Jutottam valamire; mostmár csak 3-4 digitet ugrál a kijelzés. Ezt ezzel a huzalozással sikerült elérnem:
Huzalozás3
Kiderült, hogy az volt a baj hogy a REF-LO lábat kikötöttem az AGND-ből. Pedig azt hittem hogy ezzel még jót is teszek, de nem.

De sehogy nem tudom elérni hogy ez a 3-4 digitnyi ugrálás megszűnjön. Raktam pár szűrőkondit a referenciaforráshoz, az nem segített sokat. Elkeseredésemben már kikapartam a referenciát és egy ceruza akkumulátorról adtam neki kb. 1,2V-os referenciát. De így sem szűnt meg az ugrálás.
Ekkor arra gondoltam, hogy a mérendő jel ugrál. De az is szűrve van és megnéztem digimultival, azon nem ugrált.
Mástól meg nem ugrálhat elvileg a kijelzés, csak a bemenő jeltől és a referenciától. Vagy az ICL7135 tápfeszültsége lenne a ludas?!

Nem értem én ezt.

Nincs ötletetek?

Nagyon ugrál a panelmérő!
Igyekszem rájönni hogy mi az oka. Egy csomó helyen kikapartam a fóliát és áthuzaloztam máshova, kipróbáltam már szerintem minden ésszerű lehetőséget a megfelelő csillagpont kialakítására, de a kijelzők továbbra is ugrálnak. Egyszer már sikerült elérnem hogy csak 3-4 digitet ugrált (A kb. 500-800 helyett), de sehogy sem sikerül reprodukálnom azt az állapotot.

Lerajzoltam hogy miket próbálgattam:
Huzalozás1
Huzalozás2
Szerintem az első lenne a jó, de úgy is ugrál. Mérgemben próbálgattam ezek kombinációit is .
A mérőbemenetet ideiglenesen teljesen külön adtam az ICL7135-nek, ezt a rajzokon kékkel jelöltem.
Kár hogy nincs az ICL7135-nek REFLO és REFHI bemenete külön mint az ICL7107-nek, mert ez megkönnyítené a dolgokat.

Gondolkodtam és arra jutottam, hogy nem biztos hogy elég az AGND és a DGND. Szerintem sajnos kellene egy harmadik föld is, aminek szerintem 'mérő föld' lenne a legjobb neve.

Ugyanis a panelmérő felé a táp-áram az AGND vezetékén folyik. Mire eljut a panelmérőhöz (D-panel), addigra feszültség esik rajta és emiatt az INLO láb potenciálja elcsúszik felfele. Ez hibás mérést okozhat.
Lerajzoltam: RAJZ

Szerk.: A rajzon az áramok nyilai pont fordítva vannak.

Fel

Ahogy ígértem, megépítettem a C és D panelokat.
Ha nem baj, akkor most nem linkelgetném be a képeket egyenként. Feltettem az oldalamra; IDE!

Nem volt sok időm kísérletezgetni vele (majd csak a jövő héten lesz). Annyira jutottam, hogy rájöttem hogy kihagytam 1-1 áramkorlátozó ellenállást a két kijelző tizedespontjánál.
Sajnos a kijelzők ugrálnak, mindkettő 3 digitet. Még azt sikerült gyorsan megnéznem hogy az ugrálás nem függ a kijelzett érték nagyságától.

Van az oldalamon két fénykép amin a digimulti is látszik. Csak azért tettem oda mellé, mert kíváncsi voltam hogy mennyire hiteles a panelmérő mindenféle hitelesítés nélkül. Ezen a két képen az alsó A/D (a narancssárga kijelzők) ugyan azt a mérendő feszültséget kapja mint a digimulti.

Érdekes látvány, ha a két A/D bemenetét összekötöm és úgy kapcsolok rá feszültséget. Ilyenkor teljesen úgy viselkednek mintha egy A/D lenne, dupla kijelzővel. Mivel az órajel és a referencia azonos, ezért ilyenkor tökéletesen ugyan azt mutatja a két kijelző, illetve pontosan ugyan akkor vesznek mintát is.

Az ugrálás oka szerintem a nyákterv huzalozásában keresendő. Majd keresgélek a jövő héten...

Ja és jönnek nekem ebay-ről gyönyörű kék színű hétszegmenses kijelzők (ILYENT). Azokkal szerintem irtó jól fog kinézni a táp!
Ilyen kijelzőt nálunk nem lehet elvileg kapni (én legalábbis nem találtam).

