túl általános a kérdésed. LCD-tõl (vagy LCD családtól függ), hogy azt hogyan tudnál uC-vel vezérelni.

Sziasztok!

Teljesen új vagyok, az első PIC-es pár kapcsoláson már túl, meg egy kicsit variáltam is bennük... (a kötelező LED-es villogtatók, futófények )
Programozóm is van, jelenleg a PICAll párhuzamos portos égetőt építettem meg, a soros JDM után.

Ne haragudjatok a kérésért, olvasgatva a fórumot, látom, elég rendesen benne vagytok a témában. Olyan anyagot keresnék, ami segítene egy kicsit az LCD illesztésben, a miérteket szeretném megérteni. Jelenleg a 16F84A PIC-ekkel próbálkozok, de áttérek majd a 16F628-ra, azt hiszem, itt a legkisebb különbség "kompatibilitás"-ban.
Milyen LCD-t érdemes venni? Hol találhatok anyagot kicsit bővebben ezekről? A Kónya féle könyv megvan. Látom, mindenféle időzítéseket használnak a programok, találtam egy csomó linket is a témában, de úgy konkrét dolgokat sajnos nem.
Válaszotokat előre is köszönöm!

Szia fischer!
Próbáld a Propic2006-ot!

Sziasztok!

Van egy propic2 párhuzamos portra való és egy pickit2 klón usb-s programozóm és azt szeretném elérni, hogy 16F54-et tudjak felprogramozni. Winpic800-al és mplab-al próbálkoztam eddig, és még a net-et is végignéztem, de nem jött össze. Tudja valaki hogy lehetne "szóra bírni" a 16F54-et?

Előre is köszönöm.

Üdv

Némelyik picnek 3 programozó csatornája van. Pld a dsPIC33FJ128GP802-nek is.

Gyári pdf egy szót se szól róla, mi a szitu programozásnál. Programozó átlag csak 1 csatornát hajt meg. Tök8, melyikre kötöm rá ?

Csak mert a nyákon segítség lenne, ha nem kell kötelezően a csatorna1-est bekötnöm, hanem használhatom a 3-ast is. Sokkal kényelmesebb helye lenne a prog jumpernek.

Nézd meg a kapcsolási rajzát is, abból kiderül minden.

A Pickit2-t USB-ről kell táplálni, kikapcsolni a kimeneti feszültségét, és a céláramkör tápját meg odavezetni a Pickit2 Vdd lábára, így a feszültségszintek megfelelőek lesznek.

PICkit2_User_Guide_51553a.pdf a neve.

A figyelmeztetés a 3.4.1 fejezetben volt:



Ez a fejezet a Vdd lábról szólt.

Ha nagyon akarom, értelmezhetem úgy is, hogy az a Vdd láb nem kimenet (én azt hittem az), hanem kötelező bemenet, és kívülről kell táplálni az usb-s égetőt, bár ez meg marhaság. Gyanítom, az égető bemeneteket is 5 V-al rángatja (vagy 12-vel a pgc pgd-ket is?). Szóval kicsit zavaros ez nekem.

PIckit2 jó a kisebb feszültségű tipusokhoz is. Melyik doksi volt az?

Igaz.

Égetési kérdés. 3.3V-os pic, kicsi sebességű égető elég. Fejlesztési célokra kell, nem iparira. Debugger meg ilyesmi is tök fölösleges.

Néztem pickit2 doksiját a michrochip oldalon, és volt benne egy figyelmeztetés, hogy az 5V-os égető. Pickit 3-ra nem láttam ilyen figyelmeztetést, nem tudom hova tenni a dolgot. Arra is gondoltam, építeni egyet hobbiból, de ahhoz ismerni kellene karakterisztikákat. Néztem egy pic doksit, hátha azt is belerakják, de nem volt benne.

Átlag mit szokás csinálni ilyen esetben ?

Egyértelmű abból, hogy órajelet vár az SCK lábán, nem pedig órajelet ad rajta.

Megfigyeltétek már? Az enc28j60 doksija sehol sem írja egyértelműen, hogy az enc az SPI buszon a slave oldal. De azért vki nyugtasson meg plz.

Én ujjal csináltam. Két sarkán egy-egy lábat megforrasztasz, annyit kibirsz (ha nem, azzal már a chipet is veszélyezteted). Ha jó helyen áll, akkor az már fog annyit, hogy a többi lábat forraszthatod.

Oké, rosszul fogalmaztam. Valamivel rögzíteni kell a szöcskét, mert egy picit megpöccen forrasztás közben, és annyit róla. Hogyan rögzítetted? Ujjacskámat odanyomnám, nagyon melege lenne. Más egy bumszli nagy xilinx, meg más ez az aprólék, amin a kisujjam sem fér el rendesen.

