Ez egy magyar nyelvű fórum, kéretik magyarul írni!


Látom, hiába írok. Most lassan írom, hogy megértsd: én nem mondtam sem azt, hogy tönkremegy, sem azt, hogy nem megy tönkre! Az egyik tönkremegy, a másik meg nem. Képes vagy ezt felfogni?

Ezek után ezt természetesen nem lehet eldönteni egyetlen erősítőt rövidre zárva, mert semmilyen lehetséges eredmény nem jelenti sem az általam írtak cáfolatát, sem a megerősítését!

Talán építsek neked egy (ellenütemű, AB osztályú, ultralineár kimenőjű, pentódás) végfokot csak azért, hogy megmutathassam rajta a rövidzár anódpirító, üvegbehorpasztó hatását?

Aki ért az elektronikához, az ezt magától is tudja, aki nem, az meg jobb, ha csendben tanul.

Mit mind tornaszol. Vegyel egy csoves akarmit , zard rovirde a kimenotrafot es kozbenn a bemenetet vezerled.
Gyozodj meg es utanna szovegelj itt ossze vissza.

Az autók feketék. Miből gondolom ezt? A fekete szín karcsúsít, és a kisebb keresztmetszet csökkenti a légellenállást, márpedig a vevők a kisebb fogyasztású autókat kedvelik. "Bizonyítékként" be is tehetnék számtalan fekete autóról készült képet. Most akkor légy olyan kedves, és fogadd el, hogy minden autó fekete!

Már rég volt, ezért újra leírom: a rövidzár hatása minimum a konkrét méretezéstől, az "osztálytól", a zárlat idejétől, a kivezérléstől, és a visszacsatolástól függ. Aki akár csöves, akár tranyós erősítő esetében ezek figyelembevétele nélkül próbál róla véleményt mondani, az előre garantálta magának a tévedést.

edgaar!

Amplitúdó, vagy effektív feszültség?

Köszönöm Zoltán30 !!

Na ez erdekes volt.
Vegigolvastam az idevago beleszolasokat.
Hat, szemelyes tapasztalatom egy 50W-os erolkodovel volt (2xEL34) amely kimenete rovidzarba kerult.
Az orgonista nyomta a billentyuket nem szol,nezegettuk a bemenetet de minden rendben volt.
Vegigszaladva a hangszoro fele a kabelen a a kabel ossze ert es rovidzarba kerult a kimenet.
Amig reajottunk eltelt egy par perc (kozben az orgonista kemenyen vezerelte a bemenetet).
Termesztesenm megijedtunk, hogy vege, erosito nelkul maradunk.
A rovidzarat megszuntetve az erosito mukodott tovabb rendesen.
Akkor mondta egy oreg bacsi, hogy a csovesek a rovidzar eseten nem mennek tonkre.
Nem tert ki , hogy miert csak annyit megjegyzett, hogy egyes erositok amelyeknel hatso dugasz van a hangszoro csatlakozasara ugy vannak megoldva, hogy miutan kihuzod a csatlakozot akkor a kimenet rovidre zarodik.
Igy elkerulheto a vegcsovek vagy a kimenotrafo tonkremenete, ha veletlenul hangszoro nelkul kapcsoljuk be az erositot es vezereljuk.
Nem sokat mondott nekem a megjegyzese a 70-es evekben , de megjegyeztem.
Kozben keresgeltem egy kicsit es kaptam valamiket :

http://users.aol.com/portaflex/schems/v2powa.gif
Amennyiben jol ertelmezem a rajzot akkor a kimenet a rajzon rovidzarban van amig a hangszorot nem kotik a kimenore!!
Egy masik rovidrezart erosito kimenet:
http://www.ckmcgraw.com/afmcgraw/tubeamp_files/image012.jpg
Na meg egy Fender erolkodo_nem hiszem, hogy kezdok lennenek:
http://www.turretboards.com/layouts_schematics/fender/schematics/fender_super_5d4.gif
Meg egy:
http://boozhoundlabs.com/bhl-15/images/bhl-15-values-small.gif
Itt meg egy muterhelessel oldottak meg:
http://www.albertkreuzer.com/pics/el/ax84/schem/ax84_sch.gif
Tehat, osszegezve a dolgokat, Edgar valamit mondott es a linkek lattan igazat kell, hogy adjak neki.

