Delphivel foglalkozó szakkönyvek:

1. Vámossy Zoltán: Delphi a gyakorlatban (Szak Kiadó 2000 – Bicske, 2000)
2. Sas Tibor: Delphi abszolút kezdőknek (LSI Oktatóközpont – Budapest, 1988)
3. Juhász Mihály – Kiss Zoltán – Kuzmina Jekatyerine – Sölétormos Gábor – Dr. Tamás Péter – Tóth Bertalan: Delphi – Út a jövőbe (ComputerBooks – Budapest, 1996)
4. Kertész László: Delphi – Környezet és nyelv (Budapest, 1995)
5. Marco Cantu: Delphi III. I-II. kötet + CD-melléklet
6. Marco Cantu: Delphi V. mesteri szinten I-II. kötet
7. Marco Cantu: Delphi VII. mesteri szinten I-II. kötet
8. Paul Kimmel: Delphi VI. fejlesztői kézikönyv + CD-melléklet
9. (?) Delphi VI. példatár I-II. kötet
10. Ray Lischner: Delphi kézikönyv
11. (?) Delphi Szoftver Offline 2001
12. (?) Delphi Szoftver Offline 2002
13. Eric Hermon: Delphi / Kylix alapú adatbázis kezelés

Mint írtam, még sosem láttam csak 3-as és 6-os delphit, úgyhogy konkrét dolgokat nem tudok írni. Csupán arra voltam kíváncsi, hogy van-e valami alapja annak amit mondtak a suliban.
De akkor most elkönyvelem, hogy az 5-ös verzióval sincs semmi gond

Kedves WinSoft!

A munkahelyemnek a D5 Prof. verzió van megvásárolva, én magam eddig semmi különösebb gondot nem fedeztem fel. Egész pontosan milyen problémára gondoltál?

Nem tudom nektek mi a véleményetek erről, de nekünk "azt tanították" a suliban, hogy vagy Delphi 3-at, vagy a 6-os verziót használjuk, mert a többivel lehetnek gondok, meg hogy nem jók.
Őszintén szólva nem néztem utána pontosan, meg nem is láttam idáig csak ezt a két verziót. Nektek mi a véleményetek erről? Tényleg így van?

Amit esetleg még ajánlani tudnék (a Baga Edit könyv mellett, ami a GDF hivatalos tankönyve) a ComputerBooks kiadásában megjelent "Programozás Delphi 5 rendszerben". Nekem nagyon tetszett benne, hogy az elején ismétel egy kicsit a Pascalból, rendkívül elegánsan használva a Delphi konzolos programírási lehetőségét.
Egyiránt előző hozzászólásomban írtam, hogy emlékeim szerint a telepítő CD-n is van könyv. Most utánanéztem: A Delphi 5 Prof. verzió Documentation könytárában egy 60 oldalas áttekintő, valamint egy 1000 oldalas Delphi könyv van pdf-ben. (angolul ugyan, azonban a példák angoltudás nélkül is teljesen érthetőek.)

Hát akkor könyvek:

Az elsőnek sajna nem tudom a szerzőjét, mert épp kölcsönbe van adva, de a címe, Delphi kezdőknek. Az LSI adta ki. Ez tényleg nulláról kezdi, és a későbbiekben nem is igazán lehet vele mit kezdeni. De arra jó, talán, hogy a delphi használatát megtanulja az ember.

Aztán van a Baga Edit féle Delphi másképp. Mi ezt használtuk suliban, viszonylag jónak tűnt. Elég jól belemegy mindenféle dologba. (utasítások, komponensek, adatbázisok, stb.) Példák is vannak benne.

Végül (nekem ezt ajánlották) Ray Lischner - Delphi kézikünyv. Ebben szinte minden benne van, mi mire jó, ilyesmik. Ez inkább olyan tipusú könyv, hogy van benne egy csomó infó, aztán kikeresheted belőle, amire épp szükséged van.

sztg irta: Ha elég sok hasonló dolgot csinálsz, akkor mindenképpen érdemes rááldozni az időt a közös részek "komponenssé"programozásához.

Teljesen egyetértek.

Teljesen igazad van abban, hogy nagyon kevés idő van
komponenseket, objektumhierarhiát fejleszgetni. Sürgős
munka esetén (és melyik nem az) mindent félre kell tenni.

