Mert nem kapcsoltad át középhullámra.
Abban az időben biztos hogy volt rajta.

Idétlen időkig - Bill Murray


Üdv
Inhouse

Azt nem tudom, hogy a Kossuth hány órától adott, de nem találtunk rajta adót, ami szólt volna.
Akkoriban 6-ra jártam melózni, vidékről, busz+vonat, asszem 4-kor keltem.
Rég volt már, azt tudom, hogy egyszer elindult egy rádió, amire már adott műsort olyan korán is.

Aztán úgy megtetszett, hogy én is beszereztem egy rádiós ébresztőórát.

Lehet, hogy előbb kelt, mert korán hazajött a nő férje

A Kossuth (KH) már kora reggeltől (talán 1/2 5 -től) adott.

Talán nem volt meg rá az igény, hiszen nem volt annyi műsor, hogy több csatornára legyen szükség.

Rádiócsatornából is csak kettő volt, televízióból meg szintén csak kettő (ráadásul az egyiken csak nagy ritkán volt adás), pedig lehetett volna tévéből is, rádióból akár tucatnyi is.
De minek, amikor úgyse volt annyi műsor.
A tévében sem töltötték ki az egész napot adással. Sőt, hétfőn és pénteken nem is volt adás sem. Aztán egy darabig már csak hétfőn nem volt, és utána elkezdték a mindennapos adást.

A rádióban sem volt 24 órás műsor.
Valamikor a 80-as évek végén kezdték meg a 24 órás műsorsugárzást Magyarországon. Valamikor, '86-'87 vagy talán '88 környékén összejöttem egy nővel, akinek rádiós ébresztőórája volt, és az első időkben mindig sistergésre kellett felébrednem nála, mert még nem volt egy rádióadó sem, ami olyan korán műsort sugárzott volna. Ezért a hangerőt jól feltekerte, és amikor a rádió bekapcsolt reggel, akkor a felhangosított statikus sistergés jött a hangszóróból. Aztán később már volt egy, ha jól emlékszem a Danubius, és rádióra lehetett felkelni. Érdekessége volt, hogy az első időkben éjszaka nem volt magyar adásuk, hanem német műsorra kapcsoltak (gondolom német volt a rádió, és éjszakára nem csináltak idehaza műsort, hanem simán bejátszották az ottani adást). Aztán egyszer elkezdték a magyar nyelvű 24 órás adásukat.
Később meg már volt egy csomó rádió, lehetett válogatni.

nyilván ha sok adót tennének bele, akkor a tisztességes szétválasztáshoz már aktív elemek is kellenek. De azok meghajtása simán mehet a bejövõ drótról. Ha nem akarsz annyit precízkedni, megelégszel egy-két hangolt körös cuccal, akkor is elfér vagy három adó 100kHz-ig, diódásan demodulálva.

Tehát volt lehetõség rá, de nem éltek vele.

Munkahelyen rendeltunk alkatreszt a tavolkeletrol. Neven nevezve: Kinabol. Voltak ezzel kapcsolatban kisebb-nagyobb aggodalmak.
Az eszkozok IGBT-k voltak. Ha jol tudom, 1200V, irgalmatlansok Amper.
A cucc megjott. "Nezzunk bele!"
Satu, alkatreszt kettetor. Szep nagy szilicium platni van benne. Ketto is! Az egyik az IGBT, a masik a diodaja.
Es mi a remtortenet? Az adatlap szerint nincs benne dioda.
Foto, email+telefon a gyartonak, nemsokara a gyarto fo-fo design engineerjei mondtak, hogy hamis.

Aha, köszi. Erről nem is hallottam. De hát ehhez már valamilyen vevő kellett, ami széválasztja. Ahhoz meg már aktív eszköz (cső) és táp, stb.

Meg hát nem volt érdek, hogy mást is hallgasson a nép. Arról nem beszélve, hogy csak két középhullámu adó volt. Sőt ma is csak annyi van.

volt egy fejletebb változata, aminél felkevertek néhányszor 10kHz-re egy másik adót. Nyilván nem csak egy adót lehetett volna felkeverni, hanem 5kHz-es sávszélt alapul véve legalább 10-et, 100kHz-ig.

Hogy működött ez? Mert egylőre nem értem az általad vázolt technikát.

Amit én ismerek: 100V-os hangvonal két dróttal. A leágazásnál (háznál, oszlopon, de ilyen a dunaparti hangosítás is aug. 20-án) van egy trafó, aminek a szekundere néhány fokozatban kapcsolható, illetve megszakítható. Ide csatlakozik egy hangszóró és kész.

