A Vodafone IKEA csomaghoz hasonló T-mobile tarifa van?

Komolyan: mi lenne ha nem pofáznál bele olyanba amiről semmit sem tudsz? Mit rágod itt még mindig a gitten azon amiről már rég kiderült, hogy teljesen jogszerű? Kezet foghatsz kunkorival...

ja, de a csomag igénybevételének a feltétele ezen hozzájárulás megadása. Tehát már eleve nem kaphat kedvezményes csomagot olyan dolgozó, aki nem járul ahhoz hozzá, hogy a jogosultság megszűntetéséről értesítjség - mondjuk - a trét.

Az egy dolog, hogy te miben veszel részt, és az megint egy másik dolog, hogy amiben részt veszel, az vajon jogszerű vagy sem. Ha munkavállaló akár előzetesen, akár a munkaviszony megszűnésekor nem járult hozzá az adatainak a kiadásához, akkor sem a Posta, sem pedig más cég nem tájékoztathat kívül álló harmadik felet a munkaviszony megszűnésének tényéről.

Vagy nem. Lásd joc_ hozzászólását. Én nem elképzelések alapján osztom itt az észt, hanem mert belülről vettem részt ezekben a dolgokban.

Ha van munkavállalói felhatalmazás, akkor nincs gond, hiszen a munkavállaló hozzájárult az adatok kiadásához.

Te figyi már.
Munkahelyem szerződést kötött egy bankkal. Kapunk kedvezményes díjcsomagú számlát.
Namost ez itt úgy működik, hogy ha ilyet akarok a banktól, akkor egyrészt viszek egy igazolást a banknak hogy itt dolgozom. Ezt az igazolást csak úgy adhatja ki a munkahelyem (mert ebben egyeztek meg a bankkal), hogy közben én pedig a munkaghelyemet felhatalmazom, hogy ha megszűnik a munkaviszonyom, akkor ők azt x napon belül jelzik a banknak, hogy már nem vagyok jogosult erre a számlacsomagra, és akkor engem onnan jól kivesznek.
Nincs ezzel semmiféle adatvédelmi probléma.
Kizárólag attól függ hogy a flottaszerződést hogyan köti meg a szolgáltató a munkahelyeddel.

Egyébként meg nyilvánvalóan igyekszik úgy megkötni hogy időnként kifelé is kikerüljenek belőle az emberek, ellenkező esetben előbb-utóbb az egész ország ebben a flottában lenne, az meg nyilván nem érdeke a szolgáltatónak (hiszen csökken a bevétele).

Tévedsz! A Posta nem jelentheti a T-nek, hogy megszűnt a munkaviszonyod. Ennek nyilván egyrészt adatvédelmi oka van, másrészt jogilag semmi köze a Postának ahhoz, hogy Gipsz Jakab levélkihordó polgárjogi szerződést köt a T-vel. Gipsz Jakab bár a munkaviszonya alapján kapja a flotta-kedvezményt, de magának a Postának semmi köze ahhoz, hogy melyik alkalmazottja köt a T-vel ennek alapján előfizetői szerződést, ami nyilván két fél között létrejött polgárjogi szerződésnek minősül. Sőt a T nem is kérhet be ilyen adatokat a Postától, hiszen még egyszer mondom, hogy a Posta nem jogosult adatvédelmi szempontból a munkaviszonyon kívülálló félnek nyilatkozni a munkaviszony fennállásáról, vagy éppenséggel megszűnéséről.

A T ezért csak egyetlen egy dolgot tehet. Kérheti X időnként a flotta tagjait, hogy hozzanak munkáltatói igazolást, amellyel fennálló munkaviszonyukat tudják igazolni. Innentől kezdve Gipsz Jakabon múlik, hogy ennek a kérésnek eleget tesz vagy sem. Ha nem, akkor a T még mindig kizárhatja a flottából. Ennyi.

A posta viszont lejelentheti, hogy x már nem alkalmazottja és akkor 30 nap múlva a tré szépen átrakja szervusz díjcsomagba ha addig önként nem vált(ott) másra
A postás szerződést konkrétan nem ismerem, de ez az általános gyakorlat az ilyen dolgozói csomagos keretszerződéseknél.

