Szóval akkor itt is az jön ki a végére, hogy csak szimplán tovább tart, amíg az akksi feltöltődik. Azt hiszem, ez igencsak normálisnak tekinthető, és felesleges kihangsúlyozni.

A gyakorlat azt mutatja, hogy ha koppra le van merülve az akksi, sokkal hamarabb elindul, ha "meg van nyomva". Ha névleges töltőfesszel próbálod, akár órák is kellhetnek, mire elkezd venni valamit, viszont ha magasabb fesszel indítasz, -közben persze figyelni, hogy a töltőáram ne menjen 2-3A fölé- sokkal hamarabb magáhoztér.

Ha más nincs, akkor egy feltöltött 12V-os akksit kötök sorba a töltővel, és így indítom el a lemerültet.

Mondjuk arról fogalmam sincs, hogy ez mennyire zavarja meg az akku lelkivilágát.


hmli

Azt értem, amit írtál, tök logikus a dolog, tiszta felesleges elmagyaráznod az ilyesmit. Viszont arra mutathatnál valami irodalmat, hogy miért kellene a lemerült akksit "megnyomni"

Most mit vársz? Bizonyítékot? Ha nem érted, amit írtam, többet nem tudok tenni.

Tudsz erről valami leírást mutatni Valami olyant, amiben le van írva az ok is, nem csak az, hogy ez van és kész Mert addig, amíg néhány ember ezt állítja, és a többi meg az ellenkezőjét, addig én - nem azt mondom, hogy elhiszem a másik oldalnak - de hajlok arrafele.

Az meg nem probléma, hogy sokáig tart a feltöltés, hiszen az ered abból, hogy nagyobb akksit teszünk a kisebb helyére. Bár a dolog már ott bukik, hogy az akksi hiába birná, a szünetmentesek áramköre néhány perces üzemre van tervezve, és jó eséllyel túlmelegszik.

volt nalam egy regi magyar gyartmanyu szunetmentes tap, abba konkretan 4db autoakku kellett volna. azota tuladtam rajta vateran (valszeg bagoert), a srac aki elvitte azt modnta hogy az ilyeneket joval nagyobb telepekre szoktak amugy kapcsolni.

Jól mesélik.
Tényleg nem fog üzemszerüen menni a dolog. Egyszerűen azért, mert a szünet esetén az akku hamar, és jelentős mértékben lemerül. Ezután vissza is kell hozni üzemi feszültségre, ez pedig evvel a módszerrel nagyon hosszú idő. Addig meg nincs szünetmentesség.

Arról nem beszélve, hogy mélymerülésből (ha ezt nem akadályozza meg a szünetmentes táp áramköre, mert azért meg kellene) fel sem tud állni az akku, mert kezdetben rendesen meg kell "nyomni".

Ezaz, én is így vagyok vele. Azt akarják bemesélni, hogy a szünetmentesre ha az ember ráköt egy autóakksit, akkor ahhoz külső töltő is kell, mert a szünetmentes töltője nem fogja feltölteni, mivel az áram kis akksihoz van méretezve.

Miért ne lehetne? A lényeg hogy a szükséges fesz.szint legyen meg a töltés végén.

Arról mi a véleményetek, hogy bármekkora (ólom)akksit jóformán bármilyen kis árammal (azért a szivárgó áramától nagyobbal ) fel lehet tölteni, csak a töltési idő lesz hosszú. Többször találkoztam már azzal az elgondolással, hogy nagy kapacitású akkuhoz nagyáramú töltő kell, mert kis árammal nem lehet feltölteni. Viszont szerintem ez nem igaz. Az akkuk leírása csak azzal szokott foglalkozni, hogy mekkora max árammal tölthető, mivel általában az a cél, hogy a lehető legrövidebb idő alatt fel legyen töltve, de azzal sehol sem láttam, hogy foglalkoznának, hogy mondjuk C/200 árammal fel lesz-e töltve vagy sem.

