Fogalmam sincs, de mivel a termosztát 86 fokos gondolom a víz is akörül van. Olasz a lelkem, vagyis a hideget nem szereti. Attól nem félek hogy forralná, ezeknek olyan hűtőrendszerük van hogy 35 fokban lámpánál araszolva sem kapcsol be a venti soha (pedig műxik).

Azért kérdeztem mert két hete úgy járok hogy nyitva hagytam és nem ment feljebb a vízhőfok. 2 fokot már pontosan le tudok olvasni a műszerről, de ez semmit sem ment feljebb, cserébe viszont nem folyik

A zárt rendszerű hűtőben, mivel a nyomás magasabb lehet, a hűtővíz forráspontját is feljebb lehet tornászni. Ez jót tesz a motornak, növeli a hatásfokot, csökkenti a kopásokat -- a hátrányát viszont le is írtad. Ha nyitottá tennéd, lehet, hogy egyhamar elforralná az összes vizet - hány fokos volt kb. üzemmelegen a víz?

Gépjárművek hűtőrendszerét tekintve 2 megoldást alkalmaznak. Vagy nyitott a rendszer vagy zárt, utóbbi esetben üzem közben nyomás alatt van.
MIÉRT JÓ EZ?
Ha csak azért hogy a tizenéves autómban a nyomás miatt valahol mindig megtalálja a kifele vezető utat a lé, akkor .
Ártok vele ha nyitottá teszem?

Amit 20baros 12V-os kerékpumpálónak hirdetnek az kb. 8bart képes létrehozni.

Sziasztok!
Kicsit eltérnék az elektronikától, ha már úgy is offtopic. Szükségem lenne az autómba egy tartályos kompresszorra. Eddig a tartályt sikerült csak beszereznem. Ez egy 6-8 kilós régi kiürült porral oltó tartály. Szükségem lenne 8 bár nyomásra. Az lenne a kérdésem, hogy milyen 12V-os kompresszort vegyek, ami képes lenne a tartályt ekkora nyomásra feltölteni? A kis tescós gagyik biztos nem lennének képesek erre.
Esetleg az is jó lenne, ha benzinkúton a kerékfújó részen tudnám töltögetni, de tudtommal azok sem képesek ekkora nyomásra.

Köszi a tippet SPafi az induktivitás nélküli megoldásról!
Gondolkodtam elég sok megoldáson, pl. belehetne küldeni az erősített jelet egy f/u átalakítóba, és utána az analóg jelet komparáttorral ki lehetne értékelni, de a fokozatok kiszámítása, és beállítása valószínüleg rengeteg ideig eltartana.
Ezért, szeretném ha kifejtenéd ennek rezgőkör kapcsolásának lényegét!

Szívesen! Egyébként rezgőkört lehet induktivitás nélkül is csinálni, két kondenzátorból, OPA-val, meg két ellenállással.

Igen , bocs SPafi tényleg nemírtam, most már értem!
Ha először erősítek és utána szűrök akkor elválasztom a mikrofon induktivitását a szűrőétől és akkor nem okoznak egymásnak gondot.
Köszi, most sokat segítettél, most már megpróbálom összehozni,
legalább rajz szinten aztán majd meglátjuk!

Jose7!

Ezek szerint dinamikus mikrofont használsz? Jó lenne ha nem harapófogóval kellene kihúzni belőled!

Egyébként pedig ismétlem: először erősíteni, aztán szűrni, aztán megint erősíteni! Így fel sem merül a mikrofon induktivitásának problémája. (Egyébként sem okozna gondot, de hagyjuk...)

Köszi miden hozzászólást!
Akkor az erősítés megoldható egyszerűen OPÁ-val.
Van azomban azthiszem egy másik probléma az hogy a mikrofonnak van saját induktivitása is amit nemtudom hogy mennyi, akkor ha egy rezgőkört kapcsolok utána az már két rezgőkörnek számít és a két rezgőkör külömböző frevencián rezeg, és ekkor nemfog atengedni semmi jelet az erősítőbe !
Ezért talán jobb lenne rc- szűrővel az alacsonyabb frekvenciákat kiszűrni,
mert a zavarójejek főleg alacsonyabb frekvencián jönnek.

