Lehet, hogy két különböző topicot nézünk, de én azt láttam, hogy MotoHacker teljesítményeket kérdez az áramkör különböző elemein, nem pedig az anódáram AC komponensét.
Kérdés: Mennyi az idő?
Válasz: Itt jobbra az utca végén!

Gondolod, hogy ha OFFtopic kérdéseket teszel föl, azzal semmissé teszed a tévedéseidet? Hogy a durva lényegi tévedések kijavítását te elfilozofálgatásnak hívod, az a te bajod.

Megbocsáss, de ilyen egyszerű feladatokkal csak az időm menne fölöslegesen. Tanulj, aztán számolj, de ne képleteket magolj, mert ha nem érted a lényegét, akkor rosszkor fogod alkalmazni!

Annyit azért megsúgok, hogy 1 kHz-en 0,003% feszültségcsökkenést okoz az a kondi. És mellesleg a frekvenciafüggést nem csak C2 és R4, hanem R3 is befolyásolja. Ha szerinted egyszerűen számítható, nem értem, hogy miért nem tetted ezt meg. De ismétlem, ez itt OFF!

Mar regen nem targyalom a cso tonkremenetelet.
A Motoros feltett egy kerdest es en valszoltam neki.
Tudom, hogy nem eri el a te szintedet de azert el lehet olvasni.

..

Ha bent van a katódellenállás, akkor S helyett S'=1/(R+1/S) értékkel kell számolni, vagyis kb. a felére csökken. A trafóról történő visszacsatolás is hasonlóan csökkenti a kimeneti feszültséget normál terheléskor, viszont a zárlati áramot természetesen nem csökkenti, hiszen olyankor nincs visszacsatolt feszültség!

Ismét föltenném a kérdést: Szerinted mi köze van ennek a cső tönkremeneteléhez?

Hat ezt a valaszt a Motorostol vartam.
Az egyenlettel egyszeruen megtudja hatarozni az Ia erteket rovidzar esetere is es kepet kap annak alakulasarol.
A katod ellenallas szerinted mennyivel zavarja meg az Ia erteket?

Ugy van, nindenki reaszorulna egy kis potvizsgara.
Az impedancia meressel kapcsolatosan nem nyolatkoztal.
Szeretnem hallani az eszreveteled.
Az mar csak a kimenotrafohoz kapcsolodik.
Kellemes Húsvéti Ünnepet kívánok!

Kedves Mindannyian!

Már az első reagálásomban leírtam edgar18 kérdésére, hogy nem megy tönkre a cső, ha a határadatait nem lépjük túl.

Az Ra-értékére ebből a szempontból nincs megkötés!

Ha tehetném, mindegyikőtöket pótvizsgára utalnám.

Kellems Húsvéti Ünnepet kívánok!

Üdv! SMA

edgar18!

Nem tűnik föl, hogy ez egy visszacsatolt, katódellenállásos végfok? Te komolyan azt hiszed, hogy ez a számolási mód kapcsolástól függetlenül mindig igaz?!?

De minek?!? Szerinted mi köze van ennek a cső tönkremeneteléhez?

MotoHacker!

Ia = u x (~Ug) / Ri +Ra ( u = Ri x S = 40 x 11.3 = 452)

Legyen a cso El84 - u = 452 , Ri = 40 k , Ra = 5200 ohm es a racsvezerlo feszultseg ~ Ug = 4.3 V.

Akkor Ia = 452 x 4.3 / 40.000 + 5200 = 0.043mA

Egy kicsit jatszadozz az Ra ertekevel el ertekeld ki az Ia-at.

MotoHacker!

Ha számodra nem egyértelmű, akkor számold ki! Első körben számolj szinuszos jellel, aztán ha az sikerült, megpróbálhatsz az általános esetre következtetni! Alapelv: a kérdéses áramköri elemen szorzod a rajta folyó áram időfüggvényét a feszültség időfüggvényével, majd átlagolod egy periódusra. Ezzel egyenértékű, hogy felbontod az áramot és a feszt AC és DC komponensre, a DC-ket simán szorzod, az AC-ket pedig fázishelyesen. Ahol nem szinuszos az AC, ott spektrális komponensenként!