Nemigazság , csak engem akartak bepalizni ?

Ti is kaptatok üzleti ajánlatot ? / A mérgezett kakaós fiától . /

Hali!

Egy hétre külföldre megyek, most hiába fogtok keresni...

Üdv:
Farkas

A Tesla cuccba is ilyen lágyvasas direkt árammérőt tettem. 150A a végkitérése. Normál 90x90-es táblaműszerként kapható, kb 7KHUF

Kész öröm nézni egy ilyen régi cuccot.

Nehogy kidobd, akkor szólj előtte, és én viszem.

Thnx!

Volt egy regi tartozasom es most vegre kezembe akadt
a szobanforgo eszkoz. Persze mondanom sem kell hogy
teljesen mast kerestem ))))
Itt vannak az elozmenyek (emlekeztetonek):


Gafly:
Kivetel erositi a szabalyt:
Ereklyekent orzok egy alapmuszert
aminek 100 A (!) a vegkiterese ))))

SPAfi:
Jó poén, de nehogy valaki komolyan vegye!

Gafly:
Pedig ez komoly. Jo kis lagyvasas muszer,
olyan 30 centi lehet az atmeroje..

SPafi:
Rendben, de akkor az definíció szerint nem alapműszer!
Továbbá garantáltan nem sönttel használatos, így nem
tartozik azok közé a műszerek közé, amikről beszéltünk,
tehát nem is tekinthető kivételnek.

De azért érdekes! Van róla képed?.


http://web.t-online.hu/gafry/upload/muszer_1.JPG
http://web.t-online.hu/gafry/upload/muszer_2.JPG
http://web.t-online.hu/gafry/upload/muszer_3.JPG

Akkor ezert van az, hogy a csömetszö keszletem a mai napig hasznalhato. Azon is azt irja, hogy 0.5coll, de akkor az is a kulso atmerore van beallitva.

Magyarul ezt is jól elcsesztük! A valóságban ezek szerint nem lehet kapni fél colos csövet, mert köze nincs hozzá.

Megjegyzem, hogy más területen vannak 1/4", 1/2" stb. csövek, amiknek a külső átmérője annyi amennyi. Mi is használunk ilyeneket(inkább 3/8, 1/4, 1/8, 1/16 méretben)

heheheh, nem jókor jártatok iskolába!

Apámtól tudom, aki egész életét a szakmában töltötte - szakmunkásból lett gépészmérnök -, hogy a félcollos (és többi) cső BELÜL VOLT félcollos, viszont a szerelés szempontjából a külső méret számít, tehát azt szabványosították. A technológia fejlődése miatt a falvastagság csökkenthetett, de a külső átmérőnek maradnia kellett!
Ennyi volt a történet.

Gratula. Csak még most sem tudom, hogy mekkora is a félcollos cső, ha nem félcollos. És miért?

Hegesztési varrat csak a vízcsőben van (olcsóbb), a gázban (ami nyersvas) nincs. Az húzott cső, varrat nélkül. Persze drágább is. Zárójelben: manapság már rézcsővel szerelnek, ez történelem.

Dehonnem, pont az megyen bele, főleg ha a cső belsejében nincs hegesztés!
Sikerült összeraknom az ablak kitámasztó kézi készüléket.
A probléma megoldódott, köszönöm az infót

Na, elokerestem a szakirodalmat:

Ipari szakkonyvtar
Milley Vilmos - Volgyes Istvan
Kozponti futes 1.

420.-ik oldal:
Csomenet, gaz es gozcsovek muszaki jellemzoi NSZ 202 csovek; MSZ 120

Nevleges atmero NA, huvelyk: 1/2
kulso a: 21.25
falvastagsaga gazcso: 2,75
falvastagsaga gozcso: 3,25

Reszemrol kb. ennyit tudtam aldozni a nemes cel erdekeben....

A fél collos cső furatába nem megy bele a 16mm menetes szál (0.2 mm hijja van).pedig az is alatta van a névleges méretnek ~ két tizeddel.

