A Wikipedia szerint:

http://en.wikipedia.org/wiki/Parts_per_million (az oldal közepe felé > Types of Parts-per notations > harmadik bekezdés)

Ez Spafi-nak ad igazat.

Kedves Attila86 és Többiek!

Én így tudom: "Points Per Millionem", milliomod része a névlegesnek, ami a változást jelenti.

Üdv! SMA

parts per million, milliomod rész

Minek a rövidítése a "ppm"? (A félvezetők hőfokfüggésére gondolok.)

Hello Gyula!

Örülök, hogy nem fáradtam hiába.
Nekem ez az oldal nem működik, de ha dobsz egy Emil címet, küldök táblázatot a "K" (vagy más) típusról és van egy egyszerű kalkulátor program is, amivel oda-vissza számolhatod a feszt. (Már nem tudom honnan gyűjtöttem be).

üdv! proli007

Nagyon köszönöm a kimírítő és - számomra is - érthető magyarázatot !!! Sajna az én eléméleti tudásom nagyon hiányos, csak amolyan "bütykölős amatőr" vagyok. Ilyeneket mérnék, hogy páka, hűtőborda hőfok, gk. javításnál hűtővíz ellenőrtése(hengerfej hőm.) stb.

Találtam egy oldalt
http://www.woodsbas.demon.co.uk/calcs/thermcpl.htm

Ez jó lesz a mV értékek átszámításához ?

Mégegyszer KÖSZI !

Hello Gyula!

Kezdjük hátulról, de ha nem ismered a témát, kissé komplikáltnak tűnhet a dolog, pedig hidd el, nem az!

- A hőelemet, elég nehéz hazavágni, meglehetősen egyszerű eszköz, tulajdonképpen két különbözőanyagú villamos vezető összehegesztéséből áll.
- Ezek az eszközök, a hőmérséklet hatására, mV értékű (anyagfajtától függő polaritású) feszültséget adnak le. A leadott feszültség nagysága, és karakterisztikája, az alkalmazott anyagoktól függ. Így viszont, több szabványos típusuk létezik.
- Az MY-64-es készülék, láthatóan "K" típusú hőelem fogadására van felkészítve. A mellékelt ajánlatban, viszont nem láttam, hogy milyen típusú hőelemet kínálnak. Csak azt, hogy melyik készülékhez jó. (A helyzet viszont az, hogy a legtöbb egyszerű esetben a K típus van alkalmazva, tekintve, hogy annak az 1°K-ra eső változása elég magas, és az anyagköltsége sem túl drága, NiCrNi ha jól emlékszem.)
- A kis áramkör, amit láttál a műszerben az a "Hidegpont kompenzáció". Hogy miért van erre szükség, annak a magyarázata egyszerű, de megvalósítása már kissé más:
A hőelem, tulajdonképpen nem hőmérsékletet, hanem hőmérséklet különbséget mér. A leadott feszültség a meleg és hidegpont közötti hőmérséklet különbséggel arányos. Így két pontot különböztetünk meg rajta. A "meleg" és a "hideg" pontot. A meleg pontja az összehegesztett pont, mely a mérendő térben van. A hidegpont pedig az a hely ahol a hőelem vezetékek ( a vezeték másik végén), más fémes ponttal találkoznak. (Ha a hőelem vezeték nem elég hosszú, akkor azt meg lehet hosszabbítani, de mindig azonos anyaggal, mint amiből a hőelem készült. Ezt nevezik, kompenz vezetéknek. Még a csatlakozónak is azonos anyagúnak kell lenni, ha a hidegpont kompenzátor nem ezen ponton helyezkedik el.)
A hidegpont és kompenzáció elhelyezésének legcélszerűbb helye, a mérőműszerben van, ilyenkor "belső hidegpont kompenzációról" beszélünk. (De ez a pont eshet máshová is) Ezt a kompenzációt láthatod a mellékelt műszerben is.