"Látom meleg van" (?) mindenki nyaral? Az emlitett tápegység (halogén-félhidas-(primitiv) kb. 5 napot birt" Csere gar. ok. de most megint 5 napig ok?---ez a "Vedd meg -dobdd el világ"

..Néha ugy tünik nekem mintha személlyeskedés lenne sz "UR" és a szakmai sovinizmus.."Nem mondom el, ...de nem jól mondod.." kicsit riaszt a hangnem..vagy rosszul érzem? ..csak kérdezem ..Hogy ne "offoljak" Láttatok már GYÁRI tápegységet? 230/11,5V Halogénhez, és dimmeerelhetö? Félhidas-is rezonáns-is (300VA) Puffer nélkül? AC kimenettel?..szerintem "mi jobbak vagyunk" mármint aki kisérletezik.."AMATÖR"
Üdv: Gábor

Off
Pár perce meg is tettem, köszi.
On

Nem talált. Egy konkrét esetet hoztam fel, annak illusztrálására, hogy egy olcsó profi analóg szabályzó sokkal egyszerűbb, precízebb is lehet, mint egy drága profi A/D, D/A rendszer. Nem általában, hanem esetenként. Szóval ne vessük el eleve az analóg technikát! Proli jól írta, előbb a feladatot kell meghatározni, aztán megnézni, hogy hogyan oldható meg egyszerűbben/jobban.

Hogy a hangkártya ára hogy jön ide, azt nem tudom, és te sem írtad le, meg OFF is. Az "ahan", és a félmosoly sem árulta el, hogy egyáltalán mit akarsz közölni, úgyhogy tekintsük ezt háttérzajnak, vagy goto OFFtopic!

Proli! Az áramszünetes címem két hete halott, írj az új címemre, ha kellenek az IC-k!

Hello!

- Az együttfutást, valóban egyszerűen analóg módon, közös vezető jellel meg lehet oldani. De így csak egy "kettőstápot" hoztál létre.
- De ha valahol AD lesz, az pont az aksitöltő. Nem hiszem, hogy a töltés menetének (idő és feszültség és áramértékek függvényében változó kimeneti jel) analóg szabályzása célszerű lenne. Különösképpen, ha számtalan típusú és kapacitású aksit szertnél kiszolgálni. Csak meg kell nézni a népszerű UC3906-os IC-t. Olyan mint a Basic programozás, először hú de jó, meg egyszerű. Aztán meg mindenféle vacakkal kell körbeépíteni, hogy alkalmas legyen valamire. Pontosabban azt tegye amit szeretnénk. Mellesleg az is tele van logikai elemekkel.
A -dV töltésről nem is beszélve, ha azt analóg úton akarod megoldani...
Nos, de nem akarok kampányolni, a digi technika mellett, szükséges rossz.

Amúgy ennek a "vitának" semmi értelme, míg nincs meghatározva valamilyen kiindulási koncepció. (Cél - eszköz - megoldás)
Mindenki, (magamat is beleértve) a saját száj íze szerint mond valamiről valamilyen ítéletet, amiről a többiek nemtudják miről beszél és miért. Addig a vita nem műszaki, hanem "politikai" szintű lesz.

Javaslom, hogy tűzzél ki valamilyen célt, és készíts hozzá, blokkvázlatszintű rajzot és ez lehetne, nem a vita, hanem a megbeszélés alapja.

Üdv! proli007

Ajaj, egyre bonyolódik.. Ehhez először azt kell érzékelni,mikor kapcsolják a tápot be,és egy rövid "külsőáramkörmiattleoldó" reset szerű impulzust előállítani...
És ez még csak a kezdet



De neked mondom,mert előjöttél megint a hobbi tápos topicban egy professzionális hülyeséggel,általánosságban fikázva "'a digitális technikát".
(pont te, aki egyébként kapcsolóüzemet meg D osztályt építessz profi szinten, tehát nagyonis tisztában vagy a "digitális megközelítés" előnyeivel és problémáival)

MotoHacker!

Ezt ne nekem mondd, nem én terveztem, hanem az NI, és ők határozták meg az árát!

Elmagyarázhatnám, hogy miért tudnak ilyet ennyiért eladni, de ez végképp OFF lenne. De ha tudsz teljes értékű alternatívát, akkor szólj!

(Egyébként hozzá kell tennem, hogy ha 24 bites lett volna, akkor sem lett volna jobb a helyzet, mert valójában a mintavételi freki okozta a nagyobbik problémát. Na meg a 24 bites hangkártyáknál az utolsó 4 bit csak poénból van, elvész a zajban.)

