Balu1 ugy latom harcos LCD parti vagy! Jomagam 107es TVre vagyom, amit nem tervezek 3-3,5 metertol kozelebb nezni. Ultem eleget hi-fi boltokban eldontendo a dolgot, legutoljara eppen tegnap egy kivetitos LCD Sony elott. Fekete helyett kekben jatszo szint lattam normal megvilagitas mellett. Ekkor a pupillam meg nem is volt osszeszukulve, mi lenne, ha sotetben neznem?
Plazmanal az altalad hosszan ecsetelt "kulonallo keppontok" kerdeskör fel sem merult. Elvezheto elokepeket lattam jo minosegu forrasbol. Sajnos ekkora meretnel kijon még a DVD szabvany gyatrasaga is! De ez nem a plazma hibaja. JA, kepzeljetek, lebuktattam a mediamarktot tegnap, mikoris egy plazma moge eldugva megtalaltam a demofelveteleikhez hasznalt kutyut. Egy nagyteljesitmenyu HD streamerrol mentek a demo mozik, tavolrol sem DVDrol. Lehet, hogy nektek ez nem uj, en meg voltam lepve. Kicsit nyilvan minden vasarlo csalodott lesz, mikor hazaviszi a brillians kepu plazmajat, vagy LCDjet es otthon a kommersz masolt DVDrol nem tudja majd ugyanazt a kepet kapni. Szoval tekintelyes mennyisegu LCD es plazma bamulas utan nekem a plazma a nyero. Tiszteletben tartva az LCDs drukkerek velemenyet is.

Mondom: TV adás... Azt láttál már rajta? Ha Neked az éles, akkor nem tudod, mi az éles
576 sort 768 soron nem lehet élesen ábrázolni, csak interpolálva, homályosítva.
A fátyolhal gondolom a maga 1024×768 (LCD TV natív) felbontásával még jó, hogy éles volt
De a TV-kép továbbra is olyan, mintha fel lenne festve, és az analóg TV-jel miatt mégcsak nem is nyugodt (ez egyébként éppen a nagyon vékony képponthatároló (spacer) miatt látszik ennyire).
Szerintem ha látnál egy SED kijelzőt, dobnád az LCD-t

Egyébként a TV normál felhasználás esetén az átlója min. 3-4×-es távolságáról nézendő, nem 10cm-ről. A kutyát nem érdekli, hogy néz ki 10cm közelségből, de az LCD-n a TV-kép sajnos messzebbről sem jó. Csak DVD-t és natív anyagot éri meg megnézni rajta.
Ha pedig nem figyelsz a számokra (felbontás) és a geometriára (a kör négyszögesítése ), akkor meglehet, Téged nem zavar a mozgó kamerás filmrészeknél az, hogy az épület hullámzik (mintha bizonyos helyeken kinyomnák a képernyőből), a felülről lefelé mozgó kamera esetén a kép felül láthatóan összenyomódik, vagy megnyúlik, egy ajtó félfája függőleges helyett felfelé egyre íveltebb a kép széle felé (ezek tipikus flat CRT hibák). Ez nagyon számít! Ha tényleg nem számítana, akkor vennék vörös, zöld és kék villanykörtét és azt nézegetném
Én ugyanakkor szeretek a földön járni, egy 32-40"-os téglalap sosem fogja velem elhitetni, hogy ő a valóság, mert tudom, hogy csak némi műanyag, tranzisztor és fénycső keltette fényjáték. Ha ennyire áradozol az LCD-TV-kről, félő, hogy a látottak is megtévesztenek és megvezetnek. De ez már a "mosóporreklám" téma
(Remélem, nem sértettelek meg, eszem ágában sem volt!)

Üdv!

A kép elkenésről csak annyit, hogy olyan éles képet sehol nem láttam mint az LCD tv-n. Ha ez ilyen éles elkenve...
..akkor kenjék el nyugodtan!!

Biztosan láttad azt a teszt anyagot amin valami fátyolfarku hal úszkál.
Hihetetlen finom részletességgel meg lehet látni az aprólékos finom uszony képének legkisebb részleteit is.
...legalábbis az embernek az az élménye, hogy ott még sokkal több apró dolog is van amit látni vél (úgy tűnt, hogy láttam is).

..de ha annyira ügyesen be tudnak csapni, hogy élményszerüen felkiáltok, "hisz ez gyönyörű" annál nem is kell több.
A plazmánál ez nincs. Ott csak a pontok sokasága zavar de nagyon.

Egy kép megjelenítő sok minden számszerü paramétert teljesíthet ha nem adja meg azt amit egy tv-nek kellene,
vagyis a valóság illúzióját.


