Is-is, a többlépcsőst javasolják, hogy talán az már érhet valamit.

Üdv
Inhouse

sziasztok

Villámvédős elosztót keresek, tudnátok ajánlani elfogadható minőségűt?
3 darabra lenne szükségem:
- az első a hűtőgépet védné
- a második a szgép-TV párost (itt van ugye telefon, koax, utp)
- a harmadik a TV-Hifi berendezést a másik szobában.

Lehetőleg több kV-os védelme legyen.

Illetőleg a nagy kérdésem az, hogy ha 1 konnektorba 1 dugvillás villámvédőt teszek és abba dugom a hagyományos elosztót, az elegendő védelmet ad, vagy megbízhatóbb az elosztós villámvédő?

üdv, Péter

De jol elvagyok itt magamban

Na, feltoltam a rezonancia frekit 100 KHz nagysagrendjebe
(bar szerintem nem ezen mulott) es megemeltem az erzekenyseget.
Valamint tettem a vegere egy monostabilt es piezo csipogot.
Tegnap ejfel utan vegre volt egy jo kis zavatar, tudtam tesztelni.
Igy mar teljesen jol jelezi a villamokat

Ez mar mukodokepes. Lehetne meg emelni az erzekenyseget, de az
sem jo ha tul erzekeny...

Hát igen, nem ezt a fajta főági villámot szoktál túlélni az emberek sem.
Ilyen közepes méretű városok mellé szerintem csekély anyagi befektetéssel lehetne rakosgatni MW-os nitrogénlézereket, amik a -sima villámhárítókkal ellentétben- biztos, hogy odavonzzák a villámot. Az üzemeltetés sem kerülne sokba (elvégre csak vihar idején, akkor is csak impulzusüzemben menne)
Ki vállalja, hogy az udvarán tesztelgessünk?

Sztatikus elven nem próbáltad még? Elvileg ha gyorsan kezd növekedni a töltéssűrűség egy földelt tárgyban, akkor az nem jelent túl jót, akkor várható villám. Ezen az elven (elvileg ez működik) nem lenne nehéz megcsinálni.

> Most mire is jó ez a cucc? Csak érzékeli a villámot?

Arra biztosan nem jo (pedig kellene).

Viszont nagyon viccesen nez ki

Most mire is jó ez a cucc? Csak érzékeli a villámot?

> És mi lett a végeredmény?

Totalis kudarc. Akkora villamok voltak hogy a kakukkos ora
majd leugrott a falrol, de ebbol a dogbol csak neha jott
ki annyi perceges hogy egy vegelgyengulesben haldoklo szu
is korberohogte volna

Valahol a koncepcio teljesen hibas. Szervileg annyi hibat
talaltam benne, hogy a ket a ket feltekercs nem sorosan,
hanem parhuzamosan volt kotve. Ezt leszamitva minden OK,
erosito erosit (pl. zenehallgatas), rezonancia kb. 3.2 KHz
(kicsit gyanus hogy nagyon-nagyon lapos a rezonancia gorbe,
de milyennek kellene lenni egy ilyen bazinagy legmagos
izeenek?....).

Lehet hogy a "bolti" viharjelzo nem veletlen megy 300 KHz-en?

Lehet hogy a a 10KHz-es hangkartyas kutyu is csak ezert van
oda hangolva, mert ott meg eppen elmegy a hangkartya?

Mekkora lenne az optimalis veteli frekvencia (milyen a
spektralis eloszlas)?

Tanacstalan vagyok...

Ennel meg talan az is jobb lenne ha egyszeruen egy infra
ledet tennek az erosito bemenetere (ez egyebkent akar mukodhet
is!, SMA otlete alapjan a taviranyito vizsgalatra teljesen
bevallt )

És mi lett a végeredmény?

Nos elkeszult a nagy mu

Csodalatos alkotas, kb. 1 m atmerore 2x12 menet (inkabb nagyobb
legyen az induktivitas) 0.28 Cuz van feltekerve, a ket tekercs
90 fokban elforgatva (gondolvan hogy igy nem lesz annyira
iranyerzekeny) egymashoz kepest. 2.2 mikros kondit tettem ra,
hogy jol hallahato tartomanyba essen a rezonancia (ugysem kell
ebben az esetben a 10KHz-hez ragaszkodni). Egy LM386 lett rakotve
200-as erositesre beallitva. Tegnap ejszaka volt is jo nagy vihar,
kiprobaltam az eszkozt...

Üdv!

Jó volt az összefoglaló, csak annyit javítanék ki, hogy az események pont fordítva zajlanak. Először a legérzékenyebb D fokozat kapcsol be, ez a leggyorsabb, viszont nem tud akkora feszültséget/áramot levezetni, de pont mire megadná magát, jön a C és így tovább.

