Sziasztok!
Szeretnék építeni egy jó minőségű kb 2*25-50W-os erősítőt, 8 Ohmra. Tudnátok nekem valami egyszerű, de jó minőségű kapcsolást? Az elsődleges szempont az ár, második a minőség és harmadik az egyszerűség. 3-4 éve építettem egy Quad 405-öt, akkor mindehol azt hallottam hogy az milyen nagyon jó erősítő, most meg olvasgatom a topikokat és amiket írnak róla... Hát tényleg majdnem összeszégyellem magam, pedig eddig dicsekedtem vele Úgyhogy ha lehet, akkor most egy ennél is jobb minőségű erősítőt szeretnék.
Üdv, Attila

Ja, hogy 16-os is van? Én csak az elsőt néztem. Ábraszámozás nálam egyáltalán nem jelenik meg.

Mindegy, 0V Ugs is teljesen jó munkapont, ha nagy áramot akarsz. Valóban, ha az egyik képes lenne elhúzni a másikat 0,5 V-tal, az nem lenne túl jó, ezért egy minimális válogatás szükséges lehet.

Spafi, nézd meg a 16os ábrát figyelmesebben. Ebben a p és az n fetnek össze van kötve a gate-ja is, és a sourceja is gyakorlatilag. A p negatívba szeretné elhúzni a source-ját, a az n meg pozitívba, és egymással birkóznak.. Lehet hogy az egyik győz, de akkor a másik rosszul jár, kinyit a gate diódája, és már nem fetről beszélünk..

Olvasd át az ITT vagy ITT (ugyanaz a cikk) található cikket.
Ha át akarod tenni másik tápfeszre, újra kell számolnod az ellenállásértékeket.
Ezt Neked kell megtenni
A linken egy hasonló erősítő teljes számítása van.
Jó munkát!

Nem 0 az Ugs. A source ágban ott egy poti, amin feszültség esik, és negatív Ugs alakul ki (mármint negatív az n-esen, és pozitív a p-sen).

Az a bajom ezekkel a kapcsolásokkal, hogy szerintem a bemeneti jfetek, meg a differősítő másik oldalán levők is 0 (!) Ugs-el mennek. A jfeteknek ez enyhén szólva nem túl ideális munkapont...
Szerintetek?

Na köszönöm! Végre valaki rendesen reagált!
Tényleg egész bíztató!

üdv.

Ezt is dícsérgetik rendesen:
http://members.dodo.com.au/~gregball/guru_004.htm

Aham, akkor tudnál ajánlani valamit, ami végre szerinted, és a fórum legalább 1-2 tagja szerint is, jó erősítő, mert idáig egyik se jött be valamiért.
köszi.

üdv.

Finoman közöltem a véleményem...


Üdv: DDL

Kedves DDL!

Ezzel most biztos mondani akarsz valamit, de nem értem.
De ha tudsz róla valamit, mondjuk, hogy atom ****, akkor oszdd meg velem lécci.

üdv.

Inkább nem mondok semmit...


Üdv: DDL

Na, senki se ismeri akkor a fentebb említett végfokot? Vagy még mondjak róla valamit?

üdv.

Nekem is meg van ez az oldal.
A 16. ábrán van egy A osztályú Mosfet végfok.Én is hasonlót használok.
Kezdésnek javasolnám mert egyszerű.
Nekem az a tapsztalatom hogy a bonyolúlt cifra megoldásokat tartalmazó áramkörök cseppet sem szólnak jobban mint ez az egyszerű itt ni.
A bemeneten levő komlementer jFet párost a HQ Videonál belehet szerezni olyan 80 pénzér darabját.Többet érdemes venni mert a párbaválogatás meredekségre alapvetően fontos az ilyen áramköröknél.

Sziasztok!

