SMA!
Ja és a szabályozás akkor is működik,ha csak 1 szabályozó van,és az egyik oldal csövének előfeszültségét fixre állítom.Ekkor a szabályzott csőfél alárendelt szerepet játszik,és annyira van megnyitva,hogy a fix cső áramának inverzét adja a kimenetre.
2 szabályozóval viszont jóval finomabb a kioltás,mert a szabályozók egymás hatását erősítik,ráadásul csak így lehet hozzáadni a dologhoz a kivezérlésfüggőséget.

SMA!
A rácson negatív előfesz van,csak a szimulátor csöve nem felel meg tökéletesen a valós csőnek.A 100mA katódáramhoz a szimulált csőnél -5V rácselőfeszt kell adni,az adatlap szerint a pl509-nek pedig -30V-ot.
Ezt a különbséget hidaltam át a teleppel,így a szabályozó úgy áll be,mintha a rács a valóságos értéken lenne.
A 3 tranyó egy 100mA áramgenerátor,ami hol az egyik,hol a másik csővel kapcsolható szembe,és így pontosan be lehet állítani az adott csövön a 100mA nyugalmi áramot.Gondold el,mennyi szenvedéstől kíméli meg az embert,ha nem a katódellenállásokon kell méregetnie a feszt,hanem csak a kimeneten kell kimérnie az offszetet miközben tekeri a potit,hisz ha a csővel szemben garantáltan 100mA folyik,akkor a 0V-hoz is pontosan 100mA ellenáram tartozik.
A kapcsoló egy nyomógomb lesz,amit a beállítás alatt nyomva tartok és mérem a kimeneti egyenszintet.
A beállítás menete oda van írva a rajzra.A csövek a bemért helyükre kerülnek vissza,ha vége a beállításoknak amit csövenként kell elvégezni.Így olyan lesz,mintha válogatott alkatrészekből építkeznék,minden cső pontosan 100mA-ra lesz megnyitva.
Ha csövenként be van lőve a nyugalmi áram,akkor a szimmetria biztosítva lesz,utána ezt a szimmetriát fogja fenntartani a szabályzó.
Ha a szimmetria megbomlik pl.az egyik cső öregedése miatt,akkor is ki lesz kompenzálva az offszet,mert a szabályzó mA pontossággal egymáshoz igazítja az oldalakat,így a kimeneten 0V egyenszintet állít be.
A keresztbe szabályozással azt a problémát oldottam meg,amire KD mester hívta fel a figyelmem,miszerint a nyugalmi áramok figyelése AB-osztályban nehézséget jelent,mégpedig az effektív feszültség miatt,ami a katódellenálláson esik.
Itt az egyik csőfelet úgy vezérlem,hogy a másikkal ellentétesen felhúzom addig,amíg az áramok kiegyenlítődnek és a feszültség a terhelésen kioltódik.
A kivezérléskövető munkapontot pedig azért raktam bele,mert így AB osztályban a kivezérlésnek megfelelő A-osztályú tartományt tudok beállítani,ami a torzítást csökkenti,a hatásfokot viszont nem rontja.
Ez a szabályozó nem túl bonyolult,csak elég furmányos,és reményeim szerint hosszú távon biztosítja az otl kimeneti fokozat jó működését.
Az új rajzon led jelzi,ha valamilyen okból a szimmetrizáló már kénytelen 100-150mA áramot korrigálni,ami nagyjából 1 cső kiesésének felel meg.
Ekkor kell megkeresni a gyenge csővet(ket),azon az oldalon amelyiken a led kigyulladt.
Szerintem ez már olyan bő szolgáltatás,amilyet nem igazán látni az otl erősítőknél.
http://kepfeltoltes.hu/070108/685727006servo11_www.kepfeltoltes.hu_.gif

Kedves tanulo2 és Többiek!

A PL509-vezérlőrácsára mindenképpen negatív feszültséget kell adni, a katódjához képest nyugalmi állapotban is, mert egyébként a cső tönkremegy.
A Q5-6-7 nem értem, mit csinál, mert így párhuzamosan van az egyik PL-csőpárral és kisöntöli azt?
Persze az egész kapcsolás nekem kissé zavarosnak tűnik, minek ennyi mindent keresztbe-kasul szabályozni?

