Hello,

most nemtom eldönteni, hogy ezt viccnek szántad-e, vagy komolyan írtad, de azok a telepek csak a negatív rácselőfeszt szimbolizálják, a valóságban nem lennének ott telepek, a hagyományos módon jutna a rácsokhoz az előfesz. Rajzprogival így tudtam csak megoldani, és nem akartam túlbonyolítani a rajzot.



Ezt nem értem!



Hello,

az a kaszkódfokozat csak azért van ott, hogy a második differősítő azonos tápfeszről járjon. El is lehet hagyni a kaszkódot, a gyakorlatban kiderülne, hogy mennyire problémás a különböző anódfesz a differősítő csőfeleinek.

Köszi a hsz-eket, Spafi és Tanulo2!

Egyébként lehet, hogy összerakok egy lebutított, egyszerű verziót, végülis nem múlik rajta semmi, "próba-cseresznye", ahogy Funk mondaná. Csak időm lenne rá...

edl!

Miért mondod, hogy nem működne? Csak antianyagból kell készíteni a csöveket!

Az sem nagy probléma, hogy a rács-katód közti telepekkel rövidre zárod a végcsövek vezérlését.

edl!
Nem rossz az ötlet,de a kaszkód nem igazán tud meghajtani semmit.
Ha utánabiggyesztesz egy katódkövetőt akkor már talán jó lenne otl-hez is.
Amúgy a ciklotron kimeneti kialakításnak számos előnye van a tiédhez képest,én nem használnám így.
De azért gratula!
Üdv.

Hu, de hulye vagyok, reggel zuhanyzas kozben jutott eszembe, mikor a rajzaimon gondolkodtam, hogy ket-ket trioda (a masodik differosito es a feszkiegyenlito kaszkodfokozat) fejjel lefele van berajzolva. Majd javitom a rajzot, igy termeszetesen nem mukodne semmikeppen.

Kedves SMA.

Abban valoban igazad van, hogy a trafo tekercseles (legyen szo akarmilyen tekercsrol), nem eppen leanyalom ami nagy figyelmet es korultekintest igenyel. Nekem egy hazilag barkacsolt tekercselom van(kezi meghajtasu, nem motoros), amelyet ellattam egy szamlaloval, igyhat legalabb annyival konnyebb a dolgom, hogy nem kell kozben meg szamolnom is. Ami a meneteket illeti, egy ido utan nekem is esik ki a szemem, ezert van ugy, hogy akar 1 vagy 2 napig is eltokolok egy trafoval.

Halozati trafot nem olyan nehez csinalni. Meg kell tekerni a primert (240V-ra...esetleges kivezetessel 115-nel), majdpedig szekundernek a futest es az anodot. Ilyenkor meg lehet sporolni is a drottal, hiszen, ha 2 oldalu egyeniranyitasra van szukseg, akkor ki lehet cselezni, hogy nem tekerem meg 2x a 250V-ot, hanem megoldom egy athidalassal.
A kimeno trafo valoban rizikosabb, hiszen nem mindegy, hogy 2 lampa vegzi a vegerositest, vagy 1. Es termeszetesen az sem mindegy, hogy a vasmag tetejet siman illeszted a tobbi reszhez, vagy papirral kell elvalasztani.

Az is igaz, hogy en ra voltam kenyszerulve a hazi tekercselesre, mert nekem nem volt penzem megvenni az uzletbol. De termeszetesen, aki megteheti, annak en is csak javasolni tudom, hogy vegye meg keszen.

Ötleteim, félvezetős topológia alapján:

http://edl.uw.hu/tube.gif
Az az izé ott a kimeneten egy leágazásos takaréktrafó akar lenni... A rajzolóprogimmal csak így tudtam kivitelezni.

http://edl.uw.hu/tube_otl.gif
Ez az OTL változat, kimeneti trafó nélkül. Így persze csak nagyimpedanciás hangdobozt tud hajtani.

