Mi lenne ha Fész nem letekerne a szekunderből ,hanem csinálna egy különálló tekercset amit fordítva kötnebe ?

Most méregettem , több beállításban .
Legjobb eredményt UL 25% (csak 25 és 50% lehetőségem van a kimenő miatt) , 400V , 70mA hozta , 8W kivehető teljesítmény
Segédrács vígan bírja a 400V-ot .
Trióda módban 6W , de szkópon nem látszott semmi a javára .
NFB nélkül mértem csak , holnap játszadozom visszacsatolással is .

Egy csöves erősítőnél nem jó módszer így összekábelezni asztalon a dolgokat, a nagy impedanciák miatt mindenféle zavarokat összeszed. Egy végleges, vagy ahhoz közeli sasszi kell.
Természetesen amit SMA mond, abban tökéletesen megbízhatsz, akárcsak a többiek hozzászólásában és az enyémben is, de mindenkinek vannak saját bogarai is, így aztán ezek a tanácsok nem minden pontban egyeznek, vannak átfedések és eltérések is (néha jelentősek).
Egy gitárerősítő tervezésénél általában másak a szempontok , mint egy audiofeel erősítőnél. Kisebb követelmények vannak a frekvenciaátvitelre, 100 Hz alsó frekvenciára is elég a kimenőt tervezni, ezért az sokkal kisebb is lehet, a tulvezérlésre is tervezni kell, ezért nagyobb Ra-val szokás a végfokot megvalósítani és a kimenő egyenáramú ellenállása is játszik (vékonyabb drót). Ezért a nagyobb anódfesz és kisebb anódáram. Kevésbé ürül le az elektronfelhő a katódról szélsőséges esetben, mert itt is áll, hogy az anód nem láthatja a katódot az elektronoktól, mert akkor a cső hamar tönkremegy, ha az anódfesz szakítja ki az elektronokat (meg torzít is mint állat). Tehát nagyobb belsőellenállású munkapontban van a cső (egyenáramúlag is és váltóáramúlag is), mint egy hagyományos erősítőnél, ezért aztán nagyobb Ra-ra készül a kimenő is, ahol a vasanyagnál is figyelembe van véve a tulvezérlés, a torzítások értelmezése eltérő, maga a kimenő torzításai meghatározhatják a hangot.
Namost, neked AE 782 A-hoz való kimenőd van, erre a Beag kitalált 300-310 V anódfeszt 30 mA körüli csövenkénti anódárammal, ekkor 9 W az anóddisszipáció. Akkor vagy 782 munkapontban, ha ezt állítod be. Ekkor 15 ohmos hangszóróimpedanciához illesztett lesz a végfok.
A többí cső tápfesze jó lesz, akármit csinálsz, legfeljebb 1-2 ellenállást módosítani kell.
Én valószínűleg maradnék az eredeti gitárerősítő kapcsolásnál 25-30 mA közötti nyugalmi árammal (350 V anódfesz mellett), az "illesztetlen" kimenő ellenére, és a végén még a kapott hang függvényében (gitárról) esetleg próbálkoznék bika feszültségejtő ellenállással, illetve primerrel sorbakötött ellenállással módosítani a hangképet.
A fűtést kiközepelted már ? Fontos. pl. 1-1 db egyforma ellenállás (100 Ohm-1 Kohm-ig) a fűtés két végére, az ellenállások másik vége a testre. Helyette azt is meg lehet próbálni, hogy a fűtés egyik felét rákötöd a végcsövek katódjára, a másik felét sehova (ekkor náhány voltra emeled a fűtést). A hálózati brummnak kell ezáltal megszűnni, ami a fűtésről a fűtés-katód kapacitáson keresztül kerül a jelútba.

Amíg a paneleket nem rögzited a dodozába és nem alakítasz ki megfelelő földelést , addig ne változtass semmin .
Csöves cuccot nem szabad így szerelni , fém váz szükséges a magasabb impedanciák miatt gerjedékenyebb lehet.
Dobozon belül vezetékezz , lehetőleg rövid kábellel , nyák magában ha jól van kivitelezve nem okoz ilyen problémát .
Kimenő szek . tekercse földelve van ?

Most ilyen állapotban van.Ellenállásokat cseréltem.
Hajjajj,nem gondoltam volna,hogy ekkora fába vágom a fejszémet...
Ugyanúgy gerjed szegény....
Még annyit tudok tenni,hogy megcsinálom a fűtés-vezetékeket,meg az anódfeszek kábeleit átrendezem.Télleg,gondolom azokat nem kell összesodorni.
A háza nekemis egy rossz dvd-lejátszó doboza lesz.De azzal még lesz munka.
Azt hittem ,hogy ez a panel-módszer be fog válni...
http://kepfeltoltes.hu/view/071208/02._ ... es.hu_.jpg

Ma ezt hallgattam , ez már majdnem kész , csak a trafók burkolatát kell megcsinálni .
http://kepfeltoltes.hu/view/071208/6L6G ... es.hu_.jpg

Fész !