Na erre nem gondoltam volna, bocsi! Akkor kiegészítem: vagy nem normális, vagy autista, vagy robot. De az biztos hogy nincs barátnője.
Vagy pedig megfizetik neki cefetül,
vagy tetszik neki,
vagy MotoHacker.

- Már ha csatlakoztatva van a külső áramkör.
- Hurok bontása természetesen nem lesz. Azt nem akarom hogy működés közben egy pillanatra is elszálljon a referencia! Ezért egy egyszerű öntartó áramkört gondoltam, ami csak akkor engedi a külső áramkör használatát, ha azt a táp kikapcsolt állapotában csatlakoztassuk. Bár a lecsatlakozást így is ki kellene védeni...
- Nem hiszem hogy ez jelentős lenne és gondot okozna. A külső áramkörben is lehetnek nyugodtan finomhangoló helitrimmerek.
- Egyáltalán nem biztos hogy lesz A/D átalakítás. Amiket én leírtam (akkumulátor-töltés, együttfutás), azokhoz nem kell. Ha meg lenne akkor még bonyolultabb lenne a táp és számos csatlakoztatandó áramkörnél visszaalakításra lenne szükség.

12bit,félmillió..ahan..
egyes hangkártyák 24bitet tudnak...

talán erről ennyit, így az elején

Háááát... nemrég adtam át egy áramszabályzót, de a 12 bites jelgenerátor (NationalInstruments kártya 500 000 Ft-ért) akkora alapjelhibát okozott, hogy a munkaimpedancián (tekercs) nagyobb feszültségtüskék voltak, mint az alapfrekis jel. Aztán ebből a 10 kHz-re állított mintavételező úgy vette a mintákat, hogy 20 % szórása lett a végeredménynek az integrálás ellenére, miközben az analóg szabályzás 0,1 %-os pontosságú volt. Nesze neked, digitális technika!

Persze jól is lehetett volna csinálni, de ahhoz vagy hangolható anti-aliasing szűrőt kellett volna hozzá építeni (tehát ismét az analóg technika húzza ki a **** a digitálist), vagy a PC-t erőműre cserélni (az 5 Hz-es jellel végzett mérést 4 GHz-es duál procival feldolgozni, a 10000 mérőpontos végeredményhez sok MB-os átmeneti fájlokat létrehozni, feldolgozni.)

.....

Sziasztok!

Hűha!!

Én végig abban a hitben voltam, hogy a távvezérlést, az optikailag leválasztott "digit csatornán" keresztül végezzük már.
Az analóg vezetésnek több hátrányát látom mint előnyét.
- A végeredmény minőségét, a csatlakoztatott áramkör is befolyásolja.
- Ha szabályozással is rendelkezik, megváltoztatja a szabályzási jellemzőket. (Hurok bontásakor mi lesz?)
- A belső és külső mérés, más eredményt fog adni és félreérthető lesz.
- A végén, még is ott lesz a AD DA átalakítás, és akkor már ne analóg vonalakon keresztül legyen a két készülék összekötve.
- Profi analóg vezetést, legalább olyan nehéz létrehozni, mint a DA "kommunikációt".

üdv! proli007

Jóég..tehát egy autista robot,akinek nincsen barátnője,ez vagyok én.
Köszi
Sorozatban rajzolok vissza nyáktervezőbe képről és gerberből is(!)

Valójában ennek is megvan a trükkje, és messze nem ilyen félelmetes mint ahogy írod

Hogy ne csak off legyen: Ezért is szorgalmazom ezt a "teljes külső vezérléses" dolgot, hogy ne kelljen a szabályzó és kijelző rész módosításhoz vagy mégis megkapni az SCH-t vagy képről teljesen visszarajzolni, majd utána módosítani és az eredeti paneltervbe is beletúrva átalakítani..nem volna egy dicső dolog, meg felesleges is

Mondjuk arra kiváncsi volnék viszont, ha lehagyom a rengeteg nekem nem túl lényegesnek tűnő párhuzamost és hurkot a panelekről, akkor is működnének-e ....
(bocs ezt nem tudtam kihagyni ))