A legtöbb esetben úgy tudom, hogy elég a szerződéskötésnél igazolni, hogy jogosult vagy-e az adott flotta-csomagra. Azt már talán a kutya sem nézi X év múlva , hogy már nem vagy a postánál. Tehát addig, amíg anyukád önként nem jelenti be a T-nek, hogy nem postás, addig a T ezt nem fogja megtudni. Nem gondolnám, hogy a T évente nyilatkoztatja a flotta-tagokat. Próbáld ki.

Azt nézd, hogy a Posta hány céges telefont finanszírozna. Néhány százat max. Nyilván nem a Posta fogja fizetni a 20.000 postaalkalmazottnak a számláját. De igazada van, biztos ez a néhán száz céges telefon is számít.

Ezzel vitatkoznék...
Ezt nem csak leírni kell hanem ki is kell fizetni.
Gondolom neked sem mindegy hogy havi 10 vagy havi 50 ezres a telefonszámlád, éppen ezért nyitottad a másik topikot is.

Vagy ha neked csak a leírás fontos, én szívesen küldök neked leírható számlát, ha cserébe ki is fizeted nekem.

sziasztok
nálunk megszűnik a posta,átveszi egy másik cég,akkor valószínű hiába marad anyám,úgymond "postás" akkor sem vehetek már ilyen tarifacsomaggal T-nél,igaz???

A Postának tök mindegy, hogy 9 vagy 15 forintért telefonál, mert költségként leírja. Akinek ez valóban kedvez az a postán dolgozó melós (levélkihordó, ügyintéző, stb.), vagyis a kisember. Komolyan gondolod, hogy a Posta mint cég ingyen viszi a T számláit azért, hogy Mucsaröcsögén Jani bá és Magdi néni olcsón telefonálhassanak? A nagy francokat.

Ezek szerint több postás csomag létezik?
Egyébként a tavalyi postás újságból is a magasabb percdíjak rémlenek...

Postai belső hírlevélből.

Honnan vannak ezek az adatok?
Én most fogok postás csomagra váltani, de a percdíj vezetékes és saját irányba 15 ft (bruttó), más mobil irányba 27 ft (bruttó).
A havidíjak rendben vannak.

Üdv!

Valaki tud infót mondani a T-mobilos AVON csomagról?

ez itt már elég OFF, nem?

Azt nem érted, hogy bár ERRE a kérdésre az a válasz hogy növeli, de EZZEL EGYIDŐBEN a másokáltal neked fizetett ugyanilyen díj csökkenése viszont CSÖKKENTI.
Tehát Sifar elemzését fogadd el.

Mondhatnám, hogy rossz a kérdés. Hiszen a hatóság a költséged (!) csökkentésére nem kötelezhet. Legfeljebb maximálhatja valamely díjadat. Lásd EU és roaming.

De nem mondom.
A válaszom a konkrét kérdésedre: igen.

Csak ...
Józan paraszti ésszel gondolkozva megállapítható, hogy a kérdésed nem a vitatott helyzetre vonatkozik.

Ugyanis a 20 forintos végződtetési díj nem 20 forintos költségként jelent meg a szolgáltatóknál a más mobilhívások 1 percre jutó költségében. Egyeseknék valós költségként, kiadásként meg sem jelent. Hanem lényegesen kisebb kiadásként, egyeseknél pedig valójában bevételként.

Ezt vagy elhiszed a leírt levezetésem alapján, vagy sem.
Vagy meggyőzöl, hogy rosszul gondolkoztam a levezetés során.
Erről az eddigi érveddel nem győztél meg.

Érteni pedig nem értelek.
Én lényegében téged igazoltalak. Azt írtam az extraprofitról, hogy nem lesz, hanem volt és van.

Nem ugyanarról beszélünk. Te mindig a végződtetési díjnál ragadsz le. Holott a szolgáltatónál megjelenő egyenleg a lényeges. Ugyanis pénzügyileg csak ez mozog a szolgáltatók között. Nem a 23 milliárd, csak az egyenlegek.
Ha ragaszkodsz a kiindulási pontodhoz, akkor csak elbeszélünk egymás mellett. Ennek pedig nincs értelme.

A végződtetési díj csökkentése a profitot nem növeli, hanem csökkenti.

