Benyaa!



Ez mit jelent pontosan hogy ez a hurok minimális legyen?

Ha nalad is serceg, akkor nem zavartatom miatta :-) Koszi!
Aramkorlat van az enyemen is, bar azt most nem piszkaltam. Majd belovom rendesen.

Az én tápom is szokott sercegni, de csak akkor, ha beindul benne az áramkorlát. Akkor össze vissza változik a kitöltési tényezö. Ilyenkor mozog a primer tekercs, és az adja a hangokat. Ha leszorítom, akkor megszűnik az egész.
Én nem aggódok miatta, mert a rövidzátvédelmem teljesen jól működik benne.

Sziasztok!


Volt egy kis idom foglalkozni az autos tapommal...
A kovetkezot tapasztaltam:
Amikor vegfokkal leterhelem(kb 2x200W), es a vegfok muterhelesre dolgozik, akkor a tap trafojabol mindenfele fura recsego sercego hangok jonnek, a zene utemere. Ez attol van, hogy gerjed a visszacsatolasom, vagy csupan a trafotekercsekben folyo aram miatt "zenel" a trafo? Ha jol tudom, magnetorestrikcionak hivjak ezt, amikor a magnesezheto anyag merete valtozik.
Aggodjak miatta? Ne aggodjak emiatt? :-)

Persze, totál működő képes.
Csak vigyázni kell ilyen alap dolgokra, hogy a puffer kondi, FET-ek és primer kör által alkotott hurok minimálias legyen.
Az első tápomban egy "kicsit" nagyra sikerül ez a kör, így 400W leadott teljesítménynél 800W-ot evett meg. Kicsit égett szenessé.

Benyaa!

Kösz a linket megnézem!

Jah, már láttam ezt a kacsot


Ezekszerint lehet vele valamit kezdeni??

Spafi

Köszönöm Neked is választ:) Próba szerencse, letekerem és meglátjuk mit csinál.

Nyomoztam kicsit (google is my friend!), ezeket talaltam:

http://www.microbattery.com/pdf/power-s ... manual.pdf
http://www.accesscomms.com.au/specs/k3012spec.pdf

Hasznosak lehetnek, ha valaki epp ilyeneket keres :)

Szoval, elvileg jo lesz nekem is.

Nehany kulcsszo a keresonek: zseles akku terhelhetoseg kezeles toltes, és mindez ékezetekkel, hogy mások is megtalálják: zselés terhelhetőség kezelés toltés

:)

Nem 28,8A, hanem csak 22A, mert kapcsoló üzemű a végfok (max. 10% veszteség). Tehát 900 W elég neki, miközben 1,2 kW áll a rendelkezésére (kb. 10 mp-ig, ha jól emlékszem). Persze ha valaki 10 mp-nél tovább akar 400 W valós teljesítményt pumpálni a hangszórójába, mert mindenképpen tönkre akarja tenni, akkor máshogy kell méreteznie a tápot, bár egyszerűbb megoldás hótaposóval belelépni a membránba. (Mellesleg egyetlen kondi cseréjével megnövelhető lenne az áramkorlát időállandója, és a táp bírná, csak minek.)

Valójában az erősítő még 900 W-ot sem eszik, mert a hangszóró impedanciája komplex, így a valós teljesítmény tipikusan jóval kisebb a látszólagosnál, márpedig a kapcsoló üzemű végfok csak a valós teljesítményt veszi föl a tápból. Ezen kívül a mélynyomó impedanciája a használati tartományban eleve jelentősen nagyobb a névlegesnél, tehát még a látszólagos teljesítmény sincs meg 400W/csatorna. Ez a hangszóró szerencséje is, különben füstös sikert aratna.



Biztos létezik ilyen is, főleg a lineáris üzeműek között, de jelen esetben az "alulméretezett" jelző teljesen téves. Ha ezen állandósul a mély, és olyan hangszóró kerül rá, ami valóban 2 ohmos a jel frekijén, akkor nem az erősítő, hanem a hangszóró ég be, de szó szerint. Pontosabban a növekvő hőmérséklettől megnő az ellenállása, és máris nincs meg a 400 W.

