Szia!

Szinusz eseten mindenkeppen.
Gondolom, igen. Szinuszra feltehetoleg az effektiv erteket mutatja. Az egy mas kerdes, hogy mekkora frekvencian, 50-60Hz-cen minden bizonnyal jot mutat.
Ha AC-ban mertel, szinusz volt a jelalak es tisztan ohmos a terheles, akkor feltehetoleg igen. Persze, hat mi mast?
Pontosan.

A kerdes jo. Nem lattam az emlitett kepet. Ha szkop fenykep volt, ott a csucsfeszultseget latod, es annak a negyzetet a terhelo ellenallas ketszeresevel kell osztani, hogy megkapd a helyes eredmenyt. Ez pusztan szamitasi egyszerusites, hogy ne kelljen a csucs / gyokkettot kiszamolnod. Gondolom en,, de erre igazabol SPafi tudna pontos valaszt adni.

Udv,
Andor

Szia
Ha lehetne először tisztáznánk pár alapfogalmat mert kicsit zavarban vagyok
Tehát a csúcsfeszültség az effektív feszültségnek az 1,41-szerese, pl ezt látjuk 230 v egyenirányítása, majd pufferelése után kb 320 V-ot.
Ha én az erősítő kimenetén feszültséget mérek, sima digitális műszerrel ( tehát RMS és True RMS nélkül ) akkor az effektív feszültség, de csakis akkor ha sinusos a jelakak.
Pl. Az előbb mértem egy PA erősítőnek egy csatornáját 52 V és 13 A, ebből adódik hogy 4 ohmos a terhelő ellenállás. Akkor itt a műszer elvileg effektív feszültséget és áramerősséget mért, ugye ? Tehát összeszorozva 676 W teljesítmény jutott a műterhelésre ? Vagy másképp feszültség a négyzeten, osztva a terhelő ellenállás értékével.
Deviszont Spafi egyik képén láttam hogy a terhelő ellenállás kétszeresével kell osztani, de akkor erre miért van szükség ha elvileg effektív feszültséget és áramerősséget mértem ? Mert így csak 338 W lenne a kimeneti teljesítmény.

Hello!

1 Ohm-on az 1.5kW az 38A eff, ami 55A csucs. 0.5 Ohm terhelessel helybol 1.41-szeresere nonek az aramok ugyanakkora teljesitmeny mellett. Ha meg teljesitmenyt is akarsz novelni, akkor szamoljunk 2kW-tal, az 0.5 Ohm-on 63A eff., ami csucsban kozel 90A. Na, ezt nem lesz egyszeru kiszedni belole. Meg ha a vegfok FET-jei birjak is, a kimeneti szuro szerintem tutira nem birja.

1 Ohm-on viszont a +-35V tapfesz mar nem nagyon tartogat tartalekokat. Ha max. 80% kitoltessel szamolsz a vegfoknal, akkor elvileg 39.6V effektiv kimeno feszed lesz, ami 1 Ohm-on 1568W. Hat, az nem sok novekedes.

Udv,
Andor

Mi a véleményetek ?
Spafi ?

Sziasztok
Autós erősítővel illetve táprészével lenne kérdésem.
Nem vagyok annyira elektroguru, szval ha hülyeséget gondolok bocsi érte.
Adott egy specifikáció szerint 1500 W Rms / 1 ohm névleges teljesítményű D osztályú erősítő. Ez versenyre menne, ezért a lehetőségekhez mérten a lehető legnagyobb teljesítmény illetve damping faktort kellene belőle kihozni,
lényegében 3-4 másodpercig stabilan.
Tápnak a bemeneti feszültség adott, 12 V akku, 2 db 1000 Ah feletti indítóáramú akkuval üresjárásban 12,7 tehát ez a 12 V tartható is 2-3 kw teljesítényig.
Táprészén 16 db IRFZ44n dolgozik 4x4-es csoportban, ezeket pedig 4 db A1023 vezérli, előtte pedig TL 494cn.
Milyen lehetőségeim vannak itt teljesítmény növelésre ? Pluszban még 4x1 vagy 4x2 Irfz44, esetleg 2 vagy 4 db A1023 meghajtó tranzisztor amik darabonként vezérelnek 2 vagy 4 irz44-et ? Vagy cserélhetném a feteket IRFZ48n-re ?
A végfok pedig 12 db IRF 3710-ből áll. amiket HIP 4080A vezérel.
Tápfesz +- 35 V, a két oldal pedig ellenütemben dolgozik
Ő vele tudok valamit kezdeni ? Ha növelem a fetek számát a hip 4080 A még ki tudja teljesen vezérelni őket ?
Végülis ha kivitelezhető a fetek számának növelése, akkor gondolom azonos névleges terhelőimpedancián csak dampingot növeltem. Ha alulillesztem pl. 0,5 ohmra így számíthatok stabilabb teljesítménynövekesre ?

