Deka:

Az az optocsatoló foto-ellenállással működik, nem nagyon van nálunk ilyen.
A rajzot nézve a soros ágban, mikor csökken az ellenállás értéke, akkor jobban virít a LED az optocsatolóban, míg a párhuzamos ágban pont fordítva működik ez, ott akkor növekszik az ellenállás értéke. Az a szabályozó potméter ugye keresztbe van kötve és azzal szabályoz így.
Nem valószínű, hogy FET-es optocsatolóval kiváltható ez az optocsatoló.
A megoldás viszont ötletes, bár nem tudom milyen együttfutást garantálnak rá.

A Farnell választékában nincs ilyen?

Üdv! SMA

Üdv Skori!

Közben rátaláltam én is erre.... Szerintem jó lehet!

A Lomexel kapcsolatban: A bolt kb. mennyivel drágább, mint a webshop?

Üdv: Deka

Ez a FET kimenetű optocsatoló, vagy valami ilyesmi nem lenne jó helyette? Lomexben rel. olcsón kapható!

Üdv!

Találtam egy ilyen hangerő szabályzót:
http://diyaudioprojects.com/Solid/DIY-L ... ttenuator/

Egyszerű, olcsó, állitólag még jól is szól... egyetlen gond vele, hogy az NSL-32-es optocsatolót nem nagyon láttam sehol. (Pontosabban, a Farewell-nél láttam, de náluk bankkártyás fizetés van csak és csupa olyan kártyával, ami nekem nincs... )
Ebben valaki tudna segiteni?

Üdv: Deka

Üdv!

Gilszkilabor:

Piret úr erősitője nem egy rossz darab...


Többi fórumlakóhoz:

Régebben sűrűn nézelődtem erre felé, de mostanában nem nagyon van időm ilyesmire...
Épitgetni meg még annyira sem...

Ettől függetlenül érdekelne, hogy most mi a sláger tök jó végfok, amit mindenki épitget, mert szuper jó hangja van!
Én a VF2-nél leragadtam. Nagyon jó hangja van! (Dupla trafó, oldalanként dupla graetz ökör módon túlméretezve).

Üdv: Deka

Igen, a diódákkal párhuzamos kondenzátorokról JLH úr is valami olyasmit írt, hogy jobb, ha inkább a szekunder tekercsekre kerülnek. Csupán azért szúrtam be ezt a képet, hogy a trafó-dióda-puffer kapcsolás egyértelmű legyen.

Kedves Gilszkilabor és Többiek!

Ez jó megoldás, bár a diódákkal párhuzamos kis kondik nem feltétlenül szükségesek.
( Válogatni kell a diódákat és a kondikat is, akkor jobb a hatásuk. )
Gyors diódáknál nem kellenek, mert növelik a kapacitást és eltűnik a gyors dióda azon előnye, hogy kisebb az önkapacitása, "lelassul".
A nagy pufikondikat hidegítő kis kondik viszont feltétlenül szükségesek ebben az esetben, de normál Graetz esetén is jótékony a hatásuk.

Üdv!

Szép napot Mindenkinek!

Lehet, hogy nem elég világosan fogalmaztam meg a kérdésemet, így most korrigálok. Az általam vázolt megoldásban tehát 2 Greatz és 4 puffer szerepelne, de csak egy trafó, annak pedig a szekunder oldalon 3 kivezetése van (2 x 22 V körüli). Kicsit értetlenül is álltam a vázolt föld-problémák előtt. Tehát ha egy sima középkivezetéses trafóm van, akkor a 2 Greatz és 4 puffer esetén a földelés ugyanolyan kialakítású, mint a szimpla esetében. Az Nekem sem kérdés, hogy a két teljesen független táp szinte biztosan csak jobb lehet, de olyan toroidom sajnos nincs, pláne két egyforma. Az Orion SE260-ban láttam ilyen megoldást, amilyet próbálok vázolni. Nevezhetném úgy is, hogy a szegény ember független tápja. Elő is kerestem, ilyen:

http://img84.imageshack.us/img84/8305/17354993.png

Valyon ilyen megoldással is van érezhető (hallható) előnye?

Gilszkilabor

Kedves Gilszkilabor és Többiek!

