Egy másik fajta VAM9020 mér 0V-tól is,külső tápfeszültség csatlakoztatásával.
http://www.jofogas.hu/fejer/Dupla_LED_k ... 002521.htm Innét vettem
Postaköltséggel együtt 5050 Ft-ért kaptam darabját.
Ahhoz képest hogy az itthoni elektronikai alkatrész kereskedőknél ilyen műszernek nyomát se leltem csak a szokványos panelmérőket árulják olyan bruttó 3500 Ft-ért amihez még kell sönt ellenállás,vagy precíziós előtét ellenállás (hogy ne csak 2V legyen a méréshatár), + postaköltség .. nos ez így nekem jobban megérte.

A link egy kicsit el van rontva, de mindegy, ebayen rákeresve meg lehet találni. Az egyébként nem baj, hogy csak 10V-tól képes mérni?

1 perc alatt ezt találtam vaterán: link
igaz ez csak 10A-es, de árban jobb az ebayesnél és 0-100V közt mér.
(meg a "jellemzők" résznél elég vicces a "dvd játékos" szintű fordítás )

Labortápegységbe nagyon szuper lenne ha valaki tudna ilyet Magyarországon
HTÉTÉPÉ ://www.ebay.com/itm/DC10-90V-20A-Du ... 1131148479
vagy csak az elmebayról lehet megrendelni?

Szia Attila!

Nagyon megállt a project! Mi a fejlemény a labortáppal kapcsolatban? Lesz belőle valami, vagy más dolgok készítésén fáradozol?

10M - 1M -> 11:1 fesz osztás
10M - 100K -> 101:1 fesz soztás
10M - 1k -> 1001:1 fesz osztás
Ha így cserélgeti az ellenállásokat, akkor nem lesz valami hiteles a mérés, illetve után kell állítani a beállító trimmerrel - hogy ne 200mV legyen az alapérzékenység..... Bár nyilván ettől még használható ez a megoldás.

Hello!
Nem tudom alapból mi a gondod, de szerintem nincs is. Nekem is van hasonló vacakom, ahol ezek a bemeneti osztó ellenállások Ra és Rb-vel jelöltek.

- Ezekben a panelekben 7106-os IC van, csak egy pötty alatt.
- A bemenetek InHi és InLo. Ebből az InLo rá van kötve az IC Common bemenetére, azaz az analóg GND-pontra.
- Az IC belső referenciája van felhasználva, melynek RefLo pontja szintén közös a Common ponttal. A belső referencia a plusz tápfeszhez képest van az IC-ben előállítva. (Olyan, mint ha egy zéner lenne kötve a plusztáp és a Common közé, és a zéner ellenállása, a mínusztáp és a Common közé.) Ennek értéke kb. 3V. Ez van leosztva a RefHi pont és a Common közé (100mV). Tehát a Common pont a plusztához képest 3V-al alacsonyabb feszültségű és így kapcsolatban van a tápfeszültséggel.
- Mivel a Common pont egyben a mérőbemenet InLo pontjával közös, máshova nem köthető .
Így a bemenet nem lehet már közös a tápfeszültség plusz, vagy mínusz pontjával. Ezért kell független táplálás az IC számára.

- A műszer bemenetén két osztó ellenállásnak van kialakítva hely. Az osztó felső tagja gyárilag át van kötve, alsó tagja pedig egy 10MOhm-os ellenállás, hogy a bemenet ne lógjon a levegőben. Az alapméréshatár így 200mV/10Mohm, ez bővíthető.
- Ha más feszültségre használod, akkor olyan bemeneti osztót kell készíteni (tetszés szerint), hogy az alsó ellenálláson 200mV legyen maximális bemeneti feszültségnél. Természetesen a kijelzés miatt az csak 2V-20V-200V.. lehet.
- A belső referencia állítható, így nyugodtan lehet 1:10 - 1:100-as osztót betenni, ha a méréshatár fix, mert a kis eltérés kalibrálható a referencia változtatásával.