Szerintem arra akart utalni SPafi, hogy ugyan az igaz hogy minel
nagyobb hangeron szol annal kevesbe fog melegedni, de attol meg
ugyanannyit vesz fel...

Hátha rájössz, hogy nem igaz.

.....

Akkor gondold át mégegyszer!

.....

Transzi!

Ne szivasd már!

.....

Köszönöm!


Az A osztályú végfokok állandó áramot fogyasztanak? Pl.: ha a nyugalmi áram 2A, akkor is 2A-t fog fogyasztani ha teljes hangerővel szól?

Szerzői jogi problémák miatt nem hiszem. Esetleg itt nézd meg:
http://oldradio.tesla.hu/

gondolom ez:http://www.regikonyvek.hu/image.php?id=96698

Köszönöm, megkaptam!

Melyik az a Sipos féle könyv? Neten digitalizálva megtalálom valahol?

Üdv.

Elgondoltam, hogy itt az ideje frissíteni az előerősítőmet, ami egy 92-es RT-ben talált darab, NE5532-esekkel épített (akkori nevén) kiváló minőségű hifi előerősítő.

A kérdésem az lenne, hogy kicsit tanácstalan vagyok, milyet?

Újabb IC-s rendszer, csak valami OPA burr-brown féle IC-kkel? ezek mondjuk teljesen lábkompatibilisek az 5532-vel, sok erősítőben úgy is van írva, bármelyiket tehetjük bele (akár ebben is kicserélhetném?)

Esetleg van valami jóó FET-es rajza valakinek?

Netán csöveset?

Mert KIT-ben mindenhol LM1036 vagy TDA IC-s csoda van, amit azért neeeem akarnék. akkor marad ez

hangszín, balansz nem érdekel, az utóbbi 10évben ott áll, ahol akkor állt, mikor bedobozoltam, középen.

Kedves Variszabi és Többiek!

Jó hangminőséget nyújt az a végfok, de nem olyan egyszerű megépíteni, mint amilyennek a rajza alapján látszik.
Mivel "A"osztályban működik, nagy alap-egyenáramú beállításban, igen jól szűrt, esetleg stabilizált táp kell hozzá. A kész erősítő kábelezése igen kritikus a nagy áram miatt, előre meg kell tervezni és lehetőleg jó vastag vezetékezést kell alkalmazni. A belső hideg-pontok, testelés kivitelezése kellő körültekintést igényel. A hűtés szintén, igen nagy hűtőborda és/vagy ventillátor is szükséges lehet.
A kapott kimeneti teljesítmény ( kb. 10-20W ) nem mindig elegendő, pláne kisebb házibulihoz, érzéketlen hangsugárzókhoz.

Ettől jobb végfok a szintén J.L.H által tervezett ellenütemű, kvázikomplementer végfok, ami már 75W teljesítményével komolyabb mint az előző és az összfogyasztása sem lényegesen több, mint az "A" osztályú, igaz, egyszerű felépítésű végfoké.

Ennek a rajza, és az "A" osztályú is, megtalálható a J.L. Hood: Csöves és Tranzisztoros Hangerősítők c. könyvében és Ágoston Lajos: Audiofil erősítők építése c. könyvben is. Érdemes ezeket tanulmányozni és azután dönteni a megépítésről.

Én az ellenüteműt építettem meg és megérte, jó erősítő.

Üdv! SMA

Elküldtem püben.

JLH
A Sipos féle könyvben is kb. ez a rajz van, ott találsz adatokat a módosításhoz. Egy dologra biztosan jó lesz: kiegészíti a fűtést.

Köszönöm!