De amikor kiderül, hogy a form-on megvalósított
algoritmust használni kellene batch-ből is, akkor jön az,
hogy csináljunk hozzá komponenst (habár láttam már olyan
batch programot amely működése során felvillantgatott egy
csomó form-ot. Megjegyzem elég ronda volt). Az ilyen
komponensek közös részeiből alakulnak ki az alap
komponensek.

Ha elég sok hasonló dolgot csinálsz, akkor mindenképpen
érdemes rááldozni az időt a közös részek "komponensé"
programozásához. Például nálunk a cégnél nagyon sok idő
elment a fejlesztés elején, hogy a speciális komponenseket
kifejlsszük (például szótárak, rácsok, a standard működést
megvalósító nem vizuális komponensek, és még sorolhatnám).
Viszont mióta ezek többé-kevésbé elkészültek egy-egy új
form kialakítása nagyon gyorsan megy, és kevesebb a
hibalehetőség is.

Karesznak:
Vettem az idézőjeleket a programozónál! ))

szgt írta: A komponensek - végül is az egész OOP - arról szól, hogy ne kelljen belemélyedni egy adott komponensbe ahhoz, hogy használni tudd. Általában akkor jó, ha tudod, hogy működik, ha neked kell javítani a hibáit. Ha van a cégnél valaki, aki jobban ismeri (esetleg ő írta), akkor elég jól el lehet boldogulni a részletes ismeretek nélkül is. (Gondolj csak pld. a számtalan Windows API-ra).

Ezzel teljesen egyetértek.

szgt írta még: Amit én szomorúbbnak tartok, az az, hogy a progamozók legnagyobb részét nem érdekli igazán a programozás. Céljuk az, hogy a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban túl legyenek az adott probléma megoldásán. Még véletlenül sem készítenek objektumokat, komponenseket - igazából nem is tudják, hogyan kell ilyet tenni.

Lehet, hogy nem voltam teljesen érthető. Ha abba mélyednék el, hogy komponenseket fejlesztgetek, akkor nem lenne kész a kiadott feladat. (A komponens és a "hatékony" programozás marad otthonra.)

A C/C++ forrást nem feltétlenül kell több menetben feldolgozni. Például a Borland féle C++ (legalábbis a 3.XX-ig bezárólag, de szerintem még most is) pont azért volt olyan gyors, mert egy menetben zavarta le a fordítást. Valamikor még én is írtam egymenetes C fordítót.

Nincs sok értelme a Delhi és C/C++ nyelvek sebességösszehasonlításának, mert ez fordítóprogram, illetve optimalizáló kérdése. Láttam olyan pascal optimalizálót, ami nagyon jó kódot generált. Végül is, ha belegondolsz, a két nyelv alapjaiban nem különbözik olyan nagyon. Az kétségtelen viszont, hogy a C nyelven lehet "alacsonyszintűen" programozni, bár ezek a lehetőségek közöl sok a pascalban is megvan (xor, regiszterek használata, abszolút címek, ...). Mindenesetre, ha gyors programot akarsz, akkor assembly-ben kell programoznod.

A komponensek kérdésében szerintem nincs egyértelmű válasz. A komponensek - végül is az egész OOP - arról szól, hogy ne kelljen belemélyedni egy adott komponensbe ahhoz, hogy használni tudd. Általában akkor jó, ha tudod, hogy működik, ha neked kell javítani a hibáit. Ha van a cégnél valaki, aki jobban ismeri (esetleg ő írta), akkor elég jól el lehet boldogulni a részletes ismeretek nélkül is. (Gondolj csak pld. a számtalan Windows API-ra).

Amit én szomorúbbnak tartok, az az, hogy a progamozók legnagyobb részét nem érdekli igazán a programozás. Céljuk az, hogy a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban túl legyenek az adott probléma megoldásán. Még véletlenül sem készítenek objektumokat, komponenseket - igazából nem is tudják, hogyan kell ilyet tenni. Szerintem ez az a kategória, amiről beszéltél, a form-ra komponenseket feldobók nagy közössége, akik, ha bármi szakmai problémájuk van, igyekeznek egy tapasztaltabb programozóra hárítani a munkát, mondván, hogy te jobban értesz hozzá.

digicat:
>>Az oktatásban is ezért oktatnak több nyelvet, de mindig (?) az elmélettel kezdik
Sajnos a kérdőjel jogos. Én Szegeden tanulok, de nincs túl jó tapasztalatom e téren. 2 év alatt tanultunk már asm-ot, C-t, C++t, Pascalt és most Jávát, de az algoritmusokig még nem jutottunk el. Matek az persze van dögivel (tudom hogy kell, de azt vhogy annyira nem csípem).