Nincs ellentmondás a két verzióm között.
Egy Graetz-híd esetén a kábelezésre kevésbé érzékeny, a dupla megoldásnál a kábelezés kritikus lehet.
Mint írtam és SPafi is erre hivatkozik, a konkrét kivitelezés is befolyásolja a kapott eredményt.
Kísérletezéssel biztosan meg lehet a legkedvezőbb földelési és vezetékezési módot találni, de ez sok időbe és mérésekbe telhet.
Különálló Graetz-hídnál nem mindegy hol közösítjük a hidegpontokat, talán a tápoldalon, a legrövidebb úton, vagy a végfokoknál a jobb, de ezt ki kell próbálni. Lehet, hogy a bemenetnél kell közösíteni, az is lehet jó, bár szerintem itt a hosszú vezetékezésen már hibafeszültség keletkezhet és kiegyenlítő áramok is folyhatnak, amik belehallatszódhatnak a hangba.
A bemenetnél nálam csak az egyik csatorna van fémesen a hidegponton, a másik pedig egy 3,3Ohm/2W-os ellenálláson keresztül megy a hidegpontra. Így nincs földhurok, nincs brumm, nincs gerjedés, sem torzítás.

Nálam közös a Graetz-híd, a pufi kondik és a hidegítések, majd a végfokokhoz külön-külön kábelezés megy, a hidegpont nincs sem földelve, sem testelve sehol! Nincs áthallási vagy csatorna szétválasztási probléma, legalábbis nem okoz gondot, nagyon stabil és szép sztereo-hangképet kapok.

Az a kapcsolós-összekötés és hallgatódzás nem jó, mert a közösítéssel más hiba is belejöhet, ami kedvezőtlenül befolyásolja az eredményt.

Üdv!

Ez nem így működik. Ha a független tápokban rejlő lehetőségeket ki akarod használni, akkor csak a jelbemenetnél kötöd össze a két oldal földjét, ahol egyébként is muszáj. Ez pedig semmiképp nem alkalmas pufferek áramának vezetésére. Ha a két táp nullája mereven össze van kötve, akkor a független tápok valójában nem függetlenek, és lemondasz a legnagyobb előnyről. A + és - függetlensége alig-alig számít valamit az erősítők tipikusan nagy tápelnyomása miatt. Ha mégsem nagy, azt meg eleve ott ette meg a fene AB osztály esetén.

Természetesen rövid és vastag vezetékezésben gondolkodtam. Én inkább az átkapcsolót tekintem gyenge pontnak (átmeneti ellenállás).

Ha csak a + és - pontokat kötöd össze, akkor az elkók különbségi árama a földvezetékeken keresztül fog folyni, amiket nem valószínű, hogy úgy alakítasz ki, hogy ne okozzon problémát! Ezt majdnem biztos, hogy kihallod!

Tapasztaltam hallható különbséget szeparált és közös táp között, de ez mindig az erősítő konkrét kialakításától függ.

Szia!

Igen, a tápfeszültség szétválasztása valóban ígértesnek látszik, csak hogy tényleg kihallható-e. Mert kivágom Én mellényzsebből a plusz költséget (~2000 Ft), csak hogy van-e értelme? Próba-cseresznye alapon így fogom csinálni: valahonnan ki tudok szerelni 4 db egyforma 4700 uF 40 V-os elkót, és deszkamodellen összerakom az erősítőt. Egy dupla kapcsolóval összeköthetővé teszem a két plusz és a két mínusz pontot. Ha a kapcsolót zárom, akkor A-B tesztben váltogathatok az (egy Greatz + 2 x 10000 uF) és a (két Greatz + 4 x 4700 uF) között. Ha hallok különbséget, már megérte. Ha nem hallok, akkor is megérte, a tapasztalatok miatt.

Gilszkilabor

u.i.: Ha túl leszek rajta, megpróbálom megírni.
u.u.i: A lustaság nagy úr...

Szerintem ebben a kategóriában megéri szétválasztani a tápfeszeket. Nem feltétlenül jobb, meg lehet csinálni a közös tápost is ugyanolyan jól, de így egyszerűbb/biztosabb. Én ugyan a kapcsoló üzemű erősítőimnél közös tápot használok, de csak azért, mert így lehet a legtöbb energiát kivenni zenei csúcsokban egységnyi elkóból (ellentétes fázisban hajtva a végfokokat). Cserébe fokozottan oda kell figyelnem a tökéletes belső földelési rendszerre. Mondjuk 2 V-os bemeneti szinten ez valamivel kevésbé nehéz.

