Szóval a nagyjóságú kondinak kicsi a belső ellenállása, a kisjóságúnak meg nagy ?

Ahamm, kezd vilagosodni. Koszi!

Béláim az Úrban!
Érdekelt, utánnanéztem: Dr. O. Zinke:ellenállások, kondenzátorok, tekercsek c. nyűve alapján:

tangens delta az a veszteségi szög.
Első soros rezonanciafreki alatt vizsgálják, hogy a belső, és külső induktivitás elhanyagolható legyen.

Jósági tényező (Q)
Q=Pmeddő/Phatásos=tg(fi)

fázisszög pótszöge a delta

tg(delta)=1/Q

persze csak "alacsony" frekin.
legjobb a vákuumkondi aminek a tg(delta)<10exp(-5)

tehát azt mutatja, hogy a szigetelési ellenálláson kívül mi zabálja a teljesítményt.

tehát nem érdemes 2 bádoglemez közé helyezett nedves tornazokniból kondenzátort csinálni, mert finoman szólva nem az "ideális" kondit kapjuk...

Lehet. T68m nem folytatod ? Vagy más nem tudja ?

Az én értelmezésemben a "jóság" azt jelenti, mennyire közelít az ideálishoz. A kondinál még a szivárgás is ront ezen.

no ?

Nem értem miért akadtok ki ezen a matek dolgon, most is tök jól leírtad ezeket,
teljesen érthető és nem sok matek volt benne Köszi, és várom a továbbiakat !
Tehát akkor a jóság az alap C-n kívüli R és L tagokat fogja jelenteni ?

persze, de mivel matematika válasz kilőve, ezért néhány alapmagyarázat:

- a kondi drótjainak van ellenállása, ami nagyobb frekvencián rc tagot képez;

- elektrolitkondiban össze vannak tekerve (egymásba) a felület növelése céljából a fegyverzetek. Természetesen ennek jelentős induktivítása lesz. Ami miatt nagyobb frekvencián szintén jelentős. tehát már soros rlc-nél járunk;

- sok kondinak feszültségfüggő a kapacitása. Természetesen ez sem kívánatos jelenség, hacsak nem varikap-ként akarjuk használni;

és vannak az általános tulajdonságok, mint feszültségtűrés és esetleg polaritás.

Kiváncsi vagyok kapunk -e majd választ valakitől...

Jaja, ez engem is erdekelne! :-)

Meg, hogy mi az a 10^4*tg(delta), mert igaz, hogy nagyon lelkesen méregettünk ilyen méréstechnika-laboron (Schering-hid :))) ), de lövésünk se volt, hogy mi az ....

jaja, bőven van ideje
szal kondi jóság ?

nem, a dugót általában elég bizonytalanul dugja be az ember. Az érintkezőknak van ideje szikrázni.

ez világos. Csak az nem, hogy hogy tud kialakulni, amikor épp csatlakoztatom! van rá kb. 0,2mm-e, amit ha a dugási sebesség 1m/s, akkor us-os nagyságú ideje. Ezalatt kell jól látható szikrát képeznie.

Az meg amiatt lehet, hogy nincs lágyindítás a tápban, és fel kell töltődnie (az ezexerint nagy) puffer elkónak.

persze, megszakításkor teljesen rendben.

De ha bedugom a laptop tápegységét, akkor minden elég nagy szikra keletkezik, akkora, hogy átvilágít a T elosztó műanyagán.

Általában bedugáskor nem szokott szikrázni, ha mégis, akkor csak a közvetlen érintkezéskor. Megszakításnál viszont annál nagyobbat, mert őpl. induktív lehet a fogyasztó, és felszalad a fesz. De az ív ha már kialakult, nehezebben szakad meg... Váltóáram esetén a nullátmenet miatt könnyebben megszakad az ív, de pl. 300V DC-t igen kemény meló pl. relével megszakítani.

Nem értem, miért ne lenne idő szikrázni ?

na, nekem is van egy színvonalas kérdésem. Ha bedugok egy fogyasztót a hálózatba, akkor hogy tudd kialakulni elektromos szikra? Amíg nem ér a csatlakozó, a feszültséghez tartozó átütési távolság közelébe, addig - ugye - nem történik semmi. Mikor pedig már olyan közel van, akkor azt a távot annyira gyorsan megteszi, hogy a műanyagot átvilágító szikra kialakulására már nem marad idő. Vagy mégis?

