Heló!

Valaki ajánlana nekem egy 3 digites PIC-es voltmérőt LED kijelzőhöz, 999mV-os méréshatárral?
A hardvert meg tudom tervezni, meg is terveztem (katt), de a programban csak addig jutottam el, hogy kiválasztottam, hogy melyik láb legyen a ki és bemenet.

Nekem eddig nem jelentett gondot a QFN, és sokkal kisebb, mint egy SOIC, ezért ajánlottam.

atta

Szerintem sem ágyúra verébbel. Ha PWM - el csinálod, akkor mennyibe kerül? (aluláteresztővel együtt?)

watt: én meg azt nem vettem észre, hogy a Chipcad - nél nem árulják, csak ki van téve, de szerencsére nem maradtam szégyenben

atta

Én nem a dsPIC mellett kardoskodtam, igazából nem is néztem át a feladatot, csak a kaphatóságát kérdőjeleztem meg, amit örömömre tévesen tettem.
Ha DA kell, akkor csak ezekben vannak, és nem drága. Ezért nem hiszem, hogy ágyú lenne. Mennyivel olcsóbb egy 18F? (költői kérdés)

Én is épp akartam írni, hogy kicsit túlzás a dsPIC ide. Inkább egy 18F2520-at javasolnék, ahogy összeszámoltam, ennek is van elég lába a feladathoz.

Bocsi, hogy belekotyogok, de szerintem ágyuval lövünk verébre. Szerintem ilyen feladathoz nem kell dspic. Egy sima 16 os is bőven elég, aminek van PWM modulja, de ha nincs sem baj, csak bonyolultabb lesz egy kicsit a program.
Miért kell D/A a feladathoz? Megzavarná az áramgenerátort a fűrészelés az egyenfesz tetején? ( btw, a D/A hogy működik a picben? )

Ha csak itt nem. De először a chipcad-re hivatkoztál árban, ami kedvezőbb ugyan, de nem kapható még. Végül is nem sokkal drágább, ha szükség van rá megéri így is. A szállítás ugyanannyi a chipcad-nél is.

Miért a QFN tokozásút ajánlod? Ennek a beforrasztása sokkal nagyobb szívás... I/SP (ez a DIP tokos), vagy - I/SO - ha helyhiány miatt mégis SMD kell.
Azzal is vigyázni kell, hogy az FDH csak BP-n szállítja ki ingyen a cuccot (vidék: nettó 1500 Ft), és az árlistában csak a nettó árat tünteti fel!

DSPIC33FJ128GP802-I/MM - 1241HUF házhoz szállítással, www.fdh.hu, cikkszám 1576798.

atta

Csak a GP802 és 804 végződésüekben lesz D/A, de ezeket nem lehet még kapni sajnos, hiába van a listában.

Komaki,

dsPIC33FJ128GP802-E/SO SOIC 1 040 Ft (chipcad)

Ebben van A/D (12bit) és D/A(16 bit) is, tehát minimális külső áramkörökkel megoldható a probléma. Szükséged lesz még műveleti erősítöre + osztóra - ezek pontossága és az A/D, D/A pontossága fogja meghatározni a teljes pontosságot.

MCP9802A0T-M/OT SOT-23A-5-TR 210 Ft (chipcad) -55 és +125°C között mér (±1°C (max.) from -10°C to +85°C).

Sok sikert,

atta

Tehát azt mondjátok megvalósítható az elképzelés és nem is túl bolyolult. Akkor majd hamarosan felkeresek egy programozót és neki is leadom ugyanezt. Nektek pedig még egyszer köszönök minden tanácsot és segítséget

üdv: Komaki

A legdrágább is 1500Ft körül van...
A Ref fesz meg nem lehet kisebb 3V-nál, és a REf+ és Ref- különbsége 2V-nál, de mint említettem erről az adatlapok írnak, csak annak lehet hinni, nem nekem!

Nem, ilyen nem kell.