**************************************************************
Edgar !! - tetszett az erosites levezetese a lasd:
http://forum.terminal.hu/viewtopic.php?t=33877&postdays=0&postorder=asc&start=53
Sohasem gondolkoztam az erositesen egy trioda eseteben amikor nincs athidalva a katod ellenallas.
Atneztem a csoves konyveimet de nem talaltam levezetest.
A feszultseg osztas szamitasa is erdekes volt.
Ez utobbit viszont targyalja az egyik konyvemben, de komplikaltan.

Csokolom Spafi bacsi. Hogy vagy??
Regen nem jartam itt.
Lenne egy kerdesem:

Letezik az, hogy egy ellenutemu csoves erositoben az anod (Uaa~) valtofeszultseg nagyobb legyen mind a tapfeszulteseg erteke??

Negyedszer is vezessem le?!? Minek, ha úgysem vagy hajlandó foglalkozni vele? Olvasd el újra a kiinduló topicban!

Sracok, akkor a helyes modelt szurjatok be.
Finoman vezessetek le a dolgokat egy A osztalyu erositore ertelmezve.

Tényleg, ki mondta? Én aztán nem! Csakhogy a modelled, ha jó lenne, 0 kivezérlésnél is jó eredményt kellene adnia! Képzeld el, hogy ki szeretnéd számolni 6512 köbgyökét! Előveszed a számológépet, és kiszámoltadod vele 8 köbgyökét, mire kiadja, hogy 16. Te ezek után simán kiszámolod vele 6512 köbgyökét (a számológéped szerint -1c0,86), és nyugodtan elfogadod a végeredményt, mert te úgysem 8 köbgyökére voltál kíváncsi??? Ennyire nem lehetsz vak!

A modelled, ha jó lenne, tartalmaznia kellene a tápfeszültséget. Mivel ez nincs benne, az eredmény legfeljebb véletlenül lehet jó. (Mondj egy számot 1 és 100 között! Mennyi eséllyel fog egyezni egy előre rögzített, általad nem ismert számmal? Na ennyi eséllyel ad a modelled valós eredményt.)


1.: Milyen értékekkel? "Sok", "tökig", meg "kevés"???
2.: Nincs mit felruházni, mert a modelled a legteljesebb mértékben alkalmatlan erre a célra! Az egész kérdésnek a lényege hiányzik belőle!

Egy csataterven fakockával is lehet modellezni egy tankot, de attól még a fakocka nem fog dízelolajat fogyasztani! A modelled tűrhetően modellezi a kimenet felől nézve az erősítőt, de tökéletesen alkalmatlan az erősítő belső viszonyainak vizsgálatára!

A csövet nem szokás "tökig" kivezérelni a karakterisztikája miatt.

Nincs hőmegfutás,mint a félvezetőknél,ezért véges ideig jobban bírja a kiképzést,az a csőtől és a konstrukciótól függ,meddig.

Akadnak olyan effektusok is (bár én csak ugatom a témát a profikhoz képest) amik mindtegy "megvédik" ilyenkor a csövet,olyasmi történik nagyon durva hasonlattal,mint egy visszhajló áramkorlátozásnál.

A cső lényegesen bonyolultabb a valóságban,mint bármelyik helyettesítő kapcsolása...

A kimenőtrafó is ott van "az útban",a primer ohmikus ellenállása attól nem "tűnik el",hogy a szekundert rövidrezártuk.

Ennek a "vitának" már eredetileg sem volt ezek miatt sok értelme,minek újrakezdeni a semmi hámozását..