G

Tudomanyos megkozelites:
http://www.ee.duke.edu/~zc/paper1.pdf

Na mostmar tudom hogy honnan a 10KHz
(marmint a hangkartya korlatait leszamitva...)
http://sifnos.engr.uconn.edu/publications/al02.pdf

Ja es persze boltban is kaphato
http://www.spectrumthunderbolt.com/

Azt hiszem elso korben csinalok egy keretantennat
(~1m atmero, de 8 menetnel joval tobbel, viszont
nem masfeles rezdrotbol hanem joval vekonyabbol),
raakasztok egy kis erositot (LM386) es hangszorot
es ugyis jon az ideny, majd hallgatozom

Jó a videó, köszi!

Találtam ezt a videót, gondoltam belinkelem ide :http://www.youtube.com/watch?v=LyV0odwSfIk&feature=related

Ez egyáltalán nem hülyeség! Nekem eszembe se jutott volna! Így ki lehet szűrni a hegesztőtrafót is. Ha nem jön hang, akkor vagy nagyon távoli a villám(egy jó combos), vagy nem villám.) A közeli viharnak hangja is van. 3Km-en belül életbe lép a védelem. (bár még a távolságot meg kéne rágni)

> ha a tekercs síkja egyvonalba áll a villámmal, akkor keletkezik benne impulzus?

Merolegesen erzekeny szerintem.

Lehet hogy hulyeseg, de ha van egy mikrofon is, akkor a tavolsagot
is ki lehet szamolni...
Bar ha mar hallod, akkor ugyis tudod hogy jon a vihar

Persze ha korrelacio van a vett impulzus es hang kozott,
akkor egeszen biztosak lehetunk hogy villam volt...

Egyebkent nem is kell semmit epiteni, mert a http://www.blitzortung.org/
aktualis adatait le lehet tolteni, csak egy progi kell hozza, hogy szurje
a teged erdeklo foldrajzi tartomanyt. Sajnos ehhez is kell allandora futni
egy netre kotott gepnek. De peldaul tudna elore jelezni hogy kozeledik
egy zivatarzona....

Jogos. Ezt is ki kell próbálni. Mert azért a villám 400méterről is nagyobb ív, és hatás, mint egy hegesztőé. Remélem lehet detektálni a különbséget.


Arra gondoltam, hogy egy relé megszakítaná a vonalat, miközben a másik morzén keresztül a készülékre menő szálat letenné a készülék földjére(ill. ha nincs ilyen, akkor simán a földre.) Jó nagy relé kéne(pl. DIL052). Vagy esetleg valami komolyabb mechanika a padláson, ami szétválaszt(itt az antennára és bejövő hálózati kábelekre gondolok).


Az első menetet behúzó szalaggal, aztán összeszigetelőszalagozta a kilépő véget a belépő vezetékhez a résben, majd tunkolta körbe-körbe. Szerintem így simán belefut a szál...


Azt hittem kézzel számoltad... Bevallom nem sokat számolgatok ilyen rezgőköröket, de ha venném a fáradságot, természetesen tudnám hol keressem a képleteket.

Még valami! Szerinted, ha a tekercs síkja egyvonalba áll a villámmal, akkor keletkezik benne impulzus?

> Elküldenéd a számításokat?

Ne csinald mar, most szorakozol?

Azt irta a srac, hogy 25m drotot tekert fel
nagyjabol 1m atmerore.

Akkor egy menet kb. 3 meter (d*Pi ) es 25m
huzal 8 menetet ad ki.

Ezutan yahoo-ba beirva "air coil calculation"
ez elso talalatok kozott volt:

http://my.athenet.net/~multiplx/cgi-bin/airind.main.cgi

Harom parametert ker:

- Atmero (1000 mm);
- Menetszam (8);
- Tekercs hossz (na ez jo kerdes, de szemlatomast
rovid es vastag szolenoid )

Szerintem Te meg arra tudod kapasbol a valaszt, hogy
mikent huzta be ezt a nyolc menetet az egy meteres
rez karikaba

> Szerintem egy pár mérés, zivataros időben elég lenne
> a szerintünk vészes közelségű villámok detektálásához.

Azt hiszem irok a sracnak, talan tobb infoja van es nem
nekunk kell feltalalni a meleg vizet (no meg mar nekem
kicsit macerasabb a digit tarolos szkopot kolcsonkerni)
es akkor meg nem beszeltem a zivatar hazhozhivasarol
Remelem tud valamivel tobb kokretumot szolgaltatni.

Ugye amit most tudunk (legalabbis en) az annyi, hogy van
egy kettos keretantenna es hozza valo erosito (kb. 10 KHz
kornyeken szelektiv) amit ha egy PC hangkartyara kotunk
akkor meg lehet hatarozni a villamlas iranyat, es ha tobb
ilyen erzekelot halozatba kotunk, akkor a helyet is.
Note: Szerintem a 10KHz csak a hangkartya miatt van...

Sajnos MO nincs rajta a terkepukon. Felteszem azert
mert egyetlen (onkentes) megfigyelo sincs. Ha jol ertem
ehhez csak annyi kell, hogy fusson egy hangkartyas gep,
amire ra van dugva ez az antenna es rajta legyen az
interneten...
Onkent jelentkezo???