Tudod, a kapcsoló üzem, a hangfal, meg a zene nem triviális műfaj. Érdekes volt elnézegetni, ahogy a most épülő végfokom 60-80 V-os feszültségcsúcsokat küld a (6...12 ohmos) hangfalamra 400 mA-es biztivel a tápágban.

Ja, a tap kb 5-700W-s lenne maximum.

Kicsit elkanyarodva a tapegysegtol:
Autos tap tesztelesehez hasznalhatoak zseles akkumulatorok? Gondolok itt a (tobbek kozott) riasztokban hasznalatos 5-7Ah-s zseles akkumulatorokra. Tobbet parhuzamosan kotve, persze.
Nagy elonyuk /szerintem/ hogy hasznalatuk soran (toltes/kisutes) nem keletkezik mindenfele gaz, ami egy zart muhely eseten nem hatranyos :-)
Legalabbis, erre merek kovetkeztetni abbol, h. a riaszto-kozpontoknal az akkumulatortol 3centire (vagy van ahol 5 :) ) van a riaszto-kozpont panelja, aminek lehet hogy nem tenne jot, ha mindenfele gazok jonnenek az akkubol.

Mekkora arammal lehet ezeket terhelni? A max. toltoaram ra van irva az akkura, azzal nincs gond. Es a max. kisuto-aram? :-)

Jó, most itt a hangszóró terhelhetősége is közrejátszik. Lehet ha állandósul a mély, és megkapná azt az rms 400W-ot, elég gyorsan szenessé égne az egész. Még ez a 600W rms is nagyon fűt. Ehez sem elég valami kommersz hangszóró.
Én teljesen megvagyok elégedve a végfokommal.
A gyári végfokokról meg annyit, hogy azokba nem is stabilizált táp van, így innentől nem érdemes erről vitázni.

A belinkelt rajz totál alap tényleg, viszont kiindulásnak szerintem bőven elég. Lehet vele kisírletezni. Gondolom a kollega nem 0 hozzáértéssel kezd neki egy autós táp megépítésének, szóval nem kéne problémának lennie. Ha átrágja ezt a topikot, sok hasznos infót fog találni a megépítéséhez.

2 pár IRF 3205 azért elég durva dolgokat tud.. Főleg ha jól alakítod ki a primer kört, illetve a trafódat, akkor nem lehet gond ennyivel. Nem merek tippelni mennyit visz el ennyi irf. De az én tápomat simán hajtaná ha 600W al terhelném, és meglenne a hűtése rendesen.

Nah szal:
41Vkörül van kicsivel a táp amúgy.
Ezért is van jelentőssége , hogy kapcsoló üzemű a vég. Mondhatni kimegy tápig a kimenő jele. Szóval megvan a 400W/2 ohmra.
Az áram amit mondasz, az a csúcsérték. Ilyen alapon egy 400W/2 ohmos erősítőnek szerinted legalább 80V*14,14A=1131W os táp kéne.
Ezt azért durvának találom. Akkor ilyen alapon egy 600VA-es torodi trafó meg se tudná hajtani a 400W os végfokot.
Amúgy a 2 végfokom ellenfázisban van hajtva, hogy szimmetrikusan terhelje a tápot, és így a hidalással sincs plusz gond.

Akkor számoljunk.
400W 2ohm
Utáp=gyök(2R*P)=gyök(4*400)=40Vtáp
Itt már eleve felmerül a kérdés, hogy az erősítő ki tud e kapcsolni tápig, de vegyük úgy hogy igen, mert nem ez a gáz.
Tehát a táp +-40V amiből a kimeneten 40/gyök2 = 28,28V szinuszt lehet kreálni. Ez 2ohm-on 14,14A! Ebből kettő erősítő 28,28A-t zabál-na. Már fél kakaón gáz van szerintem!

Ez most tök mindegy.


Ebben tévedtek a legnagyobbat! Amikor egy zenében állandósul a mély, vagy kicsit "összejönek" a hangok, akkor szoktak az ilyen alulméretezett erősítők csúnyán beégni. Nem látom értelmét ilyen erősítőket építeni, ilyeneket lehet kapni a boltban is nem is drágábban. Amik jól bírják a történetet, azoknak áruk és komoly tömegük is van!

A belinkelt rajz pedig szintén egy tök alap kivitel, ezerszer be lett linkelve, gyakorlatilag így nem ér semmit. Még kiindulásnak is kevés, annak aki nem ért hozzá.