Elárulom a végeredményt: elhanyagolhatóan kicsi.

Hehe:)
Pedig az oldalam még nem is "nyilvános" mivel inkább egy félkész konstrukció,mint tisztességes weblap.

A csöves dologról annyit,számomra továbbra sem egyértelmű az effektív teljesítmény mekkora része "van" normál esetben a komkrét készüléknél:

1.A tápegység belső ellenállásán (ez itt szvsz jelentős)
2.Az egyenirányító csövön
3.A katódellenálláson
4.A trafó valódi ohmos ellenállásán,illetve mikor mennyi "tűnik el" szórt mágneses tér formájában.
5.És végül magán a csövön.

Mindez a rövidrezárással hogyan változik? Eddig erre vonatkozó számolást senki nem közölt,pedig érdekes volna.Egy mérés is sokat elárulna..

Feltehetően az derülne ki,még a primer rövidrezárásakor,névleges maximális hangerejű hallgatást feltételezve is alig nőtt a csövön az eldisszipálandó treljesítmény,amit az röhögve elvisel.

Ugy van ahogyan irod.
En a 3 W -ot mind primer ~ kimeneti teljesitmeny ertettem.
Tulvezerles eseten a cso vagni kezd ezt is figyelembe kell venni na meg a cso belso elenallasat is.
Maradjunk egyelore az "A" osztaly mellett.
Az AB -et majd kesobb.
SPafi, tegy egy kiserletet te is.

Ps.
Mit szol ahoz az impedancia mereshez amit a masik topikba szurtam be?
Kulonben a valaszt a MotoHacker urtol vartam.
Tisztelem mert regi technikai dolgokat gyujtoget amit masok ertektelennek talanak.
Ugy, hogy minden elismeresem iranta.

edgar!

A "félhangerő", az egyrészt eléggé megfoghatatlan fogalom, másrészt ilyen teszthez baromi kevés. Harmadrészt a zenei jel borzasztóan változatos jellege miatt eleve nem alkalmas ilyen összehasonlításokra. Még ha tisztességesen megadtad volna a kivezérlés mértékét, akkor sem.

Mint azt megállapítottuk, A osztályban túlvezérlés nélkül nincs gond. A gond akkor kezdődik, amikor a cső árama torzulni kezd. Az áram maximális értéke a kis terhelő impedancián szinte akadálytalanul nőhet, viszont a minimális érték nem tud 0 alá csökkenni, így az átlagos áram nőni kezd. (Feltéve ha nincs valami ami ezt meggátolja, mint pl. a katódkondi.) De ez a növekedés is csak akkor teheti tönkre a csövet, ha túllépi valamelyik megengedett értéket!

Az AB osztály meg megint egy más eset.

Önmagában a zárlat tényéből arra következtetni, hogy tönkremegy-e egy cső vagy sem, teljes értelmetlenség!

Egy 2 W-os együtemű A osztályú erősítő felvett teljesítménye minimum 4 W, de ez csak az abszolút minimum, ami alá elvileg sem lehet menni. Gyakorlatban inkább 6-8 W az anódteljesítmény.

Mivel a kapcsolási rajzon megadták a katódfeszt és a katódellenállást, nem kell találgatni, az anódáram egyszerű osztással kijön, kb. 50 mA. Az anódfesz is adott, 260 V, tehát a cső 12 W körüli munkapontban van (illetve ott kell lennie hivatalosan).

