Dehogynem. Bocs, ezt jól elírtam.

Miközben írtam, telefonon egy haverrel egy mikrohullámú tervezési dologról beszéltem. Ez lett belőle.

De!

Gilszkilabor

Al nem nH?

Hi!

Kondit én is összeraktam, hiszen ezzel kellett hitelesíteni az elkészült műszert is. Azért tetszett meg ez a kapcsolás, mert kikonpenzálja az Ohmos összetevőt méréskor.
Oké, akkor szerzek legalább 3 egyforma magot és gondolom 0,2-es légréssel megtekerem őket és ha egyforma mind a 3, akkor máris van etalon induktivitásom és köszönet az ötletér.

Üdv, Pogifej.

Pontos kondikat lehet venni bárhol, mindegy hogy mi az érték. Lényeg, hogy ugyanannyit mutasson a műszer.

Az induktivitást pedig így csinálnám: légréses fazékvasat (ferrit vas) szereznék (ezeknek az AL-je általában 1-2% pontos), bele tennék mondjuk 10 menetes tekecset.

L = n2 x AL

n menetszám
L iduktivitás
AL (mikrohenry)

Üdv!

Végigolvastam a topikot és ami a fesz, áram és ellenállás referenciákat illeti az nagyon izgalmas volt, DE mi a helyzet L és C méréssel illetve az elkészült műszer lehetőleg otthoni hitelesítésével?
Elkészült az Elektor 92/6/7 számában szereplő LC-mérőm és végrehajtottam az előírt kalibrálási műveleteket, de az induktitvitásmérő részére nem tudom nyugodt szívvel rámondani hogy pontos, amíg nem hasonlítom össze nála komolyabb műszerekkel (erre nem sok esélyem) vagy nem találok valami házilag is előállítható etalont.

Ha tudtok, kérlek segítsetek ebben!

Pogifej.

Béláim az Úrban!

Murphy nem aludt-> nem azt a ref. feszt hozták amit kértem. Kb. egy hetet késik a projekt.

Spafi->lelked, és fantáziád majdnem olyan mocskos, mint az enyém...
Bár igazad van->készülj a legrosszabbra, és csak kellemes csalódás érhet.

Párhuzamos érpárnál mit akartál? közös módusú jel a szimmetrikus bemeneten kiejti a rávitt zajt. Tudod mi tud zajt csinálni->ha nagyon Xar a kábel kivitele, a mozgatás, dobálás jelentős mikrofóniát okoz (hangosítás...)

SPafi
Látom nem apróztad el a próbát. Ez hasonló ahhoz, mikor az RS485-ös vonalamat úgy próbáltam le, hogy a 100m-es, spirálba feltekert UTP kábel közepébe beletettem a pákatrafómat, mint zavarforrás. Majd 2V-os brumm volt a vezetéken.

De azért ez a 230V-os próba engem is meglepett. Ez nem jutott volna eszembe az biztos.

Ha ti mondjátok... én elhiszem.

Ha meg akarod zavarni a mérést, akkor inkább 12,5Hz frekivel próbálkozz!

Csaba_20!



2 eset lehetséges: vagy egyetlen digitet sem változik a mutatott érték, vagy ha változik, akkor eleve alkalmatlan mérésre. Egy műszernek DC állásban csak a DC-t szabad mérnie! Ha már 100 mV megzavarja 20 V méréshatárban, akkor hitelesítés helyett mehet a kukába!

De ez a műszerek felépítésének ismeretében gyakorlatilag kizárt. Minden kézi DMM dual slope elven működik, általában 200 ms-os mérési szakasszal, így mind 50, mind 60 Hz-en pont egész számú periódus jut be, vagyis pont ugyanannyi negatív félperiódus, mint amennyi pozitív, tehát az AC zavarjelek kiejtik saját magukat! (Minden pedriodikus jel, aminek a frekije 5 Hz egész számú többszöröse.)

Leteszteltem a két itthoni műszeremet (500 és 2000 Ft-os műszerek):
A labortápomat kicsavartam, és sorba kötöttem a hálózattal (230V, ne aprózzuk el!)

2000 Ft-os műszer.
Hálózati DC: -0,5 és +0,5 közt változik összevissza.
Labortáp DC: 24,6V
Labortáp+hálózat: 23,8V és 25V a két szélső érték.

