Te is látod , hogy jobb mint előzőleg , persze a meghallgatása lesz döntő .

Tudom , sajnos jelenleg használt kimenő nem teszi lehetővé ezt az optimalizált UL beálítást .

Mai ügyködésem, PCL86 SE NFB nélkül, UL 25 %, 10 kHz négyszög.

1. kondi nélkül 8 ohm http://kepfeltoltes.hu/071214/pcl86kpcn ... es.hu_.jpg
2. 330nF paralell 8 ohm http://kepfeltoltes.hu/071214/pcl86330n ... es.hu_.jpg

A 3 dB-es pontjai 40 Hz alatt és 70 kHz.
Kivehető színuszos teljesítmény 3 W.

Vissza kellett rakni a másik fojtótrafót is, és a pentódák anódját is vissza kellet kötni oldalanként a fojtó után, mert anélkül tulságosan kifényesítette a hangot (vesztett az életszerűségéből). A fojtótrafók úgy néz ki kulcsfontosságúak. Most megint teljesen külön van a két oldal az első puffertől kezdődően.

A hangja félelmetesen jó, de még eldöntendő kérdés, hogy jobb-e, mint pentódás beállításban.

Vélemény ?

Nem véletlen az a 40-43%-os ajánlás az UL leágazáshoz.

Üdv: DDL

A GU 50-es, kényes nagy linearítást igénylő feladatok megoldására is képes, akár pentódás bekötésben is, komoly áramokkal. 250 V-ra megfogott segédrácsfesszel szinte bármilyen anódfesszel nagyon jól működik 250-1000 V-ig, így hihetetlen rugalmasságot mutat az Ra-val szemben. Ugyan hangfrekvenciás erősítőben még nem hallottam, de el tudom képzelni, hogy stabilan megfogott segédráccsal (is, vagy pláne) milyen dinamikus hangja lehet egy ésszerű anódfesz-anódáram megválasztása esetén.
Amúgy meghallgattad már ?

Így már értem , valóban nem így értelmeztem előtte .

A "körülölelő" test nem lehet zárt hurok, valahol meg kell szakítani (a hurkot). A jack-ot szigetelten kell szerelni. Az nem baj, ha a test kószál ide-oda, ha nagy áramok nem folynak rajta. Szoktak "vak" test vonalakat is húzni csatolásmentesítés céljából (sőt, már olyat is láttam, hogy az axiális csatolólondi alatt testre húzott téglalap lett hagyva).
Én valószínűleg két testelést csinálnék a nyákra, egyet csak a végcsöveknek az említett pontra, egyet pedig a többinek a 0,1 uF-47 K találkozásától kiindulóan. A puffereket is valószínűleg rátervezném a panelekre, ez mai kondikkal már nem gond.

Fész !

EL84 PP + TÁP nyákját előkerestem , nem pontosan a Te kapcsolásod szerinti , de nagyon hasonló , ez már elkészült régebben , hátha segít valamit .

http://kepfeltoltes.hu/view/071214/NY_K ... es.hu_.gif
http://kepfeltoltes.hu/view/071214/NY_K ... es.hu_.gif
http://kepfeltoltes.hu/view/071214/NY_K ... es.hu_.gif

Ez szteró változat lenne , csak a másik csatornát töröltem , így jobban átlátható , ami fontos még ezen a foglalatok a nyák forraszstási oldalán vannak .
Itt láthatod , hogy miért lettek megfordítva :
http://kepfeltoltes.hu/view/071104/PP_A ... es.hu_.jpg
Beső szerelés : http://img1.tar.hu/hajduz/img/26411851.jpg#3
Az előfokot feltétlenül külön nyákra tervezd és messze a hál. trafótól rögzíteni , lépésről lépsre haladva szereld és próbáld hátulról előre haladva éleszteni .

Sziasztok!

Gondoltam,hogy nem lesz jó így,már rajzolom is az új verziót.Addig módosítgatok míg mindenki elogadhatónak találja
A föld azért kószál ide-oda,mert az EAG-ban is úgy láttam.
Egyébként a panelon lévő test nem ér hozzá majd a fém vázhoz.
Olyan kérdésem lenne,hogy megmondtátok,hogy hova menjen a táp negatív pontja.( a 2*220K+120R és a 25u lábához.)A többi testpontra menő alkatrész ide jöjjön.Az nem elég,ha a nyákot odavezetném a széléről?
Mert a többi alkatrész azon a körölölelő testre van kötve.Így tudtam normálisabban megcsinálni.
Tehát a házra sehol sem csatlakozhat a nyákok testpontja.Viszont a bemenet egy 6,3-as jack aljzat lesz a mi az előlapon lesz.Arra rá kell kötni a melegpontot,meg a nyák "testét",így a ház is rajta lesz.El kell szigetelni?
Nemsokára felteszem az új verziót.
Üdv.