> Engem inkább az érdekel, hogy miként oldjuk meg az
> érzékelt villám esetén a vezetékek leválasztását és
> védelmét

Ertem hogy mit kerdezel, de nem tudom.
Azert par kerdes:
- Telefon;
- Kabel TV;
- Erosaram (villany )
Es ha a szomszed hegeszt, akkor total automatikus lekapcs?

A házvezérlőmmel tervezem mérni és vezérelni a védelmet.


Elküldenéd a számításokat?



Szerintem egy pár mérés, zivataros időben elég lenne a szerintünk vészes közelségű villámok detektálásához.
Engem inkább az érdekel, hogy miként oldjuk meg az érzékelt villám esetén a vezetékek leválasztását és védelmét.

Na kiszamoltam, 25m drot nagyjabol 1m atmerore
feltekerve olyan 140uH-re jon ki, ami 2uF-al
szinte pontosan 10KHz-en rezonal

Utana mar csak erosito, egyeniranyito, alulatereszto
szuro, komparator, monostabil, akusztikus jelado
(esetleg integralas utan mutatos muszeren villamintezitas
kijelzes

Amit ki kellene meg talalni:
- Mekkora legyen az erosites;
- Mekkora az idoallando;
- Kuszobszint.

Pic meg minek

Ja es hogy lehet kalibralni?
Ménkű per másodperc?

Ha nem lennek lusta (es indulnek mar haza) akkor kiszamolnam hogy
mekkora induktivitasa van 25 m drotnak egy keretre feltekerve, es
akkor okosabbak lennenk hogy az hol rezeg 2uF-al

Szeintem azon kornyeken van villamlasra jellemzo zaj es vagy
alacsony zavar. A masik detektorban amit anni belinkeltem ott
300 KHz-en erzekeltek. Gyanitom elg szelssavu lehet a dolog.

Naluk azert kell szoftver, mert egyreszt a ket antennaval
iranyt tudnak merni, valamint sok ilyen aallomast interneten
osszekotve az adatokat feldolgozva Europa terkepre fel tudjak
vinni a villamlasokat. Sajnos Kulon Magyarorszag terkep nincs
meg... Elso korben en/mi csak indikalni akarunk, ahhol meg egy
erosito/komparator is eleg lehet...

Ez jutott nekem is először eszembe.
A dolog végtelenül egyszerű. PIC-el is fel lehetne dolgozni a jelét, bár nem teljesen értem a program mit dolgoz fel. Azt sem, hogy miért keletkezne 10KHz-es jel a hurokban? Az lenne az önrezonanciája a körnek? 2uf meg a 75cm2 huroknak? A villám meggerjeszti és ez rezonanciát okozna, amit felerősítünk és kész? Bevallom jobb vagyok digitális területen...

Nocsak mit talaltam:

http://members.home.nl/fkooiman/lightning/index.htm
http://members.inode.at/576265/lr.htm

Ezek alapjan ok 10 KHz nagysagrendjeben figyelik a villamlast,
keret antennaval. Arra azert kivancsi lennek hogy hogy fuzte tele
a srac masfeles villanydrottal a rez vizvezetek cso karikat

A kapcsolasi rajz eleg gagyonak tunik, mi a velemenyetek?
Lehet hogy a keretantenna tekercse es a 2uF 10KHz kornyeken rezonal?
Egyebkent meg egy szimpla Au 100-as erosito es hangkartyaval
feldolgozzak. Indikalashoz szerintem eleg lenne elsokent egy
keretantenna is, es a vegere egy detektor. A detektor megalkotasahoz
jo lenne par regisztralt villamlas, mert hirtelen nem sok otletem
lehet hogy milyen burkologorbeje lehet ennek a 10KHz koruli jelnek...

Egeszen fellelkesultem megint, lehet hogy a zivatar idenyre osszedobok
valami villamfigyelo/riaszto keszuleket

> Amiota van teljeskoru vedelem,
> egyszer sem kellett resetelnem
> az ADSL modem/router parost...

Visszavonva

Annakidején a cégnél nem volt olyan bonthatatlan,hamar kibomlott
Egész pontosan nem emlékszem a beleire,de arra igen,vállunkat vonogattuk mennyit kérnek érte és nincs benne "semmi"..
Nem véletlen az a csodacsavar,egy UPS aminél egyértelmű,házilag úgysem megy jobb,sőt még olyan sem,legalábbis ennyiért,simán kibontható,akárki belenézhet.

> Különben nyákos "szikraközök",zenerek,kondik,fojtó,
> ilyesmi van benne,semmi halálkomoly cucc.

Nem tudom, bonthatatlan csavarokkal van osszerakva...

A nyákos szikraköz azért elég primitív dolog. Profi cuccban elképzelhetetlen. Nagyon környezetfüggő, arról nem beszélve, hogy a nyák gyártásnál (maratás) igencsak változhat a légrés.

Ez nem biztos,az APC komoly cég,arra nem tud annyit rátenni a conrad.
De mintha valami boltja (szervize?) volna az APCnek a SzentIstván park-nál,ott kellene érdeklődni.