Mi ennek a célja és feladata: Mint említettem, hőmérséklet differenciával lesz azonos a kapott feszültség. Tehát, ha a hőelem melegpontja 200°C-on van, és a hidegpont hőmérséklete 25°C (szobahőmérséklet) akkor a hőelem, nem a 200°C-nak megfelelő feszültséget szolgáltatja, hanem csak 175°C-nak megfelelőt. A hidegpont kompenzáció feladata, ennek a hiányzó feszültségnek az előállítása és hozzáadása, a hőelem feszültségéhez, hogy a műszer tényleg 200°C-t mutasson. De, mivel a "szobahőmérséklet" is változhat, ebben az áramkörben, egy olyan hídkapcsolású feszültségforrás van kialakítva, melynek kimeneti feszültsége változik a hidegpont hőmérsékletének változásával. (tehát hőmérsékletfüggő elemeket is tartalmaz, mely modellezi a hőelemet)
- Most már csak egy kérdés van hátra a pontosság. Tekintve, hogy a hőelem által szolgáltatott feszültség nem lineáris a hőmérséklettel, a karakterisztikát, kompenzálni szükséges. Persze ez két dologtól is függ, milyen a megkívánt pontosság, és mekkora hőmérséklet tartományban szeretnénk használni a hőelemet. Ez a kompenzáció kis követelmények mellett, akár el is hanyagolható. (mint a mellékelt műszerben) Komolyabb alkalmazásokban a korrekciót mikroprocesszoros számítógép végzi, beépített táblázat alapján. Persze tudni kell, hogy a hőelemen megadott hőfoktartománya, az csak a fizikai alkalmasságát jelöli az eszköznek, általában szűkebb hőfoktartományban alkalmazzák.
- A hőelemeket szokás szerint, nem "szobahőmérséklet" mérésére alkalmazzuk, hanem nagyobb hőfokok mérése esetén.
- A leadott feszültség mértékét, (szabványos hőelem esetén) táblázat tartalmazza. A mérőmű kalibrálását, is a táblázat alapján végezzük, a gyártó garantálja a szabványban megadott pontosságot, a táblázathoz képest.
- A hidegpont kompenzálás pontossága, hatékonysága, viszont csak termosztátban ellenőrizhető tisztességgel.

Hát kb. ennyi, a minimális tisztánlátás érdekében!
Bocsánat, ha kissé hosszadalmas volt, majd akit nem érdekel, az lazán átugorja.

üdv! proli007

Köszönöm SPafi a választ!

Nagyon kevés IC visel el fordított tápot. Legfeljebb ha a tápáram korlátozott.

Sziasztok !

Van egy DT9205 multiméterem (ilyen:http://www.vatera.hu/digital_multimeter_dt9205_nincs_minimalar_36287207.html)
de nincs benne hőm. mérési lehetőség. Van viszont szondám:
http://www.schshop.eu/?p=productsMore&iProduct=524

Találtam műszerek rajzait:

http://www.elmt.ru/spravka/mult/mult_sh.htm

Az MY-64-esben pl van ilyen funkció. Ha azt a pár ellenállásból látható hidat megcsinálom - a rajz alján - az elég lesz hőm "adapternek" ?
Nem vagyok profi - nem szeretném pl. a hőelemet hazavágni...

THX előre is !!!

Koszonet!!!

Potyo és többiek!
Köszi a válaszokat, próbaképp ráadok egy változtatható kitöltésű 30KHz-es négyszögjelet aztán meglássuk változik-e a fordulatszám.

Az LM324 szerintetek túléli ha fordítva van beültetve? Ugye ezesetben csak a táplábai cserélődnek meg, a műv.erősítők ugyan úgy lesznek bekötve.
Tehát az LM324 elvisel fordított polaritású tápot?

Adj neki 20-30kHz-et, hogy ne legyen a hallható tartományban. A kék lesz a pwm bemenet, de ezt könnyen kiderítheted, ha összehasonlítod a csatlakozót egy háromvezetékes ventilátoréval. Elvileg a négyvezetékesnél a pwm bemenet a szélén van, hogy a háromtűsre is rádugható legyen.