Igen, ha megvan a megfelelő nagyságú anódfesz, akkor lehet felfele menni az Ra-val.
Most nézem csak, mennyire félre lettem értve Ra ügyben. Én a kisebb Ra értéket kizárólag a kimenőtrafó házilagos megvalósíthatósága (a hagyományos beszerezhető vasakkal) szempontjából forszíroztam. Abból indultam ki, hogy kisebb Ra-ra (de amit a cső még elbír megfelelően) otthoni körülmények között könnyebb készíteni (a kisebb menetszámok miatt) viszonylag jó minőségű kimenőtrafót és ez a csőhöz rosszabbul illeszkedő kimenő sokkal kisebb hibát visz be a hangképbe mint egy nagy Ra-hoz készített trafó (mégha a cső igényeinek joban meg is felel), amelyiket a sok menet miatt nem sikerül megfelelőre elkészíteni. Tehát egy kompromisszumról van szó, aminek főleg a kisebb teljesítményű erősítőknél lehet jelentősége. Minden amit ebben a tárgykörben írtam, arra volt kihegyezve, hogy a szükséges menetszámokat minden felhasználható eszközzel csökkentsük (a légrés is, a kisebbb Ra is, mint eszköz van jelen a cél érdekében, ha a cél nem áll fenn, mert tökéletes illesztéssel is elkészíthető a megfelelő minőségű kimenő, akkor természetesen nincs értelme rontani a cső illesztésén). A cső illesztetlensége megfigyelésem szerint sokkal kisebb problémát okoz, mint az illesztett, ámde rossz kimenőtrafó. Ha megfelelő anódfeszültség-anódáram viszony áll rendelkezésre, akkor természetesen az alulillesztés teljesítménycsökkenéshez is vezet, de ez gyakran megérheti a jobb hangminőség miatt (ami nem a kisebb Ra miatt lesz, hanem a jobb kimenő miatt). Nem akarom megváltoztatni a fizikát, csak kicsit megszorongatni a tökét, ha muszáj.

Kedves Fész és Többiek!

Ha nyákot tervezel, akkor a jelutak minél rövidebbek legyenek és távol a bemenet, a kimenettől.
A tápról a végfok panelra megy a feszültség, majd onnan tovább az előfok panelra. Az előfok panelról megyünk a bemeneti csatlakozóra.
A csövek soros-rácsellenállása minél közelebb legyen a csőhöz.
NEM testelünk sehol, nem földelünk sehol!
A bejövő hálózati védőföldelés csak a fém házra van kötve és a hálózati trafó vasa van ide kötve, semmi más!
A fém ház nincs összeköttetésben a tápfeszültség negatív pontjával, magyarul nincs testelés, összeföldelés.
Bár az eredeti nyákot nem láttam milyen, nem kell túlbonyolítani, a tápfeszek mehetnek alulról, repülő vezetékekkel is, akkor nem kell azokat a nyákon vinni és figyelni a megfelelő távolság tartására a nagyfeszültségű és egyéb vezetősávok között.
Hajgató István is jót javasol, próbáld meg követni a kacsolási rajz szerint a vezetékezést, a jel haladási irányát is figyelembe véve.

Üdv! SMA

Látod Ra növelés nem feltétlenül jár teljesítmény csökkenésével , nagyobb kimenő fesznél kezd torzítani.

Én is tovább kisérleteztem , UL50% bekötésnél , G3 vissza a katódra 10V eff. feszkónál jelentkezett csak a szinusz vágása 8 Ohm-on , jelalakok kicsit romlottak , de megnéztem ebben a bekötésben 8V eff. szintnél is ami megegyezik UL 25% bállítás szintjének és azt tapasztaltam , hogy semmivel nem rosszabb mint a kisebb UL beálításban , tehát szerintem marad így , lényegesen nagyobb a kivehető teljesítmény, 8W helyett 10W feletti teljesítmény .

Ma kisérleteztem a csatolókondival és a légréssel is. Egyikkel sem sikerült az alsó határfrekvenciát lejjebb vinni, ami tulajdonképpen nem meglepő, mert a kimenőtrafó 0,025 mm légréshez megfelelő menetszámokkal lett megtekerve a 47 nF pedig a C-L között elegendő.