Különben nyákos "szikraközök",zenerek,kondik,fojtó,ilyesmi van benne,semmi halálkomoly cucc.

Akkor biztos, hogy van olyan hely ahol fele annyi, csak ki kellene deríteni, hogy hol. A Conradnál minden baromi drága.

Egy nem vart mellekhatas:
Amiota van teljeskoru vedelem,
egyszer sem kellett resetelnem
az ADSL modem/router parost...

(Na jo, tudom, ez olyan nagyon
termeszetgyogyaszosan hangzott...)


Conradnal karacsonyi akcioban aruljak
az APC "Performance" tulfeszultseg
vedo elosztot. 8 aljzat (fele kapcsolt),
Koax (antenna), Ethernet, Telefon.
9990 HUF (en tobbert vettem, es mar
az is jo arvolt...)

Lehet celozni az asszonynak hogy
mit hozzon a Telapo

Gratulálok! Én a karácsonyi pénzből tervezek elvenni erre a célra. Tavasztra jó lenne a munkálatokat elvégezni, remélem sikerül...

Köszönjük szépen!

> Tehat van ket kulteri lampa, ami
> egy alternativ kapcsolassal az udvarrol
> vagy az eloszobabol lehet kapcsolni.
> Es van egy egyaramkoros kapcsolo es lampa
> az eloszobaban.
>
> A kulso kapcsoloval ki es be tudom
> kapcsolni a ket kulso lampat, de bekapcsolt
> allapotban nagyon halvanyan, felfennyel
> vilagitanak (mintha sorba lennenek kotve es
> nem parhuzamosan).
> A belso kapcsolora az udvari lampak nem
> reagalnak, viszont az egyik allasaban
> mukodik az eloszoba vilagitas (azaz a sajat
> kapcsolojaval lehet ki/be kapcsolni es bekapcsolt
> allapotban teljes fennyel vilagit az izzo), a
> masikban nem (mintha a ket kapcsolo sorba
> lenne kotve)...

Na megvan a dog...

Semmi elkotes nem volt

Haromfazisu gyari sint hasznaltam,
es az egyik kismegszakitonal nem
huztam meg a csavart (szep stabilan
lebegett a lyuk kozepen, de kivulrol
nem latszott)....

Akkor keszen is vagyok a teljes
vedelmi rendszerrel

> Na időhiány miatt csak mostanra sikerült
> összehoznom az ígért összefoglalót.

Koszonom szepen a tobbiek neveben is.

Teljesen osszecseng az eddig osszegyujtott
es atolvasott anyagokkal es katalogusokkal
csak sokkal tomorebb es emeszthetobb mint
az a "kasahegy".

Egy megjegyzesem lenne azert, hogy a tipikus
egyfazisu haztartashoz valo B+C fokozatu
vedelem maximum tizenegynehanyezer forintos
koltsege szerintem teljesen vallalhato.
Ahogyan az egyik forgalmazo is mondta:
"Ennyi minimalisan elvarhato az embertol a
sajat vedelme erdekeben".

Na időhiány miatt csak mostanra sikerült összehoznom az ígért összefoglalót.