KD mester!
Audiofil kondikat az RS-Components-nél lehet rendelni, van Magyar képviseletük is.
Ha Ágostonéknak ( Audiofil erősítők építése c. könyv) jó a Wima MKP ( Lomex-ben kapható ), akkor Nekem pláne, nagyon jó kondi Audiofil célokra.
HQ-Videonál Arcotronics-kondik egész jók.

Csöves tápba: Ducati-Energy motorkondenzátorok.

Üdv! SMA

Ez a kapcsolás azt csinálja,hogy a végerősítőcsövek munkapontját összehasonlítva,azt azonosra állítja be,így megszünteti az offsetet.
A nyugalmi áramok szimmetrizálásán kívül még azt is elvégzi,hogy a kivezérlés függvényében eltolja az A-osztályú munkapontot.
Magasabb teljesítményen a csövek nagyobb nyugalmi áram mellett dolgoznak A-osztályban,viszont ezzel kis teljesítményen elkerülöm a folyamatos és értelmetlen melegedést,hatásfokcsökkenést.
Légyszíves véleményezzétek a dolgot.
http://kepfeltoltes.hu/070108/servo11_www.kepfeltoltes.hu_.gif

Kedves KD mester és Többiek!

A PCC189- nem audio-cső.

Milyen márkákra, gyártmányokra gondolsz?

Üdv! SMA

Hangfrekis célokra szántam, aztán kiderült, hogy nemlineális.


Audiophil MKP csatolókondikat (azér nem ezüstfóliás 30e-Ft-os olajpapírra gondolok), 1%tűrésű fóliakondikat, tantal ellenállatokat, tehát audiophil alkatrészeket hol lehet venni?

Kedves KD mester és Többiek!

A getter-bevonat azért van a csövön belül, hogy az esetleg nem "tökéletes" vákuum okozta meghibásodást csökkentse, a levegőt, egyéb gázt megkösse.
Ha elfogy ez a getter anyag, akkor ki kell cserélni a csövet, mert elérte élttartama végét. Elfogy a getter, ha gázos a cső, de ekkor gyengék a paraméterei is.
Ha a foltok, amik láthatóak, fémesek, vagy eltérőek a getter-anyag folttól, akkor az is a cső elöregedésének a jele.
Jó, új cső esetén a getteranyag gyors fogyása a cső túlterheltségét jelzi és nagyon melegszik a cső normál üzemben is. Kimenőtrafó menetzárlata okozhat ilyen jelenséget, hogy az új cső is hamar megadja magát.

Az a PCC189 jó Rádiófrekvenciás cső, de mire akarod használni?
Miért nem tetszenek az adatai?
Áramgenerátorról is fűthető, a katalógusban megadják az adatait, hogy az adott fűtőáram esetén mekkora feszültség esik a fűtőszálon.
Üdv! SMA

A getter nem mindig tükörfényes, van mikor simán sötét. A foltoknak sztem nincs jelentőségük, csak ne fehér legyen!

Seg.rács ellenállás gerjedésgátló. Vez.ráccsal sorosan is szokott lenni.

A cso oldalan ugy tudom, hogy femgozolges van. Nekem ahogy oregedtek a csovek, ugy jelent meg a folt, es erosodik.

A getterfoltok, amiket említettem, azok mi a francot jeleznek?
Segédrácsellenállat tápfeszrekötésnél (100Ohm) mire kell?

SMA kösz! kipróbálom...
üdv amp

Tehát félvezetős egyenirányításnál nem gond,csövesnél nem használható.
Itt az LC szürésnél a két tagot össze kéne hangolni?Nem mindegy az arány?

Kisebb frekin leng be, csőwes egyenirányításnál esetleg nem örül neki a cső

A legtöbb esetben nem.