Hogyan paramétereznél egy jó nőt? Azt nem lehet. Pontosabban sok részletet le lehet írni róla de
ha annak alapján össze raknánk egyet akkor megrémülnénk.
Rá kell nézni. Ha hatással van rád akkor jó. Ilyen a jó tv is.


A tvnek el kell tudni hitetni, hogy az ott nem kép hanem kinézel az ablakon és ezt látod.
Pöttyöket valóságan csak akkor látok ha szunyogháló van fent
Ha plazma tv-t nézek az olyan mint amikor szunyoghálón keresztül nézem a világot.

Szerintem a tv képet úgy kell nézni mint az életben amikor valami helyszinen vagy.

Melyik a zavaróbb, ha sok apró pöttyből látod a képet összeállni viszont a geometriája tökéletes,
mégsem élvezhető azon a másfél méteren belül mert nem képet látsz, csak pontokat.

..vagy amikor nem tudsz olyan közel menni a képernyőhöz, hogy meglátnád ezeket de talán valamennyit torzít
ami beállító ábrán esetleg feltűnik viszont nem lehet zavaró ha a kép látványát élvezed.
Az emberi agy hibajavító képessége bizonyos esetekben sokkal hatékonyabb mint más hibák esetén.

A kicsi pontokat igyekszik a szem élesen látni, viszont jelentéktelen elkenődést
(ami fél méterről talán már meglátható (én nem vettem észre ennél távolabbról)) azt kevésbé
mert az agy javít és kiegészít mint a félig kimondott, elhadart szónál is az egész értelmét halljuk (érzékeljük) tisztán.

Szóval az LCD sokkal inkább alkalmas tv céljára mint a plazma.
Már csak az emberi szem és agy ergonómiai alkalmazkodó képességéhez jobban illő hiba és ilyen irányu hibajavítási képességünk miatt is.


Ez egy próbát megér, én is kipróbáltam.
Elmentem az egyik bevásárló központ műszaki áruházába,
közelről megnéztem az LCD tv-t és csak a képen látott finom részletekbe mélyedés élménye foglalkoztatott.

Megnéztem a plazmát és ott azzal foglalkoztam, hogy milyen felépítésü képpontokat látok.
Nem volt élmény, legfeljebb technikai mert láttam a trüköt (a kép helyett).

Ez azt hiszem nem szorul magyarázatra. Igaz, azonos távolságból néztem.
Viszont a plazmánál jócskán eltávolodtam mire jó lett a kép.

az LCD-nél egészen közel mentem és azt mondtam, hogy ez nem tv, ez a valóság. Hihetetlen volt.


Kép vissza adására létrehozott készüléknél nem számokat, geometriát kell mérni és figyelni véleményem szerint.

Az LCD-n miért olyan részletekbe vesző a kép? (nem technikai szempontból nézve)
..mert alkalmasabb élmény létrehozására. TV-nél mi kell más?

Persze ha mérnöki rajzokat akarunk szemlélni akkor sok egyéb nem számít, csak a vonalak párhuzamosak legyenek.
Igaz, amikor tv-zek akkor ez foglalkoztat legkevésbé.


Az a jó bűvész akinél elhiszem, hogy a mellényzsebéből varázsolja elő a nyulat
és nem az akinél meglátom, hogy oldalt a kosárba nyúlt érte.

Nekem nem kell más csak a minél tökéletesebb illúzió.

Már LCD-ben sem futurisztikus a 3-4000:1 kontrasztarány, ami közelít a CRT TV-k elméleti 7000:1 arányához.
Az LCD-vel nekem csak egy bajom van: igazából TV-nek nem alkalmas, mert nem natív felbontású képet kapva ugyanazt a bakit csinálja, mint a monitorok: interpolál és ezzel elkeni a képet. Fokozódik ez akkor, ha az összenyomott 4:3-as képet választjuk ki rajta. DVD-hez valók, illetve HDTV-hez, nem a magyarországi kábelTV-nek csúfolt korcs szörnyekhez... (kiemelten gondolok itt a renkdívül színvonaltalan UPC-re).
Egyébként a múltkor szemügyre vettem a Samsung relatíve olcsó (140E) új CRT üdvöskéjét, a SlimFit TV-t (29"-ost), nagyon nem volt időm áttanulmányozni (megfelelő tesztképek hiányában főleg nem), de meglepően jó volt a geometriája és kontrasztja, színhűsége. Pedig mindenki attól félt, hogy a rövid képcsőnyak miatt nem igazán lehet majd rajta rendes geometriát elérni. Sőt, még a valójában nem sík képcsőfelületet "síkká torzító lencse" az elején is hibamentes csiszolásúnak tűnt. Nem úgy, mint az olcsóbb szegmensben, ahol tiszta hullámos ez a "lencse" ami kihat a képre is.

Üdv!