Remélem nem zavartalak össze. Amit gondoltál, az illesztő trafós megoldás helyes. Tápfeszültség változásra nem túl kényes (mert a mérési pontosság sem az) De az így elkészített tápot csak a mérőpanelra kötheted, és minden műszer számára külön kell készíteni. A műszerednél csak a InLo és az osztó felső tagja kapcsolódhat a mérendő feszültségre.
üdv! proli007

Egy másik fórumban szerepelt, de nem tűnt hitelesnek, ettől eltérő típusra is írták ugyanezt (R7 R8 Ra és Rb alternatívával is szerepelt, stb.). De a gyári ellenállás értékek egyeztek, az eladó mondta hogy bővíthető a méréshatár, és a tizedesvessző pozíciója is változtatható volt. Kipróbáltam, működött. Jó (megnyugtatóbb) lenne persze egy gyári datasheet-en látni ezt...

Ezeket honnét vetted?

Kicseréltem az ellenállást (1MΩ->10kΩ 1%). Lomexben csak 50 db-tól adnak 1%-ost, úgyhogy maradt a Kontha. A tizedesvesszőket rövidzárakkal lehet aktiválni így ezt is hozzáigazítottam. Most "24,5" formátumú.
A gyári osztó tehát:
R7: 10MΩ
R8: 1MΩ

R8 alternatív értékei a méréshatár függvényében:
200mV: 1MΩ
20V : 100kΩ
200V : 10kΩ

A táp és a mérő bemenet között műszerrel nem tudtam ellenállást mérni, de kiakadt amikor rámértem vele a saját tápjára. Arra gondoltam, hogy mivel ez egy tápegységben lesz, a trafóra rákötnék egy vonalillesztő trafót (nem drága, és a műszer áramfelvétele csak 1 mA), és erről táplálnám a műszert (gretz+bufferkondi). Vagy hogy lehetne megkerülni az elem használatát?

XR! Nem tudom, hogy honnan vetted az 1 és 10 megát, és ettől függetlenül erősen kétlem a 18 mV-ot, a 165 V viszont biztosan nem igaz, mert külön-külön számítanak a tápfeszültségek, nem pedig az összegük (7,5+7,5).

A 200 mV minden bizonnyal bemeneti osztó nélkül igaz.

Hogy miért pont 400 V-ot írtál, az sem világos előttem.

200 V-os méréshatárban nagyjából annyit fog bírni, amennyit az osztó fölső tagja.



A földfüggetlenség itt nem értelmezhető fogalom, hiszen a műszer nem igényel földelést (de ízlés szerint földelhető). A táp és a bemenetek egymással függnek össze. "galvanikusan leválasztani"? Honnan?

Külön táp kell neki, ami alapból független kell legyen, de persze amint bekötöd a műszert a mért áramkörbe, onnantól függő lesz tőle.

Igen, működni fog, csak arra figyelj, hogy az osztót képező ellenállások feszültség és teljesítményparamétereit ne lépd át. (200V-os méréshatárhoz én nem raknám be a 200V-os max üzemi feszültségű tipust, mégha az U2/R alapján teljesítményben megfelelne is.) Ja és 1%-os vagy mégpontosabb erősen ajánlott!

Az ICL7106 IC adatlapja szerint tápfeszig hibatűrő a mérő bemenete:
Absolute Maximum Ratings
ICL7106 V+ to V- 15V
Analog Input Voltage(Either Input)(Note 1) V+ to V-

Na de a PM428-as panelműszerben egy 1:11 arányú fesz. osztó van a bemeneten (1MΩ és 10MΩ). Ennek értelmében ~18mV jut az IC bemenetére 200mV-os bemeneti fesz. mellett. A tönkretételhez tehát 165 V feletti feszültség kellene.
Az adatlap szerint "Full Scale = 200mV", ami összecseng azzal, hogy bőven a műszer mérési tartományán kívül is működött.

Hülyeség amit leírtam, vagy mindezek fényében a műszer az 1MΩ-os ellenállás 10kΩ-osra cserélésével (199,9V-os méréshatár) nyugodtan használható akár 400V-ig? (most csak 30V-ig lesz)

A kijelzés 3,5 digiten történik, ami azt jelenti, hogy 1999 a kijelezhető érték (az első digit nem teljes értékű 7 szegmens, csak az 1-est tudja kiírni). Ez lehet 199,9mV vagy 1,999V vagy 19,99V de 25V-ot csak 25,0V-ként írathatsz ki, tehát 199,9V-os méréshatárral. Minden további nélkül be lehet állítani a bemeneti osztót ehhez a méréshatárhoz is, csak az ellenállások teljesítményére oda kell figyelni. (A műszer bemenetére az ellenállásosztó után mindig max 199,9mV juthat, különben túlcsordul és általában "H"-t ír ki, ill ha sokkal több jut rá, ahogy Variszabi is írta, tönkremegy. Az adatlapban benne szokott lenni az "Absolut maximum ratings" részben, hogy meddig hülyeségvédett .) Ezekben a panelekben az ICL7106 vagy újabb családjabéli IC szokott lenni, ott tudsz tájékozódni.