Közben úgy döntöttem, hogy ha lesz időm megépítem a JLH-t.
Van valaki aki már megépítette?
Erre a kapcsolásra gondoltam, 35V-ról.
Van ennél jobb kapcsolása is? Melyiket javasoljátok?
Egyenlőre csak átfutottam az angol szöveget, ami a pdf-ben van, nem fordítottam le teljesen. A nyugalmi áramról nem találtam benne semmit sem.
Mekkora nyugalmi áram kell neki? 1-2A?
A nyugalmi áramot az RV1 potméterrel állítom be, a kimenetét pedig teljesen 0V-ra az RV2 potméterrel?
Elég bele mindenhová 0.4W-os 3 raszteres ellenállás? Vagy inkább 0.6W-os 4 raszteres?
Még sosem építettem A osztályú végfokot. Ezeknek ha jól sejtem állandó az áramfelvételük, igaz?
Szerintetek mit szólna ez a végfok egy rezonáns táphoz?
Mekkora hűtés kell a JLH-ra?

Előkeresem ha lesz időm

22pF és 33K volt bennük.
A nyáktervedet elküldenéd?
Ha lesz kedvem, megcsinálom az szerint is.

Egyetlen dologra kényes. A vcs. ellenállással paralel kondi. Tegyél bele egy 68pF-ot. Ha ez nincs benne tényleg iszonyúan gerjed. Mondjuk én teljesen más nyákot csináltam neki és a bemenet sem szimmetrikus.

Szerintem jó hangja van, nekem megfelel.


Én ezt.

Ellenben a VF2-vel. Már 8X megépítettem, de mindegyiknek ugyan az a baja, gerjed. Valami kis hibát ejtettem, de nem jövök rá, hogy mi lehet az, már nem is foglalkozok vele.
A VF2-t tudom ajánlani, nagyon sokan dicsérik, attól, hogy nekem nem működött, másnak fog.

Szabi ne má...:



istvan170 ilyet keres és még sokan mások is, gyakran egy életen át
Amit belinkeltél attól szinte bármelyik szebb hangú.
Többször elhangzott már hogy a hang NEM a minél kisebb torzítási értékektől lesz jó. Ebben nem lehet tanácsot adni, sokat meg kell hallgatni. Ha megkérdezel mondjuk tíz embert mindegyik más kapcsolást favorizál. Azt a Piret félét személyesen nem hallottam, de nem sok ketyeg belőle tehát nem lehet nagy szám.

Heló!

Ezt tudom ajánlani. 8 ohm-on kb. 80W-os, 4 ohm-on kb. 120W-os.
A kapcsolást megtalálod BSS-en is.

Helló mindenkinek!

Egy másik fórumon már feltettem a kérdést, de szeretném ha itt is ránézne egy-két hozzáértő. Remélem nem gond! Elnézést attól, aki esetleg mindkét fórumon aktív tag! Ott inkább a JLH-t, vagy a VF2-őt ajánlották. A lényeg, hogy valami olyan erősítő kapcsolást keresek, ami nagyon jó hangú, szélessávú hangfalhoz lenne, a teljesítmény nem számít. Másrészt valami olyat szeretnék amit megéri megépíteni, mert nem szánok több százezer Ft-ot az általam halott gyári vackokra.

Az elképzelés a következő:

-kvázi komplementer végtranzisztor pár 2db 2N3055 tranyóval „A” osztályban

-komplementer meghajtó fokozat darlington, vagy kompozit tranzisztor párral

-munkapont beállító áramkör a fél tápfeszültség beállítására és a munkapont stabilizálására egy tranyóval (ezt nyújtott karakterisztikájú dióda áramkörnek nevezik)

-egy feszültségerősítő fokozat két tranyóval földelt emitteres és földelt kollektoros kapcsolásban, valós és dinamikus munkaellenállásokkal. (a dinamikus munkaellenállás egy földelt emitteres erősítő áramgenerátorként való alkalmazása)


A kapcsolás megtalálható a rádiótechnika folyóirat 1989/12. és 1990/5. számában. A szerzője Piret Endre, aki egy erősítő kapcsolást vett bonckés alá, és a végén összeállított egy
nagyon jónak mondható kapcsolást.

