Sziasztok. Van egy kis tapasztalatom a víz befecskendezés és slic 50-nel kapcsolatban. Valamikor 1500 ladám volt, abba használtuk mind kettőt,a vizet a vakumos előgyujtás szabályzó csövébe dugott inekcióstűvel juttatuk a motorba. Volt egy 5l-es kanna és egy műanyag cső csappal , úgy állitottuk be, hogy ká-bé 1l /100km-ter vizet fogyasszon. Szerintem főleg akkor lehetett érezni a hatását ha magas fordulaton használtam az autót. Nem melegedett túl, és szerintem jobban is ment. Hozzá kell tennem hogy 5-sebességes fiat váltó volt benne és egy kombi ladának a difije, így volt a vége 180km/óra, 7-8l fogyi.
Már akkor is használtam a slic50-t, és ez kb. 86-ban volt.
A BNW-re kellett felmenni hogy vehessek. Azóta minden autómba beleraktam. Egy Opel Kadett 16D-vel van a legtöbb tapasztalatom, el folyt a vizem és még haza tudtam jönni anélkül hogy tönkrement volna a motor, kb. 20km-ert tettem meg víz nélkül. De télen könnyebben indult, nyáron nem melegedett túl, az autóval 500.000km mentem 16 év alatt . Egyszer volt rajta hf. cserélve és gyűrűzve. Elment piros gázolajjal, étolajjal, sajtolt étolajjal. A slick 50-et eredetileg az amerikai hadsereg használta, ha megsérült a motor és elfolyt az olaj vagy a víz még akkor is tudtak menni úgy 50km-ert anélkül hogy beállt volna.
Szerintem fogyasztáscsökkentést talán a súly csökkentésével lehetne elérni. De sokat számít a vezetési stílus, a gumiméret, guminyomás,
hol használod az autód, (dombos vagy sík terep) .
Én most ezt akarom kipróbálni: http://www.annazsofi.hu/olajlevalaszto/

Mert a villanyautó(s)t nem fogja a rendőr megbüntetni, pedig az csak villannyal megy, és az áramon nincs jövedéki adó (még).
Van valami sűrített levegős próbálkozás is, egészen ígéretes, na ott mi lesz a "különös forgalmazási szabályokkal bíró" jövedéki termék? A levegő?

Miért alkalmazhatatlan???
Mintát vesznek az üzemanyagból és megvizsgálják, hogy mivel jársz.
Ha megfelelő, akkor jó, ha nem, akkor büntetnek.

ha tudsz, akkor linkelj be jogszabályt is! (mert én is hallottam, amit mondasz, csak nem tudom, hogy mi az alapja)

Nyilván a kúton kapható löttyökbe be van építve az üzemanyag jövedéki adója, ami a páleszba vagy a tecsós étolajba nincs.
Ha mással hajtassz autót, mint amin megfizetted a jövedéki adót, az jövedéki csalás. Készpassz, a tv. ezt mondja, még ha életszerűtlen, és a gyakorlatban alkalmazhatatlan hülyeség is. Én sem azért írom, hogy kekeckedjek, hanem, hogy tudjon róla aki csinálja, nem egészen legális a dolog.

Én a vámostól tartottam hogy megkérdezi hogy honnan jön az alkoholszag
MH mire gondolsz? E85-öt lehet legálisan tankolni.

A rendőr azt ne higgye, hogy ittál...
Ja és jövedéki csalás, erre figyelj, mert bűncselekmény mást tölteni a tankba !! (ilyen országban élünk )
A lötty maradék gyümölcssav tartalma is okozhat problémákat hosszabb távon, de ez csak tipp, egy robosztus blokk és karburátor feltehetően nem károsodik az élettartama alatt -csak ettől- jelentősebben.

Sikerült a benzinfogyasztást csökkenteni.