köszi, az infókat, egy másik fórumban írták az ellenállás értékeket, első körben megpróbálom a cserét 2V-osra

Ezt látatlanban nem lehet megmondani, ezért kértem az adatlapot.
Valószínű nem.
Akkor gondolom két test van rajta, igaz?
A két test közt mérj ellenállást, ha 0 ohm, akkor nem kell.


Kapcsolási rajz kellene.
A gyári ellenállásokkal mekkora a méréshatár? A bolt honlapján 2V-ot írnak, Te pedig 200mV-ról szeretnéd.



Egy darabig semmi, aztán tönkremegy. Ha 20V helyett 30V-ot adsz a bemenetére, nem lesz semmi baja.

Szia!
datasheet-et nem találtam sajnos, de ilyenről van szó:
http://mi-shop.hu/index.php?main_page=p ... 5883cf6d4b

Küldj egy adatlapot!

Sziasztok!

Tápegységbe szeretnék panelműszert építeni. PM428 típusú LCD műszert vettem, a beüzemeléséhez szeretném a segítségeteket kérni:
Igaz, hogy a tápja és a mérő bemenete nem földfüggetlenek, így a tápegységen belül galvanikusan le kell választanom a tápját?
A 200mV-os méréshatár 20V-osra váltásához az R8-as 1M-ás ellenállást kell 100k-sra cserélni?
Ha a méréshatáron túl is használom, annak a pontosságromláson kívül lehet káros következménye? (20V helyett 25-30V-ig)

Basszus...

Azt javasoltad, hogy tegyek egy 10uF-os elkót a kimeneten lévő két 4,7uF-al párhuzamosan, de lehet nagyobb is. Én 100uF-ot tettem mert azzal jobb a kimeneti jelalak mint 10uF-al. (És 100uF-nál több nem lenne jó ha lenne a kimeneten.)

Vagy arra gondolsz hogy írtad hogy kisebb induktivitású koax-kábelt is lehet készíteni?

Attila! Nem akarod kipróbálni azt, amit javasoltam?

Egyébként megnézve a kapcsolást, szerintem a feszültségszabályzó OPA GND-jét AC szempontból az áramfigyelő ellenállás jobb oldaláról, DC szempontból viszont az AGND-ről kell venni. Ez megoldható, R9-et kettébontva 100+390 ohmra, és a közös pontot kondival R1 jobb oldalához kötve.

Ma jutottam el oda hogy kipróbáltam a módosításokat.
A pozitív ágban lévő koax-kábelt visszacseréltem két normál, a sorkapcsoktól az előlapi banánhüvelyekig futó vezetékre. A pozitív kimeneti ágba beiktattam egy párhuzamos R-L tagot, pont ugyan olyat mint amilyen a negatív ágban eddig is bent volt. Ez a kis trafó így néz ki mint ez: TRAFÓ.
Ezzel párhuzamosan van egy 20Ohm 2W-os ellenállás (ahogyan a negatív ágban is).
Így ez a jelalak van a kimeneten:
KÉP1
Ha ezt a szűrő tagot kiiktatom úgy, hogy a trafó nagyáramú tekercsét rövidre zárom, akkor ez lesz belőle:
KÉP2
A kimeneti szűrőt újra beiktatva és egy 100uF-os elkót téve a táp kimeneti negatív ága és az AGND közé (a kapcsolási rajzon a C15-el párhuzamosan) ez lesz a jelalak:
KÉP3
Ha az elkó pozitív lábát nem az AGND-re kötöm, hanem a pozitív kimenetre, tehát gyakorlatilag a nagyáramú fóliák közé (a kapcsolási rajzon a C19-el párhuzamosan):
KÉP4
És ha 1-1db 100uF-ot kötök az AGND-hez és a nagyáramú részhez együtt (a kapcsolási rajzon a C15-el és C19-el párhuzamosan):
KÉP5

A kimeneti feszültség mindegyik esetben kb 24V, a kimenő áram kb 10A, a terhelés 4db párhuzamosan kötött 24V 60W-os izzó. A szkóp mindegyik képen 20us/2DIV és 0,1V/2DIV állásban volt. A táp pedig feszültség-generátoros üzemben dolgozott és előszabályozással.