Pajti!

Zöldségeket beszélsz, de olyan mennyiségben, hogy talicskával sem tudnám kitolni a kertbe komposztnak, úgyhogy sajnos itt fog maradni. Csak annyit mondok, hogy egy 1 uV-os, 10 kHz-es szinusz jelet is felismerhetően ki lehet erősíteni OPA-val, akár 100 kOhm forrásimpedancia mellett is, ha csak a termikus zaj (U=sqrt(R*4*B*k*T), ahol k a boltzmann állandó, B a sávszélesség, T a hőmérséklet), és az erősítő zaja van mellette jelen zavaró tényezőként. 50 Hz? Ugyan már! Köze sincs az erősítendő jel sávjához, röhögve kiszűrhető!

Jose7!

300 uV az bőségesen elegendő, semmiféle gondot nem okoz az erősítése, de azért nem ártana tudni, hogy milyen a mikrofonod.

Tudja valaki hogyan zajlik az, amikor egy új terméknek kell minősítéseket szerezni ? Ilyesmi mint érintésvédelem, rádiófrekvenciás zaj, ipari veszélyes anyag tartalom, meg ami előfordulhat.

Egy kis teljesítményű elektronikus eszköz, és amúgy nevetséges az egész, mert ránézésre sem lehet gond, de hát a papír...

Találtam pár oldalt, ahol elvileg foglalkoznak vele, de csütörtök óta nem reagáltak az e-mail-re.

Kezdésnek csak annyit akartam megtudni, jellegében mibe kerülnek ezek a vizsgálatok? Úgy nagy átlag? Lehet ilyet általánosságban mondani?

Ez a mérés úgy jött ki, hogy a mikrofonba a hangforrás jele nem közelről érkezett, hanem kb 4 méterről és nemvolt erősebb a normál beszéd hangerejénél! Ha 1méterről mérem akkor 3mv ot is eléri, de most az lenne a megoldás lényege, hogy a hangforrást távolabbról is érzékelje!
Persze lehtséges hogy más mikrofonra, lesz szükség !
A mikrofon egyenáramú ellenállása 1,5k , most csak ezt tudtam megpróbálni.Találtam a neten egy műveletierősítős megoldást, ennek az erősítését könnyű változtatni, de azért rendesen át kell szabni. Ha van jó ötletetek nyugottan elmondhatjátok!

Havernak voltak anno ilyesmi cuccai, analóg telefonközpontok cuccait szerezte meg valahonnét selejtezésnél. Már nem tudom elérni, jó régóta nem. De amúgy próbáld ki, hogy fogsz egy 60W-os mélnyomót, ráforrasztasz a bemenetére egy ledet, és megpöccinted a membránt. Világlik? Nem kell ahhoz elefántnak lenni.

Amatőr miki lehet nem kondi miki volt, de azt sem hiszem, hogy szén. Anno barkácsboltban valami EL-akármit 80huf-ból lehetett venni. Cirka 1200ohmos ellenállása (egyenáramú ellenállása) volt alapból, azon ingadozott +/- 60ohmot. Másfél voltos elemről sorba kötni 1K2-vel, 10u-val rádobni egy egytranzisztoros erősítőre (szintén a másfél voltos elemről ment), 100ohmos tapsifülesben egész tűrhetően szólt. Nem kellett oda fet. BC182 jobban tolta mint a BF245. Kipróbáltam. Aztán azt a köbcentis kis vacakot ráforrasztani 20 méternyi dupla eres 0.2mm-es trafó huzalra (edit: most hogy filoztam rajta, szerintem 0.05-ös volt az a huzal, nyúlott, ha az ember tépni akarta xd), és lakótelep 11-dik emeletéről lóbálni lefelé a szélben másik nyitott ablakon befelé. Simán légynek nézhette bárki. Ezzel szórakoztam kiskoromban. Időnként egész vicces családi műsort lehetett hallgatni. Jobb volt, mint a Szomszédok sorozat a tévében

Szénmikim is volt, régi telefonokból mint a nyü annyit kitermeltem, de azok mind 11K ellenállás körül voltak, és nem termeltek feszt. Az a másik miki feszültséget is termelt, ha előfesz nélkül használtam, csak akkor hangerőt kellett bele nyomni, 3 tranzisztoros darlington kellett mellé erősítésnek, 4 elemes telepről hajtani, és nagyon torzított.

