Felhívom figyelmed a fázisátvitelre és a torzításra (az SP8-nak kétszer akkora kimeneti feszültsége).

A TL0xx-nél nem nehéz jobb IC-t mondani. Az én egyik kedvencem az OPA134, vagy az OPA132.


Üdv: DDL

De! a szűrő elé is tehetsz csatolókondit.

(de másik spec kis offsetű ic is jó ötlet lenne)

Egyébként nem vettem észre, hogy ××× zajos lenne!

Ajánlhatnál helyette valami high-end opa-t.
(bár a párhuzamos visszacsatolás a TL074 hangjával is csodákat tesz)

És azt nem lehet megoldani máshogy? Ha van infó azon a nyüves lemezen akkor nehogy bemenjen az erősítóbe, mert akkor jajistenem mi lesz? Egyébként meg nem f... zajos IC-t kell használni.

Üdv: DDL

OFSET mekkora is vóna a kimeneten???????????????????????????



TL074 bemeneti ofsetje egy 1000×es DC erősítéssel? Szép is volna, ha nem lenne csatkondi a bemeneten.

Ajánlhatnál valami high-end fet bemenetű opa-t is helyette!
(Bár a párhuzamos visszacsatolás csodákat tesz a hanggal egy TL074 esetében is.)

(Egyáltalán, minek a bemenetre kondi???)

Üdv: DDL

Az arcom leszakad!:evil: Te ugye most ezt kizárólag poénnak szántad! ugye?

Z=?
Z=?
Z=?
Z=?
Z=?

Már ne haragudj, de nekem kezd az lejönni, hogy a villanytan leges-leg alapvetőbb dolgairól sincs halvány lila... (remélem tévedek, egyébként nem rosszindulatból mondom)

Na jómadarak! Csípőből megy az észosztás, de egy sima soros RC-tag az nem???

Egyetertek SMA.

Aki pl. ismeri a csoves technikat, es olvasta a regi szakkonyveket, annak meg a fejeben is ott van a szkopabra, hogy hogyan nez ki egy 20Hz-es negyszogjel mikor "atmegy" egy pl. 10Hz-es RC-tagon. Mit ne mondjak, nem igazan hasonlit negyszogjelre.
Meg egy "1Hz-es" RC-tag is boven lathatoan torzitja a 20Hz-es negyszogjelet.

Jo hir, hogy ezt meg szimulatorral is meg tudod nezni - ha mar ennyire szimulator-parti vagy.


http://sixtek.uw.hu/20hz.gif
Es itt meg idealis a generator!

UI.: Tudom, hogy senki nem hallgat negyszogjelet. Azonban a negyszogjeles vizsgalat tapasztalatom szerint sok dolgot elarul.

UI.2: erdemes a "nagy tervezok" rajzait nezegetni.

Akkor mondd már meg, hogy mekkora a korrektor bemeneti impedanciája 20Hz en? 330nF-47K? (10-15 gombnyomás a számológépen).

Hú ha! Ha magas kimeneti (tehát valós) impedanciáról hajtom akkor csökken a törésponti frekim, az meg szerinted csak jó lenne, NEM DE???
Vagy te nem így gondolod???

SMA! Várom az eredményt! Menyi az a bemeneti impedancia?????

Elsőfokú felüláteresztő csillapítása decibelben: au=lg(R/Z)×20

Kedves KD mester és Többiek!

Ha ennyire zavaró a rumpli és dübörgés, az nem a korrektor hibája, hanem a rendszer többi elemének a hibája, hiányossága okozza.
Az az RC- tag számolása alapvetően hibás, tessék utánamérni, négyszögjellel megvizsgálni! - Valós kimeneti impedanciáról meghajtva!
Nem jó szimulálni "0-Ohm ideális" impedanciáról meghajtva, ez alapvetően hibás és ezért elvetendő mérés, szimuláció. Rossz mérnöki gyakorlat erre alapozni.
Üdv! SMA

Egyfokozatú R-C időtag számolása valami eszméletlen szellemi teljesítményeket igényelne mi???

Rajtad kívül itt mindenki olyan hülye, hogy képtelen elvégezni ezt és nincs tudatában annak, hogy 0.001Hz- től egyenesen kell vinnie egy erősítőnek a bemenetén 1F-os kondival, hogy jól szóljon. Bakeliten zenét hallgatni is csak úgy az igazi, ha átjön a 0.1 Hz-es rumpli is és az egész egy nagy ****, ha 20Hz-en 1dB!-t esik a frekvenciamenet!!!!!!!!!!!!!!!!!! Mi???

Kedves KD mester és Többiek!

Az smd.hu weboldalon is lehet találni IC-t és a Mikronika is behozza, ha legalább egy "rúddal" veszel.