>>Ezzel a logikával a teljes GUI fölösleges, mindenki
fejlesszen command lineban notepaddel
Természetesen én sem erre gondolta!! Csak ahogy Alias is írta, sok "programozót" nem is érdekel,h igazán mit is csinál a progi a háttérben. Persze én se bogarászom az asm kódját a proginak, de azért érdekel, hogy vajon a háttérben mi folyik.

>>A form editor nem zárja ki, hogy tudd mi történik a háttérben, viszont nem biztos, hogy mindenkinek szüksége van rá
Régebben próbálkoztam a C++ Builderrel (Inprise mint a Delphi), de nekem bazira nem tetszett, h nem igazán láttam a kódban property-k állítgatásának az eredményét. Valszeg én azért maradtam a körülményesebb, de szerintem használhatóbb Visual C-nél.

Egyébként engem többnyire a hardver és rendszerprogramozás érdekel (újabban a Web, Wap, Php), amihez szerintem ez a legjobb.

Alias:
Nyilván aki már a 60ezredik adatbázis-kezelő progiját "írja", van némi gyakorlata, de azért egy normális progit összehozni 1 picit több idő.


Üdv
Karesz

Azt irtátok: Marha könnyű egérrel feldobálni néhány comboboxot és buttont egy dialogra és állítgatni össze-vissza mindent, de néha azért nem árt tudni,h egy ilyen egyszerű mozdulat mit is csinál a háttérben.


Nos, leírom, hogy programozok én. Berobban az igény: Kell egy adatbázis lekérdező (módosító/rendező/jelentés készítő, illetve ezek összes variációja...) Határidő: tegnap.

Én ilyenkor imádom a Delphi kész komponenseit és nem is igazán akarom tudni, mit csinál. Persze az ember kijelenti: ez egy ideiglenes változat, majd fejlesztgetjük. Természetesen nem fogjuk. (Nincs rá idő, kedv,lehetőség stb.) Igy lesznek az ideiglenes tákolmányokból évekig futó programok. (Programtervezés, dokumentálás??? Főiskolai szakdolgozatban, esetleg! )

"Ebben tökéletesen igazad van csak ahhoz,h az ember
megtanuljon programozni, gyakorolni kell."
Szó sem volt arról, hogy nem kell nyelvet tanulni, nyilván
nem elég ha Jackson vagy UML diagrammokon tudsz programozni.
A kérdés az volt, hogy melyik az "általános" nyelv, és hát
olyan nincs. Szigorúan SZVSZ!
Az oktatásban is ezért oktatnak több nyelvet, de mindig (?)
az elmélettel kezdik, és utána alkalmazzák gyakorlatban,
ráadásul az oktatott nyelveket is csak felületesen ismertetik.

"Szerintem nem is akarja. Marha könnyû egérrel feldobálni
néhány comboboxot és buttont egy dialogra és állítgatni
össze-vissza mindent, de néha azért nem árt tudni,h egy
ilyen egyszerû mozdulat mit is csinál a háttérben."
Ha valaki desktop alkalmazást fejleszt, akkor elsõdleges
szempont a form editor. És igenis akarja, ez az egyik fõ
pont, amit a VS.Net elõnyeként megemlítenek.
Ezzel a logikával a teljes GUI fölösleges, mindenki
fejlesszen command lineban notepaddel, nagyon kellemes így
designolni a formokat :p
A form editor nem zárja ki, hogy tudd mi történik a
háttérben, viszont nem biztos, hogy mindenkinek szüksége van
rá (szerinted hány autóvezetõ tudja, hogy hogy mûködik a motor?)
Egyébként teljesen egyetértek veled, szerintem is sokkal
jobb lenne, ha minden programozó ki tudná váltani a használt
komponenseket API szintû programozással, legalább elméleti
szinten. Én is látom, hogy az újak között alig van olyan,
aki hallott a CreateWindow-ról

"Ebben is igazad van, mert pl: egy C/C++ forrást több
mentben "dolgoznak meg", mint egy Delphit, de vajon miért???"
"...mert nyilván egy C/C++-os progi jóval gyorsabb lesz,
mint egy Delphis vagy pláne egy Jávás."
A C/C++ mióta .Net???
És a C++ célterülete már nem a desktop alkalmazások, ezért
nem is hasonlítottam azzal, viszont a .Net-nek igen.