Ha valami tényleg 0.3-0.5mV-ot ad ki, és ez lenne az üzemszerű működése, akkor vagy nagyon kicsike impedanciásnak kell lennie, vagy amúgy is felejtős, mert az az energia szint erősítésnél bele fog fulladni a zajba. A magnófej jelet is csak azért lehetett felerősíteni, mert volt max 32ohmos ellenállása. Emlékszik még rá valaki? Technik is mindig ugyan az volt: földelt bázisú kapcsolás impedancia váltónak. Ha ehelyett egyből benyomod OPA-ba, belefullad az a jel a brumm-ba. Akármi 50Hz a levegőből egy huzaldarabkán simán elnyomja. A legtöbb mikrofon is olyan volt, hogy eleve 3 szál dróttal felküldtek a fogóba feszt egy kéttranzisztoros kapcsolásnak, és a 3. szál dróton az erősített jelet vitték már csak el kábellel. Az volt a fontos, hogy szigetelt testen belül a forráshoz a lehető legközelebb azonnal erősítőbe kerüljön.

Naaa! Mi lenne, ha előbb gondolkoznál, kérdeznél? Egyébként meg honnét veszel te 4 ohmos mikrofont? Meg hány mm-ről sutyorog az az elefánt abba a mikrofonba?



Nem ellenállást, hanem kapacitást változtat a kondimiki, aztán ha ráakasztanak egy egyenfeszt egy böszme nagy ellenálláson keresztül, akkor lesz belőle feszültség, de azt még erősíteni kell egy FET-tel. Persze ilyet nem fog használni (mert mocskosul drága), hanem max. elektret mikit. Hadd ne fejtsem ki annak is a működését, inkább nézz utána egyedül!

Ami ellenállást változtat, azt szénmikrofonnak hívják.



Azt sem tudod még, hogy mekkora a mikrofon impedanciája! Nem korai még kapcsolást javasolni? Pláne ilyen relatív szűk felhasználási területűt.

Ha tényleg van párszáz uV, akkor azt simán fel lehet dolgozni szinte akármilyen OPA-val. (Persze azért az impedanciát így sem árt ismerni.)

Viszont célszerű először erősíteni egy kicsit, aztán szűrni, aztán megint erősíteni, esetleg még egy dinamikakompreszor is szükséges lehet, stb...

Abban a 0.3-0.5 mV-ban egész biztos vagy? Nagyon soványkának tűnik az nekem. Még egy 4ohmos miki is vagy 2-3 mV-ot ad ki sutyorgásra is. 3-500uV az majdhogynem egy magnófej jelszintje! Egyáltalán hogyan mértél meg ilyesmit?

Néhány mikrofon fajta nem feszültséget ad, hanem ellenállást változtat. Azok a "kondenzátor mikrofonok". Elő kell feszíteni őket ellenállással pld 2-300 uA-es áramra (lehet többre is, 2-3mA-re is, de 0.5mA is simán elég), és mindjárt jobb lesz az a jelszint.

Kezdésnek egy földelt bázisú egytranyós alapkapcsolás kellene, ha semmi tévedés nem volt a dologban, és tényleg olyan kicsi a jelszint. Aztán gó bele OPA-ba.

Köszi!
A mikrofon 0,3-0,5mv nagyságú jelet adott vagyis legalább 100000-szeres
fesz. erősítésre lenne szükség,hogy a pic-el analóg jelként lehessen kezelni, digitális esetben meg még nagyobbra.
Tehát a felépítés úgy nézne ki, hogy mikrofon, rezgőkör, hangfrekiserősítő, feltöltő dióda, egy kondi lesütöellenállással,és stabil ic,
vagy Zdiódás megoldás.
Na igen !Kezd összeállni a kép!