Igazából ez csak két egy elméleti ötlet, csak úgy bedobtam, nem hinném, hogy bármikor is eljátszogatnék velük a gyakorlatban.
Azért természetesen várom a megjegyzéseket. Ha ezek már létező topológiák (mármint csövi változatban), akkor bocs. Igaz, félvezetősöknél is fehér holló az ilyen kialakítás...

OFF TOPIC
Azon spekuláltam, hogy kipróbálnám ezt a trafót egy mosfetes source követő után. A fesz. erősítést a (kb. 100-200VA-es Hypersil) trafó végezné. A bemenetére ugye kb. 2 V menne a CD-ről v. DVD-ről. A kimenetére szintén mosfet kerülne. 12-szeres feszültségerősítéssel. Akkor próbáljam meg a 8ohmot megcélozni?
ON TOPIC

Kedves istipisti ésTöbbiek!

Ehhez ismerni kellene több adatot a trafóról.
Kisebb el-illesztés nem nagy gond, teljesítménycsökkenést okoz elsősorban és a trafó egyéb tulajdonságaitól függ az átviteli minőség.
Ha Te most arra célzol, hogy 200 Ohm-os generátor-impedanciáról hajtod a 8 Ohm-os bemenetű trafót, az nem lesz jó.
A trafó fő célja az illesztés, itt már ekkor nem beszélhetünk illesztésről.
Üdv! SMA

Sziasztok!

Egy elméleti kérdésem lenne:
Adott egy sztatikus kimenőtrafó; a 8-ohmos oldal a bemenete és felfele transzformálja a feszültséget. Az áttétel mondjuk 40-szeres.
Tranyós végfokról meghajtva az átvitel alsó határfrekvenciája biztosan lemegy 20Hz-ig. Mi történik akkor, ha nagyobb belső ellenállású generátorról hajtom meg? Mondjuk 200-300 ohmosról? Befolyásolni fogja-e a frekvenciaátvitelt, és ha igen, akkor hogyan? A szórt kapacitások miatt ugye a felső határfreki ugye lejebb fog csúszni. De mi történik alul, a mély hangok tartományában?

Kedves Rang3r és Többiek!

A csöves erősítőnek a kimenőtranszformátora nem egyszerű, ha jó minőséget akarunk elérni a teljes hallható tartományban.
Nagyrészt a kimenőtrafó szabja meg a minőséget, döntően viszont a komplett készülék a felelős a hangzásért.
Az a jó és a rossz is egyben, hogy egy csöves erősítőn nem lehet spórolni az anyaggal, ha jót akarunk.
Ha jó anyagokból építkezünk és jól, akkor jó lesz a végeredménye.
Sokakat az tart vissza a kimenőtrafó házilagos elkészítésétől, hogy bonyolult felépítése és elkészítése nehéz feladat, pláne kézzel tekerni és számolni. Több egyforma darabot nem is lehet így készíteni, sok munka van vele.
Érdemes ezt a tekercselést olyan szakemberre bízni, aki tud egyforma trafókat készíteni és jól.
Egy-egy darabot Énis megtekerek, ha muszáj, de inkább tekertetek, az hamarabb készen van és eddig mind jó volt.
Üdv! SMA

Hello mindenki.
Olvasom itt a hozzaszolasokat, valoban nagyon erdekesek, de lenne egy kerdesem...
Ha mar egyszer olyan dragak a halozati vagy kimeno trafok, vagy csak nehezen lehet beszerezni oket...akkor miert nem tekercseltek ti magatoknak?
En eddig allitottam mar ossze 2+1 -es illetve 4+1 -es mono erositoket. Mindegyikbe en tekercseltem a halozati, es a kimeno trafot is.