"Egyébként felesleges két nyelvet összehasonlítani (én is
azt tettem, bocs ))"
Dehogynem, csak azonos területen kell hasonlítani. Pl. semmi
értelme a C++ és Java összehasonlításának, ha driverekrõl
van szó.
De kategórián belül, pl. desktop alkalmazásoknál, ami kb. a
leggyakoribb, van értelme, a fõbb szempontok vagy konkrét
igények alapján:
1. Form editor
2. Kódszerkesztõ (code completion, navigáció, hibakeresés)
3. Compiler (sebesség, generált kód mérete és sebessége)
4. Debugger
5. A végtermék mennyire független (xcopy deployment), hiszen
pl. a Delphi egyik elõnye, hogy általában fogod a generált
exet, és bárhova másolod, mûködik.

Jelenleg Windowson két terméket lehet említeni desktop
területen: Delphi és .Net, ezért hasonlítottam ezeket.

dc

>>Nem az a lényeg, hogy milyen programnyelvet és fejlesztőeszközt ismersz
Ebben tökéletesen igazad van csak ahhoz,h az ember megtanuljon programozni, gyakorolni kell. Gyakoroloni pedig többnyire vmilyen nyelven keresztül lehet. És ha már tanulni kell vmilyen nyelvet, nem árt, ha hasznos is.

>>VS.Net form editora még mindig nem érte utol a Delphit
Szerintem nem is akarja. Marha könnyű egérrel feldobálni néhány comboboxot és buttont egy dialogra és állítgatni össze-vissza mindent, de néha azért nem árt tudni,h egy ilyen egyszerű mozdulat mit is csinál a háttérben.

>>.Net compilere pedig sokkal lassúbb
Ebben is igazad van, mert pl: egy C/C++ forrást több mentben "dolgoznak meg", mint egy Delphit, de vajon miért???

>>a generált kódot pedig nem is lehet összehasonlítani.
...mert nyilván egy C/C++-os progi jóval gyorsabb lesz, mint egy Delphis vagy pláne egy Jávás.

Egyébként felesleges két nyelvet összehasonlítani (én is azt tettem, bocs )), mert a legtöbbnek van előnye és hátránya is. Az adott feladat, témakör adja meg,h mit érdemes (kell?) használni.

Üdv
Karesz

Nem az a lényeg, hogy milyen programnyelvet és
fejlesztõeszközt ismersz, hanem az, hogy tudj programozni.
Ez a tudás független a programnyelvektõl és
fejlesztõeszközöktõl, és ha birtokolod, akkor bármilyen
nyelvben és eszközzel elboldogulsz. Fõleg mert nagyon
hasonlítanak egymásra, lásd C#, amelyre azt lehet mondani,
hogy a Java és a Delphi összeházasítása (ugyanaz
fejlesztette, mint a Delphit

Napjainkban nagyon lényges, hogy ismerd az OOP-t. Bár
ismerni nem is elég, tudni kell és kész. Enélkül el leszel
veszve egy nagyobb projektben, ráadásul nem is fogod érteni
az OOP nyelveket, mint pl. Delphi vagy C#.

A programozói tudás mellett nagyon fontos az érintett
terület ismerete, mint azt Alias is említette. Egy
programnál kb. 10-20% programozási tudás szükséges, a többit
a fejlesztés területe határozza meg.
Pl. adatbázisok, amelyik az egyik legelterjedtebb.
Adatbázist minden nyelvbõl ugyanúgy kezelsz, legfeljebb a
használt komponenst hívják másképp. De hiába ismered betéve
az adott nyelvet, ha fogalmad sincs, hogy mi a tranzakció,
vagy a join, akkor nulla vagy ezen a téren.
Vagy a grafika, amelyik szintén egy nagy terület, és szintén
speciális tudást igényel.
Az ínyencségeket, mint oprendszer, driver, mikrokontroller
már nem is említem.

A nyelveknél is a divat diktál, régen C/C++, utána Java,
talán néha a VB, most a C# a divat. Jól lehet (lehetett?)
boldogulni Delphivel is. De egyikre sem lehet azt mondani,
hogy általánosan jó lenne mindenre.