Kép alapján úgy látom , hogy a kimenő szekunderi (hangszóró) kivezetése nincs földelve , testre kötve , ez is okozhat gerjedést és még a hosszú vezetékekek amik a szerelvényeket összekötik , fontos lenne valamilyen fém vázon szerelni az egész áramkört , megfelelő földelési pont kialakításával.
Amíg ezt nem csinálod meg , nincs értelme méregetni , beállítani .

Kedves Fész és Többiek!

Most, hogy már látni a szerkezetet, érthető, hogy van egy kis búgás, zaj.

A mechanika még nincs kész, amibe beépítésre kerül?
Nézzük addig mit tudunk csinálni, hogy a végszerelésre jó legyen.
A hálózati trafóról menő vezetékeket sodord össze egymással és minél távolabb legyen a bemenettől.
A kimenőtrafó szekunderére menő vezetéket a visszacsatolás katód-ellánállásáról vidd a trafóra, legfeljebb kicsit összesodorva, messze mástól. Az anódköri tekercset szintén, messze mástól. Ez nem azt jelenti, hogy hosszú vezetékek kellenek, hanem egymásra-hatásuk minimális legyen.
Az egyik trafó álljon, a másik feküdjön úgy, hogy az erővonalak amik a vas-lemezei irányában vannak, a két trafónál ne legyenek párhuzamosak, hanem merőlegesen metszék egymás erővonalait. Ezzel kiküszöböljük, hogy a két trafó egymást zavarja, már önmagukban is!

Az a tranyós áteresztő áramkör nagyon hatásosan szűr, de nem feltétlenül szükséges.
A tápban legyen legalább 300-470uF-nyi szűrőkondi, a kisebb brumm érdekében.

Az a hangszóró igen jó és megfelelő.

A munkapontba-állításhoz jó lenne néhány műszer, hanggenerátor, oszcilloszkóp, digitális kéziműszer. Célszerű lenne a végcsöveket összeválogatni, vagy szimmetrizálás szükséges a katódkörükben, hogy kicsi legyen a torzítás és minél kisebb legyen a búgás, ami a nem válogatott csövek esetén lehetséges. Ha nem egyformák a csövek, vagy a beállításuk, akkor búgás hallható a hangszóróban és hamarabb "elemésztik egymást" a csövek, a nem megfelelő beállítás miatt.
Tegyél be mindkét végcső katódkörébe egy-egy soros 1 Ohm 2W-os ellenállást a 120 Ohm után és ezeken az 1Ohm-os ellenállásokon mérünk feszültséget, kb. a 200mV-os tartományban, egy digit-multiméterrel. Ezek a feszültségek minél közelebb legyenek egymáshoz. A 20-21mV arány jó, de a 20-24mV már nem, az már nagy eltérés a két cső között.
Másképpen is mérhetünk, hogy a kimenőtrafó fél-tekercsei között árammérés állásban polaritáshelyesen áramot mérünk a 200mA-es állásban. Ez talán egyszerűbb, a trafó tekercseinek ellenállása pár százaléknyit lecsal, ezt vegyük figyelembe.
Reméljük a kimenőtrafó két primer-tekercse azonos ellenállású, ha nem, akkor lehet hibás is, menetzárlatos, mérd meg a trafót.
Ez az eredmény az első mérés eredménynét is befolyásolhatja, tehát, jobb mindent megmérni és utána beállítani az üzemi áramokat.

Üdv! SMA

Szevasztok!


Igazából nem szeretnék tranyókat használni egy csöves erősítőben.
Istvánnak gondolom igaza van abban,hogy ez többet tudhat (6P14P),mint az EL,sok erősítő állhat már mögötte
Szerintem,tekerek le egy keveset,most 353V-jön le a "B+1"-es pontról,mondjuk 320V-ra leviszem.
De ez még mindig kérdés:ezzel a többi fesz. is csökken ,jó-e ez így?
Én is az árnyékolt vezetékeken gondolkoztam,sztem jó lesz.
Itt eyg kép a mostani "gányolmány-ról"
http://kepfeltoltes.hu/view/071208/m_ko ... es.hu_.jpg
Hogyan állítsam munkapontba a végcsöveket "782-esen"?
Amit SMA írt,hogy módosítsak,azt akkor megvalósítsam?Vannak,hozzá alkatrészeim.
Pedig halkan zúg a hsz,mikor csak a végek vannak benn,meg csak azokra,és atrafóra megy a graft.(nagyon halkan)Ez nem valami hálózati brumm,szűrési probléma?
Egy remek 30centis RFT-gityóhangszóróm van
Szal,hogyan módosítsam?
Köszönöm a segítségeteket!
üdv:Fész

Kedves Fész és Többiek!