Kapcsolási rajz

Úgy ne. Akkor az eredő induktivitás lesz kisebb, és a kimeneti zavarszint nagyobb. Meg lehet próbálni közös vason, de úgy, hogy a két főtekercs induktivitása öszeadódjon. Bár szerintema két külön vasmagra készített tekercs lenne a legjobb.

Jól beelőztél miközben szerkesztgettem
Tegyél be egy ugyanolyat a pozitív ágba is, akár csak egy próba erejéig!
A kondikat meg növeld meg alaposan ahogy SPafi is írta!

Hmm. Akkor lehet hogy ezért nem jelent gondot a negatív ágban a négyvezetékes kimenet, mert ott van egy soros induktivitás? (A kis trafó.)

Szerk.:
Mi lenne, hogyha a mostani negatív ágban lévő trafót kiváltanám egy ilyennel:

Úgy megtekercselve mint a közös módusú szűrő, csak ez duplán közös.

Mi lenne ha a visszatérő ág induktivitását szándékosan megnövelnénk? Mondjuk egy soros tekercssel, hogy a párhuzamos 22ohmos ellenállás már kellően lerontsa a "rezgőkör" jóságát, és egyúttal a rezonancia frekvenciája is jóval alacsonyabb lenne mint a kapcsolófreki. (persze az 1uF körüli kondik is benne maradhatnának)

A negatív ágban eleve ott egy tekercs, nem lehet, hogy arra pont emiatt nem érzékeny ebből a szempontból? (igaz a két tekercs induktivitás-különbsége elvileg nagyon kicsi, de a vezetékénél mégis nagyobb lehet)

Attila!

A vezeték induktivitása sorba kapcsolódik a source-körrel, így fáziskésést okoz. Igaz, ezt az induktivitást részben söntöli a 2 db soros 4,7 uF-os kondi, de ez nem elég, mert pl. 150 kHz-en, ahol most lengedezik (ez igazából még nem gerjedés, csak a kapcsoló frekire rezonál), 2,35 uF az fél ohm, és az n*100 nH-s kábel impedanciája is e körül van, így ezen a frekin nemhogy hatásosan nem söntöli, de valószínűleg még rezonál is rá. Egy 10 uF-os elkót tegyél oda (a 2,35 uF-dal párhuzamosan), de nagyobbal is próbálkozhatsz!

Egyébként lehet készíteni sokkal kisebb induktivitású koax kábelt is.

A táp sajnos feszültség-generátoros üzemben gerjed, hogyha a négyvezetékes kimenet pozitív ágát beiktatom és ha a táp le van terhelve.
Nagyjából 24V és 9-10A áram körül (terhelés: 4db párhuzamos 24V 60W-os izzó) ilyen a táp kimenetének jelalakja (feszültség-generátoros üzemben):
KÉP1 (20us/2DIV, 0,1V/2DIV)
Skori tanácsára tettem 1-1 kondit a négyvezetékes kimenet 2-2 vezetéke közé még a nyákon a kimeneti sorkapcsokhoz, de alig változott valami. (Jó minőségű fóliakondikat használtam 10n-tól 1u-ig.)
Aztán ma Pafi javaslatára koax-kábellel kötöttem be a négyvezetékes kimenetet. Pontosabban csak a pozitív ágát, mert a negatívban mindegy hogy be van-e iktatva vagy sem, attól nem gerjed. Így néz ki ez a kábel:
KÉP2 (A fókuszt nagyon elrontottam, de azért szerintem látszik a lényeg. Az árnyékoláson megy az áram, a belső ér pedig a visszacsatolás.)
Ez már határozottan csökkentette a kimeneti gerjedés amplitúdóját de még mindig nagyon nagy:
KÉP3 (20us/2DIV, 0,1V/2DIV)
Itt egy kép ugyan akkora terhelés esetén, csak áramgenerátoros üzemben:
KÉP4 (20us/2DIV, 0,1V/2DIV)
Itt pedig szintén ugyan akkora terhelésen, csak a négyvezetékes kimenet pozitív ágát kiiktatva (már a nyákon galvanikusan összekötve):
KÉP5 (20us/2DIV, 0,1V/2DIV)

Mitől gerjedhet a táp?
Vagyis tudom hogy a négyvezetékes kimenet pozitív ágának beiktatásától gerjed, a vezetékek parazita jellemzői miatt. Na de miért, és hogyan lehetne ezt megszüntetni?

