Arra gondolsz hogy mikozben feszultseg alatt van kezdjem merni a kapacitasat ? Jo otlet,de felnek tole hogy tonkre megy a muszer.

A nagy kapacitásból ítélve valószínűleg Y5V anyagúak, aminek a permeabilitása a feszültséggel nagyon durván csökken. Ebből adódik a megoldás, hogy rákötöd egy kapacmérőre, sorba egy táppal, és ahol már jócskán lecsökken a kapacitása, ott a határ. A névleges feszültségen egy Y5V kondi kapacitása a tizedére (nem elírás!) csökken. Az X7R csak 20 %-ot csökken. Átütni csak többszörös túlterheléstől szoktak.

Hogyan lehetne kideriteni egy kondenzator max feszultseget ? Van egy rakas smd keramia kondim 4-10 uF nagysaguak.Szeretnem hasznalni oket,de nem ismerem a feszultseguket,igy eleg kockazatos beepiteni egy aramkorbe.Van valami modszer a feszultseg meghatarozasa ?,legalabb kb.

Ez nagyon erdekes,nem gondoltam, volna hogy ilyen modon tarol energiat egy kondenzator.Azota tobbszor kisutottem a kondit,legalabb is azt a par tized voltot amire magatol feltoltodott,meg vagy 20 oran at rovidzarban tartottam,es most teljesen ures.Mindosze 1 milivoltra toltodott vissza.(ugylatszik kimerult az elem )

Bárcsak pontosan tudnám idézni a volt tanárom ide vágó hasonlatát. Hasonlóval kapcsolatban jegyezte meg mindig, hogy hiába csúszkálna a sok kis kínai ebonitcsúszdán, haszna nem sok lenne. Olyan nagy belső ellenállású tápforrást kapunk, hogy nem tudunk teljesítményt kivenni belőle.

Ugyanígy nem terhelhető az se, amit te tapasztaltál. Ebből se lett spanyol viasz.

Marad benne töltés, csak nem közvetlenül az alumínium-oxid rétegen, hanem kémiai potenciál formájában. Vegyél egy 20 éve föl nem töltött elkót! Na azon nem lesz feszültség! Aztán feltöltöd, kisütöd, és visszatöltődik. Egyértelmű, hogy a töltésből kapsz vissza egy kicsit. Ha töltés nélkül csak kisütögeted, végül egyáltalán nem töltődik vissza.

Bocs,ezt most nem ertem mennyiben magyarazat arra hogy miert toltodik fel kondi magatol.A kisutest en ugy ertem,hogy mondjuk egy vastag csavarhuzoval 10 masodpercen at rovidre zaron a kondenzator erintkezoit,tehat abban biztos hogy nem marad toltes.

Nem sporolni,vagy kotozkodni akartam,hanem csak erteni,ha van ra valami fizikai magyarazat.Tenyleg elgondolkodtam azon,hogy mitol toltodhet fel mondjuk 600 volt koruli feszultsegre.

Ez a kulcsszó! Kisütés után, tehát előtte föl kell tölteni!!! És ennek az energiának az icipici töredékét adja vissza. Ez egy borzasztó rossz hatásfokú galvánelem (aksi).

Milyen tevedes ? Biztos hallotal mar olyan eszkozrol,hogy feszultseg mero,ha az feszultseget jelez akkor ott feszultseg van.Ha egy kondenzatoron feszultseg van annak energiaja is van.(fesz negyzet szor kapacitas fele) Nem az a fontos hogy sok vagy keves,hanem hogy kisutes utan mindig ujratoltodik.Persze sejtem en hogy a kulonbozo elektromagneses
sugarzasokat fogja mint valami antenna,de kivancsi lettem volna hatha konkretan tudja valaki.

Kedves duke és Többiek!

Nem elég a 400V-os kondi, ne spórolj ezen!
Mint megírtam legalább 630V-os kondi kell a ~230V-os hálózati feszlültségre.
Üdv! SMA

Ezek csak ilyen apró tévedések, nyilván nem a semmiből termel energiát.
Amúgy meg az hogy feszt mérsz nem jelenti azt, hogy amögött nagy energia is lenne.
Tehát ahogy beterhelnéd a kondit, valszeg azonnal 0-ra esne ez a fesz, már pár uA-től is.