A GY.I.K-ban azt írtam, hogy nem üldök senkinek eredeti Eagle-s .sch és .brd fájlokat. De ettől még a bitképekből gyönyörűen után építhető a készülék.
A vízjelet többek közt EMIATT teszem már azóta a weboldalamra felrakott képekre. (A most belinkelt oldalon lévő képeken még nem volt vízjel.) Nem tudom hogy kell-e mondanom, de ennek az oldalnak a tulaja nem kérdezett meg hogy hozzájárulok-e ahhoz hogy feltegye az oldalára.
Hát nagyon nem.
Vegyük például az előszabályozós labortápot, mert az eddig a legbonyolultabb. Már az komoly kihívás hogy ha valaki visszarajzolja Eagleben a schematicot. De hogy utána a board-ot is reprodukálni tudja, na az vagy nem normális, vagy autista, vagy robot. De az biztos hogy nincs barátnője. Emellett számos saját rajzolású alkatrészt tartalmaz a projekt, ezeket is szerintem elég nehé lenne képről visszarajzolni. Ja és hab a tortán, hogy szokásom az Eagle egy kisebb bugját a hasznomra fordítani. Ugyan nem egy életbiztosítás a dolog, de elvileg ha még oda is adnám valakinek a .sch-t, akkor is fejfájást okozna neki az áramkör bizonyos részeinek a módosítása.
Van még sok apró dolog, ami megnehezíti a projekt visszarajzolását...

Ez sajnos csak a feszültség vezérlését oldaná meg, de tanácsos volna a referenciát is kivezetni a külső eszköznek.
Az áramkorlát vezérlése valamivel (jóval) bonyolultabb.

Ugyanígy lehetővé kell tenni,hogy a külső cucc mérje az áramot és a tényleges feszültséget, azon kívül,hogy ő szabályozza.
A feszülség aránylag egyszerű, a táp kimenetéről megoldható...legalábbis első blikkre..
Az áram itt viszont már komoly fejtörést okozhat...

A távvezérlésnél nem "tévé távirányítóra" gondoltam , hanem pont arra, hogy egy külső feszültséggel vezérelhető legyen a tápegység

http://www.freeweb.hu/pa-elektronika/gyik.htm

Erre gondoltam, a szabad utánépítés után eléggé meglepő. Főleg azért nem tudom hova tenni, mert valami vízjelről van szó, amit az utánépítés (másolás) akadályozása végett szokás alkalmazni..

Szóval kicsit összezavarodtam, mert a kapcsrajz publikus akkor olyan mintha lenne SCH, ha pedig van nyákterv is, akkor pont 5perc visszatenni BRD-be..

szerintem

Na, köszönöm az eddigi véleményeket!

Proli007!
Üdv.!
Dehogy rágtam be rád!
Ha ez így van annak örülök! Azt hittem nincs már érdeklődés a téma iránt. De így szívesebben sürgetem a tervezést/építést. Ha pénteken technikus leszek akkor a jövő héten összerakom a panelmérőt (C,D panelok).

Mint írtam is, ez a 'port' nem csak akkumlátor-töltést szolgálna, hanem szinte akármit.
Igazad lehet abban, hogy a túlzott univerzitás nem feltétlen jó.

MotoHacker!
A távvezérelt szabályozást csak úgy írtam. Te tényleg látod valami értelmét? Mert ha mondjuk ez egy erősítő lenne és hangerőt szabályoznánk akkor oké. De egy tápnál...
Ezt nem értem. A labortápot az építi utána, aki csak akarja. De pontosan mire gondolsz? ERRE, vagy ERRE az oldalra?
Minden áramkörhöz a nyáktervet csak kép formájában teszem fel, számos okból kifolyólag. De ez nem akadálya az utánépítésnek, csomóan megépítették már valamelyik kapcsolásomat. Én magam is a .bmp és .jpg fájlok segítségével készítem a nyákot/áramkört.
Pontosan, én is erre gondoltam. Modul-szerűen lehetne használni a külső áramköröket ezen az analóg 'porton' keresztül. Gyakorlatilag úgy képzeltem el a dolgot, hogy a külső modul csatlakoztatásakor a fő szabályozást végző OPA-k nem a belső referenciából osztó potikról kapják a jelet, hanem a csatlakoztatott áramkörtől.

Üdv.!

Lehet,hogy a távvezérelt szabályzás részét mégis érdemes volna átgondolni...
Nagy vita ment itt PIC ügyben, esetleg valaki építene egy PIC-es változatot....

Mondjuk kissé bizonytalan vagyok Attila munkájának az utánépíthetőségével kapcsolatban..

Már olyan szempontból, hogy az oldalán ugyan fent vannak a dolgok, de a nyáktervnek csak a képe van fent, most nem világos, mi is a cél..
Eez utánépíthető project, vagy egyedi engedéllyel utánépíthető vagy mi?

Mindenesetre nagy könnyebség volna egy teljesen kívülről, módosítás nélkül is távvezérelhető, külső feszültséggel abajgatható áramkorlát és kimenő feszültség,amit a PIC hiphopp előállít,így mindeki az ízlésének megfelelő digitális vezérlést rakhatná hozzá.

