István!

Nekem is volt ilyen tervem, csak mivel alapvetően tranyópárti vagyok, végül nem kiviteleztem.

Ne aggódj, egy kis légrés ezt könnyedén megakadályozza! Légrés egyébként is kell (méretezve!), mert ez határozza meg a magas út alsó határfrekijét.

Én ezeket a lehetséges problémákat látom:
- ha olyan a kapcsolás, hogy a trafóról kell visszacsatolni, akkor a szekunder jelet újra egyesíteni kell!
- ha épp nincs leterhelve a szekunder, a kondi és a kis trafó rezgőkört alkot, és akár be is gerjesztheti az erősítőt.

A keresztezési frekit jó lenne oda választani, ahol a nagy trafó még tökéletesen átvisz, tehát a határfrekinél min. 2 oktávval lejjebb. Kérdés, hogy a hangszóróknak ez megfelel-e?

Ui.: mielőtt nagyon beleélnéd magad, mérd le a primer és szekunder ellenállásokat, mert ha pl. 1 kohm a primer, és 10 ohm a szekunder, akkor a trafó eszi meg a teljesítmény javát a hangszórók helyett.

Meg kellene azért mérni, hogy mi várható.
Szinuszgenerátorról 2 kohmon keresztül meghajtva, 24 ohmmal lezárva mérhető a trafó közelítő átvitele.

Nem rossz tipp, de egyszerűbbnek tűnik megcsinálni Raa 2 Kohmra egy pp trafót 8 khz körüli alsó határfrekvenciára, mint letekerni meg újratekerni 20 hz alsó határfrekvenciára egy amúgy biztosan jól elkészített gyári csak éppen 100 voltos kimenőt. Persze aztán könnyen lehet, hogy ez így még nagyobb szívás összességében. Van két ilyen 100 voltos trafóm 807 pp-hez és nem bírom rávenni magam a szétszedésre sajna, ezért gondoltam, hogy ki kéne agyalni valami egyéb megoldást ezek hasznosítására. A mélyhangszóró primerjével párhuzamosan ott a szórt kapacítás, pont ezért akarok a magasnak másik kimenőt.
Attól félek, hogy ott a keresztezési frekvencia környezetében komoly nehézségek keletkeznek, amiket nem igazán tudok kezelni.
Ha viszont mégis működne a dolog, csak könnyebb lenne egy kisméretű 8 khz alsó határfrekis trafot csinálni.

Elméletileg jó lehet, de ha ilyen jó vagy trafótekerésben, akkor nem egyszerűbb a 25 W-os végfokhoz 8 ohmos kimenőt csinálni?

Párhuzamosan kötött primerek esetén persze a mélyhangszóró trafójának primerével párhuzamosan kötött kondit el kell felejteni.

Azt hiszem sorosan mégsem jó, mert a magasak trafója valószínű telítésbe menne nagyobb aszimmetrikus mélyhangoknál, viszont ha párhuzamosan kötném, soros kondikkal, akkor ez a veszély nem állna fenn mert akkor nem folyna át rajt az anódáram. A kistrafó primer induktivitása és a vele soros kondi természetesen a keresztezési frekvenciára lenne kiszámolva mint felüláteresztő szűrő.
Nem tudom, jó lehet ez így ?

Csak a kis trafón is át kellene folyatni a végcső teljes áramát.
Ha soros hangváltónak tekinted, akkor a magassugárzóval párhuzamosan a kiszámolt keresztezési frekvenciának megfelelő induktivitásnak kell lenni, ami lehet a trafó fő induktivitása is.

Az nagyon agyas elgondolás lenne a magas tartomány visszanyerésére, hogy a 100 voltos trafó primerjét egy nagyimpedanciás keresztváltó részeként kezelném, készítenék egy kis induktivítású, kisméretű kimenőt a magas hangoknak amit sorbakötnék a 100 voltos primerjével és egy egy megfelelő értékű kondival áthidalnám a nagy iduktivítású primert, létrehozva így a megfelelő keresztezési frekvenciát ? A kis trafón csak a magashangszóró, a nagyon pedig csak a mélyközép lenne.

Az impedanciaviszonyok nagyjából jók lennének, de a trafó egyéb jellemzői (fő induktivitás, szórt induktivitás, szórt kapacitás) nem változnak. Várhatóan az alsó és a felső határfrekvencia is 2-2 oktávval lejjebb tolódna, tehát a mélyátvitel javulna, a magas romlana.

Volna egy olyan kérdésem, hogy ha egy 8 Kohm körüli 100 W 100 V- os kimenőt egy az egyben betennék egy 2 kohm körüli Raa- s 20-25 wattos erösítőbe és készítenék hozzá 24 Ohmos hangsugárzót, az mennyire lenne üzemképes és vajon a hangminőségre milyen hatással lenne ?

Koszi. Mester vagy.

Kedves edgar18 és Többiek!