Ha mar kondizunk,reg kivancsi lennek arra,hogy mitol toltodik fel egy kondenzator ?? Ugy ertem fogok egy par ezer mikros kondit kisutom,magara hagyom,de par ora mulva 0.2-0.5 volt feszulseget lehet merni rajta.Regebben meg arra is gondoltam,hogy igy lehetne aramot termelni,mondjuk 10000 kondenzator osszekotesevel.Ennyi kondi egy ledet biztos elvinne.

Persze a tulmeretezes az rendben van.De ezek szerint akkor a feszultseg normalis korulmenyek kozott nem haladja meg a 324 voltot,tehat elmeletileg a 400 voltos kondi elegendo.Es csak biztonsag miatt celszeru nagyobbat hasznalni.

Kedves duke és Többiek!

Ez a méretezés, amit írtam, a "szabályos méretezés", el lehet térni tőle, de akkor mindenki magára vessen, ha valami tönkremegy.
A biztonság az első dolog, pláne a ~230V-os hálózat esetében.
A legtöbb meghibásodás, tönkremenetel, tűzeset(!), az alulméretezett, vagy határértéken működő alkatrészek miatt következik be.
Nem muszáj a "spórolós amerikai" méretezést választani, ami egy 15V-ról működő áramkörbe beteszi a 16V-os kondit, és az természetesen egy idő múlva megadja magát, több kárt okozva a kiesett működéssel, mint amennyivel drágább lenne a nagyobb feszültségű alkatrész.
Olyan "terméket" kellene ma már gyártani, készíteni, ami egy életre szól, tehát úgy van méretezve, hogy kiszolgálja az embert az élete során.
Ennek van értelme, nem pedig az ipari szemét gyártásának.
Üdv! SMA

A 230-as halozat csucsfeszultsege kb 330 volt,akkor miert kell ennel nagyobb kondi ? Egy ventilatorral sorbakotottem egy 400 voltos egy mikros kondit.(lasitani akarom) Nagyobb feszultsegure kene cserelni ?Eddig mukodik,bar amikor megfogom erezheton rezonal 50 hz korul ez normalis ?

Szimuláció: ok, fogok is, csak kiváncsi lettem volna ki mit mond rá...

Danko:
Ez egy szűk kis téma szűk kis szelete felszínesen, és elméleti síkon.
Hol van még a minden...?

Velemenyem szerint, nem kell mindig mindent a legmelyebb reszletekig ismerni.
A polihisztorok kora lejart :)

Cortez! Szimuláld le! A számítógéped baromi kis órabérrel dolgozik.

Akkor nem tudok segíteni.

olyanok vannak, hogy induktivitás meg ellenállás, meg az elkónál van olyan jelenség, hogy a nagy áramok miatt bénázik az elektrolit, meg a kerámiakondi össze vissza mikrofonozik.
Elég sok minden van ebben a témában.

> Fel kell rajzolni a kondik valós helyettesítő képét, és úgy fog működni.
Kössz, ez hasznos volt

> Mi a probléma?
Semmi, ez egy kérdés volt.

> Megjegyzem, hogy értem a kérdést, csak azt nem értem, hogy miért tetted fel.
Mert érdekelne rá a válasz az okosabbaktól.
Meg azért is mert sztem sok olyan dolog van, amit csak úgy bambán
használ az embert, aztán ha meg belegondolna, sokmindent másképp látna.

Fel kell rajzolni a kondik valós helyettesítő képét, és úgy fog működni.
Mi a probléma?
Megjegyzem, hogy értem a kérdést, csak azt nem értem, hogy miért tetted fel.

Az, hogy mit írnak sajna nem biztos hogy hihető, vagy legalábbis, hogy azt jelenti, amit szeretnénk.
Lehet érdemesebb, "sima" lowESR, meg lowESL típusokat vadászni.