A villámvédelmet mint rendszert szemléljük akkor beszélhetünk külső és belső villámvédelemről.
A külső villámvédelem alatt a villámvédelmi felfogó, levezető és földelő rendszerét értjük. A külső villámvédelem feladata a közvetlen villámcsapáskor a villám energiájának levezetése a földbe. És ami a legfontosabb, hogy ne a védendő épületbe hanem az általunk telepített felfogóba csapjon bele a villám. Tehát az a szó hogy villámhárító nem túl találó mert nem a villámcsapást hárítja el hanem a bekövetkező villámcsapáskor egy pontosan megadott helyre csapjon a villám, ami már nem tesz kárt az épületben. Azt hogy egy épületen szükség van-e valamilyen külső villámvédelmi rendszert telepítésére és ha igen milyen mértékűre, azt az un. RMTKSH besorolás az alapján kell eldönteni.(MSZ 274-1:1974, MSZ 274-2:1981, MSZ 274-2/1M:2001)
R - rendeltetés
M - magasság
T - tető szerkezet anyaga
K - körítő fal anyaga
S - levegő szennyezettsége
H - Másodlagos hatások következményei szerinti csoportosítás (tulajdonképpen itt jelenik meg a túlfeszültségekkel szembeni védelem)
A szabványban leírtak szerint minden épületre (szaknyelven mondva minden műtárgyra pl.:épület szobor, híd stb.) meg tudunk adni egy besorolást.
Az RMTKSH besorolás és az MSZ 274-3:1981, MSZ 274-3/1M:1985, MSZ 274-3/2M:2001 szabványok alapján meg lehet állapítani, hogy az épületre milyen villámvédelmi rendszer telepítendő.
Ha egy átlagos családi házat nézünk akkor általában nem szükséges villámhárítót telepíteni. Azért mondom hogy általában, mert lehetnek olyan nem is speciális esetek, amikor szükséges lehet.
Ha valaki mégis úgy gondolja hogy bár a besorolás alapján nem kellene villámhárító rendszer a házára és mégis telepít akkor azt mindenképpen a szabványokban leírtak szerint szabad. Egy rosszul telepített villámhárító (felfogó, levezető, földelő), vagy nem megfelelő méretfokozat használata esetlegesen nagyobb kárt tud okozni mint ha nem lenne semmi.
Na ennyit a külső villámvédelemről most jöjjön a un. belső villám védelem, ami magába foglalja a túlfeszültség védelmet.
Túlfeszültség nem csak villámcsapás hatására jöhet létre. Motorok, transzformátorok ki-be kapcsolása, hirtelen terhelés változások stb. ezek is csinos kis tüskéket tudnak okozni a hálózaton, amit a kapcsolóüzemű tápokban található egyenirányító nem díjaz.
Egy másik túlfeszültség forrás a nulla vezető szakadása a csillag pontban. Sajnos ezt a hagyományos túlfeszültségvédelmi eszközökkel nem lehet kivédeni, ez nem egy gyorsan múló jelenség. Ez ellen néhány hozzászólással feljebb írtam le a lehetséges védekezés módját.
Villámcsapáskor létrejövő túlfeszültségeknek több csoportja lehet.
- A kapacitív túlfeszültség általában a levezetőben folyó villámáram (tulajdonképpeni töltés felhalmozódás) és egyéb fémes tárgy között jöhet létre. A Túlfeszültségvédelem szempontjából nincs túl nagy jelentősége mert általában a levezetőhöz legközelebb lévő, túlfeszültségre érzékeny fémtárgy vagy vezető anyag között, viszonylag nagy távolság van. Mint tudjuk a kondenzátor képletéből a fegyverzetek felülete és távolsága is számít ami ebben az esetben nem túl nagy kapacitást eredményez.
- Induktív úton túlfeszültség úgy jöhet létre, hogy a villámáram induktív csatolásba tud kerülni valamilyen vezetővel, és nem feltétlen szükséges, hogy a becsapási pont és a készülék közel legyen egymáshoz. Nem mértem le, de egyes könyvek szerint egy nagyobb villámtól 1km-re a 1 m-es vezető hurokban pár száz volt is tud indukálódni.
Galvanikus úton ami a villámcsapáskor vagy a párhuzamos áramutakon folyó áram által létrehozott feszültségesésből adódó túlfeszültség.

Ezek ellen a túlfeszültségek ellen kell védekeznünk. Általában abból indulunk ki, hogy a túlfeszültséget a házhoz csatlakozó vezeték hálózat hurcolja be. Tehát a bejövő vezetékek hálózatot kell túlfeszültség ellen védeni és ebben az esetben a készülékeinket is védjük. A bejövő vezetékeknek mindig van valamilyen potenciálja a földhöz képest, a túlfeszültség védelem feladata, hogy ez a potenciál egy adott határon belül maradjon. Tehát ha azt mondjuk, hogy a 230V-os hálózat túlfeszültség védelme akkor ez azt jelenti, hogy a középfesz/0,4kV-os transzformátor 0,4kV-os oldalán a csillagpont földelt és a fázis vezető feszültsége a földhöz képest némi tűréssel nem haladhatja meg a 230V effektív értéket
Ahogy már Szenya kolléga is leírta a túlfeszültség védelem több lépcsőből áll:

"A" fokozat tulajdonképpen az áramszolgáltató építi ki a saját berendezései védelmére ez képes közvetlen villámcsapás esetén is a villám áramát levezetni a földbe. Ha valakit érdekel akkor ez közép és nagyfeszültségű hálózatokon úgy néz ki, hogy a vezetéket tartó szigetelő egyik (mondjuk a vezeték potenciálja) és másik vége (az oszlop vagyis a föld potenciálja) között szembe fordított elektródák tulajdonképpen szikra közök találhatóak. Az elektródák között egy esetleges túlfeszültség amelyet az áramszolgáltató az elektródák távolságával koordinál (nem az idegen szavakat szeretem használni hanem ezeket hívják "koordinált szikraközöknek"), ívet hoz létre amely tulajdonképpen egy zárlatnak felel meg és ezen keresztül levezetődik a pl. a villám árama.

"B" fokozat általában villám áram levezető. A "B" fokozat mint „villám áram levezető” itt idézőjelesen nem azt jelenti, hogy a villám teljes áramát neki kell levezetni, hanem a villámcsapáskor a párhuzamos áramutakon folyó áram (tehát nem a közvetlen becsapási ponton fellépő áram hanem annak töredéke) által keltett feszültségesésből adódó túlfeszültséget kell levezetnie. Sok gyártók a termékeikre kijelenti, hogy a teljes tényleges villámáramot képesek levezetni. Semmi nem indokolja, hogy ne higgyem el. A katalógusokban megadottak szerint tényleg képes is rá, de egy kicsit óvatosan kezelem ezt mert még nem volt ilyen gyakorlati tapasztalatom, amikor ténylegesen is láttam volna egy B fokozat a teljes villám áramot levezeti és a mögötte lévő C és D fokozatok utáni fogyasztó nem károsodik. Tehát az előbbi mondatommal nem azt akarom mondani hogy nem lehetséges a villámáramot levezetni ilyen eszközzel csak én még nem láttam ilyet biztonsággal működni.
A "B" osztályú levezetők kizárólag szikraközök. Ezek lehetnek tokozott szikraközök (kifúvás mentes) és lehetnek olyanok amiknek a szerelésénél vigyázni kell mert az ív a készülék alján kifújhat (ez nem azt jelenti hogy nincs doboza, csak a szikraköznek nincs külön a készüléken belül tokozata).
A "B" fokozatot főként főelosztók betáplálásánál vagy a betáplálásnál szokták alkalmazni mint első védelmi eszközt.