Mivel egy transzformátor mindkét irányban tud működni, így érvényes ez a megállapítás rá.
Mindkét eset figyelemmel kezelendő, talán a szekunder felől megtáplált eset ( ~3-6V ) biztonságosabb, vagy a primerre csak ~24V-ot kapcsolunk.
A számolásnál nyilván a veszteségeket nem vesszük figyelembe, de a trafó méreteiből azért lehet következtetni a teljesítményre és így a meglévő veszteségekre. Ha ez lényeges, akkor tovább tart a számolás.
Üdv! SMA

Olvastam, hogy valakinek van egy kimeno trafoja ismeri a Zpri impedanciat de nem ismeri a Zszek erteket.
Erossen gondban volt a Zszek ismeretenek hianyaban.
A kerdes az volt, hogy hogyan lehetne meghatarozni a Zszek erteket egyszeru modszerekkel?

A valasz valaki reszereol:


Ismerve a Zprim erteket akkor lemered a trafo attetelet_ mivel nem ismered a menetszamokat _akkor az alabbi egyenlet nyujt segitseget:
a = Uprim / U szek
Teszem fel, hogy a primerre ~230 v-ot kapcsolsz es a szekunderen mersz 7.1 V-ot.
Akkor az egyenlet ertelmeben:
a = 230 / 7.1 = 32.39 = 1 /32.39 = 0.0308
Ahonna a szekunder impedancia:

(0.0308)a negyzeten x Zprim

Legyen az ismert Zprim 5200 ohm akkor a Zszek:
(0.0308)a negyzeten x 5200 = 5 ohm.

Kozben masok is beleszoltak es azt irtak, hogy az attetelt lehet forditva is merni, az az a szekunderre kotunk egy ismert feszultseget es a primer oldalon merunk es ugy hatarozzuk meg az attetelt.

A kerdesem az lenne, hogy mennyire igaz a dolog?

Hát ez nem talált, de mindegy.

Szoval a disszipacio szamitasokat erossen elkomplikaltatok ugy szep csendben.
A vegen arra jottetek ra, hogy minden a rendjen van ha a hiperbola alatti reszen van a munkapont megvalasztva.
A temat befejeztuk inkabb a kimenokkel foglalkozzunk.

SPafi ur szavait idezve "erdekesnek talaltam a temat" ugy, hogy ujbol batorkodom elohozakodni egy temaval de ez mer a kimenotrafot erinti maximalisan.

Kedves SPafi és Többiek!

Nincs probléma.

Nem tudom, megoldható-e hogy innen át kellene helyezni azokat a hozzászólásokat, ami a "Csöves erősítő" topicba való?

Meg tudja valaki ezt tenni?
Akkor ott folytatható, nem kell új oldalt csinálni, feleslegesen.

Üdv! SMA

Bocs, SMA, igazad van!

DDL, a kérdésedre itt a válasz:

Kedves edgar18 és Többiek!

Örülnék, ha itt tényleg a kimenőtranszformátorról lenne szó a továbbiakban.
A kezdő is megérti, ha elejétől kezdi az olvasást és kiszűri a nem ide vonatkozó hozzászólásokat.
Üdv! SMA

így van. Ezt írtam én is.

Üdv: DDL

Ahogyan en olvasom a dolgokat a teljesitmennyel kapcsolatosan , amennyiben a hiperbola alatti reszen van megvalasztva a munkapont akkor akar hogyan szamolgatsz az anod diszipacio nem haladja meg a megadott 12 W -ot.
A DDL altal beszurt gorben leolvashato,
hogy a -7.3 V -hoz tartozo Ia0 ~48 mA.
A racs feszultseg altal meghatarozott Uao = 250V.
Akarhogyan szorzol akkor sem haladja meg a 12 W -ot az anod diszipacio.
A hangfrekvencias teljesitmeny ennek kb. a fele lesz.
Az Ra = 250 x 0.048 = 5208.333 ohm (habar nem igy szamitjak igazibol de altalaban megfelel). Tehat minden ok.
Amennyiben atvetitjuk a vonalakat a racskarakterisztikara es megvizsgaljuk az Ua /Ia valtozast a vezerles fuggvenyeben (~ +- 2V) akkor sem kerul a cso olyan helyzetbe, hogy a disszipacios teljesitmenye meghaladja a max. erteket mar csak azert sem mert a munkapont vandorol a vezerles fuggvenyeben.
Amikor Ua min lesz akkor az Ia max. erteket mutat, es forditva.
Azer mar tultargyaltuk az esetet.
Most kovetkezne a kimeno transzformator egyszeru levezetese amelyet megert a kezdo is.

Hol szoroztam én egyenfeszt váltóárammal? Ott ahol nem volt helyes?
Netán arra gondolsz, hogy elhanyagoltam a 10Ohmon eső feszültséget ami eff. 48.59mA átfolyó áram hatására esik rajta? Igazad van pontatlan voltam. Ugyanis jelenős az a max. 0.6871V amivel csökken az Ut táp.