Általánosságban elmondható,hogy a tipikus csöves erőlködők általában elviselik a kimenetük rövidrezárását egy ideig.

A topic tanulsága ennyi,ez senkinek nem mond semmi újat.

Ezért sem! Ha AC áramgenerátort tenne be, akkor is baromság jönne ki.

edgar18, a cső az egy feszültségvezérelt áramgenerátor, próbáld meg úgy ábrázolni. A modelledben most egy feszültséggenerátor van, ezért nem látod a fától az erdőt.

Ki mondta , hogy vezerles nelkul maradt? Egy mukodo CD lejatszo volt reakotve. Az zarlat alatt meg vot vezerelve tokig.
Igy mar fel tudod ruhazni ertekekkel.

Hány éves a kapitány?

Azért nem égtek le, mert nem nőtt meg rajtuk annyira, és annyi időre a disszipáció. Hogy miért nem nőtt meg, azt ennyi adatból csak az próbálja meg kiszámolni, akinek semmi tapasztalata sincs az elektronikában.



Ebből kiindulva sehogy sem lehet számolgatni. Annyi köze van a végfok disszipációjához, mint egy tűzoltóautónak a piros fakockához. Gondolkozz! Ha 0 a kivezérlés, a te modelledben minden feszültség és áram 0. Nulla kivezérlésnél szerinted 0 a veszteség? Nyilván nem.

A modelledből pont az az elem hiányzik, amin a veszteségi teljesítmény fellép, így kávézaccból vagy madárcsontból sokkal pontosabb jóslást lehet tenni.

Már ha érted, hogy mire célzok finoman...

Model ide oda, akkor miert nem egetek le a vegcsovek?
Az abra alapjam mar eltudod kepzeli a dolgokat.
Abbol kiindulva lehet szamolgatni ha felruhazod ertekekkel.

Már rég elmagyaráztam, hogy totál rossz ez az egész. Egy ilyen célra teljesen alkalmatlan modellből indultál ki, és még arra sem vetted a fáradságot, hogy a teljesítménynel akár említés szintjén is foglalkozz.

Mondom: a reggelid ugyanennyit árulna el!

Mindegy, írkálj csak!

Szia Spafi. Hu hu , hogy vagy? Tudd meg, hogy eszembe jutottal a zarlat kapcsan. Kulonben minden jot kivanok neked.
A kerdesre visszaterve - a Marshall ceg egyik vizsga kerdese a jelentkezo sracokna.
Termeszetesen sokan mar a rovidzar hallatan egybol ravagjak, hogy minden fustol.
Pedig ez nem igy van. A cso sokat kibir csak egyet nem szeret az erositok eseteben amikor terheles nelkul marad.
Nem az ujjambol szoptam ki, ki is probaltam, meg is tortent veletlenszeruen.
Az eredmeny igazolta, hogy nem tortenik semmi sem.

Itt mind gondolkodtam, hogy miert nem egett le a vegfokom.
Veszem peldaul az erosito helyetesitto kepet (szimplan), a cso belso ellenallasa sorba kerul a kimeno impedanciajaval (Ra).
Igy mind egy feszultseg oszto foghatjuk fel. Termeszetes, hogy ha csokken az Ra a rovidzar miatt akkor a rajta megjeleno feszultseg erteke is csokken.
Lehetne filozni, hogy mi tortenik az arammal stb. Semmi sem mert csokken a kivezerelhetosege a csonek es marad a munkapont altal megszabott Ia0 vagy egy kicsit ide oda vandorol vezerles kozben. Ennyi az egessz.

És mit reggeliztél? Csak mert abból is ugyanennyi (értsd: semennyi) következtetést lehet levonni erről a kérdésről.

Azert ne bocsajtkozzatok Fourie levezetesekkel a pillanatnyi aram magyarazasanal stb. mert szerintem egyszeru a dolog.