A helyzet az, hogy kiprobaltam az esetet jo felhangerovel, es karos hatast nem eszlteltem utanna.
A kerdeses R47 semmilyen szinten nem zavar be a rovidrezaras utan mer az csak egy szuro ellenallas es a kimeno trafoban elhelyezett szuroinduktivittas nem zarodott rovidre.
Meg ha azt is rovidrezartam volna akkor sem tortenik semmi sem azonkivul, hogy a tobbi csore nem elegsegesen szurt feszultseg kerul. Kulonben az ilyen szellemes szures megoldas le van irva a szakkonyvekben es azert alkalmaztak mert a gyarak olcsobban tudtak eloalittani a radiot.
A R 45 az a katod ellenallas amely egyben bealitja a cso munkapontjat es negativ aramellencsatolast is vegez mert nincs athidalva egy kondival.
Igy a cso erositese (ez erdekesen szamithato) lecsokken az atvitele ugymond linearis lesz (pendotakra jellemzo, hogy a magasabb hangokat jobban erositi, a trioda majdnem linearisan erosit) es a torzitas is nagymertekben lecsokken.
Mivel a katodellenallas a kimeno trafo szekunder koren keresztul csatlakozik a testre igy az ellencsatolasban a kimeno is be van veve , ennek hatasa, hogy a trafo tozitasa is csokken (frekvencia).
Katodkondival megvaltozik a cso erositese mert akkor valtoaramu szempontbol az Rk es Ck parhuzamos impedanciajaval kell szamolni.
Ez a Z impedancia ha nagy erteku a kondi akkor alacsony frekvencian is kis erteket mutat es az ellenallason fellepo valtofeszultseg nem okoz ellencsatolast mert lekerul a testre.
Amennyiben a kondi erteke kis erteku elerheto, hogy a cso egy adott frekvenciatol kezdve novekvo erositessel birjon.
Habar a vegcsovek eseteben nem igen alkalmazzak de mind erdekesseg kitertem ra.
Peldaul egy eloerosito eseteben ha a frekvencia atvitelt a magas hangok fele akarom eltolni akkor a katodkondi ertekenek helyes megvalasztasaval ezt konnyen meglehet oldani.
A arammal kapcsolatosan , ugy is nezegeted az EL84 gorbeit ismerve a katodellenallas erteket te is konnyen meg tudod hatarozni az anodaramot.
Kulonben a radio 2W os ugy , hogy a gorben kb. 3 W-os munkapontot vedd fel.
A cso munkapontja a rovidzar miatt alig tolodik el, az ~Iao / Uao megmarad a rovidzar elotti allapotban.
A Ez 80 Nem igen szereti ha testre kotik a katodjat.
Nincs benne disznosag, ez teny, amelyet kiptobaltam es mukodott.



Ps. Hamar kitertem a trioda /pentoda esetere _zaroljelben_ megjegyzem, hogy egy pentoda eseteben trioda kapcsolasban a belso ellenallasa a csonek kb. 10 x -essere csokken.
Ez azt jelenti hogy ugyan azon kimenotranszformator esetben atvaltani pentoda uzemmodrol trioda uzemmodra nem kell korrigalni a kimeno primerimpedanciajat(a hangszoro impedancia valtoztatasaval).
Trioda uzemmodban az:
Ra (Raa)= Ri .....4 x Ri
Ha most figyelembe vesszuk az EL84 -es csovet amelynek a belso ellenallasa _adatlaptol fuggoen_ 38 - 40 k ohm, akkor trioda uzemmodban a belso ellenallasa 3.8 -4 K ohm, amely ertek bele esik a pentoda uzemmodban szukseges Ra impedanciaval az elobbi egyenlet szerint.
A kulombseg az a ket uzemmod kozott, hogy trioda uzemmodban a teljesitmeny lecsokken majdnem felere.
Viszont atviteli /torzitas szempontbol nagyon megjavul az erosito.
Ezert lathato , hogy egy es ugyan az a kimeno trafo eseteben egyszeruen egy kapcsolo segitsegevel at lehet valtani pentoda uzemmodrol trioda uzemmodra.
Termeszetesen a kimeneti teljesitmeny csokkenese aran.
A trioda uzemmodnak az elonye , hogy nem erzekeny a terhelesre ellenben a pentodaval ahol az Ra(Raa) nagyon szuk hatarok kozott van megszabva (Ra opt. = (0.05 ...0.15) x Ri) .
Trioda uzemmodban a teljesitmeny csokken a valtozo terhelessel, mig pentoda uzemmodban szamottevo torzitassal kell szamolni a megnovekedett teljesitmeny mellett.
Kulonben, ha mar az adott cso gorbeit tanulmanyozod akkor egyszeruen a ket uzemmodban a gorbek (grafikai modszerrel) segitsegevel a torzitast is megtudod hatarozni (ez munkapont kerdese).