Imádom a kipufogóból áradó pálinkaszagot

Most vettem Kecskeméten 6 litert üdítősflakonba, nem volt nálam kanna.Az itthoni kanna kezd kifogyni.Megvárom, míg lentebb megy az ára,és bevásárlok 80-100 litert.

Ha nem is csökkentenék az árát, de több helyen lehessen tankolni...
(A környéken pl. sehol nincs...)

Az is érdekes, hogy rengeteg elektronikus kütyüt vetetnek meg velünk méregdrágán autó vásárlásakor környezetvédelem ürügyén.
Sokkal jobb módszer lenne az autógáz, gázszettek, és a bioetanol árának jelentős csökkentésével ösztönözni az embereket a jóval kevesebb káros égéstermék kibocsátására.

Gazdaságosabb üresben gurulni, vagy motorfékezni.Az eltárolós módszer viszont gyorsítaná a közlekedést.
Sajnos az eltárolandó energia kb. 30%-át tudjuk ténylegesen az autó gyorsítására fordítani.
Az Euro 1-2-3-4-5-6-7-8 szabványok sem olcsók.De kénytelenek a gyártók betartani, mi pedig többet fizetni a fejlesztési költségek miatt az autókért.
Én még az elektromos kerékpáron is gondolkodtam(30+fokos lejtők, 70-re gyorsultunk autóval álló helyzetből, lendületből indulva és üresbe kapcsolva 90-100-at folyamatosan tartotta): meredek lejtőn lefelé koptathatod a féket, ha nem akarsz veszélyes sebességre gyorsulni, míga egy visszatöltő rendszerrel békés 40km/h max. sebességgel csoroghatnál lefelé.

igen, reklámozásával háromszoros áron el lehet adni, az egyébként ugyanannyit (vagy csak minimálisan kevesebbet) fogyasztó kocsikat. Tehát - természetesen - a gyártó számára van előnye!

Önmagában a hibridhajtás valóban más, de az ilyen rendszernek része a visszatermelés.

Igen, ha a kész autót nézzük, akkor valóban. De ne a kész autót nézd, hanem azt, hogy a nyersanyagból mire hibridautó lesz, addig mennyi plusz (környezetszennyező) anyagot és energiát használnak el a normál autóhoz képest.

Egyrészt a hibridhajtás az más, másrészt szerintem igenis van előnye.
Elnézést hanem nem olvastam el a topicból a kimaradt részt. csak sajnos nics időm rá.

és sok előnye nincs, ahogy azt már kitárgyaltuk! De, PV-nek jó.

A legtöbb autógyártó kisérletezik hasonlóval, a Toyota (Lexus) már sorozatgyártásba is helyezte. A hibrid hajtásnak ha utánanézel, ott megtalálod.

Rég olvastam már ezt a topicot, igazán nem szóltam hozzá mert eddig nem gondoltam, hogy valami érdemlegeset lehet csinálni elektromos-elektronikus módszerekkel. DE mivel nagy Forma1 rajongó vagyok ezért ott figyeltem fel a KERS-re. Ha valaki nem tudná: kinetikus energia visszanyerő rendszer. azaz fékezéskor nem a fék tárcsa emészti fel hővé a mozgási energiát, hanem visszalakítják elektromossá, és visszatöltik akkumulátorba illetve átmenetileg kondikba. Ez a módszer főleg városban hatásos (dugókba nagyon), ahol sokszor kell fékezni, gyorsítani.
Érdekelne ki gondolkozott már ezen?

A BMW már készített a kipufogógázok hőjéből energiát előállító rendszert 200kg körüli tömeggel.

Igen, de ha a hűtés helyett építed be, akkor mindig mennie kell!
Ha jóval kevesebbet vonsz el, mint (a fenti példából kiindulva) 1 kW hőt a világítással meg egyéb fogyasztókkal, akkor műterhelést kell használni, hogy a motor ne melegedjen túl.