Esetemben a referencia feszültség akkor 0...1V között van? Ha jól számolok (valószínűleg nem), akkor már 8 bites AD-val is 2%-os hibahatáron belül lehetek. Így számoltam: 1/256=0.00391 , pl ha 0.1V-ot akarok, akkor 0.1/0.00391=25.575 ezt kerekítem 26-ra , 26*0.00391=0.10166V

Tudnátok ajánlani pár tipust, ami alkalmas a feladatra. Attól félek, h kifizettetik velem a legdrágábbat -> ágyúval verébre

üdv: Komaki

A PIC AD pontossága függ attól, hogy hány bites az AD.
10 bites esetén a referencia feszültség tartományát 1024 részre osztja. Ha pl. a ref fesz 0...5V között van, akkor a felbontás 5/1024=0,00488V. Ha 12bites az AD, akkor 5/4096=0,0012207V. Ebből ki lehet számolni, hogy amérendő jeled milyen tartományba esik, és ekkor milyen lesz a felbontás. pl. ha 10V-os jelet kell mérned, akkor azt osztani kell minimum 2-vel, így a pontosság leromlik felére. A referencia feszültséget lehet változtatni, ha kisebb jeleket kell mérni. Az adatlapok részletezik milyen tartományban lehetnek ezek(Ref-, Ref+)

Ma már nincsenek "egyszer programozható" PIC-ek
A kollega arra célzott, kell-e rá egyszerű "frissítési" lehetőség soros portról, vagy a későbbiekben ez nem lényeges, ha pl ki kel lszerelni a PIC-et az újraprogramozáshoz.

Szia!
A pontosság valóban kimaradt. Ha most a hasamra ütök és azt mondom 5% (0.095/0.105 V), akkor az mennyire számít pontosnak a PIC-eknél? A kivitelezés költsége inkább fontos mint a pontosság, persze bizonyos határokon belül. Ha az olcsóbbik megoldással csak 6%-os pontosságot lehet elérni, a dupla olyan drágával pedig 1%-ot, akkor legyen az olcsóbb. Most csak úgy dobálódzok a számokkal, mert fogalmam sincs, h mik a PIC képességei. A hőmérésnél megengedhető pár Celsius eltérés, mivel az érték nem lesz kijelezve, csupán az elektronikát védi a túlmelegedéstől.
Hú, ezt nem egészen értem Az első példányt mindenképpen jó lenne egy újraprogramozható PIC-el csinálni és ha jól működik a program, akkor bele lehet írni egy egyszer írható PIC-be. A programon a továbbiakban nem kell módosítani.
Az még elfelejtettem a múltkor leírni, hogy a bekapcsolást követően a Vreg annyi kell hogy legyen, mint a kikapcsolás előtt volt. Ha ez plusz költség, vagy többletfogyasztás árán oldható meg, akkor nem fontos, inkább legyen egy 0.35V-os default érték. Ja és arra számítani kell, hogy a tápfesz néha le lesz választva.

üdv: Komaki

Szia Komaki,

Nem írtál semmit a pontosságról (a 0.1V mennyire kell 0.1V legyen, pl.), mennyire kell pontos legyen a hőmérő (tized fok, fok?). Ez fogja alapvetően meghatározni, hogy lehet e egy dsPIC belső AD és DA - ját használni, vagy külső AD és DA kell, ekkor kisebb tudású PIC is jó, valamint ez fogja megszabni a hőmérő típusát. Ugyancsak nincs leírva, hogy kell e menetközben tudni frissíteni a firmware- t, pl. soros porton keresztül, vagy egyetlen egyszer lesz beprogramozva - ettől is függ a szoftver (firmware) bonyolultsága. Szerintem egy ilyen program egy délután alatt megírható, majd még egy nap, amíg az ember tisztességesen leteszteli. Inkább az szokott előfordulni, hogyha kész a program, akkor jön rá a felhasználó, hogy ő még mást is akart, vagy nem így képzelte el - ekkor újabb programozás következik. Ha ügyes ember csinálja, szerintem egy hét alatt kész lehet, úg hogy jó is.