Nagyon jó.És így milyen alkatrészek maradtak és milyen munkapontba került a cső?:)
Látok én ott mindeféle R47-et,R45-öt,azok meg micsinálnak? Normálisan? És rövidrezárás közben?:)
Egyáltalán mekkora kivezérlést kapott a cső a "nagy rövidrezárás" előtt? Torzitásig üvöltött? Megkapta a kivezérlést amit kell a hiperrövidzár után is ,vagy valami "disznóság" van itten?:)

Mennyire van ez a cső (EL84) -az adatlapját nézegetve- "kihajtva" itt? Nem lehet,hogy a tápfeszültéség a lehetőségekhez igazodik(trafó,anyagköltségek,stb) és sokkal többet is ki lehet szedni a csőből mint itt teszik?;)

Mekkora áram folyik egyáltalán a szekunder rövidrezárása után,ha a tápfeszültség nem esik le,és a vevő többi része tovább működik normálisan?
Itt az egyenirányítócső nem szól bele a dolgokba? Mi történik ha az egyenirányított anódfeszt feszt csapom le a testre a pacsirtában,azonnal kipukkad az EZ80? Vagy egy idő után csak?:)

Nos? Én csak laikus vagyok,nem is értek igazán a csövekhez,gondolom te profi vagy,tehát azonnal megválaszolod szerény kérdéseimet..

Pillantsál csak ide légyszives,hogy mit is zártál rövidre és mi történik akkor...

http://motohacker.fw.hu/pacs.JPG

Az erdekes az a dologban, hogy egy "Pacsirta" radion kiprobaltam mindent.
Rovidrezartam a hangszorot mukodes kozben legalabb egy felorat.
A keszulek a rovidzar megszuntetese utan mukodott rendesen.
Hogy meg tovabb menjek, a kimenotrafo primeret egyszeruen athidaltam.
Termeszetesen "mute" lett, a cso egyaltalan nem vorossodott ki, hagytam vagy 10 percet.
A keszulek a proba utan tokeletesen mukodott.
Legalabb is engem a kiserlet meggyozott, hogy semmi gond ha rovidzarba kerul a kimenet vagy a kimeno trafo primere.
Az mar mas eset ha lekotom a hangszorot es vezerlem a vegcsovet.
Ezt a kiserletet nem vegeztem el mert akkor biztosan tortenik valami a csovel vagy a kimenotrafoval.
Disszipacio oda es viszsa nem tortent semmi olyan sem a kiserlet alatt ami miatt a cso vagy a kimeno tonkrement volna.
Ez mind erdekesseg.
Na most ez hogyan van?


Ps. Ahogyan ertelmezem a dolgokat, ha a szekundert rovidrezarom elektromos szempontbol a primer impedancia is a nullahoz kozeli erteket vesz fel az atranszformalt impedancia miatt.
Csak a szort induktivittas marad (kuloben igy merheto a szort induktivittas). Ezt olvastam valahol.
Pacsirta radio.

Tudom hát, mit vagy oda, ugyanazt mondtuk

Annak jó,akinek kigyullad a feje?