Ilyennel: http://www.hestore.hu/termek_10026007.html

Annak a picnek a lábtávolsága 0.2 raszter. Mivel forrasztottad be? Az 5mm-es veller ahhoz képest egy órmótlan bumszli.

Az a gond, hogy már be van építve áramkörbe táppal, stabilizátor IC-vel, mindennel együtt, így most nem birom más feszültséggel kipróbálni. De amúgy LD1117V33-as jelzésű stabkockával adok neki tápot, de akár LM317-el is beállítható a 3,3V, ha van elég nyers feszültség. Nekem azért kellett az LD, mert ennek elég kb. 1V a be és kimenete közé, és a panelon másik alkatrészeknek meg 5V-os táp kell, azt LM2576-al állítom elő, és abból stabilizálok a PIC számára 3,3V-ot.

2,5V-ról is mennie kellene, mivel az ENVREG lábbal engedélyezhető vagy tiltható a belső szabályzó. Annak nem lenne sok értelme, hogy tiltod a szabályzót, adsz neki 2,5V-os tápot, de az Ethernet modul meg nem működik 2,5V-ról.

3.3V tápot hogyan oldottad meg neki?

Kerestem az adatlapjában egyértelmű korlátot, hova kell belőni a tápfeszt tutira, de amit találtam, annak alapján 2.7v-on is elbírná az ethernetet. Egyedül 27.5 Ethernet Specifications and Requirements-nél kicsit cikis, hogy elvárás szerint a TX aránynak 1:1-nek kell lennie, és feltételhet a 3.3V-os tápot jelöli meg. Nem tudom mennyire kemény az a feltétel.

Ha még kéznél van az a kapcsolás, meg tudnád nézni, megy 2.9V környékén is?

2,2k-t.

potyo:

A 18f86j65-ös picednek mekkora ellenállást raktál az rbias lábára?

next page

Thx. Nekiesek, és összebarátkozok vele. Amúgy tényleg jópofi ez az 1-wire.

Pl. itt van ez furatszerelt tokban: http://www.maxim-ic.com/quick_view2.cfm/qv_pk/2903

Oké elszúrtam, szóval az első linkeden ilyen 11aa02e48 meg ilyesmi típusjelek voltak, azok a 3 lábas kvázi smd tranzisztorok, amik uni io-t használnak. A maxim 1-wirék i2c buszosok (az adatlapjuk szerint), de a lényeg, hogy azok is mind smd-k.

Furatos cuccot azt egyetlen egyet sem találtam, és ez a halála most az egésznek. Furatos cucc kellene. Van ilyesmi úgymond "elavult" formában is?

A Maxim 1-Wire rendszert használ, az UNI/O az a Microchip rendszere. Mondjuk lehet, hogy kompatibilis a kettő, nemtudom. Mindenesetre még nem találkoztam olyan PIC-el, amiben lenne ilyen, de szoftverből meg lehet oldani a dolgot. Keress a neten példaprogramot rá, biztosan találni fogsz. De az adatlapok alapján is leprogramozható, nem egy nagy dolog egyik sem.

@potyo:

A maxim-1 eszközök, amiket írtál, valami uni i/o-t használnak (soros eepromok) adat átvitelre. Ha picben keresek ilyet, hogy hívják ott ezt a kommunikációs formát ? Hirtelenjében nem is találtam ilyen picet az összesítő összehasonlító táblában.

Ethernet kártyákon nincs rajta hűtőborda, viszont benne van a gépben. Olyan rettenetesen nem melegedhet...


18F97J60 család: http://www.microchip.com/wwwproducts/Devices.aspx?dDocName=en026439

Közben megnéztem stack-el egybeintegrált vezérlőket, de azok iszonyat drágák. Alapból 5 rugó, és külső flash meg static ram is kell nekik, anélkül nem is működnek.

Az RTL8019-nél nem engedtek datasheet-et letölteni a realtek.com-ról. Az alldatasheet.com-ról kellett leszednem cumót, abban a doksiban viszont üresen maradt az absolute maximum ratingsnél a power dissipation sor. Tuti, hogy csak viccnek szánták, mert ilyet nem gondolhattak komolyan.

Említettél olyan pic-eket is, amik egybe vannak építve ethernet vezérlővel. Van valami gyűjtő link típusokról ? Végigkotornám egyesével mindet. Rémlik egyszer már kértem ilyet, de visszakotorászva már nem találom hogy hol.