Éppen filozok rajta, egy soros rezgőkört ígyis-úgyis rá kellene dobni a sávszűrés miatt. Pár OPA kapuval meg lehet oldani, hogy ttl-értelmezhető jeled legyen a bemeneti frekiből.

Küldd a mikrofon jelet az első OPA-ba, visszacsatoló ágban a rezgőkörrel. Jó nagy erősítés a lényeg, akár torzíthat is. Attól függően, +/- vagy +/GND tápod van-e, ilyen alapkapcsolásokat találni fogsz interneten is rakásnyit. Az erősítő kimenetét diódán keresztül egy földre kötött párhuzamos RC tagra nyomni. Ha az erősítő kimenet felpottyan tápra, a diódán keresztül tölteni kezdi az RC tagot, ami alkalmasint nem két pillanat alatt fog kisülni. Egy ideig megőrzi a szintet, pláne hogy rendszeresen utánpótlást kap. Az RC tagra rá lehet kötni egy OPA-s szintkomparátort mondjuk 1/3 tápfeszhez kalibrálva. A kimenete ellenállás osztón keresztül (esetleg ellenállás + zéner) mehet a pic-re. Gondolom az OPA-nak +12V tápot adsz, az egy kicsit sok lenne a picnek.

Köszi a hozzászolásokat!
Egy biztos, a jel végső feldolgozását egy egy pic16f84-esre szeretném bízni,
mert már egy ideje a fiókban heverészik, és ideje az "Öreget" egy kicsit megdolgoztatni!
Már a mikrofont is megtaláltam, és most próbálom majd megmérni hogy mekkora jelet produkál.

Jose7!

Azt kell először meghatároznod, legalább hozzávetőlegesen, hogy
- milyen jelszinten jön a hasznos jel
- milyen zavaró jelek lehetnek mellette
- mekkora a frekvenciabeli pontosság
- mekkora késleltetés engedhető meg a jel érzékelésében
- mekkora megbízhatósággal kell észrevenni, más jelektől megkülönböztetni.

Ha ez megvan, akkor lehet az iszonyú primitívtől az ultraprecízig terjedő megoldások közül választani.

Kotorászok, köszi a tippet.

Biztos vannak fázis érzékelő ic-k is, amiket rá lehet hangolni ilyesmire, csak drágák. Van soros rezgőkör is, ha az analógiát jobb szereted, aztán freki pontosság egy másik kérdés (rezgőkör jóság). Vagy lehet freki érzékelésre is programozni pld egy 8 lábas picet, csak az meg macerás. Válassz kedvedre.

Akkor ez a hármas a keresőben talán segíthet (méretezés iec elektrotechnika - google kereső)

Egy elektronikus megoldásban szeretnék egyszerü megoldást kérni, ultrahagot kellene átalakítani digitális jellé, a mikrofonon bemegy kb, 14 khz és az átalakítás úgy történne , hogy még a bemeneten a frekvencia jelenvan addig a kimeneten +5v jelenik meg, ha nincs bemenőjel akkor a kimeneten 0v lesz.
Minden ötletet és segítséget szívesenfogadok!

Nos, sajnos nem pont azzal a tematikával foglalkozik, amire keresgélek.

Tematikában jobban érdekelne a méretezési szabvány, amikhez a dobozoknak alkalmazkodniuk kell egy din sínen. Az általános din sínes termék design. Szereléstechnikai megoldások, és itt kimondottan kábel csatlakozó típusok választása, elhelyezési lehetőségeik érdekelnek.

Pajti!
Probáld meg a Moller zsebkönyvet letölteni!
Sok hasznos dolgot találsz benne!

Akad itt egy gépészmérnök? Vagy valakinek haveri körben?

Szereléstechnikának kellene utána néznem. Elvileg van 3 féle szerelési szabvány sínrendszerekhez: EN 60 715 TH35, TH15 és G32 DIN sín. Ezek nemzetközi szabványok. Azt lenne jó tudni róla, hogy Magyarországon melyik mennyire elterjedt, ha lehet ilyet kijelenteni egyáltalán. Esetleg hogy melyiket jellemzően hol használják.