Pagrus!
Szerintem te is tudod,hogyan gondoltam én ezt az átlagot,ne ragozd túl.
Ami azt illeti,egy csövet tönkretenni könnyebb kalapáccsal,mint villannyal.Ez tranzisztorra már nem igazán mondható el.Ellenben a cső öregszik.
Ha nektek jó,akkor vekengjetek még néhány watton.
A cső nem az a befosós fajta,a hangjától azonban összefoshatja magát néhány tranyós szutykon nevelkedett delikvens.

Tudom, hogy nem illik de mivel "csovezesrol" van szo batorkodom megmutatni :

SPafi, béke van.
Hogy megnyugodj kuldok egy....



csoves temat.

Egy kicsit tulzasba vittetek a dolgokat.
Tul nagy bedobassal akarja mindenki bebizonyittani az igazat es fitogtatni hozzaerteset.
A cso sokat elbir es nem szabad komlikalni a szamitasokat.
Hagyjuk a pihent agyu fizikusokra.
Egy evet szamolgatnak amig eredmenyhez jutnak, egy gyakorlott amator ugyan azt megoldja egyszerubben percek alatt.

Középfokú matematikára épített disszipáció és átlagteljesítményszámítással semmrie sem mentek:)

Az is "átlag" ha egy óráig dupla disszipáció egy órára kikapcsolom,ezt mégsem fogja kibírni:)

Ugyhogy szerintem ehhez,hogy ki lehessen jelenteni,"á ez csak pillanatnyi" ismerni kellene az "időablakot",amin belül a cső még elviseli a túrlerhelést..

Vagy papír ceruza---> kiszámolni az anód pillanatnyi hőmérsékletét és ismerni a csőben lefolyó minden fizikai-elektronikai-anyagtechnikai változást,ami a csövet degradálja vagy kikészíti szépen lassan.

És most ebből mi következik szerinted? Tudom, "tönkremegy a cső". Mégis hogyan? Ufók figyelik a pillanatnyi teljesítményt, és amint túllépi a 16 W-ot, szétlövik sugárágyúval? Vagy te 0,001 Hz-es jelben gondolkodsz?

DDL!

Erről szó sincs egy pillanatra sem! Viszont ha te az én számolásomat kritizálod, akkor az én számolásommal kellene foglalkoznod, nemdebár?!? Ehelyett előadsz egy saját számítást, ami ráadásul két helyen hibás, és még rossz következtetést is vonsz le.

Ha én azt mondom, hogy "az alma piros", akkor te nem válaszolhatsz rá azzal, hogy "nem, mert a villamos nem is zöld"!

És ez mitől mondana ellent az én számításomnak?

Ha nem vetted volna észre, ezt már megcáfoltam a mindkettőnk által elfogadott feltételek esetén. Még hányszor akarod leírni ezt a marhaságot mindenféle indoklás nélkül?

Illetve természetesen igazad van, tönkremegy a cső, ahogy minden más cső, sőt minden létező dolog tönkremegy a Földön előbb-utóbb.

Ja kedves Spafi! Az gáz ha csak a Te adataiddal működik az elméleted. Amit én felvázoltam az bezony a akár Ra=5k-s anódterhelésű kimenőtrafós fokozat szekunder zárlatakor lazán előállhat. Ebben az esetben pedig tetszik vagy sem átlépi a disszipációs hiperbolát a munkaegyenes. Vagy akár a kimenőtrafó primer menet zárlata is okozhat ilyen terhelés változás. Amennyiben helyes a tételed, akkor ilyen esetben sem megy tönkre végcső, hiszen minden esetben a nyugalmi disszipációnál kisebb a vezérlés hatására az anód disszipáció. Márpedig tönkre megy a cső.

A teljes rendszer tápból felvett teljesítménye mindkét esetben ugyanakkora. Ptmax=Ut*Iamax=300V*0.09667=29.001W. Csak a csövön és a terhelésen változik a disszipációs teljesítmény arány. Amiből

Ra=5k
Rdc=100Ohm esetén

P=0.04667*0.04667*5000+0.09667*0.09667*100=23.1789W esik a terhelésen és

Pa=Ptmax-P=5.822W a csövön.