Itt a fórumon még egyetlen egy komoly rajz nem látott napvilágot(a neten se), mindenki csak ígérgeti, aztán semmi! Én legalább megmondtam kereken, hogy nem fogom közzétenni terveimet, és most is ehhez tartom magam, pedig az enyém csak 800W-ot tud, de azt egész nap(és nem méregettem mennyit tud rövid ideig, mert az a része nincs kihasználva). Nem is két pár IRF van benne, meg a meghajtás, szabályzás, trafó(k) stb. !!! Na mindegy, ezzel én lezárom az ügyet.

Itt a rajz:
http://sound.westhost.com/project89.htm
Az első rajzot figyeld HiEnd, mert az van stabilizálva. Viszont a remote az a 2. rajzról a jó. Hülyeség relével megszakítani azegész táp bemenetét.
Ez volt a kiindulási alapom. Működőképes volt. Csak én szúrtam el az elején, azért lett kemény 50% a hatásfokom

Már miért lenne vicc?
D-osztályú végfok lóg rajta. És különben is zenét hallgatsz, nem állandó szinuszos jelet.

Jó vicc!

Hálás lennék! Kösz a gyors reagálást.

Gépen nincs meg a kapcsolás, de elmondom.
A két szekunder kör külön van egyenirányítva 2 graetz híddal. A hidaknak ugyebár a GND-nél találkozniuk kell. Ide van betéve 1-1 ellenállás, és így tudom figyelni az áramot mind a 2 ágban. 0,01ohm/5W-os ellenállások ezek. Ezeken nagyon kicsi lesz a feszültség, így iszonyat nehéz kézben tartani. Nagyrészt ezért szivatott a zárlat védelme az áramkörnek. Földeléssel kellett játszani, hogy ne legyen zavar az egészben.
Vagy nagyobb ellenállás használ, úgynagyobb lesz rajta a fesz, viszont elég veszteséges lesz..
Következő tápomban már áramváltót fogok használni(hall szenzoros). Az 57A-es az asszem 3000Ft körül mozog a lomexben, szóval nem olcsó. Viszont így nem szív vele az ember, és nem kell 2 egyenirányító híd.

A kapcsolási rajzom egy netes rajz, kicsit átalakítva.
Ha megtalálom azt az oldalt, beszúrom. De ebbe a topikba jópárszor beszúrtam már.

A kapcsolas engem is erdekelne, hogy hogyan figyeled az aramot, es hol, es mivel. :-)

Ez mind szép és jó, de engem csak kapcsolási rajz érdekel.
Azér kösz az ajánlatot!

A kérdés még fennáll

Nekem van elfekvőbe egy autós tápom. Azt asszem +- 45-50V-ig lehet szabályozni. De majd ráméregetek, ha érdekel a dolog.
Rövidzárvédett, stabilizált , undervoltage védelm, soft-start, és remote lehetősége is van. 2-2 db IRF 3205 dolgozik benne.
7,33A-t ad le hosszútávon, és maxban 14,66A-t. Ez +-40Vra lett méretezve, így 600/1200W (folytonos/csúcs)leadására képes. Direkt 2db 2ohm/400W os erősítőre lett tervezve.

Heló Oll.

Nem ide vág, de betájolnátok, kb. merre van a +-50V os autótáppal foglalkozó rész?
Légyszi.

SQ!

2*4 menet OK!

A tekerés fő szabálya, hogy kis szórt induktivitásra kell törekedni a két fél primer között. Ennek módja, hogy együtt tekerd őket. Inkább több vékony, mint 1 vastag drótból.

A primer összesen 2 láb.

A szekunder az áll egy korbácsba csavart vastag drótból, ami nincs a lábakra kivezetve, ez közös.

A bal oldalról kezdve van 2-2 lába ami az 5V-os tekercs szimmetrikusan, és utána 1-1 láb, ami a 12V szimmetrikusan. Nem nehéz megfejteni.

Van hogy a primer meg van csapolva és 2 részletben tekerve a kisebb szórás miatt.

Újra itt!
Ros-Co.
Neked sikerült már megfejteni a PC táp trafójának rejtélyét? Én mindig elveszek annyi kivezetés között.Ha estleg ebben is tudnál segíteni...

