Szia Danko!

> Milyen zajjal jar a vegyi kotesek energialeadasa? <

Hallgasd meg magad: Végy egy akkumulátort, a +/- pólusok közé tégy egy pár teljesítmény ellenállást (12V-nál 5db 470ohm 5W párhuzamosan), és a kapott áramkört egy pár uF-os MKP kondin keresztül kösd rá a végerősítődre. Amit hallasz, az a vegyi átalakulás zaja.
Mottó: Minden munka zajjal jár.

Üdv: -L-

Milyen zajjal jar a vegyi kotesek energialeadasa?

Szia Tanulo2!

A teszt CD-k nem érdekelnek? Nem erőszak a disznótor, csak kérdetem.

Az akkumulátoros táplálás remek eredményhez vezet mélyládák meghajtásánál. Az akkumulátorokban vegyi kötésekkel tároljuk az energiát. Ezek a vegyi kötések lassan, méghozzá nagyon lassan adják az energiát, és zajjal járnak. Az akkumulátorral párhuzamosan kötött pufferkondik valamit segítenek a problémákon, de teljesen nem tudják eltüntetni azokat. Ha valaki mégis akkumulátorról szeretne végerősítőt hajtani, akkor ne feledkezzen meg egy pár egyszerű girátor építéséről, amit minden tápágban el kell helyezni. Így egészen elfogadható eredményt lehet elérni még akkumulátorról is.

Üdv: -L-

Az mitől lehet?Mivel az első kettő megoldással a hálózattól függetlenebbé lehet tenni.Különösen az akkus táppal ugyebár.

Szia Joeapi!

A GC végerősítő tápfeszültségének stabilizálása, vagy akkumulátoros táplálása nem vezetett semmi jóra.
Viszont a 230V-os feszültség stabilizálása, és az 50Hz torzítás-mentesítése tetemes javulást okozott.

Üdv: -L-

Egyik ismerosomnek ajanlottam a Gainclone-t.Tud valaki lelohelyet,mert kezdonek ajanlottam es biztosabb lenne a siker.Lattam nyak nelkuli Gainclone-t is ,erdekes.
Lancelot
Mi a velemeny,es foleg az akusztikai tapasztalat a Gainclone-nal ha stabilizatorrol jaratjak?
http://www.shine7.com/audio/gainclone.htm
Igaz, itt forditos a kapcsolas.

Szia Tanulo2!

A temérdek válaszadó közül Te voltál az egyetlen, így mind a 3x2=6db DEMO-CD-t megnyerted.
Itt a lista:
BOSE: Top Guitars 2003.
DIVOX: Audiophile Classic Voll. 3. (1999)
FOCAL: TEST-CD II.
INFINITY: The Definitive Music and Fidelity Sampler Vol. II.
JAMO: TEST-CD II.
KEF: The Experidence of Sound
MANGER AUDIO: TEST.DE
OPUS: TEST DEMO IV.
TRIANGLE: TEST I.
USHER: Compass DANCER Series II. (pure beryllium tweeter version)
USHER: Compass X Series (Behind the Scene)

Ha sikerült választanod, vagy ide, vagy privátra írd meg a címeket, és ha lehet azt is, mikor tudsz értük jönni.

Üdv: -L-

Minőségre!
Kérem a listát

Szia _Danko_!

A T-Amp 2x20W teljesítmény leadására képes 10% torzítás mellett 4 ohmra.
A TDA7294 100W-ra van dokumentálva, miből 70-80W el is érhető. Szerinted a "gyengébb" jelzővel mire gondolhattam?

Megfejtéseket 15.-e 18óráig kérem feladni.

Az első 3 megfejtő nyereménye: 2-2db listából választható demo-CD (postázás kizárt!)

-L-

Lancelot!

A "gyengebb" alatt mit ertesz? Nem eleg eroteljes a hangja?

Istipisti!
Az SMD-nek sajátságos hangzási karaktere van, ami vagy bejön valakinek, vagy nem. Egy egészen biztos: Az ellenállásoknál nagyon vigyázni kell a disszipációra, mert már a garantált érték felénél fellépnek olyan torzítások, amik kellemetlenné teszik a hangzást (megoldás: több ellenállást kell párhuzamosítani).

_Danko_!
Az LM3886, LM3875 egészen más világ, mint amit a TDA1554Q, vagy végszükség esetén a T-Amp tud nyújtani. A TDA7294 szerintem gyengébb, mint a TDA1554Q, de még a T-Amp is 2 kört ráver 100 méteren.