Egy végfokról szeretnék érdeklődni, ami az Ágoston Lajos által írt Audiofilerősítők építése című könyvben találtam (remélem valakinek csak megvan még ez a könyv ). A 183dik oldalon látható 80W-os szimmetrikus erősítőről van szó.
Tehát a akad valaki aki már megépítette, vagy hallotta ezt a véget?
Stabil? Gerjedékeny? Zavarokra érzékeny? Milyen félvezetőkkel érdemes megépíteni? Jel-zaj viszonya milyen? A MOSFET-es változata milyen?
Jó, rossz tapasztalatok?
Ja és mitől függ a kimenettel sorbakötött induktivitás értéke, hogyan számolható? És a MOSFET-es változatba kell-e?
Valamint FET-eket hogyan lehet párba válogatni(DMM?) ?

üdv.

Egy kis nézelődni való, bár nem tul emberi a nyelv de sok érdekes rajz csövek, hibridek meg mindenféle: http://www.ne.jp/asahi/evo/amp/J200K1529/report.htm#最初の実験回路
OZ

Kedves shadwel !

Nincs "leges legjobb" erősítő.
Csak olyan van amelyik helyesebben illeszkedik a
TE CD-játszód (vagy más forrásod) bemenetére,
helyesebben illeszkedik a TE hangfaladhoz,és a TE szobádhoz ezáltal!
Lehet hogy a havernál meg a másik kapcsolás muzsikál jobban.

(A nem túl távoli jövőben én is tervbe vettem mind a két kapcsolást.
Az ÉN szobámban az ÉN hangfalaimon és az ÉN CD-játszóm majd eldöntik hogy melyik,és miért jobb mint a másik.)
De ez csak az "én véleményem" lesz .

Sokan megcsinálták mindkét kapcsolást,szerintem monóba építsd meg és kiderül hogy a te cuccaidon melyik szól neked kellemesebben.

Kedves shadwell és Többiek!

Jó az a kapcsolás, építsd meg, bármelyik IC-s végfokot megveri minőségben.
A tranzisztorokat érdemes összeválogatni. A végfokba jók a 2SD424, 2SD556 tranzisztorok.
Üdv! SMA

Szerintem építs egy GC-t.

Sziasztok!

Segítséget kérnék tőletek. Sajna nem volt időm végigolvasni az eddigi fórumot, szóval bocsi ha ismételtet kérdezek. Szóval:

Építettétek-e már meg a JLH-75W-os végfokot (Audiofil Erősítők Építése c. köyvben található a komplett leítása többek között)? Szeretnék mindenféle tapasztalatot meg infót begyűjteni róla... Esetleg milyen tranyós kapcsolást tudtok ajánlani, ami relatíve egyszerű és kitűnő hangú?

Eddig egy LM1875-ös muzsikál csak, ami kezeim közül jött ki. Szkópom sajna nincs, de tervezek egy PC-s verzió megvételét...

Kösziköszi

/Az ilyen debug-olást inkább a másik topicban folytassátok lécci, ha lehet./

Olyat is láttam hogy fordítva volt betokozva egy tranyónak az emittere,meg a kollektora.Na az szívás volt!

Tökmindegy az elmélet, te most hibát keresel, azt meg nem lehet elméletben, csak gyakorlatban. Ilyenkor igen célszerű szkóppal rámérni, hogy gerjed-e, ha pedig nincs szkóp, akkor lemérni az összes feszültséget nyugalmi állapotban. Ez után lehet elkezdeni agyalni. Az a tapasztalatom, hogy ilyenkor többnyire vagy valami nincs rendesen beforrasztva, vagy más tranyó van benne, mint amit előírtak, vagy más bekötéssel, vagy egy érték helyett a tízszerese került bele, vagy nincs hidegítve a táp, stb...

Megvolt de így sem jó.
Kimeneti 0-át is beállítottam de amint jelet kap abban a pillanatban kiül a végtranyó a tápra és úgy is marad.Valami nem jó ebben a kapcsiban szerintem.Viszont van olyan hogy kiülve elkezd kerepelni.Lehet hogy gerjed?Mondjuk ezt nemigazán értem mert elméletileg egy érzéketlentuskónak kellene lennie.