500 Ft-os műszer.
Hálózati DC: -0,5 és +0,5 közt változik.
Labortáp DC: 24,8V
Labortáp+hálózat: 24,2V és 25,3V a két szélső érték.

Akkor szerinted 100 mV okoz értékelhető hibát? (0,5V/220V*100mV=225uV) Pedig egy ultragagyi stabil táp sem ad ki ennyi zavart!

Ha szerinted 5 kHz-en érzékenyebb a zavarokra, akkor próbáld ki, nekem most nincs rá időm!



Ha n*100 V-os, us alatti periódusidejű berezgések vannak a jelben, vagy akár csak a műszer közelében, arra a gagyi műszerek elég csúnyán tudnak reagálni, ezt már tapasztaltam, ezért használok ilyenkor egy 0,5%-os tükörskálás Ganz HDV-2-es deprez műszert. Nade 100 mV? Na neee!

Béláim az Úrban!
maradjunk a földön!
egyenfeszültség!!! A referencia előtt kondi, tekersz, légycsapó, mindegy milyen szűrés, vagy akkumlátoros táplálás. Ezután 78XX előstabilizálás, utánna a referencia stabilizálás. Ami ezek után kimegy az ott pusztuljon el! Nem érdemes túlzihálni, mert máris ott vagyunk, hogy az ellenállások zaja, kondenzátorok RF önrezgése.

Ha extrázni akarsz, akkor a ref feszt, reed relével kapcsolgasd!
50-100Hz meg sem kottyan neki. még nem próbáltam, de azt mondják többet is tud! Na az nagy meredekségű négyszög jel, megfelelő felharmónikustartalommal. Ha szinusz jellel zaklatod a reed relé tekercsét akkor elvileg 100Hz-es ideális kitöltési tényezőjű jelet kapsz.
persze koaxiális kivitel, földelt rézcsőbe rakni a reedet, és arra tenni a tekercset, ...

azt a fesz/áramreferenciát hol vetted? vagyon még belőle?
valakinek van egy "elfekvő" sokdekádos asztali multimétere? (régi, emberi áron)

Csaba_20
Valószínűen nem, de itt ilyen feltételek nem jöhetnek szóba.
Megfelelő szűréssel a labor tápon nem lehet a mérést befolyásoló mértékű nagyfrekis, vagy bármilyen AC zavarjel. Ez teljesen értelmetlen aggódás.

Legyen adva 3 feszültség:

A) 5V konstans, modulálva egy 100mV@500Hz-es feszültséggel.
B) 5V konstans, modulálva egy 100mV@50Hz-es feszültséggel.
C) 5V konstans, modulálva egy 100mV@5kHz-es feszültséggel.

Fogva egy TG(Tesco Gazdaságos) műszert és összehasonlítva ugyanazt fogom mérni? Ha a jelalakja az AC-nek eltérő, abban az esetben is ugyanazt mérem?

Ha valakinek tényleg nagyon izgatja a fabntáziáját akkor nekem van egy feszültség és áramreferenciám és annak megvan a komplett doksija is ha tényleg fontos akor rászánok egy kis időt és a rajzokat bescannelem esetleg, jó pár oldal. Nem annyira vészes, csok jó minőségü kapcsolókat kell beletenni de egyszerübb volt megvenni asszem fokgyem gyártmány.
Mondjuk nekem egy jóval pontosabb digit multiméterem van de még nem vetettem oössze a kettőt mert ez a calibrátor elég uj szerzemény igaz drága is volt vagy 8 ezres:))
OZ

Béláim az Úrban!
Jelentem nem tudom merre van Észak, de tudom merre van dél!
Keresek egy fát ami mellett harangoznak, és a kérge körben mohás...

Csaba_20
Szerintem nem kell ekkora feneket keríteni ennek.
Ha egy műszer ugyanazt mutatja a referencia feszt mérve, mint a labortápon mérve, akkor az egyforma feszültség. Hogy jön ide a feszre ült AC összetevő?

Szerintem ne zavard össze Iránytűt, mert a végén azt sem tudja merre van észak!

Még egyszer jelzem, hogy ebben a topicban otthoni körülmények között elvégezhető áram és feszültség pontosság ellenőrzés a cél kb. 0,1% hibát megcélozva. Erre a 0,1%-os pontosságú ellenállás osztóval felépített összehasonlító "híd" megfelel. Szerintem. Én is hasonlóképpen pontosítom néha a multimat, és elhiheted hogy nincsenek álmatlan éjszakáim az AC összetevők miat!