Bár nagy baj nincs ekkor sem, mert különben meg az egész hő "pocsékba" menne, így meg legalább egy részét hasznosítjuk.

Az 1 kW így is - úgy is elmegy, csak az a kérdés, hogy közben végez-e munkát. Nem kell ettől lehűlnie a motornak! (A hűtő lamellák helyett kellene betenni a "gőzgépet"!) Ha munkát végez, akkor nő a hatásfok, ezen nincs vita. A kérdés csak az, hogy lehet-e elég kicsi, elég olcsó, elég nagy hatásfokú "gőzgépet" építeni, és értelmesen felhasználni a termelt mechanikai, vagy elektromos energiát, hogy megérje az egész. És szerintem a válasz: nem.

Nem biztos, mert a hőenergiájából elvonsz 1 kW-ot. Kb. mintha ráöntenél néhány kg jeget.
Ettől lehűl, és rosszabbul fog járni.

Elképzelhető, hogy megérné. Viszont az elvont 1 kW-ból, jó ha elő tudsz állítani 300 W elektromos energiát, mivel ott sem 100% a hatásfok.

A fenti példában kitermeltél 300 W-ot 1 kW hő elvonásával, ami többlet teljesítménynek tűnhet, de valójában a motor is többet fogyaszt. Elképzelhető, hogy annyival többet, hogy meg sem éri, mert kevesebb üzemanyagot fogyaszt, ha inkább jobban hajtod a gépet, de az üzemi hőfokán, hogy leadjon +300 W-ot.
De lehet, hogy megéri, és minimális hasznod lesz rajta. Sajna nem tudom, hogyan lehet kiszámolni.

De még így is drága. 3liter=732Ft+100Ft 2T olaj.
Persze ha 1 litert fogyasztana 50-es utazótempónál..
Az index fórumán írtam, hogy Simson, vagy Babetta kerekébe kellene építeni elektromos kerékagymotort.
http://forum.index.hu/Article/showArtic ... a=82546651

Nem járhat jobban.
1kW-os segédmotornál 1kW hő távozik a hengerbordázaton,éa 1kW a kipufogón.Kétüteműeknél még rosszabb az arány.
Ha generátort használsz, a motor 1kW-jából veszed el a generátor hajtásához szükséges teljesítményt.
Ha a hűtés és kipufogó hőjéből(veszteséghő) egyaránt 500W elektromos teljesítményt állítasz elő, már közel felére csökken a motor fajlagos fogyasztása.A motor optimális hőfokát meg kell találni, és akörül tartani.Nagyon melegen valszeg jobb lesz a hatásfoka, de jobban kopik.
Ha egy stabilmotort használnál pl. hálózati gázzal, a motor generátort hajtana,a motor és a kipufogógázok hőjével pedig a lakást fűtenéd.

Ha csak a világításra veszel le mondjuk 100W-ot, az nem sokat számít.
De ha kW-okat veszel ki belőle, akkor lehűl a motor (segédmotorkerékpár motorjáról lévén szó, az is csak kW-okat tud elfűteni), és romlik a hatásfoka. És ugye, amivel a hőt hasznosítják --pl. stirling gép, de van több féle hőenergiából mechanikai energiává alakító gép-- hatásfoka is messze van a 100%-tól. Lehet, hogy jobban jár az ember, ha inkább egyből generátorral veszi ki az energiát.


Úgy látszik, E85-tel optimálisabban üzemel.
Akkor tankolj bele E85-öt: olcsóbb, kevesebb is kell, rögtön meg van oldva a problémád!

Az Úr jámbor szolgája megélhet a levegőből is.
Ha pilóta.Vagy gázkereskedő.
Ammónium-nitrátból fejlesztettetek már kéjgázt(dinitrogén-oxid) a motor hatásfokának javítására?
Csekély mennyiségben beengedve plusz üzemanyag nélkül javíthatná az égést, és a hatásfokot.