Az erősítő teljesen szimmetrikus felépítésű, komplementer végfok tranzisztorokkal. Én korábban a kvázi végfokra gondoltam, de ez a cikk, és a Sipos Gyula féle cikk is ezt preferálja.

Ez a kapcsolás főleg a különböző torzítások kiküszöbölésére helyezi a hangsúlyt, és teljesen elveti a jelenlegi gyakorlatban elterjedt differenciálerősítővel megvalósított bemeneti feszültségerősítő fokozatot. Ezt egy földelt emitteres kapcsolással oldja meg, megjegyzem a JLH kapcsolás is.

A szerző a munkapontot AB osztályra álította be, de ez egy potméter csavarással „A” osztályra állítható. Érdekes, hogy az „AB” és „A” osztályú beállítás között nem tapasztalt hangzásbeli különbséget a vizsgálatai során. Valószinűleg az erősítő szimmetrikus felépítése, és a többszörös negatív visszacsatolások ezt is kompenzálják. A végtranzisztorok munkaponti áramát 200 mA-re állította be, ez erősen az „AB” osztályba sorolható. Más cikkek szerint a két tranzisztor okozta keresztezési torzítás 1 A munkaponti áram körül szinte teljesen megszűnik. Én szerintem ide célszerű beállítani. Ez már az „A” osztály ba sorolható.

Az erősítő15-25 W közötti teljesítményű, a fokozatok galvanikus csatolásúak (a JLH is), ami a széles frekvenciaátvitelt biztosítja. A hi-fi technikában jelenleg megkülönböztetett három fő torzítási tényező együttes eredője teljes kivezérlés esetén 0,1% körüli érték a szerző mérései szerint. Viszont a szimmetrikus felépítés következménye az is, hogy ide szimmetrikus tápfeszültség szükséges. A szerző 2X27V-al táplál egy csatornát, melynek nyugalmi áramfelvétele 200mA, teljes kivezérlés esetén kb. 1 A.

Mindent összevetve, ez a végerősítő kapcsolást építetnénk meg. Ötlet, hozzászólás, javaslat?

Szia!
Köszi! Rengeteg jó cuccot találtam itt:http://www.runoffgroove.com/salvo.html
Majd innen csinálok egyet-kettőt.
Üdv: Péter

Komolyra fordítva a szót,a gitárban szokás alkalmazni vmi egyszerű passzív hanszínszabályzást(tónus),amivel valólyában a magas hangokat tudod lekaszálni.Ez az alap.Van ahol külön potival a magasakat,és külön a mélyeket,sőt van hol a közép tartományt is.Ezt egyszerű R-C(esetleg L) körrel meg lehet valósítani.
Lehet építeni"aktív" elektronikásat,ami annyiban jobb,hogy nem csak vágni tudsz,hanem 5-10dB-t is emelni.TL072 és társaik,vagy mezei bc546...ha érted.
Semmiképp nem ajánlom az"egyszerű"torzítókat.Pocsékul szólnak.Amit én is megcsináltam az a KORG DST-1,ez már tűrhető.Persze sokkal jobbak is vannak,hehe.
Szerintem ez is fennt van a net-en.
Sok sikert!
Fész

Szia Fész!
Köszi a tanácsot!
Üdv: Péter

> különben is mire rájössz,hogy melyikenek a hangja tettszik,addigra akorára fog nőni a panel,hogy nem is férne bele


Mostmar ertem hogyan alakult ki a csello

Szervusz!

A google a barátod
Tele van mindenféle kapcsolással a net,temérdek ilyennel is.
Ha jól értem,magába a gitár-testbe akarod beépíteni?
A torzítót nem szokás....különben is mire rájössz,hogy melyikenek a hangja tettszik,addigra akorára fog nőni a panel,hogy nem is férne bele
Sok sikert!
Ü:Fész

Sziasztok!
Vettem egy elég régi gitárt. Két pickup van benne, semmi más. Szeretnék beépíteni egy előerősítőt, hangszínszabályzóval, torzítóval, ami 9V-os elemmel működik. Ehhez kérnék szépen kapcsolási és nyákrajzot. Előre is köszönöm!
Üdv.: Péter

> Eddig az összes TDA IC-es erõsítõm amit építettem elsõre mûködött úgy ahogy kell.