A trafóból nem kell letekerni, inkább egy soros áteresztő tranzisztoros áramkörrel kell megzabáltatni a felesleges feszültséget.
Például 2db. BU2508AF Darlington kapcsolásban, előfeszítő ellenállásnak 2,2-10kOhm 2W, és a bázisra a test felé 47uF kondi, majd az emitterre a kimeneten pedig újabb 47uF-os kondi. Ez igen hatásos szűrés és az ellenállás értékének változtatásával a tápfesz beállítható. A tranyókat hűteni kell.

Nem baj, ha a panelen vannak az R-C tagok, de a poti vezetékezése minél rövidebb legyen.
Az árnyékolt vezetéknél, célszerű 2-eres használata, az árnyékolást csak az egyik végén, célszerűen a panelen kell beforrasztani, a bemenetnél nem. A potikhoz lehet 3-eres kábelt használni és ott is csak a panelre menő résznél van beforrasztva az árnyékolás.

Én sem értek egyet a Többiekkel, de nem baj, az EL84 mindegy hol készült, inkább a 300V-os tápot szereti. Lehet, hogy semmi mást nem kell tenned, mint a tápfeszültséget levinni 300V-ra és lehet, hogy kinden OK. lesz. A vezetékezés azért ettől függetlenül fontos, hogy jó legyen.

Hangsugárzónak mi lesz, vagy van hozzá?
Ilyen "komoly" cucchoz komoly hangszóró kell, - tényleg, legalább egy Celestion 12"-es gitárhangszóró, ami jó áron beszerezhető és jó hangja van.

el34 barátunk olyan tempóban készíti az erősítőket, hogy képtelenség utolérni, megelőzni.
Nálam minden csigalassúsággal megy, de most más gondom van, ami fontosabb, hogy megoldódjon.

Üdv! SMA

Bocs. nem tudtam , akkor valóban kell .


Köszi , ezt így gyorsan meg lehet építeni , amikor megtalátam a DVD dobozát rögtön láttam benne a lehetőséget :
http://kepfeltoltes.hu/view/071207/7032 ... es.hu_.jpg
Nem kellett dobozolással bíbelődnöm.
Az előlapban lévő kivágásokat méretre szabott fa -fém kombinációval takarom és talán elfogadható külsőt kapok.
Csak a fedél lemezét használom az erősítő vázának kialakítására , trafók alatt fa erősítéssel , mint az a képeken is látható .
Trafóim és a burkolatuk már voltak , így csak a belső kialakításával és a furatok elkészítésével kellett foglalkoznom , napi 1-2 órát fordítottam eddig rá .
Holnap talán már méregetem is ......

Nem hiszem, hogy ok. süketnek kell lenni mint az ágyú, ha csak a végcsövek vannak benn, még a fázisfordítóval is, szerintem

Kell neki bele a hangszínszabályozás (három utas) merthogy gitárerősítőt épít, gitározik ezerrel a Fész srác

Nagyon gyorsan és szépen dolgozol, már szinte hallom ahogy a GU 50-ek odacsapnak.

Hamarosan próba :

http://kepfeltoltes.hu/view/071207/SE_B ... es.hu_.jpg

Fész !

Szerintem sem kellene csökkenteni a feszt. , kibírja és a problémád sem ebből ered . EL84 PP erősítőm jelenleg is 320V-ról megy stabilan .
Csak a végfokkal foglalkozz elsőre , hangszín részét kösd le .
Én véglegesen is elhagynám , felesleges , inkább káros
Gerjedés oka több minden lehet , látni kellene a szerelés kivitelezését .

Kiszáradt elkó ügyében lenne pár kérdésem.
Ha jól tudom ezekben a régi alu elkókban az egyik fegyverzet maratott alufólia (hogy nagy legyen a felülete). Ez a pozitív kivezetés. Formáláskor AL2O3 réteget alakítanak ki rajta, ez lesz a szigetelés a fegyverzetek között. A negatív pólus, ami a házzal is legtöbb esetben össze van kötve oxidmentes aluminiummal nem más, mint elekrolittal feltöltött itatós, tehát az elektrolit a fegyverzet, hogy követni tudja a maratott alumínium felületét.
Amikor a kondenzátor kiszárad, gondolom, az elektrolit mennyisége csökken.
A kérdésem az, hogy nem lehet-e ilyenkor házilag a hiányzó elektrolitot visszapótolni (nem tudom, hogyan csinálják gyártáskor), valamint hogy az ilyen értékcsökkent kondenzátor, a meglévő értékével használható-e még valahol kondenzátorként (mert gondolom a negatív elektróda ohmos ellenállása megnő az elektrolithiány miatt) ?