Ha a motorból a hűtőn távozó 33% és a kipufogón távozó 33%-nyi energiából többet hasznosítanak, csökken a fogyasztás.
Megoldás:2mm-es illesztés a dugattyú és henger közt, és Mz hengerbordáinak Samuval történő letördelése
Tényleg fura, hogy 50-nél többet evett prémiumbenzinből a motor, mint E85-ből.
Egy alap szegény karburálás kellene, és egy plusz injektor(spiccelő) manuális vezérléssel(0,5-1l/h).

Bocs! kimaradt:egy különleges gázeleggyel oldották meg...

Üdv Mindenkinek!

Az E 85 használatához az injektoros kocsikat kissé át kell programozni.
Ha ez OBD oldalról nem lehetséges, akkor legegyszerűbb a motorhőmérővel sorbakötni egy ellenállást, ami egy kapcsolóval kisöntölhető. Így meg van oldva az etanol/ benzin üzem.
Fogyasztáscsökkenés gyakorlatilag nem lesz, mert amennyivel olcsóbb, annyival több is kell belőle.
Roberto fiam! derék dolog az ilyen irányú próbálkozás, de be kell látni, hogy igaz a nóta, miszerint "levegőből nem élhet meg az úr jámbor szolgája."
Nippon fiai kísérleteztek egy különleges 1 hengeres motorral.
Különleges acélból készült főtengelyen szénszálas kompozitból volt a hajtókar, az invárbetétes dugattyu teflongyürükkel volt szerelve,és
kerámia hengerben mozgott.
A szelepek, szeleprugók szintén kompozitból voltak.
A motor hűtését egy különleges oldották meg.
A motor felületi hömérsékletekb. kétszerese volt egy átlagos motorénak.
A fékpadon hihetetlen hatásfoknövekedést mértek.
Miért nem gyártják? Mert drágább az aranynál...

Néha semennyivel, mert annyival többet eszik, amennyivel olcsóbb.
Viszont ha nem optimalizált a motorod, járhatsz úgy, mint én:benzinnel 3,2l, E85-tel 3 liter.
És E85-ten nem öngyullad a keverék.De az is 240 Ft-nál drágább literenként.
Más, olcsóbb megoldás?

Hallani hallottam ...
Azzal mennyivel olcsóbb 100 km?

Nem hallottatok még az E85-ről?

Ha lenne a benzinhez valamiféle olcsó "higítószer", ami valóban megéri anyagilag, akkor azzal már sokan pacsálnának házilag.
Mint pl. dízelhez a "szőkített" HTO-val annakidején, vagy nem annyira régen az étolajjal. De benzinhez nem volt semmi tudomásom szerint soha.

Vannak különféle benzinkutakon kapható adalékok, de azok hatása elhanyagolható (lehet több az adalék ára, mint a megtakarított benziné). Bár ezeket általában nem a takarékosság érdekében használják, hanem mert elvileg jobban jár tőle a motor.

Térjünk vissza a fogyasztáscsökkentésre.
Milyen olcsóbb cuccal lehetne felhígítani a benzint?

T68m! Folytatás az OFFOLÓS TOPIC-ban.

pafinak igaza van, de azt felejti el, hogy a kockázat 5-7 év távlatában már nem becsülhető, így nincs értelme azon túl diszkontálásról beszélni. (eltekintve az olyan dolgoktól, mint állami garancivállalás, stb.)
Még az is elképzelhető, hogy amit ő mostani szemmel 5-7 év múlva is valamekkora értéknek tart, az valójában nem érték, hanem kiadás lesz 5-7 év múlva. Pl. megemelkedő környezetvédelmi terhek miatt.
A hosszabb távú befektetések mindenképp extra garanciát igényelnek, mint pl. egyéb, értékálló fedezet, stb.

