Ezeket a közös katódosokat vajon lehet használni simán párhuzamosítva ?
Szal itt nincs olyan nagy szórás, hogy szükség lenne a kiegyenlítő ellenállásra ?

Léccike ha van valakinek STK077 rajza küldje már el .
Van egy pár darab elfekvőben régről, össze kéne dobnom.
A gyári kapcsolása megvan de az nem az igazi.

Valaki szánjon meg egy veterán hangtechnika őrültet vele !

A BYT30P400- ra egy külföldilap 8 eurot ír.De adatlapot nem találok.Nekem meg csak úgy, itt lapulnak kihasználatlanul a fiókomban.
Autós erősítőben vannak közös anódos és közös katódosak is.
Szerintem fölösleges a nagy freki halyhászás ,végül ne essünk át a ló túl oldalára, hisz ez "csak"egy 50Hz-s táp!

Ja, tényleg, igazad van.

Adatlap:
http://www.onsemi.com/pub/Collateral/MBR1060-D.PDF
Szóval az ultrafastok még a schottky-knál is gyorsabbak vagy ez nem ilyen egyértelmű ?
És mi is ennek a mennyiségnek (Trr) a definiciója ?

A tiéd mennyibe kerül amúgy ?
szerk: megtaláltam: hagyjuk...

Cortez: Sajnos ketto ilyen MBR20200 vagy 20100-bol nem lehet Graetz-hidat faragni, mert kozos KATODOSAK ezek. A hid egyik oldalara jo, de a masikra van 2 kulon diodat teszel, vagy kozos anodosat szerzel.

Nem, nagyon találtam róla adatlapot-igaz nem is kerestem igazán elszántan de azt hiszem 50ns-es.

Ok, elfogadom, köszi !

Vagy vegyek MBR20100-at és akkor egy gréchez csak kettő ilyen kell ?

Egyébként ezek a schottky-k hol vannak sebességben az ultrafast rectifier diófákhoz képest ?
Pl lomex-ban van egy ilyen típus:
16A 600V RECT.FAST SFAF1608G (TSC) trr<35nsec ITO-220AC GLASS.P.

Ez ugye 35nsec-es, az MBR10100-nál nem láttam ilyen adatot, kb mennyi lehet ?

Legyen inkább 32db!

Na, kiderült hogy nincs is nékem MBR10100-am, biztos álmodtam, mert sehol
nem találom, de lehet hogy eleve rosszul emlékeztem, mert a GC-hez való
1045-öt viszont találtam.

quazar, akkor adsz nekem ajándékba 16 db ilyen BYT-t diófát ?

MBR20100: már megvannak az MBR10100-ak.

> Az nagyon soknak tűnik,nagyon nagy telljesítményű ellenállásra van szükség feleslegesen.
4db 5W-os lesz párhuzamosan 220 vagy 270 ohmosak.

> Ne sajnáld már annyira azt a diódát! Az a dolga hogy egyen irányítson!
Ezaz, ezt már szeretem...!

> Cortez,hogy idegesítselek!-van egy nagy marékkal: BYT30P400[/quote]
Az sem rossz, de ez mégjobb: HFA25PB60

Az nagyon soknak tűnik,nagyon nagy telljesítményű ellenállásra van szükség feleslegesen.Ne sajnáld már annyira azt a diódát! Az a dolga hogy egyen irányítson!
Cortez,hogy idegesítselek!-van egy nagy marékkal: BYT30P400

letezik am MBR20100 is, ha jol tudom.
Vagy ha az nem, akkor MBR20200.
Bar ahhoz kicsit meg kell patkolni a NYAKot.

Akkro úgy tűnik elsőre marad a sima lágyindítás, remélem a diófáim túllik majd...
Amúgy 10mp-es időzítéssel terveztem, az csak elég.

Javasolnek egy kapcsolouzemu tapot lagyinditassal....

Egyebkent, az ilyen nagy behemot kondikon szokott lenni egy kis "szelep", ahol tulnyomas eseten jon ki a cucc.
Legalabbis, a 10000uF/100V-s elkoimon van ilyen kis szelep-cucc.