Fész
Ellent kell monjak SMA-nak.
Ne tekerj le a trafóból. Egy jobb EL 84-nek nem ellenfél 300 V, ha már feléledt, addig pedig 500 V-ot is prímán kibír.- De mivel neked 6P14P-k vannak, azoknak a 350 V vitamin. Anódon 12 W-ot, segédrácson 2W-ot simán el tud disszipálni. Sokal strapabíróbb a legtöbb EL 84-nél, nem fog tönkremenni.
Mekkora feszültséged van az anód kivezetésen, amikor már 1-2 perce megy a nyugalmi áram ?

Bár, ha 782-es kimenőd van, akkor annak megfelelő anódfesz-anódáram viszony a legjobb, ha meg tudod oldani inkább a 782-nek megfelelő munkapontba állítsd a végcsöveket.

Köszi SMA a kimerítő választ,mindent módosítani fogok a leírtak szerint.
Szóval sok a fesz,nem gondoltam volna,hisz ez "gyári"kapcsolás.
Furcsálottam is,hogy 352V-kell neki,mert korábban megnéztem az EAG 782/a kapcsolását,és ott (ha jól emlékszem)300V-ot kaptak a végcsövek.
Hát igen,laikusként a panelon vannak a potikhoz menő kondik,ellenállások.
Lehet ,hogy új panelt fogok tervezni neki,próbálgatásnak,jó lesz.
Húú,majdnem elfelejtettem.A többi anódfesz jó?Azt nem kell változtatni?
Mert,ha letekerek a trafóból,akkor ugye csökken a többi fesz is.
A fejleményekről majd beszámolok.
Üdv: Fész

Kedves Fész és Többiek!

Megépítetted?

Én több mindent gyanúsnak látok.

Magas a tápfeszültség, ekkora feszültségről nem jellemző az EL84-es rendes működtetése, nem mindegyik gyártmány bír el ekkora feszültséget, üzemszerűen.

A végéről visszafelé haladva kell beüzemelni az erősítőt, persze előbb a huzalozást ellenőrizni kell, a fűtésvezetéket el kell a panelról távolítani és a két vezetéket egymással összesodorva vezetni, lehetőleg 1-2cm-re a paneltől, minden csőnél.
Először a két végcső van bent a helyén, megvárjuk míg bemelegszik, és fülelünk. Ha nincs búgás, sistergés, gerjedés, akkor ez már jó jel. A két végcső segédrács-ellenállása a rajz szerint a 9-es lábon van, erre menő ellenállásokat növeld meg 470 Ohm/2W értékűre, ez nem árt.
A közös katódellenállás a 120 Ohm/5W-os, ezen mérhető feszültség a testponthoz képest, ami a végcsövek áramát is beállítja, ez nem lehet több, mint kb. 30mA csövenként, tehát 120x0,06 az kb. 7,2V feszültséget jelent, az ellenálláson mérve. Ez, már a nagy feszültség miatt sem jön össze, a feszültségek és az áram szorzata már csövek túldisszipálását eredményezi, izzanak a csövek, tönkremennek hamarosan. Le kell menni a tápfesszel 300V-ra, vagy kissé alá!
A 2-es lábon lévő, vezérlőrácsra csatlakozó ellenállásokat növeld meg 4,7kOhm-ra.
Ide, ha üzem közben hozzáérsz valamelyikhez, akkor tiszta búgást lehet hallani a hangszóróból. Egyik kéz a zsebben és a másikkal nyúlkálunk, mert megrázó élményben lehet részünk egyébként.
Ha eddig, vagy a leírt módosítások után már rendben van, akkor kell a fázisfordító csövet betenni, a V2-csövet. Ennek az anódjain közel azonos feszültségeknek kell lenni, tehát ha a 6-os lábon 150V-van, akkor az 1-es lábon is nagyjából ennyinek kell lenni. Ha ez nem így van, cseréljük ki a csövet, 10%-os eltérés még elfogadható. Nem szabad gerjedésnek fellépnie, vagy erős búgás és sistergés sem hallatszik, akkor eddig jónak mondható az áramkör. A V2-es cső előtti 100k-22nF közös pontjához érve egy ujjunkkal, tiszta búgást kell hallani, esetleg némi RF-zajjal együtt. Ha ez is OK., akkor bedughatjuk az első csövet, persze minden dugás előtt kikapcsolunk és várunk kb. 1-2 percet.
Nem tudom, milyen messzire vannak a potméterek szerelve a csőtől, mert a hosszú vezetéktől is gerjedhet, zajonghat az áramkör. Előbb tehát, a potik vezetékezését kell ellenőrizni, és rövidíteni, amennyire lehet, vagy másképp kell a potik rögzítését megoldani, hogy minél rövidebb vezeték elérjen hozzájuk. A csatlakozó alkatrészeket, kondit, ellenállást minél közelebb a potihoz kell forrasztani. Egyáltalán itt, mivel ez egy hangszín-szabályozó, minél közelebbi alkatrész-elhelyezés és minél rövidebb vezetékezés szükséges.