K+F tekintetében Pafi beszélt sok nagy cégről, konkrétumok nélkül. Amivel csak "egypár" probléma van:

1. a K+F állami, tehát közpénzből való megvalósulását, azaz a közpénzek ellopását nap, mint nap láthatjuk;
2. egy cég amit kutatásra költ (Pafi szerint), abból Pafi kiemelheti a hosszútávú hasznot, de a rövidtávútól (tehát a fő mozgatórugótól) eltekint;
3. rövid távú haszon az adókedvezmény/mentesség. (azaz ott tarunk, mint az első esetben. Valójában közpénzből fejlesztünk);
4. ennek súlyosabb esete az állami támogatás;
5. a kutatást motiválhatja rövidtávú érdek is, aminek mellékterméke lesz a hosszútávú eredmény;
6. a PR hatása sem elhanyagolható annak, ha egy cég azt állítja magáról, hogy sokat költ kutatásra;
7. a nagy cégek mind pazarlóak. Ebből az okból is juthat fejlesztésre pénz;




Miért is rossz az a példa? Azért, mert rávilágít arra, hogy tetteid ellentmondanak a szavaidnak?
Nézzük az 5-7 éves tanulási befektetést. Mennyi olyan embert ismersz, aki azért tanul, mert ez befektetés? És mennyi olyat, aki azért tanul, mert ez a társadalmi elvárás, vagy a szülei elvárása? Vagy azért mert tetszik neki egy adott témakör (pl. elektronika)? Vagy azért, mert kényelmesebb melót akar magának?
Nézzük mi a helyzet azzal, aki befektetés miatt tanul! Vegyik Laci_L lányát, aki tetemes tandíjat fizetett öt évig (10 félév). Azonban jelenleg havonta keres annyit, mint amennyi a tandíja volt, tehát EGY év alatt visszakereste a tandíjat. Nem újabb 5-7 évre tolta el azt.
Egyébként azért se teljesen jó a tanulásos példa, mert nem egyszerre történik a befektetés, hanem időben elhúzva, tehát nem mondhat, hogy a tandíj megtérülésére mindenképp öt évet kell várni. Ez csak az első féléves tandíjra igaz.

Egyik ismerős, aki pénzügyi befektetésekhez ért, magyarázta egyszer, hogy a legjobb befektetés az, ami hamar megtérül. Nem baj, ha kisebb a haszon, mint egy olyanon, ami később térül meg, mert a hamarább kapott pénzt újra be lehet fektetni. A kamatos kamat elvén a több rövidebb távú befektetés végül több pénzt hoz, mint a hosszú távú.
Persze ennek ellenére van, aki mondjuk állampapírba fektet, aminek nincs nagy haszna, és 20 év múlva sem lesz annyi pénz belőle, mint egy gyorsabban pörgő befektetésből 1 év múlva.

Én igazából nem értek hozzá, de most a fenti vitáról ez eszembe jutott.

A vezetőn nagyon sok múlik a fogyasztás szempontjából is!

Érdekes hogy mindketten ugyanazzal a 74kW-os 1.9 PD TDI-vel mentek ugyanúgy 55km/h körüli átlaggal,és az egyik csapat 3,063, a másik 3,68l/ 100km-es értéket ért el 600km-es távon.
Tanulságos lett volna a két csapat tagjainak autót cserélni, és utána is megmérni a fogyasztási értékeket.
Akkor egyértelműen kiderült volna, hogy az adott autó sikerült jobban, vagy a vezető választott gazdaságosabb vezetési stílust.
Jó eredményeket értek el az MZ 60-nál mért 3,3-3,5l-éhez képest.

A kockázatot az elvárt hozamrátával árazzák be, tehát benne van a diszkontálásban. Emlékszel? CAP-M!



Gondolod? Hát én erősen kétlem. Sok nagy cég van, ami igen hosszú távú kutatásokat finanszíroz. Enélkül szép lassan eltűnnének a süllyesztőben. A valószínűleg kb. 10 év múlva megvalósuló kvantumszámítógépeket is vagy 10 éve kutatják, és biztos hogy nem közpénzből.