Hali!
Fojtós tápban 180uF kondit kellene berakni.A két kondi között van a pozitív ágban a fojtó sorosan.
A kérdés az a 180uF helyett 470uF nem probléma?
A szokásos hülye kérdéseim.
Paleszq!

Szia KD mester !

Belebotlottál egy változó meredekségű triódába ! 50 Ft-ért bűn lett volna otthagyni ! EF85-ből én is bespájzoltam
"Remote cutoff" címszó alatt kereshetsz rá a neten. A lezárás nagyon lankásan következik be. Változtatható erősítésű fokozatot lehet belőle építeni. Amúgy sokkal többet torzít, mint a 88/188 - emiatt.

50ft volt darabja. Megnéztem az adatlapját, tök megfelelt a céljaimra. Megvettem, megimt megnéztem, megláttam a karakterisztikákat. 5mA-nál mintha lenne egy távolról lineálisnak nevezhető szakasz benne. 7,6V-rol kell e fűteni, vagy nem?

A PCC189 kettős trióda soros fűtéshez lett tervezve (a P betű jelöli az ilyeneket), ahol a fűtőáram a lényeg, ez 300mA.
Egyébként ha nem megfelelő a karakterisztikája a csőnek, akkor minek vettél belőle 20 darabot? Nem kötözködésképp kérdem, csak érdekel.

Valaki válaszolna a kérdéseimre?

ÜDV
A hangszoróból jött a búgás és ahogy menet közben fordítgattam a fójtót arra nem változott semmi, mikor a talpára állítottam és összenyomtam rögtön csökkent.

JA a pontos képlet: (Rkatód¤Rterhelés+1/S)×S×Ranód (¤ : replussz)


Vettem 40 darab 6f12p-t de több mint a felének a getterén sötét (fekete) folt van, van amelyiken majdnem a fél getter. Fémgőz lecsapódásának a nyomai viszont nincsenek, kristálytiszta a búra. Ez azt jelenti, hogy használtak?

Vettem 20darab PCC189-et is (ezek biztosan tök újak), de az anódáram-rácsfesz karakterisztika az adatlapon valami soha nem látott ocsmányság, marha nagy ferdeség van a közepén ezenkívül a fűtőfeszre 7,6V-ot írnak. Lehet e ez, vagy valamit elnztem?

Most egy olyan kapcsot akarok tesztelésre megépíteni amiben egy 6f12p triodája van a bemeneten, két 68 k-s ellenállat van az anódkörben, közöttük egy 10uF-os elko+330nF-os MKP amin keresztül az ez által meghajtott katódkövető végez fesz utánhúzást (tehát ez is srpp-nek tekinthető). A din terhelő impedancia: Rdin=(Rkatód¤terhelés)×S×68K lesz. Mivel 1/S<100Ohm, Rkatódkör>10K ezért legalább 100 szorosára növeli a 68K-ot.

A 6f12p pentodájának segédrácsát is simán a tápra kötném ahhogy az anódot és igy csinálnék belőle triódát a katódkövető céljára. Ide szoktak rakni ellenállatot, de az minek kell oda amikor fesz szinte elhanyagolható esik csak rajta? Oszcilláció, vagy valami más?

Ez már bennem is felötlött, de sokat tenni nem tudok ellene azon kívül, hogy lin karakterisztikára állítom mégis, bár a cél az volt hogy ne kelljen.
A félvzetőknél megoldható többé-kevésbé a probléma.

Láttad a phono rajzomat?

Ja a csövek önkapcai ugye nem függenek a fesztől?
(még kérdezek)

Sajtkakuc!

Most a hanxóró, vagy a ketyere búgott??

KD mester!

Üsd be a gugliba!

Lényegében az általad leírt megoldásról van szó. Láttam egy cikkben jfetes áramgenerátorral kiképzett variánsát. A torzítás egy nagyságrenddel csökkent.