> Én eddig azt hittem, hogy a félcollos csõ belül félcollos,

En is igy tanultam:
1'' = 25.4 mm
1/2" = 12.7 mm
3/4" = 19.05 mm

Na mindegy van egy vas csodarabom ami nem jart iskolaba
vagy felre vagyok vezetve...

Viszont:
> Ablakot teszünk be a hétvégén és kellene egy feszítõ
> támasztékot

Komuves ferden bever egy deszkat es annyi.
Ha "kultur" akkor tesz ala deszkat is...

> Most hogy van ez?

A haver pont ma csinalt zsanert
felcolos vizvezetekcsobol es azert
es csak azert elhoztam egy karikat
hogy tolomerovel lemerjem.....
Akkor nem dobom ki egy darabig
es bizonyitekkent megorzom )))

Én eddig azt hittem, hogy a félcollos cső belül félcollos, azaz 12,7mm. Nem ezért hívják annak.?

Az újabban heleyettesítére használt rézcsőből a 15/13mm-es a félcollos kiváltója. Az is kereken 12,7mm.

Most hogy van ez?

> Meg tudnátok mondani, hogy egy fél
> colos vascsõnek mekkora a belsõ
> átmérõje?

16 mm.
A kulso meg 21.5 mm.

Nagyon off!

Meg tudnátok mondani, hogy egy fél colos vascsőnek
mekkora a belső átmérője?
Tudnom kellene hogy melyik az a menetes orsó amelyik
eléggé passzentos ahoz, hogy ne lötyögjön nagyon benne.

Ja és ne kérdezzétek mihez kell .
Ablakot teszünk be a hétvégén és kellene egy feszítő támasztékot
csinálnom, hogy ha teszem be az ablakot ne essen ki a másik oldalon.

köszi

Komoly dolgokat tanítanak! Esetleg nem tudtok valami forrást a feladathoz tartozó információkhoz? Leginkább a USB HID érdekelne.
https://www.aut.bme.hu/Portal/Task.aspx ... 0fd5947864

Megfogtál! Ebből is látszik, hogy nem érthet az ember mindenhez. Azt hiszem meggyőztél, hogy felnyissam a topicot! Esetleg átnevezem...

Ez egy nagyon jó ötlet!


Igen, erre próbáltam utalni valamelyest, az AVR és ARM egyáltalán nem ugyanaz: az egyik egy 8 bites RISC uC, a másik meg egy ARM alapú 32 bites cucc. Persze az Atmeles témák nem pörögnek annyira, hogy indokolt legyen a külön topic.


Köszönöm a megtisztelő felkérést, de nem vagyok annyira benne a témában, hogy érdemben felügyeljem, csak ezért meg őszintén szólva nem is akarok elmélyedni benne.


Persze, ezzel egyetértek.


Akkor jó, nem is "vérre menő" kritikának szántam.

Szereztem magyar leírást hozzá. Ne keressétek tovább, köszi.

koszi, kiprobalom :)

szerk:
oooo... az r-c valahogy igy nezne ki?
http://www.st-andrews.ac.uk/~jcgl/Scots ... pt2/rc.gif

Kedves Jimi! Ezen nem fogunk összeveszni, mert nekem is tetszik az AVR, de a PIC-is. Én nem kívánok egyik pártjára sem állni és nem is álltam soha. A PIC-ekhez talán többet értek, és talán kicsit jobban tetszenek, de ez nem számít semmit. A cél hogy egy feladatot megoldjunk, és ez általában sikerül a kiválasztott eszközzel.


Egy kiemelt PIC-es topic van, mert a hozzászólások számossága ezt indokolja, bár mostanában más elképzelés is van a kiemelések indoklására, amit elfogadok(azaz, azokat kéne kiemelni, amik nem pörögnek, de érdekesek).
A többi az első oldalon azért van, mert népszerű témák(Mi azaz Ti és én hozzuk fel őket). Ha megfigyeled egyik sem üti a másikat és nem illik bele egyik téma a másikba, elég ha megnézed a topicok címeit és belátod. Egyébként üdvözölném, ha válladra vennél egy AVR-es topicot, pl. AVR-ek égető áramkörei, vagy AVR-ek programozása C nyelven stb. Ezeket nem törölném, minden bizonnyal...