Ha az Ra nagyon lecsökken akár szekunder oldali zárlat, vagy menetzárlat miatt akkor sem változik a tápból felvett max. teljesítmény, mert a vezérlés hatására az áram ugyanúgy 46.67mA max. (majdnem)

Üdv: DDL

Így van, SPafi, a szemléletesség és a könnyebb számolás miatt hanyagoltam el pár dolgot, amit pl. váltakozó feszültségnek neveztem azt valójában lüktető egyenfeszültségnek szokás mondani. A lényeg, visszatérve a csődisszipációra, hogy szerintem akkor károsodik a cső, ha a megengedett átlag extrém szélsőséges működésből áll elő, a cső nem túl kényes, ellentétben a félvezetőkkel, ahol egy záróréteg letörés az eszköz meghibásodásához vezethet.

pargus!

Alapvetően egyetértek, de azért egy kisebb teljesítményű ízzó hőmérséklete még követi az 50 Hz-et! Inkább 100 Hz-cel kellene csinálni, hiszen normál körülmények közt is ennyivel lüktet a teljesítmény!

Nekem az a gyanúm, hogy elég sokáig csinálhatjuk ezt az izzó károsodása nélkül, próbálkozhatunk 1:100, 1:1000 stb. kitöltési tényezőkkel az átlag 100 W-on hagyása mellett, a végén nem a disszipáció miatt fog elromlani az izzó hanem az áram dinamikus hatása miatt.

DDL!

A hadiiparban már kipróbálták, öklömnyi kis csövekből MW-okat, sőt GW-okat szednek ki pillanatokra, és baromira nem érdekli az anódot!

pargus!

Ezt az izzós kísérletet kipróbálhatom 12 V-os izzóval, ha kéred!

DDL!

Felőlem levezethetsz másik példát, csak abból nem tudom, hogy hogyan vonsz le következtetést az én példámra vonatkozóan.

Nem jó, végig effektívvel kellett volna számolni, vagy ha már áttértél amplitúdóra, akkor a végeredményt osztani kellett volna kettővel!

Hibás a számítás, a min. és max. disszipáció átlaga nem egyezik meg a teljes disszipáció átlagával. (Ahogy pl. a Balaton átlagos mélysége (kb. 2 m) sem egyezik meg a legmélyebb (kb. 10 m) és legsekélyebb (0 m) pontok számtani közepével.) A te példádban a szélsőségesen kicsi AC feszültség miatt ez csak kis hibát okoz, de normális esetben jóval nagyobbat.

1.: Ezt csak akkor jelenthetnéd ki, ha nem a te levezetésedet, hanem az enyémet elemezted vona ki. Ha azt az áramkört, és azokat az értékeket nézted volna, amik az én példámban szerepeltek, akkor az jött volna ki, hogy kivezérlés hatására kizárólag csökkenhet a teljesítmény, így rögtön beláthatnád, hogy az általad állított ellentmondás sehol sincs.

2.: Az én számításom nem egyszerűsített, hanem a definícióból adódó pontos számítás! Tudnád, ha értenéd. A te számításod egyszerűsített, annyira, hogy ki sem számoltad a teljesítményt, csak a min. és max. értékét, amiknek az átlaga viszont valójában nem egyezik meg az átlagteljesítménnyel.