"Dióhéjban" ennyi, egyelőre.

Üdv! SMA

Sziasztok!

22nF lekötve,föld vastag vezetékkel,csak a végcsövek kapják az anódfeszt,meg a kimenő.
A hangszóróból nagyon halk zúgás hallható,ami inkább magas tónusú.
gondolom ez így naggyából ok.még nem tudom,hogy pontosan hogy mérjek.
A csövek egyébként nagyon melegszenek,nem túlságosan,tehát nem izzik fel benne a fűtőszálat körülölelő fémköpeny,de nem tudom jó-e ez így.
A fűtést még nem oldottam meg "vezetékezéssel",nincs is ilyen drótom.
Hogyan tovább?

Köszönöm a gyors reagálást!

Lenne egykét "láma" kérdésem.
Gondolom a katódell. az a 100Ohmos(2W)os.
"Megméred az anódon a nyugalmi feszt",ez azt jelenti,hogy a csöre megy a graft,és akkor mérem meg?
Melyik a segédrácsell.?
Disszipációs-teljesítményt hogy számolok,és ha lemértem,akkor mihez viszonyítsam?Milyen érték jó?P=U*I?
Miért fontos"huzalozással" megoldani a fűtést?
Utolsó"fárasztó" kérdés :mi az hogy "közepelem"???
Remélem nem köveztek meg,ez az első csöves kapcsolás amit megépítek.
Várom a választ,és köszi István a segítséget!

Fész

Biztosíték legyen, ne kapkodj és ne üttesd agyon magad !!!

Nos, először kösd le a 6P14P-k bemenetéről a 22 nF-os kondikat az 1,5 K-220 K találkozásáról. Ekkor a két végcsövet állítsd munkapontba (Megméred az anódon a nyugalmi feszt, és megméred a katódellenálláson a feszültségesést. Ebből kiszámolod mekkora a nyugalmi katódáram, megméred a segédrácsellenálláson is a feszültségesést és ott kiszámolod a nyugalmi segédrácsáramot. Ezt kivonod a katódáramból és utána kiszámolod mekkora teljesítmény disszipálódik az anódon és a segédrácson. Ha ezek nem jók módosítod a katódellenállás értékét.
Ha a fűtést nem huzalozva csináltad, akkor a fentiek előtt vágd el a nyákon a fűtés vezetőit a csőfoglalatnál és csináld meg a fűtés huzalozását 0,5 mm-es merev vezetékkel szépen egymáshoz sodorva az ereit és 2db 100 Ohm-1Kohm ellenállással közepeld ki. Ezt úgy próbáld elhelyezni, hogy minél távolabb essen a jelúttól. Anódfeszt is csak a végcsövek kapjanak. Testvezeték a pufferről a 120 Ohm-220k-220k-25 uF találkozási pontjára menjen (vastag, merev vezetékkel).
Ha bekapcsolod, a hangszóróból semekkora brummnak, vagy susogásnak nem szabad hallatszani, amíg bármi hallatszik nem szabad továbblépni a következő fokozatra.

Béláim az Úrban!
Ötlet->
én 2-3 hetet szívtam egy PCL86-os erősítő gerjedésével.
Az volt a gond, hogy a cső aljzatánál középen volt egy lefelé nyúló lemezhenger. Le kellett kötni testre-> árnyékol.
szétvetett az ideg, mire rájöttem.
Válaszd szét a fokozatokat.
bemenetet kösd testre. ha az előerősítő így is gerjed, akkor nevezd át oszcillátorrá...
a második fokozatot válaszd le az előerősítőről ha az gerjed akkor ott a bibi.
földhurok, árnyékolt vezetékek...

Szevasztok!

Összeraktam a "cuccost".Hááát,nemtom miért,de borzasztóan gerjed.
Kaptam pár tanácsot,de még nem tudtam jobb eredményre jutni.
Itt a kapcsolási rajza:

http://kepfeltoltes.hu/view/071207/kapc ... es.hu_.jpg

Hol,és mit ellenőrizzek,egyáltalán nem baj-e,hogy nyák-lemezzel csináltam,és ,hogy azt én terveztem?
A segítséget elöre is köszönöm!