Iktasd ki a védelmet elsőre

Mostanában a visszacsatoláson járatom sokat az agyamat. A kiindulási pontot az a tény jelentette, hogy a jazzgitárosok jobban szeretik a félvezetős erősítőket, mert tiszta hangzásban hanghűbbek, de csak ha nincsenek túlvezérelve. Ezzel hajlamos vagyok egyetérteni, a tranyós erősítőknek valóban akkor van a legnagyobb baja, amikor teljes kivezérlésen hajtják őket, merthogy élesen vágnak. Ezért csináltam egy kísérletet. Pontosabban egy torzítót, amely három tranzisztoros fokozatból állt, az utolsó egy BS170-es MosFet volt, az eleje meg egy BF245A jfet.
A kísérlet arra irányult, hogy vajon a hangzásban szerepet játszik-e az, hogy a visszacsatolás túlvezérelt erősítő elemről történik-e. Vagy másképp fogalmazva a másképp szól-e az a fokozat, amely túlvezérelt, hogyha visszacsatolt, illetve ha nem.
Az első próbálkozásnál a visszacsatolás az utolsó fokozat kollektoráról ment a második fokozat emitterére. Nyilván az várható, hogy a túlvezérlés túlnyomó részét az utolsó tranyó fogja végezni, és a kísérlet ugyebár arra irányult, hogy mi van, ha a túlvezérelt jelet visszacsatoljuk.
A második próbálkozásnál a visszacsatolás a második tranyó kollektoráról ment az első emitterére. Ennél az esetnél az utolsó tranyó nincs visszacsatolva, tehát szabadon kifejtheti a karakterisztikáját, ahogy az neki jólesik, miközben az első két fokozat meg relatíve egész jó linearitású jelet ad neki..
Mindkét esetben volt egy átfogó egyenáramú visszacsatolás.
Nos a kísérletből csak annyi derült ki, amit már régóta tudunk az SE erősítők példájából. Visszacsatolás nélkül szebbek a felharmónikusok.
Az első esetben - nincs rá jobb szó - karcosabb csörömpölősebb volt a hangzás, a másodiknál pedig simább. A legjobban úgy lehetett meghallani, hogy a gitáron két húrt pengettem. Nyilván a túlvezérlés esetén a jel máshogy közelítette meg a tápfeszt. Az első esetben ( ez csak elmélet, nincs szkópom) alakhű jel teteje és alja valszleg levágódott, ahogy azt láttuk még a suliban.
A második esetben valahogy máshogy nézett ki a dolog. Az biztos, hogy változott a jelalak, mert a mosfet lezáráskor (vezérlőjel negatív félperiódusa tuti, hogy legömbölyítette az éleket. A vezérlőjel pozitív félperiódusban (mosfet nyitni kezd) is valószínűleg nem hirtelen történik a vágás, mert a mosfet ds feszültsége tart a nullához, ami ( akárcsak a triódánál) befolyásolja a mosfet meredekségét, ebből pedig az látszik, hogy messze nem lineárisan követi a vezérlőjelet, hanem meggömbölyíti az éleket...
Összefoglalva mindkét félperiódusban szerintem csökken a vágás élessége, az egyik félperiódusban a fet karakterisztikája miatt, a másikban a csökkenő meredeksége miatt (ami szintén karakterisztika - csak kicsit más szemszögből)
Hozzá kell tennem, hogy mindkét alkalommal tapasztaltam recsegést. Ez különösen a mélyebb hangoknál jött elő, és rendkívül zavaró. Egyenlőre a jfetre gyanakszom, már meg is terveztem egy kapcsolást, aminél tranyó az első fokozat.
A kísérletek után belevágok egy erősítőbe, aminél az utolsó fokozatban teljesítménymosfeteket használok földelt source kapcsolásban. Ezeket egy nagylinearitású, de nem kivezérelt visszacsatolt fokozattal fogom meghajtani, akárcsak a klasszikus csöves topológiában.
Így érvényesülni tud a fetek triódához hasonló karakterisztikája, aztán majd meglátjuk mi lesz. A fejleményekről majd értesítem a tisztelt fórumot.

Vagy a differősítőt teljesítménytranyókból építem fel, és A osztályban járatom.

Első próbának R3-at cseréld le 1k trimmer potira és próbáld meg beállítani a kimeneti 0 szintet.