Ez a mondat csak akkor igaz, ha a fogyasztók által fizetendô percdíj csökkent. Mivel az nem csökken, ezért a LEGROSSZABB ESETBEN a profit változatlan marad a szolgáltatónál (ponotsabban átkerül a kelektezési mód szerint egy másik rovatba), szerencsés esetben nô. mivel a költségek a megtérülési idô miatt csökkennek. Innentôl kezdve az egész fejtegetésed teoretikussá vált.
Válaszolj alábbi egyszerû, józan paraszti ésszel eldönthetô kérdésre igennel vagy nemmel:
ha egy hatóság megállpaítja, hogy a költségeid indokolatlanul magasak, ezért a felszámított költséged csökkentened kell, de a fogasztódtól beszedett összeg változatlan marad, akkor nôtt vagy csökkent a profitod?

Ad 1.) Szerintem a folytatásból egyértelműen kiderül, hogy a fogyasztó szemével nézem a kérdést.

Ad 2.) Nincs jelentősége, hogy negyedévvel vagy éves szinten vizsgálódsz.

Ad 3.) Nincs adatom, hogy vezetékesből mennyi a mobilirányú hívás. Azt tudom, hogy a vezetékesen belül a belföldi távhívás 524 millió perc volt. Ennek elenyésző része lehet a mobil, hiszen mobilról olcsóbb mobilt hívni, mint vezetékesről.

Ad 4.) Irónikusan azt mondhatnám, hogy semmit se bukik. A szabad piacon kiválaszthatja a számára leggazdaságosabbat.
Valójában a mobiltarifák egészben nézendők. Engem az nem érdekel, hogy 1-1 hívástipusnál sok vagy kevés a díj. Azt nem szeretem, ha hülyére akarnak venni látszatköltségekkel. Ezt láthattad a hűségszerződésekről szóló topikban is.

Ad 5.) Nem most fog kifizetni 15 milliárddal többet. Eddig is kifizette. És lásd 4. pont.

Akkor folytatnám. Bár Qnkori nem biztos, hogy örül majd neki.

Pár következtetést vonjunk az előzőkből.

1.) Qnkorinak az extraprofit tekintetében nincs igaza.
A végződtetési díj csökkentése a profitot nem növeli, hanem csökkenti.
Ha csökken a díj, akkor csökken a 23 milliárdos torta, tehát egyenleg szinten aki eddig nyert kevesebbet nyer, aki ráfizetett, az kevesebbet fizet rá. Bár ezt az utóbbit nevezhetjük profitnövekedésnek is. Tehát P és V ráfizet, T nyer a változáson.
Ezt igazolja a szolgáltatók elmúlt hónapokban történt tarifaváltozásai.
P és V a kártyás csomagoknál emelt. Előre kompenzálva a végződtetési díj csökkenéséből fakadó veszteségét. T viszont nem mozdult, hiszen neki a változás profitemelkedést hoz.
De jó helyen kapizsgált Qnkori, csak az időbelileg tévedett. Ugyanis extraprofit nem lesz, hanem volt és van a külső mobilhívásokból.

2.) Miért is fizetünk többet a külsős mobilhívásért?
Két szolgáltató egyenlege számításaim szerint pozitív volt. Mégis mindkét szolgáltatónak van olyan csomagja, ahol a külsős hívás drágább. Holott a halónbelüli híváshoz képest többletköltsége nincs (sőt), mégis plusz pénzt kér ezért. Na, itt az "extraprofit".
Más a helyzet annál a szolgáltatónál, amelynek negatív a 23 milliárdból az egyenlege.

3.) Ráfizet-e a T az egységes 9 forintos mobilhívásokra? (Lator költői kérdésére válasz.)
Hálónbelüli hívások esetében biztos, hogy nem. Lehetne indokolni, de ezt még talán mindenki elhiszi.
De a hálónkívülire se fizet rá. Számoljunk.
T bukik 1800 milliót. Ezt a veszteséget (költségként) ő a saját külső hívásaira terheli. Tehát 1142 millióból 43 %, azaz 491 millió perc az ő külső hívása. 1800 / 491 = 3,7 forint. Neki ennyivel kerül többe 1 külső mobilhívás percenként egy hálón belülihez képest. Ez viszont nem egy nagy összeg.

A fogyasztó ott téved, hogy SIM-kártyánként számolgatja a tarifa alapján a bevétel-költség-nyereség egyenletet - a szolgáltatónál. Így valóban ráfizetéses 9-ből 20-at kifizetni. A szolgáltató viszont (egyszerűsítve) hívástípusonként számol. És így más a valós eredmény.