Például akármennyire is ódivatúnak tartják, ha hardver- vagy
oprendszerközeli dolgokat programoznak, akkor még mindig a
C/C++ van a csúcson, és jó sokáig ott is marad ezen a téren.

Adatbáziseléréshez és UI-hoz a Delphit tartom a
legelõnyösebbnek kezelhetõség és sebesség szempontjából. A
VS.Net form editora még mindig nem érte utol a Delphit, a
.Net compilere pedig sokkal lassúbb, a generált kódot pedig
nem is lehet összehasonlítani.
De mivel a MS most a .Net-et nyomatja, ezért
boldog-boldogtalan .Net-ben akar fejleszteni, akkor is, ha
ez hátrányosan érinti a terméket és a fejlesztést is (a
végtermék nagyobb és lassúbb, a fejlesztés is lassabb). De
mivel itt is a MS diktál, hát most ez van, mint ahogy pár
évvel ezelõtt a VB-t nyomták, és akkor mindenki arra
esküdött, és elhitték a MS-nak, hogy ez a jövõ és az egydüli
üdvözítõ.

>>"Szerintetek melyik az a programozási nyelv/program, amivel később érdemes lenne foglalkoznom"
Sokan nem szeretik a C/C++-t és elavultnak tartják, de szerintem hasznos, ha ismered. Sok nyelv (Java, JavaScript, PHP...) a C++t próbálta - több-kevesebb sikerrel - bővíteni, egyszerűsíteni, javítani. Én regebben C/C++t tanultam, így nagyon könnyű a többit is megtanulni.

Üdv
Karesz

Robee irta: Szerintetek melyik az a programozási nyelv/program, amivel később érdemes lenne foglalkoznom? (Amivel bármit meg lehet csinálni, és "bárhol" munkát kapok?)


Nos, digicattal egyetértve, célszerűbb inkább területre rászállni. Nagyon jó dolognak tartom (én is erre szálltam rá) az adatbázisokkal való foglalkozást. Ezzel mindig versnyképes tudsz maradni, ha az alapokat elsajátítod. (Ráadásul az iparban is szeretik az adatbázisokat, és meg is fizetik a hozzáértőket.)

"Szerintetek melyik az a programozási nyelv/program, amivel
késõbb érdemes lenne foglalkoznom? (Amivel bármit meg lehet
csinálni, és "bárhol" munkát kapok?)"
Olyan nincs.

Köszönöm a hozzászólásokat. Megnéztem a Cantu-féle Delphi Mesteri szinten könyvet. Jónak tűnik, de most nem erre van szükségem. Nincs se időm, se szükségem arra, hogy egy ilyen kétkötetes könyvet átrágjak. Kifejezetten gyakorlati könyvre gondoltam, de ilyet nem találtam. Így végül megvettem a Benkő Tiborné: Programozási Feladatok és Algoritmusok Delphi rendszerben című könyvet. Ha nincsenek is benne bonyolult feladatok, de legalább most már kezdem átlátni,hogy mi, hol, miért van.
Ezt a tantárgyat csak fél évig tanulom. Szerintetek melyik az a programozási nyelv/program, amivel később érdemes lenne foglalkoznom? (Amivel bármit meg lehet csinálni, és "bárhol" munkát kapok?)

Digicattal teljesen egyetértek, esetleg még az "Angster: Az OOP alapjai" könyvet tudom javasolni az Object Pascal miatt.
(Valamint a Delphi CD-n -tudomásom szerint- pdf-ben teljes tankönyvek vannak.)

Mastering Delphi X ill. Marco Cantu könyvei.
Mindkettõ lefedi majdnem az összes területet.

Hi!
Most kezdetm el delphit tanulni, de nem nagyon megy, mert túl nagy léptekkel haladunk órán. Szükségem volna valami jó könyvre. Eddig már tanultam Pascalt, meg C-t. olyan könyvre gondoltam, ami tele van példákkal. Könnyű ill. nehéz feladatok egyaránt, jó sok.
Örülnék, ha tudnátok segíteni, mert én eddig nem találtam ilyen könyvet. Talán a Computerbooks kiadótól a Feladatok és Algoritmusok a Delphiben (azt hiszem ez a címe) tűnt a legmegfelelőbbnek, de kevés feladat van benne ill. a legnehezebb is csak egy számológép elkészítéséig terjed ki.