Sokszor,nem is robban csak ki fúj!De a szaga kárpótol az elmaradt durranásért!

Biztos, hogy robbanna? Leggyakoribb, hogy a graeztben valamelyik dióda rövidre zár. Ekkor a kondinak még nem esik bántódása. Nem?

Lehet akkor megpróbálom sima, kapcsolós lágyindítással a TI felelősségetekre...

Egyébként vajh mekkorát robbana egy 33000 / 63V elkó ?
Kisebbekket halottam robbantgatni, mármint elmesélve, de ekkorát még soha...

Gagyi kondikkal és trafóval nem lenne ekkora a bekapcsolási áramlökés...

Mi használunk egy kis dobozt(gondololom triacos nullppont kapcsoló+lágy indító) 700va-es trafóink indításához a 4A-es üveg bizti simán bírja.

isti:
A melegedésre biztosan igaz, ami mondtál de vajon csak ez határozza meg a tönkremenetelt ?
Önmagában az áram csúcsértéke nem teheti tönkre a diódát pl az első alkalommal, amikor még nem is hevült fel ?

quazar: igazad van, de
1) nem nagyon szeretném hogy folyamatosan áram alatt legyen a cucc (sosem lehet tudni)
2) nem szeretnék relét max a primerkörbe (tood HiEnd...)
Ezért is akartam a primerkörben megoldani igazi lágyindítással, igazi átmenettel.

Cortez!
Ájánlatom,stanbdby üzem!Használj egy relés indtót ,de úgy hogy egy megfelelő telj ellenállást mindig rajta hagysz a hálózaton,a szekunder oldalon pedig egy relével kapcsold az egyent(puffer után) a végfokra.Így a pufferid ugyan állandóan fel lesznek töltve,de nincs áram rúgás!

Úgy értettek, hogy a gréc híd kimenetét kétszer akkora áramal terhelheted mint amekkora áramra vannak specifikálva a diófák.

Igen, ez nekem is inkább így logikus.

EZ tévedés!! Ha graetz-be kötöd akkor a diódak sorba kapcsolódnak,nem párhuzamosan!De, ha párhuzamosan kötsz két diódát, akkor sem számolhatsz dupla árammal csak, ha sorba kötsz velük egy egy ellenálást!

És ezekből szted megvalósítható lenne, amit "specifikáltam" ?


Ok, de ettől még az első pár csúcsáramot el kell bírnia.

Cortez, a 10A-es dióda Graetz hídba kötve 20A-t "bír", mert az áram csak a szinusz jel egyik periódusa alatt folyik át rajta, a másik alatt pedig hül. Így a 150A-es max. is a kétszeresére növekszik.

NTC,variszstor

Igen, figyelembevettem ezeket is. A kondi max 33mF / 63V lesz.
A szek ellenállása 100mohm, a kondijé meg 10m körül van, ha igaz.
A diódájé meg az adatlap alapján 30m.

Amúgy tud valaki szimulálni úgy, hogy időben változó paraméterekkel dolgozik ?
Én a microcap-et használtam, mert hirtelen az volt meg, azt ismertem a suli miatt,
de ott nem láttam ilyen funkciót, csak stepping-et, de az meg ugye tök más.
Végül is ezt a lágyindítást lenne jó látni változó értékű korlátozó-ellenállással.

Egyébként olyan ellenállás nincs, ami először lenne vagy 100ohm, aztán
ahogy melegedne, csökkenne, aztán meg a relé söntölné ?
Ezzel tök szépen lehetne lágyindítani, nem ?

Figyelembevetted a trafo tekercs-ellenallasat, a kondik soros-ellenallasat, a vezetekek csatlakozasanal fellepo atmeneti ellenallast? :)
Mennyi elkot tennel, mekkora feszultsegre?