4.) A végződtetési díj mamár lényegében marketing célokat szolgál. (Régebben nem.)
Ha meggondoljuk, akkor ezt a díjtípust el is lehetne törölni. Lenne némi profitátrendeződési hatása a szolgáltatók között, de igazán egyiket sem vinné csődbe, ha eltörölnék. De még T is ragaszkodna hozzá, pedig ráfizet. Miért?

Lator kérdése adja a választ.
A 20 forintos végződtetési díj a fogyasztó szemében egy konkrét, abszolút költségként jelenik meg. Számára indokolja a magas külső mobilhívás díját. A hálón belüli percdíjat pedig ehhez fogja mérni, azaz elfogad egy indokolhatónál magasabb költséget is. Mert ugye SIM-kártyánként számol.

Erre a marketing hatásra pedig szüksége van a szolgáltatóknak.
A vezetékes telefónia nyereségtartalma az idők folyamán lecsökkent. Egy cég viszont nem szívesen mond le a magasabb profitról.
A mobil jó időben és jó szolgáltatással jelent meg. Sosem volt kétséges a sikere, hiszen szolgáltatásaival jobban igazodik a felhasználói igényekhez, mint a vezetékes.
A bevezetési időszak után a profitrátája viszont jelentősen magasabb a vezetékesnél. A koncessziós díjak, a fejlesztési költségek mellett is.
Ezért örülnek, hogy átterelődik a beszédforgalom a mobilra. És hogy a fogyasztók megszokták a mobil magasabb díjait. Amiben közrejátszik a végződtetési díj létének (marketing) hatása is.

Örömmel olvasgatom a számokkal megtámogatott hozzászólást, és várom a folytatást.
Elsô olvasatra az alábbi kérdések merültek fel bennem:
1.
miért záer rendssert viusgálsz, azaz csak azt nézed, hogy a szolgáltatók egymás közötti elszámolása hogyan fog változni?
Ha belegondolsz, a mobilszolgáltatás azért van, mert egy igényt elégít ki, és a szolgáltatást igénybe vevô fogyasztók tartják el a rendszert. Leginkább a fogyasztók szemszögébôl kellene vizsgálni a költségek alakulását, mert csökkentést leginkább nekik kellene érezniük, de nem fogják, Ennek az okát kellene vizsgálnod.
2.
Mivel csak negyedévrôl beszél a kimutatásod, ezért éves szinten minden x4, ami azért már kicsit jelentôsebb összeget eredményez
3.
Tegyük fel, 1142 millió percrôl beszélünk negyedéves szinten (ami azért nem reális, mert a vezetékes hálózatbó érkezô hívásokra is vonatkozik a végzôdtetési díj, amivel nem számolsz).
Az 1142 M perc x 3,40 = 3.88 MILLIÁRD Ft negyedévente, éves szinten 15.5 MILLIÁRD Ft. Ennyivel többet húznak ki a FOGYASZTÓ ZSEBÉBÔL, mivel ezt a pénzt fogja a lakosság kifizetni, és nem az számít, ami ebbôl az adózás után megmarad a szolgáltatónál.
4.
A te elemzésedben hangsúlyos, hogy melyik szolgáltató nyer és melyik bukik. De az nem látszik, hogy a lakosság mennyit bukik azzal, hogy a végzôdtetési díj csökkentését a szolgáltaatók nem realizálják az percdíjaikban.
5.
Ha elfogadjuk, hogy a lakosság 15.5 milliérd Ft-tal többet fizet ki, akkor az
1550 Ft minden magyar lakos extraadója a szolgáltatóknak, beleértve a csecsmôket és a 100 éves nagymamát is. Ez nem tûnne elsôre olyan soknak, de ha figyelembe veszed, hogy a az összes telefonelôfizetés kb. 7 millió ember kezében van (mivel le kell vonni a csecsemô, óvodás, telefonnal nem rendelkezôk stb. számát), így már személyenként 2000 Ft feletti osszegrôl beszélünk, és akinek 2-3-4 elôfizetése van, az 4-6-8.000 Ft-ot fizet ki feleslegesen. Ez pedig a gépjármûvek súlyadójával összemérhet ôösszeg, magyarán egy sokadik indokolatlan lehúzása a szerencsétlen állampolgárnak.

1-2 gondolattal hozzászólnék a "keletkezik-e extraprofit" vitához.