Az IP67-es "hardened" RJ-45-ről hallott már gyakorlatban bárki bármit ? Vagy csak papíron lehet róla olvasni ? Ilyen aljzatot kellene felszerelnem egy eszközbe, de a beszerezése nem éppen egyszerű dolog.

Van olyan elektronikai cég pesten, ami kimondottan az ipari szabványos alkatrészekkel (is) foglalkozik ?

[quote="pajti"]Ipari PLC elektronika, mondjuk Siemens S7 szekrény. Ismerős valaki a terepen ?

A kérdés annyi lenne, hogy a részegységek elektromos "0" pontjai ott egybe vannak-e kötve a fémszekrénnyel (ergo közösítettek), vagy ha nem, érintésvédelmileg közösíthetőek-e? Mit mond erre a szabvány? Nem találtam erről anyagot.[/quote]

Most csak tapasztalatból beszélek , tehát a a "0"- ák hozzá vannak kötve a
szekrényhez, és ezek is közösítve vannak a többi fémrészekkel.A szabvány is ezt írja elő!

Ipari PLC elektronika, mondjuk Siemens S7 szekrény. Ismerős valaki a terepen ?

A kérdés annyi lenne, hogy a részegységek elektromos "0" pontjai ott egybe vannak-e kötve a fémszekrénnyel (ergo közösítettek), vagy ha nem, érintésvédelmileg közösíthetőek-e? Mit mond erre a szabvány? Nem találtam erről anyagot.

Rs485 vs utp ügyben az volt a döntő tényező, hogy utp már ki van huzogatva, van hely bőven a szegmenseken, megvan az ember aki karban tartja, meg figyel rá, rs485 hálózat viszont semmi nincsen. Namost a ketyerék meg elszórva kellenének mindenütt, mint eső után a gomba. Nem egy kupacba kerülnének. Ergo mindenhova egy rs485 átjáró pont is kellene. Nem költség hatékony. Ha rs485 is meglenne mindenütt, meg meglennének rá helyileg az emberek, akkor persze más lenne a felállás, de így dobni kellett az ötletet.

hogy érted, hogy az rs-485 kettes számú???

Na igen. Amúgy ritka praktikus egy ketyere, csakhát ipari környezetben a wifit eleve nem szeretik. Mert nem. Előírás.

edit: egyéb iránt az rs-485 a kettes számú dolog, ami nem pont nekem való jelen esetben, a poe meg a hármas számú. Ez a nap valahogy nem fekszik nekem

-------------------------------------------------------------------------

Jártas valaki a kapcsoló üzemű tápegységek lelki világában ? Valami igazán szívhez szóló anyag után kotorászok.

Bár már túljutottunk azon, hogy nem USB-s rendszer lesz, de az érdekesség kedvéért ezt most találtam:
http://www.gefen.com/kvm/dproduct.jsp?prod_id=4505

WUSB, azaz Wireless USB 2.0 extender + hub, kb 30 méteres hatótávolsággal.
Mondjuk az ára is ott van, kb 80e ft...

Valóban.
Bocs, a tévinformációkért.
Eddig úgy tudtam, hogy 25 méter a max. távolság (bár most nem oszt, nem szoroz a +5 méter)

Stimmel, usb bukta, ezt én már felmértem, kár ragozni. Marad a base10-t és az rs-485.

Nézegetem a poe technológiákat. Ugye a tápegység kérdése.

Rs-485-ről első ránézésre nem találtam poe technológiát. Base10-t-nél biztosan van, de leválasztásra kapcsrajzot még nem találtam.

Idézet a szabványból:

Tehát a késleltetés a korlátozó tényező.




Ezek alapján szerintem 5 HUB lehet egymás után felfűzve, a hatodik a root HUB, a hetedik pedig maga az eszköz. De most ezen kár vitatkozni, az USB nem való erre a feladatra, amire pajti akarja használni

Az USB nem való ipari célra és ekkora távolságokra. Arra van kitalálva, hogy a gép körüli perifériákat egységes felületen tudd csatlakoztatni, tehát inkább felejtsd el.