Igen, mégsem mérési hiba volt. Ne haragudj hogy a telefonban ezzel kapcsolatban félrevezettelek, nem szándékos volt.

Akkor mégsem mérési hiba volt. Viszont szerencsére jól kikompenzálható

Attila!

A feszültségvisszacsatoló ellenálláson folyik, de különben jó a megoldásod.

Sajnos nem sikerült rájönnöm. De szerintem ha rájönnék, akkor sem tudnám ennek a szivárgó áramnak a forrását kiiktatni, úgyhogy inkább betettem egy osztót ami szépen kikompenzálja ezt a hibát. Az OP07 úgyis kivonó kapcsolásban van, most már két feszültséget von ki.

Ez a táp mostani kapcsolási rajza:
RAZJ
A panelmérő szerint a kimenő áram terheletlen kimenet esetén változik a kimeneti feszültség függvényében. 0V-on "0.000A" 50V-on pedig "0.004A". Közte lineárisan változik. Az áramfigyelő söntön is megfigyelhető változás, kb 0,0mV és 0,2mV közt váltzoik a söntön eső feszültség a kimeneti fesz függvényében. Tehát valóban folyik ott áram, amelynek értéke kb 4mA. Na de hol és hova folyhat ott áram?
A segédtápok felé nem folyhat, hiszen azok mindig +-12V-ra vannak az AGND-től mivel lebegőtáp. Ezért ha erre folyna, akkor az nem függene a kimeneti feszültségtől. Tehát az a 4mA a kimeneti negatív ág felé folyik. De hol a bánatban? A feszültség-mérés több mint 1MOhm-os osztóján folyna? Nem. Akkor talán a két 4,7uF-os vagy az 1uF-os fóliakondikon szivárogna? Ezt ugyan nem ellenőriztem, de kétlem. Hisz' nem szutyok elkók hanem kiváló wima fóliakondik.
Máson meg egyszerűen nem folyhat!?

Nem értem... Tegnap még működött, a kondi megszüntette a gerjedést. Most bekapcsoltam és ugyan úgy gerjed mint eddig, pedig semmit nem csináltam vele csak eltelt egy nap. Az a kondi ugyan úgy ott van, mégis gerjed. Ha az elvágott átkötést összeérintem, akkor megszűnik a gerjedés.

ragasztó: FBS

Azt nem néztem, hogy hogyan voltak bekötve. Gondolom az egyik ok a mérete, viszont 10W-ossal már 20W-os lenne.

10W-os ellenállást sajnos több okból sem használhatok. De teljesen mindegy, mivel jelenleg 2db 5W-os van az áramkörben és így az is 10W.

Ha a sönt felülete teljesen sima, akkor sima hővezető paszta mehet az ellenállás és a hűtőborda közé és ha bírja azt a hőt, műanyag szorítóval rászorathatod, vagy vastagabb dróttal.
De szerintem a 10W-os ellenállás korrektebb megoldás lenne.

Teljesen igaz. Így már működik, egy hibával kevesebb.

Méregettem kicsit és többek közt ezt kaptam:
Ube=69,5V......Iki=3,13A........Pbe=217,53W
Uki=21,05V......Iki=9,790A......Pki=206,07W
Hatásfok: 94,73%
Ez csak a B-panel főtápja és a kimenet. Nincs benne a rezonáns táp és a segédtápok. Illetve alacsonyabb terhelésen is kisebb a hatásfok, pl 123W kimenő teljesítménynél csak 89%. Ja és persze van egy kis mérési hiba is a dologban, de igyekeztem hogy ez minél kisebb mértékű legyen.

A folyamatos, nagy terhelést is szuperül bírja a táp. Legjobban az áramfigyelő sönt melegszik csak de az kegyetlenül. Ez után jön a rezonáns táp hálózati graetz-e, aztán a rezonáns táp szekunder oldali két diódája és a trafó. De az előszabályozó kimenetén lévő két elkó is kicsit langyos, meg persze a nagy hűtőborda.
Arra gondoltam, hogy teszek a két 5W-os söntre 1-1db ILYENT. Csak kellene valami hővezető, hőlló ragasztó.