Én is köszi!
Az egész még eléggé elnagyolt,de az elképzelés talán látszik.
Végülis arról lenne szó,hogy az otl topológián túlmenően a hangszóróáram adja a vezérlőjel bizonyos részét.
Egyenlőre úgy tűnik hogy az impulzusok,négyszögjel tetszenek neki,a többi átlagosnak mondható.A visszacsatolás növelésével nő a torzítás is.
Üdv.

Köszi, így máris más

http://img.tar.hu/tanulo2/img/17698755.gif#3
http://img.tar.hu/tanulo2/img/17700371.gif#3

Tanulo2!

Éedekelnének a rajzaid, de nagyon rossz a felbontásuk Legalábbis az én szememnek...

Az áramkörbe ebben a formában építettem be az áramvezérlés elvet:

http://img.tar.hu/tanulo2/size2/17700371.png

Így nagyobb a torzítás,de érzékenyebb a bemenet,mivel pozitív a visszacsatolás.Ez a visszacsatolás változtatható lesz egy potméterrel.
Üdv.

Jelen pillanatban itt tartok az otl erősítőmmel:
http://img.tar.hu/tanulo2/size2/17698755.png
Üdv.

Biztos azért nem vagyok benne, de szerintem nem tanácsos túllépni a katódáram határértéket, főleg nem ennyivel, még abban az esetben sem ha nem folytonos ez az érték (mint pl. a munkaponti áramnál). Itt ugye nem csak arról van szó, hogy túlmelegedhet a katód, hanem az emissziós-képesség csökkenése gyorsul fel. De az említett fél amper csövenként (értelemszerűen csúcsban) is csak 16 W eff.-et eredményezne 8 ohmon. (Mondjuk ez már nem is olyan rossz )
Másrészt nem tudom miért erőlteted a pentóda beállítást? A kivehető teljesítményt úgy is az elérhető maximális katódáram fogja korlátozni (AB osztályban), az anóddisszipáció jóval a megengedett érték alatt lesz. Ráadásul, ha az anódkörbe rakod a terhelést a nagy belső ellenállás miatt (pentóda beállítás) jóval nagyobb jellel kell hajtanod a végfokot, mint ami a terhelésen megjelenik (az erősítő tulajdonképpen "gyengít" feszültségerősítés szempontjából). Ahhoz, hogy egységnyi legyen a feszültségerősítés 8 ohm-os terhelés esetén 125 mA/V-os meredekségre lenne szükség.

Üdv,
Jimi

Ezzel detto igy voltam en is. "huu, epitek 2x100W-s csovi vegfokot". De elotte bemelegitesnek osszeraktam egy EL84-es kapcsolast, hogy azert ne rogton a melyvizbe ugorjak. Aztan itt derult ki, hogy boven sok lesz az a 100W. Raadasul, pentodakent bekotott csovekkel, ami mar nem olyan jo.

2x20-30W (majd amennyi sikerul :-)) )az uj cel, triodaba kotott PL509-ekkel.

Szvsz kisebbel kezd, sot, akar egesz kicsivel (<10W), aztan majd meglatod, erdemes-e tovabblapni.
Ez a watt-orulet csak a felvezetoseknel "legitim". Ott akkor is jol jon, sot, kell a tobbszaz watt, ha egy 10W-os erosito is eleg lenne, es csak 1W-on hallgatjuk. Ennek az okait ismerjuk.
A csovik tok masok, ott felesleges 20W fole menni (nem veletlen, hogy a nagy csovigyartok kb. 25W fole nem is mennek (persze ma, a nagy erzekenysegu falaknal csak a par W divik), kiveve az extrem eseteket, de az szerintem mar csak parasztvakitas kategoria.)
A masik a penzkerdes. Nemtom mennyit akarsz ill. tudsz raszanni, de akkor gondolkozz szazezrekben, es sok, nagyon sok munkaban! En speciel nem kezdenek vbele, de ez csak az en hulyesegem, tudom, es nem is kovetendo. Inkabb csinalok 50000-ert egy jo felvezetoset, mint 500000-ert egy jobb csoveset.