Mármint az állami garancia? Valóban, izzóra nincs állami garancia. Viszont 7 éves megtérülésről sincs szó, sőt kockázatról sincs szó, mivel az elektromos áram ára egész biztosan nem fog hirtelen drasztikusan csökkenni. Így az egész gondolatmenetednek nincs aktualitása.



Ez teljesen rossz példa több szempontból is. A jó példa az lenne, hogy vajon van-e olyan ember, aki hajlandó 5-7 évig tanulni (mint befektetés), hogy később jól keressen? Nyilván van. Pedig ott aztán van rizikó bőven!

na, ez érdekes dolog! Tehát foglalkoznak-e a befektetõk a késõbbi pénzekkel? Mert elméletileg - természetesen - igazad van, hogy az 5-7 éven túli pénzt is figyelembe kellene venni egy befektetésnél, sõt, lehet, hogy eleve csak akkor kezd el pénz jönni belõle, addig semmi. Pl. hosszú türelmi idejû kölcsönnél.

Ne felejtsük el: 5-7 év alatt jelentõsen változhat a gazdasági környezet, lehet, hogy ami most jó hossztávú befektetésne tûnik, az már akkor nem lesz az. Ilyen kockázatot piaci körülmények közötti befektetõ nem vállal fel, tehát eleve nem számít a késõbbi megtérülésre. Ez alól csak az kivétel, ha valamiképp befolyásolni tudja a piacot, pl. állami garanciával. (vagy külön fedezetet kér, pl. lakást a lakásvásárlási hitelnél) Viszont háztartási izzó esetében ilyen - nyilvánvalóan - nem merül fel.

A K+F jó példa a fentiekre, jellemzõen közpénzbõl folyik, közpénzek megcsapolása. Természetesen van magánfejlesztés is. Pl. ha kérek tõled egy tápot (monjuk 12V-ról mûködõ szgépét), akkor a fejlesztési költséget te is az általam megrendelt darabszámba építed be, nem pedig az (esetleges) 5-7 éven túli eladásaidba.

********************

Összerakták rendesen a gépet. Lásd még:
http://tranzit.hu/2/hirek/hirek/2005-10-26/a-skoda-fabia-combi-az-economy-run-2005-versenyen-3063-l-100-km-es-atlagfogyasztast-ert-el

A sportmotor.hu fórumán, és egy motoros magazinban is 2,4l-t írtak az új R125-ös Yamahára húzós tempónál.Hogyan csinálhatják?
2,4l x 740g= 1776g
1776g / 7,5kW=236,8g/kWh.
1776g / 9kW=197,3g/kWh.

T68m!

Próbálj meg kicsit a valóságban gondolkozni, nem pedig az elvont gazdasági elveidben, mert ez itt most nem egy hagyományos gazdasági befektetési kérdés, hanem háztartási!

Van egy igény, amit muszáj kielégíteni (világítás). Erre van két alternatíva: villanykörte, és fehér üveggiliszta. Ezt a kettőt kell összehasonlítani, nem pedig minden más pénzügyi alternatívát, mert hiába keresnél esetleg több pénzt a tőzsdén, ha közben megvakulsz.

Elhanyagolható? Akkor légy szíves, add nekem az általad éves szinten világításra költött összeget!


Úgy is mondhatnánk, hogy lusta disznó vagy.

Az izzók időnként úgyis kiégnek, a cserét nem tudod megspórolni, ezért ez nem plusz költség. A felmérés nagyjából fél órás gondolkodást igényel, ez egy átlagember számára nem jelent akkora értékű munkát, hogy ne ellensúlyozza az évi jópár ezer Ft-os megtakarítás. Akinek meg 20000 Ft az órabére, annak fényárban úszik a villája, neki ezért éri meg.