Danko: talál, süllyedt, ezt a diódát néztem ki !
Látod, 150A a max, de a szimuláció alatt jóval efölé is ment 1-2 periódusig az áram.
A primerrel sorba még gondolkodom az értéken, de talán 55ohm lesz.
A trafó nagy, de mondom, én a pufferek miatt aggódom jobban, mert
azok jelentenek majdnem rövidzárt pár periódusig, így ezek határozzák
meg a nagy áramokat, a trafó gyakorlatilag ebból a szempontból mind1.
Az is lehet, hogy hogy egy 33.000uF-os elkó lesz 63V-on...

Cortez, hány ohmos ellenállatot raktár a primerrel sorba? Nem túl nagy az értéke? Hány VA-es a trafó?

Sztem nem tud úgy megdögleni egy graetz, hogy váltófesz jutna a kondikra.

SzerK: Vagy inkább mégis, de én ettől nem félnék. Túlzottan.

Nem tudom, hogy milyen diodaid vannak, de en gyorsan elokaptam most az MBR10100 dioda adatlapjat. Ez egy 100V/10A gyors dioda, TO220-as tokban.
"Peak repetitive forward current (20kHz negyszogjel eseten): 20A"
"Nonrepetitive peak surge current (surge applied at rated load conditions halfwave, single phase, 60Hz): 150A"

Egyebkent, en 10000uF elkot toltok fel 65V-ra ugy, hogy a diodahidamban 2darab 6amperes dioda van parhuzamosan kotve, es reles ellenallasos lagyinditom van, es meg nem volt semmi gond vele.
Labortapban van, es ki-be kapcsolgatom, naponta tobbszor.

> Egy 35 Amperes diodahidat azert nem kell felteni, hogy elszall
Nem is azt féltem, hanem az én 10A-esemet.
Nagyon kinéztem ezt a típust, ezért nem szeretném, ha elszállna az első bekapcskor.
Lehet azért bírnák pár periódusig a hatalmas áramokat, de ez vajon tuti ?
Ha elszállnak a diódák, és a szekunder rájut az elkókra, az azért elég durva lenne, nem ?

> De ha a rele+ellenallasos lagyinditasnal kelloen hosszu idot varsz, akkor a kondik eleg jol fel tudnak toltodni mar.
...
> És azt se felejtsük el, hogy a kondik feltöltődhetnek a teljes tápfeszre
> is, mivel az erősítő nyugalmi áramfelvétele nagyon kevés.
Bennem is ez volt, de aztán nekifogtam szimulálni, és az mást mondott.
Ha a primerben soros ellenállás van a korlátozás ideje alatt, akkor a
kondik sajna nem tudnak a teljes tápfeszre feltöltődni, csak valameddig.
Így amikor kikapcsol a lágyindítás, a maradék feszt áramkorlátozás nélkül
kell elérniük a kondiknak, ami lehet hogy már túl sok lenne a diódáknak.

Szerintem is. És azt se felejtsük el, hogy a kondik feltöltődhetnek a teljes tápfeszre is, mivel az erősítő nyugalmi áramfelvétele nagyon kevés.

Cortez: A diodak szerintem birjak a kikepzest siman. Egy 35 Amperes diodahidat azert nem kell felteni, hogy elszall :)
Raadasul, a diodak rovid ideig a nevleges aramuk akar 10-szeresevel is terhelhetoek.

De ha a rele+ellenallasos lagyinditasnal kelloen hosszu idot varsz, akkor a kondik eleg jol fel tudnak toltodni mar.

Szerintem. :-)

Szerintem azért nem indokolatlan, mert ha jól látom, valójában egy ilyen trafós-kondis
indulási folyamat két külön dolog miatt is igényelhet lágyindítást. Az egyik (a szokásos),
a trafó felmágnesződésének lágyindítása, erre jó a sima, egyszerű ellenállás kapcsolgatása.
De van egy másik is, méghozzá a nagy pufferek kezdeti feltöltése. Szerintem ez szintén
lágyindítást igényelne, mert ilyenkor az üzeminél akár nagyságrenddel nagyobb áramokat is
igényel a kondik töltése. Persze ez nem a trafó szempontjából probléma, pláne ha úgyis van
már egy lágyindítás a primer oldalon, hanem a grécben lévő diódák számára. Tudom, hogy ezért
szoktak ide betenni a diódákkal sorban egy kis sorost ellenállást, de én, ha lehet nem befolyásolnám
a folyamatos működést, csak azért, mert a bekapcsoláskor korlátozni kéne a diódák áramát.
A sima primeroldali áramkorlátozás pedig azért nem jó szerintem, mert az csak egy bizonyos
feszültségre engedi feltölteni a kondikat, ami ezen korlátozóellenállás kikapcsolása után a
max-ra szeretne eljutni, és ez megint csak egy durva feszlépcsőt, és nagy töltőáramokat
jelentene a relé behúzásakor, ami talán tönkre is teheti az üzemi áramra méretezett diódákat.