Ezek mellett nézz meg egy LCD-t.
A plazmának a zavaróan elkülönülő képpontjait kb másfél méterről is lehet látni, amíg
az LCD-nél negyven centinél közelebbről válik szét zavaró elemi pontokká.

Amíg az LCD-n megjelenő kép jobban emlékeztet a valóságra mint a tv képre, addig
a plazma valami rosszul sikerült hatalmas pontok sokaságából álló illúzióromboló monstrumra emlékeztet.

Na persze távolról jó a plazma is, de nem szabad közelebb menni hozzá mert a kép élvezhetetlené válik.

Ez a jelenség emlékeztet a régi gyengébb nyomtatók pöttyeire és
a korszerü készülékkel printelt képek zavartalan élményére.
Az áruházakban mindig elszörnyedek a plazma tv-k láttán.
...legalábbis amikor elmegyek mellette és közelről látom. ..na meg érzem a hőjét. Persze télen jó. kályha helyett is.

Ezeket mindenféle műszaki paraméterek olvasgatása helyett a látványra alapozva tudom kijelenteni.
Végülis ez a lényeg, a látvány az illúzió és nem a számok.
Hiába írja valaki, "de kontraszt és.. egyebek", amikor a látvány összességében önmagáért beszél.

OK, vilagos! Eltevesztettem.
Egymas mellett ma megneztem a MM-ban egy 1024*768 es egy 852*480as Plazmat, mindketton TV2 ment. atallitottam 4:3 ba mindkettot (semmi zoom) es valoban a 852*480as Philips fent es lent alig eszrevehetoen, de kevesebb informaciot jelenitett meg. Persze folyamatosan kapkodtam a szemem, mert epp vmi film ment es gyakoriak voltak a vagasok.
Ekkora meretben amugy remesen kijon a rossz minosegu es ezerfele osztott adas.
Kozben hergelem magam egy nagyobb felbontasura, igaz, ra kell dobni meg 75ezret. A fene ott egye meg. Jelenlegi favoritom Hitachi42pd6600.
Most 475e HUF.

Az 576 a függőleges , vagyis a sorok száma. TV esetén a vízszintest (oszlopok száma) nem is lehet értelmezni (elvégre analóg dologról van szó), bár elméleti oszlopszám létezik.
Viszont a két oldalt fekete sávos méretarányos megjelenítésnél egyetlen probléma adódik: nem jeleníti meg a TV a teljes információt, extrapolálnia kell a képet, 576 sort kell kirajzolnia 480 sorban, tehát vagy digitálisan átlagol (valószínűbb), vagy eldob sorokat.

Üdv!

Akkor ezek szt alaptalan volt, amit sokan irtak, hogy a 852*480as plazmak MINDENKEPPEN vagnak a 4:3as kepbol, mivel a PAL vizszintes felbontas 576. Ennek orulok!

Igen, ahogy McLaca is írta, van olyan is, de akkor két oldalt fekete sáv van és azt legalábbis én nem szeretem, viszont a "levágós" beállítás teljesen jó, nem torzít és valóban kis rész tűnik el!

Jaaa! A mienken 7 féle beállítási lehetőség van!!!

Igen, kb. így működik, annyit módosítanék, hogy azért olyan sokat nem vág le, hogy skalpolva legyenek az alakok és látszik a csatornák jele és a sárga (vagy piros) karika is csak éppen teljesen fent, illetve lent!

Háromféle beállítást tudnak a 16:9-es TV-k, függetlenül a technológiájuktól (legalábbis én nem láttam olyat, ami ne tudta volna ezeket).
Az első, amikor összenyomod a 4:3-as képet a szélességét megtartva. Ez a legidétlenebb, mégis mindenki ezt használja, meg az üzletekben is így vannak mindig beállítva.
A másik verzió, amikor alul-felül vágsz le a képből. Ekkor arányos marad a kép, nem torzul, de mindenki meg lesz skalpolva
A harmadik megoldás, amikor a 4:3-as képet a magasságával igazítod arányosan a 16:9-es képre, így kétoldalt egy-egy fekete sáv lesz látható, de nem torzul a kép. Így viszont a látható 4:3-as kép átlója egy 32"-os TV-n nem lesz akkora, mint egy 4:3-as 29"-oson. Persze plazmában ez a veszély nem fenyeget, 40" a legnépszerűbb kezdőméret, alatta nem is láttam, de említetted a pana 37"-os modelljét, viszont már ott sem probléma ez.
Intelligensebb TV-k egyébként felismerik, hogy szélesvásznú adás megy a TV-ben (függetlenül attól, hogy 4:3-as szabványban sugározzák), és beállítja az általam leírt második módot, amikor fent és lent vág. Így lemarad a csatornák jele és a sárga (vagy piros) karika, de azért nem kár
A VOX és 3SAT szokott szabványos 16:9-ben adni szélesvásznú filmeket, és műsorokat is, ilyenkor a csatornajelzés is bekerül a 16:9-es képbe(innen lehet tudni, hogy 16:9 szabvány szerint adnak )

Üdv!