Egyébként én 4*10000 uF-ot használnék. (Hacsak nem kizárólag 8 ohmmal fogod terhelni.)

(Van is 4 db fölösleges 10 mF 40 V-os elkóm, ez itt a reklám helye: http://forum.audiodiy.hu/viewtopic.php?t=1735 )

Köszi SMA!

Írtad:
...Jobb csatorna-szétválasztás, különösen magasabb frekvenciákon, jobb térérzet...

Lentebb meg:
...Én egyébként egy Graetz-hidat használok...Tökéletesen megfelel ez a tápellátás...

Nem igazán értem. Ha tényleg javul a térérzet, akkor spóroljunk 4 diódán és 2 elkón? Nem úszom meg az otthoni kísérletezést, látom.

Gilszkilabor

Kedves Gilszkilabor és Többiek!

Elvileg a második verzió a jobb.
Gyors-diódás Graetz-híd, pufferek, hidegítésre pedig 2,2-10uF-os MKT kondi a pufikkal párhuzamosan, oldalanként kivitelezve. Jobb csatorna-szétválasztás, különösen magasabb frekvenciákon, jobb térérzet, ennyi az előnye. Persze, ezen előnyök csak korrekt módon tervezett és kivitelezett esetben jönnek ki, kusza kábelezés, vagy relés jelkiválasztó durván rontja a térhatást, áthallást is okoz a különböző bemenetek között és akkor elvész a szeparált táplálás előnye is.

Én egyébként egy Graetz-hidat használok, 4xBYV79/200, 2x10.000uF szűrés és a pufikondikkal paralel 1-1db. 2,2uF MKT kondi van bekötve, majd 100nF kerámiák is, hogy "hűtse" a nagy kondikat. Tökéletesen megfelel ez a tápellátás.

Üdv! SMA

Jó napot Urak!

Mivel sikerült végre elpasszolnom a VT rádiós erősítőmet és most szükségből egy TESLA AZS készüléket hallgatok, meg egyébként is, lassacskán össze kellene raknom egy erősítőt a kb. 1993 óta porosodó Piret-panelekből. Tápegység-ügyileg lenne egy kérdésem: Az említett erősítőhöz milyen tápegységet készítsek? Alternatívák:

- trafó + Greatz + 2 db elkó (2*10000 uF), hagyományos szimmetrikus tápegység
- trafó + két Greatz + 2-2 elkó (4*4700 uF), egymástól függetlenített szimmetrikus táp

Ebben a kategóriában van-e értelme a dupla egyenirányításnak, vagy ne erőlködjek? Az egyszerűbb elrendezéshez rendelkezem minden alkatrésszel. Olyan hozzászólás érdekelne, aki már konkrétan próbálta is a fenti tápegységeket. Természetesen kipróbálnám Én is, megérne egy misét, de pillanatnyilag nincs 4 db egyforma 4700 uF-os elkóm e célra.

Előre is köszönöm

KD MESTER ha szabadna egy kérdést?
Ezt az erősítőt te tervezted?
Le bírja adni zeneileg a 270watt/8ohm-et? És a Pmax=330Watt/8ohm-et?
http://kepfeltoltes.hu/081216/270w_www.kepfeltoltes.hu_.gif
http://kepfeltoltes.hu/090702/270w_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

a szokvány Hitano meg Jamicon mennyire szemét?

Sziasztok!

ha nem számítjuk az irreális áron kapható alkatrészeket, melyek azok az alkatrészmárkák, amiket ajánlotok erősítőhöz, akár jelútba is?

Elsősorban az elektrolit kondenzátorok érdekelnének.
Sorrendben ELNA ? Nippon Chemicon stb.

Jól sejtem, hogy mindenből a Low ESR verzsön?

remélem ez nem egyedül engem érdekel

l

Szia!

Hogy érted? MONITOR kapcsoló + 2 jaxley? Monitorozni az INPUT SELECTOR-al is lehet...

Gilszkilabor

Hello!

A "b" és "c" verzió együtt. De a MONITOR kimenet nem csak a háromfejes magnóknál volt hasznos.

üdv! proli007

Sőt akár hidalt végfokot is lehetne csinálni, és akkor a kétszerező sem kell.

Minőségi erősítőt kívánok!