atta

Sziasztok!
Sajnos (még) egyáltalán nem értek a PIC-ekhez, viszont van itt egy projekt amit hamarosan be kell fejeznem. Már nincs annyi időm, hogy megtanuljam a programozást, ezért mindenképpen egy profira fogom bízni, de gondoltam előbb kikérem a véleményeteket (főleg hardver terén), nehogy nagyon át legyek vágva.
Szóval egy áramgenerátort kellene vezérelni, amelynek a kimeneti árama (0.1-1A) lineárisan függ a bemenetére kapott feszültség (Vreg=0.1-1V) nagyságától. Az áramgenerátornak van még egy bemenete, amelyen ki/be tudjuk kapcsolni, 1.4V a határérték (EN=1.4V).
A PIC-nek 5 bemenete kellene hogy legyen: 3 nyomógomb, egy hőmérséklet érzékelő és egy bemeneten figyeli a tápfeszültséget (6-8.4V).
Az első nyomógomb 1 másodperces lenyomásával kellene ki/be kapcsolni az áramgenerátort (megszüntetni/létrehozni az EN jelet) és a PIC-et.
A második nyomógombal lépcsőzetesen növelni a Vreg feszültséget ( 0.1 - 0.2 - 0.35 - 0.5 - 0.7 - 1V ), valamint az 1 másodperces lenyomásával bármelyik fokozatról 1V-ra ugrani.
A harmadik gomb ugyanaz mint az előző, csak ez csökkenteni a Vreg-et és a minimumra (0.1V) ugrik.
A negyedik bemenetre hőmérséklet függvényében változó feszültséget kellene vezetni, és úgy kalibrálni, hogy 60 Celsiuson bekapcsoljon egy piros led, 80 Celsiuson pedig megszűnjön az EN jel és mindaddig maradjon úgy, amég 70 C-re vissza nem hűl.
Az ötödik bemenet figyeli a Vcc és GND közötti feszültséget. Amennyiben az kívül esik a 6 és 8.4 Voltos határokon, megszünteti az EN jelet.
A kimeneten van 6 darab közös katódú piros-zöld led. Használat közben a pirosak világítanak. A világító ledek száma a tápfesztől függ: például 6 és 7V között csak az első led. 7-7.2-első és második. 7.2-7.4-első, második, harmadik. ... 8-8.4-összes led világít. Amikor megnyomjuk a 2. vagy 3. nyomógombot, akkor kialszanak a piros ledek és a zöld ledek mutatják, hogy éppen melyik fokozatban vagyunk: 0.1V-első led, ... 0.7V-öt led világít, 1V-mind világít. A zöldek az utolsó gombnyomástól számítva 3 másodpercig világítanak, aztán ismét a pirosak.
A kimeneten van egy hetedik led is ami 60 és 80 Celsius között világít.
További két kimenet a már sokat említett EN és Vreg, melyekkel aktiváljuk és szabályozzuk az áramgenerátort.
Nekem fogalmam sincs mennyire számít nehéznek, bonyolultnak egy ilyen program megírása, márha egyáltalán lehetséges, ezért kérném a hozzáértőket, hogy írjanak véleményt és ajánljanak egy PIC-et (lehetőleg SMD-t), amelyel kivitelezhető a feladat.
Hú de hosszúra sikeredett. Végezetül belinkelném a bloksémát:
[img=http://img143.imageshack.us/img143/3641/picrb1.th.jpg]
Előre is köszönök minden segítséget.

üdv: Komaki

Az oldalamon leírtam a miérteket! Ha lehet ne védd, mert megint valaki azt hiszi, hogy meg lehet benne bízni!

Nemtudom mit fikázzátok a jdm et, én azzal építettem az ICD2 klónt.
(potyo így utólag is köszi, hogy simán nyilvánosságra hoztad a te verziódat. szuperul működik.)

Igazából a megépítettem ezt az égetőt, de nem akar működni, most mit csináljak tipusú kérdésektől félek.

(amikor jdm-et épít)

Nagyon gonosz vagy

Vagy már tudod előre, hogy most jönnek a "melyik égetőt építsem" és hasonló szokványos kérdések!?

Tudunk. Mielőtt kérdezel bármit is, OLVASS!

Sziasztok!
most fogom kezdeni a pic-ket, és még sejtéseim sincsenek rója. Így a kezdés előtt tudtok valami tanácsot adni?