Hogy jön ide több adó, szelektivitás, hosszúhullám? Tényleg nem értem.

Valóban.
De úgy tudom, hogy városokban nem volt elterjedt mégsem.

Köszi SP2!

Igen, a nagymamának is az volt. Egyébként pont ott éri meg kábelezni, ahol közel laknak sokan. Ki-be kapcsoló volt rajta + hangerõszabályzó. ÉS! Második körben rátettek még egy mûsort.

Óriási elõnye a rádióhullámokkal szemben, hogy a meghajtás is a mehet ugyanarról a drótról mehet, nem kell neki külön táp. A következõ elõnye a kiváló jel-zaj viszony. Nem kell hozzá jó szelektivitás. 10-15 adót is feldobhattak volna a hosszúhullámig.

De, kisebb falvakban volt ahol egyenesen a lakásokba vezették be.
Egyetlen kapcsolója volt, amivel lehetett ki/be kapcsolni.
A helyi tanács szolgáltatta a "műsort" hozzá, néha bemondtak közérdekű híreket, meg ilyesmi.
Nagyfateréknál még volt ilyen anno. Még talán fater idejében is volt, csak ő városban lakott, ott nem érte meg bevezetni minden lakásba egy hangszórót.

Hú, az nagyon régen volt. Amire te gondolsz, az nem volt lakásokba bekötve, hanem a falu volt vezetékezve (100V-os rendszer) és behangszórózva.

Később lett a néprádió. Annak volt tápja, komplett hálózati készülék volt -ha jól emlékszem- 3 csővel. Ezen egy, később kettő (plusz egy bónusz) középhullámu frekvenciát (Kossuth, Petőfi) lehetett fogni. A bonusszal, ha ügyes volt a tulaj, és volt jó nagy antennája, néha bejött a Luxemburg Radio (nekem sikerült). Az ára 330 Ft volt (fél-egyharmad havi fizetés) akkor.

az igazi szép idõkben - igaz, laci_l - még nem is kellett táp a rádiónak, mert kábelen jött. A néprádió. Szólt belõle Rákosi és a Párt egész nap.

Talán még a 60-as évek elején is volt olyan hely, ahol 110 V volt a feszültség.
Van ismerős, aki azt mondta, hogy náluk 110 V, egy utcával odébb meg 220 V volt, és a konnektorok ugyanolyanok voltak.


Igen, a 60-as években gyakorlatilag szinte csak a világítás meg a rádió volt elektromos.
Aztán jöttek sorban a dolgok: televízió, hűtőszekrény, villanybojler.
Nem is nagyon volt olyan helyiség a lakásban, ahol 2 konnektor lett volna, sőt.

Bizonyára a veszteségekre gondolt, ami az árammal négyzetesen arányos.
Vagy nem tudom.

nem értelek! Potyó hsz-ét akartam én is beírni. Nem négyzetesen, csak egyenesen arányos. Nézzük példán: átviendõ teljesítmény legyen 1000W.

100V mellett 10A, 1000V mellett 1A. A drótot pedig az áramerõsségre kell - elsõsorban - méretezni. (A többi berendezést pedig feszültségre, de ez más kérdés.)

Ugyanarról beszélünk.
Az egész villanyhálózat a fogyasztó miatt van. Azon meg négyszeres teljesítményt lehet leadni. Ez a lényeg.
Persze hogy más a helyzet a nem ohmos fogyasztó esetén.

Az átvihető teljesítmény azonos dróton (azonos veszteség mellett) csak a feszültséggel lineárisan arányos, mivel a veszteség (az ohmos ellenálláson fellépő veszteség) csak az áramtól függ. A fogyasztó (abból is a tisztán ohmos, vagy ohmosként viselkedő) az, amin a teljesítmény a feszültség négyzetével arányos.

Bocsanat! Az ertelmezo keziszotar szerint bizony lehet ilyet magyarul mondani.

Egyszerű, ezért álltak nálunk is át, ha jól emlékszem még az ötvenes évek végén:

A feszültség négyzetével arányos az átvihető teljesítmény. Folyamatosan nö a fogyasztás (talán a mai napig), mert egyre újabbak kapcsolódnak be, így ugyanazon a dróton négyszer annyi telesítményt lehet átvinni (P=U^2/R).

Nem véletlen, hogy a távvezetékeken 100 vagy 220 kV a feszültség. Ez akár egymillószor nagyobb átvitt telesíytményt jelent.