Én nem látom úgy, hogy különböző véleményen lennénk.

Csaba!



Nem tudom, hogy mit kérdezel. Milyen körülmények közt? A labortápnak névleges feszültségtartománya van.



Jelen esetben tök mindegy, de valószínűbb a labortáp felhasználása.



Te ezt komolyan gondolod? Azt a szűkítést csak zárójelben írtam oda, mint tipikus eset, de nem használtam föl a cáfolatban!

Mellesleg ha te azt állítod, hogy minden esetben rossz ez a megoldás, lásd:



akkor elég, ha egyetlen kivételt mutatok, máris cáfoltam az állításod.

Ha viszont te ezt úgy érted, hogy lehet olyan konfigurációt összehozni, hogy ne legyen elég jó, akkor azt mondom, hogy természetesen lehet, de ez annak a felelőssége, aki megépíti. Mindent el lehet b*szni, de a reálisan elvárható követelmények betartása esetén nem lesz gond. Pl. ha valaki akkora barom, hogy egy hálózatról táplált szabályozható toroid kimenetét egyenirányítja, és azt hasonlítja össza a referenciával, az nem feltétlenül lesz alkalmas hitelesítésre, de a legprimitívebb, 1 z-diódából, 2 potiból, egy OPA-ból, meg egy darlington tranyóból álló beállítható stabilizátor már biztosan nem visz be 0,1 %-nál több hibát egy megfelelően elvégzett mérés során.

A labortáp mennyit térhel el a névleges feszülségtől(szigorúan DC-ben)? Labortápról beszélünk, vagy általánosságban feszültség stabilizátorról? Ne akard egy speciális esetre leszűkítve cáfolni az általánosra tett állításom.
Ezek szerint a nem ref. feszültségünk lényegtelen milyen jelalakot bocsájt ki, csak DC-ben egyezzenk a ref. feszültséggel szerinted?
Minden esetre alapvetően nem cáfoltad meg egyik állításom se, csak azt fejtetted ki, hogy felesleges törődni velük.

Béláim az Úrban!
Csaba_20-> most már én nem értem. Belegabajodtam mint sün a rágóba...
Hogyan lehetne másképpen? Szerintem egy malomban őrlünk...
Még egy kört futok a témán, de utánna már a készülőben lévő lomról akarok beszélni!

a etalon pontosságú referencia fesz. alkalmatlan tápegységként üzemelni.
a normál referencia feszültségeket (zener) beleépítik a táp szabályzókörébe, és kiskezeddel te tekergetted a potit, hogy annyi legyen mint a mérőműszeren.

De a nagy pontosságnál egyértelmű, hogy egy tápot kell hozzá szabályozni, és a ref. feszt "csupaszon" kell mérni, összehasonlítani
A harci kunkor az az egészben, hogy az etalon pontiosság miatt vakrepülésként kell ezt tenned (nincs a kezedben semmi, hohgy ellenőrizd)!
Most kiment teljesen a talaj alólad, ugyanis a zener áram/hő/és mindenféle paraméterfüggő, ráadásul a gyártási szórása +/-1V (persze a gyári kisebb, de a bontott zenereimet fix árammal (10mA, célműszer...), mértem. O.K. használtak, és lehet, hogy öregek, megcibálták őket...).
Ha ezt a fajta referenciafeszültséget beteszed egy tápba, akkor a pontosságát veszíted el!!!! (mellesleg nagyon stabil, jó tápot kapsz ) Az összes alkatrész instabilitása/hibája szorzódik. De ha a referenciát közvetlenül méred, az alaphibával kell számolnod. Minél több kegytárgy van rátéve annál pontatlanabb (most ezalatt ellenálláslétrát, OPA, vagy szabályzókört is érthetsz)
no, nem pettingelek a témával tovább

Csaba_20!

Jó, tételezzük fel, hogy nem konstans, (bár egy labortápnál 0,1 % fölötti zavarjel igen rossznak számít). Tehát a kimenet egy DC és egy AC jel összege. Mit állítunk be a referenciával arányosra? A DC komponenst. A beállítandó DC mérőműszer méri az AC komponenst? Nem. Akkor mit okoz az AC komponens? Semmit.