Persze hozzáakható az egyébként is, de épp elég a PIC tápjával meg illesztésével megküzdeni,ha az eredeti tápba nem kell agyig beletúrni miatta,az mindenképp inspiráló lehetne.

Hello Attila!

Úgy veszem észre, berágtál rám, a "beszólásért". Nem volt benne részemről semmi rossz szándék, csak arra próbáltam rámutatni, hogy talán nem látod a fától az erdőt. Lehet nem túl jól sikerült, akkor bocsesz!

Nem a közöny van itt, hanem szerintem várjuk a fejleményeket, mint jómagam is.

A labortápok együttes digitális vezetése, lehet jó ötlet, ha eszközöket automatikusan tesztelünk, és nem akarjuk a paramétereket kézzel állítgatni. De azért ennek elég szűk alkalmazási terület van és ott célgépekkel oldják meg, nem egy "labortáppal". (Láttunk már néhány halott projektet: GPIB… És akkor még itt, a szabványos kommunikációról szó sem volt)

A HP-nek is van tápja, amely referencia forrásként is megállja a helyét. Újabban a procik elterjedése miatt kezdenek elmosódni a funkciók, a generátorok - tápok és egyéb mérő eszközök között. Határ a csillagos ég, de mi a cél? A marketing, ma jobban befolyásolja a terméket, mint a műszaki fejlesztés, de ez nem biztos, hogy mindig pozitívumokkal jár. Sőt…

De mindazon által, én nem keverném a tápot a töltővel. Igaz, az amatőrök zöme, szinte mindenre szeretné felhasználni a tápot. ("Akinek van egy új kalapácsa, mindent szögnek néz.") Funkcionálisan egy táp igen hasonló, egy töltőhöz, de hitem szerint egy töltőnek más a funkciója. Pld. a kisütés és akkor, ez már lehet egy elektronikus műterhelés is, ami a tápokban azért még nem divat. (Érdekes, hogy "forrás-nyelő" tápokkal, nem igazán találkoztam.)

Az univerzális alkalmazás végső soron a minőség romlásához vezet és van az embernek egy kényszerképzete, "Hogy ha valami mindenre jó, akkor az igazából semmire sem jó".

Ezeket a kérdéseket, átgondolnám a tervezéskor, legalábbis a koncepció felépítésekor. Mert valamit "gyártani" tervezés és koncepció alapján érdemes.

üdv! proli007

Látom nem túl nagy az érdeklődés
Pedig szerintem egész jó ötlet. Na mindegy...

Közben csak hogy ne süllyedjen a topic:
A labortáp amivel a versenyre is mentem és jelenleg fent van az oldalamon a leírása, annak a korábban említett offset-drift mellett volt még egy hibája, aminek az okára a verseny előtt nem volt időm rájönni. Mégpedig az, hogy sajnos a panelmérő annyira csalt, hogy az utolsó digite bőven értelmetlen volt.

Most leültem egy kicsit foglalkozni vele és rájöttem a hiba okára: Az AGND-be becsatlakozó alkatrészek egy részének (a méréshez tartozóaknak) a kimeneti fojtó túloldalán kell lennie, mert így az azon indukálódó feszültség kivonódik a helyes feszültségértékből. Egy kis kaparás és egy 2cm-es vezetékdarab odaforrasztása a nyákra utólagosan megoldja ezt a problémát.
A most készülő tápban már odafigyelek erre...

Üdv.!

Eszembe jutott valami!

Korábban írtam, hogy a most készülő labortápban már gyakorlatilag minden benne van ami az én ("Skoriéval erősen kiegészített") tudásommal kivitelezhető.
További előrelépést csak a mikrokontrolleres mérés, vezérlés, kijelzés, kezelőszerv-kezelés(...) megvalósítása jelentene. De mivel ez jelenleg nem az én asztalom, ezért ilyen irányban nem fog fejlódni a labortáp.

De! Arra gondoltam, hogy egy 2*5-ös tüskesoron kivezetem a segédtápot, a kimeneti feszültséget és a kimeneti árammal arányos feszültséget, illetve a szabályozást végző két OPA bemenetét.
Ezáltal kívülről lehetne mérni és főleg változtatni a labortáp kimeneti jellemzőit;
- Akár távvezérelhetővé tehető a labortápegység, bár ennek értelme szerintem erősen kétséges.
- De például ezáltal megoldhatóvá válhatna a táp együttfutása. (Mert ugyebár a táp két fele a dobozon belül teljesen független lesz egymástól.)
- Aminek viszont sok értelmét látom az az, hogy ha ezek a dolgok ki vannak vezetve, akkor külső áramkört (mintegy modulszerűen) a labortáphoz csatlakoztatva például akkumulátor-töltőként is funkcionálhat a táp. A külső modul áramkörben lévő cél ic típusának függvényében NiCd, NiMH..., vagy akár ólom akkumulátorokat is lehetne tölteni, hiszen a táp 10A-es lesz, a táp két felét párhuzamosan kötve akár 20A. A töltéshez szükséges idő/feszültség/áram karakterisztika ezen 'porton' keresztül pontosan szabályozható lenne.
- ...