Egyébként R10 változtatásával is be tudod állítani pontosan a kimeneti nullát. De én R10 helyére inkább áramgenerátort tennék, vagy legalább megbontanám mondjuk 1k és 510 ohm arányában, és a kettő csatlakozása és a kimenet közé beraknék egy utánhúzó kondit. ( 100 mikró körül)

Mérve nem rossz a kapcs csak ha a hangszóró rákerülne akkor kibillen a negatívtáp felé.A kimeneten kint lóg fél volt.Ha jellel megkükdöm meg terheléssel akkor csak kerepel.Minden alkatrész jó panel jó úgyhogy nem értem a dolgot.Ha növelem a nyugalmi áramot növekszik a kimeneti fesz is.

Miért? Nem megy?

A kapcsolás jó.

Minimum a hibajelenséget meg kéne írni. Nem azt, hogy mit nem csinál, hanem hogy mit csinál!

http://dioda.srv.hu/35wmod.jpg
Valaki szakértse már meg miért nem megy ez a kapcsolás +/-22V-ról?
r17-8k2 r18-2k2 R2-5k6 osak csak gyenge a rajz.
Léccike fontos lenne!

Opsz, nem vettem észre, hogy ez a hozzászólás az első lapon van, nem az 54.-en...

JFET-es erősítő? Hiszen nincs is teljesítmény jfet! Nem kevered te ezt a MOSFettel?

most, és mindörökké, ámen

Ez igaz , de akkor a hibrid a megoldás .

Üdv.

Az izlés kérdéséhez még annyit fűznék hozzá.
Időnként tanulságos felkeresni néhány high-end forgalmazót,vajon mennyiben változott a véleményük az elmúlt évek során.Sajnos a tapasztalatom azt mutatja,hogy ez attól függ,mennyiben változott meg a kapcsolatuk az általuk forgalmazott termékek gyártóival.Az addig istenített csöves csoda hirtelen igénytelen szutyokká tud változni,mihelyst a forgalmazást feldobták,avagy abbahagyatták velük.
Egy viszonylag objektívnek mondható forgalmazói vélemény szerint tranzisztorral pont ugyanolyan jó erősítőt lehet készíteni mint csővel,azonban ez jóval nagyobb kihívást jelent.
Míg a cső erényeit akkor is képes felmutatni,amíg viszonylag olcsó környezetben üzemel,addig a tranzisztoros technológia hihetetlen műszaki értékeket kénytelen felsorakoztatni ugyanehhez az eredményhez.
Magyarán lehet tranyóval kiváló erősítőt készíteni,de nagyon tudni kell hozzá,rengeteg pénzt kell ráfordítani és gyakorlatilag csúcstechnológiával kell legyártani.Mindezt az átlagból való kiemelkedés érdekében.
Ha ugyanezt a műszaki tartalmat csőre alapozzuk,akkor természetesen a cső nemcsak a hangzása terén tesz szert ismét előnyökre.
Üdv.

Po la!

Természetesen a cső is torzít,de itt konkrétan a hőtorzítás merült fel,amire a cső jóval érzéketlenebb.Ez a paraméter nagyban hozzájárul ahhoz a hangzáshoz amit eszerint te is ismersz és értékelsz.
Másrészt egyáltalán nem biztos hogy minden esetben kisebb áramot várunk el a csőtől mint a tranzisztortól.Én pl. otl-ben utazom és bizony ott is sok amperocskát követelek meg.
A tápegység valóban fontos,de ha emitter,ill. katódkövető rendszerű a kimenet,akkor a tápfeszingásokra az erősítő jóval érzéketlenebb a földelt emitterhez(katód)képest.A tranyós erősítők zöme emitterkövetős kimenetű.A meghajtást természetesen külön táplálásról,de legalábbis szűrve érdemes kialakítani.
Az ízlés kérdésében egyetértünk,bár továbbra is azt gondolom hogy a cső ideálisabb eszköz hangerősítők építésére.
Mindenki ettől eltérő véleményét is respektálom.
Az öreg szakik jelenléte patinásabbá teszi a fórumot,amit csak üdvözölni lehet.
Üdv.

