg az anódjuk is felizzik.