Sracok, a regi tema, hogy az ev kezdodjon jol. Az ugynevezet rovidzar a kimeneten a csoves erositonel.
Le eg vagy nem eg le valami ha rovidrezarom a kimenetet??

Pont a napokban zarodott rovidre egy 2xEl34 - es 50W-os vegfok legalabb 3 percre es lass csodat mukodott tovabb rendesen miutan megszunt a zarlat.
Igy jutott eszembe a tema ujra.

Mi ez a nagy halgatas??

Egyelore nem komplikalom magam aramgeneratoros megoldasokkal.
Kezdetnek az is megteszi. Talan egyszer.

Le a kalappal. A
Azert egy csoves az csoves marad mar legalabbis ami a hangjat illeti.
Van benne valami, amit a felvezetok nem tudnak visszaadni csak olyan müanyag hangon.
A beszurt rajz egy kicsit modosult olyan ertelemben, hogy negativ visszacsatolast is kapott a kimeno trafotol, amely szinten hazi gyartmany es a Temp Tv -bol lettek kibanyaszva a vasmagok.

Szép hangja lehet ennek az áramgenerátoros végfoknak, bele van integrálva egy loudness-áramkör is

Szép munka, tudtok bánni a technikával, az emberekkel még nem annyira

Tudom, hogy fiatal vagyok meg, de azert elmegy egy kezdonek.

Kedves pagrus és Többiek!

Legalább a specifikációját megadhatnátok, hogy lássuk mire képes.

( Megértem edgar18 kedélyállapotát, SPafi úgy beszél majd' mindenkivel, mint egy kutyával. )

Nem ezt érdemeljük, ha valóban hibás amit állítok, állítunk, akkor kérünk korrekciót és nem pedig kioktatást.
Egyébként itt már gittrágás folyik, de egészségetekre, ha ez nektek jó.
Üdv! SMA

Nekem éppen van itt kéznél SPafi-féle kapcsolóüzemű erősítő (300 W / 4 Ohm) szintén kapcsolóüzemű táppal:

Én a dobozolást csináltam, a többi az ő munkája. Nagyon jó hangja van!
Te jössz.

edgar!

Ha ragaszkodsz a szemellenződhöz, én erőszakkal nem vehetem le.

Nem vagy abban a helyzetben, hogy engem értékelj!

Hazug a kérésed, hogy írjak én is, mert kifejezetten neked is bemutattam számításokat, de te képtelen voltál bármi értelmeset válaszolni rá, csak beböfögted, hogy ez semmi. Tisztességtelen emberrel pedig nincs miről tárgyalnom, úgyhogy ezzel vége! És így nem foglalkozok azzal, amivel nem kéne (buta, bizonyítási kényszertől szenvedő kölykökkel).

A kondi erteke nagyon is jol van (mit zavar teged,hogy 10 szer nagyobb) ahogyan van, te csinald ugy ahogyan akarod.
Qvra nem erdekel a -3 dB pont, ne legyen annal nagyobb az amplitudo torzitas. Akkor mi a gondod?
Gondoly arra is , hogy a kovetkezo emelet csatolo kondija szinten csokkenti a jelt, ezek a csokkentesek osszegezodnek.
Miert ne meretezzuk tul a csatolokondikat, hogy a kimeneten tenyleg csak a -3 dB maradjon.


Nem tertem el a tematol , hanem a motorosnak valaszoltam ahol kitertem volt a triodara. Igaz, hogy ott a vegcsore ertelmeztem , de annyi baj legyen.
Ennek kapcsan kezdtem irogatni.
A kozmondas szerint, csak az teved aki dolgozik.

Na megyek suliba.

Nem látom semmi jelét, hogy megértetted volna, de most már föladom.