Akartam mondani, "fog csak" nem pedig "csak fog".

A stabilizált feszültség kimente nem constans ugyebár. Egy váltakozó feszültség deltaV formában ott lesz a kimeneten. Ezt a szórást az adott kapcsolás nem kompenzálja. Ha az állítható feszültség stabilizátort nem a referencia feszültség és a fesz. stab. kimeneti feszültségének összehasonlításával nyert jellel vezérled, lókakit se ér az egész. Ez a véleményem.

Csaba_20
Nem értem mit akarsz mondani. Kicsit részleteznéd mi a probléma szerinted?

Ha úgy csinálja, akkor a terhelhető stabilizált feszültség pontosságával megegyező referencia feszültséget csak fog kapni. Ehhez felesleges túl pontos ref. fesz...
Azért írom le sokadszor, mert hátha valaki ezzel nincs tisztában...

Ja jól van! Bocsi!

Watt->az alapján csinálom
Csak 1. lépésben még táp nélkül csupaszon.

Hát nem is értelek, hiába rajzoltam neked? Ha összemérsz egy tápot a rajzom szerinti mérőkörrel, akkor a mérés idejére biztosan jó feszültséget fogsz kapni, amit úgy terhelsz ahogy a táp bírja, főleg ha a nullát mérő műszert rajtahagyod, és korrigálod a táp terhelésétől fakadó esetleges hibát. Így áramot, és feszt is széles tartományban tudsz mérni. Ennél nem kell jobb otthon.

Béláim az Úrban!
Duke->ez megoldható lenne egy komolyabb tápegységgel is!
A probléma az volt, hogy mihez hasonlísd a tápot/mérőműszőrt.
azt mondták hétfőre itt lesz a rendelt lm 4040-es fesz. ref.-ák.
üröm az örömben: csak smd tokos van...
nincs mit tenni, egy IC tokot feláldozok, vagy mindnek lábat forrasztok Egyszer kellet kézzel SMD felforrasztanom. Ráadásul IC tok alá. Emberiség ellen elkövetett rémtett.
Már letisztult a kép. az áramkör nem lesz terhelhető kivitelű, csak kalibrálásra/összehasonlításra lesz jó.

Kicsit off,csak erdekesegkent irom,ha mar szo volt feszultseg referenciakrol.A maximnak van tanithato referenciaja.Ket labara ra kell adni egy feszultseget,ezt memoriaban eltarolja es onantol kezdve olyan feszultseget allit elo 1mv pontosaggal.
http://www.maxim-ic.com/quick_view2.cfm/qv_pk/4672

Béláim az Úrban!
Isten majmai lassan örülnek.
Pesten járt egy ismerősöm, és (szombaton) kaptam tőle egy KIA70 25AP fedőnevű 2.5V-os jószágot. Ömlesztve volt, és rá volt írva, hogy 10HUF, fesz. referencia. Hát, nem az.
Reset áramkör, aki fogyeli, hogy mikor megy a fesz a kívánt érték fölé, és mikor szabad elereszteni a programszámlálót, hogy a bekapcsolási tranziensek ne hülyítsék meg.

Hétfőn behatolok a kedvenc boltomba, és veszek egy marok LM4040-et, ami a RET katalógusa szerint 126-150HUF, és 0,1% hibájú 15mA, és úgy kell bekötni mint a zener diódát (2,5; 5; 10V).

Nem fogom túlzihálni. egy kapcsolás a referenciafeszültséghez
no, az ábra összejön?!?
+Ut
|
| |
| | áramkorlátozó ellenállás (10mA)
|_____
| |
| | | 1*R
| | |
| |
| |
ZENER | | 2*R
| | |
| |_______________o Uref
| |
| | | 2*R
| | |
_|______|_______________o test

2.5V-os zener, az alsó ellenállásról 1V vehető le.
a műszerek 1MOhmos belső ellenállása nem sokat lenget a feszültségen,
a AD átalakító ref feszültségét így tudom ellenőrizni.

és veszek egy 10V jószágot, is, és hasonló módszerrel a többi méréshatárt is belövöm. Sajna amennyire méricskéltem ellenállásmérő üzemben mértek vele feszt.
megnyúltak az ellenállások....

Na, jól van jól viselkedtetek, így elmondom az etalon ellenállás gyártását (most hallottam):
végy egy vagon ellenállást.