Viszont rátekertem a kimenőtrafó primerekhez még 300 menetet kívülre, ezzel a 3 dB-es pontjaim 45 Hz és 60 kHz lett NFB nélkül, ami nekem már jó.
Így a kimenő áttétele 29:1 lett, a hozzátartozó Ra 6,7 Kohm a régi 3,9 K helyett ( a kicsivel rosszabb csak 2,6 Kohm volt, mert 47 helyett 57 menetet tekertem a szekundernek). Továbbra is 0,025 mm légréshez vannak a tekercsek, azért ilyen alacsonyak a menetszámok, szerintem ez a légrés beállítható SM 74-nél és elegendő is 40 mA nyugalmi áramhoz.
A kivehető teljesítmény is jelentősen megnőtt, most 3,5 W-ot lead 8 Ohmra torzítás nélkül.
Ez a plusz 300 menet a primer 25 %-a, így majd UL-ben is megpróbálom.
Még nem hallgattam meg, csak holnap tudom, de remélem nem szúrtam el a hangját

Az az igazság, hogy ezeket már mind próbáltam, a visszacsatolás igen jelentős javulást okoz az oszcillogramon, de nagyon lerontja a hangzást, a primeren a soros RC-tag szintén csak az oszcillogramon javított, a hangzásban semmiféle változást nem észleltem, ezt az erősítőt hangsugárzóval még nem mértem, de szélessávút akarok hozzá csinálni a mócsingtól elorozott hangszórókból. Azok igen jóminőségű hangot produkáltak szerintem, és ehhez bőven elég a teljesítményük is.

Fész, a testet meg majd fűrésszel szakítod meg ?
Amúgy sem jó (csak a végfokot nézem egyellőre). Úgy tervezz nyákot, hogy magad elé rakod a kapcsolási rajzot, a lapra amin tervezel jobboldalt egymás fölé berajzolod a két EL 84 csövet, kb 6 cm távolságra, és a rajz nyomvonala szerint próbálj rajzolni a lapra. A vezérlőrács ellenállásával kezdd, közvetlen a csőfoglalatnál. A három csőfoglalatot úgy forgasd, hogy a nagyimpedanciás részeknél (rácsáramkörök) ne legyen nyák vezeték (egyébként is úgy tervezz, hogy minél kevesebb nyák maradjon a panelen. Legyen test meg táp, meg ami feltézlen szükséges) a test kúszhat ide-oda (fölöslegesen nem kell) de soha nem lehet zárt hurok rajt (máshol sem). A pufferről az erősáramú föld a 2*220 k+120 Ohm+25 uF találkozási pontjára menjen és a további testek innen indulnak ki...stb

Itt a végfok_:

http://kepfeltoltes.hu/view/071213/v_gf ... es.hu_.jpg
Így elsőre.
Igazából nagyon nem is dolgoztam ki,mert kiváncsi vagyok az észrevételekre,és majd a véglegest lényegesen precízebben oldom meg.
Ha mindenki rábólint,már marom is!
üdvözletem.

Sziasztok!

Úgy gondoltam kettészedem az elő-és végfokot,tehát két nyákot készítek.
Hely az van bőven.
http://kepfeltoltes.hu/view/071213/el_f ... es.hu_.jpg
Nem túl jó a kép,de azért kivehető.
Nem akarok megint fölöslegesen dolgozni,ezért kikérem a véleményeiteket.
Jó-e azelrendezés.
Majd felrakom a végfok paneljét is ,de az még "tervezés" alatt áll.
Üdv.:Fész

Kedves Hajgató István és Többiek!

H az SE végfokon szeretnénk javítani, minél kisebb költséggel, akkor egy soros RC-tagot kell a kimenő primerjével párhuzamba kötni. Másik verzió, ugyanez, de a szekunderrel párhuzamosan. Tessék kikísérletezni, hogy melyik a jobb, illetve, a szekuderről visszacsatolással és visszacsatolás nélküli végfoknál hogy jobb?
Meglepő dolgokat lehet tapasztalni és mérni.
Pláne, ha hangszóró és nem műterhelés van a kimeneten.

Üdv! SMA

Megfogadom a tanácsodat ez ügyben, okvetlenül megpróbálom a légrés növelését, én is keveslem az alját, lehet hogy tekercselek a primerhez is akkor, majd meglátom milyen átvitel és hang lesz.
A 47 nF helyett próbáltam nagyobbat, de nem lett jobb ezzel a kimenővel, majd nagyobb légrésnél megint megpróbálom (számolva a 47 nF ide bőven jó amúgy).