Azért nem semmi, hogy ekkora kihívást jelentsen megérteni egy egyszerű diagrammot.

Üdv: DDL

Már megbocsáss Spafi! De írtam én, hogy a Te példád sántít vhol? Az írásod ha jól értettem a teljesítmény számításról szólt. Egy példán keresztül. Ennyiről szólt és nem többröl. Én meg azt mondtam, hogy az így számított teljesítmény alapján lehet olyan eset amikor a papíron megengedett diszsipációnál nem több a teljesítmény és a cső mégis tönkre fog menni. Ugyanis az egész vita (többek között) erről szólt eddig. Egy példán keresztül és ebben a példában a megengedett dissz. az 12W. Ennyi a kapcsolat a két írásunk között.


Üdv: DDL

Mar tevedes reszedrol.
Nem tartottam erdemesnek, hogy valaszoljak neked.
Kiestel a vitabol mar a kozepen.
Nem ertetted meg a dolgokat.
DDL kiutott mind a rajzszeget.
Te csak oszse vissza elore - hatra futkostal.
Udv Edgar

Látom, edgar föladta.

Megnéztem DDL számításait, és látom, hogy elsőre még értelmes mennyiséget számolt (nyugalmi disszipációt, optimális munkapontot feltételezve), aztán viszont "kijavította" magát. Csakhogy egyenfeszültséget nem szorzunk váltóárammal, mert ennek nincs fizikai értelme!

Azért nem semmi, hogy ekkora kihívást jelentsen egy teljesítmény kiszámítása!

Mi az, hogy "ennek ellenére"? Már megbocsáss, DDL, de írtam én élettartamról? Írtam egyáltalán típusszámot? Nem. Azért nem, mert ez csak egy példa volt a teljesítmény számítására szép kerek értékekkel, nem pedig ajánlás, hogy így kell beállítani. Ha megnézed, láthatod, hogy a választott munkapontban a nyugalmi teljesítményre 18 W-ot számoltam ki, ami több, mint a megengedett teljesítmény EL84-re, tehát sehol semmi ellentmondás. Ha ekkora teljesítmény kell, akkor másik csövet kell választani.

Ezzel csak az a baj, hogy ennek ellenére ebben a munkapontban a cső élettartama akár néhány órára is lecsökkenhet. Holott a disszipációja nem több mint a megengedett 12W. Tök mindegy milyen osztályban és ütemben dolgozik a cső. Ez szépen látszik a diagramból is. Ugyanis a munkaegyenes mentén dolgozik a cső. Függetlenül az osztálytól és a kapcsolástól (az igaz, hogy a diagrammon én egy A vagy AB osztályú működést rajzoltam fel). Ha a működése során bármikor átlépi ezt a tartományt akkor az élettartama rohamosan csökken. Sőt látni is lehet, mert szépen bepirosodik az anód.

Természetesen edgar18 példájánál maaradva. És nem azt mondom, hogy rossza a számítás

Üdv: DDL

edgar18!

1.: Az, hogy "légy szives" nem ismert fogalom? Ha oktatást vársz, lehetnél kicsit udvariasabb!
2.: Az idézeteket jelöld vagy a Quote gombbal, vagy legalább idézőjelekkel! A nicknevem viszont nem idézet, azt ne tedd idézőjelbe!
3.: Fölöslegesen ne emelj ki semmit!
4.: Honnan veszed, hogy DDL a barátom?
5.: Más a számolás, és más a levezetés. A levezetéshez nem kellenek konkrét számok, viszont kellenek a logikai összefüggések. A számoláshoz meg pont fordítva.
6.: A kérdésekre, felvetésekre válaszolni illene, nem pedig utasítgatni helyette!

Egyébként DDL a kivezérlés nélküli disszipációt számolta. Ez nem nehéz, egy konstans áramot kell szorozni egy konstans feszültséggel. A kivezérelt disszipáció már kicsit más. Ez egyszer legyen gyereknap:
http://users.hszk.bme.hu/~sp215/elektro ... zerint.jpg

Lehet egyszerűbben is:
http://users.hszk.bme.hu/~sp215/elektro ... dassal.jpg

Felhívnám a figyelmedet a bekeretezett részre, ami azt mutatja, hogy a disszipáció a kimeneti teljesítmény növelésével csökken!

Viszont ez az egész csak akkor igaz, ha A osztályú, együtemű, lineáris tartományban üzemelő erősítőről van szó!

"SPafi" irta.


Gondold át, hogy mennyi az általad állandóan számítgatott primer teljesítmény kivezérlés nélkül! 0. És a cső mégis melegszik (a fűtésen fölül)! Nem furcsa ez számodra?

Disszipációszámítási alapelv: minden pillanatban ki kell számolni az anódáram és az anódfesz szorzatát (ez a teljesítmény), és ennek venni az átlagát!