Ismét, mintegy szavazás jelleggel kérdem; ennek szerintetek van értelme?

G.!

Érdekel ez a chopper dolog, de csak puszta kíváncsiságból, és mellette most tanulok a szóbelire...
Ha beszkenneled azt a könyvet akkor szívesen elolvasom az erről szóló részt. De csak miattam nem kell koptatni a szkennert.

Attila! -látom nem nagy az érdeklödés, de belátom a jóidönek a "strandolásnak" Én elkezdtem a könyvet szkennelni, és majd felteszem PDF-ben
Ü: G.

Attila! Dr Házman István Elektronikai erösitök (80' évekböl..ott találsz leirást a chopperekröl) (Jahh még el nem felejtem..ha kell a könyv elkülkdöm Neked)
Ü:G.

Attila!
Nem haragszom Én, de vedd már elő a józan paraszti eszedet, mert nagyon elvarázsoltad magad!

- Azért rajzoltam oda az ampermérőt, hogy lásd mekkora áram folyik ott. Az invertáló kapcsolásban, az invertáló bement "virtuális földpont". Ez a kapcsolás a Kirhoff I. törvénye alapján, egy áramösszegzőként működik. Úgy is kell számolni. Nem debár?
- Válassz belátásod szerint, nézd az előnyöket és hátrányokat a saját szempontjaid alapján. Ha nem, akkor puding...
- Azonos kivezetésnek, azt nevezem, hogy ott megy be az áram az ellenállásba, ahonnan a feszültséget leveszed. Na, ez helytelen a maga nemében. De hogy ez Téged zavar-e, azt nem tudom megmondani. De kis feszültségeknél és nagy áramoknál, ez helytelen megoldás.
Nézz meg a Net-en egy igazi shunt ellenállást, hogy néz ki.
Nézd meg, (v. mérd meg) hogy egy forrasztott kötésnek, mekkora az átmeneti ellenállása.

http://kepfeltoltes.hu/view/080601/Shunt_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

A kép nem egészen jó, de a lényeget szemlélteti. A feszültség levételnél, áram nem folyik, tehát ott nincs feszültségesés. Gyári ellenálláson ezt két csavarkötés biztosítja egy tömbben, ahová a shunt ellenállása is be van hegesztve.

üdv! proli007

Ez a chopper-stabilizálás érdekes dolog. Még nem találtam teljes(ebb) körű leírást róla, csak némi összefoglalást...
De szerintem marad az OP07. A chopper-stabilizált ICL7650 10-szer annyiba kerül (bár ez tulajdonképpen lényegtelen), és a táp jelenlegi segédtáp-feszültségét sem bírja el. Az OP07 jobban beleillik ebbe a tápba.

Attila!
http://216.239.59.104/search?q=cache:Ra ... cd=5&gl=hu

Attila!
chopper stabilizált..keress rá..megérted!
ü:G.

Proli007!
Először is, ne haragudj ha nagyon értetlenkedek!
Ezt is értem, csak most eredetileg nem offset feszültséget szeretnénk beállítani? Mert itt áramokról van szó.
Ez elgondolkodtató. Szerintetek melyik legyen; az OP07 offset-állítójával vagy külsőleg legyen az offset beállítva?
Mit érteesz az alatt hogy "nem azonos kivezetés"? Szerintem én a nyákterven jól huzaloztam el a sönt ellenállástól a fóliát.

Szgp!
Nem értelek pontosan. Ha mikrokontrollert tennék a tápba, akkor az offset-kiegyenlítés csak a sokadik ok lenne, ami miatt megtenném. De mivel programozni sajnos egyenlőre még mindig nem tudok, ezért biztosan nem lesz benne. De ezt már írtam.
Másrészt nem tudom hogy valamiféle szaggatással hogyan lehetne offset-beállítást megoldani. De kíváncsi vagyok rá!

Üdv.!