> A PC-tapban NTC-ellenallas van, de azt uzem kozben huteni kell, mer melegszik.
De itt semmiképpen sem menne folyamatosan semmilyen korlátozó ellenállás, mert
az időzítés előbb-utóbb úgy is söntöli.

Szerintem elég lenne egy kis/közepes méretű hűtőborda is.És valamilyen termikus időállandóval is kellene számolni,annak megfelelően alkalmazni a hűtőbordát. Miért nem jó a sima ellenállásos?

Hi!

Szerintem indokolatlanul elbonyolitodna ez az aramkor ekkor.
A PC-tapban NTC-ellenallas van, de azt uzem kozben huteni kell, mer melegszik. Ez a PC-tapban nem gond, de egy ventillator nelkuli erositoben...
LEhetne kiserletezni valami triakos tirisztoros lagyinditassal is, de az mar bonyolultabb lenne mint a reles-ellenallasos-dolog.

Gondolkodom valami igazi lágyindító áramkörön, nincs valakinek valami egyszerű megoldása erre ?
Még mielőtt bárki leírná a szokásos relés ellenállásos megoldást, leírnám, hogy nem ilyenre gondoltam.
Olyanra, amikor a korlátozó ellenállás egy adott értékről szépen folyamatosan szűnne meg,
aztán persze jöhet megint a relé, ami simán söntöli.
Talán ilyen NTC-s (vagy P ? ) jöhet szóba ?

Kedves Iranytu és Többiek!

Különbözhetnek a gyártási technológiában azok az IC-k és más lehet a be és kimeneti impedanciájuk/ellenállásuk.
Gyakran a bemeneti jel nagysága, a jelfeldolgozás módja is lehet eltérő. Tartalmazhat az IC-tok más áramköri részeket is, ami a normál működésbe nem szól bele, de valamilyen módon "védi", figyeli az áramkört, esetleges beavatkozáshoz.
Más-más erősítésük/sávszélességük, terhelhetőségük van az OPA áramköröknek, ez is szempont. Zaj-termelés mértéke, milyen kapcsoláshoz lett optimalizálva, invertáló/neminvertáló kapcsolában való működtetés, lineáris átvitel, vagy korrekciós, frekvencia-függő átvitelhez javasolt áramkör.
Meg még vagy tucatnyi eltérés lehet közöttük, gyártóktól függően, azonos típusoknak is.
Üdv! SMA

Aki nem akar 0-ról bajlódni erősítő-építéssel, annak van egy alapom.
Többit lásd az "Adok-Veszek"-ben... Alkatrésznek biztos jó.

Béláim az Úrban!

No, lehet, hogy defektesnek tartotok a kérdésem miatt (nem csodálkoznék rajta...)
mi a különbség műveleti erősítő, és műveleti erősítő között?!?

fő csapásirány:
döglött TV-t bontottam, és kiszedtem egy marok IC-t.
adatlapokat kikerestem, szortíroztam, mit adok oda TV szerelő ismerősnek, mi a kuka, és mi a "majdjóleszvalamire". És gúvadt a szemem...
A TETTESEK:
BA10324
BA10358
BA10393

az adatlapon nem találtam lényeges különbséget.
a disszipáció nem téma, mert nem 100W-ot akarok kicsiholni belőle
a tápfesz ált mindegyiknél +/-16 +/-18V
a hőfüggés, offset, ... ált mindegyikben ugyanaz.
frekiátvitel mindegyiknél min 30-50kHz

TL071, 741,-et már használtam, 733 videoerősítővel is már összefutottam (nem OPA!). Persze kész kapcsolást építettem

mindegyik százlábúnak ~ azonos adatai vannak, azonosak a lábbekötései.