A "C" fokozat túlfeszültség levezető amely egy nagy teljesítményű varisztorból áll a "B" fokozat megszólalása után kell hogy működésbe lépjen és a maradék túlfeszültséget kell levezetnie.
A "C" fokozatokat a "B" fokozattal védet főelosztó után az alelosztókba szokták elhelyezni ahol az egyes fogyasztói csoportoknak a tápelosztása történik.
Alkalmaznak gyakran "B-C" kombinált védelmet is ha a "B" és "C" fokozatot fizikailag nem lehet különválasztani egymástól.

"D" fokozat (finom fokozat) az egyes készülékek túlfeszültség védelmét szolgálja működése a "B" és "C" fokozatok után kell, hogy történjen. Ebben a fokozatban varisztorokat vagy supressor diódákat alkalmaznak. Telepítése mindig közvetlenül a készülék kapcsaira vagy villásdugóval rendelkező készüléknél a dugaszoló aljzatba szerelhető típust kell használni (na ezt lehet venni mint túlfeszültségvédős dugaszoló aljzat)

A túlfeszültség fokozatok működésének az elve azon alapul, hogy a villám tulajdonképpen egy pár us alatt lejátszódó esemény. Amit látunk villámlásként az a villám áram csatornájába lévő szennyeződések égése és az ionizált gázok fénye.
A rövid lefolyású esemény, és egy viszonylag kis induktivitás a fokozatok között (pl. 5-15m vezeték), elég ahhoz hogy a túlfeszültség levezetők jól és helyesen működjenek. Vagyis a sorban elől álló durva fokozat "B" szólaljon meg a leghamarabb.
A kombinált "B-C" fokozatok működési eleve az hogy egy kis induktivitás van a két fokozat közé beépítve, ezek együtt vannak betokozva, és így érik el a helyes működést. Mint fent írtam ennek akkor van jelentősége hogy ha a két fokozatot nem lehet fizikailag távol elhelyezni egymástól, erre jó példa ha a főelosztóból nem csak alelosztók vannak megtáplálva hanem közvetlenül olyan fogyasztók is amik igénylik a túlfeszültség védelmet.
A "D" fokozatot mindenképpen a fogyasztóhoz a lehető legközelebb a tápcsatlakozónál kell beépíteni. Ez történhet a fali dugaszoló aljzat dobozába a dugalj alá szerelhető védelemmel, az un. túlfeszültségvédős dugaljakkal.
Na most a fentiekből két dolog amit előszeretettel nem vesznek sokan figyelembe.
1.A gyártók saját termékük fokozatához illesztik a sorban következő fokozatot. Tehát ha egy gyártó "B" fokozatát egy másik gyártó "C" fokozatával és egy harmadik gyártó "D" fokozatával kombináljuk, mert az egyiknél a "C" olcsóbb a másiknál a "B", nagy valószínűséggel nem minden helyzetre kapunk megfelelő védelmet, vagy a túlfeszültség védelmünk nem helyesen fog működni (először a"C" és csak utána a "B").
2.Akik azt hiszik, hogy a láncba utolsó és a leggyengébb tag "D" fokozat kielégítő védelmet fog nyújtani magába, azok hamis biztonságérzetbe ringatják magukat. Az igaz hogy a semminél több, de magában sajnos sokszor kevés.
Hova is kell ezeket a védelmeket pontosan beépíteni pl. egy családi házban?
A "B" durva fokozatot az áramszolgáltató is szereti mivel szeretné ha az ő órája elé lenne beépítve, mivel védi az óráját is. Megvan határozva hogy az óra előtt csak szivárgó áram mentes túlfeszültségvédemi eszköz alkalmazható, tehát csak szikraköz jöhet szóba (ezen kívül van még egy-két előírás, ha valaki telepítettni akar annak azért utána kell nézni). Ezt is beépíteni csak regisztrált villanyszerelőnek szabad (persze jó pénzért). Ebben az esetben a "C" fokozat kerülhet az óra után a lakás kiselosztójához.
Vagy ha nem akarunk az óra előtti dolgokkal szöszölni akkor az óra után a lakás kiselosztójába lehet telepíteni mondjuk egy kombinált "B-C" fokozatot.
A "D" fokozatot pedig már mint írtam fent a fogyasztóhoz a legközelebb kell elhelyezni.
Hogyan kössem be ezeket?
A védelmek pontos bekötési rajzait a katalógusukban meg kell nézni.
Először is fontos hogy, legyen egy jó és megbízható földelésem, ami lehető legrövidebb úton megy le a földbe. Családi házban nem olyan nagy dolog egy jó földelést létesíteni.
Önállóan is számottevő a földelés ha 4m fémszerkezet a fagyhatár alatt van telepítve, a fagyhatár magyarországi viszonylatban 0,7m-re adódik. Azt nem köti ki szabvány hogy vízszintesen vagy függőlegesen. Függőlegesen talán jobb mert lefelé a talaj több vizet tartalmazhat. Gyakorlati tapasztalat, hogy egy-két izmos ember egy ~4,5m-es 20mm átmérőjű kihegyezett köracélt (nem betonacélt mert az rücskös és ember fia lenem veri)1db samu nevű műszerrel 1-2 óra alatt elintéz.
Persze akinek lehetősége van vízszintesen árkot ásni oda is be lehet fektetni a vasat vagy akár többet is egymás után hegesztve (a hegesztéseket szokták szurokkal bekenni mert ott fokozott a korrózió de csak a hegesztéseket). Vagy a festetlen és fém vízvezetéket is fel lehet ilyen célra használni ha legalább 4m hosszan a föld alatt van, ilyenkor a vízórát egy z/s vezetékkel át kell hidalni! Megjegyezném hogy a gázcsövet ilyen célra felhasználni tilos!
A földelési ellenállás szerencsés esetben ilyenkor úgy 20-50ohm körül fog alakulni, javítani ezen több vagy nagyobb kiterjedésű földeléssel lehet. A sósvíz és egyéb hókuszpókusz alkalmazása nem javallott mert a vasföldelőből néhány éven belül érdemi rész nem marad.
Mi a földelési ellenállás?
A földelési ellenállás több rész ellenállásból áll és ezek összege adja meg a földelési ellenállás értékét:
1.A transzformátor csillagpontjából induló földelő ellenállása (<1ohm)
2.A transzformátor csillagpontjából induló földelő és a talaj közötti átmeneti ellenállás (ha gondosan járt el az áramszolgáltató akkor úgy 10 - 20 ohm kb.)
3.A föld ellenállása (bármilyen meglepő ez a legkisebb <<<<1 még homokos vagy sziklás talajon is)
4.A földelésünk és a talaj közötti átmeneti ellenállás (kb. 20-50 de akár 100-200 ohm is lehet rossz talaj vagy földelés mellett)
5.A földelőnk ellenállása (<1ohm)