2 ellenállatból és egy helipotméterből megvan a híd egyik fele (rövidzárral nullázni).

1 ellenállat fix, ő az etalon (értéke a csopotrban a legnagyobb(!!!))

a híd szabad végébe beforrasztani egyesével az ellenállásokat (várni míg lehűl), és gyémántporos reszelővel keresztirányú beszúrásokkal addig szűkíteni a keresztmetszetet, míg nullázódik.
a reszelt nyomot lakkozni illik!

régen így gyártották az amatőrök az ellenálláslétrát...

Na jó, egy trafó talán még pontosabb tud lenni, csak nehéz a kellően pontos AC/DC konverzió, és nem állítható az arány olyan finoman.

Összefoglalnám a mondandómat: ha van egyetlen hiteles feszültség referenciánk, abból már kommersz eszközökkel bármilyen más feszültséget igen pontosan elő tudunk állítani. Egyetlen spéci dologra van szükségünk: egy minél pontosabb kezdeti értékű, és időben minél kevésbé változó ref. IC-re, amit aztán termosztátba rakunk, és ha nagyon kell, évente hitelesítjük. Hogy mennyire terhelhető, és mekkora a kimeneti feszültsége, az szinte mindegy.

Egyébként a legpontosabb és legstabilabb feszültségosztó egy kvarcvezérelt PWM-mel vezérelt kapcsolópár, és ezt ráadásul szinte tetszőleges osztásarányra be tudjuk állítani olcsó eszközökkel (uController).

Persze a legegyszerűbb tényleg a sok ref sorba kötése. Az LM4040 nekem is szimpi.

Csaba_20: nem vagyok biztos benne, hogy a megjegyzésed válasz volt-e az előző hozzászólásomra. Mindenesetre ez a kalibrálás/hitelesítés kérdés végső soron filozófiai problámákat is felvet. Nevezetesen: honnan tudjuk, hogy amihez kalibrálunk, az pontos-e? Persze amihez kalibrálunk, az visszavezethető egy nála pontosabb etalonra, az egy még pontosabbra, és így tovább. Végső soron természeti, fizikai állandókkal kerülünk szembe. De honnan tudjuk, hogy ezek az állandók tényleg állandóak?

Iránytű
Csináltál már valamit?

Ez kész...lovagolunk egyébként lényegtelen dolgokon...

Hitelesítést csak az OMH végezhet. Mindenki más csak kalibrálhat. Egyébként a hitelesítő és kalibráló laboratóriumok csak annyit tesznek, hogy megállapítják, a műszer jelenlegi pontossága megfelel-e a gyári specifikációjának (természetesen a százalékos eltérésről mérési jegyzőkönyv készül). Tehát mielőtt valaki azt gondolná, hogy "bekalibrálják", azaz a potikat tekergetve pontossá teszik a műszert, sajnos ez nem tartozik a kalibrálás fogalmába. Ez a műszerjavítás része.

Ja, a fórummotor nálam sincs a helyzet magaslatán.

Parttalan vitához vezetne, ha ezt folytatnánk, úgy érzem.

Amikor otthonra készítünk referencia feszültséget, akkor úgy gondolom nincs lehetőségünk a referencia feszültség korrekt hitelesítésére. Ezért igyekeztem behatárolni azt a hibát, amivel a referencia feszültségünk nagy valószínűséggel rendelkezni fog. Ha ezt figyelembe vesszük, nagyot nem tévedhetünk és nekünk ez a fő cél.

A 9,895 mérnöki hasraütéssel jött ki. Kerekítettem. A 0,127 meg az 1,27 10-zel való osztásával. Nem konzisztens, de tökmindegy, hogy 0,15, vagy 0,127. Már át akartam szerkeszteni, de valamiért 10 perc alatt nem volt hajlandó megnyitni a fórummotor, és ki is dobott. (Mint mostanában rendszeresen.)

Hogy miért mindegy? Nem maga a hiba lesz ennyi, hanem a szórás, vagyis ha építesz legalább 10-15 db ilyen erősítőt, akkor a hibák négyzetösszegéből vont négyzetgyök várhatóan ennyi lesz, feltéve, hogy az ellenállások hibái egymástól függetlenek, és un. normál eloszlást követnek. Érdekel valakit a felhasználók közül, hogy 0,127, vagy 0,15 a szórás, mikor konkrétan az övének +0,25% lesz a hibája, egy másiknak -0,02, a harmadiknak meg -0,11?