I. 2008. II. negyedévben 4000 milló perc mobil és 1500 millió perc vezetékes volt a beszédalapú forgalom. A mobil részaránya 73 %.
A 4000 millió megoszlása a következő: 2500 hálón belül (62,5 %), vezetés irányú 225 (5,6) és más mobil felé 1142 (28,6 %).

Esetünkben a 1142 millió perc az érdekes.
A végződtetési díj pici (szó szerint) eltéréssel 20 forint. Tehát 1142 millió * 20 = 22840 azaz 23 milliárd forint a hívásvégződtetésí díj összege a 3 szolgáltatótól együtt.

Mivel a beszédalapú forgalom 73 %-a mobilon jelentkezik, ezért joggal feltételezhező, hogy mobil-mobil hívások aránya statisztikaialg a szolgáltatók előfizetési arányával konvergál.
Akkor viszont a 23 milliárdból
T (43 %) befizet 9,9 milliárdot,
P (34 %) befizet 7,8-at,
V (23 %) befizet 5,3-at.
A 23 m csak akkor lenne valós költség, ha a szolgáltatók pl. az APEH-nek fizetnék be, de nem így van. Befizetnek a másik kettő irányú hívásaikért és kapnak a másik kettőből hozzájuk érkező hívásokért.
Azoknak van igaza, akik azt mondják, hogy csak az egyenleg az érdekes szolgáltatótónként.

II. Hogyan oszlik (-hat) a torta?
a) A T csak a P és V befizetéséből kaphat, azaz 13,1 m-ból. Még pedig
P 7,8-ából osztozva V-vel 43/(43+23)=65 % arányban 5,1-et,
V 5,3-ából osztozva P-vel 43/(43+34)=56 % arányban 3-at,
összesen: 8,1 milliárdot.

b) P hasonlóan számolva T és V befizetéseiből, azaz 15,2-ből
T-től 9,9-ből 60 %-ot, 5,9-et,
V-től 5,3-ból 44 %-ot, 2,4-et, azaz összesen 8,3 milliárdot.

c) V esetében T és P 17,7 milliárdjából
T-től 9,9 40 %-át, 4-et,
P-től 7,8-ból 34 %-ot, 2,6-ot, azaz összesen 6,6 milliárdot.

Tudom, hogy az arányokat módosíthatják egyéb tényezők, de jelentősen nem. Ugyanis eleve csak a más mobil hívások szegmensével foglalkozunk.

Látható, hogy T bukik 1,8 milliárdot (9,9 - 8,1), P nyer 0,5-öt (7,8 - 8,3) és V nyer 1,3-at (5,3 - 6,6).
Az, hogy a Voda nyer a legtöbbet az is igazolja, hogy neki volt (van) olyan csomagja, ahol a fogadott külső mobilhívásokból fizetett a hívást fogadó előfizetőjének.

Innen folytatom, csak kész az ebéd.
Aztán szieszta.

gondolkozz egy kicsit még kki et.! Lenin elvtárs neked is gavaril: ucsitszja, ucsitszja, ucsitszja.
Ja, és örvendj azon, hogy találtál EGY helyesírási hibát a hsz-emben! (krasznaja)

...ha még csak az orosz helyesírásod lenne a legnagyobb probléma, akkor szinte a tökéletes ember lehetnél....
Az általad elkövetett hiba nem helyesírási, sokkal inkább nyelvészeti hiba volt, kb. az "én lenni Dzsoni szakács a tiéd hajón" kategória....

Azt nem érted, hogy ha a percdíj nem változik, akkor nem keletkezik extraprofit az eddigiekhez képest, hanem "csak" átcsoportosítódik. Az összekapcsolási díjból az általad "hívásindítási díi"nak nevezett részbe.

Ez igaz is papíron, de csak akkor, ha figyelmen kívül hagyod azt az apróságot, hogy a végződtetési díj csökkentésének előírása arra szolgál(na), hogy csökkenjen a HÍVÁS DÍJA, mivel a hatóság megállapítása szerint indokolatlanul magas költségelemet tartalmazott eddig. Mivel a szolgáltató(k) a lecsökkentett tétel miatti díjcsökkenést nem adják tovább a fogyasztó felé az árban (magyarán a hívásdíj-csökkentést nem hajtják végre), az így keletkezett KÖLTSÉGKÜLÖNBÖZET extraprofittá válik, függetlenül attól, hogy ÖSSZKÖLTSÉGBEN hol és milyen formában kerül elszámolásra.