Tudom, hogy már lealkonyult a magnós felvevő korszak, de manapság szokás még kimenetet építeni a készülékre? Alternatívák:

- egyszerű kimenet, az a jel, amit az "INPUT SELECTOR" által kiválasztunk
- "MONITOR" kapcsoló, klasszikus 3 fejes magnós korszak
- 2 jaxley az erősítőn: INPUT SELECTOR és REC SELECTOR

Ti hogy vagytok ezzel? Melyikkel szimpatizálzok?

Gilszkilabor

Kedves villany és Többiek!

Vannak ezektől jobb kapcsolások is, de kérdés, hogy amit SPafi ajánl, érdekel-e?
Nem "könnyű" megoldás, de működik és amolyan "takarék megoldásként" megépíthető.
Valamelyik régi RT-Évkönyvben, de a neten is találkoztam azzal a kapcsolással, amelyik egy-tápos és egészen 60W-ig építhető, hármas-darlington-szerű a végfoka, ezzel stabil, megbízható erősítő építhető.
Keress rá, hamar megtalálod és tanulmányozd.

Üdv! SMA

Hát ha már meg van nem akarom kihajintani az ablakon. Ezt a két kapcsolást ajánlották nekem (egybe van):

http://kepfeltoltes.hu/071123/eros_www. ... es.hu_.jpg

Nem tudom ezek jók lennének?

De ha nagyobb teljesítményű erősítőt is lehetne hozzá építeni az se lenne baj.

Én is szoktam kétdiódás egyenirányítóval (két egyutas) ilyen kétszerező kapcsolással végfokot hajtani. Csak annyi hátránya van, hogy jóval nagyobb pufferkapacitás kell.

+/-56 V-ról (kétszerező egyenirányító kapcsolás) miért ne lehetne 200 W-os erősítőt építeni?

Kedves villany és Többiek!

Az a trafó kettős-szigetelt készülékek, vagy kisebb szerszámgépek üzemeltetéséhez való.
Erősítő építéséhez nem csak e-miatt, hanem a leadott feszültsége miatt sem alkalmas minden további nélkül. Sajnos hiába 400VA- teljesítményű, ebből nem lehet 200W-os erősítőt építeni.
A létrejövő egyenfeszültség, egyenirányítás és szűrés után kb. 58-60V, amiből legfeljebb 30-40W-os erősítő építhető, a szokásos 4-8 Ohm terhelésekre.
Ilyen erősítő rajzokat, a Rádiótechnikában és egyéb szakkönyvekben találni, valamint az interneten is korlátlan mennyiségben.

Üdv! SMA

Helló fórumozók! A következőt akarom kérdezni tőletek. Kaptam nemrégiben lomtalanításkor egy 42 voltos régi vetítő trafóját.

sec 42 v
pr 220/110v 50Hz
400 VA

Valamit szeretnék vele kezdeni de leginkább egy erősítőt szeretnék hozzá építeni, de eddig még sehol nem találtam hozzá kapcsolási rajzot. Tudnátok nekem ebbe segíteni? Ja nem szimmetrikus, kb. 8 kiló!

Képek róla:

http://kepfeltoltes.hu/view/071122/DSCF ... es.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/071122/DSCF ... es.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/071122/DSCF ... es.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/071123/DSCF ... es.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/071123/DSCF ... es.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/071123/DSCF ... es.hu_.jpg

(OFF: Szerintem jó ötlet volt ide is felrakni, mert ezt a topicot olyan érdeklődésű emberek olvassák, akiknek lehet, hogy megvan egy ilyen kapcsolási rajz.)

OFF

Kedves Mester!
Nem szükséges többbbször leírni ugyan azt. Bőven elég az adok-veszek rovatba, hiddddd el az érdekeltek elolvassák azt is.
(Még Én is, mert érdekel, mit adnának és vennének a társak.)
ON
üdv! proli007

DIY hifisták figyelem!

Erősítő kapcsolási rajz gyűjtemény:

1000 kacsolási rajz egy CD-n. Integrált áramkörös kapcsolásoktól kezdve a stúdió és hig-end készülékekig bezárólag van minden vegyesen. Főleg félvezetős kapcsolások. Sok komplett szervízkönyv. Ezenkívűl néhány audiótechnikában alkalmazott alkatrész dokumentációja, néhány szakkönyv és néhány egyszerűbb elektronikai tervezőprogram található még a CD-n.