Nem akarok akadékoskodni..és inkább segiteni akarok, de! Nem lehetne "szaggatós" megoldással stabilizálni a "zérot"? vagy inkább -mert más is mondta már- tényleg nem lehet meguszni PIC-nélkül?(auto zéro) "1 hibát ki lehet küszöbölni 1 másik hibával"- -=+
csak hangosan gondolkodtam..ü:G.

Bocs, azt hittem a rajz beszédesebb lesz.
Az áram, amit a műszer mutat, az a hibás offsetáram értéke, ha az egyik segédtáp 12V, és a másik 11V. A poti mind két esetben középen van, tehát elvileg nincs offset kiegyenlítés beállítva. Látható, hogy a hibaáram a második kapcsolás esetében csak a tizede!
Az alapgondolat is nagyon egyszerű. A második esetben a potiközepéről, sokkal nagyobb feszültséget kell beállítani, ugyan akkora offset kiegyenlítéshez. Így a tápfesz változása is kevésbé hat.
Jobban nem tudom elmagyarázni, szerintem nem látod a fától az erdőt. Ha nem látod be, számolgass és rájössz.
(Egyébként ez a "külső" offset beállítási mód eredendően jobb, mint a gyári, mert a differenciál erősítő elbillentésével, az offset driftet akár a tízszeresére is elronthatja.)

Ilyen kisértékű shunt ellenállásoknál, már az árambevezető láb, és a feszültség elvételi láb, nem szokott azonos kivezetés lenni. Így az ember a bekötési (forrasztási) ellenállás értékét is beméri. (Maga az ellenállás, bármennyire jó is.)

De ha már precizkedünk, a bias áramok miatt, az a cél, hogy a műveleti erősítő, mind két bemenete felől azonos impedanciát lásson. Így a neminvertáló bemeneten, nem 15Kohm a helyes érték, hanem az invertáló láb erősítést beállító ellenállásainak, párhuzamos eredője, azaz kb. 12kohm.

üdv! proli007

Üdv. proli007!

Eddig oké, kevesebb áram folyik be a műv.erősítő lábán. Na de ezáltal hogyan hat kevésbé a tápfesz változása az offset feszültségre? Mert a poti és az 1MOhm-os ellenállás cseréjével az osztó mint feszültségosztó nem változott, csak az áramosztása lett más. De továbbra sem világos hogy ettől miért lenne érzéketlenebb a tápfeszültség elmászására az offset.

Egyéként már letettem a voksom az OP07 mellett. De ettől még kíváncsi vagyok a dologra, mert a jelenlegi tápon így még lehetne javítani csupán alkatrész-cserével.
Jelenleg így néz ki B panel:
Kapcsolási rajz
Beültetés
(Most nincs cica.)

A söntön nagyon pici feszültség esik, főleg nagyon alacsony kimenő áram esetén. Ezért hogy ne üljön rá annyi zaj, kitöltöttem a sönttől az OP07-ig menő fólia körül polygonnal a nyákot aminek a potenciálja a söntök utáni rész. (A söntök és az R26 közös pontja.)
Hasonlóan jártam el korábban a borda hőmérsékletét figyelő diódától elmenő fóliánál. Ott mellette ráadásul nagy áramok folynak impulzusüzemben, kár lenne ha az indukált tüskék egyfolytában kapcsolgatnák a hővédelmet.

Hello!

Pedig nem olyan komplicírt, mint aminek látszik!

http://kepfeltoltes.hu/view/080531/Offset_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

üdv! proli007

Attila!
Na nem azérrt , hogy hozzászoljak,-csak mert.. De nekem régebben voltak hasonló gondjaim. Történetesen 1 Ph mérö elektronikával (folyamatos Ph mérés az uszodatchnikában, és ennek megfelelöen vegyszeradagolás) Szóval nekem egy OP..számú fémtokos ic jött be! (számát nem tudom, de megtudom nézni)
Arrol van szó, hogy állandóan kalibrálni kellett volna, mert a 7Ph puffer sosem volt 7 csak 1x amikor kalibráltam. utána 7,1-6,9 stb..
csak ennyi ,Ü:G.

Némileg butaságokat írok, hiszen az OP07-et már nem is hasonló módon kell kompenálni, mert vannak kivezetett offset-kompenzáló lábai. Eddig fel se tűnt.

SPafi! Bocs, kijavítom. De ugye nincs harag?