A 6P3SZ-E -s PP-ben 220 nF a csatolókondi, a 47 nF a PCL 86 SE- ben van. Az utolsó 2 oszcillogramm a 6P3SZ-E PP-é és pont azt akartam szemléltetni, hogy a Thomsonosabb átvitel ellenére a legtöbb zenénél az SE mégis jobb hangú, pedig az Butterworth-os, hangfrekvenciás sávban a két átvitel egyenértékűnek tekinthető, sokkal lényegesebb, hogy szimmetrikus, és terhelés hatására a szimmetria megmarad, túlvezérlésre pedig nem gyűrődik agyon, így aztán nagyon kicsik a torzítások is, fontos a jó nyílthurkú átvitel, mert anélkül nem alakul ki megfelelő sztereó tér, fátyol mögül jön a hang, a mélyek is maszatolódnak.

Csak azért kérdeztem az RC tagot , mert a tullövést minimalizálni lehetne vele , ha bekötöd a kondit vele sorosan 1 nagyobb 10K-ás trimmert , szkópon nézve 10KHz-en , csökkenthető a kiemelés , majd sima ellenállásra cserélve, de gondolom félsz , hogy a hangját elcseszheti .

Hát a PP-ken szebb jelalakok mérhetők az biztos , tranyósokon még ennél is szebb ,de a hang nem mindig igazolja ezt .

SE-nél én is növelném a 47n csat. kondit , és még játszadoznék a kimenő légrlésének álításával is , én növeltem a légrést és nem csak a torzítás csökkent 20Hz -en , hanem amlitudó növekedés is történt , hátha lejjebb lehetne menni kcsit , akkora trafóval keveslem az átvitelét .

Kedves Hajgató István és Többiek!

Ez utóbbi képeken már sokkal szebb négyszögjeleket látni, gondolom, a hangjuk is ennek megfelelő.
A 6P3SZ nem szereti a triódás üzemet, Én is így hallottam.
A csatolókondit Én megnövelném 220nF-ra.
Az éppen átépítés alatt álló 057-es végfokokban is duplázott értékű csatolókondik lesznek, első nekifutásra.

Üdv! SMA

A két erősítő hangképe nagyon hasonló, de legtöbb zenénél, amiket én hallgatok ( a Swiss Jazz szól egész nap) szebben szól az SE. Azoknál a zenéknél ahol monumentális mélyhangok vannak, és ezek dominánsak a hangképben is, jobb a PP (pl. Pink Floyd). Komolyzenék többségénél is az SE a jobb.

Nincsen semmiféle RC tag, az még a legelső ORION kimenős változatnál volt. A mostani, legutolsó változatnál 277 V tápom van a hálózati pufferen (terhelten), ide vanak kötve a kimenőkön keresztöl a pentódák anódjai (a katódellenállás 150 Ohm, kikapcsolható paralell 1000 uF-al), ezután jön a fojtótekercs (már csak egy van) 50+50 uF között, ide kötődnek 1 K-n keresztül segédrácsok valamint a trióda szőrőtagja (120 K+10uF). A triódának most 33 K munkaellenállása van, a katódján pedig 2,2 K hidegítés nélkül. A csatolókondi a két fokozat között 47 nF, a pentóa rácslevezetője 220 K. A bemeneten nincs kondi, a kimenő szekunderéről nincs visszacstolás és testre sincs kötve. A fűtés 16 V+3,3 Ohm után 13,7 V váltó kiközepelve.
Az az igazság, mikor a Williamsont csináltam és a nyugalmi áram megnövelésével értem el, hogy jó legyen az átvitelem, az erősítő torzított, föleg hegedűnél, rézfúvósoknál, mindenféle csörimpölésnél, végül kénytelen voltam szétdúlni, és a kimenőtrafót másképpen bekötni, valamint UL-be kötni a 6P3SZ-ekkel (triódás nem volt jó).
Ennek most ilyen az átvitele 10 kHz-en:
1. Kondi nélkül http://kepfeltoltes.hu/071212/ppkn_lk_w ... es.hu_.jpg
2. 330 nF paralell http://kepfeltoltes.hu/071212/pp330n_ww ... es.hu_.jpg
Visszacsatolás szintén nincs benne, a színuszos átvitel 3 dB-es pontjai 30 Hz és 75 kHz

Kedves Fész és Többiek!

Igen, ez jobb doboz, mindenképpen, de a trafókat úgy rögzítsd, ahogy azt megírtam. Az sem baj, ha nem esnek egy vonalba.