A triódák mü-linearitása a meredekség és az Ri reciprok változásának köszönhető. Nagyjelű működésnél (ahol azonban a torzítás még egész kicsi lehet!) egy perióduson belül is változhat jelentékenyen az Ri, ebből adódóan az áramköri összkapacitás és az Ri által (is) kialakított időállandó ! Hatásában ez hasonló lehet, mint a félvezetők varicap-effektusa. A kapcsolásodat felvezető hsz-ben érintetted ezt a kérdést is.

Szerintetek, elfajzott csőbuzik (magamat is beleértve) és leendő csőmániások, mekkora jelentőségű ez az effekt?

ÜDV.
Tudom rég jelentkeztem a búgásommal, de a év végén még a számítógépem is felmondta a szolgálatot.
A búgásban nagy előrelépést értem el.A fójtótekercs okozta.A gyári összehúzó szalag helyett (valahol olvastam hogy a gyári vas szalagot keretet ne használjuk mert áthidalja a légrést) én készítettem egyet aluminiumból és az nem rögzített rendesen, mozogtak picit a vasmagok.
Még van egy kis zaj meg brumm ,de már kezd erősítőre emlékeztetni.
Köszönöm az eddigi segítséget.
Sajtkakuc

A katódfény szerintem természetes dolog . Az új EL 34-es csöveimnek is volt.

Kedves amp és Többiek!

Próbáld meg védőföldeléses konnektorba dugni, gondolom az erősítőnek ez kell.
Ha nem segít, akkor a testet, a fém-hordozólapot egy 100nF/630V-os MKT, MKP, MKS kondival a védőfölhöz kell kötni.
Milyen erősítő ez, tipusa, márkája?

A csöveknek, ha újak, vagy jók, alul és felül is lehet "getter-tükörje".
Ha ez nincs, akkor a cső elöregedett, vagy levegős lett, tehát cserélendő.
Ez a tükör-bevonat lehet fényes, vagy sötétebb, matt is.
Az EL84-csövek gyorsan öregszenek, búghat azért is, mert ezek gyengék, vagy éppen hibásak is lehetnek. 300V-os tápfeszültség felett nem sokáig bírják, diódás-táp itt probléma lehet, esetleg lejjebb kell vinni a tápfeszültséget. A csöves egyenirányítón ugyanis, nagyobb feszültség esett-esik, mint a diódán és ez már okozhat munkapont-problémát, ami túlterhelődést okozhat a csőben.
A fűtőszál izzását alulról és felülről is látni, de más nem kelthet fényt, a csövön belül. Öreg, gázos csövekben lehet néha kékes-lilás fényt látni, ez már csereérett lesz, ha nem áll be a munkapontja, akkor pláne, cserélendő.
A spirális-menetes segédrács is izzik, ha túlterhelt a cső, túl nagy feszültséget kap, nagy a cső árama, gerjed, vagy zárlatos a kimenőtranszformátor.
Itt már mérni kell.
Sok sikert hozzá!
Üdv! SMA

Hali!
Tudom sini kft-nél legutóbb 4800 fizettem,de nem ez a baj,hanem 1,5 hónapot vártam rá mire megjött!
Gyorsba kellet volna!
Fűtésről lévén szó, akkor most mit érdemes?
Az áram legyen a doksiban megadott érték,vagy a fütőfeszültség?
Mert véleményem szerint nincs két egyforma fütés és emiatt nem is vehetnek fel egyforma áramot.
A stabic-s fütéstápnál mivel,elvileg a fütőfeszültséget stabilizáltuk az elöírtnak megfelelöen,akkor az ehhez megfelelő áramot fogja fölvenni?
Amint beállt tovább nem kéne változnia az áramnak!
Tehát szerintem áramot meg feszöltséget nem lehet egyszerre stabilizálni!Adott ellenálláshoz adott feszültségen az ehhez megfelelő áram fog folyni.Tudom,hogy a fütés belsőellenállása hőmérsékletfüggő,de ha megfelelöen stabilizáljuk a fütöfeszt,amint felfütőtt beáll egy állandó értékre.Szerintem!Ha pedig az áramot akarom beállítani ellenállással akkor nem garantált,hogy az előírt fütőfeszültség lesz a fütés kivezetésin.
Lehet túl kombináltam,de akkor mire kell jobban odafigyelni az áramra vagy a feszültségre?Szerintem ha jó a csö akkor nem kéne,hogy nagyon eltérjenek a fütésparaméterei a gyáritól,ha az előírt fűtőfeszültségat használjuk.
Ha nem jól gondolom légyszi javitsatok ki!
Paleszq!