Ha nem vetted volna észre, nem én kaptam pénzt a tanulmány megírásáért, így semmilyen összehasonlítás elvégzése nem feladatom. Ha a gazdasági kérdéssel foglalkozom, azt csak megköszönheted, de ettől még nem kötelességem minden más kérdéssel is foglalkoznom. Mellesleg nem felejtettem el a szemre gyakorolt hatással foglalkozni, csak éppen nem írtam le.

A lakások fény és hőviszonyai jelentősen eltérnek a természetestől (barlang, nyílt terep), így alappal feltételezhető, hogy károsabb az egészségre, mint barlangban, vagy a szabad ég alatt aludni. Ugye nem kell mondanom, hogy ez mekkora baromság? A "természetestől" való eltérés önmagában semmilyen következtetés levonására nem alkalmas.

Az izzónak talán közelebb van a fénye a természeteshez?!? Nem mondanám. Ehhez először is meg kellene kérdezni, hogy milyen szempontból. Pl. ha a színhőmérsékletet nézzük, a fénycsővel bármilyen érték előállítható, míg egy hagyományos izzó színhőmérséklete sokkal kisebb a nappali fényénél. Ha a szem működésébe belegondolok, semmi olyat nem látok a kompakt fénycső fényében, ami károsíthatná a látható tartományon belül (rendeltetésszerű használat esetén). Ha te látsz ilyet, akkor írd meg konkrétan! Az UV tartományt meg minden bizonnyal alaposan bevizsgálták. (Meg egyébként is érdekükben áll hatékonyan átkonvertálni az UV-t a látható tartományba, hiszen így érhető el nagy fényáram. Ja, és az üveg is szűri az UV-t.) Mellesleg az általad etalonként felhozott természetes fény UV tartalma is jelentős időnként.


Mondod te. Csak éppen elfelejtetted megindokolni, hogy milyen alapon hagysz figyelmen kívül pénzáramokat. A pénz az pénz. Befektetői szemmel nézve minden pénzáram számít. A későbbi pénz persze kevésbé értékes, de ezt a diszkontálással kell figyelembe venni, nem pedig egyszerűen levágni egy időhatáron túl!

Ha igazad lenne, akkor semmilyen beruházást nem lenne érdemes finanszírozni, ami 5-7 évnél később hoz hasznot. Szerinted gyakorlatilag nem létezik a K+F? Természetesen létezik, mert a teljes időtartamra vonatkozóan bőségesen megtérül, még ha ez esetleg 20 évvel a kutatás beindítása után történik is meg.



Ezek szerint jelentős villamosenergia importunk (vagy exportunk) van?

rosszul tudod. a HAZAI VILLAMOSENERGIA ELŐÁLLÍTÁSNAK adja kb. a 40%-át.

ja, és? Két nappal később fog elfogyni a foszilis energia. Kb. ennyi a hatása.

achtung, achtung! Ismét flém jön pafival!

1. nem az teljes használati élettartamra kell számolni a befektetést, ha gazdaságosságára vagyunk kiváncsi, hanem azt kell vizsgálni, mennyi idő alatt térül meg! Mivel a legtöbb befektetés bőven megtérül 5-7 év alatt, ezért igaza van a hozzászólónak, hogy a többi befektetés felejtős. Felejtős, mivel abba érdemes befektetni, ami gyorsabban hozza vissza a pénzt.
Erőmű tekintetében sem azért érdemes abba befektetni, mert az 50 év alatt hozza vissza a pénzt (függetlenül attól, hogy az élettartama esetleg tényleg 50 év), hanem azért, mert már az első néhány évben bőven visszahozza a befektetést, amit papíron - természetesen - gondosan elrejtünk vagy 50 évig, hogy addig se kelljen adót fizetni.

2. ha mást fogyasztók is vannak, attól még a fogyasztáskülönbség - természetesen - ugyanannyi, csak épp az elhanyagolható kategóriába esik. Úgy is mondhatnánk, hogy a fogyasztásmegtakarításra fordított munka (felmérés, izzócsere, stb) nagyobb, mint a megtakarítás értéke.