OK.

Szerintem sokkal kisebb az esélye annak, hogy az IC-s (ami a másikhoz képest nagyon egyszerű) nem fog működni, minthogy a tranzisztoros nem fog működni.
Eddig az összes TDA IC-es erősítőm amit építettem elsőre működött úgy ahogy kell.

> Amennyit ráköltenék, hogy jó legyen, és nem is biztos, hogy az lesz, annyiból simán kijön pl a TDA7293-as erősítő.

Nem kotozkodok. Ez ha az sem fog elsore mukodni?
Akkor meg sem probalod kijavitani hanem kersz ujabb es ujabb
kapcsolasokat hat ha majd miutan megepited mukodik vegre valamelyik?

Aki ideadta, hogy csináljak vele valamit, ő próbálta javítani, kicserélte benne az ellenállást ami szétdurrant, kicserélte benne az összes tranzisztort, IC-t, kimérte a diódákat.
Nem lett jó, szólt, de nagyobb hangerőnél nagyon torzított, az egyik tranzisztor megint elszállt.
Az egyik végtranzisztor lábainál már feljött a NYÁK, nem lehet rendesen visszaforrasztani, csak nagyon nagy gányolással.
Amennyit ráköltenék, hogy jó legyen, és nem is biztos, hogy az lesz, annyiból simán kijön pl a TDA7293-as erősítő.

> A gyári végfokuk elszállt (ezt értsd szó szerint).

Es miert nem probalod megjavitani?

Heló!

Adott egy toroid transzformátor, aminek a paraméterei: 2X 37V 2.5A, ez az egész egy hangfal dobozban van, aminek a hangszórói 4 ohm-osak. A gyári végfokuk elszállt (ezt értsd szó szerint).
Ti milyen végfokot tennétek bele?
TDA7293?
TDA7293 hidalva?
Vagy Bajielektronika 400W-os FET-es erősítő? (400W Fetes erősítő (4-8 ohm) 4000Ft Mono, Ube=2V, Fr.:20-30000Hz, Torzítás : 0,05%, 4 db IRFP típusú150W-os Fettel, 30V...ą 85V, 5A, Ajánlott táp: 2x60V-os trafó (400W 8W), 8A diódahíd, 2x2 db 10000uF/100V elkó. Hangszóróvédő és hűtőventillátor használata ajánlatos!)
Az utóbbinál az Ube=2V teljesen jó, mert egy előfok van előtte.
Az egész így néz ki:
Kép 1
Kép 2
Kép 3
Hangszóróvédőt nem tudok használni, mert nem fér el a dobozban.
A hűtőborda 29 X 8 X 3 cm-es, a hűtéssel szerintem nem lesz gond.

Ha elfér majd az aljzat, akkor veszek. A Lomex még mindig nem válaszolt.

Tényleg.
De a szűrés elve ugyanaz. És ha ott is van nem árt, az biztos.

Írtál. De Te a 230V-os bemenethez írtad, én itt s jel bemenetre gondoltam, azon nincs hálózat (legalább is, nem kéne, hogy legyen ).

Én is örülök.

Még két nappal ezlőtt írtam erről:
http://forum.terminal.hu/viewtopic.php?p=889172#889172

A menetszámmal négyzetes arányban nő a fojtó szűrése. Ha még fér néhány, nem baj. De a szigetelésre nagyon figyelj, hálózat van rajta.

SPafi!

Próba képp (mivel csak ez volt itthon) áttekertem párszor a jel bemeneti kábelét egy PC táp fojtón.
Kép
Megoldotta a problémámat, elég volt ez is. Semmi zaj nincs alatta.
A biztonság kedvéért majd veszek árnyékolt kábelt, és elkülönítem a bemeneti kábeleket a többitől, illetve a belsejébe néhány menetet tekerek a fojtóra.
Minél több menetet tekerek annál jobb?

Köszönöm a segítséget!

Kedves SPafi és Többiek!

Élmény olvasni minden sorodat.

Én próbáltam követhető és kipróbálható javaslatot adni, viszont, ha Te minden sorba belekötsz, akkor értelmét veszti az egész és hiteltelenné válunk mindketten.

Üdv! SMA

SMA!