Üdv.:Fész

DC fűtés és a kimenők bekötése hiányzik még :
http://kepfeltoltes.hu/view/071206/SE_w ... es.hu_.jpg
Doboz felülről :
http://kepfeltoltes.hu/view/071206/SE_B ... es.hu_.jpg

Igen, azt néztem hálózatinak
Ha bírja a segédrácsfeszt ív nélkül, biztos jó lesz. (szerintem egyébként gond nélkül elviseli. Én azért használnám 250 V segédrácsfesszel, mert van egy-két elfekvő 500-800 V-os jóminőségű hálótrafóm, amiket már nem kell megtekernem).

Hál . trafót nem láthatod , az a doboz másik oldalán van , a fojtót nézted talán a táp trafójának .
SM102A ami nem látszik , majd megfordítom a dobozt .
400V anóddal fog menni , most terheletlenül van 430V , UL bekötésben , tehát segédrács is 400V-on lesz , de lehet , hogy trióda beállítás lesz a vége .
Kimenő SM102B .

Meg szabad kérdezni, mekkora az a hálótrafó, olyan kicsinek látszik innen 2*GU 50 SE-hez. Mekkora táppal tervezed járatni az erősítőt ?
Nekem is van vagy 10 db. GU 50-esem, valamikor szeretnék kezdeni velük valamit. Lokátorban igen mostoha körülmények között nagyon beváltak. Pl. kereső indikátor mágneses eltérítésű 38 cm-es KS csövének sugárirányú kitérítését végezték, ha jól emlékszem 800 V anód, 250 V segédrácsfesszel, terepen menet közben is. Tulterhelést is lazán tolerálja, nagyon nehéz tönkretenni és az adatlapján nézelődve látható, hogy nem olyan nagy probléma, hogy csak 250 V segédrácsfeszt ajánlanak hozzá, nem rosszak a görbéi (egyébként én 250 V-ra kikötött segédrácsfesszel üzemeltetném)

Sziasztok!

Épülget az én erölködőm is.Mingyá ki is próbálom


http://kepfeltoltes.hu/view/071205/er_l ... es.hu_.jpg

Szívesen , ha kell még beviszem az üzletbe .

Kedves el34 és Többiek!

Köszönöm a gumi-távtartókat, jók lesznek.
Izgatottan várjuk, hogy mit fog produkálni az a "tányérsapkás" cső.

Üdv! SMA

Én is ..., bár már csinálttam GU-val SE-ét illetve PSE-ét , annak a hangja tetszett , ezt úgy indítottam , hogy valamikor KT88- ra cserélem a csöveket .

Várom a fejleményeket , az egyik ismerősöm nagyon dicséri .

Hál. trafó beszerelve , táp bekötve :
http://kepfeltoltes.hu/view/071205/SE_w ... es.hu_.jpg

Sántít....Amúgy egy percig sem mondtam, hogy fojtsuk meg a csövet. Mindvégig olyan csöveket értettem (ami szerintem ki is derült), amelyek képesek pl. 3 Kohm induktanciát meghajtani pár watt teljesítményig (a tervezett alsó frekvencián), annak ellenére, hogy a maximális teljesítményüket mondjuk 10 K Ra-val tudják leadni. Ha meg tud hajtani 3 K-t a cső úgy, hogy esetleg valamilyen torzítás növekszik, érdemes erre készíteni a trafót azért, hogy számos más torzítás, amik a hangképben nem kevésbé fontosak, csökkenjenek.(3 K-ra könnyebb jó trafót készíteni, mint 10 K-ra a kevesebb menetszám miatt). Kisebb nyugalmi árammal működő cső esetén kisebb légrést is lehet alkalmazni, ami miatt ugyanakkora primer indukcó eléréséhez kevesebb menetszámra van szükség, vastagabb drót is elfér.
Összességében sokkal jobb hangképet kapunk, ami a szokásos zenehallgatási hangerőn mesze közelebb áll a nagyobb teljesítményű erősítő hasonló hangerőn produkált hangképéhez...stb.stb..végülis már mindent leírtam

Sommásan: mert próbáltam... .de viccet félretéve, ugyanolyan munkaponti beállítások mellett nagyon különbözőek a csövek belső ellenállásai, amik meghatározzák pl azt, hogy a cső hogyan képes kezelni a kimenőtrafó kapacitásait, a vas átmágnesezését. A trafó sajnos megérzi, hogy milyen erős - vagy gyenge a pórázt tartó cső. Ha kicsi a belső ellenállás, akkor a vas szigorúan azt csinálja, amit a cső mond, ha lazul a póráz, vagyis nő a cső belső ellenállása, egyre gyengébb kontroll alatt van a vas, egyre nagyobb a torzítás. És a belső ellenállás azonos csőfajták közt (nem keverendő a triódákkal a pentódák!!!) erős összhangban van a cső méretével.