Nem kell! Elsőfokú fölüláteresztő esetén pont R=Xc-nél lesz -3 dB az átvitel. Ellenőrizd le! Helyettesíts be a saját képletedbe béta=1/gyök(2)-t, és számítsd ki Xc/R értékét! (-3 dB az lineáris feszültségskálán 1/gyök(2)-nek felel meg)

Csakhogy itt -3 dB helyett -0,1 dB az amplitúdótorzítás 70 Hz-en.

Igen, ha az eredeti témát szó nélkül abbahagyva, kérdéseket válasz nélkül hagyva, minden előzmény nélkül újba kezdesz, ami offtopic, az zavar.

SPafi, igazad van.
En csak arra figyeltem fel, hogy "rovidzar" eseteben nem totenik semmi sem a csovel, ez zavarta meg a dolgokat es ebbol alakult ki a vita.
Kozben az illeto valaszolt valakinek akinek a problemaja az volt, hogy nem volt megfelelo impedanciaju hangszoroja es felt kisebb ertekkel leterhelni a kimenetet .
A rovidrezaras esetet valamikor targyalta a sracokkal ami a bekezdesbol is kitunik.
Tehat, a hozzaszolas egyszer letargyalja a 4 es utanna 2 ohmra a kimenet lezarasat, annak erdekeben, hogy a "kerdezo" nyugodtan alkalmazhatja a kisebb impedanciaju hangszorot csak a teljesitmeny csokkenesevel kell, hogy szamoljon ( na meg enyhe frekvenciatorzulassal) es nem a cso(vek)tonkremenetelevel.
Ez van, de jol felturbozta a topikot.

A C2 egyenletben mar belefoglaltatik a "k" amplitudo torzitasi (-3dB) tenyezot az alacsony frekvencian.
A csatolo kondenzator Xc erteke legalabb 5...10 -szer kisebb kell, hogy legyen a racsellenallas ertekenel ahoz, hogy a -3dB -es jelcsokkenes ala ne menj.
Ha mar most a -3 dB helyett -4 dB lesz az also atvinni kivant frekvencia amplitudo torzitasa , szerintem nem egy vita tema.
Most mar nincs miert tornaszni es emeletes egyenleteket beszurni.
Ez egy gyakorlati egyenlet amely megalja a helyet.
Lehetett volna maskepp is targyalni de minek komlikaljuk magunkat.
Ha valamilyen okbol nem tetszik az alacsony frekvencias atvitel akor ezen konnyen lehet segitteni a kondik ertekeinek novelesevel ha mar az ember nagyon ragaszkodik egy es mas dolgokhoz.
Az osztassa kapcsolatosan, azert valasztottam ezt az egyenletet mert egyszeruen es erthetoen targyalja a jel csokkeneset.
Ha komplex szamokkal vezettem volna le az oszto csilapittasat akkor is ugyan azt az eredmeny kaptam volna.
Mi ertelme agyonkomplikalni ez esetet.
Az egyenlet kulonben egy sorozatos atalakittasok utan szuletett.
Ez amit kihagytam es csak a vegegyenletet szurtam be.
Ki is javitottam a szoveget, hogy orvendj neki.
Szivesen fogadom a te modszered.
Nem mindha annyira ertenem a dolgokat de az ujdonsagot , mas mekozelitteseit egy egy problemenak szivesen fogadom.

Ps. Igazan megtiszteltel, hogy a topikot ertem nyitottad.
Hogy mit akarok az egesszel, semmit, egyszeruen elkezdtem egy temat
es irogatok.
Talan zavar?

Edgar!


Nem kell nézegetned, már leírtam, hogy mi a hiba! Nem találtál hibát, mert a levezetés hiányzik. Egyáltalán nem közelítette meg a problémát. Meg sem próbált olyan mennyiséget kiszámolni, ami meghatározná a tönkremenetelt.

edgar!

Nem vezettél le semmit. Csak bemásoltál egy pontatlan végképletet. Te magad írtad:

OFF-olj csak, úgyis nektek nyitottam a topicot!