Üdv Elektroman

Köszönöm a gyors válaszodat

Az hogy ETD mag, az még eléggé semmitmondó. Pl. lehet benne légrés (van úgy hogy nem is látod) az anyaga sem mindegy (N27, N67, N87) ezek a mag frekvenciától függő viselkedését határozzák meg, illetve at ETD szám. De ez egy trafó sorozat, van még rengeteg féle.

Általában az ember megnézi mit tud beszerezni, aztán alkalmazkodik.

Én a következőképpen mérem be az ismeretlen magot: Előállítok egy megfelelő feszültségű és frekvenciájú négyszögjelet, ahol járatni szeretném (mondjuk 40..60KHz) aztán rátekerek annyi menetet, hogy biztosan ne menjen telítésbe. Az általad említett PP kapcsolásban ez az egyik tekercsfél.

Aztán elkezdem letekerni a meneteket. Ha nagyobb feszültségű tápról (hálózati) van szó, akkor 10 menetenként leágazást készítek. Ahogy halad lejjebb az ember a menetszámmal, egyszercsak megugrik az áram. Ez azt jelenti, hogy a vas kezd telítésbe menni. Ez csak légrésmentes vasnál elég határozott, de neked most ilyen kell.

A kikísérletezett menetszámra ráhúzok mondjuk 10%-ot, mert meleg állapotban (használat) a telítés hamarabb bekövetkezik, meg így nem fog tönkremenni ha kicsit megugrik a tápod.

Ez természetesen messze nem egy korrekt megoldás, lehet képlettel is méretezni egy ismert vasnát, sőt kell is, de mi van ha nem ismerjük? induktivitásméréssel (mondjuk rátekerünk 10 menetet) lehet következtetni hogy lágy vagy kemény ferrittel van dolgunk. Ha nagyobb induktivitást mérünk, (az Al érték 800...2000)

A képlet így szól: N=(gyök)L/Al A menetszám így számolandó. Az Al érték néha rá van írva a magra.

Alacsony Al értéknél vagy lágy ferrittel van dolgunk, vagy légréses a vasmag. Ezeknek kisebb az adott menetszámra eső induktivitásuk, de vsizont nehezebben mennek telítésbe. Ilyet kell használni fojtótekercsként, vagy záróüzemű (ún. flyback) rendszerű invertereknél.
Létezik olyan mag (tipikusan a PC táp "sárga" kimeneti fojtója) ahol nyoma sincs légrésnek, mégis úgy viselkedik. Ezt úgy érik el, hogy a ferritbe műanyagot kevernek, és egy "elosztott légrés" alakul ki. Az hogy ez miért jobb, azt nálam okosabbak kell hogy megmondják.


******
Az elárulnám, hogy ha visszatekersz pár hsz.-t Akkor kiderül hogy az általad kívánt trafó majdnem megegyezik egy PC táp trafójával. Annyi van, hogy ugye van ennek egy 5-os szekundere. De visszafelé is lehet használni, ha ellenütemben meghajtjuk. Azért az 5V-os mert ezeket eleve nagyobb áttételre tervezik. A kimeneten maximlisan 150..180 voltra számíthatsz, de ha olyan a szabályzó, akkor akár stabilizálni is lehet.

Ha nem akarsz bonyolítani, én az IR21531-es IC-t szoktam javasolni meghajtásnak, FET-nek IRF3205-öt vagy inkább IRL3803-at. Ezek kissé brutálisnak tűnnek ide, de alacsony ellenállásuk miatt legalább nem fognak disszipálni 12V-on. A Frekivel feljebb kell menni 60...80KHz-re, a PC táp trafó fajtájától függően. Nekem a fénycsőinverterben egyáltalán nem melegszik, még hűtőborda nélkül sem. A hatásfok lehet megvan 90% is, nem mértem.

A PC táp trafó primerje "150V-os" (azaz az egyenirányított hálózati fesz. fele) mert félhíd elrendezésűek általában ezek a cuccok.

Ezt most direkt pongyolán fogalmaztam, hoyg érthetőbb legyen.