Vezesd le szamszeruleg, a baratod ki tett magaert es jol csinalta.

"DDL" irta.


Ha már ennyire hülyére veszel itt is, akkor nézzük tételesen.

Isten ments. Atolvasva az eddigi hozzaszolasaid eszrevettem, hogy erted magad.
Koszi a levezetest.

Ez volt leírva szövegben, de a levezetés teljesen mást bizonyít.

1.: Rossz a modell. Már megírtam, hogy miért.
2.: A csövön fellépő teljesítményt kellene vizsgálni! Egy eszköz csak attól a teljesítménytől mehet tönkre, ami rajta disszipálódik, nem pedig attól, ami teljesen máshová áramlik!

El sem olvastam, mert nem arról szól, amiről kellene.

Gondold át, hogy mennyi az általad állandóan számítgatott primer teljesítmény kivezérlés nélkül! 0. És a cső mégis melegszik (a fűtésen fölül)! Nem furcsa ez számodra?

Disszipációszámítási alapelv: minden pillanatban ki kell számolni az anódáram és az anódfesz szorzatát (ez a teljesítmény), és ennek venni az átlagát!


Miért, szerinted talán nem 100 uH lesz a kiszámolt menetszámmal?

Kezdje a radai rosseb! Nem vagyok én grafomán! Ha hibát látsz benne, írd meg! Ha nem, akkor részemről készen vagyok. Rajzolgatni nem fogok, nincs rá sem időm, sem kedvem.

Te SPafi! Ez az ember már rosszabb mint én.

Ha már ennyire hülyére veszel itt is, akkor nézzük tételesen.

Az Ia-t Te számoltad ki ahol a jelölésed szerint AC (~) a vezérlőfesz. Innentől kezdve ezen nincs mit vitatkozni.

A teljesítményt az Ra terhelésen átfolyó árammal számoltad az Pa=Ra*Ia^2 képlettel. A helytelen jelölésből adódóan azt hiszed, hogy ez az anód disszipáció??? A számított Ia áram az sajnos átfolyik az anódon és a katódon is. A kis Ra értéken ugye a fesz U=Ia*Ra=0.04859*10=0.4859V Azaz ennyivel csökken az Ut tápfesz ami a példádban ugye 250V (katalógus).

Na most ha egy vezetőn esik 250V és rajta 0.04859A folyik át akkor a rajta eldisszipálódó teljesítmény az P=U*I képletből adódóan 12W. De mint írtam fentebb ez effektív érték. Ráadásul a nyugalmi árammal nem is számoltam ami még növeli az anóddisszipációt. Úgyhogy igazad van tévedtem. Amit kiszámoltam az csak a vezérlés hatására történő anóddisszipáció.



Természetesen nem vettem figyelembe az Rk katódellenállást, ami a katalógusban van. Na és persze a katód emmissziós képességét. Tehát a grafikon kicsit túlzó.


Üdv: DDL

Ne siesd el a dolgokat. Megegyszer gondold at.

SPafi ur. Hat nem igazan a 100 uH tekercset targyalod.
Tehat kezd elolrol az egesszet. Nem elmelet kell hanem egy gyakorlati levezetes ugy szamokban rajzal egyutt. Mindegy nekem, hogy ferit vagy porvasmag van a tekercsben.
Azert ne kinozd magad csak akarlak heccelni.

Az ugye nem zavar, hogy ez a terhelésen eső effektív teljesítmény?

A cső által disszipált anódteljesítmény az Ua*Ia azaz Pa=gyök2*250*0.04859=17.179W. Mivel a terhelésen elenyésző feszültség esik.

Na ez vágja haza a csövet rövid úton.

Üdv: DDL

Ugy van.

Kozben kaptam egy erdekes dolgot amit en is megcsinaltam es hasznat veszem neha.

http://www.AceLayouts.com/uploads/images/2007-03-27/xHgM0G1Ixd.jpg

> Ez valamivel kevesebb lesz a valosagban
> a racsok fekezo hatasa miatt.
> Egy kicsit bonyolult a levezetese a
> dolgoknak ugy , hogy elnapoljuk.

Direkt az ilyenek miatt epitenek be
"fekezo" racsokat egyes csovekbe ))))

SPafi irta.

Valóban, munkapontban, kivezérlés nélkül ennyi. Nade mitől történne bármi is kivezérlés nélkül? Kivezérelve (és rövidre zárva) viszont semmi sem garantálja, hogy nem megy följebb az áram középértéke. Pláne ellenütemű erősítőben, (merthogy olyan is létezik).

A cső erősítésében úgy tűnik hogy igazad van. A teljes erősítő már más tészta, a feszültségvisszacsatolás erősen lecsökkenti a kimeneti impedanciát.
............................................................................................................
A lenyeg a cikkben az volt, hogy rovidrezarva es kivezerelve az erositot legyen az A. B1,B2 vagy AB osztalyu a vegcso nem megy tonkre pontosan az attranszformalt inpedancia miatt.