Hajgató István!

Az a betöréses-jel, amit a szkóp-ábrákon látunk, némi illesztetlenséget mutat, vagy nem megfelelő munkapontot. Persze, a kapacitív leterhelés is beleszól ebbe, de lehetne szebb a négyszögjel-képe. Valószínűleg a szkópnak sem ez a jel a kedvence.

Üdv! SMA

Serintem sem... , azt jelentheti csak , hogy magasabb frekin van kiemelés .
Kapcsolásodon látható RC tag a kimenőn gyakorlatban is be van kötve ?
Nálam jelentkező asszimmetria nyugalmi áram növelésével megszünt , így 80mA lett . 395V-nál

Az a tullövés nem igazán probléma szerintem, ha asszimetrikus lenne a válaszjel, az sokkal nagyobb probléma lenne. Persze elismerem, hogy egy Besselesebb jelalak mutatósabb lenne, de ez egy kis teljesítményű visszacsatolás nélküli hangfrekvenciás erősítő.

Nem tudom ,hogy a tullövést az erősítő produkálja , vagy a bemeneten is ezt kapta , ezt csak Te tudod , gondolom , hogy azért az erősítő is hozzájárult .

Az nagyon frankó doboz, ehhez kétség nem fér
Jobban jársz, ha a fűtést kiközepeled, egyenáramú fűtésnél szokták inkább testre kötni a fűtést, vagy valamekkora pozitív potenciálra. A sima AE 110-nél közepelve van amúgy.

Sziasztok!

Elvetettem a dvd-doboz-megoldást,helyette egy sokkal jobbat találtam:

http://kepfeltoltes.hu/view/071211/_j_d ... es.hu_.jpg

Megnéztem egy haverom csöves Eag-ját,asszem 110A,ha minden igaz.
Meglepetésemre "panelos megoldás" volt benne.
Azt hiszem maradok én is ennél a megoldásnál,csak figyelembe veszek mindent amit eddig írtatok.Fűtés sodrott vezetékkel,R-C elemek a potiknál stb....
Néztem,hogy a végcsövek paneljánál a fűtés egyik vezetéke a földre csatlakozik
http://kepfeltoltes.hu/view/071211/2007 ... es.hu_.jpg
Gondolom én is így járhatok el.
Másik észrevétel,hogy a csőfoglalat alatt a föld "odamegy",és egy kis csapszegre,ami tartja a foglalatot, rá van forrasztva.Gondolom nem véletlenül.
Most hely az van,a képen látszik,hogy van két fémrúd,aminek van pereme,és oda frankón be lehet csúsztatni a nyákot.
A két trafó között lenne a táp.
A nyákkészítésnél mire figyeljek?A végcsövek r-c elemeit gondolom vigyem távol a fászisfordító cső alkatrészeitől,és mégtávolabb az előfok elemeitől.
Ha ezután sem lesz jó,kivágom az egészet az ablakon
(jelképesen)
Kiváncsian várom az észrevételeket.
Üdv.:Fész

Nos, a benenőjelen van egy kis tullövés alul is, felül is (alul egy picivel nagyobb, a szobában csak ez a négyszöjel elérhető)
PCL 86 SE, kimenő SM74 vason.
NFB nincs, kimenőtrafó szekundere sincs testre kötve.
A színuszátvitel 3 dB-es pontjai 50 Hz és 75 kHz-2,2 W-on.
Négyszögátvitel 10 kHz-en:
1. Kondi nélkül, 8 Ohmon http://kepfeltoltes.hu/071211/kondin_lk ... es.hu_.jpg
2. 329 nF, 8 Ohm http://kepfeltoltes.hu/071211/329n_www. ... es.hu_.jpg
3. 485 nF, 8Ohm http://kepfeltoltes.hu/071211/485n_www. ... es.hu_.jpg
4. 714 nF, 8 Ohm http://kepfeltoltes.hu/071211/714n_www. ... es.hu_.jpg
A hangja gyönyörű.
Vélemény?

Nem kifejezetten a vasutnak gyarottak a 080ast. Hasznaltak muvelodesi hazakban, mozi hangositashoz is, viszonylag normalis hangfalakkal.
Legegyszerubben hasznalni ugy tudod, hogy szerzel egy APT 100 kimenotrafot (TK222A) es ezt illesztotrafokent hasznalod (100ohm-->6ohm).
Megoldhato azis hogy lecsereled a 057 kimenojere, am ekkor a tapot is atkell kisse alakitani, igy olyan 20-30W koruli teljesitmenyt kitudsz venni, es meg a minosege is jo lesz.