Néztem az OP07 adatlapját. Nagyon jó IC, de az alacsony offsetjével nem sokra megyek, mert a kompenzálás úgy is ott van. De a driftje sokkal jobb mint a TL074-é. Illetve az offsetje annyira alacsony, hogy valószínűleg kompenzálás nélkül is lehetne ebben a konstrukcióban használni. Így a táp mászkálásának problémája is meg lenne oldva.
Bár érdekes, hogy a Texas OP07-ének kétszer rosszabb az offsetje és az offset driftje mint az Analog Devices OP07-ének. A Lomexben pedig úgy tűnik hogy a Texas IC-je van, így már a kompenzálás az OP07 esetében sem hagyható ki.
Lehet hogy teszek bele még egy TL431-et (a negatív ágba), és akkor a stabkockák hibájából eredő mászkálás is megoldódik. (És persze OP07-et teszek be a TL helyett.)

Ez nem világos. Az ellenállások értékének változtatásával ugyan úgy leosztódik a tápfeszültség és az elmászás ugyan úgy megjelenik a trimmeren, nem? Bár azt hiszem értem...

Ha jól emlékszem, 4 digiteseket épített be, és 10 A a vége. (Attila valamiért nem vette a fáradságot, hogy kitegye a tizedesvesszőt, igaza van, dolgozzunk meg a pénzünkért.) Ha a kapcsolási rajz helyes, akkor 0,05 ohmon 8 mA az 0,4 mV.


Bizony! R65=10M, P6=50k jobb lett volna.


Ez bizony így van.

Hello!

- Ha a diginek a méréshatára 1,9999V, akkor a 8, az 0,8mV-ot jelent.
Ez sajnos mereven összevetjhető a TL074 offset feszültségével és driftjével. Ugyan akkor kb 3-at erősít is. Ide szerintem, valami jobb IC kellene. (legalább egy OP07)
- Az offset állító is okozhat problémát, ha a segédtápfeszültség szétmászik, mert a tápok különbsége egy az egyben megjelenik a P6 közepén. Ezt meg lehet vizslatni, ha az R65-öt ideiglenesen kiveszed.
- Bár a TL-nek kicsi a bias árama, mégis illett volna ellenállást tenni a plusz bemenetére. Amúgy a Fet bemenetűek, nem az offset driftjükről híresek. Termikus beállásuk is kb. 6 perc.

üdv! proli007

Ja igen...
A jelenlegi tápnak van egy kis szépséghibája amit eddig nem említettem a versenyre való felkészülés hevében:
Mégpedig az, hogy az áram-figylő sönt feszültségét erősítő OPA kompenzálása nem működik túl jól. Bekapcsolom a tápot, járatom 20-30 percet és utána a trimmerrel beállítom hogy 0.000-át jelezzen ki. Utána ha kikapcsolom a tápot és később újra bekapcsolom, akkor már nem 0.000-át mutat áram-mérés esetén, hanem kb. 0.001-0.008-ig valamit. Ami ha úgy hagyom akkor néhány perc alatt kicsit lankad, de nagyon ritka hogy visszaáll 0.000-ára. Ez mitől lehet? Én egyenlőre nem jöttem rá.
Emlékeztetőül: Kapcsolási rajz
A most készülő tápban ez ugyan így lesz, tehát valószínüleg ez a probléma ott is jelentkezni fog.

Szerk.: Tizedespontok.

Köszönöm az elismerő szavakat!

Gábor! (szgp)
Gyári aluminimum dobozban lesz ez a táp, a jelenlegi táp hoz hasonlóan. Ez az M10-es műszerdoboz lesz. A paneltervek ehhez készülnek.

Az A-panelt Skori tervezi. Azt ezért nem mutattam meg. Én szerintem azon hálózati bizti, önrezgő hálózati táp két független kimeneti feszültséggel, egyenirányítók, pufferek (min. 10000uF) és még 1-1 biztik lesznek. A két független feszültség (szekunder) a segédtáp miatt kell.

Csatlakozom Iránytu-hoz! Tényleg nagyon precíz a "projekt" Néha elgondolkodok..mikor van idöd tervezni-probálni stb.? Én ahoz a korosztályhoz tartozom akiknek" még maguknak kellett a dobozt megcsinálni..Ma már kapható többféle is, de ez a projekt megérdemelne 1 valoban profi dobozt.(sajna nem lehet kapni) Én annó" dolgoztam -építettem "KONTASET" nevű müszerdobozokkal, igaz több volt a forgácsolási munka, de valoban jo készleteket gyártottak az átkosban is, Magyarországon. Apropó! Nagyon várom az "A" panelt!! Skori-féle-R.táp
üdv:Gábor

Béláim az Úrban!
Attila86->minden elismerésem! Nem semmi fejlesztés!

Attila!
Azért a CICA a legjobb eddig.(kész van, és tökéletes. ráadásul én macskabarát vagyok)!
Üdv: G.

Macskusz Elektronikusz...