Nincs semmi újdonság itt, csak mint ahogy az a számítástechnikában "előfordul", valami apró változtatást nagy hírveréssel újításként bemutatva drágán eladnak. Jelen esetben eddig az alaplap által szolgáltatott szabályzott feszültség helyett sima 12V-ot küldenek a ventilátornak, és odatettek még egy pwm jelet, amivel a ventilátorban a 12V-ból kerül előállításra a csökkentett feszültség.

http://prohardver.hu/html/cooler/lga775_92/ac_set_b.jpg
Egész pontosan így néz ki dobozostul együtt. Sokadik features: Fan speed control over PWM signal. 4 drót megy be: fekete, piros, sárga és kék. Gondolom a feketén a piroson kapja a tápot, a sárga a fordulatszám visszajelzés, ami eddig is volt, a kék pedig a PWM bemenet, vagy valami hasonló bemenet, pontosan nem tudom, ezt kéne kideríteni. Nem akarnám a venti tápját szabályozni, hamár ott van az a bemenet...

igen. általában külső NTC vagy poti van, néha mindkettő, és belül PWM.

Nem ismerem a ventit, de itt azért van egy kis ellentmondás. A PWM az a szabályzóra vonatkozik, legfőképpen, hogy csökkentse a disszipációt (melegedést). Viszont akkor sima DC motorról van szó, ahogy Ros-Co kollegánál is. Viszont olyant, hogy PWM jelet kell beadni, olyant még nem láttam. De akkor mi van a motorra írva? Mert az hogy PWM, azt kötve hiszem, vagy tudatlan vagyok. (Ami azért nem elképzelhetetlen.)

Azt még el tudnám képzelni, hogy két lábra a tápfeszt, két lábra meg az NTC-t kell kötni, és belül van a "PWM".

üdv! prloi007

Hali!

Van nekem egy szép nagy PC hűtő ventim, aminek a fordulatát PWM jellel lehet szabályozni. Nem is adták olcsón, 5000Ft volt. A gondom az vele, hogy az istennek sem akarja szabályozni a fordulatot. Sehogysem tudtam beállítani, szerintem valószínű, hogy nincs hőmérsékletfigyelő a prociban (dual 3GHz). így gondoltam ha már PWM, csinálnék hozzá egy külső szabályzót 494-essel és egy NTC-vel. A kérdésem az lenne, hogy pontosan milyen frekijű jellel kell meghajtanom és hogy melyik vezetéken kéri azt a PWM jelet a 4 közül. Ha valaki tud segíteni, ne kíméljen

Köszi előre is!

proli007

Egyetértünk.

Azért is érdemes berakni a hidegítést, mert az hogy abban a pillanatban nem gerjed, semmit sem jelent. Mert nem csak az alkatrésztől, hanem a hőmérséklettől, az áramterheléstől, egyéb kölcsönhatásoktól is függ.
Arról nem beszélve, hogy egy későbbi cserénél (vagy pl sorozatgyártásnál) nem ugyanaz a gyártmány kerül be, kész a szívás. Egy szervízes lehet, hogy sosem jön rá mi a gond. Előtte jó volt, most meg nem.
Egy komolyan tervezett áramkörben ilyesmire is kell gondolni.

Bocsi, nem bíztatni szerettem volna rá, a barátunkat, hogy hagyja el, csak arra próbáltam felhívni a figyelmét, hogy ha valahol a hiányát látja, akkor még nem biztos, hogy az gerjedni fog.
Elég bénánfogalmaztam.

üdv! proli007

A praxisból emléxem, hogy nagyon függött a gerjedési hajlam a gyártótól. Volt ahol semmi sem kellett, volt, amit meg alig lehetett "befékezni". Ézért kell mindenhova berakni, mert tényleg filléres alkatrész.