SPafi!
Rosszul számolsz, vagy a képlet nem jó.
Igenis a 330nF és 47kOhm bemeneti ellenállás együtt, mélyvágó!
Nézzétek meg a Tom Holmann-féle korrektort, ott 4,7uF a bemeneti csatolókondi és az jó áramkör!
Nem csak itt lényeges ez, hanem hasonló ez végfok bemenet esetében is!
30-50kOhm végfok bemeneti impedancia esetére kell legalább 4,7uF-10uF-os csatolókondenzátor. Még jobb ha itt 22uF van betéve.
Egyébként a 20Hz-et nem viszi át lineárisan, és akkor ez nem "minőségi erősítő".

Üdv! SMA

Talán annyiban különbözött, hogy 11 db tok egymásra volt forrasztva

Hát végülis 2*3 alkatrésszel többől akár kapcsoló üzemű is lehetne, csak épp a jó hatásfok nélkül.

Pont így nézett ki a legelső D-osztályú végfok is, amit (képen) láttam

Csak hogy meglegyen a másik véglet is alkatrésszám tekintetében!

Sztereo végfok 7 alkatrészből (az aksikat és elemtartót is beleszámítva! ):
http://users.hszk.bme.hu/~sp215/elektro/74HCU04amp.jpg

Ebből két ellenállás igazából nem is kellene, csak nem akartam 10 Gohmos bemeneti ellenállást.

Mondjuk azért kíváncsi lennék egy komplett, végfokkal ellátottnak a hangjára. Jó tapasztalatok esetén lehet, hogy megépíteném én is.

Az a "baj", hogy már egy ideje digit (nem D osztályú) erősítő megvalósításán töröm a fejem. Csak mint ahogy KD mester példája is mutatja, vannak még komoly érvek az analóg technika mellett is. És ez igen komolyan hátráltatja a fejlesztést.

Szerintem is. Lassan készíthetnénk néhány próbanyákot kiróbálni hogy szól, esetleg megfejelve végfokkal, pl. az Akki-SPafi bufferrel.
Kérdés, hogyan alakul a damping faktor?

Az már nem elég közel van a teljesenhez?

Ilyen paraméterekhez tudod hogy mekkora visszacsatolás kellene?

Egyébként indokoltam, hogy miért is túloztam.

Kifejezetten tetszik, hogy sok másodlagos hatást milyen ötletesen csökkent. Mondjuk az eredeti állításod, hogy teljesen kiköszöböl mindenféle torzítást azért nem igaz, de hatásosan csökkenti azokat egy-kát nagyságrenddel. És nem is kellenek hozzá speciális alkatrészek. Szép munka!

Ahaa! Hát gratulálok hozzá, jó kis cucc ez.

Ki van fejtve!

Jópofa vagy! Egyáltalán nem olyan egyértelmű. Kifejthetnéd egy kicsit bővebben.


Na igen, ez már leesett.

Igen ezt is! Miért nem egyértelmű?

Nem számolod jól! (R20XR21)/(R7XR8) (durván ha h11/B-t és a kapacitásokat nem vesszük bele)

Jól számolom, hogy a feszültségerősítés kb. R18 / ( R7 x R8 ) ?

Ez igaz.

A Q2, Q4 kapacitív C-B visszahatását hogyan küszöbölöd ki? Ezt is kompenzálja Q1, Q5?

Na persze!!!!

De ott van egy második rácsod is, ami egy kis anódként viselkedik, és azon bizony áram folyik!

A pentódáknál azért ez már nem olyan nagy gond, cserébe valamivel bonyolultabb lesz a kapcsolás.

Érdekes dolog, hogy ha tízszeresére növeljük a bemeneti fokozat emitterellenállásait azonos emitteráram mellett, akkor a bemeneti fokozat torzítása a tized részére csökken, de az erősítő torzítása a többszörösére növekszik mégis, mert már tízszer akkora bemeneti jel kell a kivezérléshez (10Vpp) ami a bemeneti fokozat feszültségfüggő kapacitásait "aktiválja". Ezért a fokozat 100 szoros erősítés esetén kisebbet torzít mint tízszeres erősítés esetén.

Hát igen! A cső viszont az más tészta, de ott magas mu-érték lenne a célszerű mert a katódfesz változása mu-ed részével megjelenik az anódon, ehhez jön az 1/S-en eső fesz is, igy végül egy alacsony mu-értékű csővel nem sokat nyerünk.

Harmónikus torzítás csökken, ugyanis az "alsó" tranyónak már nem kell hajtani az utánhúzó kollektorellenállásokat csak a terhelést, valamint a disszipációváltozása nagyon kicsi a nagyon kis értékű-állandó feszültség miatt (termikus torzítás).