-L-

tanulo2, köszi a választ. Ki fogom próbálni.

Szerintem az smd ellenállás hangja száraz,steril,nekem nem jön be.A kondi nem rossz,egész jó.

Es az LM3886, LM3875-hoz kepest milyen? Es a TDA7294hez kepest?

Szia Lancelot!

Mi a tapasztalatod? Az smd kondi és ellenállás jobb minőséget nyújt mint a nem felületszerelt?

Üdv.: Pisti

Üdvözletem Mindenkinek!

Kicsit leült a topic, de ez természetes. Aki akarta, az már megépítette saját GC-jét, aki csak kritizálni tudta, az fájó füllel hallgat valami borzadályt, miről minden jót el tud mondani, csak épp huzamosan hallgatni képtelen. Pont.
Sok mellébeszélés helyett rátérek a mai vitaindítóra:
Adott egy parányi digitális végerősítő, ami az utóbbi pár évben vagy nagyon jó kritikákat, vagy épp kemény ellenvéleményeket kapott. Ez a parány a T-Amp 2x20W-os műanyag dobozkája, amit most az esős idő miatt volt időnk összehasonlítani egy hasonlóan falromboló hangerőre képes hagyományos végerősítővel, a TDA1554Q-val.
A két erősítő meghallgatásánál azonos kábelezést, műsorforrást, hangsugárzót, és tápegységet használtunk, így nagyon egyszerű volt az összehasonlítás.
Hogy a szót ne szaporítsam: TDA : T-Amp = 4 : 1
Átalakítások:
- A TDA1554Q kimeneteivel sorosan 0,22ohm 2W-os ellenállásokat kötöttem be (talán ezért kicsit szellősebben, nyugodtabban szólalt meg digitális társánál), és az ajánlott 220nF-os bemeneti csatolókondi helyett 2,2uF-os SMD kondit használtunk.
- A T-Amp bemenetén lévő 470nF-os csatolókondikat áthidaltuk 1-1db 2,2uF-os SMD kondival, így az alsó határfreki elfogadható helyre került (pont úgy, mint a TDA1554Q-nál).
Ha valakinek van kedve játszani, kalandra fel, hallgassa meg őket, és győzzön a jobbik!

További kellemes nyaralást Mindenkinek: -L-

DDL!
Ezt nem műszaki megfontolás alapján írtam,hanem egész egyszerűen ezt tapasztaltam a legkülönfélébb feteknél.Persze a munkapont és a meghajtás befolyásolja a fet viselkedését,de főleg A osztályú alkalmazásnál jobbnak tartom a sima bipoláris tranyót.
A fet hangja addig igazán jó,amíg nem kezdjük el forralni.Szerintem!

Ez így ebben a formában nem igaz. A nem megfelelően vezérelt MOSFET - pláne ha az rosszabb IRFXXX közül való - instabil melegen. De ez csak a rossz tervezés miatt van....

Üdv: DDL

Skori!
A fetes végfok nem szereti a melget.A tranyósnak jót tesz a bemelegedés,a fetes hangja meg az alsó regiszterekben kiürül és előtérbe tol valami zavaros élt a középtartományban.
A csőnek nagyjából ámen a melegedés.
Amúgy a legjobb mérce tényleg az,hogy mennyi idő alatt fárasztja el az ember fülét valami.
Sima hifiben nem emlékszem hogy 3 másodpercnél tovább kívántam volna a zenehallgatást.
Igazából az természetes hangzás,ha a füled természetesnek veszi.Előbb utóbb tiltakozni fog,és ezt csak a saját kreáció iránti mérhetetlen elfogultság képes valamelyest tompítani.
Amúgy én sosem akartam a szememet jóllakatni a zenével.Ha mégis ilyesmire vágynék,berakok egy dvd-t és kihangosítom.

Affene mindig elgépelek valamait. Na mindegy. Szóval: pl a fetes végfokok is az a kategória (legalábbis amiket eddig megépítettem v. hallgattam) hogy jó-jó de valami zavar a hangjában - ami miatt egy idö után inkább kikapcsolnám. Csak tippelni tudok mi lehet - valószinüleg a hatalmas, dinamikusan változó fet-kapacitások okozta torzítás lehet.
A tökéletlen táp miatt viszont a józan eszem is tiltakozik...., vagy egyszerüen csak az a baj, hogy néha fel akarom tekerni a hangeröt úgy hogy a nadrágom szára is lobogjon töle.... mert jól esik.
Bizots mindenki tapasztalta , hogy egy 0,1W-os zsebrádió bír úgy szólni, hogy elviselhetetlennek tünik a hangja még messziröl is (tényleg fáj).
Azt is érdemes +tapasztalni amikor lobog az ember haja is a hangerötöl, és mégsem zavar - söt élvezi a zenét. Az az érzésem, hogy ez utóbbit nem egy GC-vel fogom elérni.... persze ez csak egy megérzés - minek a kipróbálására sdajnos nincs energiám
Félreértés ne essék, többnyire nem így hallgatok zenét - csak néha

elnezest..... , biztos lancelot tudasanak a 10%-a danko!