Sziasztok mindenkinek, én még teljesen új volnék itt ezen a fórumon, és némi segítséget szeretnék kérni Tőletek. Egy 12V-260V 1A -es push-pull rendszerű tápot szeretnék építeni, amihez a vezérlést megépítettem egy a neten talált kapcsolásból. Visszaolvasva megtaláltam Heinz Scmidt Walter oldalán a trafótervező programot, ami ehhez ETD44-es magot ajánl, primer oldalon 4, szekunder oldalon 100 menettel. Amit szeretnék megkérdezni Tőletek, hogy ha prg 4 menetet mond, akkor az pontosan mit jelent? A 12V bemenethez képest az egyik Fethez, azaz az egyik félperiódushoz ez 4 menetet jelent-e, avagy csak 2-öt?, azaz ez most azt jelenti-e, hogy 2X2 menetet kell tekerni, vagy azt, hogy 2X4 menetet kell tekerni. A másik amiben szeretnék segítséget kérni, az az ETD mag. Még sosem tekertem ilyen magra, esetleg tudtok-e valamilyen képeket, vagy leírást, vagy bármit ami ebben akár vízuálisan, akár leírásban mankó lehetne, hogy ne rontsam már el kapásból. Köszönöm.[/url]

Hello!

Szerintem mindenki szívesen fogadja a rajzodat.

Én is +csináltam 1 ilyet:

TL494, BD140 tranyó a gate-discharge, fet: IRFZ48

Szekunder egyenirányító: MBR 3545 4*

Ja és az erősítő egység: STK-4241

ÉS FULL KAKAÓN TEKER A ZENE!!!

Ha érdekel, rajzolom. Aki kéri. Sok sikert!

Igaz, utána eszembe jututt csak nem voltam netközelben.

A digitális végfok topicban Spafi leírta hogyan kell a DT-t csökkenteni

Elvileg, de elég nehéz úgy meghajtani a FET-et, hogy ez meg is legyen.
Viszont az 1600ns-et lehetne csökkenteni, mert ez még a 30KHz félperiódusának is az egy tized része, ha jól számoltam....

Hali!

Lenne egy érdekes kérdésem:
Nézegettem 2 csatonás szkóppal a TL494-es két kimenete közt max kitöltésnél a késleltetést és ha jól mértem kb 1600ns késleltetés van. Ez milyen teljesítmény vesztéssel járhat? Elvileg a 3205-nek 45ns elég a lezárásához. Lehet nyújtani kéne a jeleken, hogy még tovább maradjanak a fetek bekapcsolva? Csak össze ne nyissanak

Üdv!

right.

Egyébként én se mengednék belőle. A mostani erősítőm tápja stabilan viszi az adott teljesítményt. De ha már tényleg kicsi lett volna a mag, akkor kompromisszummal meg lehetett volna oldani a nagy zenei teljesítményt. A gyári erősítőkről meg no comment...

Ez milyen igaz! Sőt inkább 10-el, ha 500W fölé megyünk. (a kábeleken -1, az akkun -1. jó esetben...)

Igen, ez az álláspont a komolyabb gyártóknál is, ezért van, hogy még ezek az erősítők is befulladnak teljes zenei kivezérlésnél, ha jön egy kicsit húzósabb mélyfolyam! Nem beszélve arról ha csak mély csatornára van kötve egy végfok! Én nem engednék abból a tervezett teljesítményből.
A 60%-os hatásfokot el is felejtettem említeni....

Én 32 szálat mondtam, nem pedig menetet!!! Nem ugyanaz... 32 menettel is jól működne, csak igen kicsi frekin és valóban csak 100W-ot vinne át. Amúgy jól számoltál. A PC trafója tapasztalatom szerint ~3v/menetes tekerccsel a legjobb, vagyis ha 12v az akksi, akkor 4 menetes primer tekercs kell. A 32 szál 0,5-ös huzal pedig 5A-es áramsűrűségnél ~32A-t bír ki folyamatosan, ez pedig 12v-on 384W-ot jelent. (igazból csak 11v-al kéne számolni...) 32 szál * 4 menet = 128 menet, ami (ha ugynarról a trafóról beszélünk) 4,3 sort fog eredményezni. (9 sort rá lehet paszírozni a trafóra) Ez volt eddig a primer. A szekundert egyszerű áttétel alapján ki tudod számolni, amit már kicsivel viszább leírtam.

Üdv!