Azzal, hogy az AVR-es kérdéseket egy topicba terelem azt szeretném elérni, hogy ne sok jelentéktelen kis topic vesszen el a süllyesztőben, hanem a "nagy" AVR-es topic gazdagodjon minden AVR-es örömére. Én ezt teljesen pozitív megközelítésnek látom, amellett, hogy logikus és hasznos is.

Természetesen láttam a smile-kat a hsz-edben, nem is vettem rossz néven, de úgy gondoltam, hogy ezeket tisztázni kell, minden indulat nélkül!

Egyébként minden fórumtársnak ezt az üzenetet ajánlom a megszólítás feldolgozására, ha ilyen kérést kap!

Üdv!
Lenne egy olyan problémám, hogy van egy sprinkler rendszerű tűzoltó rendszer. Vannak neki központjai, ahol a hibákat jelzi. Ott ki is lehet őket törölni, vagy visszanézni a régieket, stb. Sajnos a cucc német nyelvü menüvel lett gyártva. A dobozára annyi van írva, hogy SMZ-1032
Kerestem a neten hozzá angol leírást, de sajna a gugli 3 oldalt talált csak, azok sem ezzel a témával foglalkoztak. Ha esetleg valaki tudna nekem segíteni ebben az ügyben, azt nagyon megköszönném.

Hmm..egy rendes ARM magos fejlesztőkészlethet képest egy 747es kezelési kézikönyve is piskóta..
Én telefonok kapcsán nézegettem az ARM kódját egy ideig,terribilis.
Lehet,hogyha Cben feljeszt az ember,és van alatta valami kész könyvtár,akkor már csak 200 dologra kell figyelni,azonkívül,hogy kisujjból kell a C kódot kizárni...de assemblyben szinte képtelenség még átlátni is.
Már egy nagyobb PICnél is könnyű viharba kerülni,pedig az egy trabant 600 ehhez képest.Aki nem hiszi,elég ha a doksi vastagságára egy pillantást vet.
Mondjuk általában szükség sincs ekkora teljesítményre.
Pl ennyi erővel minden DSP család programozásáról is nyithatnánk egy külön topicot,csak nem igazán írkálna bele senki.

Hát vitatkozz! De komolyra fordítva a szót, eddig csak AT90...-es Atmel uC-t programoztam, PIC-et még nem, így nincs összehasonlítási alapom. De önmagában az Atmel-es architektúra nekem tetszik: RISC sok regiszterrel.

Pont én is szólni akartam, hogy az AVR és az ARM nem ugyanaz. Talán inkább át kellene nevezni a topikot Atmel ARM kérdésekre


Az utolsó mondatoddal meg vitatkoznék

Te watt! Ami Atmel az már nem is számít? Persze PIC-ből lehet akár három topic is csak a fórum első oldalán mi? Egyébként meg sokkal jobb az Atmel, le a PIC-kel!

tubybb

Google > permalloy-c permeability > 60000um
két találat a sokból:
http://www.goodfellow.com/csp/active/STATIC/E/Magnetic_Shielding_Alloy.HTML
http://209.85.129.104/search?q=cache:QE ... cd=4&gl=hu

Pontosan nem tudom, de az anyag összetételétől nagyon függ. Kersgélni kellene, de most nincs rá időm. Ha találok valamit, szólok.

istipisti

például (indonéz batang nyelven):
http://209.85.129.104/search?q=cache:q5h4f6hla5AJ:www.tarif.depkeu.go.id/Ind/Info/HS9Description.asp%3Fcdsect%3D07%26hs2dig%3D39+dielectric+constant+of+poliolefin&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu

Köszönöm szépen! Én nem találtam. De az az igazság, hogy most sem találom. Ezt melyik oldalon lehet fellelni?