UH! 150-200W csovessel? Akkor az tenyleg ruhasszekreny meretu lesz. De az csak a tapja lesz! :-)

2x5wattos vegfokot barkacsoltam magamnak deszkalapra, es vacadek somogyi-mnc hangfalakon(tehat nem tul erzekenyek) tokeletesen elegendo szobahangeron ez a 2x5W. Max hangeron mar tul sok is.

Hi Fülig!
Igen max anódfesz mellett,de 150V-nál kb fél amper kivehető a csőből.
Pentóda beállításban kijön belőle aminek kell.
Üdv.

tanulo2!

A HAM bazár adatlapja szerint ( http://www.radiovilag.hu/images/PL504.pdf ) a max. katódáram 250 mA. 8 csőnél, ellenütemben 1 A-es max. kimenő áramod lesz. Ez 8 ohm-on csak 8 W csúcs, 4 W eff. Szerintem a 150-200 W kimenő teljesítmény spéci csövek nélkül OTL-ben felejtős.
Ezen felül, szerintem, inkább katódkövetős véget érdemes építeni, hogy elfogadhatóan alacson legyen a kemenő impedanciája az erősítőnek. Persze trafó nélkül már lehet átfogó n.v.cs.-on is gondolkodni.

Üdv,
Jimi

Sajnos megalomán vagyok,úgyhogy 150-200W.
Ha netán valaha sztatikus hangfalam lenne,akkor nem jön rosszul a graft.
Ehhez csatornánként 2*4 db.pl504-re van szükségem és 700VA-os toroidtrafóra(ilyen van kéznél).Tápszűrésre kb.10000 uF-ot gondoltam.
Üdv.

Tenyleg, nem is kerdeztem meg a teljesitmenyt! :)
Hany watt kellene?

edl!
Ez valami ruszki csoda.
Valószínű az enyém is kb. ekkora ruhásszekrény lesz sajnos.
Danko!
Mert a triodás üzemből nem tudok kivenni akkora kakaót,ultralineárból sem,de lehet hogy megoldom valahogy az átkapcsolhatóságot.
Rajz még nincs az csak most készül a fejemben,aztán meg a CM-ben.
Elöljáróban annyit hogy valszínű j-fet bemenete lesz(talán ez lesz az egyetlen tranyó benne).Aztán egy kaszkód áramgenerátoros fokozat,majd difierősítő,meghajtó és vég.
2*170V táp,paralell topológia.Az áramvezérlést az eddigiektől eltérően valahogy a visszacsatolásba fogom beilleszteni,de még nem tudom a pontos módját,majd a szimulátor segít dönteni.
Üdv.

tanulo2:
Miert pentoda uzemmod?
Kapcsolast tudnal mutatni? :-) megneznem...

kicsit OFF

diszkrét...

Hi!
Pentódában gondolkodom,pentóda üzemmódban.
Nem annyira drága mint gondoltam.
1 pl504 1700Ft.
Igaz kell belőle 16db de még így is olcsóbb mint egy jó kimenőtrafó.
A fűtés brutális energiákat vesz fel,very-very hot!
Más tipp?
Üdv.

Aham. És a kimeneti fesz és áram tartománya, ami le tud adni kb mekkora ?
Ennyi kimeneti cső meghajtása, fűtése, nem kis feladat lehet...

Itt is van egy-s-más:
http://www.audiodesignguide.com/otl/

Ugy hatgyhato el a trafo, hogy 2 szatyorni csovet kotsz parhuzamosan, igy mar eleg jo alacsony lesz a cucc belso ellenallasa.
Hatranya: 2szatyor cso" kell, ami nem 2 filler. Ezeket bizony futeni kell, ami sok cso"nel komoly teljesitmeny mar. Plusz az anodfesz, es a nyugalmi aram miatti disszipacio.