Vannak Mark Levinson, Krell rajzok, Etalon rajzok, NAD S250, S300, M3, Sony high end végfoka/előfoka, stb. Luxmann, Acuphase, Rotel, Sony, Sansui, NAD, Linn, stb típusok.

A gyűjteményem szeretném gyarapítani újabb félvezetős high-end erősítő kapcsolási rajz ritkaságokkal:

A gyűjteményért cserében keresem az alábbi készülékek valamelyikének kapcsolási rajzát/szervízkönyvét, (ami tökéletesen megfelel email-ben elküldve is):

-NAD S200

-Gryphon encore, vagy egyéb új Gryphon erősítők.

-BAT VK200

-BAT VK500

-BAT VK1000

-Új Krell erősítők, pl Krell 400i stb.

-Illetve minden nívós (félvezetős, vagy hibrid) high-end erősítő szervízkönyv érdekel.

Akit érdekel a gyűjtemény, írjon a davidaudio@freemail.hu címre.

Hali!

Találtam egy kis csemegét, nem tudom valaki ismeri esetleg a BLAMELESS erősítőt vagy sem, de a fickó érti a dolgát (a szaktudása kivívta az elismerésem...)

a honlapja: http://www.dself.dsl.pipex.com/ampins/ampins.htm
az első könyve : http://www.hi-fi.ro/fhifi/download.php? ... bbb44bad06

képek : http://users.pandora.be/airborne/blameless.html

[quote="KD mester"]Na most be kell jönnie:

http://img53.imageshack.us/my.php?image=amp3oo3.gif

Sajnos nem vagyok parafenomén...............
gondoltam csak elöbb rákérdek???
most már bejött,NA EZ IGEN! egyszerü és jó, könnyen áttekinthető stb

Na most be kell jönnie:

http://img53.imageshack.us/my.php?image=amp3oo3.gif

Sajnos nem vagyok parafenomén, hogy tudjam az email-címedet anélkül, hogy megadnád!!!

[quote="KD mester"]http://img177.imageshack.us/my.php?image=nagyonolcsampiqf4.gif

Na erről beszéltem.
Ha megkérnélek elküldenéd e-mail-ben nekem ugyanis nem jelenik meg a kapcsolási rajz és kiváncsi lennék rá milyen.

http://img177.imageshack.us/my.php?imag ... mpiqf4.gif

Na erről beszéltem. Ilyen volt az előző is, csak annál alacsony B-jú, nem összeválogatott tranyóknál "komplikációk" léphetnek föl, ezért áttértem az emitterellenéllásokkal való trimmerelésre.

Ja, azt nem néztem meg, és mikor írtál róla, már nem az volt fönt.

Természetesen ez csak akkor teljesül, ha B-ra vannak válogatva a tranyók, azonos a hőmérsékletük és azonos egyenáramú lezáróellenállást lát mindkét bázis. A B-E feszültséget meg gyakorlatilag azonosnak lehet venni mindkét tranyónál, ha a hőmérsékletük azonos. (hogy hasadjanak a szőrszálak is )

Azt a 20K-s trimmeres megoldásra értettem! Nem a 220Ohm-al trimmerelt erősítőre! Természetesen azonos tranyó hőmérséklet mellett B-ra válogatva.

Háááát, ennek azért még van 1-2 feltétele!



Igaz, itt nem számít annyira. Mostanában azért vagyok kritikusabb az offsettel, mert kapcsoló üzemű erősítő kimenetén egy kis offset + kimeneti rövidzár teljesen fölboríthatja a tápfeszt.
Nemrég egy kapcsoló üzeműmben 4,7 k-val visszacsatolva, BC556-tal, áramtükörrel 1 mV alatt volt az offset, pedig semmit sem válogattam. Ez azért engem is meglepett. Aztán nagyobb tápfeszen MPSA92-vel 40 mV offset lett, úgyhogy váltottam válogatott 2N5401-ekre, de így is megmaradt 2-3 mV.

Ha lecsökkentem a vcs ellenállást 10K-ra, akkor méretezhetem át az egész nagyfrekis kompenzálást is vele együtt. Az áramtükör meg félmegoldás lenne, mert a B- hőfokfüggése miatti offseten nem segít az sem, csak a 680 Ohm miatti offsetvándorlást oldaná meg. De így is simán +-50mV-on belül marad az offset a beállítás után.

