Köszönöm a gyors válaszokat! A hegesztőtrafónál hegesztéskor rövidzár lép fel. A fojtótekercs rövidzár esetén is el tudná látni a feladatát? Esetleg, nem csökkenne le tőle túlságosan a feszültség, hegesztéskor? Az is érdekelne hogy kb. hány menetből álljon a tekercs, és milyen vasmag lenne a legalkalmasabb. Kb. 160 Amper a hegesztőáram.

Előre is kösz!

Jah. jó cucc, és még működik is...

http://kepfeltoltes.hu/view/070925/C126 ... es.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/view/070925/C982 ... es.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/070925/C115 ... es.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/view/080505/hege ... es.hu_.jpg

Remélem ezen már túl van a topic

V63-031!

A hegesztőáram lüktetésének csökkentéséhez fojtótekercs szükséges.

Üdv.:

Mekk_Elek

Üdv!

Adott egy egyfázisú hegesztrőtrafó. A primer oldalán lesz egy tirisztoros teljesítményszabályozás, a szekunder oldalon van egy graetz egyenirányító. Kérdésem az lenne hogy -ha megoldható- hogyan lehetne a leg-ésszerűbben az egyenirányítóból "kijövő" feszültség/áram lüktetését csökkenteni, esetleg megszüntetni?

Előre is köszönöm!

Igen, sajnos kis áramnál nagyon könnyen ragad a pálca. Ezért van 1,6-os pálcám is, és egészen levettem 10A-ig. Itt már jobb, de vagy azért mert nem eléggé olvad be az anyagba, vagy azért mert túl sokáig lesz így meleg az anyag, így sem tudok erős kötést létrehozni. Szerzek először próba anyagokat, mert egyelőre csak lemezeim voltak.

RosCo: Bevonatos pálcával zártszelvénnyel 2-es 3-as anyaggal (vassal) próbálkozz. Ne érdekeljen elsőre milyen erős a kötés, a technikát el lehet sajátítani, ha nem megfelelő az anyag és pálca választás akkor is, tehát elsőre egy külalakra normális varratot próbálj elérni.

Ha komolyan gondolod a hegesztőgép fejlesztést, kellene valaki aki tud hegeszteni, így fórumon még az alapokkal is teleírhatnék 6oldalt. Holott én sem tudok hegeszteni, engem is csak próbáltak tanítani erre.

A lukak és a fröcskölés azért volt, mert túl nagy volt a kakaó. A gyenge karakterisztikájú primitív trafók és risszrossz gépek baja éppen ez, még rutinos ember is nagyon nehezen fog ívet, ha megfelelően le van tekerve az áram. Ha fel van agyig, akkor könnyebb begyújtani az ívet, de aztán jön az, hogy fröcsköl az olvadék és a salak is "felhabzik" szinte, olyan lukacsos lesz a varrat mint a szivacs.Nagyrésze salak és csak alig pár csepp tartja a két anyagot össze,az is olyan rideg, kézzel le lehet törni.

A jó gép épp avval segítene, hogy mindenkor elkerüli a letapadást, ami a begyújtás helyett folyton előfordul a szutyok trafókkal, és rá lehet érezni, hogyan kell elkezdeni.

A védőgáz megint más történet, ott nem számít annyira a kézügyesség, mert folyamatosan a levegőtől ezárva keletkezik az olvadék, ha a huzal előtolása megfelelő,szinte csak vezetni kell az olvadékot,már az összefogja a két anyagot (úgy ahogy, a tökéletes gáztömör varrat megint más szint!)
A géppel szemben viszont ott komolyabbak a követelmények,pl ha nem egyenletesen tolja a huzalt,folyton "elakadsz", ha mikor abbahagyod még beletolja a huzalt a kihűlő olvadékba, na abból lesz a süni-gányolás

Kasztnisokat nem részletezném, a szakma 99%-áról nagyon rossz a véleményem. Kevés műhely van nálunk ami tényleg képes a semmiből megjavítani majd gyári minőségben az autót.
Az,hogy a bontott (szétrohadt) elemet vagy alufólia minőségű javítóelemet odapöttyözöm, majd kikenem fél cenki kittel,nem kasztnis munka, hanem a világ szégyene.

Köszönöm a segítséget!
Közben kérdezgettem szakmabelieket is (úgy értem, élő egyenesben), kaptam néhány tanácsot, holnap kipróbálom, beszámolok róla, hogy mire mentem. Fényképet linkelni a legszerencsésebb valamelyik képfeltöltő oldalról, ha meg akarom mutatni az eredményt (akár az eddig leírtakat is, akár azt is, ha sikerül)?