Bar, a Sonido -nal olyan impedanciaju hangszorot csinalnak, amit csak akarsz, bizonyos hatarok kozott. Asszem 40ohmosat is tudnak. Igy mar nem is kell annyi sok cso" parhuzamosan.

Itt egy érdekes olvsmány:
http://www.audiodesignguide.com/otl/aria.html
egész jól leírja az OTL elvét.

Egyébként OTL-ről fel tudna valaki homályosítani ?
Hogyan hagyható el a trafó, mi az alapja, milyen kompromisszumokat kell emiatt megkötni, stb...

Hello!

Pentódák közül valóban kimondottan alkalmasak OTL-be ezek a PL5../EL5.. "TV-csövek".
Ha nem csak pentódában gondolkodsz, 6C33C-B. Csak bírjad fűteni:)

Sziasztok!
Lehet egy kérdésem?
Otl-hez milyen pentódát javasoltok.
Én PL504-re gondoltam.
Üdv.

Na igen, ez az amire nem gondoltam. Így már tisztára logikus.

Üdv,
Jimi

És szerinted akkor itt Danko kollégának a fűtéstől izzott az anód?

http://sziget.mine.nu/~danko/aramkor/tu ... cn7916.jpg
http://sziget.mine.nu/~danko/aramkor/tu ... cn7917.jpg
http://sziget.mine.nu/~danko/aramkor/tu ... cn7918.jpg

Biztos túlfűtötte szegényt

Spafi!
Hanem miről?
A melegedés okát az anód-katód feszültségesésben kerestétek ahogy látom.Ezért szóltam hogy nem kell ahhoz fesznek esni hogy melegedjen.
Üdv.

Szia!
Aha nekem tetszik ez a kimenő lehet ezt csinálom hozzá mert ahogy írtad több előnye is van.

Szabad, de minek? Triviális, de nem erről volt szó.

Oshifis,Spafi!
Ha szabad megjegyeznem,a cső akkor is melegszik ha nem kapcsolunk az anódra feszültséget csak a fűtőszálra.
Üdv.

http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/i ... Alagut.htm
http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/i ... agutK1.htm

oshifis!

Ahogy írod, a vákuumon esik a feszültség, viszont ez nem jelenti azt, hogy az ott rögtön hővé alakul! Az ott fellépő teljesítmény mozgási energiává alakul, és aztán ezt a mozgási energiát az anódon adja le.

Sziasztok!
Épített már valaki kimenőtrafó nálküli erölködőt?
Tényleg a kimenőtrafó adja meg a csöves lényeget?
Üdv.

Csak a trafó miatt mutattam ezt a kapcsolást , PCL86 csőhöz UL kivezetésekkel , ez amit Te is szeretnél és könnyebben kivitelezhető trafó van az ábrán , a vasmag mérete is hasonló mint amit használni szeretnél.


Üdv.

De ez a kapcsolás bonyolultabb jóval, vagy csak a trafót gondoltad ,hogy ilyet tekrjek?

Szia !
Ezt találtam : http://www.fonar.com.pl/audio/diy/audio ... ster12.htm
http://www.fonar.com.pl/audio/diy/audio ... /schem.gif

Talán itt jobban átlátható a kimenő és PCL86 UL kapcsoláshoz.

Szia !

Ezért is hívtam fel a figyelmed erre , de a rajzból és a trafó ábrájából adódik.
Ha sorosan kötöd a tekercseket K-V mindig , ha párhuzamosan K-K V-V , a rajzból láthatod melyik tekercset kötik sorosan és párhuzamosan.
http://www.jogis-roehrenbude.de/Verstaerker/ECL86.gif A primer mind sorasan van kötve , a szekundererek már párhuzamos és soros is.
Üdv.

Szia!
OK értem!
A rajzon nincs megjelölve ,hogy melyik legyen a kezdet/vég vagy csak én nem látom?
Mármint az erősítő rajzán ,hogy melyiket hova kössem.