3. azzal a kérdéssel valahogy elfelejtesz foglalkozni, hogy a hosszútávú fénycső hatást is elemezd! Mivel a spektruma jelentősen eltér a természetes fénytől, így alappal feltételezhető, hogy károsabb a szemre, mint az izzó.

Csak az, hogy megéri-e.
Ez szerint az oldal szerint: http://www.zoldtech.hu/szamitasok/szelkerek egy 50W-os kerék átmérője 3,5 méter lenne, ami elég nehézkesen hordozható. (3 m/s szélsebességgel számoltam, mert azt írták, hogy Magyarországon 1-3 m/s sebességű szél fúj a legtöbbet -- 1500-3000 óra/év --, és 30%-os hatásfokot írtam a kerék hatásfokának, mert azt írták, hogy a gyakorlatban 10-30% szokott lenni)
Azért egy ekkora kerék elég durva az udvarban. Ráadásul megfelelően biztonságosra kell építeni, hogy ha viharos szél jön, ami pl. fákat csavar ki, a kerék akkor se szabadulhasson el. Több mázsa acéláru kell hozzá, nem 2 Ft-ba kerül.
(És itt most 100%-nak vettük a generátor teljesítményét, különben nem volna meg az 50W, csak mondjuk 40W jó esetben -- de végülis mindegy, a kerék még egy picivel nagyobb és akkor megvan az 50W mindenképpen)

Ez volt, ami a kiadás. Ami a bevétel:
50W folyamatosan egy hónapban az ennyi munka: 50W * 60s * 60 * 24 * 30 = 129.600 kW, azaz 36 kWh, ami kb. 1400 Ft. Persze ez folyamatos üzemet jelent, de a szél úgysem fúj 24/24 órát. Ha csak fele időben van szél, akkor havi 700 ft a megtakarítás. És persze, ha éppen akkor akarsz kistévézni, amikor nem fúj a szél, akkor akksit is kell venned hozzá. Aminek nem 100%-os a hatásfoka, tehát a megtakarítást csökkenti. Ráadásul szintén ára van, X évente cserélni kell. Ha csak egy 50Ah körüli gépkocsi akksit veszel, 10e ft-ért, és mondjuk 5 évig kitart, akkor az évi 2e ft, ezt szintén le kell vonni a bevételből.

Lehet, hogy megtakarítanál évente néhányezer ft-ot (10e ft alatti összeg, ebben biztos lehetsz), de kérdés, hogy megéri-e ennyit vesződni érte.

Szerk: ez ugyanaz, mint a gáz és a fa/szén fűtés. Sokan morognak, hogy drága a gáz, de ha fával/szénnel fűtenek, akkor minden nap be kell vinni a tüzelőt (akár többször is), reggel be kell gyújtani, hamut kihordani. Szóval van vele gond, két kályhába begyújtani mondjuk fél óra minden nap (hamut kiviszed, gyújtóst hasogatsz, szépen berakod a papírt, gyújtóst, a nagyobb fadarabokat, meggyújtod; ha vizes a fa, mert a tüzépes megint beáztatta, hogy nehezebb legyen, akkor nem gyullad meg jól, stb.; délután ha hideg van, akkor tenned kell még rá egy adagot; van vele munka, gond). Viszont a gáz milyen szuper: csak ég magától, egyszer begyújtod a gázkonvektort/gázkazánt ősszel: egy gombnyomás, és működik egész télen.
Lehet, hogy a fa olcsóbb, de mégis sokan gázt használnak. Lustaságból, vagy mert nincs kályhájuk (bár felhúzni egy kéményt meg egy cserépkályhát néhány nap maximum -- igaz sok helyen nincs rá lehetőség, pl. lakótelepen marad a távfűtés)