Mondjuk ha több százezret gyártanál, és egy megrendelő kikötné, hogy csak a +0,2 és -0,2 közé eső példányokat veszi át, akkor már nagyon fontos lenne, hogy pontosan mennyi is a szórás.

Kerekítéssel

Az a 9.985 és 10.015 hogyan jött ki? Valamint ezek után a 0.127% a feszültségekre?

Ha 5V-ot erősíteni szeretném 50V-ra, beállítom az erősítőt tízszeres erősítésre, aminek tehát 9.985 és 10.015 között lesz így az erősítése. Vegyük a legrosszabb esetet, 10.015 lesz az erősítésünk, a bemeneti 5V-ból tehát 50.075V lesz. Amiből (50.075/50-1)*100=0.15% jön ki. Nekem...neked hogy jött ki 0.127%?

Igen, 1,27%, csakhogy ez az egységnyi erősítésre vonatkoztatva érvényes! (abszolút hiba) Tehát az erősítés 9,985 és 10,015 között van. Ez a kimeneti feszültségre vonatkoztatva 0,127%, és itt ez számít!

Ha nem erősíted, hanem leosztod a feszültséget, a relatív pontosság akkor is romlik pont ilyen arányban, pedig az abszolút hiba kisebb lesz.

Továbbá: két ellenállást szinte tetszőleges pontossággal egyformává lehet tenni kis trimmerrel való kiegészítéssel, és az egyformaság otthoni eszközökkel is igen pontosan detektálható.

Még valami: 10 db max. 0,1 %-os hibájú ellenállást sorba kötve az eredő hibája 0,03 % lesz, ha feltesszük, hogy a hibák eloszlása véletlenszerű. Sajnos ez a gyakorlatban nem teljesül, ezért csak annyit tudhatunk, hogy a hiba legfeljebb 0,1 % lesz, de szinte biztosan kisebb. Ha mégis 0,1% lenne, az azt jelentené, hogy az összes ellenállás pont ugyanakkora és ugyanolyan előjelű hibával rendelkezett. Ebben az esetben viszont van egy tökéletes osztási arányú 10-es osztónk.



Pesszimisták voltak.

Képlet nincs, de nagyon egyszerűen meg lehet határozni egy fölső korlátot. Nem kell tranyó szinten foglalkozni vele, a műveleti erősítő óriási erősítése miatt csak a bemeneti mennyiségek számítanak: bemeneti áram, off-set áram, off-set feszültség, off-set fesz. driftje. Ezek közül az áramok FET bemenetnél kapásból elhanyagolhatók (60 fokig 1 nA alatt, ez 10 kohmos ellenálláson 10 uV, vagyis a referencia fesszel összehasonlítva gyakorlatilag semmi), az off-set feszültség kiegyenlíthető egy potival, a driftje 10 uV/fok, tehát 1V referencia mellett 10 ppm/fok, tehát kisebb hibát okoz az ellenállásokénál, 5V referencia mellett pedig csak 2 ppm/fok, vagyis semmi. Még meg lehet nézni a tápfesz. elnyomást: min. 70 dB, vagyis 1 V tápfeszváltozás 0,3 mV hibát okoz a bemeneten, tehát ha 1V a referencia, akkor érdemes stabilizálni a tápját, de ha 5V a ref, akkor ezzel sem kell törődni.

Ezen kívül csak arra kell ügyelni, hogy ne gerjedhessen, legyen jól árnyékolva, és zárlatvédett legyen.

Elszámoltam(helyes eredmény 1.27%), de
deltaA=R1/R2*sqrt(h1^2*+h2^2) Képletet használva egy elektronikai jegyzetet alapul véve. h1=h2=0.1%.



A TL072 adatlapján tápfesznél abszolút maximumnak +-18V van megadva. Viszont nem tudok képletet arra vonatkozóan, hogy a tranyók miként hatnak a hibákra ezért inkább igyekeztem elkerülni használatukat.

Ez meg hogy jött ki?



Csúnyán hangzik, de a TL072 tapasztalatom szerint kibír 60V-os tápot. A Texasnál vannak 100V fölötti feszre specifikált OPA-k is. De az egésznek nincs jelentősége, mert két tranyóval kiegészítve bármelyik OPA képes szabályozni akár 1000 V-ot is.