Viszont lenne egy ilyen kondis kérdésem, ha ez már így felmerült:
Ugye ha egy tápba egy nagyobb elkó kell, akkor mindig teszünk rá
valamilyen kisebbet is. Lehet, hogy csak 100n-t hidegítésnek, de
lehet akár ilyen 10-100u kisebb elkót is, mindezt a nagyobb frekik
jobb kezelésére. Namost kb mi a folyamat működési mechanizmusa
ha egy ilyen kondi-blokknak kell szolgáltatni az energiát nagyobb frekin ?
Arra gondolok, hogy elvileg ugye a kisebb kondi adja majd először a
nagyobb frekis igényre az áramot, de aztán ilyen tranziens szempontból
mi történik a kondikkal ? Tegyük fel a kis kondi jelentősen kisül, de mire
ez megtörténik, addigra meg már a nagy elkó is összeszedi magát, és
képes áramot adni, amit viszont először a kis kondi fog megcsapolni,
aztán juthat pl a terhelésre ?

Lehet , hogy igazad van , elfekvő készletből vettem , sajna már csak 10db. volt , 100Ft/ db. , nem használt , dátum nincs csak NO403 .
http://img.tar.hu/hajduz/img/19237611.jpg#3

Hol kapni, mennyibe kerül ? Amúgy sztem semmi extra, csak egy nagy feszű elko, nem ?
Meg egy vakuba talán nem is kell olyan nagyon gyors kondi, úgy értem,
ha pl van egy kis induktivitása, talán az még nem olyan nagy baj.

Sziasztok !

Mi a vélemenyetek RUBICON PHOTO-FLASH 330V 120u elkókról , elvileg gyorsnak kellene lenni , mivel vakuhoz lett tervezve , gondolom erősítő tápjába jó lehetne .Esetleg valaki próbálta már ?

Ja, az aram-jelalak meres, es a slope-kompenzalasos tema nincs elfelejtve! Epp most forrasztgatok ossze egy teljes hidas tapot, azon meregetek majd. Bar, kicsit varni kell ra, amig megjon a hugom Pestrol :-))

Uh, eleg gaz ez az Y5V :(
Mire jo akkor ez, ha ilyen vacak? Azon kivul, hogy homeronek lehet hasznalni :)

X7R, felirom megjegyzem, bevesem a fejembe, koszi! :)

A Lomexben ha nem szólsz, Y5V anyagút adnak, ami egy katasztrófa, a névleges feszültségen a névleges kapacitás 10%-át produkálja, hőmérőnek is tökéletes, és egyáltalán bűn kondinak hívni! X7R-t kell kérni! Picit drágább. Régebben 30 Ft volt, de már szerencsére kb. csak a fele.

Ha mar van kondis topik, akkor ideirom :-)

Szoval, kapcsolouzemu tap az aramkor. Milyen dielektrikumu SMD KERAMIAkondenzatorokat lehet ott hasznalni?

Ugyanis, epitettem valami aramkort, ahol 1uF SMD-kondi volt a mosfet-meghajto tranyok mellett. A kondin 3Vpp -t ingadozott a feszultseg. Parhuzamosan kotottem vele 470nF foliakondit, es maris kb tizedere csokkent a feszultseg hullamossaga. Sajnos nem tudom, hogy milyen dielektrikumu, mert csak annyit mondtam a Lomexben, hogy "1uF 1206-os keramiat kerek".

Ki milyen smd-kreamiakondenzatort hasznal ilyen celra? (tehat ahol nagy csucs-aramok vannak)

Annál csak nem lehet durvább, mint amikor egy pc tápnál
hozzáértem a 230-hoz, mert azt hittem nincs bedugva...
Sosem felejtem el azt a bizsergető érzést...

X3-al még nemigen találkoztam.
Az a szám az elviselt csúcsfeszültséget jelenti. Az X1-es 1200, az X2-es 4000V-ot visel el csúcsban. Ill. asszem az X1-es amúgy is jobb minőséget képvisel, igaz, azonos technológiíával és anyagból készül.

A feltöltött kondi bizony csípne, de túlélnéd:)

Ha pont akkor vetted le a halozatrol, amikor csucson volt a szinuszjel, akkor azt en nem csipesnek neveznem :-)))

Ovatosan! Igaz, hogy csak 1 mikroFarad, de 300V is lehet benne!

Ez X3-as, ez mit jelent ?

Ha hozzáérnék a feltöltött kondihoz nagyot csípne ?