Építettem GC-t valamikor régen. Akkor még nem tudtam, ugyan hogy az egy GC, egyszerüen csak olyan anyagok álltak rendelkezésemre. Van olyan hangszóró amivel hallgatható, a többivel meg olyan amilyen.....
Mellesleg a "szerinted uborkásüveg hang" lehet, hogy közelebb áll a valósághoz, mint a mini pufferes, nagy hangerön 100Hz-es burkológörbével ellátott kimenetü cuccok. Anyagárban bizonyára verhetetlen egy-két nagy "uborkásüveg" megdobhatja a cucc árát. A stab táp szintén - jó nagy hütöbordák sok áluminijumm. De ugyebár kellö ideológiával, és hatásos meggyözéssel bármi eladható.
Amúgy nekem nem elég ha elfogadhatóan szól egy erösítö - elöször mérek, és ha nincs durva hiba akkor meghallgatom. És csak akkor állítom, hogy jó ha minden szempontból tetszik. Ebben az is benne van, hogy amit a szkópon látok az is tetszik, és amit hallok az is (és a felsorolás még nem is teljes). Mert az ember szeme, és a füle is becsapható, a kettö együtt nehezebben.
És ha kicsi a kondi a tápon, és a hangerö az átlagosnál nagyobb, akkor elöfordulnak csúnya beharapások a szkópábrán - és az még akkor is "piszkálná a csöröm" ha tök süket lennék a torzításokra és nem hallam meg a hangban.

Sajnos egyelore meg tanulnom kell, nem tudok minden kapcsolast megepiteni. Raadasul, anyagi forrasaim is vegesek.

Minek a 10%-a?

Szia _Danko_!

Rengeteget hagytál ki azzal, hogy csak hallgattad, és nem építetted a felsorolt típusokat.
Így a tapasztalatod, és ezzel együtt a tudásod is csak 10%-ra tehető.
Ha vigasztal, a 10%-os tudással rendelkező pákászból van több, így a többséghez tartozol.

Üdv: -L-

Attol, hogy nem epitett egyet se, meg hallgathatott. En se epitettem D-osztalyu vegfokot, meg IGTB-s vegfokot, soooot, a nagy csodalatos GainClone -t se epitettem meg, megis mindegyik felsorolt "tipust" hallgattam mar.

Miert kell rogton ledorongolni valakit, aki csak a velemenyet irja le?

SMA!
Természetesen sokan kipróbálták már a hidas GC-t, és nem is csalódtak.
LM1875 +/-27V 2200uF = 75W/8ohm
LM3875 +/-38V 2200uF = 120W/8ohm
LM3886 +/-40V 2200uF = 150W/8ohm
(a biztonság kedvéért érdemes több IC-t párhuzamosítani)

Skori!
Hozzászólásodból tisztán látszik, hogy soha egyetlen egy GC kapcsolást sem építettél meg, akkor meg miért osztod az észt (lásd: jó sok kondival, még jól is szólhat).
Vannak minőségi, és vannak mennyiségi zenehallgatók.
A parányi pufferekkel épített GC elektronikák a minőségi kategóriába tartoznak. A mennyiségi zenehallgatók teljes lelki nyugalommal hallgassák uborkásüveg kondenzátorokkal épített, uborkásüveg hangú erősítőjüket, ha egyszer ez tetszik a fülüknek.

-L-

Hidba kötve majdnem mindegyik kapcsolás jobban szól, mert a torzitási termékek egy része azonos fázisban képzödik és a kimeneten kioltódik.
Persze ez az elmélet, a gyarorlatban vannak kivételek (amik erösítik a szabályt ). Ha még elég kondi is van a tápon akkor akár jól is szólhat.
A kicsi kondi miatt nagyobb dinamikánál "horpadozó" hangú, 100Hz-el modulált tápfeszröl járó végfokok jellegzetes hangja sosem tudott igazán megfogni. De persze az elkón jól lehet spórolni.... de akkor már inkább a stab. táp -mezei emitter (vagy source) követövel - az még jót is tehet a végfok hangzásának (legalábbis nekem úgy tünt - amikor jó régen kipróbáltam).