Hosszas töprengés - és némi fdsa-val történt konzultáció - után a következő referencia feszültséget ötöltem ki. Írtó drága, de talán az egyik legpontosabb viszonylag nagy feszültségű referencia fesz.-t kapjuk szerintem vele.(Megjegyzem, fdsa nem látta a végső kapcsolást és nem bólintott rá igent, tehát ha rossz, az az én bűnöm egyedül, ha meg jó, akkor kettőnk érdeme.)

50V-os referencia fesz.

A felhasznált IC az ADR435. Tulajdonságai közé tartozik, hogy 7-18V-ig terjedő tápfeszültséget lehet rákapcsolni, melyről 800uA-t fogyaszt. Kimeneti terhelhetősége -20mA-től +30mA-ig terjed. Az elméleti maximum(ha jól számoltam) a 125V-os referencia feszültség, amihez már 180V tápfeszültség lenne szükséges 15V-os lépésekben.

Az IC jelenlegi ára nettó 1335 Ft/1db. Valószínűleg 10 db-ra már jár némi kedvezmény, de nem hiszem, hogy tetemes összegről lenne szó.

A másik megoldás a műveleti erősítős többszörözés. De azzal picit növelnénk a hibát és nem ismerek olyan műveleti erősítőt, amivel 50V-ot elő lehetne állítani. Egy 10-szeres erősítésű negatív visszacsatolású nem invertáló erősítő erősítésének hibája 1.41%, ha 0.1%-os ellenállásokat használunk.

Megjegyz.: Egyébként ez az ágyuval verébre eset talán.

Béláim az Úrban!
Optocsatolt?
led pislant, és tekerem a potit ?

Végül is ja!

Kis pontosítás: a ppm/month, vagy ppm/year az időbeli stabilitás, ppm/kelvin fok a hőmérsékleti stabilitás mértékegysége. Tehát a "20 ppm-es" ellenállás mondjuk 20 fokkal emelt hőmérsékleten max. 0,04 %-kal térhet el a névleges értéktől.

watt!

Egy OPA a legmegbízhatóbb áramköri elem pontosság szempontjából. Nem az erősítését kell pontosan tudni (arról elég annyi, hogy nagy), hanem az offszet feszültségét, azt meg pontosan be lehet állítani 0-ra. A bemeneti árama pedig egy FET bemenetű OPA-nak elhanyagolható.

De én ezt nem LED villogtatásra használnám, hanem a terhelhető áramforrást vezérelném vele. Minek játsszak én szabályzót?

Évekig az MTA MMSz-nél dolgoztam, napi munkám volt a különféle műszerek kalibrálása. Talán kevesen tudják, de nem csak az OMH végez kalibrálási szolgáltatást, hanem vannak úgynevezett OMH által akkreditált kalibráló laboratóriumok is (többek között az MTA MMSz). Ezek a kalibrátoraikat az OMH-val hitelesíttetik a mérésügyi törvény által kötelezően előírt időközönként. A kalibrátorok lényegében termosztátban tartott, hőkompenzált feszültség-, áramforrások, rubidiumoszcillátor és ellenállások. Lehet otthonra is keresni valamiket hasonló célra, de szerintem nem érdemes. Pl. az AC feszültségmérőt nem könnyű otthon még közelítőleg sem kalibrálni.

A kalibrálás feltétele, hogy a műszer ne legyen hibás. A kontakthiba is hiba! Ez a mérőzsinórokra is vonatkozik. Rövidrezárva a bemeneteit mutasson 0-t. Ha egy végkitérés körüli egyenfeszülséget kapcsolsz rá, majd felcseréled a polaritást, ugyanakkora abszolút értéket mutasson. A kijelzett érték stabil legyen, ne ugráljon. A kijelzett érték kb. reális legyen (max. +/- 5% eltérés). Ha ezek valamelyike nem teljesül, javít(tat)ni kell.

Az MTA MMSz a XI. ker. Etele út 59-61 alatt van, a kalibráló labor vezetője Boksay Zoltán.

Azt javaslom, hogy a legnagyobb felbontású (5 1/2 vagy 4 1/2 digites) digitális műszeredet kalibráltasd, és a többit ehhez igazítsd otthon.