Köszi szépen a rajzokat,sokat segítettél vele.
Egy dolgot nem értek.Ezt az erősítőt vasúti hangosbemondóhoz készítették,minek akkor bele ilyen bonyolult,sokszorosan osztott kimenőtrafó?Ott nem a minőség a cél.
Hogy lehetne ezt az erősítőt kimenő átalakítás nélkül 4,8,16 Ohmos hangszóróval használni?

kösz.

üdv.

Máté

Nekem az a jelalak azt jelzi , hogy kapacitív terhelésre csökken a frekimenet ( ami visszacsatolatlan SE erősítőnél majdnem természetes is )
azt is látni belölle , hogy berezgésre gerjedésre nem hajlamos , ami szintén fontos szempont .
Kondis terhelés nélkül azt látom a 10KHz-es jelen , hogy viszonylag egyenletes frekimenet kb. 30KHz-ig , nincs kiemelés és nem 1 gyors erősítő, ami természetes is , a meghajtásban alkalmazott csövek sem alkalmasak gyorsabb , szélesebb frekimenet elérésére szerintem.

Ha méred , kondi nélkül is nézd meg , hogy legyen összehasonlítási alap.

Kimenő számításoknál , főként nem a huzalvastagságban , menetszámban külömbözik a véleményem , az Ra értékének a megválasztása amit másként tapasztaltam a gyakorlatban , nekem a felül illesztett trafók jobban teljesítenek.
Most sem 2,5K -ra tervezett kimenőt használok .

080 Matenak:

http://cruisher.digitaltrip.hu/beag/080dokksi/

A 100voltos kimenet szvsz eleg vilagosan latszik hogy van bekotve.
A masik leagazas a traforol elvileg kontrol celu kimenet, itt ha minden igaz akkor olyan 5W koruli teljesitmenyt ad le 8 ohmos terhelesen.

Igen, arra.
Jó ötlet, holnap meg is mérem és felteszem, engem is érdekel

Nagyobb teljesítményű erősítőknál másképp számolok én is, mert ott már nem okoz dilemmát a huzalvastagság és a menetszám.

Melyikre gondolsz a kondival terhelt kimetre ..?
Csinálhatsz 1 próbát Te is , megméred a PCL86 SE átvitelét 10KHz négyszöggel , kíváncsian várom !
Nekem ezt produkálja , igaz más a kimenő illesztéséről a felfogásom , ezért is érdekelne , hogy a szisztémád mit hoz ...

Bocs. mindenkitől , hogy ezekkel a képekkel zavargok , most állítottam be azt a minimális visszacsatolást ami szerintem megengedhető , de ez is kiiktatható .
10KHz -en minimális tullővés már látható , ezért húztam meg itt a határt.
http://kepfeltoltes.hu/view/071210/10KH ... es.hu_.jpg
Egyik csatorna így lett beállítva , holnap a másik , majd jöhet a meghallgatás ........

20 Hz-nek az szerintem príma, de a 10 Khz négyszög... vajon jó lehet ?

Megmértem alacsony frekin is , elszomórító volt a 20Hz -es mérés , teljesen összeomlott jelalak http://kepfeltoltes.hu/view/071210/20Hz ... es.hu_.jpg , gondoltam lazítok a trafó összeszorításán ,légrés növelés miatt , de ez hülyeség , annyira fogja a vasat DC mágnesezettség , hogy semmi nem változott .
Betettem +0,1mm prespánt kikapcsolt helyzetben , így a légrés kb . 0,2-0,25mm lehet , és rengeteget javult az átvitel , még amlitudó esés sincs 20Hz -en eddig az is nagy volt .

1KHz : http://kepfeltoltes.hu/view/071210/1KHz ... es.hu_.jpg
20Hz : http://kepfeltoltes.hu/view/071210/20Hz ... es.hu_.jpg
20Hz : http://kepfeltoltes.hu/view/071210/20Hz ... es.hu_.jpg
itt még szkópon is látható kis torzítás , de 25Hz felett már nem látszik

Tovább méregettem , azt tapasztaltam , ha a g3-at az anódhoz kötöm jobb eredményt kapok , jobb a kivezérelhetőség .
10KHz visszacsatolás nélkül, teljes kivezérlésnél :
http://kepfeltoltes.hu/view/071210/10KH ... es.hu_.jpg
10KHz vissacsatolás nélkül + 750n kapac . terheléssel:
http://kepfeltoltes.hu/view/071210/10KH ... es.hu_.jpg

Kedves Fész és Többiek!