Az Ethernet is elég olcsó hardveres szempontból, az inkább való lenne erre a célra, és switchekkel (a 100Mbit-es switchek elég olcsók már) szinte bármekkora hálózatot ki lehet alakítani.

Igen, nem véletlen, hogy nem USB-vel csinálják ezeket a dolgokat.

Ipari automatizálásra van már millióegy fajta hálózat.
Pl. RS-4xx, ezek km körüli távolságokra jók. Sávszélességre általában 100 kb/s köröli max., de ezeken a helyeken általában nincs szükség nagy mennyiségű adat továbbítására, hanem tipikusan egy-egy érzékelő adatait kell átküldeni, vagy valamilyen berendezésnek egy-egy utasítást elküldeni.
De van még sok fajta, és biztos vannak már sokkal modernebbek is.

Hát, nálam a 2 mondatod üti egymást...
Ha mindenáron passzív USB-vel szeretnéd megoldani, akkor TÉNYLEG jó minőségű kábelekkel el lehet érni kb 10-15 métert, értsd ez alatt, nem a teszkós toldott sz*rt, hanem csinálni kell egy kábelt 4*1,5+árnyék ezüst vezetékből, és aranyozott csatlakozókkal (ugye ez a jó minőség ), ez viszont nem 800 Ft, mint a kínai USB kábel, tehát nem is olcsóbb, mint az aktív hosszabbítós megoldás, és nem is tud olyan távolságot...

Az ötlet jó, csakhát eleve azért akartam usb felületet használni, hogy olcsó lehessen a végeredmény. Nem melegedett volna, és nem kellett volna külön tápegység minden eszköz mellé. Így viszont hiába nincs tápegység, a szereléshez átalakító kell, és az kerül pénzbe. Amit nyernék a vámon, vesztem a réven

Szóval ezért nem csinálnak ilyesmit usb-vel.

@Sparow2: ipari automatizálásra filozok olyan cuccon, ami olcsó, és praktikus. Amúgy nem lenne egy nagy üzlet, mert itt magyarban az a gáz, hogy senki se akar fizetni a cuccért egy petákot se. Ha össze is jött volna, nem lett volna nagy üzlet, de így még összejönni se fog.

Arra nem USB kellene inkább.
Jó minőségű USB2-es kábellel 5 méter a max. Ezt lehet aktív HUBokkal 25 méterre növelni. (Van is ilyen hosszabbító vezeték, hogy csak egy portos HUB és egy 5 méteres drót összeházasítva, direkt hosszabbítási célból)

Spéci átalakítókkal biztos meg lehet oldani a 100 méteres átvitelt, de talán egyszerűbb akkor az egészet más alapokra helyezni.

Szerk: közben Trabi TM be is linkelt pár lehetőséget.
A második csak USB 1.1-es. Bár ha 100 eszközt fűzöl egy HUBra, azok biztos valami nagyon lassúak (vagy ha nem, de úgyis lassúak lesznek, mert a gyökér HUB sávszélessége oszlik el annyi felé)

Milyen célra kell, azt áruld már el, mert baromi kíváncsi vagyok. Csak érdeklődésből.

Annyi nem tud lenni, csak aktív hosszabbítóval.
Ez pl tud 50 métert: http://www.itmedia.sk/showitem.php?item ... tenderRJ45 , de miután aktív eszköz, így már kapásból nem 4, hanem csak 3 routert tudsz mögé tenni...

Vagy ez 100 méterig: http://www.adapter.hu/webaruhaz/product ... cts_id=226

5 méter, az nagyon kevés nekem. Ha tegyük fel a legjobb minőségű kábelt használom, és csak a legkisebb sebesség kell, mennyi tud lenni maximum az az 5 méter? Tud abból lenni 25? Már úgy értem teljes távolságban nagyon át kellene lépni a 100 métert is.

A szabvány szerinti vezetékkel 5 méter. Ennél jobbal lehetne több is, elvileg. (Hiszen nem a hossz a lényeg, hanem a csatorna paraméterei, gondolom az összeszedett zavar, meg a vezeték kapacitás, vagy hasonlók: ha egy 20 méteres vezeték tejesíti azt, akkor működni fog)
Az biztos, hogy direkt USB2-es és jó minőségű vezeték kell 5 méterhez.