Zsu:
És van olyan beallitas, aminel nem vag le semmit, de megmarad a 4:3 keparany torzitasmentesen?

Van több fajta beállítási lehetőség, amit mi használunk, ott valóban levág egy kicsit fönt és lent is, de ez esetleg feliratos filmnél lenne zavaró, ha több soros a felirat, akkor viszon át lehet váltani pl. panorámára (a mienken)!

zsu, neked mi a tapasztalatod a 4:3as TV nezessel? tenyleg levagja a plazma a kepet kicsit font/lent? sok olyan hozzaszolast olvastam, h a 480as vizszintes felbontas miatt lemarad a PAL 576os kepebol egy kicsi...persze csak a 852*480as paneloknal.

orulok, hogy a plazmad jol mukodik, ez jelent valamit...pedig a tied nem tartozik a legdragabbak koze, sot egyike a legolcsobb plazmaknak itthon.

Az első generációsokból a gáz szokott elmenni , gyártási baki miatt, de szerencsére nem jellemző.

Üdv!

Igen olvastam ezt a velemenyedet a plazmarol korabban is. Ha kicsit offolunk az autoknal az ABS is mar kitudja hanyadik generaciojaba lep, attol lesz pont kiforrott(abb) nem?
Nem akarom amugy vedeni a plazmat, de szerintem a plazma azert nem terjed jobban, mert meretben nem lehet lejjebb menni 90 centinel a technologia miatt. Azert lassuk be nem sok kéróban van lehetoseg 107cm-es TV-k kifuggesztesere! LCD ellenben akar telefonkijelzo is lehet belyegnagysagban, ott inkabb a felso hatar jelent problemat. Mivel lathatoan a 82cm es kategoria terjed leginkabb, evvel LCD meg is pecseteli a plazma sorsat. Marad az olyan mazlistaknak, mint en, akinel elfer.
Egy baratomnal (itthoni) elso generacios Panasonic plazma mukodik 3 eve
mindezidaig semmi baja, sem beeges, sem fakulas, semmi. Nem hevi modban hasznalja, csak amugy normalisan. Ez a legoregebb plazma, amit ismerek.

Ez egy nagyon fontos megjegyzés!
Elképesztő, milyen rosszul vannak a bolti TV-k egyik-másik példánya beállítva. Jó példák a Samsung CRT TV-k, gyárilag túl sok fény van rajtuk. De ha levesszük a fényt és feltornásszuk a kontrasztot, nomeg a színtelítettséget is ennek megfelelően állítjuk be (narancssárga bőr elkerülésére), rögtön más a helyzet. Nem értem, a gyárban miért ilyen hülye értékre állítják.

Üdv!

Hello!

Hosszú idő után újra jelentkezem! A már több, mint egy éves plazma TV viselt dolgairól szeretnék beszámolni:
Nincsenek viselt dolgai!!!
Elég sokat használjuk, szerintem megy napi 6-8 órát, (éjszaka nagyon jó dolgok vannak a NA.GEO-n, ANIM.PLAN-on, SPECTRUM-on, DISCOVERY-n....)
Tehát semmi beégés, minőségromlás!
Még 50%-os fényerő, 35% színtelítettség, 40% kontraszt beállítás mellett, nagyon szép, éles, élethű képet produkál! (kopp....kopp)
Mint azt már régebben is írtam, csak akkor nyer az ember reális képet egy TV-ről, ha nem a boltban, hanem otthon nézi, jól beállítva!


Üdv.

Persze, nyilvánvalóan lesz felfuttatási ideje, de a képminősége és élessége, valamit kontrasztossága és színhűsége üti mind az LCD-t, mind a plazmát (ami már a 6. generációnál jár, láthatóan nem kiforrott technológia). Tulajdonképpen a hagyományos CRT kijelzők előnyeit (szín, kontraszt) egyesíti a nagy felbontással, lapos mérettel és geometriai tökéletességgel - mindezt állítólag az LCD-nél kisebb fogyasztással. Kíváncsian várom
Egyébként ha megnézzük, az LCD TV-k hamarabb felfutottak, mint a plazmák. Az új technológiákat egyre gyorsabban vezetik be. Pl. a CD-írók majd 10 évig uralták a piacot, a DVD-íróknak viszont már 3 év is elég volt.