A Zp vagy Ra, hogy erthetobb legyen a szekunder impedanciatol valamint az atteteltol fugg.
Ez kepletesen:

Ra = Zsz (hangszoro_Ω) x ( Np/Nsz) negyzet.

Az egyenlettel szamolgatva kulonbozo Zsz ertekekkel reajosz, hogy rovidzar eseten a primer impedancia (Ra) 0 lesz. Igy csak a cso belso ellenallasa marad. S mivel a cso belso ellenallasa a kimeno primerevel egy feszultseg osztot alkot igy a kozosponton a feszultseg a 0 -hoz kozelo ertek lesz. Marad a szort induktivitas es a tekercs ellenallasa. Ez igy nepiesen mondva.
Ha eloveszed a megfelelo egyenleteket amelyek a kulonbozo terhelesen fellepo teljesitmenyt ertekelik ki akkor rogton reajosz a lenyegre.
Viszont ha leszakad a szekunder terheles akkor a megnovekedett primer impedancia miatt akora indukcios feszultsegek keletkezhetnek vezerles eseten, hogy a cso vagy a kimeno tonkremehet.
Kulonben az egyenlettel ki lehet szamolni egy ismert kimenotrafo Ra erteket kulonbozo szekunder terheles eseteben. Teszem fel, hogy a kimeno trafo 6L6 -ra volt meretezve de te szeretned EL84 -re alkalmazni.
Mivel adott az attetel es az Ra a 6L6 csore amelynek erteke nem egyezik az EL84 -el , akkor az egyenlettel kapsz egy olyan hangszoro impedanciat amelynel beal neked a megfelelo Ra amely jo az EL84 -es csonek.
Na ezt korulirtam de szerintem megertetted.

Kulonben az egyenletbol kiindulva a:

Zsz = Zp (Ra_Ω) x (Np / Nsz) negyzet.

Erdekes lenne egy ket szamitast levezetned mert tanulsagos lenne.

Vegyunk egy konkret esetet a teljesitmenyre:

Legyen a vegcso EL84. S = 11.3 mA/V , a vezerlofeszultseg = ~4,3 V (g1) es az Ra = 10 Ω. Ez egy eset amikor nagyon kisimpedancias hangszorot kotunk a kimenetre es igy az attranszformalt Zp impedancia kicsi lesz.

Az alabbi egyenlet ertelmeben a teljesitmeny:

P = 0.5 x Ra x Ia negyzet (a primeren)

Ahonnan az Ia = S x Ug = 11.3 x 4,3 = 48,59 mA (0.04859 A)

Ia negyzet = 0.04859 a negyzeten = 0.00236 A

A teljesitmenye a csonek :

P = 0.5 x 10 x 0.00236 = 0.0118 W. Hat es picike.

Legyen a vegcso Ra erteke 5200 Ω amelyet a katakogus megad, akkor a telyesitmeny a primeren:

P = 0.5 x 5200 x 0.00236 = 6.1 W.

Ez valamivel kevesebb lesz a valosagban a racsok fekezo hatasa miatt.
Egy kicsit bonyolult a levezetese a dolgoknak ugy , hogy elnapoljuk.

Szoval a lenyeg vilagosan latszik amit a cikkben kiakartak fejezni.
Amennyiben a szekundert rovidrezarjuk vagy csokkentjuk a hangszoro impedanciajat a teljesitmeny lecsokken nagymertekben mert az osztasbol adodo Ri /Ra feszultseg kicsi lesz.
Ezert irta a szerzo, hogy jobb alulilleszteni mind felul a kimenetet egy csoves erosito eseteben.
A felulillesztes esetet fennebb targyaltam.

(Csak az teved aki dolgozik. Tul gyorsan akartal valaszolni. )

Elnezest nem is figyeltem meg,hogy hova is irogatok.
Kulonben valamilyen PC-es ugyben leptem a forumra. Azert gondolom, hogy nincs harag.
Egy kicsit elkalandoztunk,szerintem volt ertelme.
Vissza olvastam az eddigi hozzaszolasokat es minden elismeresem irantatok.
Nem mindha annyira ertenem a dolgokat de sok erdekes dolgot olvastam a kimeno trafokkal kapcsolatosan.
Az apam konyveiben is megvannak az altalatok irt egyenletek levezetesek.
O is osztja azt a velemenyt, hogy ahany konyv annyi fele megkozelittes.
A vegen nagyon bele lehet bonyolodni egy egy kimenotrafo tervezesebe.
Olvastam valahol itt a forumon a "szort induktivitarol".
Egy egyszeru egyenlet segitsegevel a csillapitasi frekvencia kiszamithato amelynel a transzformator kezdi vagni a magas hangokat:

f = Ra (Ω) / 6.28 x Lsp (H)