Ezekre a kérdésekre, azért korrekten nem lehet válaszolni. Sok összetevős azért a kérdés. Milyen eszközöket használsz, milyen jelszintek vannak, milyen a jelváltozási sebesség, milyen messzire viszed a vezetéket.... (Sok nyákot kellett már újra tervezni, mert a nyomtatott áramkör tervezése - vonalvezetése, nem volt megfelelő. Nem kell szégyellni, a profiknak sem sikerül mindig. Több készülék paraméterét javítottam már ki, egy kis fólia átvágással és egy pár centis vezeték beforrasztásával)
Javaslom, hogy ha megterveztél valamit, tedd fel a rajzot és a nyáktervet, a tapasztalt kollegák ki fogják javítani a hibáidat.

Alapvető tervezési forma, hogy a tápvezetékeket, a lehető legvastagabbra és legrövidebbre tervezzük. Legjobban érvényes, ez a GND vezetékre, majd csökkenő szélességgel a tápfeszültség nagysága, és a terhelés nagyságára tekintettel. (kisebb feszültségű és nagyobb áramú a vastagabb) Ha a táp vezeték vastagabb, akkor az nem csak jobb, de áttekinthetőbb is a nyák.
25mil-es vezetővel a Fet vezérlését, nyugodtan bekötheted, ha a Fet nem a szomszédnál van. De a forrás lábára már biztos nem lesz elegendő, mert ott folyik le a nyelő árama is.
25mil-es vezetővel, bekötheted az IC tápot is, ha az pld 20mm-nél nem hosszabb.

A tervezésnél, nem csak az áram mértékét kell figyelembe venni, hanem a földhurok kialakulásának lehetőségét, tranziens áramok nagyságát, és lefolyási irányát, alkalmazott eszközök zavarérzékenységét...

Digitális áramköröknél, figyelembe kell venni, hogy CMOS vagy TTL áramkörökkel van-e dolgunk. A TTL áramkörök kimeneti fokozata, az átváltás pillanatában ki van nyitva, így a fogyasztásánál lényegesebben nagyobb tranziens áram fog folyni, a tápfeszültségen. Ezért ezeknél az eszközöknél, a tápfeszültséget ütemesen el kell látni, egy 47..100nF-os kondival. Itt azt is figyelembe kell venni, hogy az a tranziens áram ami a kimenet és a kondik között folyik, lehetőleg rövid szakaszon jöjjön létre, és ne kapcsolódjon hozzá más IC bemenete stb.. (Ezek fogyasztása is jelentős, ezért régebben a tápfeszültséget, a panelen sínezték. Nagyobb sebességű eszközök fogyasztása is általában nagyobb, mert a kimeneti sebesség változást a kimenőáram nagysága és a szórt kapacitások fogják eldönteni.) Figyelembe kell venni azt is, hogy tárolók - számlálók zavarérzékenysége nagyobb, mint a kapuké, dekódereké....
CMOS eszközöknél ez a jelenet szintén fennáll, de mértéke jóval kisebb, ezért a létrehozott lökés is kisebb. Ezért ezeknél az eszközöknél, nem olyan kritikus a tápfesz hidegítése (de azért szükséges)
Analóg áramköröknél, fokozottan át kell tekinteni az áramok folyási irányát (A kimenet terhelése egy bezárt kört alkot, pld.: Táp, kondi, végranyó, hangszóró, kondi) és a kialakuló földhurok lehetőségét.
Figyelembe kell venni a kisjelű eszközök földpont és tápfesz bekötését, tápfeszültség változás visszahatását, más áramkörökre.