Én meg láttam már pár ilyet, amit a kábelezés/árnyékolás átalakításával lehetett megszüntetni.


Van ahol igen, van ahol nem. Mindig a környezet határozza meg, hogy melyik a jobb módszer. Néha az árnyékolás mindkét végét földelni kell, néha nem. Néha ugyanabban a készüléken belül is néhol az egyik, máshol a másik adja a jobb eredményt. Nem véletlenül van a profi készülékeken a GND Lift kapcsoló: más-más rendszerben más-más földelési út az optimális. És itt még nem merülnek ki a lehetőségek, lásd: közös módusú szűrő!


Mert különben...? Ilyen univerzális szabály sem létezik. Bizonyos esetekben okoz ez gondot, más esetekben nem. Mindkettő számtalanszor előfordult már a gyakorlatomban. Persze ha nem muszáj, egyszerűbb nem korbácsba kötni, de nem azért, mert úgy biztosan rossz lenne, csak az esély miatt. Sőt ami azt illeti, a nagy áramú vezetékeket páronként (oda- és visszavezetést) nagyon is célszerű összesodorni, így nem sugároznak hurokantennaként mágneses teret!


Lehet, hogy nem fogadják el, mert nem is gondoltak rá, de attól még jó.

Ja, ha egyenfeszültséget kapcsolnak rá. De miért tenné ezt bárki is?


Paranoia rulez! Jöhetnek a sárkányok, és megehetik a májadat. Vagy nem. Két jól érintkező fémfelület között nem lép fel feszültség, pláne mivel üzemszerűen nem is folyik áram (pont ez a szerepe a két diódának, hogy ne folyjanak földáramok, amikor nem muszáj!). Akkor mégis mitől lenne ez elektro-oxidációra hajlamosabb, mint egy sima földelés?

Gafly!


Köszönöm!

Kedves SPafi és Többiek!

Én kb. 35-éve építek erősítőket, Rack-tornyokat ( Mozik ), egyéb mérőműszereket és sohasem volt belső földhurok, vagy kábelezésből, a különböző készülékek összekötéséből adódó problémám, ami hallható, vagy látható zavarban jelentkezett volna.

Egy bármilyen elektronikai készülék egyik fontos része a mechanikai konstrukció és ezen belül, a belső elrendezés ( panelek helyzete, távolsága, jel-haladási iránya, tápáramkör ), a részegységek vezetékezése, az általános vezetékezés és egyáltalán, a szabványok, vagy szerelési előírások betartása a legfontosabb.
Természetesen tökéletesen működőképesnek kell lennie az adott készüléknek!
Ezek után jöhet az, hogy "pofás", szép legyen a belső vezetékezés, elrendezés - a fentebb írtak figyelembevételével!

Egy hangrendszerben akkor érjük el a legjobb eredményt, ha azonos jelkábelekkel végezzük az egyes készülékek csatlakoztatását.
Érdemes a kvázi-szimmetrikus kábelezést alkalmazni, a két belső éren vinni a jelet és a következő készüléknél van csak az árnyékolás összekötve a jel hideg-pontjával, a kábel másik végén nincs az árnyékolás bekötve! Meg kell jelölni az ilyen kábelt, hogy tudjuk, melyik vége hová dugandó.
Készüléken belül is érdemes ezt követni.
A hálózati és/vagy nagyáramú vezetékeket sem egymással, sem pedig más vezetékkel nem szabad összefogva vezetni, korbácsba kötni.

Az a diódás testelés-földelés nem jó, nem is tudom, a szabványok elfogadnak-e ilyen "megoldást"?!
Arról nem is szólva, hogy adott esetben itt egyenfeszültség alakulhat ki, ami megindíthat bizonyos elektro-oxidációt, ami beláthatatlan következményekkel is járhat. Erre az egyenfeszültségre ugyanis ráül a zavaró nagyfrekvenciás, vagy egyéb zavarfeszültség és nem értünk el semmit.

Üdv! SMA

> Vagyis graetz.

Azert a masik felet is kosd be hiszen ha mar ugyis ott van, miert ne hasznaljuk...

Akkor jól van akkor.
Vagyis graetz.
http://variszabi.extra.hu/temp/foldeles3.png
Az pedig, hogy melyik GND a jel vagy a sima föld, mindegy.