A plazma beégéshez: a legtöbb plazmatévén van pixeltornáztató funkció, pl. pixel shift (eltolja a képet pár pixellel valamerre, hogy máshol fárassza a kijelzőt a statikus kép), illetve teljes fehér kép max. fényerővel, illetve fehér sáv vízszintesen és függőlegesen átfuttatva a képen, ezek mind a beégés elkerülésére, vagy a már meglévő enyhe beégés megszüntetésére vannak kitalálva.

Üdv!

Igen, tudom, h a plazma hajlamos a beegesre, de eddigi tapasztalataim szerint nem veglegesen, hanem hosszu ideig tartja meg a beegett kepet. Meg kellene kerdezni egy olyan plazmahasznalot, akinel elofordult ilyen.
SED kijelzok sztem ugyanazt az utat fogjak bejarni, mint az LCD es a plazma. El tudod kepzelni, h megjelennek a SEDes TV-k es azonnal olyan aron adjak, h kutya ne akarjon LCD-t venni? En anak is adok 3-4 eves ciklust, mire elerheto lesz.

Csak egy megjegyzés: próbáld ki plazmán és CRT-n a beégést az említett két napos példával.
A CRT nem fog beégni. Elég régóta megoldották már a beégés veszélyének csökkentését a fénypor folyamatos módosításával (ahogy feketedik a képernyő, úgy érzéketlenebb a beégésre). A plazma képes 5-6 órás statikus képet is már "visszaadni" kikapcsolt állapotban.

Egyébként én azt hiszem, nem kell sem a plazma, sem az LCD, de még az egyelőre rövid zöld-élettartammal rendelkező OLED sem (még mindig sehol sincs a tömeggyártás). Én azt hiszem, maradok a SED kijelzőknél, a technológia már a panelgyártóknál van, most tervezik rá a kijelzőket, TV-ket. Azt hiszem, ő lesz a nyerő mind képminőségben, mind fogyasztásban.

(Azért az LCD sem leányálom, egyes csúcsmodellek pl. bőven 300W fölött esznek.)

Üdv!

Folytatom:

elettartam: Plazmanal 40-60ezer uzemora es folyamatosan no. Ha gyors fejszamolast vegzunk es azt mondjuk, h napi 4 orat megy a masina (ami azert sok), akkor is alsohangon 10ezer napot elvezhetjuk a panelunkat. Az azert lassuk be tobb, mint, amit elvarunk, nem? Legtobben fogjak es leosztjak a 40ezer uzemorat napra. Nezzuk: valoban csak 4,5 ev jon ki. Valoban, ha a TV-t ki sem kapcsolod es napi 24 oraban muxik. A sima kepcso is 20-30ezer uzemorat bir. Igazam van? LCD TVnel meg nagyobb a varhato elettartam a technologiai kulonbseg miatt.

Otthonomban a legosibb TV egy 11 eves japan Orion 55cmes CRT, jelenleg is kivaloan mukodik, de mar csak a gyerekszobaban. Ezt csak azert irtam , mert a mai szeduletes fejlodes kozepette 5-10 evente lecsereli az ember a cuccait, en sem vagyok milliomos, de a jelenlegi Thomson 71cm-s TVm nem erte meg nalam az 5 evet, mivel valtok plazmara. Gondolom a plazmam sem lesz tobbet a falon, mivel gondolom 5 ev mulva mar elavultnak fog szamitani egy 107es plazma, ami 420 wattot fogyaszt! Szoval nem nagyon ertem a ketelkedoket.

apropo fogyasztas:
hat igen, a plazma TVnek nem ez az erossege, a pixeleket egyenent kell "fenyre birni", tehat minnel nagyobb a felbontas, annal inkabb nagy lesz a a fogyasztas is. (300-500W) Erre fel kell keszulni, ha plazmat veszel. LCD-k fogyasztasa jelentosen alacsonyabb.