Legyen a kimeno primer induktivitasa 33 H, teszem fel , hogy egyszeruen halozati transzformator technikaval van megtekerve.
A szort induktivitas legyen 0.33 H (tehat szazada a hasznos induktivitasnak).
Az egyenlet szerint az a frekvencia amelynel a transzformator mar kezdi vagni a magas hangokat.
fo = ~2500 Hz. Ne kerdezzetek, hogy hany dB / oktavval mert nem tudom de mind erdekesseg elfogadhato.
A lenyeg az , hogy helytelen kivitelezes eseten a magas hangok atvitele romlik amiatt, hogy mindket tekercsnek vannak olyan menetei, amelyeket nem kapcsol ossze erovonal.
Ez utobbi rekvencia vagas idokolja a kimeno osztott tekercseleset ,amelyre ki is tertetek helyenkent.
Meg valami , elomagnesezett kimeno eseteben (A osztaly_hamar az EL 84-nel leparkoltunk) a szamitott legres vastagsaga (amennyiben az egyenlet nem veszi figyelembe) csak fele a szamitott erteknek mert az E-I lemezek eseteben ket legres van az erovonalak utjaban.
A kimeno nagyon erzekeny a legres vastagsagara , ezt kulonben mas szavakkal leirtatok.
A legres kismeretu valtoztatasaval a szukseges induktivitast be lehet allitani.
Jo lenne egyszeru modszerrel az induktivitast kimerni egy kimeno eseteben.
Ez meglehetosen nehezkes egy muvelet mert ugyanazon tekercsen egyenaramot kell atvezetni es induktivitast merni.
A kimeno transzformatoron azonban ket tekercs van es tokeletesen mindegy, hogy melyikkel magnesezzuk elo a transzformator, csupan a magnesezo aram erteke valtozik meg a menetszammal forditott aranyban. Van egyszeru elfelejtett modszer , egyszer beszurom a kapcsolasi rajzot a megfelelo levezetesekkel.

SMA!

Ezt írta edgar:

Nem 10 V, hanem kb. 10-szerese a 0,3 V-nak!

Kedves edgar18 és Többiek!

Bocsánatot kérek, ezt Én számoltam el, tényleg.

Örülök, hogy figyelsz.

Ugyan nem ez a megfelelő hely erre, hanem a csöves erősítő topic,
de ha az EL84-nek elég 10V eff. vezérlés akkor, ha 52-szereset erősítene, az anódon kb. 520V eff. jel kellene, hogy legyen. Ez még véletlenül sem lehetséges a használatos, kb. 300V-os tápfeszültség esetén.
Üdv! SMA

Így van, ráadásul ekkor még visszacsatolás sincs. Ha azt is akarunk, akkor még több fesz kell, így tökéletesen indokolt a másik cső.

Semmi gond, te ellent mondassz Magyari Bela urnak es a tobbieknek
Szerintem egy gyakorlati levezetesen keresztul vezesd le az elmeleted (kapcsirajz kisereteben) es bizonyisd be az altalad alitott dolgokat a Barkhausen egyenletekkel.
Koszonjuk elore is. Remelem kiteszel magadert.

Ps. Vegyuk alapul a 0.3 v -os magno jelt. Ez beszorozva 52 -vel egyenlo 15.6 v -al. Ez a 15.6 V a kimenotranszformator primeren megjeleno valtakozofeszultseg. Valahogyan santitt, mert ez a feszultseg sehogyan sem adna le a max. teljesitmenyt.

Egy egyszeru egyenlet segitsegevel a primervaltofeszultseg:

Up = gyokalatt P primer x Ra
Az El 84 5.7 w -ot ad le a primeren (Ra =5200 ohm), a szekunderen a vesztessegek miatt ez kevesebb.

Vegyuk az 5.7 W primer teljesitmenyt akkor a kimenotranszformator primeren a hangfrekvencias valtakozo feszultseg nagysaga az egyenlet ertelmeben:

gyokalatt 5.7 x 5200 = 172.2 V kerekitve.

Ur = 172.2 / 52 = 3.3 V szukseges a vezerracsra ahoz, hogy a primeren meglegyen a max. teljesitmeny. Ez szamszeruleg valamivek nagyobb a cso racsainak fekezo hatasa miatt Ur ~ 1.3 x 3.3 = 4.3 V amely a katalogus adattal is megegyezik.

Tehat majdnem 10 x-es bemeno jel szukseges ahoz, hogy a max. telyesitmenyt a cso leadja.
De hat te ezt tisztazni fogod.

Kedves edgar18 és Többiek!

Mégegyszer leírom, nem stimmelnek a számítások.
Tessék figyelembe venni a Barkhausen-féle képletet és nem holmi "elméleti" értékekkel számolni, hanem a gyakolati alkatrészekre megadott adatokkal, mert azokat anno, kimérték, ellenőrizték és stimmelnek.