A 4 vezetékes megoldás a huzal feszültségesését hivatott kiszabályozni, az átkötés helyére tegyél egy-egy kondit próbaképpen, hogy csak alacsonyfrekin müködjön a dolog.

Összeraktam az új panelt, tök jól működik! Most már a hűtés is a végleges állapotában van, így végre normálisan tesztelhetem terheléssel a tápot percekig vagy akár órákig, nem kell folyton figyelni hogy nem-e forró hátul valami. (Főleg, hogy a hővédelem kimondottan korrektül működik.)

Most már a négyvezetékes kimenetet is kivezettem az előlapi banánhüvelyekre. Azonban ha be is iktatom (átvágom a nyákon lévő sorkapcsok mögötti két átkötést), akkor gerjed a táp.
Hogyan lehetne ez ellen védekezni? Talán árnyékolt kábelt kellene használni a négyvezetékes kimenetnél?
Akkor gerjed be a táp, hogyha a pozitív ágban lévő átkötést vágom át, a negatív ág átkötésének átvágásakor nem történik semmi.

Igen. Jelenleg 2db párhuzamos 0,1Ohm 5W-os huzalellenállás. Gondolkodtam rajta eddig is, hogy ha má két sönt és két fet van akkor elosszam őket, de a nyákterven ez kivitelezhetetlen. Csak úgy lenne megoldható, hogyha a söntök lábait nem tőben hajtanám le és forrasztanám be a nyákba. Így viszont nőne az induktivitásuk.

Így néz ki jelenleg a fő szabályozó rész:
KÉP
A felső TO247-es fet söntje lehetne ott ahol most a felső sönt, de az alsó fet source lábához nem tudom bekötni a másik söntöt.

Az áramfigyelő söntöd ha jól emléxem több darab ellenállásból áll. Ezeket el kellene osztani a 2 fet között. Az áramfigyeléshez 2db 10....20 ohmos ellenállással lehet átlagolni a söntök feszültségét.
A két gate-re meg külön-külön gate ellenállás kell, de arra a fetre amelyiken nagyobb áram megy lehet a g-s közé is betenni egy ellenállást, hogy picit kisebb legyen a gate feszültsége.

De. Írtam is:


Jól hangzik. Ezt a beállítást hogyan gondoltad? Különböző értékű gate-ellenállásokkal? Mérjem a két fet áramát, és változtassam úgy az egyik gate-ellenállását, hogy ugyan akkora legyen a drain-áram mindkét feten?

Nem az előszabályzás nélküli állapotról volt szó?
Azt az áramot amit statikusan képes elviselni a fet, azt nyilván tranziensként is elbírja majd. Vagy én nem értelek téged?

Előszabályzott esetben persze kaphat nagyobb tranzienst is (hiszen akkor 10A is folyhat), de úgy emlékszem lineáris üzemben volt a probléma....

Egyébként meg ha csak 2 fetről van szó akkor érdemes ellenőrizni (vagy akár be is lehet állítani) hogy egyforma áram menjen rajtuk. Persze sosem fog együttfutni teljesen a 2 fet, de itt csdak az a lényeg, hogy a max áramnál (disszipatív módban) legyen egyforma az áram. Alatta kevésbé számít ha nem teljesen egyformán oszlik meg..

Nem értelek Skori. Én arra vagyok kíváncsi, hogy mekkora áramot engedhetek meg disszipatív üzemben, amit a terhelés rákapcsolásának pillanatában még el képes viselni 1db IRFP260N egymagában, amíg a másik fet is ki nem nyit.
Ha folyamatosan növelem az áramot, akkor az tranziens jellegű és nem hasonlítható össze azzal az állapottal, amikor hirtelen nulláról 3-4-5-6A-ra ugrik a kimenő áram.

Szerintem szép lassan növeld csak az áramot és mérd a hűtőborda hőmérsékletét. Ha jó hővezetéssel csatlakoznak a fetek akkor olyan 60 fokig biztosan el lehet menni.

Miért? 1MOhm nem jó?

A disszipatív üzem maximális áramát szerintem egyszerűen kikísérletezem. Ez sokkal egyszerűbben hangzik és cserébe csak 1db fetbe (~500Ft) kerül.