És hát még itt van az átviteli veszteség (a drót ohmos ellenállásán eső teljesítmény), ami meg csak lineárisan nő (P=U*I)

Régen mi volt egy átlag lakásban: néhány izzólámpa, és egy rádió (vagy az se). Később jött a hűtőszekrény, a televízó, a villanytűzhely, a klima stb).

OFF
Olyan nincs, hogy olcsóbb áron. Alacsonyabb áron, vagy olcsóbban. olcsóbb = alacsonyabb az ára

errõl a fogyvédelmi törvény rendelkezik, hogy MINDIG az OLCSÓBB áron kell adni!

Szó nélkül visszacserélték! És most már kiírták nagy betűkkel, hogy 24V-os...

Egyébként E27-es volt a menet, mert simán belement a folalatba.

Spafi, ha akarsz venni, a Mester utcai praktikerben van még elég sok. De vigyázz, mert a polcon 190 Ft van kiírva, ami a pénztárnál már 265 re emelkedik!!

Ezt kifejtenéd jobban, ha megkérhetlek, mármint, hogy miért szívnak? Érdekelne, mire gondoltál. Nekem is vannak elképzeléseim róla, de nem biztos, hogy azonos dolgokra gondolunk.

jól látod a dolgokat, hogy - nyilván - ha kétszer annyi ideig tart az izzó (de mivel kettõ kell belõle), akkor még ugyanott vagyunk. Mivel az izzó ára elhanyagolható, ezért tényleg nem ez a fõ szempont. Hanem az, hogy ritkábban kell cserélgetni.

Akár kétszer tovább is?
Mert árban a kettő az dupla ár. Ha időben több, mint készer tovább tart, akkor takarítasz meg rajta.
(Persze az izzó ára párszor 10 ft, a megtakarítás gyakorlatilag elenyésző)

pl. a vasúti síntáv. Pedig érdemesebb lenne szélesebbnek lenni, de az egyidejû átállás költsége hatalmas.

Persze, a két darab sorbakötve sokkal tovább bírja, mint egy-egy különálló ízzó.

Ilyen van, mert Amerikában ma is 115 V van. Szívnak is vele, de az átállás úgy látszik nem megy.

A csillárodban meg két-két darab sorba van kötve? Mindenesetre érdekes.

Mellesleg azt tudtátok, hogy ezt a menetet még Edison találta ki, és azóta változatlan.
Nem sok olyan dolog van a világon, amit több mint száz éve ugyanolyannak gyártanak. Ha egyáltalán van ilyen.

pl. a 120V-osaknak is ugyanolyan a menetük, az van a csilláromban.

Szerintem se érdemes reklamálni, egyszerûen tévedtek, visszaadják a pénzt és kész. Viszont a lét pafitól is megkapod, ha neki adod.

A menete a közismert E24 volt? Mert az ilyen izzókat más foglalattal szokták gyártani a tévedések elkerülése miatt.

Az a gyanúm, hogy ők sem vették észre. Főleg a ha a többi 230V-os között volt kirakva. Símán vissza fogják venni.

Hacsak Spafi nem vesz át.

265/ darab
Szívesen átadnám neked, de a vásárló megtévesztése tényállás forog itt fenn, mert sehol az égvilágon nem volt kiírva az üzletben, hogy ezek 24 Voltos körték. Még a blokkon sem tüntették fel. Először rájuk akarom borítani az asztalt.

Én átveszem őket, ha neked nem kell! Mennyibe kerültek?

Ma vettem a praktikerben 100 wattos villanykörtét, jó lesz az még később címszóval, konkrétan 6 darabot. Amikor az elsőt betekertem a feszültség alatt lévő foglalatba, elszállt mint a győzelmi zászló. Amikor már nem remegett annyira a kezem, akkor el tudtam olvasni a körtén lévő felirat:

100W 24V



Vajon mióta árulnak törpefeszültségű körtéket a barkácsáruházak? És miért nem írják ki méteres betűkkel, hogy 24V-os?

Kollegina jajveszékelve jön, hogy nem működik a pendrájvja, pedig amikor utoljára használta még működött. És hogy már az iroda többi gépén is próbálta de semmi eredmény. Hát gondoltam rajtam nem fog ki, bedugom a megfelelő helyre, gép kiírja hogy telepítve, aztán meghajtó sehol. Nézem a felügyeleti eszközök között, ott sincs. Mondom ez biza kuka.

Aztán amikor kihúztam, közelebbről szemügyre vettem, a hátuljára ez volt írva:

WIRELESS OPTICAL MOUSE ADAPTER

Az igazi rémtörténet, hogy ezt évente legalább egyszer eljátszák velem.