Az EL84-ek 7-es lábáról kell az ECC 1-es lábára, illetve a 6-os lábára egy-egy 1,5MOhm, vagy 2,2MOhm ellenállást beforrasztani.
A V3 7-láb a V2A 1-es lába között és a V4 7-lába a V2B 6-os lába között van a visszacsatoló ellenállás, tehát két darab ellenállásról van szó.

Fűtés-közepelés = potméter két vége a fűtőtekercs két kivezetésére kötve, a poti középső kivezetése pedig a testpontra kötve és fülre, vagy műszerrel mérve a kimeneten, minimális brummra álítani. Ha nem potit alkalmazunk, akkor egyszerűbb két azonos ellenállást sorbakötni, a két végük a fűtés vezetékére, a közös pontjuk pedig, a testpontra csatlakozik. A poti értéke 100 Ohm-1kOhm közötti , ellenállás esetén 2x51 Ohm-2x510 Ohm, illetve ezek között bármilyen érték megfelelő.

Javasolnám, hogy készíts az általunk javasoltakról egy listát, címszavakban, hogy mit kell csinálni.
Ezeket a műveleteket sorban, egyenként kell elvégezni, ha valamelyik nem vált be, akkor visszaalakítani az előző állapotba, majd tovább, a következő javasolt művelethez.
Nem szabad egyszerre több mindent megváltoztatni, mert tévútra vezet, nem kontrollálható az eredménye akkor.
Ez így macerás és hosszadalmas munka, de megéri, mert közben rájössz, hogy mit hogyan és akkor sokkal hamarabb célhoz érsz.
Ha azzal a "pofára fordított" hangszóróval próbálod, az úgy nem jó.
Tessék valamilyen dobozba betenni, mert amíg nincs a teljes erősítőre ható visszacsatolás, addig a hangszóró erőteljesen visszapofázik az erősítőbe és ez is okozhat gerjedést jelen esetben.

Üdv! SMA

És sokszor ellenőrizni !

Hát én amilyen agyas vagyok, persze nem bírtam megállni, hogy ne tekerjek egy kimenőt sorkimenő vassal. Várakozásnak megfelelően rosszabb lett egy fokkal még a rossznál is. 20 Khz- 100 Khz-ig viszont gyönyörűen viszi a színuszt egyenletesen, valószínűleg még feljebb is.

Fész
Meg kell építeni normálisan azt az erősítőt. EL 34-nek vannak berekva képek itt a topikban, nagyon jól látszik hogyan kell elrendezni, huzalozni. Szánj rá egy kis időt, tanulmányozd őket és nem lesz gond. Én is írtam régebben, hogyan szoktam építeni. Meg lehet csinálni nyomtatott áramkörrel is, de az alaposabb meditációt (és ismereteket) igényel. Légszerelést a legkönnyebb módosítani, azon a legkönyebb kisérletezni, jelentősen lehet csökkenteni a vezetők hosszát, módosítani lehet a vezetékek párhuzamosságán, távolságán, keresztezésén (attól a foglalatok még lehetnek nyákon). Mindenképpen hátulról előre haladva kell éleszteni,tápegységtől kezdődően, aztán fokozatonként haladva a bemenetig, így azonnal észreveszed ha valahol gond van, továbblépni csak akkor szabad, ha a meglévő fokozat már hibátlan, ha valamit átugrasz csak fölöslegesen megszívatod magad, mert a hibák összefognak ellened.

Sziasztok!

Hozzájutottam 2 db EAG EA080-as erősítőhöz.Kipróbálni még nem tudtam őket,de állítólag működőképesek.Ezek az erősítők 100V-os rendszerhez készültek,de a rajz alapján elképzelhető hogy van kisohmos kimenete is.Itt kérném a segítségeteket,hogy akinek megvan a részletes rajza,az legyen szíves tegye fel,mert ami nekem van abból nem derül ki egyértelműen,mit hova kössek.Ami fontos lenne az a kimenőtrafó szekunder körének környéke.Itt a link az én rajzomról.

http://kepfeltoltes.hu/view/071209/EA_0 ... es.hu_.jpg

Előre is köszi a segítséget.

Üdv.