Megmaradva az EL84-erősítőnél, ha tényleg 52-szereset erősítene, akkor egy kazettás magnóról teljesen ki lehetne hajtani, ami kb. 0,3V-os kimeneti jelet szolgáltat és nem kellene eléje egy meghajtó-cső.
Üdv! SMA

Ez pont ugyanúgy hibás, ez is csak felülillesztett terhelés esetén érvényes, csak a trafó ellenállása most nem a forráshoz, hanem a terheléshez számítandó.

Így van, és pont ez a baj, hiszen nem a leadott teljesítmény az, ami tönkreteheti a csövet, hanem ami benne marad!


Valóban, munkapontban, kivezérlés nélkül ennyi. Nade mitől történne bármi is kivezérlés nélkül? Kivezérelve (és rövidre zárva) viszont semmi sem garantálja, hogy nem megy följebb az áram középértéke. Pláne ellenütemű erősítőben, (merthogy olyan is létezik).

A cső erősítésében úgy tűnik hogy igazad van. A teljes erősítő már más tészta, a feszültségvisszacsatolás erősen lecsökkenti a kimeneti impedanciát.

Nem tehetek róla, hogy nem fogtad föl a leírtakat.



Mondjuk nem porvasmag volt a kérdés, hanem ferrit (és most majd magyarázhatom a különbséget). Porvasmagokat szinte mindig Al értékkel specifikálnak, úgyhogy ha pl. veszünk egy Micrometal T72-3
típusú vasmagot, akkor a gyártó által megadott Al=36-ból kijön 53 menet. (n=sqrt(L/Al))

Sokkal értelmesebb lenne pl. egy középen légréses ferrit E-magot megnézni. Pl. vegyünk egy E-magot, aminek az oszlopkeresztmetszete A=1 cm^2, a légrés mérete pedig d=1 mm! A közepes erővonalhossz kb. lk=7 cm. Al=1/(Rmvas+Rmlégrés)=1/(lk/(A*mü0*mür)+d/(A*mü0)). Behelyettesítve 800-as relatív permeabilitást Al=115 nH/menet^2 jön ki, 2000-es mür-nél pedig Al=121. Innen ismét a fönti képlet alkalmazható.

Ez persze mindkét esetben csak közelítés, mert az erővonalkép a légrésben nem teljesen homogén, hanem a légrés szélén kicsit kihajlik, ezért a légrés kereszmetszete effektíve megnő, vagyis kicsit nagyobb lesz a valóságos induktivitás a számítottnál. Ezért a gyártók ilyen esetekben eleve nem permeabilitást adnak meg, hanem szépen lemérik az eredő Al-értéket.


Sorolhatnád, de ne tedd, mert ez egyszerűen nem igaz! Sehol nem írtam, hogy egyik egyenlet sem jó, és azt sem, hogy mindenki hülyeséget ír. Olvasd el alaposabban!

Rajottem, hogy honna ered az a 19 x-es erosites az EL84 eseteben, nem hagyott nyugodni a 19 -es szam egy pentoda eseteben mert a pentoda a nagy erositeserol hires.
Az a katalogusban megadott ertek es pedig :

µg1g2 = 19

Hat ez nem a cso erositesere jellemzo adat.

Peldaul egyes nagy belso ellenallasu pentodak erositesi tenyezoje (µ) elerheti a tobb ezerszeres erteket .
Peldaul a kozismert EF 86 -os pentoda (S= 2mA/V, Ri = 2.5 MΩ) erositesi tenyezoje µ = 5000 x.
De egy 200 KΩ ohmos anodellenallassal az erosites:

A = ~ 370 x-es (a csovet nem terheli a kovetkezo emelet racsellenallasa).

Erdekes a trioda esete mert annak kicsi az erositesi tenyezoje a pentodaval szemben espedig a kis belso ellenallasanak/meredeksegenek koszonhetoen.
Vegyuk csak az ECC 83 -as triodat.
A katalogus szerint S = 1.6 mA / V, Ri = 62.5 KΩ.
Az adatokkal az erositesi tenyezoje a csonek:

µ = 1.6 x 62.5 = 100 x

Ez igy is igaz mert a katalogus adattal megegyezik.
Tehat lenyegesen kisebb mind a pentoda erositesi tenyezoje.

Gondolom, hogy a cikk iroja elirta a dolgokat.
A helyes ez lenne (gondolom):
Az idekenkedes jogos mert az elektrotechnikaban ismeretes elmelet szerint ha a szekunder impadanciat csokkentem a teljesitmeny a primer oldalon megno.

SPafi irta:alkalmatlan disszipációs teljesítmény számítására
Szerintem a cikkben nem volt szo a cso disszipacios teljesitmenyenek a szamitasarol. Az adott munkapontban ez csak akkora amely nem lepi tul a cso max, erteket (12W/El84). Legyen Ua = 250 V a gorben felvett munkapontban az Ua0 =225 V (Ua0 = 0.9 x Ua) az anodaram durvan 50 mA akor a cso disszipacios teljesitmenye 225 x 0.05 = 11.25 W. Tehat nincs veszely.