Trabanton szállni élvezet:
http://index.hu/gazdasag/vilag/2009/09/15/bemutattak_az_elektromos_trabantot/

Üdv
Inhouse

Úgy néz ki, megint egy (2) magyar fogja megoldani az energiagondokat:
http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080620-Napelem-megterules-Nemetorszagban
A hozzászólások közt a feltaláló is értekezik...

Üdv
Inhouse

Hihetetlen mennyi pancser (vagy szerencsétlen) van.

- Te mit tankolsz?
- Mikroorganizmust...

http://www.fermi.hu/node/159

Üdv
Inhouse

.....

Munkahelyen HMI lampahoz keszulget tap, es epp teszteles alatt volt. A lampa egy lampatestben volt benne. Gondoltam, nezzuk meg, milyen meleg van elotte!
Hat, sikerult elso nekifutasra megtalalnom az optika fokuszpontjat ....
Mintha pakat nyomtak volna a tenyerembe.
Pedig csak 400W-os lampa....
Majd mondtam a fonoknek: Vajon a papirral mit csinal?
Nem kellett ketszer mondanom Fonok Ur mar vette is le az asztalarol a vishay-sample mappat, es egette ki
Kicsit kesobb, amikor mar nem volt ott a fonok, munkatarsammal egy NYAKot tettunk a lampa fokuszpontjaba. Tok jol le lehetett forrasztani az alkatreszeket!
Nem veletlenul egette meg a tenyerem...
(NYAK melegiteskor termeszetesen hegesztoszemuveg volt rajtunk)
Infratol az UV van ott minden!

Hmmm...
Volt (van) ilyen készletem, ahhoz az ÖSSZES csavart a legkisebbig készletezték normálisan. Még egy marék kábelsarut is. A gyorskötőket meg a kábelek rögzítéséhez javasolja a leírás.

Helyi főállású autóvillamossági szerelő mekkmester így szerel kp zárat:
http://www.hobbielektronika.hu/forum/?sf=mekkmester&k=and&h=fk&i=b&df=2009-07-28&dt=2009-07-28&s=Keres%E9s

Üdv
Inhouse

Festés előtt vagyunk, akkor nosza be kell rakni pár csövet, meg konnektort még előtte...
Eddig 2 konnektor volt a szobában, 2 két hosszanti falon, amin nincs se ablak, se ajtó...nem tudom, hogy gondolták, hogy ott kell lennie középen...

Az antenna kábelek egy csövön, meg a mi nem fért már mellette jöttek le, az asszony mindig szemmel vert érte... Na, mondtam is sógoromnak, itt lesz a TV és hifi szekrény (azt is meg kell majd csinálnom) ide kell 2 vastag cső. Lett belőle 2*50mm-es gégecső.... Azt mondta, ilyet TV-hez még nem rakott, emeleti szintre állnak fel ilyennel, de 1-el...
Még most is téglát köpök...

Üdv
Inhouse

Nem arra gondoltam, hogy jobb, mint most a benzin, hanem arra, hogy az ezeket kiváltó megoldások közül a leghasználhatóbb. A tartály gond, az biztos, de már ott is nagy fejlődés volt. Azt mondták, hogy nem veszélyesebb már, mint egy benzintartály.
Az igazi az lenne, ha jönne Tesla, megmutatná a kis hengert, és lehetne vízzel furikázni, ki lehetne hagyni pár lépcsőt...aztán beleért a kezem a bilibe... (meg lenne egy újabb ürügy háborúra)

Üdv
Inhouse

Nem. Vesd össze, hogy térfogategységre vetítve hányszor több energiát tud eltárolni a szénhidrogén és a hidrogén! És utána azt is hasonlítsd össze, mennyivel robbanásveszélyesebb a hidrogént palack, mint a benzintartály!

De igen. És erre lehet is használni a nap és szélenergiát, mert a hidrogén (vagy más folyékony üzemanyag) tartályban tárolható, és tudja pufferelni a termelés ingadozását.




Vannak problémák a hidrogén tárolása körül, mert szeret a tartály falán lassan átdiffundálni, így hiába van lezárva, akkor is elillan...




Az nem okvetlenül jó, ha nagyon csendes. A hibridekre is most tervezik japánban, hogy valami módon hangot kell adniuk, amikor akkuról mennek... Na meg a mostani autókban sem a mozgó alkatrészek mennek okvetlenül tönkre. Pl. trafóhídban csak az elektronok mozognak...