Sziasztok,
elolvastam a topicot az elejetol a vegeig. gondoltam szolgalok par pontositassal (is).
Elso a plazma monitorkent hasznalhatosagarol alkotott velemenyek:
a plazmatechnologia azert nem alkalmas monitorkent valo felhasznalhatosagra, mert az elemi keppont (1pixel) nagysaga nem csokkentheto egy adott ertek ala. Pontosan ezert nem lehet peldaul mar 82cm-es kepatloju plazmat sem kapni. tudomasom szerint a legkisebb kaphato plazma itthon a Panasonic 96 centise (Panasonic TH-37PA50 ), ennel kisebb plazma panelt nem gyartanak tudtommal.
Beeges: LCD panelektol technikailag idegen a beeges fogalma, mivel egy hatulrol megvilagitott eszkozrol van szo. Plazma es CRT hajlamos a beegesre, de csak extrem korulmenyek kozott. Ha rarakod a jatekkonzolodat es 2 napig ugyhagyod a menun, akkor CRT, Plazma is beeg, LCD nem fog. Plazmaknal azert vannak mar ezt megakadaloyzando aramkorok, amelyek figyelik a pixelek igenybevetelet es ha kell kioltjak azt (pixel orbitor)
Kontraszt: LCD nagy hatranya. Mint irtam, hatulrol megvilagitott eszkozrol van szo, nem maga a pixel ontja a fenyt, mint a plazmanal. Tehat LCDnel a fekete soha nem lesz fekete. Plazmanal, ami fekete, az fekete. Mivel a kontraszt a legsotetebb (fekete) es a legvilagosabb (feher) pixel kozotti fenyerokulonbseg erteke, ezert belathatjuk, h a plazma nagy valoszinuseggel jobb kontrasztaranyt biztosit. Termeszetesen leteznek ujabb es ujabb trukkok LCD eseteben, amik a fekete jobb megjeleniteset vcelozzak, de erdemes tajekozodni, melyek a marketing blablak es melyek a valos megvalositasok.
Felbontas: ovatosan a vasarlassal Plazma eseten a 4-500e HUF kategoria szinte kizarolag jelenleg 852*480 felbontasu panelekbol all. Kivetelt kepez pölö a hitachi 1024*1024 es panelja (pl: Hitachi 42PD5200), ami itthon is 500e alatt kaphato jelenleg mar. Teremszetesen plazma TVknel is letezik nagyobb (1024*1024) felbontasu is, de nem a belepo arkategoriaban. LCD felbontasa nem ekkora gond, ellenben 107cm kepetloval nem versenykepes az ara a plazmaval. Tessek megnezni az arlistakat!

Szoljatok, ha van meg kerdes...vitaban is benne vagyok, ha ertelmes.

Udv

ciao

Köszi az információkat. Még majd fordulok hozzátok tanácsért szerintem, az biztos

A DLP vezérlését éppen most térképezi fel két volt kollégám. Hiába a gyári adatlap, még a lábak funkciója sem igen tisztázott.... Ha van valakinek használható információja, az ne fojtsa magába.
A kis tükrök csak két diszkrét szög között képesek elfordulni, viszont azt nagyon gyorsan. Tehát PWM-mel kell vezérelni. Azt nem tudom hogy erre milyen elektronikát lehet kreálni...

A DLP egy érdekes technológia. Azért érdekes, mert a megoldás tulajdonképpen visszanyúlik az első színes "technológia" korába, amikor még nem valódi színes filmre dolgoztak, hanem a három alapszin szűrőivel vették fel a képet (3×-os sebességge) fekete-fehér filmre, és ezt szintén színszűrőn keresztül játszották vissza. A színszűrő volt a legérdekesebb, mert egy ciklikusan felosztott korong volt, vörös-zöld-kék mezőkkel, Felvételkor és lejátszáskor is az potika előtt forgott, így lehetett elérni a színes felvételt.
Nos, a DLP tulajdonképpen ugyanezt csinálja, csak kicsit fejlettebben. A színszűrős korong ugyancsak megvan, de a fénye egy digitálisan vezérelt elektromechanikus mikrotükör rendszerre kerül. Ezek a tükrök képesek előre-hátra mozogni, így képesek a fényt a képernyőre tükrözni, vagy éppen "elnyelni".
Elvileg annyi a mikrotükrök száma, amilyen felbontású készüléket csináltak, így minden képpontnak megfelel egy tükör.
Valahogy így képzeld el:

Színhűsége brutálisan jó, fényereje szintén, és láthatósága is jobb, mint az LCD-é. A HP kezd a projectoraiban teljesen átállni a technológiára.

Üdv!

Mi az a DLP? Mindenki szídta a projektoros tv-ket, de azt a fajtát nem, az mit tud? Vagy az miért jobb? Az van olyan jó, mint egy LCD-tv?

Köszi.

5000:1?
Az már valami! A normál képcsöves TV-k kontrasztaránya kb. 7000:1 környékén van. Hiába no, fejlődik a technika.

Üdv!

Ami nekem legjobban tetszett: Philips 37PF9830. Megnéztem a prospektusokban: valódi HD kijelzője van, 1920 x 1080 képpont (a gyakoribb WXGA "csak" 1366 x 768 képpont). Az ára 1.1 millió...
Még kettőt jegyeztem fel: Samsung LE-40R51B a szép meleg szinei, és a Samsung LE40M61B a jó kontrasztja (5000:1) miatt. Na meg a már emlitett SIM2.

"és ugyebár a DVD-n mindig kicsit lágy a kép" - igen, szerintem mind erre gondoltunk. Az eredeti filmanyag túlgyors váltásai pont azért, hogy ne kockásodjon be a feldolgozás alatt egyszerűen a környező kockákra "szétkenik".