Elkezdtem a GU50 SE építését :
http://kepfeltoltes.hu/view/071204/GU50 ... es.hu_.jpg
szintén DVD doboz felhasználásával .

A rossz vas teljesítménytől függetlenül elrontja a hangot, ebben szerintem teljes az egyetértés, kis teljesítményű erősítőnél is ugyanúgy elszínezi a hangot mint a nagynál, azonban jó lehet egy vas kis erősítőben és ugyanaz rossz lehet egy nagyban (ha nem egyforma teljesítményt akarunk átvinni)(vas túlvezérlés, egyenáramú előmágnesezés tűrés).
Kössük ki, hogy a szekunder oldali teljesítmény legyen 1,28 W, az áttétel legyen 1:20, az anódfesz legyen 250 V. Kössünk rá egy EL 84- est 48 mA nyugalmi árammal, majd kössünk rá egy 6P3SZ-t 72 mA nyugalmi árammal. Az érdekelne, mire alapozod hogy halálpontosan ugyanakkora primer oldali váltakozóáramot szolgáltató két cső közül az egyik meg tudja hajtani a trafót, a másik meg nem. Honnan tudja a trafó, ami csak váltakozó áramot tud transzformálni, hogy melyik az a 20 mA eff. váltakozóáram amelyiket erőlködés nélkül áttranszformálhat (6P3SZ) és melyik az amelyiket nem (EL 84)(mert ugye arról beszélünk, hogy azonos teljesítmény, különböző csövekkel ?) ?

A nagy trafós erősítőket meg ott lehet elszúrni, hogy rossz minőségű, nagy veszteségű vasat teszünk bele, sőt ami a legrosszabb, olyat, aminek a vesztesége erősen frekvenciafüggő. Ez aztán szépen elszínezi a hangot, lelassíthatja, kiürítheti a zenét.
Egyébként szvsz nem mindegy, milyen csövet terhelünk meg egy nagy trafóval. Egy ECL82,86,EL84-hez nem szabad nagy vasat társítani, mert nincs bennük elegendő erő a meghajtásukra, míg nagyobb csőhöz nagyobb vas társítható. Valószínüleg minden csőhöz van egy minimális és egy maximális trafóméret, ami jó eredményhez vezet, a tartományon alul van, amit írtál, a tartományon felül van amit én írtam.
És következzen a kedvenc vesszőparipám: szvsz minél nagyobb a vas, annál jobb minőségűnek kell lennie, és minél jobb minőségű, annál nagyobb lehet!
üdv

A kis teljesítményű erősítők azzal vannak elszúrva, hogy kis vason vékony dróttal sok menettel készül hozzájuk a kimenőtrafó. Ezért rossz frekimenettel, rossz impulzusátvitellel, nagy fázistorzítással nagy egyenáramú ellenállással összeomlott hangképpel fizetünk, megkapjuk a régi lágyhangú kommersz csöves rádiók hangképét.
Amiket leírtam gondolatébresztésnek szántam (egy csomó kisérletezés és hallgatózás is történt ez ügyben) meggyőzni nem akarok senkit.

Nem teljesen szószerint kell érteni, amit leírtam, teljesítménynövelésről pedig említést sem tettem.
Ha nem érted mit akarok mondani az attól lehet, hogy nem akarod érteni, nem fér bele. Én értem, hogy te mit mondasz, mondhatnám én is, de nem értek egyet vele. Olyan dolgok vannak elhanyagolva, amiket nem lehet elhanyagolni. A bridge too far.
Nézzük a torzítást. Milyen színű torzításról van szó. Egy kisebb Ra-ra méretezett trafónak jobb az impulzusátvitele, kisebb a fázistorzítása a frekvencia függvényében, kisebb a hangszóró lengőtekercs visszahatása (az erősítő jobban fogja a hangszórót). A vastagabb és rövidebb drót miatt kevésbé zagyvul a hang (akárcsak a hangszóróvezetéknél). Jobb lesz a frekvenciamenet is, az Rdc okozta torzítás is kisebb lesz. Ezek mind olyan torzítások amik csökkennek, és a hangképre jelentős a hatásuk.
Dinamikatartaléknak akkor van jelentősége, ha a műsor nem fér bele az erősítő által produkált leghalkabb és legangosabb hang közé. 1 W-on szóló erősítőnél elegendő dinamikatartaléka van a 3 W-os erősítőnek is. (a leghalkabb hanghoz viszonyítunk, ha a háttér csendben van ez igen kicsi teljesítmény). A trafó primerjén a nyugalmi áramtól függetlenül, azonos áttétel esetén azonos váltóáram van, függetlenül attól, milyen teljesítményű az erősítő. A trafó ilyenkor nem tudja hány wattos erősítőben van, átteszi a teljesítményt a primerről a szekunderre képességei szerint, alapvetően meghatározva a hallott hangképet.