Én meg erre azt szoktam mondani, hogy: "de ettől még a sokol rádió rossz, és nem egy ízlésbeli kategória".
Szerintem senki nem tagadja, hogy egy csövesnek más hangja van, és hogy az nem rossz, de miért ne lehetne
ettől még bármiről gondolkdoni ideális, minőségi erősítő ügyben ? Hátha mégis vannak még mindig megfejteni-valók...

Üdv kedves Funk!

Miután véggigolvastam az összes hsz-t erősítő témakörben, megállapítottam, hogy egy hozzám hasonló koru vén szivar is rengeteget tanulhat! A jó pap is holtig tanul, de nem holtig jár iskolába!
Megtudtam, hogy a tápegység gyakorlatilag a hangszóró kimenetig tart...
Megállapítást nyert, hogy a szép hangzás záloga a drága kondikkal kivitelezett pufferban leledzik.
A pseudó 3 fázisú tápegység ötleténél hirtelen vizet kellett innom, pedig ez ellenkezik régi tanárom intelmeivel, mondván minden csak megrozsdásodik tőle..
Megtudtam azt is, hogy minden baj forrása a pufferelkókat töltő nagyáramú, időnként tranziens áramimpulzusokban keresendő.
Erre írtam, hogy a csöves erősítő erre kevésbé érzékeny.
Ha az erősen egyszerüsített matematika mentén elfogadjuk, hogy 100 watt teljesítmény esetén 10 volt mellett 10 amper áram folyik akkor az is igaz, hogy 100 volt esetén az áramerősség 1 amper .(természetesen tudom, hogy így nem illik számolni!)
Ezen logika mentén akkor az is igaz, hogy a töltöimpulzusok kisebbek lesznek--ettöl viszont automatikusan minden erősítő hangja a pacsirtáéhoz lesz hasonló...
Részemről maradok az EL34-es és ECC83-as csövekkel kivitelezett, avítt technikájú erősítőmnél.
Mielőtt végleg kiszállok az erősítős topikból, engedjetek meg nekem egy régi történetet.
Az egyik csoporttársam, mivel zenei végzettséggel is bírt az MHV-nál dolgozotthangmérnökként (az ifjúság kedvéért régen csak így lehetettvalaki hangmérnök-akkor még adtak valamit magukra), és meghívott a stúdióba egy szeánszra.
Akkor is vérre menő viták voltak a hangrendszer paramétereiről, mi is meg akartuk mutatni, hogy lehet jobban csinálni. A barátom bebizonyította, hogy sokfékle izlés, sokféle igazság létezik, és nincs egyedül üdvözítő megoldás.
Feltett egy Mozart szimfóniát, erősítő lineár állásban, lévén a meghallgatás helyszine ideális. Aztán ugyanezt a művet másik zenekarral, másik karmesterrel. A két hangzáskép közti különbség leírhatatlan!
Az erősítö beállításán természetesen senki nem változtatott.
Ezen eset óta szoktam le az ideális erősítők elkészítéséről.
A csöves technika szeretete nem kötelező, de ki kellene talán próbálni!
A hangmérnökök szerint "emberi "hangzása van...
Mindenkinek további jó fórumozást, és szép, kiegyenlített hangzás kivánok!

Cortez!

Erre a kérdésedre adott válasszal megint legfeljebb csak kitö*ölni tudod. Jó helyen jársz(járatnak), csak nem jó az irány.

Pola!

Ez sem túl sok.
Két mondtat érdekelne a 3. pontoddal kapcsolatban, hogy szerinted ebből a kijelentésből mire lehet következtetni.

Üvd, Funkee

És ez önmagában miért gond egy félvezetősnél szted ?

Üdv mindenkinek!