A képváltás okozta kockásodást vagy sávszélesség emeléssel, vagy jobb tömörítési algoritmus választásával lehet elkerülni, de utóbbi előre meghatározott, előbbi meg kötött , tehát ezekkel nem lehet manipulálni. Itt inkább az utánfénylés, maszatolás lett volna a lényeg, hogy az mennyire látszik DVD-nél, ill. TV adásnál, és ugyebár a DVD-n mindig kicsit "lágy" a kép, gondolom, ez volt a probléma, mert így kevésbé adódotak ki a TV negatívumai - ha voltak.

Üdv!

"szerintem azon is vannak hasonló vágások és gyors mozgások, mint egy TV adásban. Kivéve, ha kifejezetten demó DVD-k voltak"

Amikor egy filmet DVD-re visznek, az anyag átesik mindenféle digitális hókusz-pókuszon, pont azért hogy a gyors képváltások okozta "kockásodást" mindenképp elkerüljék. Emiatt a DVD tényleg nem tekinthető az élő adáshoz hasonló természetes forrásnak!

A plazmával az a baj, hogy egy erőltetett és eléggé szerencsétlen technológia, nem hiszem, hogy nagyon kéne a gyártóknak fejlesztgetni, nem érdemes.
A DVD-ről hajtott készülékeknél engem inkább a DVD minősége zavarna, szerintem azon is vannak hasonló vágások és gyors mozgások, mint egy TV adásban. Kivéve, ha kifejezetten demó DVD-k voltak.

Üdv!

Kedves oshifis és Többiek!

Nekem az tűnt fel, hogy mindenütt DVD-ről ment a képi megjelenítés, a sima TV-adást nem lehetett sehol sem látni.
Nos, ez már eleve megkérdőjelezi a jelenlegi cuccok hétköznapi használhatóságát.
Valószínűleg a gyors mozgóképek, vágások(!) nem mutatnának ilyen "szépet" a készülékeken.
Valóban a SIM2 volt a legjobb képű.
A kivetítős TV-k felejthetők, mert csaknem szemből elfogadható, de kissé oldaról már pocsék a képük.
A Pioneer, NEC, Panasonic plazmában azért már egész jó, vagy az LG is "jóképű" volt.
Üdv! SMA

Múlt hétvégén voltam a HiFi és Házimozi Show-n (idén kihagytam a High-End Show-t). Végre testközelből meg tudtam nézni sokféle LCD, DLP és plazma TV-t. Főleg a 100 cm körüli képátlójú tévékre koncentráltam, mivel számomra ez lesz a reális, majd ha egyszer lesz rávaló és elszánom magamat. A képeket messziről és pár centiméterről is megnézegettem, hogy lássam az összhatást és a részleteket is.

Azt állapitottam meg, hogy a plazma kijelzők képe kissé zavaróan vibrál, nem tudom ez mitől van. A legtöbb LCD képe nagyjából egyforma, olyan, mint az inline TV-képcső: függőleges szines csikok. Ettől lényegesen eltértek a Philips LCD paneljei: apró pontokból áll a kijelzőjük, rendkivül finom felbontással. Nálam jelenleg a Philips a nyerő. Még egyet láttam, amire azt mondtam, hogy hazavinném: egy SIM2 nevű cég LCD TV-jét, igaz hogy ez 2 milla körül van.

A plazmák nem nyerték meg a tetszésemet, a DLP-k sem annyira. Abból is gondolom, hogy a plazmával gondok vannak, hogy már a 6. generációnál tartanak a gyártók.

Másnak mik a tapasztalatai, kiállitásokat, kereskedőket járva? Még egy kérdés: van valami információ az LCD TV-kijelzők hátsó lámpájának (lámpáinak) az élettartamáről, vakulásáról, az egyes lámpák közti fényerőkülönbség kialakulásáról az idő előrehaladtával?

Hát ebben az árban én már semmiképp nem vennék normál TV-t. Vagy DLP-s projektoros TV-t vagy DLP-s projektort keresnék. A DLP technológiája garantálja a szuper szindinamikát. Egyszerűen ég és föld, ha egy LCD-projektorhoz hasonlítod!

Köszi a válaszodat!
Max. 3-400 ezret szánok a kérdésre.
Mi lenne a legoptimálisabb?
Találtam 220ezerért és dupla képpontszámmal 270ezerért 92cm-es síkképcsöves tv-t. (vaccsúj)

2. Azt nem írtad mennyit szánsz rá, de ha kizárjuk a plazmát akkor a legjobb színdinamikát, képminőséget ekkora méretben ma még mindenképp a DLP-s cuccok nyújtják. Akár hátsó megvilágítású TV-ben, akár projektorban gondolkozol.

Sziasztok!