Ha tanultál volna elektro(tech)nikát, tudnád, hogy határfrekvenciának a -3 dB-es pontot hívják. (Mit keres ott az 5...10 ?!?) Ha te mást hívsz annak, akkor talán nem ártana odaírni! (Bár belegondolva kétséges, hogy ismered-e a dB fogalmát.)

Egyébként a szorzást szövegben *-gal szokták jelölni, mert az x a replusz műveletre van lefoglalva.

De hogy ennek az egésznek mi értelme, azt nem tudom. Kimásoltál valami számítást valahonnan. OK, de mit akarsz ezzel?

SPafi, a kozepen levezettem a feszultseg osztast egyszeruen.



Az elobbiekben emlitettem volt hogy a nem athidalt katodellenallas csokkenti az erositest.
A kovetkezokben lassunk egy peldat amit ritkan targyalnak a szakkonyvek.
Legyen az alabbi egyszeru kapcsolas:

Legyen a cso 12AX7:
µ = 100; Ri = 62.5KΩ; Ra (R3)= 140KΩ;
Rk = 2.5 KΩ; Rg1(R1) = 1 MΩ; Rg2 (R4_a masik emelet racsellenallasa amelynek erteke terheli a csovet) = 1 MΩ.
A cso erositese egy nagyerteku katodkondenzatorral athidalva (Xc-Ck_ elhanyagolhatoan kicsi az Rk ertekehez viszonyitva) :

A = µ x (R3 // R4) / Ri + (R3 // R4) = 100 x 122.81 / 62.5 + 122.81 = 66.27 (36.426dB)

Tehat a cso erositese abban az esetben amikor az Rk atvan hidalva egy nagy erteku Ck katodkondenzatorral szamszeruen egyenlo 66.27 -el.
Mivel mi az _A’_ erteket keressuk amely egyenlo a nem athidalt Rk erositesevel , egyszer ki kell fejezni az ellencsatolas erteket a ß- at.
Ez egyenlo:

ß = Rk / Ra = 2.5 / 140 = 0.0179

Az A’ erteke az alabbi egyenlet segitsegevel oldhato meg:

A’ = A / 1 + (A x ß) = 66.27 / 2.186233 = 30.312 (29.632dB)

Tehat a peldabol lathatoan az erositese a csonek amikor a katodellenallas nincs athidalva kondenzatorral nagymertekben lecsokken.
Az erosites merteket nagyon sok fele keppen lehet meghatarozni.
Itt egy egyszeru levezetest lathatunk amely megfelelo informaciot ad egy cso_esetunkben egy trioda_ erositeserol.
Az egyenlet a pentodakra is alkalmazhato.

Az alabbi oldalon egy "progi" talalhato amelyel a cso erositese egyszeruen
kiszamithato minimalis elteressel a fentiekhez viszonyitva:
http://amps.zugster.net/tools/triode-calculator
Celtudatosan jeloltem meg az Ux -et mett egy frekvenciafuggo feszultseg osztot alkot a C2 / R4.
Ha a fokozatot vezereljuk , a cso anodjan megjelenik a felerositett hangfrekvencias feszultseg.
Ezt az ~Ua feszeltseget vezetjuk a C2 csatolo kondenzator segitsegevel a kovetkezo cso racsara.
A csatolokondenzator az utana kovetkezo racsellenalassal egy feszultseg osztot alkot, mert a C2 csatolokondenzator capacitiv ellenalasa sohasem zerus.
A kovetkezo csovet vezerlo U feszultseg erteke minden esetben kisebb az ~Ua hangfrekvencias feszultsegnel.
Ennel nagyobb baj, hogy a kondenzator valtakozo aramu ellenallasa nem allando , hanem a frekvenciaval forditott aranyban valtozik.
Nem reszletezve tovabb kerulve a komplex szamok alkalmazasat az osztot celszeru a feszultseg osztas elven vizsgalni mivel szemleletes es egyszerubben vezet szamszeru adathoz.
A komplex szamokkal valo levezetest elhagyva, az alabbi gyakorlati egyenlettel hatarozzuk meg az osztas (ß) erteket:

Uki / Ube = ß - es az Uki = U1 x ß
Ahonnan a ß :



Legyen az anodon felerositett hangfrekvencias jel frekvenciaja 20 Hz /1515.6 V akkor az egyenlet ertekmeben a ß:


ß = 1000000 / 1076324,8 = 0.9290876

es Uki :

Uki = 1515.6 x 0.9290876 = 1407.567 V

A kulombseg a bemeneti jel es a kimeneti kozott:

Ψ = 1515.6 – 1407.567 = 108.033 mV.

Tehat az Uki kisebb mind az Ube 108.033 mV -al (ha jol szamoltam).

Szandekosan valasztottam a 20 Hz -et mert a szamszeru ertek az alacsonyabb frekvencia miatt nagyobb es jobban erzekelheto a feszultseg eses a kimeneten.
Termeszetesen kulonbozo frekvenciakra kiertekelve a feszultseg eseseket az oszto atvitelet abrazolni lehet gorbe segitsegevel.

A tovabbiakban a kerdeses erosito elemeinek ertekeit hatarozzuk meg.
Legyen a cso 12AX7.
Adatok: Utap = 250 V; Ra = 140KΩ; fa = 70 Hz; S = 1.6 mA / V; Ri = 62.5 KΩ; µ = 100 (S x Ri).
Az alabbi abran a cso munkagorbeje lathato az egyes kardinalis pontokkal:



Nem reszletezve:
R1 (R4) = (5...20) x R3 = 140KΩ x 7.2 = 1MΩ;
R2 = -Ug / Iao = 1.5 / 0.0006 = 2500Ω;
R3 = (3...5) x Ri = 2.24 x 62.5 = 140KΩ;
C1 = C2 = (5...10) / 2π x fa x R1 = 8800 / (6.28 x 70 x 1 MΩ) = 20 nF
Az also hatarfrekvencia (fa) egy kicsit magas mivel a kerdeses eloerosito egy gitarnak volt tervezve es igazodott hozza.
Peldaul ha fa = 20 Hz , C1_C2 = 70nF.
Tervezesi szempontbol azert nem ilyen egyszeru az eset mert az Mo munkapont megvalasztasakor figyelembe kell venni a racskarakterisztikat is a minimalis torzitas erdekeben.
Ott ki kell valasztani azt az egyenes szakaszt ami a legkedvezobb a torzitas szempontjabol.

Azért nem teljesen reménytelen a srác, pár tucat hozzászólás alatt majdnem sikerült megtanulnia idézni! Még pár év, és fölfogja az elektrotechnika alapjait is, és talán élete végére a logikus gondolkodás legegyszerűbb szabályait. Sajnos arra már nem lesz ideje, hogy a valóság iránt érdeklődés fejlődjön ki benne.

"Igen tanulékony állat. A tudósok megfigyeltek egyszer egy búvár hencsert, amelyik tizenöt éven át csúszott a sötétben mindig ugyanazon az úton, s minden alkalommal úgy beleesett egy gödörbe, hogy kitörte a lábát, farkát és a nyakát - a tizenhatodik évben azután egyszer csak elkezdte a gödröt kikerülni; igaz, hogy a gödröt épp ebben az évben temették be, de a búvár hencser mindenesetre kiáltó jelét adta tanulékonyságának." (Nagy Lajos: Képtelen természetrajz - A búvár hencser)

Mondogasd csak szorgalmasan, hátha elhiszed!

Atneztem a cikk levezeteseit es nem talaltam hibat.
Mas oldalrol kozelitette meg a problemat amit te nem ertettell meg.

Kiegeszitettem a hozzaszolast (a trioda erositese).