ui.
A stabi IC-k tápját, ki és bemeneti oldalon illik hidegíteni 100nF-os kondival. A puffer kondenzátor méretét, a terhelő áram és a feszültségesek által csökkentett tartalék figyelembevételével kell tervezni. (Gyakorlati alap: minimum amperenként 1000uF) A kimeneti elkót, már a terhelés változások figyelembevételével kell megállapítani. Gyakorlati értéke: 10..100uF. Bazi nagy kimeneti elkó esetén, célszerű egy diódát kötni a stabi ki és bemenete közé, ami normál esetben zárva van, de kikapcsoláskor a benne tárolt energiát visszavezeti a stabi bemenetére. (Néhány stabi érzékeny erre) A 100nF-ok el is hagyhatók, ha 1..10uF-os kondik esetén. (Általában ezek is meggátolják a gerjedést. Minden esetre, ha a kimenő feszültség nem éri el az előírt szintet, azonnal gyanakodni kell a gerjedésre. A gerjedés gátló kondikat, közvetlenül az IC lábára kell kötni, különösen, ha az vezetékkel van pld. A hűtőbordára kötve. A negatív feszültség stabilizátorok gerjedékenyebbek.
Hát tudom, hogy ez nem nagyon segít a konkrét bajodon, de kiindulási alapnak elég lehet.

üdv! proli007

Meg egy kerdest engedjetek meg:

Tetelezzunk fel egy max. 300mA-os aramfelvetelu kapcsolast, 5V-os tapfeszultseggel. Ehhez tervezett nyakon a vonalak szelesseget hany raszterosra celszeru allitani?
Vekonyodast szabad hasznalni? 50mil-rol (remelem jol irom) mondjuk 25mil-re. Pl: egy FET labrol megy smd vezerlo ic labra a vezetosav (torz pelda).

Kiforrottnak tekintem a nyomtatoval torteno nyakgyartasi technikat prototipus panelokhoz. Levaltanam a nagyon szeles "csakmaradbelolevalami" vezeto savokat...
Mezei aramkorok, nincs nagyfreki, egzotikus dolog...

Nem akarom kihagyni, csak szerettem volna tudni, hogy miert kell oda. (:
Koszonet!

A 100nF a szabályzó közvetlen közelében a gerjedést küszöböli ki. Semmiképpen sem szabad kihagyni, és a szabályzó be és kimeneti oldalára is kell tenni. Egyébként sem értem, miért ezen kellene spórolni, aprópénzért marékszámra lehet kapni 100nF kerámiát.

A FET tartalmaz belső diódát, mert a felépítéséből adódik, de ez lassú szokott lenni, azért tesznek külső diódát is oda.

Koszonom, hasznos volt!
Hat meg milyen hasznos lesz, ha a maradekra is valaszol egy hozzaerto!
Koszonet megegyszer!

> Egy aramkornel a digitalis resz betapja 12V.
> De egybol egy 7805-re van kotve. Hagyjam ki
> a stab ic-t es kapcsoljak kozvetlenul 5V-ot
> az aramkorre?
> Masik lehetosegem, hogy 15V-ot adok ra.
> Ezt meg toleralja hutobordaval a 7805?

Ha tenyleg sehova mashova nem megy a +12V
akkor kotheted kozvetnul a +15V-ot ide.
A 7805 kicsit jobban fog melegeni. Ha nagyon
meleg, akkor nagyobb hutofeluletet kell neki
adni.

> Mi van akkor, ha egy kis teljesitmenyu
> digitalis resz puffer kondenzatorat kihagyom?
> 100uF van irva. Ettol instabil lesz a
> kapcsolas mukodes kozben?
> Kulon transzformatort kap, tehat semmi
> egyebb nem terheli.

Ha a pufferkondenzatoron azt erted ami a
tapegysegben van az egyeniranyito utan
es mas nagyobb kondenzator sincs valahol
odakotve akkor nem lehet elhagyni mert ennek
hianyaban nem egyenfeszultseget fogsz kapni,
hanem lukteto egyenaramot. A hatas kb. olyan
mintha masodpercenkent szazszor ki/be
kapcsolanad

FET-es vegfokozatnal, tobb helyen is talalkoztam a kovetkezovel:

A Drain es Source labak koze be van iktatva egy dioda (drain fele mutat). Hadilabon allok ezekkel. Van aki szerint nem kell, mert FET-ben alapbol van, de mondjak az ellenkezojet is. Szoval hogy is van ez? Kell, nem kell? Mi celt szolgal egyaltalan? Vedi a FET-et?