Valószínű menne a sima inverterről is, ha nagyobb áramon van. Legalábbis ezt hallottam. Ki kellene próbálni.

Igen, fesz. generátoros jelleg kell, de miért akarsz te 200-220A-t?? 3-as falú zártszelvényhez 120A több, mint elég, 180A-t még sosem használtam itthon. Az a jó a MIG/MAG gépeken, hogy nem kell blöki áram a blöki varrathoz!

Transzi ott a pont!
Nekem hónapokba telt mire olyan varratott tudtam csinálni, ami már nekem (és másoknak) is tetszett.
Ott sem a trafóval volt gond pedig azt is én tákoltam össze.

Hobbi /barkács célokra(otthonra):

Szerintem, ha van lehetőséged (közeli lakatos műhelyben ismerős)
akkor próbálj ki szabadidődben több féle gépet (megoldást) és ami
jobban fekszik azt válaszd persze az anyagiak függvényében!
Más-más" tipusu" lakatos munkához más-más felszerelés kell a legjobb ha te magad döntöd el, hogy neked mi a megfelelő!
Én karosszériában húztam le 8 évet, ív, láng ,co, awi ,plazma persze minősités nélkül, de gyakorlat teszi a mestert!!!

Tehát azt mondjátok hogy érdemes a fogyóelektródás gép felé elmenni... ok.

Az, hogy megkell tanulni hegeszteni igaz!
De nem mindegy milyen géppel.

Nekem van:

Hetra 160/400A 220/380v Trafó (őskövület) kb 50kg 16A-es kismegsz.-t
100A-ig nem tolja le! Van hővédelme is de nálam még nem működött!
És gyönyörüen varrok 5mm-es k.lemezt 220V-ról 100A-re állitva!

MIG 150 co2-vel kisebb karosszéria munkákat tökéletesen meg tudok csinálni 0,3-2,5mm-es lemez munkához kiváló (barkács célra, nem ipar)
Bár folyamatos varrásnál ő is leold!

Épp ezen vagyok! De ehhez gyakorolni kell, meg azért ennyire szerintem nem vagyok béna...

.....

Az inverter sajna nem tud akkora áramot ami a fogyóelektródáshoz kellene, oda azért nem árt 200-220A, meg feszültséggenerátoros jellegű karaktersiztika kell. Úgyhogy akkor szerezni kellene egy nagyobbat. Az előtolót, dobot stb. egy régebbi rossz gépből talán lehetne bányászni. Régebbi trafós gépet láttam elég olcsón.
pl:
http://www.vatera.hu/mig_150_co_hegeszto_64927388.html

Ott jön csak be igazán! Inkább fogyóelektródás védőgázas felé kacsingass, ehhez alakítsd át az invertert, megéri! Egyszerűbb melókhoz meg jó marad a pálca.
Lemaradt: szerkezeti acélt AWI-val inkább felejtsd el, csak szívás van vele.

Igen, nemrég próbálkoztam az inverteres gépemmel. Hááát... Nagyon nem meggyőző. Más is kell a jó áramforráson kívül. Szreztem rozsdamentes pálcát is. És ki is próbáltam rozsdamentes lemezeken, de elég csúnya a varrat.

Vaslemezen még undorítóbb a dolog, főleg a rutilos pálcával. Látszólag képződik egy szép varrat, de ahogy megterhelem, eltörik a kötés, kiderül hogy a valódi olvadt fém csupán gyöngyökben található meg, néha meg átlyukadva a lemez, szóval úgy kaki ahogy van az egész.

Próbáltam kis és nagy árammal is, de az óvatoskodás (és ezáltal a hosszabb hőterhelés) még jobban kiégeti a fémet, és gyakorlatilag a varratot el lehet morzsolni.

Egy AWI fejjel és adapterrel többre lehetne menni? Minőségben tényleg annyival jobb lesz, vagy itt megint bejön 1000 paraméter, amire figyelni kell.
Sajnos az embernél nincsen anyagelemző készülék, hogy pikk-pakk megállapítsa milyen lemezt szerzett...

Ne aggódj,nem veled van a gond elsősorban
Barkács trafóval nem is lehet normálisan hegeszteni,nekem is pont ilyen szokott lenni
Néha pont elég áramot ad a trafó és a pálca meg a bevonatából keletkező "védőgáz" is megfelelő,néha meg akármit csinálsz,tiszta salak meg luk lesz a varrat.

Nem lehetne a 160-300 ezres hegesztőgépeket és profi hegesztőtrafókat eladni,ha egy 14ezres obis játéktrafóval is gyünyürűen lehetne dolgozni.