Máté

Figyu ennek visszacsatolás nélkül sem szabad gerjedni , sőt visszacsatolva még gejedékenyebb lehet **** kimenő esetén .
Ne a tünetet orvosoljuk , baj forrását kell megkeresni és ez nem az NFB hiánya !!!!!!
Kiközepelés a csövek fűtés kivezetéseire kötött 2db kb. 100R aminek a közös pontjuk testre , vagy 50-100V- ra kötése , szimmetrizállás ami brumm csökkenést okoz . http://kepfeltoltes.hu/view/071209/KIK_ ... es.hu_.gif
A kapcsolásod szerint neked elég testelni a 100ohm-ok kivezetéseit , mivel a csövek katódja 100V alatti feszkón vannak , de ez szintén nem gyógyír a bajodra !!!!
Megfelelő TESTPONTOK , RÖVID VEZETÉKEZÉS ,LOGIKUS ELRENDEZÉS megoldja a problémát .......
Sok hasznos tanács amit eddig kaptál , csak az erdőbe visznek , jók de nem a problémád oldják meg .

Sziasztok!

A doboz egy rossz dvd lejátszó dobozából lenne,minden az aljára rögzitve,és a tetjén lenne lyuk a kiálló csövekenek,meg két ablak a trafóknak.Sztem így jól is nézne ki.
István,a kiközepelést még most sem értem.Pontosan leírnád,hogy mit csináljak lépésről-lépésre,a másik amit nem értek SMA,hogy pontosan hogyan valósítsam meg a vcs.-t,melyik a cső melyik lábára mit is kössek?
Nemtom,de most így vasárnap estefelé egyáltalán nem fog az agyam....
gondolkoztam,és valószínű,hogyha lenne vcs. akkor nem,vagy kevésbé gerjedne,a gyári eag kapcs.-ban is van.
Most néztem,ha kiveszem a V1-es csövet,ugyanúgy gerjed.
Megcsinálom most a fűtést vezetékkel.

Kedves Hajgató István és Többiek!

Nem hangfrekis célra valók ezek a ferritmagos vasak, nem kimenőtrafónak.
Igen nagyok a veszteségeik hangfrekvenciákon, ezért nem is igen használják.
Más kérdés, hogy egy gyár, ha van elfekvő ilyen vasa, szinte bármibe fel tudja használni, amibe kell egy kis trafó.
Én a toroidot sem preferálom kimenőtrafónak pedig biztos jó, mint trafó.

Üdv! SMA

Elbotlottam ma egy kis kosár sorkimenő trafóba, halkan mondom, de azért nem bánnám ha meghallaná valaki, nem lehet ilyenből kisteljesítményű (2 W-ig) kimenőt alkotni esetleg ?
Azért is kérdezem, mert volt nálam nem olyan régen egy 2*1,5 W-os német sztereo rádió, aminek valamilyen porvasból készült csipet kimenőtrafói voltak (még az orion TV trafónál is kisebbek) és ennek ellenére nagyon erős mélyeket nyomott. Sajnos fölfele tragikusan zuhant a frekvenciamenet, így az össz.hangkép szörnyű volt.

Kedves Fész és Többiek!

Vegyél egy A/4-es méretű rajztáblát, vagy ettől kicsit nagyobb réteges-lemezt, legalább 12mm vastagot, ez legyen az alaplap. Erre kell rögzíteni a két trafót az erősítő két sarkában hátul. Közöttük a táp, elől, a kimenőhöz közelebb a panel. Mindent le kell rögzíteni.
Ezután jöhet a vezetékezés átépítése.
Először a jelvezetékeket kell minél rövidebb úton bekötni a helyükre, majd a tápellátást ahol elfér, ott kell vinni. A fűtés vezetékeit egymással összesodorva, a jelvezetékektől távolabb kell vezetni.
A kimenőtrafó szekunderének egyik kivezetését a testpontra kell kötni ott, ahol a végcső 120 Ohm-os ellenállása is kötve van.
Most látom, a szekunderről nincs visszacsatolás kiépítve, hááááát.....
Lehet, hogy ez a gerjedékenység, és egyéb zaj oka.
Próbáld meg kivenni a kondit a végcsövek katódköréből, azt a 25uF-os értékűt. Talán segít valamennyit.
Én mindenképpen legalább a végcsöveket visszacsatolnám, vagyis az anódjukról egy-egy 1,5MOhm, vagy 2,2MOhm értékű ellenálással a vezérlőrács-kondi elé kötve, tennék be visszacsatolást. Ekkor a katód-kondit viszont érdemesebb 220-470uF-ra megnövelni.

Igen, eltérően súlyozunk bizonyos paramétereket, ezért lehet, hogy mást-mást javasolunk elvégezni.
Legalább van választék.
De az alap fontos, a stabil mechanikai felépítés, akár fa-doboz, akár fémdoboz.

Üdv! SMA