Hát ez érdekes okfejtés , nem is értem .
Te sem gondolhatod komolyan , hogy 1 3W-os SE 1W-on nem szól rosszabbul mint 1 10W-os szintén 1 W-on , csak a torzítást figyelembe véve máris bukik az egész teória , nem is beszélve a dinamika tartalékokról stb...
Jobb hatásfokra tervezett kimenő hozhat némi teljesítmény növekedést , de 3W-nál nem igazán jelentős ....

Azért érdemes elmeditálni azon az apróságon, hogy egy 10 W-os SE 1 W-on miért is nem okoz hiányérzetet, míg egy 3 W-os se hiányérzetet okoz ugyanazon az 1 W-on. Nem a hangerőtartalék és egyéb vudu az ok, hanem a kimenőtrafó. Ha a 3 W-oshoz olyan kimenőt csinál az ember fia, mintha 10 W-os erősítőt építene, nem okoz hiányérzetet (alacsonyabb Ra, nagyobb vas, vastagabb drót, kevesebb menet. A trafó számára (mivel az csak váltóáramot tud transzformálni), két 1 W-on működő azonos kapcsolástechnikájú erősítő csak két fekete doboz. A nyugalmi anódáram alapján számolni Ra-t nem helyes (az a légréshez kell) (az adatlapokat sem kell olyan komolyan venni ezen a téren), a szekunder oldali impedanciából, az elvárt teljesítményből és az áttételből számolva jobban járunk, mer mér is szól jobban 1 W-on a 10 W-os mint a 3 W-os erősítő, az itt a kérdés. Teljesítménytől függetlenül az SE kimenő magkeresztmetszete 10 cm2 körül kezdődik. Ahány száz volt tápfesz van, annyi Kohm Ra a legtöbb esetben sokkal jobb választás, mint az adatlap. (No és persze lefele szorítani a menetszámokat, amennyire csak lehet és vastagítani a huzalt, amennyire csak lehet).

Nos, ez a véleményem kimenőtrafó ügyben

Ha jobban megnézed a kapcsolást , a feltételezett problémák nem is léteznek : pl. EF86 segédrácsa a végcső katódjából táplálkozik , ami csökkenti , stabilizálja a DC problémákat ....
Nem rábeszélni akarlak ..........

Kíváncsian várom a fejleményeket .

Rendben , beadom a boltba , szerintem használható .
Talán látszik a képen :
http://kepfeltoltes.hu/view/071202/GUMI ... es.hu_.jpg
hogy megfelelne-e

Kedves Mindannyian!

Bár az el34-barátunk által javasolt DC-csatolt EF86-EL84 SE végfok szimpatikus volt, - volt, mert inkább a "hagyományos" RC-csatolásút építem meg, több okból.
Biztonságosabb a csövek szempontjából, hogy önállóan vannak munkapontba állítva.
Elmarad a nem azonos-idejű felfűtés miatti feszültségek mászása, ami idő előtti tönkremenetelét okozhatja mindkét csőnek.
Stabilabb az áramkör.
Kisebb az eredő torzítás, amit a nagyobb tápfeszültség alkalmazása biztosít és ezzel, nagyobb mértékű, illetve többféle visszacsatolás valósítható meg.
A kimenőtrafókat nem sokára kiszámolom és ha minden jól megy, akkor talán az idén elkészülhet az erősítő.

Üdv! SMA

Lehet, hogy igazad van, ha elkészül a 6C41C SE-m, akkor kiderül.

Kedves el34 és Többiek!

Nem tudom milyen az, ami a DVD-ben van, talán jó lehet. Ha tudsz 2db-ot beadni az üzletbe, majd bemegyek érte.
Köszönöm.

Azt a szifonos-távtartót is megnézem, ismerős, de most nincs ilyenem, megnézem.
Köszönöm a tippet.

Van egy szép, nagy 4HE-Rack dobozom, abba kerül átépítésre a két 057-es végfok, dual-mono felépítésben. Jó nehéz lesz, igaz nem hurcolkodásra való cucc.

Tudtok jó festőt ajánlani, aki szépen, gyorsan és olcsón is dolgozik? - A dobozt szeretném szépre-festetni.

Üdv! SMA

Szifon palack fejében van olyan peremes henger, meg pont csatlakozó gumigyűrű, ami alkalmas csőfoglalat, de még nam túl nagy trafó mechanikai izolálására is. Készletben árulják háztartásigép alkatrész boltokban, ha meglátod, egyből beugrik, hogy EZ AZ!!!
üdv