3.:
Természetesen nem f.. össze magát. Biz.: Az anód által elsugárzott hőmennyiséget egyértelműen meghatározza az anód hőmérséklete, geometriája, sugárzási tényezője, a környezet hőfoka és sugárzási tényezője, és növekvő hőmérséklethez növekvő sugárzási teljesítmény tartozik. Ha kivezérlés hatására a hőmérséklet emlekedne, ahogy állítottad ("bepirosodik az anód"), akkor a lesugárzott teljesítménynek nőnie kellene, az ehhez szükséges többletteljesítményt viszont csak a tápból vehetné föl, ami viszont lehetetlen, mert a tápáram középértéke a kiinduló feltétel szerint konstans. Tehát az anódhőmérséklet nem emelkedhet. Sőt ami azt illeti, csökken, hiszen te is beláttad, hogy a disszipáció középértéke kivezérlés hatására csökken:

ami kevesebb, mint az általad számított 14.75 W-os nyugalmi disszipáció. (Most tekintsünk el attól, hogy elrontottad a számítást.)

Ha szerinted ez nem így van, akkor bizonyítsd, mert az, hogy egyszerűen csak odaírod, hogy piros, az nem bizonyít semmit.

Igen, ha az én kiinduló értékeimmel megszerkeszted a munkaegyenest, akkor azt láthatod, hogy a 18 W-os hiperbolát érinti, vagyis sehol sem megy fölé, tehát az én példámban még pillanatokra sem mehet a teljesítmény a nyugalmi érték fölé.

Egyébként meg döntsd már el végre, hogy jó-e szerinted a számításom, mert már pepita színű a fülem az állandó változtatgatásaidtól! Először "ellentmond", aztán "nem mondtam hogy sántít", most meg "valami nem ok", hát legalább saját magaddal juss dűlőre végre, aztán tájékoztass a döntésedről!

Engedjünk egy 230 V-os 100 W-os izzóra 230 V egyenfeszültséget. Ez ugye nem gond, normálisan fog világítani. Most moduláljuk ezt az egyenfeszültséget 50 Hz-zel úgy, hogy az izzó átlagteljesítménye 100 W maradjon. Hullámvölgyben érje el a nullát, hullámhegynél meg a 200 W-ot. A könnyebb számolás kedvéért ez a váltakozó feszültség ne legyen színuszos, legyen szimmetrikus négyszög jel, azaz 10 ms-ig 0W, 10 ms-ig 200 W. Belátható, hogy az átlag így éppen 100 W, a 200 W-os periódusban pedig a feszültség U=sqrt(PR)=325 V, megkaptuk a 230 V-os színusz jel csúcsértékét anélkül, hogy tudnánk, mi az a gyökkettő

Most borítsuk fel a szimmetriát, legyen olyan a négyszög jelünk, hogy 18 ms-ig nulla V, 2 ms-ig pedig annyi, hogy ismét meglegyen a 100 W átlag, vagyis ezek 1000 W-os "tüskék" lesznek, a hozzájuk tartozó feszültség pedig az előbbi módon számolva 727 V.

Kérdés, kibírja-e ezt az izzó? A vitához nem akarok közvetlenül hozzászólni mert a csövekről tanultakra alig emlékszem, csak azt akartam megmutatni, hogy az átlagot sokféleképpen ki lehet hozni.

Próbáld ki.

Üdv: DDL

Dehát az átlag számít,miért fosná össze magát?
Az anód nem tudja olyan gyorsan követni a hőváltozásokat,mint egy tranzisztor mm^^2-es(se)lapkája.

Vegyünk egy példát hátha egyszerűbb lesz.

Pamax=16W
Iamax=140mA (megengedett max. anódáram)
Ut=300V
Iny=50mA
Rt=100Ohm
S=11mA/V
Ug=3Veff

A nyugalmi dissz. Pny=(Ut*Iny)-(Rt*Iny*Iny)=300*0.05-(100*0.05*0.05)=15-0.25=14.75W

Iki=S*Ug= gyök2*11*3=46.67mA

Uki=Rt*Iki=4.667V

Pki=Uki*Iki=4,667*0.04667=0,218W

Pa=Pny-Pki=14.532W

A csövön folyó max. áram vezérlés hatására:

Iamax=Iny+Iki=50+46.67=96.67mA

A csövön maradó min. feszültség vezérlés hatására:

Uamin=Ut-Rt*Iamax=300-100*0.09667=300-9.667=290.333V

Pamax=Uamin*Iamax= 290.333*0.09667=28.066W

A minimális áram vezérlés hatására:

Iamin=Iny-Iki=50-46.67=3.33mA

A csövön maradó max. feszültség vezérés hatására

Uamax=Ut-Rt*Iamin=300V-100*0.00333=299.667V

Pmin=Uamax*Imin=299.667*0.00333=0.998W

Tehát a Cső Vezérlés hatására 0.998W és 28.066W között, átlagosan 14.532W-ot disszipál
Nincs nyugalmi áram növekedés. A cső mégis összef.. magát.


Talán már érthető, hogy miről bazseválok. Szóval Spafinak igaza van amikor az energia megmaradást emlegeti.

A cső tudja a fizikát és össze is f.ssa magát. Ami, a csőspecifikus diagrammba felrajzolva a munkaegyenest azonnal látszik is.

Szóval vmi nem ok azzal az egyszerűsített számítással, levezetéssel, gondolkodással.



Üdv: DDL

Spafi irta.

edgar18 valamiért jó ötletnek talált beidézni egy másik fórum talált téves levezetést egy olyan topicba, ami nem is erről szól. Bizonyos részek annyira fontosak voltak, hogy muszáj volt piros, félkövér, nagy méretű betűkkel is kiemelni.


Bizonyisd be a teves levezetest.

SPafi, meg mindig nem jok az eszreveteleid.

DDL!

Beidézted az írásomat, aztán azt írtad, hogy "ezzel az a baj...", meg hogy "ennek ellenére". Ha ez az "ez" nem az én példámra vonatkozik, akkor miért idéztél, és honnan kellene tudnom, hogy másra gondolsz, ha arról a másról semmit sem írsz?

Igen, pl. ha kalapáccsal ütögeted, vagy tápfeszt kapcsolsz a g1-re, vagy egyéb káros dolog történik, akkor tönkremegy. De ha a disszipáció nem több a megengedettnél, akkor az anód nem fog túlmelegedni, és kész. Az energiamegmaradást azért ne akarjuk már cáfolni!

Az én példámban 18W a nyugalmi disszipáció, tehát 18W-ot elviselő csövet kell beépíteni. Ezek után ha a nyugalmi áram nem nő meg, akkor a cső teljesítménye soha sem lesz 18W-nál több, kivezérelve csak csökken a disszipáció, sohasem lépi át a határhiperbolát, tehát a te elveid szerint sincs veszélyben.

Tessék! (Elküldve: 27 Márc. 2007 21:07):

Viszont a 0,04859A edgar példájában az áram AC komponensének effektív értéke volt, és korábban még te is jól számoltál:

mivel A osztályban a nyugalmi áramnak el kell érnie minimum a kimeneti váltóáram csúcsértékét. Ezzel megkaptad a nyugalmi és a (globális visszacsatolás nélküli) zárlati disszipáció értékét.

Szerk.: Bocs, elnéztem, úgy tűnik hogy edgar a 48,59 mA-nél amplitúdóra gondolt, csak ezt elfelejtette odaírni. Ha ugyanekkorának feltételezzük a munkaponti áramot, akkor a számítás jó, csak nem a kivezérlés disszipcióját, hanem a nyugalmi disszipációt számoltad.

edgar!

Ha mocskolódáson kívül másra nem vagy képes, akkor inkább tényleg ne írj semmit! Inkább tanulj!

U.i.: akit érdekel, itt olvashatja az előzményt (oldal aljafelé kezdődik):
http://forum.terminal.hu/viewtopic.php? ... &start=300
edgar18 valamiért jó ötletnek talált beidézni egy másik fórum talált téves levezetést egy olyan topicba, ami nem is erről szól. Bizonyos részek annyira fontosak voltak, hogy muszáj volt piros, félkövér, nagy méretű betűkkel is kiemelni.