Passzív résztvevőként, a kibicnek semmi sem drága alapon néhány gondolat tanuló 2 hifistákat érintő kijelentéséről.
1, a csöves erősítő nem jobb, nem rosszabb mint az IC-vel vagy tranzisztorokkal kivitelezett, csak más a hangzása.
2, a csövesnek is vannak mindenféle torzításai, de nem zavarják a hangzást, mert más a jellegük, ill. más a spektrumuk.
3, a puffert töltő áramimpulzusok jóval kisebbek mivel az anód fesz viszonylag magas ugyanakkora teljesítményhez kisebb áram szükségeltetik.
És végül egy nagyon szubjektív megjegyzés. A Yamaha gyártmányu zongora semmivel nem rosszabb mint a Bösendorfer, és mégis micsoda különbség van a két hangzás között!
Ha ezt a külömbséget nem halljátok akkor tök mindegy, hogy csövesen, vagy GC-n hallgattok zenét...
Természetesen kinek a pap kinek a papné, de remélem senkit sem sértettem meg szakmai önérzetében, nem ez volt a célom.
(csak most éppen ráérek, és lehet, hogy hülyeségeket beszélek)

Lehet (bár most nem így látom).

Szerintem a pwm tipikusan az a módszer, ami kis fejlődés után el túl tud lépni ezeken a dolgokon.

Igen, ez sztem egy elég alapvető, és általános porbléma az erősítőkben,
meg úgy általában a jelfeldogozásban, hogy maga a jel "elhúzza" az egész
hálózatot, mint közeget, és nem csak úgy végigmegy rajta, sértetlenül.
A közvetítő közeg is módosul, meg maga a jel, az információ is.
A rossz jelterjedés olyasmi, mint amikor az ember egy mocsaras talajon
megy végig, mert állandóan besüpped, megcsúszik, nyomot hagy a következő
lépkedőknek, a jó meg olyan, amikor betonon megy. A betonnak is jobb, hogy
nem nyomják össze, az embernek is, mert kevesebb energiával tud végigmenni rajta,
és a többieknek is jobb, mert nyom nélkül marad az előző sétafikáló.
Na, ezt kéne az elektronika szintjén megoldani, és akkor lenne egy tök jó erősítőnk !
Nyilván minden dolog ilyen jelfüggő, de azért ha a nagyságrendek között akarunk
rendet tenni, akkor biztosan a vezérelhető elemek a fő bűnösök, azon belül is
valószínűleg a félvezetők, mert azok aztán mindenre érzékenyek.
Mindenük áram, feszültség, és hőfüggő és mivel a jel ezeket mind érinti, nyilván
valamiféle önmoduláció is történik mindenféle késéssel, időállandóval, és akár apró
de zavaró tranziens gondokat, időbéli problémákat is okozhat.
Ettől lesz a hang olyan, amilyen, ezt érinti a sok kapcsolás különbözősége,
ez határozza meg az eredő minőséget egy bizonyos alapszint után persze.
Ha csak nem találnak fel előbb-utóbb valami tök jó, ezektől mentes eszközt, ami
kiválthatná a csöveket meg a tranyókat, akkor meg nyilván nem marad más
lehetőség, mint a megfelelő alkatrészekkel (típusokkal, és konkrét példányokkal)
megfelelő topológiával, és megfelelő munkaponttal kialakítani a rendszert.
Ami meg szabadság ezek után is megmarad, azt meg rendszerben gondolkodva kell
összehangolni, tuningolni. Ha meg még ezek után is marad valami, az már a mikrorezgések,
mikrofónia, alátétek, filcezés, kézrátétel, stb... Miért ne ?

A feszerősítő fokozat határfrekije változik az áram függvényében. A változó áramot meg az áramerősítő fokozat okozza. Tehát nem beszélhetünk áramgenerátoros meghajtásról. Ehhez hozzájön, hogy az áramerősítő fokozat bétája nem lineáris az áram függvényében sem, és a kivezérléssel meg olyan összefüggésben van, mint a kimeneti áram a kimeneti fesszel.

Véletlenül bukkantam erre a topikra, asszem Spafi pwm cuccaira kerestem a google-vel.
Na szóval igen, igazad van, ha jobban belegondolok a VAS-nál igaz ugyan, hogy az áram állandó, de a feszely sokat változik, ezért nagy a teljesítményváltozás ezen a tranyón.
Ami azt jelenti, hogy ide kellene mindenképp mosfeteket rakni, méghozzá a hőfüggetlen fajtából. Áramgenerátornak is. Így ráadásul nem terhelné az előtte levő differősítőt egyáltalán.