Egy aramkornel a digitalis resz betapja 12V. De egybol egy 7805-re van kotve. Hagyjam ki a stab ic-t es kapcsoljak kozvetlenul 5V-ot az aramkorre?
Masik lehetosegem, hogy 15V-ot adok ra. Ezt meg toleralja hutobordaval a 7805?

Puffer kondenzatorokkal parhuzamosan altalaban szokott lenni kozvetlenul 100nF koruli erteku kondenzator. Ez pontosan mi celt szolgal? Milyen jelenseg lep fel, ha kihagyom? (Nem erosito taprol van szo.)
Mi van akkor, ha egy kis teljesitmenyu digitalis resz puffer kondenzatorat kihagyom? 100uF van irva. Ettol instabil lesz a kapcsolas mukodes kozben?
Kulon transzformatort kap, tehat semmi egyebb nem terheli.


Elnezest kerek, ha hosszu lenne. Ezek igy hirtelen mind erdekelnenek...

Bár nagyon nem "amatőr kérdés",hátha valaki találkozott már ilyesmivel..

Vannak ugye egyes újraprogramozható eszközök,mikrovezérlők,programozható logikák,ahol "levédhető" a tartalom,egy bit bekapcsolásával az eszköz nem olvasható ki többet.

Emlékszem egy oldalra,ahol le volt valami trükk írva,amivel ez (talán?) megkerülhető.

Vagy 8-10 éve láthattam,sehogyan sem találom,de a módszerre sem emlékszem,rémlik,hogy a táppal variáltak valamit.

Akkoriban még tele volt nyíltan "hacker" oldalakkal a NET,manapság bezzeg..

Nem találkozott véletlenül valaki ilyen témával mostanában?

Konkrétan néhány GAL és PAL tartalmát kellene "visszanyernem"..

Kis amatőr kérdés.
Egyenáramú áramváltó működését valaki el tudná nekem magyarázni?
Transzduktor-elv rémlik, de nem tiszta a dolog.
Előre is köszi!

Ez az. Inkább megírtam a rutinokat magamnak, ami kellett pic-hez, mint hogy mások által írt kódot bújjak fél napig...

Akkor marad igy
De azért nagyon szépen köszönöm az infót.

- Ha nem tudod mi az, akkor még sok minden más is lehet az IC..
- Ha tényleg EPROM, akkor pld az ALMAX égető automatikusan is meg tudja keresni a típusát. (persze ha van ilyen a közeledben)
- Nappali fényben nyugodtan leveheted a címkét, akár még "napozhat" is.
- Levenni a címkét, benzin, alkohol, címkeoldó spray. Először letépni, majd óvatosan leáztatni, persze ügyelve a betűkre.
- Kilehet olvasni a tartalmát, de hogy azt Te meg is tudod módosítani, az már kétséges. Ahhoz tudni kell, miben volt írva, vissza kell fordítani, megérteni az egész programot, megmódosítani, újra fordítani és égetni.
Hát ez ilyen egyszerű dolog
(Persze ha csak egy kódtáblán kell változtatni, azt meg lehet tenni, de azt is tudni kell, hol van)

Van egy régi mondás, valahogy úgy hangzik;
"Ha meg kellene módosítanom egy programot, akkor már inkább írnák egy újat"
Hát ez egy valódi igazság!

üdv! proli007

Van egy eszközöm, amiben van egy eprom, egy kis ablakkal a közepén, sajnos matrica takarja a teljes felületét, igy nem tudom megnézni a tipusát. Milyen fényben vegyem le a cimkét, mivel úgy tudom hogy uv alatt nem szabad? Ki lehet olvasni a benn elévő programot, ha esetlegesen változtatni szeretnék valamit?

Köszönöm, holnap megnézem!

Én is így szoktam...

> Kaptam néhány nagyteljesitményü tirisztort.
> Hogyan tudom ezeket "gyorsan" és biztosan
> kimérni, hogy müködnek-e?