Nomeg a hegesztés egy külön szakma,nekem tanítottak ilyet,szóval inkább azon lepődöm meg,egyáltalán valami terhelhető kötés lesz ilyen primitív módon nekifogva

Minden anyag más,mi azt mondjuk "na ez vas",de ez nem igaz!
Különböző ötvözőanyagokkal és széntartalommal készült alapanyagok léteznek,még amit a "vastelepen" megveszel mondjuk zártszelvény,az is lehet 3helyen teljesen különböző 3féle anyag!!
Ezenkívül nem azonos egy öntvény,egy hidegen vagy egy melegen alakított késztermék vagy félgyártmány sem!

Ehhez mind másfajta technika,pálca,áramerrősség,stb kellene.
Hogy otthon nekifogunk,aztán összeszikrázzuk a két anyagot,csak erős túlzással tekinthető ipari szemlélettel hegesztésnek.

Sajnos a legolcsóbb cucc is ,amivel már lehet kultúráltan dolgozni,messze 100e felett van,még használtan is..szóval kevesen engedhetik meg maguknak minálunk,hogy megvegyenek egy rendes felszerelést,hátha kell néha hegeszteni.
Marad a gányolás

Jani71!


Nem vagyok profi hegesztő, csak amatőr szinten művelem, mint a nick nevem is mutatja . A következő tanácsom lenne: hegesztés közben az elektródát meg kell dönteni úgy, hogy a haladás irányával hegyes szöget zárjon be. Ezzel azt lehet elérni, hogy az ömledék nem folyik az elektróda elé. Akkor szokott ilyen zárványos lenni a varrat, ha az ömledék az elektróda körül kavarog. Lehet gond még a trafóval is: nem jó a karakterisztikája. Esetleg próbáld meg egy másikkal is.

Üdv.:

Mekk_Elek

Köszönöm! Még nem volt időm elmélyedni benne, csak felületesen bele-belenézegettem, de úgy látom, rendkívül hasznos olvasmány lesz!
Éppen valami ilyesmi kellett.

http://www.hvlabs.hu/tmp/hegeszto/ivhegesztes.djvu
http://www.hvlabs.hu/tmp/hegeszto/plazma_vagas.djvu

Sziasztok!

Ti biztos tudtok nekem segíteni hegesztési hibák ügyében.
Van egy kis barkács trafóm, ezzel szenvedek. A munkadarab jelenleg 30×30-as zártszelvény. Néha gyönyörű varratot csinálok, máskor meg egy gány az egész, csak felfolyik a pálca anyaga a két anyag szélére, közötte meg ott marad a salak, amit valami nagy keservesen kikaparok, de újabb próbálkozás után megint ugyanez lesz.
A legnyagyobb gondom a derékszögű csatlakozásoknál van (amikor egyik anyag végét ráhelyezem derékszögben a másik oldalára), ott szinte tuti, hogy a leírt jelenség következik be.
Mit rontok el? Próbáltam már lassan, magasan, alacsonyan is vezetni a pálcát, meg is döntöttem egy kicsit a merőlegeshez képest, de csak nem tudok rájönni, hogy hol a hiba.
A trafót is állítgatom, de nincs túl nagy különbség.
Miután csináltam már nagyon szép varratot is, azt hittem, hogy rájöttem a nyitjára, de a következőnél megint nem lett jó.
Szóval elkéne némi segítség ezügyben!!!
Esetleg valami online szakirodalom... Keresgéltem, de nem nagyon találtam.
Előre is köszi a segítséget (ha valaki rászánná magát alaposabb "kiképzésre", akkor persze jöhet magánban, akár Skype-on is)!
(Hogy tudok ide fényképet betenni?)

http://femaweld.com/
hívd fel.

sziasztok
szeretném ha segiteni tudnátok abban,hogy hol kapok
kis kiszerelésben probára alu hegesztő elektródát venni
bp-en.
köszi
kontiki

Buék Topiklakók!

Akit a sajátkezüleg készűlt hegesztő transzformátor érdekel, keresse ezen a linken:

http://oldradio.tesla.hu/em.htm

a 69/12, a 72/5, és a 93/4-es számokat.
Talán sok hasznos dolgot lehet itt megtudni. És egész profik a megoldások, nem egy elektróda végigégése után leoldó gagyi hegtrafók vannak itt!