MIBEN KÜLÖNBÖZNEK??? (nem a gyártóra gondoltam...)

köszi edl.

s milyen hangkari ami megfelelő ilyen felhasználásra? Nekem csak stereo hangzás kell. Konkrét hangkártyát tudnátok erre ajánlanió? Rotel erősítőre lenne kötve.

Hello,



Na, ez nem lesz könnyű, hisz' gondolom, mp3-akat szeretnél hallgatni.
Ill. nem árt egy jóminőségű hangkártya sem, ez némileg javíthatja a minőséget.



Egy egyszerű kábellel, feltéve, hogy van vonalszintű kimenete a hangkártyádnak, ill. az erősítőnek van vonalszintű bemenete.
Ha nincs line-out a karin, akkor a fejhallgatókimenetről kell venni a jelet, igaz, ez elég rossz megoldás, az illesztetlenség miatt, viszont a hang ki fog jönni az erősítőből, persze várhatóan nem valami jó minőségben.

Üdv.,

UI.: Ha alapvetően megelégedsz a ma kapható szórakoztató-elektronikai termékek (házimozi, minihifi) hangjával, akkor simán kösd össze az akármilyen hangkártyát az erősítővel, és az mp3-ak hallgatása sem fog neked rossz élményt nyújtani. Remélem értitek, mire gondolok.

sziasztok!

számítógép hangkártyáját hogy tudom összekötni az erősítővel? Igényes hangzás előtérbe helyezésével...

Köszi

Egy keveset segít, ha kisebb hőfokon cinezed (250 Celsius). Szerintem a forrszemekre ne is tegyél cint, csak az IC lábaira. Legalább is én igy csináltam...



A napokban szétkaptam a tesóm LG hi-fi-jét és meglepetésemre egy STK-t (TDA-ra, vagy egyéb olcsóbbra számítottam) találtam benne. A tokon a következőt írta: „STK 403 030” . Utánajártam, de nem találtam meg pont ennek az IC-nek az adatlapját. Az ilyen kötőjeles 6 számjegyüeknél nem volt felsorolva. Lehet, hogy ez ekvivalens egy 4 számjegyüvel (STK ****) ? Aki jártas ezekben a jelölésekben, pls írja meg!

üdv: Komaki

Weller pákám van. A hegy talán még éppen megfelelne a művelethez.
Itt a NYÁK terv ("IC tok átalakító"):


Köszi a linket és a tanácsokat.
ezt nem ónozhatom fel vastagabb hegyű pákával, mert a 0,2mm-es drótok egyből felégnének... Vagy megpróbáljam? Üvegszállas NYÁK-om van, talán nem ég fel a réz.

Ja, és nincs vékony forrasztó ónom...

Istipisti, itt sok segítő kép van:
http://www.infidigm.net/articles/solder/

Egyébként milyen pákád van hozzá?

Szerintem eleg, ha csak a forrszemeket onozod be. Aztan rateszed az IC-t, es be tudod forrasztani. VAgypedig, ha nem ilyen badogos-pakad van, ami 500fokos, akkor fogod, es az IC osszes labat osszeforrasztod. Szeeep nagy on-plecsni lesz ott :-) Aztan vagy onszippantoval felszipkazod az ont, vagy ilyen onszivo-drotsodronnyal felszivatod az ont.
Ha nem tul meleg a pakad, es nem hegyes nagyon, akkor probald meg ezt a modszert. Ha nem remeg a kezed, es megfeleloen hegyes a paka, akkor csinalhatod ugy is, ahogy te irtad. En probaltam mar mindket modszert, hasznalhatoak.

Bar, bevallom az en modszerem inkabb a kiforrasztasnal hasznalhato :)