Melegedésről felesleges vitázni, nekem egy hűtőbordát megér. Fotót nem tudok róla küldeni, de láttam már előben 100 lábú szöcskére hűtőbordát felragasztva, és az ténylegesen csak ragasztva volt. Hőellenállás nem tudom, gondolom nem a legjobb, de valami van, a technológia tutira létezik, és nekem kell. Rákérdezek a HE fórumon is.

Mondjuk én nem vagyok egy parázós tipus melegedés tekintetén, de eddig még semmi cuccomnak nem lett emiatt baja, akármit építettem. Az a 600mW, amit az ENC vagy a beépített vezérlős PIC fűt, az szinte semmi. Maga a chip ugyan viszonylag meleg lesz tőle, de ez nem jelentős hőtermelés a dobozolás szempontjából.



RTL8019-es Ethernet chip van rajta.

Igaz, nem kell. Az ENC-et én nem merem projectbe küldeni. Engem bizony a frász kerülget attól, hogy ilyen teljesítményt nyomni egy picre, ami zárt műanyag dobozba kell kerüljön, 7/24 üzemeljen, és mindezt tartósan 40 fokos környezetben. Amatőr gyakorlatban remek jó helye van, de ha olyan tervezet kell, amit akár széria gyártásba is nyugodt lélekkel lehet elküldeni, szerintem arra az ENC nem való.

Keresgélek olyan típus után, amit nem kell ennyire felfűteni. Nem kell pdip tokosnak lennie, bármi egyéb is belefér.

Eddig csak Atmeléknél találtam egy alacsonyabb fogyasztású típust, bár egy kicsit drágább, mert isa vezérlővel van egybeépítve. Ha kapcsrajzban össze is gyúrom valamivel, az tuti, hogy a stackkel izzadni fogok nem is keveset. Szóval még keresgélek.

Találtam egy ilyen lapot:

http://microcontrollershop.com/product_info.php?products_id=558

Nézem a képet, és nem értem. A pic18f452 / 458 névlegesen flash vezérlők. Leszedtem a doksijukat is, sehol egy szó ethernetről. Miből gyúrtak ethernetet microchipék ?

Keresel olyan bordát, amin van felfogatáshoz lyuk, vagy olyan bordát, amire ilyen készíthatő, nyákon a pic kétoldalán fúrsz egy-egy lyukat, két darab hármas csavarral és két rugóval felfogatod. A rugó azért kell, hogy biztosítsa azt, hogy a borda szépen rálapul a kontrollerre, nem lesz egyik oldala sem lejjebb. Videókártyákon és alaplapi hűtőbordáknál található meg ez a módszer.

De miért is kellene a hűtőborda

Hogyan szokás egy pic-re hűtőbordát szerelni ?

Amikor sok rossz döntés közül a legkevésbé rosszat keresem, olyankor még az ecet is tud édes lenni

Azok a maximok tökéletesek lesznek erre a célra, köszönöm.

Léteznek ilyenek: Link illetve a Maxim 1-Wire eszközeinek is egyedi a sorozatszámuk, de szerintem kicsit drágák ilyen célra, hacsak nem használható ki az egyéb funkciójuk is: Link

Thx, kalkulációkhoz jól fog nekem jönni. Ha úgy alakul, kapcsrajzot illetően még megkereslek. Jelenleg azon is filozom, hogy utp vagy usb legyen-e egy probléma megoldása. Elrágódom még rajta egy ideig.

Más.

Egyedi azonosítót kellene adnom egy kis széria áramkörnek. Konkrétan egy serial number kellene. Filozom rajta, hogyan tudnám ezt megoldani. Átlag gyakorlatban felragasztanak egy matricát, és annyi, de nekem ezt a számot szoftveresen is látnom kell. Nyákon szemeket forrasztgatni nem éppen gyakorlatias (kvázi dip sor). Flashbe is írhatnám programból, de ahhoz minden firmware felírás előtt kell nekem egy külön fordítás. Csak erre felrakhatnék egy külön kicsi eepromot is, bár az meg külön tok, és az egyesével égetést szintén nem úszom meg. Az áramkörben lenne egy adatkapcsolati vezérlő áramkör. Vagy az enc, vagy egy ftdi chip, még kiderül. Ha az enc, akkor egy másik pic is mellé kerül. Ezektől függetlenül lenne még egy újabb pic egyéb célra. Azon filozom éppen, létezik-e olyan pic, vagy bármi áramkör, amibe a gyártó eleve egyedi serial numbert égetett (aminek 10 éven belül nem várható a megismétlődése), és amit ki is tudok onnét digitálisan olvasni? Ami doksikat hirtelen láttam, nem találtam erre utaló nyomot. Valami tipp jól jönne.