Kedves Mindannyian!

GC-turbo:
Két azonos IC hídba-szimmetrikusan kötve, kereszt-visszacsatolással.
Dupla teljesítmény, mondjuk 8 Ohm/100W.
Próbáltatok már ilyent?
Üdv! SMA

A cintányér hangjában az a poén, hogy a felharmonikusai között nagyn nagy mértékben vannak jelen olyan hangok amik az alaphangnak nem egész számú többszörösei, söt némelyik olyan mintha semmi köze sem lenne az alaphanghoz (az amplitudóján kivül).
Vonóval......:hallottam már, de nagyon régen. Csak arra emléxem, hogy érdekes volt, és a manusz kb. 83 féle hangszeren játszott és szinte egyiket sem "rendeltetésszerüen használta"
Na megvolt a napi OFF adag

Ok, ok, értem. A kalapács hangja valóban hozzátartozik, és nem harmonikus összetevő. De mi köze a felhangokhoz?
Én nem találtam meg az interneten a felhangnak a felharmonikusokétól eltérő definícióját. Amit fdsamano írt a zonoráról, az valszeg minden húros hangszerre igaz. Ebből azt szűröm le, hogy a felhang az ami ténylegesen megszólal, a felharmonikus meg az ideális felhang. A fúvósoknál is van ilyen eltérés?

scharlatan!

Ha jól emlékszem az egész vita onnan indult, hogy a felhangok azonosak-e a felharmonikusokkal. Erre írtam (többek között én is), hogy a kettő nem ugyanaz, majd a zongorás példát arra, hogy egy hangszer hangjában bizony lehetnek nem harmonikus összetevők is. Hiszen a zongoránál a kalapács ütésének hangja is hozzátartozik a megszólaltatott hanghoz.

Megpróbálom...

"...a zongora hangjában, különösen a mély tartományban a hangok felhangjainak frekvenciája eltér az alaphang ideális egészszámú többszörösétől:

Fn = n*F0*(1+B*n^2)^(1/2)

ahol F0 az alaphang frekvenciája, n a felhang indexe, B egy konstans, ami a húr anyagától, de a rezgés amplitúdójától is függ."

Én úgy értelmezem, hogy ráadásul egy adott felhang az idővel is változik. Nagy amplitúdónál jobban megfeszül a húr, magasabb lesz a felharmonikus (de talán még az alaphang is), az amplitúdó csökkenésével mélyül minden összetevő.

Már hogy a csudába ne lenne köze hozzá! A 100 Hz-es hanghoz képest a 400Hz-es hang két oktávval magasabban van. A 400Hz és az 500 Hz között meg egy terc van, mi ezzel a baj?

tanulo2
Félreértés történt, én nem a csöves-tranyós vitához akartam hozzászólni, nem értek a dologhoz. Csak azt nem értem, hogy ha egy tetszőleges átviteli eszköz (pl. erősítő) átviszi a 2581Hz-es hangot, mint egy hangszer által kiadott alaphangot, akkor miért ne vinné át ugyanezt a frekvenciát, mint egy mélyebb hang felhangját. A meg hogy kit melyik balta vág fejbe, meg mennyire, ízlés dolga, szerintem ne menjünk bele.

Fulig_Jimi, fdsamano
Ezt sajna nem értem, a képletes oldal meg nem jelent meg nekem.

Skori
Ok, ezt el tudom képzelni, de ne felejtsd el, hogy a felharmonikusok is nagyon 'sűrűn' vannak a mondjuk a 20-dik környékén. Már a 15-16 között is csak egy félhang van. Inkább azt tartom valószínűnek, hogy a cintányér alaphangja nagyon halk, elnyomják a felharmonikusok. Hallottál már vonóval megszólaltatott cintányért? Meglepően mély hangokat tud kiadni.

Egyébként ekkora offot már rég nem láttam, nem mintha bánnám.

A hangszerekröl: nézzük pl. a cintányért, olyan széles a spektruma a hangjának, hogy a régebbi szintetizátorokban sávszürözött modulált zajgenerátorral utánozták a hangját. Szinte nem is lehet simán alaphanggal+felharmonikusokkal leírni, és szinte az összes fémesen csengö hangú hagszerböl ekkora frekvenciakavalkád szól.