SPafi, te most valaszoltal, hogy irj valamit. Felboncoltad a hozzaszolasom semmi ertelmes megjegyzessel. Neked egyik egyenlet sem jo mindenki hulyeseget ir es sorolhatnam. Tehat adott egy tema en probaltam segitteni szereny tudasom szerint, keresgeltem a linkeket ahoz, hogy a vegen letoljanak , hogy ez meg az nem jo. Ha annyira erted magad akkor legyszives es egy konkret meretezest szurjal be egy porvasmagos 100 uH tekercs esetere. Szabadon valaszhato vasmag /geometria ertekkel szepen vezesd le a szamitasi menetet. Tanuljunk mi is egy kicsit a tekercstervezes modszereibol. Egy peldan keresztul mindjart maskepp latja az ember a dolgokat. Koszonjuk elore is.

Veszem eszre, hogy a beszurt leiras egy kicsit megmozgadta a fantaziat.
Nem tudok erte feleloseget valalni mert az egyik forumban talaltam.
En johiszemuen beszurtam mert erdekesnek talaltam.
Kozben az oregem konyvei kozott kutatva megtalaltam a Magyari Bela "Radioamatorok Zsebkonyvet 1963-bol" es egy kicsit utanna neztem a csovek erositesenek.
Tettem ezt azert is mert erossen zavart, hogy az egyik azt irja, hogy 52 x-es a masik meg aztt, hogy 19 x-es az erositese a vegcsonek az adott terhelo impedancian.
Tehat, idezek a konyvbol:
Egy cso erositesi tenyezoje :
µ = Ri x s amely vegtelen terhelo impedancian keletkezik_itt az Ra erteket kell ertelmezni legyen az egyszeru ellenallas vagy egy kimenotrafo primer oldala.
Figyelembe veve az EL84 cso adatait akkor az erositesi tenyezo az egyenlet szerint (Ri = 40 k, S = 11.3 mA/V):
µ = 40(Ri) x 11.3 (S)= 452 x-os amely vegtelen Ra terhelo impedancia eseteben ervenyes.
Viszont megvaltozik a helyzet amikor a terhelo impedancia nem vegtelen hanem egy veges ertek, akkor a cso erositese:

A = µ x Ra / (Ri + Ra)

Legyenek az ertekek egyenlok a cikkben szereplo ertekekkel akkor az adott terhelo impedancian az EL84 erositese(nincs negativ visszacsatolas):

A = 452(µ) x 5200 (Ra)/ (40000(Ri) + 5200(Ra) = 52 x


A cikkben szereplo egyenlet szerint az erositese a vegcsonek:

A = S x (Ra x Ri / Ra + Ri) =
= 0.0113 x (40000 x 5200)/ 5200 + 40000 = 52 x


A konyv meg egy egyenletet ad a beterhel erosites ertekere:

A = Sd x Ra

Ahonnan az Sd a dinamikus meredekseg:

Sd = s x Ri / Ri +Ra = 11.3 x 40000/40000 + 5200 = 10 mA/V


Ezek szerint a cso erositese az utobbi egyenlet szerint:

A = 0.01 x 5200 = 52 x

Tehat uraim akkor kinek adjak igazat, Magyari Bela urnak aki nemzedekeket tanitott konyvein keresztul a csoves technikara vagy SMA urnak.
Kozben mas konvekben is nezegedtem az egyenleteket es a fenti ertekek jottek ki.
A cikkben beszurt kapcsolas szerintem a feszultseg osztas _Ri/Ra_ megerteseert volt beszurva.

Ps. Kozben a pinceben talalt radioval kiprobaltam a rovidrezaras esetet.
A vegcso nem ment tonkre, a kimenobol halkan hallatszott a zene, a rovidzar megszuntetese (30 percig hagytam a rovidzart) utan normalisan mukodott.
Erdekes egy eset met eddig ugy tudtam, hogy kerulni kell a kimenotrafo rovidrezarasar mert a vegcso tonkre megy.

Valószínűleg SMA-nak igaza van a konkrét erősítésértékben, de ettől eltekintve is elvi hibás a számítás már a kezdetektől, ugyanis a modell, amit edgar18 használt, nem veszi figyelembe azt, hogy különböző erősítők vannak, és a legtöbben van valamekkora feszültségvisszacsatolás, ezen kívül a modell eleve alkalmatlan disszipációs teljesítmény számítására, hiszen hiányzik belőle a tápfesz! Látszik is hogy a számítás eredménye nem a csövön disszipálódó, hanem a primer teljesítmény, pedig a tönkremenetelt ez okozhatná (vagy a rácsáram, vagy egyebek, de semmiképp sem a primer teljesítmény!).



Feltéve ha a trafó kimenetén mért (a forrást is figyelembe véve a primeren) impedancia kisebb, mint a terhelő. És ez általában így is van, edgar18 modelljében viszont nem.