Na egy újabb: Mit takar egy kondi jósága ?
- Mit jelent ha 2 ugyanakkora kapacitású kondi közül az egyik kis jóságú, a másik meg nagy ?
- Milyen szinten lehet ezt modellezni, és hogy nézne ki ez a modell ?
- A gyakorlatban mit lehet / kell ezzel kezdeni, hogy jelentkezik ?
Kössz !

> az "impulzus" jellegétől függően, valszeg egyik sem kell
Jó, gondolom nem ég le a trafó, de nem is így érdekelne, hanem vajon
mikor ad le nehezebben egy nagy, gyors impulzust a trafó, ha kicsi a
mag vagy ha vékony a huzal ? Gondolom azért nem teljesen egyforma
a hatás ha ezt a kettőt mondjuk paraméternek, és így vizsgálnánk a képességeit.

Igen, jobban gerjesztett magban nagyobb a veszteség, de ezt kompenzálja, h a rézveszteség alacsonyabb. Az eredő melegedés akár kisebb is lehet.

Ezt James meg tudja mondani. Szvsz az "impulzus" jellegétől függően, valszeg egyik sem kell. Lehet kis magon, max. nagyobb lesz az alapból(üresjáratban) a hőmérséklet. És nem kell vastag drót, mert a leégéshez nem elegendő az impulzus hossza.

Üdv, Funkee

Szerintem az LM317 áramkorlátozása lép be , próbáld meg TO3 tokozású
IC -vel , vagy fejeld meg egy tranyóval .

LM317-ből csináltam egy tápot, 4,2 V 1 A-re a digit fényképezőgépemhez. Klasszikus bekötés adatlap szerint, betáp 12V. Jelenség: optikája kimegy, néhány másodperc múlva vissza a helyére és csönd, mintha kevesellné a powert. A gép bekapcsolásakor a fesz 0,1 V-ot esik és ott marad stabilan, az optika visszahúzódásakor visszaáll. A 12 V-ot nem húzza le. Raktam a kimenetre 10 mA-os terhelést, 1000 mikrót, 100 nanót, úgyis azt csinálja. Érdekes, hogy kikapcsolt gépre a tápdugaszt rádugva, egy pillanatra leesik a feszej. Mintha megkóstólná, mit fog kapni.
Mit tudtok javasolni a fesz stabilizálására?

Egyébként ha a mag a kis keresztmetszet ? Tehát ha mondjuk úgy méreteznénk egy trafót,
hogy az átlagosnál kisebb magot, de vastagabb huzalt használnánk ?
Ilyenkor is melegedés lesz az eredmény, de ilyenkor a magban keletkezik a hő ?
Ha pl impulzus jellegű terhelésre kell inkább egy trafó mi fontosabb, a nagyobb mag vagy a vastagabb huzal ?

miután nem a vas viszi át a power-t!

A vasmagnak permeabilitása van, a rátekert dróttal pedig a trafónak egy főinduktivitása. Meg persze szórt induktivitása, meg mindenféle szórt kapacitásai. Egy trafónak persze vannak szekunder tekercsei, különféle terhelésekkel, amelyek áttranszformálódnak a primer oldalra, és vannak veszteségei. Ezek együtt meghatározzák a trafó alsó és felső határfrekvenciáját és hatásfokát. SPafi nem véletlenül szokott tiltakozni, amikor valaki kinevez egy vasmagot 100 vagy 300 wattosnak.

Ahham, tehát akkor a vasmagnak van egy időállandója adott feltételek
mellett, aminek el kell telnie, hogy telítésbe menjen, ugye ?
És mivel az 50Hz-es szinusz még ha teljesen négyszöggé is torzulna,
akkor is túl kevés (rövid) lenne, hogy ez megtörténjen, jól látom ?

Nem bizony. Különösen akkor, ha utána újabb x ms-ig ugyanakkora értékű, de ellentétes irányú DC van, ráadásul ez periódikusan ismétlődik is.