Ha a vezeték 5 vezetősként jön be hozzánk tehát ha a nulla N és a védővezető PE külön van választva akkor a 3 fázisra és a nulla vezetőre is kell túlfeszültség védelem, ami úgy néz ki hogy a fázisok és a föld közé és a nulla és a föld közé is bekötöm a védelmi eszközt. Ez katalógusokban úgy szerepel túlfeszültség védelem TN-S rendszerhez. Természetesen 1 fázisnál fázis és a föld, a nulla és a föld közé kell betennem túlfeszvédőt.
Ha 4 vezetékes a rendszerem tehát PEN jön be (TN-C) akkor elég a 3 fázis és a föld vagy PEN közé a túlfeszültség védelmet kötnöm, mivel a PEN mindig földpotenciálon kéne hogy legyen ráadásul ahol becsatlakozik hozzám ott még földelve is kellene, hogy legyen.
A fentiek a villamos vezetékekre készült túlfeszültség védelmek voltak. Ezen kívül léteznek telefonvonalra, TV koaxra és számítógépes hálózatra is túlfeszültség védelmi eszközök ezeket általában csak egy földeléssel kell ellátni persze ezek használata a villamos túlfeszvédők nélkül nem sokat ér.
Sajnos egy komplett ház túlfeszültség védelme 3 fázisra anyagban annyiba kerül majdnem mint a ház villanyszerelési anyaga, ráadásul sok eszköz egyszer használatos, egy esemény után cserélni kell. Viszont egy biztos védelmet kapunk ami nagy biztonsággal minden villámcsapás által okozott túlfeszültséget megfog.
Tehát mérlegelni kell, hogy mit akarunk megvédeni és mikor, mert ha a házban található készülékek össz értéke nem többszöröse a túlfeszültség védelem telepítési költségeinek akkor lehet, hogy kényelmetlen de olcsóbb megoldás ha zivatar idején kihúzzuk amit ki kell.

üdv
Hegman

Valószínűleg a külső lámpák alternatív kapcsolójáról kapja a benti a fázist és ezért csak ha a külsőé olyan állásban van, hogy a fázist a "jó" lábán adja ki, akkor világít a belső.

Ha félfénnyel világít, akkor vagy tényleg sorba vannak kötve vagy a nulla nincs meg esetleg a földelésre lettek kötve nulla helyett (ha van FI, akkor nem ér amit írtam )

Szia Iranytu,

> Nosza, petróleumlámpát az elõszobába!