Szerintem nem. De ez a lapkaméret függvénye. Egy BD139-ben elég nagy lapka van, az elég jó hőkonnektusban van a fémzászlóval, azt meg elég jól oda tudjuk rakni a hűtőbordához. Ráadásul nem mennek át rajta óriási áramok, hiszen csak bázisáramot szolgáltat. Ezzel eccer jáccottam, és elég jók a tapasztalataim.


Szerintem az Ube-t **** jobban. És akkor most meg is világosítottál bennem valamit. Itt már (a végtranyóknál) nem olyan érdekes, hogy az pár milivoltot változik, hiszen nincs feszerősítés, aztmeg azért senki ne akarja bemesélni, hogy pár millivoltot meghall a hangszórón, amikor ott 50V-ok repkednek. Mindez akkor igaz, ha a végtranyók emitterkövetőknek vannak kapcsolva. Ha erősítenek is egyszerre (földelt emitteresek - a tápig kivezérelhető végfokok ilyenek) akkor már gáz van.

Hát őszintén szólva én inkább elektrós vagyok, mint hifista. A tranyókban látok kihívást, a csövekben nem.
Csőből csak egyféle van, tranyóból npn és pnp, jobban lehet kombinálni, érdekesebb.
Egyébiránt Sípos idevágó cikke az RT évkönyvből épp azzal indult, hogy a csöveknél is van hőtorzítás, csak más az időállandója, így nem zavaró.

Gyerekek!
2 fajta hifista van,aki eljutott már a csövekig és aki még nem.
Az utóbbit érinti a hőtortyintás,az előbbit nem!
Üdv.

> VAS alatt mit értesz?
VAS = Voltage Amplification Stage, azaz a nagyjelű, második feszerősítő fokozat magyarul, bocsi, megint kapkodós voltam.
Szal ennek miért nem említetted meg a hőtorzítását ?
Itt már megjelenik a teljes kimeneti fesz, tehát fix áram mellett elég sokat ingadozhat a hőmérséklete is.
Amúgy a nagyobb termikus tömegre szerelés csak egy kicsit lassít a sajűt időállandón, nem ?
Amúgy vajon mit érint jobban a hő, a bázis-emitter küszöb-feszt vagy a bétát ?
Csak mert lehet a végtranyákon nem olyan durva a hő hatása, hiába változik nagyokat az áram, nem ?

> Ezért jók az A osztályú végfokok
Igen, kezdem már én is megérteni lassan, hogy miért is lehetnek jók.
Sokszor talán nem is az számít egy ilyen dinamikus rendszernél, hogy valamilyen
paraméter vagy jelleg a maximumban a legjobb legyen, hanem hogy a jelváltozás
alatt ne másszon el, stabil maradjon, különben mindenféle rejtett, közvetett modulációt eredményzhet.
Kicsit konkrétabban: pl talán egy tápnál sem az a jó, ha 1-1 pillanatra kis belső ellenállást tudok elérni,
hanem ha inkább picit ez több, viszont mindentől függetlenül állandó.

> De akkor is aggasztó, hogy a hőkövetés időállandója a hangfrekvenciás jelek időállandójának a tartományába esik
Hát igen, én is anno ezért kezdtem el ezzel foglalkozni. Ismered peufreu web-oldalát a témában ?
Általánosságban memória-torzításnak nevezték el az ilyen jelenségeket.
Csak az a baj, hogy a megoldást nem látom egyelőre, mert sokkal több alkaátrésszel, meg sok
trükközéssel talán és elvileg megoldhatók ezek, viszont más 100 dolgot meg lehet hogy lerontunk a sok cucc miatt...

Meg ugye valószínűleg a hangszórók tekercsében is létrejön a hőtorzítás, mert a vékony tekercset a
hirtelen nagy áramok vélhetően hamar fel tudják melegíteni, akkor meg minden eltolódik, de ezt talán
még nehezebb kivédeni, mint egy erősítőnél, bár lehet az eredő hatása is kisebb.

Amúgy hol voltál eddig ? Végre lehet valakivel ilyenekről dumálni !