Az persze igaz, hogy ez az átcsoportosítás nem teljesen egyik zsebből a másikba rakást jelent (ugyanis valószínűleg a szolgáltatók hívásindítása és hvásfogadása gymás között nem teljesen szimmetrikus), ergo bizonyára lesz a szolgáltatók között olyan aki ezzel jobban jár, és lesz aki összességében nem annyira jobban.

Sokkal trükkösebb ez az egyik zsebből a másikba dolog sajnos. Nem arról szól a dolog, hogy melyik szolgáltató mennyire fog jól kijönni a végén a másikhoz képest, hanem az, hogy a napi több millió hívást ha felszorzod 3,40 Ft-tal, ennyivel több folyik a szolgáltatók zsebébe, amely összeggel az ügyfelek pénztárcáját fogják indokolatlanul megcsapolni. Természetesen HIF jóváhagyással.
A HIF döntése akkor lenne a fogyasztó szempontjából értékelhető, ha előírná a percdíjak csökkentését is. De ezt nem teszi...

gondolkozz egy kicsit még kki et.! Lenin elvtárs neked is gavaril: ucsitszja, ucsitszja, ucsitszja.

Ja, és örvendj azon, hogy találtál EGY helyesírási hibát a hsz-emben! (krasznaja)

Azt nem érted, hogy ha a percdíj nem változik, akkor nem keletkezik extraprofit az eddigiekhez képest, hanem "csak" átcsoportosítódik. Az összekapcsolási díjból az általad "hívásindítási díi"nak nevezett részbe.

Az persze igaz, hogy ez az átcsoportosítás nem teljesen egyik zsebből a másikba rakást jelent (ugyanis valószínűleg a szolgáltatók hívásindítása és hvásfogadása gymás között nem teljesen szimmetrikus), ergo bizonyára lesz a szolgáltatók között olyan aki ezzel jobban jár, és lesz aki összességében nem annyira jobban.

Szerintem te a hívásindítási díj miatt nem érted. Olyan nincs.

Nézd, a hívásíndító szolgáltató oldalán felszámított fizetendő díjról beszéltem, azt neveztem "hívásindítási díjnak". Nevezhetjük bárminek, arról van szó, amiért vagy amilyen jogcímen pénzt kér a szolgáltató. Nem az elnevezésen van a hangsúly, hanem annak tartalmán.

Szerintem te a hívásindítási díj miatt nem érted. Olyan nincs.

Nem az a baj, ha valaki szorgalmas, hanem ha hü.lyeséggel párosítva az. Mad
Csak annyit próbálj megérteni, amit te írtál: "Tehát a fogyasztó továbbra is 100 Ft-ot fizet.". Akkor
1. nőtt-e a két társaság (együttes) bevétele?
2. nőtt-e a két táraság (együttes) haszna?
3. változott-e az extraprofitjuk?

Úgy tűnik, nem csak az oroszt nem tanítják az iskolákban, hanem a logikus matematikát sem. Akkor kicsit jobban részletezem, miből áll össze a hívásköltség, hogy végre méltóztassál észrevenni, hogy hol leledzik a lehúzás a dologban.

A példában a végződtetési díj január 1-ig 60 Ft.
Tehát január 1-ig a a hívás az alábbi költégekből épül fel:
60 Ft végzôdtetési és
40 Ft hívásindítási díj.
Tehát a fogyasztó továbbra is 100 Ft-ot fizet.
--- A 40 Ft hívásindítási díj MÁR TARTALMAZ PROFITOT ebben a pillanatban. ---

A HIF/NHH elrendeli, hogy a végződtetési díjat 30 Ft-ra kell csökkenteni, mivel a szolgáltatók KÖLTSÉGEI NEM INDOKOLJÁK a díj magasan tartását (magyarán már eddig is szabadrablás volt ezen a vonalon.)

Tehát január 1-től a a hívás az alábbi költégekből épülNE fel:
30 Ft végzôdtetési és
40 Ft hívásindítási díj.
Tehát a fogyasztó MÁR CSAK 70 Ft-ot fizetNE.
--- A 40 Ft hívásindítási díj MÁR TARTALMAZ PROFITOT ebben a pillanatban is!!!. ---

Ehelyett mi történik?
Tehát január 1-től a a hívás az alábbi költégekből épül fel:
30 Ft végzôdtetési és
40 Ft hívásindítási díj +30 Ft indokolatlan költség
Tehát a fogyasztó TOVÁBBRA IS 100 Ft-ot fizet.