Vásárlás előtt állok. Tisztelettel kérem a nagy tapasztalatú kollágákat, hogy válaszolják meg pár kérdésemet. (Akiknek a véleménye leginkább érdekelne: Gravir, McLaca, Anubys)

1. Van egy eladó, kb. 1éves, még 1év garanciával rendelkező 100cm-es LG projektoros TV-m. Kb. mennyi a reális használtértéke?

2. Tapasztalataitok alapján lebeszéltem magamat a plazmáról, és az ár/érték viszonyból következően asszem' az LCD-ről is. Váltani szeretnék. Mivel kapom szerintetek a legjobb ár/értéket, ha fontos számomra a képélesség, kontraszt, fényerő + minél nagyobb felbontásban néznék néha PC-ről is filmeket. DLP projektoros tv vagy vetítő?
Mennyibe fáj egy jó minőségű vászon, ha kivetítőt akarok? (Állítólag a 100ezer forintos gagyi, a jó 1millánál kezdődik)

3. Az LCD-tv-k élettartamáról nem esett szó. Erről tud valaki konkrétumokat?

Nagyon várom válaszotokat!

Köszi,
Tuningszöcske

Jó 5let, benne vagyok

Skori: minden jel erre mutat... ebben is van egy eleg bonyolultnak tuno tap aramkor, eletre kelteni szerintem nincs ertelme, max ratehetjuk egy tesla tekercsre, es akkor gyonyorkodhetunk a szep sargas villodzasban... ::))

Lehet, hogy egy régi monokróm plazmakijelzöbe botlottál... valahol nekem is van ilyesmim, sárgán világító pontmátrix sáv, olyan mint egy nagy lapos glimmlámpa az eredeti készülékben a táp vagy 6 féle feszültséget szolgáltatott a müködéséhez.

Valoszinu... ket vagy harom kep kering a neten rola, ebbol az egyik mukodes kozben abrazolja.. tenyleg sargas szinu a kepe... kozelebbrol szemlelve egy ket helyen meg van gyurodve a vezetofolia, amik a sorok es oszlopokhoz mennek, egy helyen meg egy 1 mm -es szakadas is van benne, tehat lehet hogy kukajarat lesz... a rajta levo 10 IC bol kettorol sikerult valamit kideritenem, ebbol az egyik egy PLD, tehat mar itt elakadt a dolog...

Én úgy szeretem a filmeket megnézni, ahogy a rendezője akarta láttatni - illetve ahogy a moziban láttam , elvégre ott sem lehet a fényt feljebb venni
Azt az elég régi szövegemet egyébként tényleg csak azért írtam, mert a feketét annyian emlegetik, amikor valódi feketét tényleg nem sokat látni még CRT-n sem.

Üdv!

Nálam detto ez a helyzet. Ha már "fizettem" az élményért (letöltöttem, megvettem stb.), akkor mindent látni akarok Nem érdekelnek a sötét hatások, különben becsukott szemmel (vagy napszenyón át) is nézhetném a filmeket. Minden játéknál azzal indítok, hogy gamma felcsúszik picit.. Egyrészt ne ijesztgessenek, mert attól szívrohamot kapok, másrészt meg ne "csaljanak', a sötétséggel ne leplezzék, ha nem lett olyan szép a látvány. Szóval vesszenek az igazán sötét tónusú képek (Pont ezért is nem doomoztam, de ez már más tészta.)

Persze mindenkinek más az ízlése, de én fényőrült vagyok (bezzeg a weblapoknál minimumra veszem a kakaót, ott bántja a szemem).

Ez a csonk tényleg bibi! - kb. 15éve az 1. laptop amit láttam egy Erika-írógép nagyságú táska volt, melynek monokróm kijelzője akár valami vákumos izé is lehettt: fekete alapon narancssárga karakterek voltak. - Lehet, hogy ilyet találtál?

Megtortent... egy helyen LCD-t ir, de szetszedve nem annak tunik... es a kinezete is egesz mas... meg miert van rajta legtelenito csonk???

Ha beírod felülre www . google . com és a megjelenő ablakba bemásolod a típust ki ad egy csomó találatot... - Bocs!

Kerdesem a kovetkezo: Kaptam egy osregi laptop kijelzot.. GRiDCASE 1550sx nevre halgat a kicsike, es egy par dolgot szeretnek megtudni rola: Milyen tipusu kijelzo ez?? Korabeli szurkearnyalatos LCD-k szokasos matt muanyag feluletere nem hasonlit, tapintarsa inkabb uveg szeru.... a hatoldalan, ahol az elektronika van, az egyik sarokban van egy hasonlo legtelenito uvegcsonk, mint ami a VFD kijelzokon szokott lenni...

Konkretan az erdekelne, hogy erdemes-e eletre kelteni, jatszani vele, vagy kuka az egesz???

gratulálok a jó vételhez