Gyuri

Háj

Az én trafóm a következőképpen épül fel:
32 négyzetcentis vasra van tekerve egy 270 menetes primer (2x3.5-ös téglalap rézhuzal) a szekunder pedig 66 menet 4x7 mm-es téglalap huzal.
Sima téglalap mag két oszloppal, külön oszlopon a primer, külön oszlopon a szekunder, hogy jó nagy szórás legyen az ívgyujtás érdekében.
Szabályzás egyenlőre nincs hozzá, csuma árammal(kb 150A) megy egyfolytában, de a lényeg hogy nem melegszik **** 10db 3.25-ös pálca
leolvasztása után. Van egy gagyi praktikeres **** is, "megtuningolva",
raktam bele egy 250mm-es ventillátort, de nem sokat javult a helyzet, 10db
2.5-ös elektróda után lekapcsol. Rakok fel róla majd képeket, ha érdekel valakit ez a tipus. A primer tekercse 1mm-es huzalból, a szekundere meg 3mm-esből van tekerve. Szánalmas. A vasa meg 12 négyzetcentis, alig nagyobb mint egy rohadt mikrosütő trafó. Becsületére legyen mondva hogy az ívgyújtása és az ívtartása elég stabil, és szép varratokat lehet vele csinálni. (amíg a hővédelem engedi).

Minősitett ivhegesztői képzéskor:10mm kazánlemez gyökölés utáni élszalag~2mm vastag vizszintes helyzetű hegesztése OK48 00 tip 2.5mm pálcával 65A áramerősséggel,elvárás. Igaz a gép egy nagyobbacska Fróniusz inverter volt.

A hőelvonás pl. azt jelenti, hogy egymás mellé téve a két vékony hegesztendő lemezt, alá teszel egy alu, vagy réz lemezt, amire "rásimulnak" a darabok.
És ne max áramon próbálj 1 mm vastag lemezt hegeszteni.
Ha valóban tud 120 ampert az kicsit sok még a 2,5 mm-es elektródához is.

Szakaszosan próbálkozz. Nem mindegy a hegesztési helyzet,és az anyagminőség sem. A lemezek illesztése (átlapolt,sarokra,tompán) is befolyásolja. Arra kell törekedni,hogy legyen hőelvonás hegesztés közben,ha van rá mód.

Jól működik a hegedű, érdekes hogy 2,5-ös pálcával nagyobb áramnál ragad. Mondjuk ez egy régebbi típusú inv. hegesztő (kb. a ruszkival megegyező felépítéssel) valószínű nincs benne ez a védelem.

Elnyomtam neki max. áramon egy 1,5-ös meg egy 2,5-ös pálcát, folyamatosan nyomva, hadd terhelje, és bírta.

Vékony lemezt hogy kell hegeszteni, hoyg ne lyukadjon ki?

Kezdésképpen, és egyébként is a "háztájiban" elég a rutilos elektróda.
OK 43.33 vagy OK 46.16 szinte mindenhol beszerezhető, (a sarki fűszerest kivéve).
2,5 mm-es átmérőhöz tökéletes lesz.
Ha nem túl sürgős, legközelebb teszek félre néhány bögre cseppfolyós nitrogént, és elküldöm.

Amúgy nem rosszak ezek az Einhell hegesztők, ha valaki nem ipari célra szeretné használni. Az enyém már több mint két éve bírja, mint fentebb írtam ki lett egészítve egy 150x150-es Papst ventivel, így a hűtése is lényegesen jobb.
Saválló, rozsdamentes és öntvény elektródával is szoktam használni, mivel van még készleten olyan, ami nemcsak egyenáramról használható.

Meg némi folyékony nitrogén hozzáadásával De biztos bírja ha kipróbáltad. Meggyógyítottam egy 120A-es inverteres gépet, úgyhogy kicsit tudok vele gyakorolni...
Milyen pálcát vegyek? Úgy tudom van bázikus és rutilos.

> Sőt egy 120x120mm -es ventillátorral
> már használhatóvá tehető.

Azt hiszem ezt en mondtam.
Kettes elektrodaval nem kell
mar pihentetni...

Az a baj hogy nem a pálca fog megolvadni, hanem a trafó csévéje folyik ki a doboz alján. (csak vicc volt) nagyon pici trafó van benne, kb akkora mint egy mikrosütőben, de rossz nyelvek szerint a hővédelem megvédi. Sőt egy 120x120mm -es ventillátorral már használhatóvá tehető.

szerk. nemnéztem az utolsó hsz-t.

Valószinű,hogy a 150/1 "turbó" kivitelnek van ventillátoros hűtése...

Mégis miben külünböznek? Az adataik tök egyformának tűnnek, nem a képen, hanem más honlapon ahol néztem (CEN150, CEN151). Azt gondolom hogy néhány perc használat után túlmelegszik, de csak egy családi ház körüli esetleges munkálatokra kell.