Mi a másik oldalra átkerült 30 Ft? Extraprofit. És miért? Mert e hívásdíj nem csökkent, költség indoka nincs (mivel az indok hiánya miatt csökkentették a végződtetési oldalon), tehát mint extrprofit jelenik meg (pontosabban ott kerül majd eltüntetésre a könyvelésnél) az ár képzésekor.
A HIF/NFF döntésének akkor lenne értelme, ha előírná, hogy a hívásdíjakat a csökkentés összegének megfelelően korrigálni kellene. De ezt nem írja elő, tehát extraprofitot dug a szolgáltató zsebébe.

Pedig pontosan a fogadott hívások után befolyó bevételre és a mindenképpen kifizetendő havidíjból (sokan nem beszélik le, illetve sok helyen van jópár elenyésző forgalmú kártya), valamint a plusz szolgáltatásokból befolyó díjakból származó bevételre számítva adnak ilyen kedvező, csak a kimenő beszédhívások díjait nézve veszteségesnek tűnő ajánlatot. Meg ugye ott vannak a hálón belüli hívások is.
Nyugodj meg, egy elég jól összerakott, mindent figyelembe vevő számítás van az ilyen ajánlatok mögött.

a vodafone (gondolom erre felkészülve) 2008 dec 3-ától eltörölte a vitamaxok feltöltésekre adott bónuszt és az összes "jóáras" tarifájukat lezárták.
helyettük van 3 gagyi csomag, elég rendesen megemelt árakkal.

az NHH játsza a Don Quijotét, ezek meg szemberöhögik.

Bocsi, de milyen hűségnyilatkozatról beszélsz?
Leírom a konkrét példát: Egy haverom dolgozik a postán mint rendszergazda. (A levélhordóknál például nem tudom így van-e?)

Itt a következő a helyzet: Adtak neki egy vodafonos előfizetést kb. 3-4 éve és egy telefont. Mindkettő a posta tulajdona! (Nincs hűség és csak a posta felé tartozik elszámolással) Ezt a számot használta a vodafonos percdíjakkal október 31-ig. November 1-től kapott másik SIM - et ami már T-Mobil-os. Valószínűleg a pár évvel ezelőtti versenytárgyalást a voda nyerte és X évig szerződtek. A posta és nem egy bizonyos személy.
Ez az X évig tartó szerződés lejárt és most a T nyerte az új versenytárgyalást.
Ha családtagjának akar(na) postás tarifát, akkor a készüléket neki kell biztosítani, a posta csak a SIM-et adja. Ha az illetőt kirúgják, vagy elmegy, vissza kell adni mindent és kiadják másnak a számot.

Összefoglalva nincs és nem is volt 1-2 év hűségnyilatkozatra lehetőség, tehát a 90% nem lehet megközelítőleg sem valós adat.
Mégegyszer hangsúlyozom ez a posta igazgatóság és ottani alkalmazottakra vonatkozik (ők sincsenek kevesen). Sőt többen mint a "klasszikus postások", vagy csomagkézbesítők. Utóbbiaknál nem tudom mi a helyzet.

kki, vazze! Nem az a baj, ha valaki szorgalmas, hanem ha hü.lyeséggel párosítva az.

Csak annyit próbálj megérteni, amit te írtál: "Tehát a fogyasztó továbbra is 100 Ft-ot fizet.". Akkor

1. nőtt-e a két társaság (együttes) bevétele?
2. nőtt-e a két táraság (együttes) haszna?
3. változott-e az extraprofitjuk?

Akkor a közgazdász vénájuak kedvéért egy kis számolgatás példán keresztül.
Adott két szolgáltató: Puma és a Vudu. Az elôírt végzôdtetési díj 60 Ft. Mindketten úgy képzik az árat, hogy
60 Ft végzôdtetési és
40 Ft hívásindítási díj.
Tehát a fogyasztó 100 Ft-ot fizet.

Jön a jószívû HIF, aki elôírja, hogy január 1-tôl 30 Ft-ra kell mérsékelni a végzôdtetési díjat.
Ha mind a két szolgáltató betartja a a szabályt, akkor január 1-tôl az ár
30 Ft végzôdtetési és
40 Ft hívásindítási díjból fog állni
Tehát a fogyasztó 70 Ft-ot fizet.