Lehet rendelni szervízkönyvet (kb 3000Ft). De pontosan nem tudom hol, nézz utána.

neodymium. Kösz!
Mi az a mu-follower?

Hali!
Tudom övön aluli kérdés,meg nem is ide tartozik,de denon pma-425r tipusú erősitőhöz kellene nekem kapcsolásirajz.Ha valakinek estleg megvan,vagy van tippje,hogy honnan lehet beszerezni,vagy merre induljak el ez ügyben kérem segítsen!
Paleszq!

KD mester!

A dolog müxik, alkalmazzák is (mu-followerként találkozhatsz vele).

Mindaddig, amíg a lezárásközeli anomáliák nem köpnek a levesbe, továbbá a rácsáram nem indul meg, a tértöltéstörvény értelmében a mü konstans marad.

SRPP-nél létezik egy másik torzításcsökkentő megoldás is: beterheled a kimenetét és egy adott munkapontban minimumot kapsz.

Bövebbebbet a Tube Cad Journal, Glass Audio, VTV oldalain olwashacc

Ahhogy elnézegetem a csövek karakterisztikáit, szembetűnik, hogy a rács-katód fesz/anódáram és az anódfesz/anódáram ölégé nemlíneális karakterisztikák. De úgy látom, hogy csak az anódáramtól függnek és az anód-katód fesztől nem igen ha biztosítani tudjuk az állandó anódáramot.
Ha pl egy SRPP-fokozat katódkövetőjének katódellenállatát egy jó áramgenyóra cserélném (ezen még ráadásul alig változna a fesz mert utánhúzva érezné magát) akkor mindkét csövön a vezérlőjeltöl függetlenül állandó áram folyna át és elméletileg nem igen lenne torzításom nagy jelnél sem (persze nemigen terhelném a kimenetét sem).
Erről mi vélemény van? (hibridbe kellene feszerősítőnek)

Sziasztok!
Csöves hangszererösitöt ujitanék fel, mert bug nagyon és sztem a teljesitményt sem adja le. Kéne egy kis segitség:-)
Kondikat megvettem a tápszüréshez, gyárilag 50u 400V volt benne és 100u 400V ost vettem bele gondolom ez nem baj (az egyenirányito diodás)
Az elöfokcsöveken (4db 12au7, 4db 12ax7) semmi elváltozás nem látszik, mintha ujak lennének. A végcsövek (2db el84) viszont nem csak alul világitanak hanem felül is:-) ez viszont gondolom baj, vagy nem? Kicsit korm osak is alul és felül is egy sávban. Érdemes lenne esetleg ezeket cserélni? Lehet hogy ettől b ug (meg a kiszáradt kondiktol)? A kis teljesitmény lehet a csövek hibájábol? Ez elvileg egy 15W pp erösitö és sztem olyan 2-3W-nál nem ad le többet. Még nem sokat foglalkoztam vele, nem is méregettem. Az előfok és a vég között gyárilag van egy ldr-es hangerőpedál, ezt most ideiglenesen (felujitás miatt) átköt öttem direktbe. Ez miatt esetleg bughat?
üdv amp
Ja! 40 éves a cucc (Ha mmond M 100 orgona)

SMA!
160V anódfeszültségnél is?
Ez kimondottan alacsony feszültségnek számít,otl erősítőről lévén szó.

Kedves tanulo2 és Többiek!

Értem, de ennek amit írsz, így semmi értelme.
A magas tápfeszültség így is "megszívja" a hideg-állapotú katódot, esetleg a rácskört is károsíthatja, átütés jöhet létre a csövön belül.

psuser!
Érdekelnek spéci kondik, írj róluk valamit, milyen gyártmányok, mit tudnak, mennyiért?