Szevasz. A második képen lévő nagyobb áramerősség leadására készült. Hobbi célra ezt vedd meg (egyébre úgysem alkalmas egyik sem). 3-4db 2.5-es elektróda leolvasztása után lekapcsol a hővédelem. Egyébként az ivfogási és ivtartási tulajdonságai jók a gépnek.

Sziasztok!

Az lenne a kédésem hogy a 2 alap trafó közül melyiket válasszam? Ajándéknak lesz, hobby hegesztésre.

http://kepfeltoltes.hu/071216/Baumax_ww ... es.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/071216/Praktiker ... es.hu_.jpg

Vagy ha tudtok jobbat jobb áron szóljatok.

http://esab.gedeon.hu/pdf/ok_9425.pdf

Te most a gombhoz a kabátot módszert alkalmazod?
Vettél, vagy kaptál ilyen elektródát, és ehhez szeretnél egy gépet.
Ha már bázikus bevonata van az elektródának, akkor el lehet felejteni az ilyen egyszerű trafókat, mint az adatlapon is láthatod: "DC+"
Ha szerelsz mellé (mivel bele nem nagyon fér), diódákat, akkor ugyan ez is egyenáramú lesz, de attól még ugyanolyan játékszer marad. És mint snapscan is írta, ajánlott még egy kimeneti folytó is, de akkor sem lesz alkalmas színesfém hegesztésre. Egyes rozsdamentes és öntvény anyagokat így is lehet hegeszteni, ez már az elektródán is múlik.
Anno, amikor vettem, én ki is próbáltam, mivel maradt néhány 250A-es CCCP diódám nagyobb gépekből. A rutilos elektródákkal is észrevehető némi javulás (nem fröcskölt annyira, talán szebb is volt a varrat), de ha nincs az asztalfiókban dióda, akkor fölösleges pénzkidobás.
A hátát ki kell vágni, oda szerelni egy 150-es ventit, és jobban fogja bírni.
A rutilos mint pl. OK 43.33, OK 46.16 elektródákhoz tökéletes 2,5 mm átmérőig.

Sziasztok!

Akkor tudnátok mondani egy jó és jó árban lévő AWI hegesztőgépet.
Meg arra lennék kiváncsi hogy milyen hegesztőgéphez lehet használni a
OK 94.25-ős elektródát.

Köszönöm!

A réz hegesztéshez felejtsd el ezt a gépet. Alumíniumhoz is. Ez egy nagyon alap barkács gép, vashoz jó, máshoz nem. Egyenirányítani sem érdemes, mert egyenirányítás után kell még egy fojtó, amit méretezni is kellene. Kb. többe lenne mint maga a gép. Ha színesfémet is akarsz hegeszteni, mindenképp AWI ajánlott, ha rezet akkor abból is egy erősebb típus, értelemszerűen árban legkevezebb tízszeresével számolj, és akkor még nagyon alap a masina.

szerk:
azt még érdemes tudni a CEN150 és 151 típusról, hogy a szekunder tekercs alumíniumból készül. Ezt vedd figyelembe, mielőtt ezt szeretnéd használni valami komolyabb átalakítás alapjaként. Nagyon jól lehet vele vasat hegeszteni 2.5-3mm anyagvastagságtól, de másra nem jó. Persze ezt is minimális bekapcsolási idő mellett.

Sziasztok!

Még arra lennek kíváncsi hogy lehet rezet hegeszteni az Einhell CEN 150-el?
Meg hogy hogy lehetne meg csinálni hogy egyen áramról is lehessen hegeszteni.

Köszönöm!

Ilyen trafóval biztos hogy nem fog menni, még akkor sem ha egyenirányítod a kimeneti feszültséget.
Létezik ugyan alu hegesztéséhez elektróda, még olyan is van, ami trafóval is használható, de ennek a kis gépnek nagyon alacsony a gyújtófeszültsége. Ha mégis kísérletezel vele, ajánlott az alu lemezt hegesztés előtt melegíteni legalább 150-200 fokra.

Arra leginkább az AWI , vagy a MIG/MAG gépek alkalmasak.

Sziasztok!

Ha alumíniumot is szeretnék hegeszteni akkor is jó az einhell cen 150?

Köszönöm!

Sziasztok!

Szerintetek melyket érdemesebb megvenni?

Einhell CEN 150 14040Ft

vagy

Einhell CEN 151 12756Ft

Köszönöm!

Értelemszerűen a primer menetszámhoz a primer, a szekunderhez a szekunder fesz.

Köszi TAB120L így már kicsit könnyebb lesz.

Mostmár csak azt nem tudom, hogy az U az a hálózati feszültség /220-230 V/ vagy ami a szekunderből jön ki.