Tom19!

A másodszorra belinkelt rajz már OK!
Rakj bele MPSA42-őt, vagy 2N5551-et. Mindkettőt kapni HQ-ban.

2N5551 et most mértem, 150-200 a B-juk és 180V-ot tudnak, tehát tökéletesek a differenciálerősítőbe.

Na akkor rendben.

Csak azért alkalmazom ezt a kretén offsetbeállítási módot, mert ha összeválogatom a tranyókat, akkor pont 0 kimeneti offsetnél szimmetrikus lesz az árameloszlás a két tranyó között. (nagy frekis viselkedés miatt ez jó dolog). A párbaválogatott mpsa18-aknál ez nem szokott egyébkéntsem problémát okozni, főleg a 800-fölötti B-miatt. Még a 2sc2240 meg hasonlók is jók lennének. Lényeg a minél nagyobb B, meg biztosan bírja a 70V-ot. A BC-re 65V Uce van garantálva. Az más, hogy még a 90V-sem szokott a legtöbbnek problémát jelenteni, de azért nem szeretek egy erősítőben letörési feszre tranyókat válogatni.

Én simán beraknék BC546B-t, 70 V-ig semmi baja, de ha valaki fél tőle, akkor a 2N5551-et javaslom. Nagyobb feszt bír, de a bétája 100 fölötti.

Aztán le lehetne csökkenteni a visszacsatoló ellenállást 10 k-ra, meg azért elférne egy áramtükör is a kapcsolásban, mert anélkül hiába a párbaválogatás, a VAS hőfokfüggése megmarad.

Egyébként még nem találkoztam olyan kis kapacitású kerámia kondival, ami ne bírna ki 200 V-ot. Általában 800 V-on sincs semmi baja az 50 V-os típusoknak. Csak azért szólok, mert a legtöbb helyen 50 V fölöttit nem árulnak, de ez senkit ne zavarjon!

Hoppá! Van egy cseszett komoly probléma!

Ezeknek a tranyóknak nagyon alacsony a B-ja. Ha nullázni akarod az offsetet, akkor az is kevés lehet, ha eltekered végállásba a potit. Ha nagynehezen sikerül mégis, még mindig akkora lehet az áramasszimmetria, hogy a második tranyón alig folyik áram. Még egy kis hőkülönbség és az erősítő akár kiakadhat tápfeszre és leégeti a hangfalat.

Úgyhogy ez az offsetbeállítási mód most felejtős MPSA esetében. Csak összeválogatott, összeragasztott tranyóknál alkalmazható.

Itt a javított rajz MPSA-ra:

http://img440.imageshack.us/my.php?image=olcsopapg7.gif

(Ezzel már nem lesz baleset) Az előző rajzot is kicseréltem erre.

Jó, ha párbaválogatod az mpsa 43-akat B-ra olyan 10%-ra. Ez annyit tesz, hogyha megméred, akkor a 70-es B-júhoz max 77-est vagy 63-ast rakj. Így szimmetrikus lesz az árameloszlás a két tranyó között. Olcsó tranyó, úgyhogy 4-helyett vehetsz 10-et és ezekből simán lesz két pár. Az MPSA 42 valamivel nagyobb B-t mutatott, olyan 100 körülit. Ez jobb is, mert az MPSA 50-70 es B-ja már nagyon alacsony. Egyébként minden olyan kisjelű NPN tranyó jó ide, ami tud legalább 100V-ot.

Ok, köszi!

Az 10Ohm-os legyen, ne 100Ohm-os! A 0,6W-os megfelel úgysem fog 0,4W-nál többet disszipálni normális működés közben beállításnál. Ha meg rákerül a 65V, akkor a nagyobb ellenállat is porráég, és ráadásul némelyik nagyobb az hajlamos szilánkokra szétrobbanni!

Ja! A tranyók lábkiosztására figyelj! Az MPSA43 (MPSA42 stb-t is használhatsz helyette) lábkiosztása fordítottja a BC-k lábkiosztásának. Az MJE340-350-BD139 lábkiosztása fordítottja az MJE15032/15033 lábkiosztásának.

Köszi a kímerítő választ és a rajzot! Majd tervezek neki panelt. Annyi lenne a kérdésem hogy hány W-os legyen az a 100ohm-os ellenállás amit a tápágba kell tenni.