Csö/tranyó: kár erröl vitázni, mindkettöböl lehet jót és rosszat is csinálni: a kapcsolástechnika és az alkatrészek minösége a lényeg. A csö négyzetes karakterisztikája a páros harmonikusoknak kedvez, mig a tranyó exponenciális karakterisztikája inkább a páratlan harmonikusokat állítja elö - de a modulációs torzítása is sokkal jelentösebb mint a csöé, viszont csövesnél hozzájön még a trafó torzitása (nemlineáris és lineáris torzítása is van). Ezek miatt alapból eltérö a két cucc hangzása, de ahogy igazán jó készülékeket kezdunk vizsgálni csökkenek ezek a különbségek..... na vajon miért?

Valahogy ezzel magyarázható a korábban említett kerek zongora a csodák palotájában.
SMA menj el megéri meghallgatni(más is van érdekes!) le fogsz döbbenni és elhiszed végre, hogy van ilyen!

Kedves tanulo2 és Többiek!

Ez nem igaz, hol, kik tanítanak ilyen hülyeséget?

Ha mondjuk adok egy 500Hz-es, 800Hz-es és 1,3kHz es összetett hangot, azonos fázisban, abból milyen mély hang fog kijönni az agy számára?

Üdv! SMA

scharlatan!

Ha már szóba hoztad a zongorát: nekem az az érzésem, hogy annak a tranziensnek a spektruma amikor a kalapács ráüt a húr(ok)ra nincs harmonikus kapcsoltaban a kitartott hang alapharmonikusával.

Amúgy valahol azt hallottam,hogy ha egy hang felharmónikusait lejátsszuk,akkor azt az agy úgy érzékeli,mintha a hiányzó alaphang is megvolna.Így pl. megteremthető egy nagyon alacsony frekvenciás hang érzete anélkül,hogy azt valóban lejátszanánk.

scharlatan!
Egyáltalán nem vagyok biztos abban,hogy a hangrögzítés során és az egyéb feldolgozások alatt,mint mondjuk amíg a cd játszó a pitekből szerzett információt visszaállítja analóg jellé,minden felharmonikus az eredeti viszonyai közt megmarad.
Sőt fogadni mernék hogy nagyrészük elveszik,csak ha a hallható tartományt nézzük.
Ami megmarad ebből,az torzított és fázisban,ha úgy tetszik valós időben rendesen eltolódott lesz,amit az erősítőnk csak tovább ront.
A tranzisztor legalább annyira sok felharmónikust termel rá a hasznos jelre.Az egyetlen különbség az,hogy ráadásul még rendkívül idegesítő jelleget is kölcsönöz általuk a zenének.Az akusztikus hangszerek hangja ettől lesz olyan,mintha szintetizátorból szólna és mintha a zenészeket becsomagolták volna egy konzervdobozba.
Akkor most a kegyetlen csalás jobb,mint a kegyes?
Ugyanúgy elbaltázzák a dolgokat,de az egyik egyenesen a fejedbe vágja a baltáját.

Kedves scharlatan és Többiek!

5.-felharmonikus az alaphang ötszöröse.
Például, az alaphang f1 = 100Hz, akkor f2. = 200Hz, f3. = 300Hz, f4. = 400Hz, f5. = 500Hz.
Ne keverjük az oktávot és a tercet bele, semmi köze hozzá.
Az oktáv mindig a fele, vagy a duplája frekvenciában, persze.
Normál "Á" hang = 440Hz, egy oktávval feljebb ez 880Hz, alatta egy oktávval 220Hz, stb.

Üdv! SMA

Bocs, ebben igazad van. Az alaphang 5. feharmonikusa mondjuk két oktáv+egy tercre van az alaphangtól. Erre valóban rezonálhat az a húr, amelyik ettől 2 oktávra lefelé van, és az az alaphangra nagyterc. De ehhez kell ilyen húr. És még ennek is elhanyagolható a hangereje, és pl. a zongora esetében a húrok tompítva vannak.

De egy húr nem az adott hosszon és feszesség mellett egyáltalán nem adja ki a saját tercét, ez biztos.

A felhang-felharmonikus vitához keressünk még szakkönyvforrásokat, továbbra sem vagyok meggyőzve. Pl. http://hu.wikipedia.org/wiki/Felhangsor
Még mielőtt megvádolna vele valaki leírom, hogy a wikipediat nem tartom a megfellebbezhetetlen tudás szentélyének.

scharlatan!