Jó, persze, csak a könyvben rendezettebb formában, ráadásul papíron...
Egyébként a fentebb linkelt TT könyv is frankó, ha valaki bírja a monitorról olvasást. Van olyan jó, mint a kónya könyv, tegnap kezdtem el olvasni, meg átfutottam a tartalomjegyzéket..

Mint ahogy itt az oldalon is megvannak a válaszok!

A kónya könyv beszerezhető még az Urbán elektronikánál és a Rádióvilág Kft-nél is.

off
Dedúrva, most olvasom, hogy kb mindenki ezen lovagol és a topic olvasása nélkül kérdezi meg... Ezúton akkor én bocsánatot is kérek, amiért én is így tettem.
on

Amiket fentebb linkeltél természetesen olvastam már, de igazából ott sem az érdemi programozásról írnak, hanem magáról a picről és picit a prog-ról.
Elkezdem visszatúrni a topicot, hátha valaki mondott már ilyet, de ha esetleg előbb megtaláljátok, ne kíméljetek.

szerk:
Kedves többiek, akik épp most vágnak bele a pic és egyéb programozásba velem együtt! Mit szólnátok ahoz, ha a tanulási folyamatról mindenki beszámolna, mennyit haladt a dologgal, azt honnan merítette(saját kútfő is:)), stbstb.. Örülnék, ha a legegyszerűbb kódokat is apró részletességgel elmagyaráznánk egymásnak, ezzel is segítve a másikak haladását. Esetleg hónapok, évek múlva jól jöhet az akkori kezdőknek.
Csak ezt az oldalt visszaolvasva is mindenkinek tudom ajánlani Dr. Kónya Lászlótól a PIC mikrovezérlők alkalmazástechnikája c. könyvet. Ezen oldalon elhangzott kérdések 90%ára benne van a válasz. Jár mellé egy kis programozócska, de azt inkább ne használjátok. A ChipCad-től lehet beszerezni. Ha azt elolvassátok és megértitek, már jó alap.

Nemrég belinkeltem egy csomó anyagot, érdemes elolvasni, ha még nem tetted. A programozáshoz pedig sokat kell gyakorolni, pont úgy ahogy elkezdted. A józan paraszti ész az a legfontosabb!

Na, hogy a témában is kerüljön ide valami.
PICezgetek egy ideje, de nagyon béna vagyok:) mert programozni nem tanultam, csak megvettem a kónya könyvet, kiolvastam odavissza, megértettem a lényeget, ismerem a picek felépítését, utasításkészletét(16os család) az MPLAB-ot, és van saját gyártmányó ICD2-m.
Ami a kérdésem lenne, hogy merre kéne elindulni, hogy megértsem a programozás menetét, mind1 milyen nyelven, hiszen a logika nagyjából ugyan az, ha jól sejtem.
Tudtok ajánlani valami könyvet, vagy bármit amíből a tök nulláról el lehet indulni (nem csak pic programozásra gondolok)?
Eddig asm ben írtam a tök egyszerű pices programjaimat, kb kitököltem józan paraszti ésszel, hogy miként lehet megcsinálni ezt azt és persze rengeteg neten fellelhető forrásból is ollóztam már össze programokat, írtam át 12es picről 16 osra, stb.
El szeretnék indulni AZ úton, hogy ne kelljen szenvednem, csak eszembe jut valami és lekódolom..
szóval ötlet?:)

off: egyébként én 2 db 21 colos monitoron dolgozok, leginkább nyáktervezéssel foglalkozom. egyiken a kapcsi, másikon a panel..
on

Én a 24"-os TFT-re esküszöm, de szerintem ez már egy ideje OFF, úgy hogy jó lenne, ha visszakanyarodnánk a témához!

Sonar-X, Neked úgy is lennének kérdéseid, ha jól sejtem!

Dual monitor meg laptop az igazi. Egyik monitoron nézed az adatlapot meg böngészel, a másikon meg kódolsz.
Laptop - ha meg már unod a sok gép elötti görnyedést akkor ölbeveszed és kivonulsz a kerti hintaágyba és ott olvasgatsz v remote desktoppal/vnc-vel dolgozol tovább az asztali pc-n

Én se nagyon szeretek monitorról olvasni, de még nem tudtam jobbat kitalálni.