Üdv! SMA

Spéci elkók csöves nagyfeszhez vagy tranyós erősítőkhöz - elfogadható áron.

20/252-3516 v. psuser@axelero.hu

SMA!
Ha a csövet tökig lezárom arra az időre,amíg a katód felfűt,akkor nem tud megindulni az áram sem,ami a károsodást okozhatja.Én erre gondoltam.
Gond csak akkor lenne,ha a cső rácsa a munkaponti feszültségen lenne és a lassan felmelegedő katód eleinte kis területen lenne kénytelen leadni az áramot.
Indulj ki abból,hogy a bekapcsolás pillanatában a cső negatív előfeszültséggel teljesen le van zárva(nem folyik rajta áram),és csak késeltetve emelkedik meg az üzemi értékig.
Konkrétan:bekapcsoláskor a pl509 Ug1 feszültsége=-50V(Ia=0),és az Ia=100mA nyugalmi áram leadásához szükséges Ug1=-35V-ra csak késleltetve emeli fel a védelem,amikor a katód már teljesen felfűtött állapotban van.
Remélem így már érthető,mire gondolok.

kRoy!
Igen,jobban belegondolva ezt elnéztem,mert a fűtőszál hőfüggése miatt a stabil árammal felerősíteném a teljesítményváltozást,hisz a hidegebb fűtőszálon a stabil áram kisebb feszt ejtene a fűtőszál kisebb ellenállása miatt.
A stabil fesz pedig pont fordítva,ekkor a hőfüggés valamennyire a fűtés teljesítményingadozása ellen hat.

Ezt a mondatod most lehet hogy félreértem, de a fűtőteljesítmény stabilizálásához nem elegendő a fűtőáramot stabilizálnod. Legalábbis akkor, ha elfogadjuk hogy a fűtőteljesítmény a csövek izzókatódjainak fűtésekor fellépő teljesítmény, a fűtőfeszültség és fűtőáram szorzata.

Kedves tanulo2 és Többiek!

Éppen, hogy nem értek egyet! - az anódfeszt kapcsoltatni kell késleltetővel.
Erre utaltam az írásommal, de lehet, hogy félre-érthető?
Csöves-erősítő bekapcsolásakor a fűtések beindulnak, a negatív-előfeszültség megjelenik, ez lezárva tartja a végcsöveket. A késleltető-áramkör kb. 40Sec múlva meghúzza a relét, ami az anódfeszültséget és ezzel az előcsövek tápfeszültségeit is bekapcsolja.
Sok ilyen késleltető-kapcsolás megtalálható a Rádiótechnika-csöves erősítő leírásaiban.
Egyébként egy cső többnyire le van zárva a negatív-előfeszültséggel, ez a normál-működési állapota.
Szerintem olvasd el mégegyszer, amit az előző hozzászólásomban írtam.

Üdv! SMA

SMA!
Szó sincs vizsgáztatásról.
Akkor lényegében egyetértettél azzal,hogy az anódfesz lekapcsolása helyett,elég ha a csövet lezárva tartom amíg felfűt.Ez azért is lenne előnyös,mert nem kell reléznem az anód tápját,egyszerűbb és minőségileg is jobb.
Én erősítőt szeretnék építeni,nem műszert.
A feszerősítő csövek tápját szükségtelen stabilizálni szerintem,a fűtésük sem kritikus,egyszerű differenciál fokozatról van szó.
A meghajtás a véggel nem egyencsatolt,ezért a munkapont kis mértékű eltolódása sem befolyásolja károsan a működést.
Kösz a segítséget!

Kedves tanulo2 és Többiek!

Vizsgáztatsz?