Nincs valahol a neten amolyan ultraszuper négyjegyű függvénytáblázat tele sok konstanssal (és esetleg képletekkel is)?

Laci!
Ha már ilyen ügyi vagy. Meg tudnád nekem mondani, hogy a Permalloy-C-nek mennyi a relatív permeabilitása?

Előre is köszi!

(esetleg azt nem tudod hogy a porcelánféléknek mettől meddig van relatív dielektromos állandója?)

Google > dielectric constant of poliolefin > 2,3

Sziasztok, meg tudná valaki mondani a poliolefin dielektromos állandóját?

De még ott maradhat a szórt búgás esetleg a földhurok pprobléma is. Nem véletlen az elem használata. Avval kizárt a probléma.

Először a nyers tápfeszről egy R-C-R-C szűrő, mondjuk 22 ohm/1000uF, ebből kétszer, aztán egy 7809 stabkocka. Persze az ellenállásokat úgy kell méretezni, hogy az adott fogyasztáson a stabkocka előtt legalább 11,5V legyen...

lenne nekem egy buta kerdesem. adott egy eloerosito, ne5534gyel, gitarhoz, 9V elem javasolt tappal. ha dc adapterrol akarom taplalni, hogyan kellene hozza szurot meretezni, hogy ne legyen zajos a cucc? csak vazlatokat talaltam a temaban, es gozom sincs, mibol mekkorat kellene beletenni.

Tessék,pl itt lehet bogarászni: http://www.gigatechnik.hu/
Nemtudom meddig lesznek még meg,néha már félig bezártak egy szó nélkül,most épp megújultak és pörögnek ezerrel.
Azért senkinek sem ajánlatos,hogy fellelkesülve,házilag,előzetes tapasztalat nélkül a mikrohullámú technikába fogjon.
Mi úgy örültünk,mint malac a fakának,amikor sok éves keresgélés,gyűjtögetés,tervezgetés,stb után végre első életjeleket adta egy 2m-es szintézeres nagyjából korszerűen felépített adóvevő.
Pedig 2m az csak százegynéhány mega,mégis sikerült nem egy 10ghz körüli oszcillátort építeni ....aztán csak lestünk hetekig,hogy miért van a szkópon a doboz két garantáltan 0ohmos csücske közt 10khz(nek látszó) 80voltos "zaj"...

Egyfelől a sebességük sokkal nagyobb,mint ahány GHz-et kapcsolni kell,mert ha csak 5Ghz-ig működne a kapcsolóalkatrész,ez azt jelnti saját késleltetése összemérhető ezzel,tehát a kész kapu vagy a kapukból felépített óriási logikai hálózat késleltetése akkora lenne,hogy reménytelenül hazardos kézbentarthatatlan lenne.

Másfelől ezek a digitális kapcsolók nagyon kis szintű digitális jeleket kapcsolnak,analóg elektroninkában használhatatlanok,ott nem csak a kapcsolás sebessége,de még egy csomó paraméter számít,ami a digitális techniába nem annyira lényeges.

De vannak már integrált műszererősítők Ghz-es határfrekvenciával,bár ilyet tényleg nehéz venni a sarki boltban.(jobb szkópok telistele vannak velük)

Nagyfrekvenciás kisjelű erősítőeszközhöz legolcsóbban úgy juthatsz,ha kiszereled az LNC-ből az első fokozatban trónoló fet-et,amatőr berkekben kiszajú előerősítő építéséhez(pl EME munkához) évtizedekig csak ezek a bontott cuccok voltak.

Sajnos ezek az emlegetett szélsőséges paraméterek miatt annyira érzékenyek,már ha puszta kézzel megérinted is majdnem garantáltan kinyírtad.
Virtuóz ügyességet igényel még mindig egy ilyen előerősítő összeépítése,felélesztése.