>Cortez!
Tehát Funk 250V/AC-s kondit használ, 160V/AC-set viszont nem használ.

Egyébként zavarszűrésre "illik" X1-X2 kondikat használni.

Üdv.

Sztem ez azért nem volt olyan váratlan.
Egy elkót azért nem mernék így kipróbálni, az lenne a "bátorság".
Semmi baja nincs, mondom még fel sem langyosodott, semmi.
És tuti jó, mert utána ellenálláson keresztül kisütve még szikrázik is.

Funk:
> Egy fóliakondi, azért elég jól bírja a túlfeszt.
Igen, nagyon úgy tűnik.

> Én kapcsüzemű tápban is használok 250 V AC/ 1 uF
> kondit fixen a 230 V-on lógatva zavarszűrőként.
...
> A 160 V AC / 250 V DC fóliák eddig mindig bírták a hálózatot.
> Ennek ellenére nem használom őket hálózaton
Most használod vagy nem ?

> mert tudjuk, hogy a hálózati fesz össze vissza mozog 0 és 400 V között.
És egyáltalán sikerült már ilyen nagyobb fóliakondit meglangyosítani 50Hz-en ?

> Mit akartál ezzel a teszttel?
Elsőre hogy bírja e, másodikra én is zavarszűrőnek szántam a hálózatra.

Alig folyik áram. Egy fóliakondi, azért elég jól bírja a túlfeszt.

Én kapcsüzemű tápban is használok 250 V AC/ 1 uF kondit fixen a 230 V-on lógatva zavarszűrőként.

A jobb 1 uF-os fóliakondiknak 10-40 A meg se kottyan.

A 160 V AC / 250 V DC fóliák eddig mindig bírták a hálózatot. Ennek ellenére nem használom őket hálózaton, mert tudjuk, hogy a hálózati fesz össze vissza mozog 0 és 400 V között.

Cortez!

Mit akartál ezzel a teszttel?

Kedves Cortez és Többiek!

Te!
Bátor ember!

Véletlenül nem AC, vagy ~ az a 250V-os kondi, mert akkor köthető a ~230V-ra.
Ha DC, vagy = akkor nem.
Ha tényleg "kultúrált" az a kondi, lehet, már el is égett szép csöndben a bele.
Üdv! SMA

Jóó, akkor menten ki is próbálom a 250V-osat a hálózaton...

szerk. 10 perccel később:
Egyelőre semmi, simán bírja. (1.5uF 250V-os fóliakondi)

szerk. egy jó órával később:
Meg se mukkant, még talán hűlt is.

Béláim az Úrban!
fóliakondi-> átüt
ha gőzölt a fólia, akkor "öngyögyító"-> leég
Olyat még nem láttam, hogy fóliakondi gombóccá olvadt volna.
De lehalább kultúráltan viselkedik, nem úgy mint a tantál, vagy az elkó

És egy fóliakondi mit csinál a túlfesztől ?
Gondolom ő nem robban, inkább melegszik, ugye ?
Ha meg túl sokat kap, leég ?

Kedves Cortez és Többiek!

Azok a Visaton kondik DC-re vannak specifikálva és az általános elektronikai készülékekben használtak is. Nem javasolt rákötni a 230V-os hálózatra, ez nem üzemszerű működtetés.
Ne keverjük össze az ipari-célú kondenzátorokat, teljesítmény-kondenzátorokat, azokat többnyire adott célra lehet, kell alkalmazni, nem pedig egy erősítőben, vagy hangsugárzóban.
A cél szabja meg, hogy hová milyen kondenzátor kell, vagy tehető.
Üdv! SMA

Csak nem igazi, élő villanyvonatot kaptál karácsonyra?

Nekem olyan egyfázisú trafó kéne, ami 1-2 helyen a felsővezetékről állít elő 230 voltot.... Persze fordítva használnám.

5-ös vágány

Majd ha megyek a topik-talalkozora, megnezem

Akkor miert kerestel valamelyik topikban extra-lagyindito-aramkort? Azt ne mondd, hogy eldurrantottad azokat a bivaly diodakat!!!

Az aszfalton még mindig ott van a két kerék nyoma )

Igen, mert kiszedtem belőle a nagyáramú diódákat az erősítőmbe...