Az ENC helyett én inkább a beépített vezérlős PIC-et szimpatizálom. Az ENC mellett szól, hogy van DIP tokban (is?) így egy DIP tokos PIC-el használva SMD-vel történő vacakolás nélkül is lehet Ethernetet csinálni. Amúgy a beépített vezérlős is lenyeli ugyanazt az áramot, de nekem gond nélkül megy mindenféle hűtőborda nélkül is, csak szokatlan, hogy melegebb, mint általában a PIC-ek szoktak lenni.

Alkatrészköltség terén a chipcad árlistáját javaslom, ott van ethernet trafóval egybeépített csatlakozó is. Amit én készítek, ahhoz a trafót és a csatlakozót ethernet kártyából bontottam, így ezt nem kellett vennem. A PIC, trafó, csatlakozó, ellenállások, kondenzátorok, néhány led kb. 3000Ft-ban benne vannak, ez már elég ahhoz, hogy a hálózaton megjelenjen az áramkör.

Amúgy szó sincs kereskedelmi forgalmazásról, megrendelésre készítem az áramkört. Esetleg ha valaki más is jelentkezik, akkor annak is készítek, de egyelőre csak egy példányról van szó.

Végig olvastam azt a 13 oldalnyi cókmókot, köszi.

Ahogy a végé olvastam, te már össze is raktál ilyet, és éppen kereskedelmi forgalmazáson filozol? Akkor kb ebben is tudsz nekem tippet adni. Alkatrész költséget akarok durván felbecsülni. Nyuszit nem lövök vele. Szóval az enc, egy normális pic a stack kódnak, egy másik gyenge kis pic egyéb célra (sima digitális állapotgépnek), a trafós csatlakozó, meg a szükséges alkatrész sallang mellé. Ja igen, hűtőborda is kelleni fog az enc-re, mert durva az az avg 180 mA. A többi költséget (nyák, tápegység, munkaköltség stb) most hagyjuk ki. Durván mennyibe jön ki a vége?

Nézz szét ebben a témában. Én is hasonlóval foglalkozom épp, bár én webszerverként üzemeltetem. De vannak ott, akik csak udp-vel használták.

Azon filozok, hogy pic-es (hmm, avr?) áramkörrel kellene udp csomagokat kezelnem (küldeni is, fogadni is). Nem feltétlen túl nagyokat (64 byteot se kell átlépnem), de akkor is udp csomagokat. Mac address regisztrálás meg mittudomén, amit nem lehet megúszni, az ugye kell mellé.

Üvöltsetek rám plz, ha nagyon nagy kulimászba csapnék kezdő létemre, és akkor felejtem is el az egészet helyből. Vagy adjatok egy tippet, merre érdemes szétnézni olcsó cumóért, amire valami használható támogatást is találok. Ha vannak valahol félig-meddig kitaposott úton haladó projectek is a témakörben, mégjobb.

Köszi.

És az így kapott eredményt megszorzod az adatlapban "Thermal Resistance Junction-Air" (RθJA) értékével. Egy TO220 - as toknál ez az érték 65°C/W, tehát ha 1W az eldiszipálandó teljesítmény, a tok 65°C - al fog melegedni. Ha max. 125°C a működési hőmérséklete az adott eszköznek, úgy 125 - 65 = 60°C lehet a környezeti hőmérséklet, amiben használhatod. Ha nagyobb teljesítményt kell eldiszipálni, akkor hűtőbordára van szükség. A hűtőbordák adatlapjában ugyancsak megtalálod a fent említett számot RθJA (°C/W). Pl. ha a hűtőbordának RθJA=18°C/W és a maximális környezeti hőmérséklet marad 60°C akkor az eldisszipálható max. teljesítmény:

60°C + X * RθJA = 125°C

esetünkben X = 3.6W.

Remélem nem untattam senkit.

atta

Ha túlmelegszik, akkor a hűtőbordát kell növelni, vagy a bemenőoldali tápfeszültségnek kisebbet választani (pl. kisebb szekunder feszültségű transzformátort használni), amennyiben így még biztosítva van a szabályzó bemenetén szükséges minimális feszültség.

A várható melegedés az egy elég érdekes dolog. Számszerűleg ki tudod számolni, hogy mekkora lesz a disszipáció teljesítménye a szabályzón, de a valóságban az alkatrész melegedését nem lehet ebből egyértelműen megmondani. Sok múlik azon, hogy mennyire mozog a levegő körülötte, már egy apró légmozgás is jelentősen javítja a hűtését. De a számítás úgy történik, hogy megméred a céláramkör által felvett áramot és a szabályzó bemenete és kimenete közötti feszültséget, és összeszorzod.