Az olyan típusú dolgok, ami nem nagyon változik, mint pl. elektro, programozási nyelvek, megveszem a könyvet sokszor. De PIC-es adatlapok átlagosan 300-500 oldalasak és rengeteg féle PIC van, ráadásul ezeket frissítik rendszeresen, ha találnak benne hibákat, így ezeket nem érdemes kinyomtatni.

Szerintem keress egy jó monitort is, ami nem fárasztja a szemet. Mert amennyit olvasni fogsz, annyit nem hiszem, hogy ki is szeretnél nyomtatni. Ezt nem lehet egy könyvből megtanulni, mert egy könyvbe lehetetlen mindent beleírni. Sok dolognak máshol kell majd utána nézned.

Nem beszélek folyékonyan angolul és nem is cáfolom, hogy ártana idegennyelven való olvasás. Sőt! Engem a monitoron keresztüli olvasás zavar, ezt szertném valahogy kiküszöbölni. Majd akkor lehet hogy tényleg nyomtatni kéne. Csak hát egy rendezett lektorált szakkönyv mégiscsak jobb forrás lehet az alapokhoz. Na majd még szétnézek, a belinkelt könyvet meg felkutatom.

Te írtad, nem? Inkább te kevertél valamit össze, mert vagy 3sort írtál ami nem a PIC topic témája, na erre írtam én, amit most sikerült egy hét után teljes terjedelmében beidézned újra.
Ha folyékonyan beszélsz angolul, nyomtass ki akármilyen leírást+ adatlapokat és olvasd papiron. Olcsóbb ma már a lasernyomda házilag, mint a könyvkiadással és terjesztéssel a hercehurca.

Valakivel összekeversz!

Nagyszerű! Köszönöm!
Egyelőre nem épitek semmit, mert lehet hogy kapok ma ingyen egy PicKit1-et a Microchip-tól.
Ha igaz, akkor lehet hogy a PICKit2-őt fogom azért klónozni, valamikor a jövőben, mikor oda jutok, hogy konkrét ötletem legyen és igazi alkalmazáshoz kellesz programozzak.

Először én is nagyot néztem, elolvastam kb az 1/3-áig, na mondom egy kicsit előre lapozok, beleolvasok, erreföl kiírta hogy fejlesztés alatt.

Legalább van humorod! Amúgy gond egy szál se!

Hát pedig úgy tűnt...

Naná, hogy végig, bár nincs meg a vége sajnos. Viszont a programnyelvről ebben nincs sok infó, de a PIC felépítését részletesen taglalja, kivéve azok a részek, amik nincsenek kidolgozva.

Az angolról meg annyit, hogy az a pár mondat ami az utasítások mellett van a doksiban, nem okozhat gondot. Én sem tudok jól angolul, de azért meg tudom érteni, főleg azért, mert nagyon egyszerű az egész. Angol nélkül egyébként felejtsd el az egészet! Meg kell tanulni annyira, hogy megélj, mert nélküle el vagy veszve!

Ezt nemrég belinkeltem és utaltam rá az előző hozzászólásomban is! Ha olvasnál, nem csak írnál, akkor nem tűnne úgy, hogy feltaláltad a spanyol viaszt!

Heló!

Végig?
Már belekezdtem az elolvasásába.
De azért köszönöm!

Szia!
Ezt: http://t-t.freeweb.hu/elokep/pic/felhkk.htm olvasd végig, és rögtön előrébb leszel.

Angolul. Illetve le van még írva a konfigurációs rész parancsai és jelentései is, szintén angolul. Tudok angolul, de nem tudom teljesen lefordítani.

Engedd meg, hogy kételkedjek.

Ezt szeretném én is, olyan könyvet szeretnék amiben le vannak írva az utasítások, és hogy mit csinálnak.

A programozás logikai formáját értem.

Ezt is jó lenne ha tartalmazná az ajánlott könyv, vagy egy másik. Például azt sem értem, hogy miért lesz a PIC RXX lába magas szintű attól, hogy egy bit értékét 1-re billentettem.