> hagyd, ezt így úgysem érti!
Inkább fogalmazzunk úgy, hogy nem így szeretném megérteni.

Tehát ezek szerint ha x ms-ig van DC, az nem ugyanaz, mintha folyamatosan lenne az ?

hagyd, ezt így úgysem érti!

Kortez: az áram időbeli lefolyásától most tekintsünk el és egyenáram alatt az értsük, ha csak az egyik irányba folyik az áram, célszerűen a pozitívtól a negatívig és váltóáramnak azt, ha a pólusok között az áram, pontosabban a töltéshordozók ide-oda mászkálnak. Ha ugyanannyi megy oda, mint amennyi jön vissza (függetlenül ennek lefolyásától), akkor váltóáramról van szó. A konnektorból ilyen jön.

Cortez, ha a szinusz laposodik (méghozzá szimmetrikusan), akkor nem egyenszint adódik hozzá, hanem páratlan felharmonikusok, vagyis 150, 250, 350 Hz.

> ha dc van rajta, akkor valóban telítésbe megy(mehet),
> de könyörgöm, honnan lenne egyenáramú kompnens a 220-as hálón?
Ha laposodik a szinusz sztem az valamennyire tekinthető annak.

> egyébként akkor megy át energia a trafón, amikor változás van
> az árammal, nem pedig a feszültséggel arányosan!
Tehát a lapos felén akkor akár lehet is ilyen állandó áramú szakasz, nem ?

> Azaz négyszögnél nem csak az "átmeneteknél", mert azok feszültségátmenetek.
De ha a lapos részen mondjuk egy sima ellenállással terheljük, akkor
ott DC áram lesz, ilyenkor nem fog működni a trafó ?

1. ha dc van rajta, akkor valóban telítésbe megy(mehet), de könyörgöm, honnan lenne egyenáramú kompnens a 220-as hálón? Direkt sorbakapcsolsz egy egyenármúfeszültségforrás vele? Vagy rögtön egyenirányítod a betáptrafót?

2. egyébként akkor megy át energia a trafón, amikor változás van, tehát az árammal, nem pedig a feszültséggel arányosan! Azaz négyszögnél nem csak az "átmeneteknél", mert azok feszültségátmenetek.

De DC-kor nem megy át energia a trafón, csak amikor változás van, nem ?
Tehát szinusznál folyamatosan, 4szögnél meg csak az átmeneteknél,
akkor viszont nagyon, mivel hirtelen változást jelent.
Azért kérdeztem, mert vhol azt olvastam, hogy ha DC van a hálózaton, akkor
telítésbe mehet a mag, és ilyenkor pl sokkal jobban szór is.
Vagy ez csak méretezési kérdés, és ezek szerint DC-től sem feltétlen telítődik ?

direkt egyszerűen írtam neked. Ha 220V effektívet adsz neki, akkor mindegy, hogy az 310V csúcsos szinuszból, vagy 220V csúcsos négyszögből jön össze - mármint ezen a szinten. Ugyanannyira fog felmágneseződni.

Természetesen ha 310V csúcsos négyszöggel hajtod, amikor az effektív érték is 310V lesz, akkor telítésbe mehet.

Danko:

amit írtál az nem egészen passzol ide, mert azok légréses trafók, pont a telítésbe menés elkerülése végett.

Köszi a hosszas írást, meg az ábrát, még emésztgetem...

Ha a teteje belaposodasa DC-szeru lenne, akkor a kapcsolouzemu tapoknal a negyszogjellel hajtott trafo DC-rol jar? :)

Az, hogy belapul a szinusz teteje, az csak azt jelenti, hogy nem csak 50Hz-t kap a traffancs, hanem az 50Hz felharmonikusaibol is kap.