A legelső tranyót a 3-ból gondolom érted?

Csővel, esetleg?

K××vára nem! Ezt már néhány oldallal ezelőtt kirészleteztük miért! Nem egyezik meg a befolyó és a kifolyó áram. A feszfüggő kapacitásai általában sokkal rosszabbak mint egy tranyónak, kegyetlenül nő a torzítás a freki emelkedésével és találj J-fetet ami elvisel 120V-ot és van komplementer párban!

A kimeneten a sorbakapcsolt 2-2 tranzisztor miért jó?

Erre időközben rájöttem. Nem lenne jobb ide egy FET? Ott eleve megegyezik a befolyó és kifolyó áram. Bár ez valamivel magasabb ellenállással terhelné a bemeneti összetett emitterkövetőt.

Ja 40dB torzításjavulást távolról sem érsz el egy 40dB-es negatív visszacsatolással!

Q7 Q8 valóban áramgenyóként működik, de Q1 Q5 nem!!! Azok földelt bázisú fokozatok! A Q2 Q4 torz (de nagyon) bázisáramát vezetik vissza az emitterbe, így a kimenő áram szinte megegyezik a befolyó (nagyon kis torzítású) árammal.

Q2 Q4 emittere nagyon magas dinamikus impedanciát lát, ezért a bázis emitter nyitófesz változása sem tud jelentősen hatni az átfolyó áramra.

A megoldás simán 40dB torzításjavulást eredményez.

Igen, ez a jelenség a kollektor-bázis káros kapacitív csatolását (Miller hatás) teszi nemlineárissá. Vannak problémák a tranzisztorral.

Ezt jól gondolom? Esetleg a kimeneti fokozatról írhatnál még pár gondolatot.

Egyébként a kiürített réteg szélessége is függ a fesztől (varicap) amitől a pn átmenet önkapacitása függ, magas frekvencián, ezért függ a B a kollektorfesztől. A fesz-kapacitás görbe egyébként nem líneális és már nem emlékszem hogy milyen függvényre emlékeztet, ha érdekel valakit nézze meg a varicap (esaki) dióda karakterisztikáját.

(Az egész olyan, mintha egy kondenzátor fegyverzeteinek a távolságát változtatnánk.)

Mondjuk azért mert így a kollektor-emmitter visszahatásból adódóan alacsonyabb lenne a dinamikus impedancia (tápzaj és egyéb zavarelnyomás), egyébként is jó ha ez a tranyó is állandó értékeken van tartva és az sem elhanyagolható előny, hogy nem disszipál mint az állat, elhúzva a bemeneti ofsetet.

Az Early hatásnak nagyjából az a lényege, hogy ha változik a kollektor-emitter (és így a kollektor-bázis) feszültség, akkor a záróirányba előfeszített C-B átmenetben változik a kiürített réteg vastagsága (ezzel együtt a bázis vastagsága) és emiatt változik a tranzisztor áramerősítése. Úgy nagyvonalakban.

Igen, alakul.
Menjünk tovább: Ha jól gondolom Q7, Q8 ill. Q1, Q5 áramgenerátorként működnek. Ráadásul állandó feszültségen mert a Q2,Q4 "megfogja" a közös kollektorpontjukat. Ennek a kialakításnak az az előnye, hogy a földelt bázisú beállításban működő Q2 ill. Q4 emitterén annyival több áramot hajt be, mint ami a bázisukon kifolyik?

Hát lehet hogy tisztázni kellene, de engem nem erről kérdeztek, másrészről nem doktoráltam matematikából és valószínű, hogy az elkövetkezendő négy-öt évben még nem is fogok, másfelől a tranyóknak csak néhány jellemző karakterisztikályát ismerem, de ez egyenlőre elég, majd úgyis a fejembe verik az elkövetkezendő 5 (remélem annál nem több) évben a másik 100 at ha mikroelektronikára szakosodom és kvantummechanikai szinten szándékozom foglalkozni a dologgal.

Egy szó mint száz, én ebben nem merültem el annyira, hogy előadhatnám, lehet hülyeségeket mondanék és nem akarom lejáratni magam.
Ez a dolog rád marad. Figyelmesen várjuk az ismeretterjesztést.
Már mint úgy, hogy te terjeszted az ismereteidet nekünk.

Te KD gyerek! Miért van összekötve a Q10 kollektora a Q11 emitterével? Miért nem a Q11 kollektorához van kötve?

Kielégítő válasz volt?

Ja.

Az early-hatást mindenki ismeri? Mert ha nem, akkor először azt kellene tisztázni! (Illetve úgy általában a tranzisztor-karakterisztikákat.)