Hát attól függ, hogy szünetmentes tápot akarsz csinálni egy fix teljesítményre, vagy pedig egy erősítőhöz kell a táp, amit zenével hajtasz. A zene effektív értéke a max teljesítmény 10-20%-a max. Szóval a 400W os erősítőd nem fog folyton 400W-ot felvenni, hanem csak csúcsokban. Ezért a tápegységed nem kell a folyamatos 400W-ra méretezni.
Mondjuk ha már torzításig vezérled ki az erősítőt, vagy tiszta szinusszal hajtod az más..

Visszatérve a PC táp trafóhoz: Hogyan lehet 32! menetet rátekerni olyan kis magra???(Pláne hogy utána még szekunder is kell rá.)Elvileg az 8szál párhuzamosan, így számításaim szerint a teljes vezeték keresztmetszet 1,57mm2 ha 5A-s áramsűrűséggel számolunk akkor 7,85A folyhat a trafón ami 94W-os teljesítményt az ami még nem is mondható olyan nagynak. Akkor hogy is van ez?

Szerintem nem fogja bírni. Az IRF540N gate töltéséhez 65nC kell, az IRF3205 nek pedig 146nC kell. Szóval ha kettőznéd az 540-et kb megfelelne egy 3205-nek.

köszi a válaszokat! És ha +2 540-et párhuzamosan birna? érdemes?

Jóval nagyobb a gate kapacitása emlékeim szerint. Én 1,5A-es gate meghajtót használok az IRF3205 elött.
Tuti azért melegszik, mert nem bír elég gyorsan nyitni a fet.

nagysusu

Ez érdekes, elvileg sokkal kevésbé kéne melegednie! Valószínűleg a 3205 gate kapacitása nagyobb(most lusta vagyok megnézni az adatlapokat... ) és e miatt a meghajtás nem megfelelő. Az is lehet, hogy a meghajtó feszültség az 540-esnek elég, ennek már kevés.
Ha jó lenne a meghajtása az IRF3205-nek, akkor nem szabadna jobban melegednie.
Viszont az üresjárati áram emelkedés arra utal, hogy az 540-esek nagyobb maradék ellenállása bele lett kalkulálva a trafó paramétereibe.
Aztán lehet hogy tévedek..

Sziasztok régebben már irtam hogy volna egy gyári erösitöm amibe azt ajánlottátok hogy a irf540-et cseréljem ki 3205-re kicseréltem de 1gondom hogy iszonyatosan melegszik terhelés nélkül ill. 4 ampert vesz fel alapbol 2*40v -ot siman lead. 540 el eggyáltalán nem megegszik rakjam ezeket vissza? esetleg +2 párhuzamosan? segitsetek légyszi plusz erölködöt szeretnék erröl a táprol.

Persze, mert nem a kapcsolás a rákfenéje a dolognak! Kapcsolás van sok a neten, de egyik sem túl nagy teljesítményű. Itt is röpködnek a wattok, de senki nem vállalja be, hogy egy kezdő kezébe tegye a terveit, mert nagy eséllyel nem tudja úgy kivitelezni, hogy a visszhang pozitív legyen. töfi is azért "menekült" el, mert a nála stabilan működő kapcsolást nagyon kevesen tudták megépíteni rendesen, és a végén természetesen "Ő" és a kapcsolás volt a hibás!
Aki itt szerintem legjobban ért a dolgokhoz az SPafi, de Ő sem meri bevállalni ezt a terhet. Én sem merném berajzolni a 2k-s kapcsolásomat(ETD59-el, mert nekem csak azzal megy ), mert csak asztalon raktam össze, és alig próbáltam pár napot, mert nem érdekelt a dolog, mert inkább két kisebbet építek.

És hogy valami értelmeset is írjak, és ennél a fonalnál maradjak, javaslom mindenkinek, aki nem akar nagyot szívni, hogy építsen inkább két 400W-os tápot, mint 1 db. 800-asat! Ilyenből meg van elég a neten, és 1 ETD49-ből simán kijön tekercseléses, vezetékes bűvészmutatványok nélkül.

Én felrakhatnám de nem sok értelmét látom, mivel még nem működő, kész darabról van szó.

Ennek ellenére nincs fennt a töfi-én kívül teljes leírással kapcsolás, de megjegyzem meg tudom érteni miért.