Alulfűtés is csökkenti a cső várható élettartamát, de ez a csőtipustól is függ.
A DC-fűtés nem okozhat brummot a jelátvitelben, precíz műszerekben és kényes előerősítő fokozatokban érdemes is alkalmazni.
A DC-fűtéstáp nem bonyolult, a meglévő fűtőtekercs is felhasználható hozzá.
Stabilizálni akkor érdemes és kell, ha ezt az áramkör működése egyébként is megkívánja. Többnyire műszerek esetén stabilizálni kell minden feszültséget azért, hogy a mérés bármilyen körülmények között is pontos maradjon.
A "felhúzás" - a fűtés pozitív potenciálra emelése megszűnteti a "dióda" effektust a katód és fűtőszál között, ami tulajdonképpen a brummot okozhatja. Jobb csöveknél azonban ez a jelenség nem lép fel. ( Bifilárisan készített fűtőszál esetén. )
Ez a fűtés-brumm hozzáadódik a rácsfeszültséghez, búgást okozhat, és/vagy gerjedést is.
A nagyteljesítményű végcsöveknél a késleltetett anód-feszültség rákapcsolása megnövelheti az élettartamukat, mert a bemelegedés alatt először csak kis katódfelület kezd dolgozni, és ez idővel "megvakul", tehát csökken a katód hasznos munkafelülete és a cső nem tud kellően nagy áramot leadni a továbbiakban.
Ha késleltetjük az üzemi-hőfokra felfűtés alatti áramfolyást, az ettől a megvakulás-jelenségétől óvja a drága végcsöveket.
A negatív-rácselőfeszültség többnyire azonnal előáll, ha bekapcsoljuk az erősítőt, ez nem baj. A cső ilyenkor biztosan le van zárva és az anódfeszültség bekapcsolásakor üzemkész lesz, teljes tudásával.
Üdv! SMA

SMA!
Úgy tudom alulfűtés esetén is csökken az élettartam.
A dc fűtés bonyolultabb,de mi az előnye?
Ha a hálózat nem ingadozik sélszőségesen,akkor nem sok értelmét látom stabilizálni a fűtést.
A túláramvédelmet egy sima előtéttel is meg lehet oldani,mert amíg a fűtőszál ellenállása kicsi,ezen nagyobb fesz fog esni.Ha nem túl kritikus a munkapontváltozás,akkor szerintem csak bonyolítja a helyzetet.
Vagy akkor már érdemesebb a fűtőfeszültség helyett a fűtőteljesítményt stabilizálni,ami az áram stabilizálását jelenti.
A felhúzással a szivárgás teljesen megszűnik,legalábbis nem lesz érzékelhető?
A végpentódák védelme érdekében szokás az anódfeszültség késleltetése.Arra gondoltam,hogy ha a munkaponti előfeszültséggel a csöveket lezárva tartom a felfűtés idejére,akkor nem kell az anódról leválasztanom a feszt,hisz áram nem tud folyni a hideg katódon.
Mi a véleményed ezekről?

Kedves tanulo2 és Többiek!

Csőkatalógusban, adatlapokon megadják az adott cső minden paraméterét, a fűtésre vonatkozóan is.
Mérni lehet és kell a fűtőfeszültséget, vagy fűtőáramot.
A gyári adatoktól eltérés legfeljebb 15%-nyi lehet, enél nagyobb eltérés már fűtőszál-hibára utalhat, vagy más a cső, mint amit gondolunk róla.
A fűtőszál és a katód között egy maximális feszültség-értéket megadnak, ezt nem szabad túllépni, mert átüthet a katódszigetelés. Előcsövek esetén, jobb a DC-fűtés és a pozitívabb-potenciálra emelés együtt.
Nyilván a táptrafón a fűtőtekercs szigetelése is megszabja, hogy mit lehet választani. Vagy a DC-fűtés, vagy a + potenciálra emelés, esetleg a kettő együtt.
Alulfűtés esetén rosszul szól, nem ad le elegendő teljesítményt a cső, túlfűtéskor pedig jobban melegszik, hamarabb tönkremegy a cső és zajosabb is lehet.
1.-es kérdésedre igen, ez a megoldás csökkenti a brummot, de célszerű DC-fűtést alkalmazni, e-mellett.
2.- Nem szokásos a végcsövek fűtését felemelni magasabb potenciálra, itt nincs nyereség ezzel.