Ezt én is úgy tudom, mint ahogy SMA írta korábban, bár úgy emlékszem, hogy a felhangok halmazába a felharmonikusok is beletartoznak. Egy hangszer miért ne adhatna ki olyan felhangot ami az alaphangnak nem harmonikusa? Az alaphang vagy annak felharmonilusai szerintem egy hangszerben gerjeszthetnek nem harmonikus rezgéseket is. Ez lehet a hangszertest valamilyen rezonanciája, de lehet akár egy másik húr is pl.

Persze hogy odajut. Ha nem jutna, nem tudnánk megkülönböztetni a hangszereket egymástól a felvételeken.

Hogyhogy nem viszi át? A felharmonikus éppenolyan hang, mint a többi, csak magasabb a frekvenciája, és halkabb. Ha nem viszi át, akkor azon a frekvencián nem működik, és ez akkor egy mérhető tulajdonság. A másik lehetőség, hogy limiterként a halk hangokat elnyomja, és csak egy bizonyos hangerő felett erősít. Ez is mérhető, de ez a hibája asszem a csöveknek is megvan, egyszerűen nem teljesen lineáris a működésük.

Szerintem az lehet a helyzet, hogy a cső teszi hozzá a felharmonikusokat ész nélkül, és mivel egyébként limiterként is működik, a saját hangjával helyettesíti a halkabb felhangokat. Bizonyos hangszereknél-zenéknél-füleknél ez bejön, másoknál meg nem.

A tanulmány alapján tényleg ugyanannak tűnik,csak az egyik terminus technikus a másik meg szakzsargon.
A kérdés az,mi történik az erősítőben a felharmónikusokkal,már amennyiben egyáltalán a bemenetére jutnak.
Tegyük fel hogy igen.
A ranzisztor nem ad hozzá felharmónikus torzítást,de hallhatóan át sem viszi rendesen a felharmónikusokat.
A cső meg miből találja ki,hogy valósághűen tortyintson oda nekünk egy kupac felharmónikust??

De ugyanaz, mint írtam. Amit a felhangokról írtál, az egyszerűen nem igaz. Semmilyen hangszer nem ad ki az alaphanghoz képest pl. tercet. Képtelenség. Amit a felharmonikusokról írtál, az igaz, és a felhang meg ugyanazt jelenti, mint a felharmonikus.

Jók ezek az oldalak, és ez se rossz: http://art.pte.hu/zit/OktatasiSegedanya ... ka_13.html
néhány hasznos link

Kedves scharlatan és Többiek!

Nem ugyanaz, mint írtam.
Zeneileg próbáltam körülírni, mert ez legalább egyértelmű ha zeneértőnek mondjuk. Ha akusztikussal beszélünk, mindjárt százféle képlettel dobálódzik és érthetetlen techno-misztikus magyarázatokat ad elő.
Lehet, nem ért a zenéhez.
Üdv! SMA

Valóban lehet, hogy nem pontos amit írtál, tudomásom szerint a felhang és a felharmonikus ugyanazt jelenti. Itt pl. így használják:
http://art.pte.hu/zit/OktatasiSegedanya ... ka_01.html
Ez persze belül van az 1%-on

Az, hogy a felharmonikusok nem tiszta zenei hangok, az a temperálás miatt van. Erről is van szó az előbbi lapon, de ez a rész már nincs olyan szépen megírva.
http://art.pte.hu/zit/OktatasiSegedanya ... ka_09.html

A lényeg szerintem az, hogy biztos nagyon gáz, hogy az erősítő létrehoz hangokat, amik nem voltak benne az eredeti zenében, de a hangszerek is ezt csinálják. Nem tudnak felhang nélküli hangokat kiadni, csak legfeljebb felhangokban szegényet. Mondjuk egy torzított gitárhoz egy erősítő már nem sok felhangot tud hozzátenni

A múltkor hülyeséget írtam,mert az alap négyzete is csak akkor lesz páros,ha az alap páros.

Mindegy,mert a felharmónikus értelmezését SMA megvilágította,így annak nincs sok köze a hatványokhoz.
Ha jól értem,a hang természetességét a felharmónikusok és a felhangok együttesen adják.

Amúgy ennek az egésznek nincs köze egy Leonardo Pizzano nevű emberhez és a nyulak szaporodásához?
Vagy megártott a davincsikód celluloid reprezentációja?


fdsamano!
Az intermod torzításon túl a harmónikusok eltérő fázistolása is gondot jelent a feldolgozásban,nem?