Potyo!

Ha megmérem a tápegységból kijövő egyenáramot, és a céláramkör által felvett áramerősséget, ebből ki lehet számolni a várható melegedést.

Ha túlmelegszik, akkor csak a hütőbordát kell növelni?

Üdv
Ray

Közben megtaláltam, hogy TMR0-n elosztó használatával a periódusidőnek min. 20ns kell lennie. Ez ezeke szerint max. 50MHz-et jelent.

Tudja vki hol lehet megnézni, hogy a 18F-es sorozatban mekkora az a max. frekvencia, amivel a belső számlálókat (pl. TMR0-t előosztóval, ill. e nélkül) meg lehet külső órajelről hajtani? Sajna az adatlapban nem találom.

Érdemes legalább nagyjából kiszámolni, hogy mennyit fog az adott áramkör felvenni, és így mekkora melegedésre lehet számítani a stabilizátornál. Én hűtőborda helyett kapcsolóüzemű stabilizátorban gondolkodom mostanában a kisebb veszteség miatt. Ha a kezed kiállja, akkor bőven jó, akkor 60 fok alatt van. Gyártója válogatja, de jellemzően 125 fokot adnak meg maximális üzemi hőmérsékletnek a kristályra nézve (persze a kristály most is melegebb benne, de azért nincs túl nagy eltérés).

Ugye meg sem próbáltál rákeresni?

Mi az a PIC?

Potyo és többiek (okulásul)

A hibát a táp egyenirányító csipjének melegedése okozta (7805-ös).
A kis pihentetés alatt úgy látszik annyit hűlt, hogy egy rövid ideig nem okozott problémát.

Majd leégette a kezem, amikor méricskélés közben hozzá értem.
Hűtőbordát rászereltem, azóta kifogástalanul működik.
Kézzel megfogva így is elég forrónak tűnik, de ez már nem zavarja a hangchipet.

Üdv
Ray

Potyo egy kis szakmai segítséget kérnék.

Most kezdem a pincébe telepíteni a lift vezérlő egységet. A program a próba padon kielégítően működik, de a valós körülmények között gond van a ketyerével.

Ha sokat próbálgatom a hang-chip (ISD2560) el kezd torz hangokat kiadni, lassúl és alíg lehet érteni. Néha még a PIC lábra (RB5) jövő jelet sem dolgozza fel a program
.
Ha lekapcsolom az egész tápot, várok egy kicsit (3-5 mp), visszakapcsolva érces hangon mondja a szöveget.

Tanácsodra (kb 1-2 hónapja) a bejövő jelet 1K-n keresztül egy jelző LED-re is rávezetem, ez után 4K7 jön és a láb, a PIC lábat egy 100uF-os kondival is földelem. Ez a kiépítés remekül működött, amikor csak a bejövő jeleket vizsgáltam.

Lehet, hogy már sok egyéb cucc is van az áramkörben és már érzékenyebb valamire.

Ez a "pihenés" utáni megjavulás mögött én valami kondis jelenséget sejtek. Valamelyik kondi szépen kisűl, ha egy kicsit békén hagyom, aztán megint működik, amíg ismét nem töltődik fel annyira, hogy zavart okozzon.



Üdv
Ray

Sikerült!
Legalábbis egy nemtudom honnét bontott 24C16-os írása és olvasása.
Minden nem használt lábat GND-re kell kötni, de lehet hogy a 7-es lábat +UT-re Így:
http://www.scienceprog.com/wp-content/u ... age002.jpg
Van amikor az "ENABLE PAGE-WRITE" mellől ki kell venni a pipát.
Talán másnak is hasznos.

Sziasztok!
Ugyan a kérdésem nem PIC, de talán tudtok nekem segíteni. (bocsi az OFFért)
Van egy grundig CUC6360 as TVm. Teljesen megbolondult, össze-vissza hol elnémul, hol meg A/V-ra kapcsol, a távirányítót sem kezeli már. Gondoltam talán az EPROM újraprogramozása segítene rajta (24C04).
Én a watt féle lpt-s égető egy korai válltozatát használom, tökéletesen működik. Az IC-prog támogtja ezt az epromot, szóval elvileg lehet vele programozni.
http://www.datasheetcatalog.org/datashe ... 442_DS.pdf

Próbálkozott már valaki ezzel?
Az evidens, hogy az SCL és az SDA, meg a tápot hová kötöm, de a többi lábat milyen szintre? (PRE, E1, E2, MODE). Ugyan az adatlapban benne van, de nem teljesen tiszta.
Előre is köszi!