Üdv! SMA

Sziasztok!
Lenne pár kérdésem.
1.Váltóáramú fűtés esetén a fűtőszál potenciálját kb.10-20V-al megemelve a katódhoz képest,meg lehet akadályozni a brumm bejutását a fűés felől.
Mi a helyzet a katódkövetővel,aminek a katódpotenciálja vezérlés közben jelentősen változik?Ennél is elég a nyugalmi potenciál fölé emelni a fűtést?
2.A pl509-es pentódák fűtését miért nem szabad valamilyen egyenpotenciálra kötni?
3.Honnan lehet tudni,hogy egy cső alul,vagy tűlfűtött?
Előre is köszönöm!
BUÉK!

Sziasztok!

Koszonom a linkeket, vegigolvastam, nagyon hasznos leiras. Eppen azt a problemat boncolgatja, amivel en is szemben allok. Beepitettem a diodas-10 ohm-100nF-os, megoldast, es minden problemam megszunt! Egyenlore csak 1 A-es graetz-et meg 0,5 W-os ellenallast tudtam bekotni, mert ezek voltak itthon, de a biztonsag kedveert kicserelem majd oket a megadott teljesitmenyure. Azt hiszem ezt a megoldast a boldog uj evben keszulo minden keszulekemben alkalmazni fogom.
Udv, Laci

Meg lehet próbálni egy sima 10 ohm 5 watt ellenállással is összekötni a védőföldet a tápfölddel.

Vagy így:
http://sound.westhost.com/earth-f3.gif
http://sound.westhost.com/earthing.htm

Udvozletem mindenkinek!

Mostanaban talaltam ra erre a topic-ra. Orvendetes, hogy vannak meg, akik a csoves kapcsolasokban lelik oromuket!

Egy gyakorlati problema megoldasaban szeretnek toletek segitseget kerni. Egy foldhurok problema lekuzdese, amire nem talalom a megoldast. Epitettem egy 2xEL34 pentodas PP mono vegfokot, ami szepen mukodik is, a kovetkezo gondot leszamitva:
Az erositot vasdobozban (egy regi rafilm erosito haza) helyeztem el, amire az erintesvedelmi eloirasok miatt ra kellett kotnom a vedofoldet, tovabba az erosito testpontja is le van kotve egyetlen 1 ponton a femdobozra. Egeszen addig nincs is probelma, amig az erositot jelkabelen ossze nem kotom egy masik olyan berendezessel, aminek a femhaza szinten vedofoldelve van. Ilyenkor ugyebar foldhurok keletkezik, ami kellemetlen bugas formajaban sajnos hallhato is. Eddig a kovetkezokkel probaltam megoldani a dolgot:

1. Levettem a keszulekhazrol a tap GND-t, sajnos igy nem jo, mert az erosito begerjed, igy ezt vissza is kotottem.

2. Lekotottem a hazrol a vedofoldet. Igy elmult a bugas, viszont igy tartosan nem maradhat, mert erintesvedelmileg nem megfelelo.

Kerdesem az lenne, hogy tudtok-e esetleg valami olyan megoldast, hogy a vedofold rajta lehessen a hazon, de ne legyen foldhurok? Ugy emlekszem, ezen a forumon olvastam, hogy a tap GND-jet RC tagon keresztul kellene a dobozhoz kotni, erre tudtok esetleg kapacitas es ellenallasertekeket mondani? Hogy kell osszekotni az RC tagot (soros, parhuzamos)?

Koszi!

Hali!
Köszönöm az infót radio6!Én Hódmezővásárhelyen voltam audiofil találkozón 2006 áprilisában, ez volt az első ilyen börze jellegű ahol vásárolgattam,egészen jó volt.De a bebreceni rádioamatőr találkozóban nagyot csalódtam nem volt valami termékeny!Szerintem drágább is volt,és nem voltak üzletképesek az eladók!De van 1-2 "bazáros" akiről tudom,hogy rendszeresen járnak fel és velűk erdemes üzletelni!
Hol lehet ezüsthuzalt szerezni légszereléshez?
Üdv Paleszq!