Pentódás végfokoknál az átütésveszélyen kívül a segédrács is kárát láthatja a felülillesztésnek. Olyan kicsi Ua min. léphet fel, hogy a segédrács egyedül veszi fel a csaknem teljes katódáramot. Különösen veszélyes ez ellenütemű kapcsolásnál, mert a lezárás felé vezérelt másik cső rákényszeríti ezt a feszültségváltozást a nyitás felé túlvezérelt, már a Below tartományban tengődő társára. Ez még a hibátlanul elvégzett impedanciamenet-kompenzálás mellett is felléphet, mert az a szórási induktivitás által definiált felső határfreki felett véd csak.

EL 84 PP erősítőnél láttam már fehéren izzó segédrácsot - világított, mint egy wolframkatód:)) - szép volt, tényleg

A nem igazan veszekedes , csak tornaszunk, hogy ne unjuk magunkat.

Kiegeszitettem a hozzaszolast (a trioda erositese).

Szia Péter!

Ennyi bötűvel többet nem is tűzhettem volna ki célul...

Brutál kis weszexés alakult ki elébb:)

neodymium!

Minden állításoddal egyetértek, némelyiket le is vezettem a másik topicban (kimenőtrafó tervezés), de így önmagukban az állítások levezetés nélkül csak a megértés illúzióját biztosítják, és így téves következtetésekhez vezetnek. Ezért akartam első lépésben a minimális alapismereteket elfogadtatni, de nem úgy tűnik, mintha sikerült volna.

Vegre egy celtudatos hozzaszolas.

Valahol lattam kulonbozo csoves erositoket (anno 1940-es kiadas), hogy miutan a hangszorot kihuztada csatlakozobol egyszeruen a kimenotranszformator rovidrezarodik es nem egy akarmilyen terhelo ellenallas zarja le.
Sokaig nem ertettem az esetet mert mindenki azt mondta , hogy ne zard rovidre a kimenetet mert a cso tonkre megy.
A kiserletem meggyozott, hogy van benne valalmi.
Egy 100 ohmos ellenallassal lezarva a kimenetet nagyobb veszelynek vagyunk kiteve az attranszformalt impedancia miatt (megno) mind rovidrezart esetben mer az indukcios feszultseg lokesek akkorak lehetnek vezerles eseten, hogy atuthet a kimeno vagy a cso latja karat hosszabb idon vezerelve az erositot.
Amikor a szekunder terheles leszakad (a hangszoro) megszunik a primer onindukciojaval parhuzamosan kerulo attranszformalt impedancia sontolo hatasa is.
Igy a primer ugy viselkedik mind egy fojtotekercs.
A fentiekben leirt folyamat miatt tonkre mehet a cso vagy a kimeno.
Az elso mondat a valasz, ez utobbi csak kiteres az esetre.

El tudok képzelni azomban olyan szituációt is, hogy a vezérlés csökkenti a zárlati disszipációt: DC csatolt rácskör, negatívba futó pl. négyszögvezérlés. Ebben az esetben szemléletesen belátható, hogy a vezérlés a pillanatnyi - és ezzel az átlagolt - áramot is csökkenti. (Ez volt a szőrszálhasogatás)

A zárlati disszipációnövekmény közvetlenül nem függ a végfokozat ellenütemű avagy együtemű kiképzésétől

Sok szép dolgok összejöttek disszipációszámítással kapcsolatban...

A gyakorlatban megvalósított együtemű, A osztályú végerősítőknél a végcső disszipációja:

- biztosan nagyobb lesz vezérelt esetben rövidzárban, mint normál Ra esetén

- rövidzár esetén bármekkora vezérlés növeli a végerősítő elem disszipációját (csekélyke mértékben általában) a nyugalmihoz képest (lineáris generátor és a per definitionem A oszt. működés határáig ez az állítás nem lenne igaz)

- ez a disszipációnövekedés esetenként jelentős lehet (ha Ia max jelentősen meghaladja a 2 x Io értékét)

- a cső még így is gyakran igényel egyéb beavatkozást a tönkremenetelhez...