Az, hogy a Dc-tol tulmagnesezodik, igy ebben a formaban /szerintem/ nem igaz. Mert akkor /peldaul/ az egyutemu /single ended/ csoves vegfokok se tudnanak mukodni. Az, hogy DC halad at a trafon, az azt jelenti, hogy a B-H -gorbe a fuggoleges tengely menten el van tolva. Ezert van az, hogy az egyutemu csövi vegfokoknal nehany Watt kimenoteljesitmenyhez bitang nagy trafo kell, hogy normalisan szoljon. (jójó, meg azert is kell nagy trafo, hogy 20Hz-ig atvigyen, de az most nem lenyeg)

Ezellen a Dc-dolog ellen kell legrest tenni a vasmagba.
Na valahogy igy:

A nagy hiszterezis-gorbe a trafo teljes atmagnesezesi gorbejet mutatja. A kicsi, delta_B es delta_H pedig az, amikor a trafon valami DC-aram alapbol csordogal at. Es jol latszik, hogy milyen kicsi tud lenni a delta_B es a delta_H, ha DC-komponense is van a trafo primerjen athalado aramnak.


Bocs, ha tul sokat, tul szajbaragosan irtam, nemtudom, hogy mire gondoltal....
Ha valami marhasagot irtam volna, kerem a nalam okosabbak javitsanak ki! :)

Hogy érted ? Ha a teteje laposodik, akkor az DC szerű "jel".
A mag DC-től meg túlgerjesztődik, nem ?

Én is vettem egy akkus lámpát hát mit mondjak a tervezés csucsa 2,4 Ah akksi ólom hasonló töltővel mit amit leirtak az előbb, 6 V persze és a meglepi, az izzó 6V 55W !!!
Szépen meg van tervezve a dolog mit mondjak. Van benne egy primitiv tőltőáramkör is ugy lóg a levegőben a teljesítményfélvezető.....
OZ

az effektív feszültség játszik.

XIANG LONG rules )))

Nos ha ram hallgatsz, akkor ugy kezeled
mint egy zseles akksit, fix feszultsegu
toltes: 6.85 Vdc (aramlimittel, jo ha
van 400 mA).
Addig maradhat rajta amig csak akarod...

Egyebkent meg toltod ahogy akarod, ha
tul nagy a fesz akkor elbontja az
elektrolitot ami kimegy a biztonsagi
szelepen -> akksi megy kuka.

Esetleg a tv-kben használt háromlábú NTC-vel + relével is lehetne...
A tv-ben a lemágnesezéshez használják, ezzel lehetne pár másodpercre behúzni a relét, addig valami ellenállást kötne sorba a trafóval.

Ez egy káosz!
Az akksi 4 amperórás és 6 voltos. A töltő meg 12 voltos. Bár így kompatible a szivargyújtóval.
Javaslatként 5 és 12 óra között lehet a töltésidő szerintem...

Sziasztok!

Lenne egy kicsit "hülye" kérdésem.
Vettem egy akksis kézi reflektort (made in china...), de a dobozon annyi volt össz-vissz hogy 6V/2.8Ah.
Adtak hozzá egy 12V/500mA adaptert mint töltő, és egy autós töltőt ami 2 dugóból és kábelből áll.
Az lenne a kérdésem, hogy meddig kell ezt tölteni?
Amikor töltőn van, akkor világít egy piros led, de ez állítólag folyamatosan világít ameddig le nem húzom...
Kiszedtem az akksit, és kiderült hogy nem is 2.8Ah-s:
http://mpower.fw.hu/refl_akksi.jpg

üdv

Egy trafós kérdés: ha torz a színusz a hálózaton, és a teteje laposodik, az nem gerjeszti túl a magot ?

Sárgaréz volt a mások, nemtom hova lett...

Fittipaldi például nagyon jó vezető. De elektromos szempontból a 4-es-6-os járat bármelyik villamosvezetője jobb nála. Szal Fittipaldi nem való vezetéknek.
A vörösréz meg mihez képest?

Hacsak nem áldozod be az arany nyakláncot akkor marad a réz

Üdv mindenkinek.
Adott lenne egy híres BEAG toroid a kisebbik. Amit oly sokan ismernek rajtam kívül:).
TH-423-B a neve és kellene kis segítség, mivel nem egyértelmű a bekötése. Szal ha valaki elárulná melyik kivezetés micsoda azt megköszönném.

Előre is köszi.

Mondom, csak az átmenet miatt gondoltam NTC-re.

Na egy másik gyors kérdés, megerősítés: elektromos szempontból a vörösréz a jobb vezető, ugye, szal az való vezetéknek ?