Zseblampas modszer talan meg itt is jo.
Laposelemes zseblampanal a nyitott
kapcsolohoz beteszed az anod-katodot:
Lampa nem vilagit.
(Persze az adon a plusznal )
Utana osszerteted az anodot a G-vel:
Lampa kigyullad es ugy marad....

Kis kezugyesseggel egy zseblampaval es
csavarhuzoval tok gyors...

Szerintem DC tappal, G-vel sorban
egy ellenallassal bazinagy tirisztorhoz
is jo...

Hát én egy kis elkót sütöttem ki vele próbaképp, multival mértem a kondin a feszültséget, mikor a gate-re rákapcsoltam a pozitív feszt, kisütötte. Persze egy ellenállás dukál a gate-hez.

Sziasztok!

Kaptam néhány nagyteljesitményü tirisztort. Hogyan tudom ezeket "gyorsan" és biztosan kimérni, hogy müködnek-e?

Ezt a kupakot ("ACCESSORIES BUTTON BTN-K02-20 ( ) RoHS KSA 10x10mm L.GRAY D=8 ROUND /TACT/") milyen nyomógombokra lehet rátenni? Ilyenre: 1, vagy ilyenre: 2?
Ilyenre nem?: 3

Ha kicsi a sorkimenő teljesítménye úgyis leesik a feszültség, szóval ha normálisan világít a cső, akkor szerintem nincs mitől félni.

Hi!
Egy (vagy több) fénycsövet magasfeszkóval hajtanék majd meg, ez hosszútávon lenne vmilyen kihatással magára a fénycsőre?
Van egy kis panel amit egy fénymásolóbol nyertem ki, van rajta egy mini sorkimenő elektronikával együtt, csak 24V kell neki és megy is, 4.55 kV-t ad. Ezt vezetném a fénycső egyik sarkára, a másik meg megy földre és kész. Már kipróbáltam egy 4 wattos csővel és müxik. Ilyen kis 4 w-os csövekből állna a "lánc". Igy nem túl nagy a fényerő de nem baj, mert csak dísznek kell a szobámba: sci-fi rulez Szóval ilyen üzzemmódban is kell számolni az élettartam idejének csökkenésével, vagy nem?

És tegyük hozzá, nem is volt az rossz dolog.

Ha jól emlékszem:
Gyári készülékben is láttam ilyen megoldást, 2+1-es visszacsatolt audion-ban a visszacsatolás mértékét állították méhsejt tekercselésű variométerrel.

Persze a variométerről, az embernek az Eötvös Lóránt variométere jut eszébe. (az első Eötvös inga) De nagyok is voltak Ók az időtályt

üdv! proli007

Béláim az Úrban!
Variométert azért is használtak, hogy a csatolást be lehessen állítani (bemenőkör), és extrém esetben a rezgőkör jóságot maximalizálták (nem csak a C volt állítható, hanem vele párhuzamosan az L is, így nagyon nagy sávszélességű VFO-t/szűrőkört lehetett szoborni-> gyk./kj.->XL=XC->Qmax)
szép dolog, de csak nagy teljesítményre (vannak már ferritvasak, és digit. szűrők is->technika túllépett rajta... )
azért ne dobjátok el... ...antennahangolónak RH-ra jó

Egész pontosan két sorba kötött légmagos tekercs, ahol az egyikben lehet forgatni a másikat (ami nyilván kisebb).
Annak idején csináltam detektoros rádiót, és annak a hangolása is ilyen megoldással volt, mert nem volt pénzem forgókondenzátorra.

Ó! Errol viszont nem meselt a "tantobacsi" az eloadason. Csak a repulogepek variometererol, valami merestechnikai dolog kapcsan emlitette meg, hogy "ilyen is van".

Általában igen, mert nehézkes a tekercslése, főleg ha a külső sor részben csupasz. De lehet a szabályozható toroidnak is primer és szekunder (ez a csupasz) tekercse, ami persze így leválaszt.
Nekem pl ilyen van (még régi NDK gyátmányú 500W-os).

Ami meg a Kandót teszt kédést (pontosabban a választ) illeti, az úgy hülyeség, ahogy van.