Tegyük fel (életszerû magyar helyzet), hogy a két szolgáltató a fogyasztó által fizetett díjat nem mérsékeli, akkor mi történik:
30 Ft végzôdtetési és
70 Ft hívásindítási díj.
Tehát a fogyasztó továbbra is 100 Ft-ot fizet.

Most jelentkezzen az, aki nem látja, hogy keletkezik az extraprofit.

Milyen extraprofit?
Nem csak a kiadások csökkennek 3,4 Ft-al, hanem a bevételek is. Persze ezek nem egyformák, tehát van amelyik szolgáltató kicsit jobban jár, van amelyik kicsit rosszabbul, de hol itt a profit?

Kicsit számolni kellene szerintem.
Az egyik zsebedből kiszednek 3,4 Ft-ot, a másikba meg betesznek, akkor szertinted Te hűde jól jártál? Az egyedüli profit az az, hogy kevesebbet adóznak a végződtetési díjak után, ha egyáltalán ez adóköteles díj, de az sem 3,4 Ft, csak max annak a 20%-a...

Miután a dolgozó nevén van a csomag, természetesen semmit nem vállal át sem a T, sem a posta...

Ebben ott a haszon, hogy eddig nagy valószínűséggel veszteséget termeltek, most, hogy átmennek a T-hez, már ott fognak veszteséget termelni...

semmiféle extraprofit nem keletkezik, te nagyon okos!

(persze, ettől még nyugodtan kartelleznek, de ez más tészta)

Ahogy T68m is írja, ez max statisztikailag veszteség, egyébként valószínüleg nem az...

Ok, csak azt áruld el, hogy hol a haszon benne... mert annak kicsi az esélye , hogy ezeket a számokat többet fogják hívni külsôs hálózatból (és emiatt a végzôdtetési díjból kárpótólja magát a T), mint a kimenô idegen hálózati hívásoknál keletkezô veszteség.

Minden esetre a szolgáltatók le fogják nyelni a hasznot, ha csökkentik, akkor is.

Nekem az a véleményem, hogy ez a legékesebb példa a hazai szolgáltatók kartellezésére. Mert mi is történik valójában? Kikényszerített (érdekes kérdés, hogy miért nem maguktól csökkentették ugye...) végzôdtetési díj miatt keletkezik 3.4 Ft "mozgástér", amivel a szolgáltatók kedevezôbb tarifákkal csalogathatnák az új ügyfeleket. De nem teszik, hanem köszönik szépen a HIF-nek az ajándék 3.4 Ft extraprofitot. Normális országban ezért 10 milliárdos nagyságrendû bírságot szabnának ki az ilyen piaci viselkedésért.

Kivéve ha a tré kifizeti (átvállalja) a bontási díjakat, amit szinte minden nagy ügyfélnél vállal az ajánlatban. Persze ha a dolgozók nevén van az előfizu ("dolgozói csomag"), akkor valóban bukta.

Ahogy T68m is írja, ez max statisztikailag veszteség, egyébként valószínüleg nem az...

Mellesleg meg kell mondjam, hogy statisztikailag sem az, ugyanis a kb 10e előfizetőből 90%-nak van hűségnyilatkozata, tehát ugyanúgy vodások maradnak, csak max más perc, és havidíjjal, magyarán a posta nagyon kiszúrt a dolgozóival...

Most látom, te már leírtad másképpen fogalmazva. Sajnos én is így látom, igazad van!

Bakker, jól le vagyok maradva. Azt hittem (vagy itt olvastam?), hogy 12Ft/perc a végződtetési díj.

Minden esetre a szolgáltatók le fogják nyelni a hasznot, ha csökkentik, akkor is.

Off: Jó példa erre a januári áramdíj emelés. A szolgáltató 8%-kal olcsóbban kapja az áramot, a lakosság meg 3%-kal többet fizet.
Ugyan nem nagy emelés, de azért az elvekkel (meg a matekkal) )itt baj van On.

A végződtetési díjak csökkentését nem szokás a végfelhasználói árakban megmutatni. Lásd mobilszolgáltatók tarifái, számlázási egységei. Na ki is lenne ebben illetékes, hogy rákényszerítse a szolgáltatókra...