A helyzet sulyos es remenytelen

Szerintem ez a megoldhatatlan muszaki
problemak koze tartozik. Gondoltam is
hogy fel kellene tenni a fejtoros topicba

Tehat van ket kulteri lampa, ami
egy alternativ kapcsolassal az udvarrol
vagy az eloszobabol lehet kapcsolni.
Es van egy egyaramkoros kapcsolo es lampa
az eloszobaban.

A kulso kapcsoloval ki es be tudom
kapcsolni a ket kulso lampat, de bekapcsolt
allapotban nagyon halvanyan, felfennyel
vilagitanak (mintha sorba lennenek kotve es
nem parhuzamosan).
A belso kapcsolora az udvari lampak nem
reagalnak, viszont az egyik allasaban
mukodik az eloszoba vilagitas (azaz a sajat
kapcsolojaval lehet ki/be kapcsolni es bekapcsolt
allapotban teljes fennyel vilagit az izzo), a
masikban nem (mintha a ket kapcsolo sorba
lenne kotve)...

OFF:
Megcsinaltam magamnak a csorozsat,
tegnap mar fel is tettem. Mondjuk
ha a tanmuhely csinalta volna akkor
kerek lenne, igy viszont negyzet
alaku, lekerekitett sarkokkal

Béláim az Úrban!
Gafly
de túlfeszültség sincs!!!
Kicsit paranoid a védelem...
Nosza, petróleumlámpát az előszobába!
De ahhoz kellene egy védelem a huzat ellen...

A fentebb említett feszültségérzékelős + mágneskapcsolós dolgot a nulla szakadása és a csillagpont eltolódása egyes fázisfeszültségek növekedése témában írtam, természetesen ez nem jó a hagyományos értelemben vett túlfeszültségekre. Ez az állapot legutóbb egy barátom falujában több mint 1,5 percig fennállt, ezalatt a falu 1/3-ában ropogósra sültek a készülékek.
A hagyományos túlfeszültség annyira rövid idejű jelenség, hogy az esetek többségében a szikraköz (vagy varisztor) begyújt a fázis és föld között (ami tulajdonképpen föld zárlat), és benne az ív ki is alszik mire a biztosíték vagy a kisautomata leoldana.
A biztosíték azért kell, hogy ha az ív nem alszik ki akkor legyen ami lekapcsol a fennálló földzárlat hatására.

> Én anno vettem túlfeszvédőt. Olyan méretű,
> mint a kisautomata. Szegecselve van, nem
> kukkantottam bele...

En meg amiota felszereltem a vedelmet,
azota nem mukodik az eloszoba vilagitas

Béláim az Úrban!
olyan állapotok vannak, hogy átütne az érintkezők között. Tudtommal nincsen szikraoltó a pogácsák között.
mire a FI relé leold, már régen nincsen túlfesz. Itt a sebességen van a hangsúly! Mechanikus érintkezőket felejtsd el! félvezetővel sem kapcsolhatsz. Itt az feszültségfüggő energiaelnyelőkel érsz csak valamit. szupresszor... Vákuuedényben kvarchomokba ágyazott méretezett rézvezető megszakadáskor nem húz ívet. De ott is feszültségfüggő energiaelnyelő van mögötte. Ha lenne egyszerű megoldás, már ugyanúgy használnák mint a FI relét. Én anno vettem túlfeszvédőt. Olyan méretű, mint a kisautomata. Szegecselve van, nem kukkantottam bele... ...még

Ha a szikraköz/varisztor a föld felé viszi a túlfeszt, akkor csak addig kell kitartani amíg a FI leold.

Béláim az Úrban!

a FI relé leoldása túl lassú a tranziensekhez képest.
Szupresszor, szikraköz már jobb megoldás...
RH-ra van egy keretantenna az ablakon (1 menet UTP-s kábel furmányosan összekötve->8 menet) nekem itt egy mezei glimmlámpa van betéve...

Esetleg valami olyasmi cucc, ami a fi relében lévő tesztgombhoz hasonlóan hibaáramot generál ha a fesz túlmegy a 260V-on? És erre a Fi relé leold.

Persze minden külön fázisra kéne egy, mert nem tudni melyik emelkedik, melyik esik. (feszültségileg.)

De így nem kéne az eszközöket külön védeni.

Általában ki szokták bírni amíg a relé és mágneskapcsoló lekapcsol, több százezres PLC-knél sem használnak komolyabb védelmet.

.....

Hát nemtudom, de szerintem a relés megoldások túl lassúak ide. Azért egy komolyabb mágneskapcsolónak a meghúzáshoz és főleg az elengedéshez kell néhány periódus (jelentős mechanikai tehetetlensége van a mozgó darabnak), ami alatt az arra érzékeny fogyasztók már megdöglenek. Persze fogyasztótól is függ, szükség van-e a gyors beavatkozásra. Relé helyett én inkább combosabb tirisztorokra bíznám a feladatot, amik rövidrezárják a hálózatot, amikor megemelkedik a feszültség, és a biztosíték ettől kiolvad/lekapcsol.