Nem tudom, mert nem vagyok benne ennyire mélyen a témában, de nem hiszem, hogy a vezetéken a jel hosszabb útja miatti késés számítana.
Ha egy USB eszköz küld egy jelsorozatot, akkor arra a válaszidő nagy részét nem a vezetékben a jel terjedése fogja elvinni, hanem amíg a másik oldal értelmezi a jelsorozatot és összeállítja meg visszaküldi a megfelelő válasz jelsorozatot.


Igen, de a gyökér HUB is beleszámít az ötbe, így négy dugható még utána.

Tényleg érdekes lesz, ha elkészül.
Kíváncsi vagyok, hogy mire kell.

Jobb vezetékkel se nagyon, mert az 5 méter a vezetéken a késés miatt lett meghatározva, a hardver adott idejű jelkésleltetésre számít a vezetéken. Persze azért annyira nincs kihegyezve, a dolog, hogy 5,1 méternél már nem működik, de az általában kapható cuccoknak inkább ócska a kábelük, mint jó minőségű, így még az 5m se biztos, hogy menni fog.

Ha jól emlékszem, 5 hub dugható egymás után, nem négy. Érdekes kis karácsonyfa lesz ebből

Egy USB gyökérre 127 eszközt tudsz tenni, tehát ha 150-re nő a számuk, akkor legalább 2 USB gyökeredned kell lenni. Ami általában a mai gépeken megvan, általában 2-3 minimum szokott lenni.


Igen.
De a mai alaplapokon van általában 2-3 gyökér. Van, hogy több is.


Igen, a HUB is eszköznek számít, bele kell számolni a 127-be.


Max. 5 mélységű lehet az egymásba ágyazás (tehát 4 HUB egymásba dugva, és az ötödik már eszköz).
A max. kábelhossz 5 méter lehet (szabvány szerint, jobb vezetékkel értelemszerűen több), így max. 25 méterre tudod elvezetni.

Ha már high speed: a sávszélesség értelemszerűen szétoszlik az eszközök között.


Vannak direkt külső táppal ellátott HUB-ok, Neked az kell ennyi eszköznél már.
Ez stabil tápnak tekinthető (elvileg, gyakorlatilag van, amelyik nem bírja el, ha az összes portján maximális --500 mA-- az áramfelvétel), nem kell semmiféle szűrés.

Van aminek nem kell külön tápegység, de ekkor a gazda gyökér áramából működik (max. 500 mA). Az eszközök áramfogyasztása 100 mA-es lépésekben van megadva, ráadásul a HUB is egy eszköz, és neki is kell áram, így rögtön le is kell számítani 100 mA-t. Ezért ezeken a fajta HUB-okon 4 db 100 mA-es port van. Ezért nem dughatsz bele bármilyen eszközt, csak aminek ez elegendő.


Hát, elméletben igen.
Gyakorlatban nagy szopások lennének vele.

Milyen célra kell ez? Milyen eszközöket szeretnél összekötni?
Mivel az ilyesmi nagyon ritka megoldás, hogy 100-as nagyságrendű eszköz egy USB HUB-on, ezért valószínűleg más módon jobb volna megoldani. (Arra célzok, hogy nem véletlen, hogy ritka)

százas nagyságrendû eszközt még nem használtam.

1. ha új kártyát raksz a gépbe, az új gyökeret jelent. DE! a négyes kártyát többsége gagyi, nem négy új gyökeret jelent, hanem csak kettõt, és az a kettõ van (hubként) szétosztva négyre. Vagy kettes kártyát veszel (azok többsége jó), vagy a négyesbe minõségibbet, de azok drágábbak

2. mivel sokfele akarod szétosztani a jelet, ezért neked mindegyik hubból tápos kell.

3. a gyökértõl (elvileg) bármilyen messze lehet az ucsó eszköz, az eszköz és a hub, illetve a hub és az elõzõ hub távolsága számít.

4. vannak olyan eszközök, amik nem tûrnek meg ugyanolyan eszközt ugyanazon a gyökéren!

5. vannak olyan eszközök, amikbõl eleve nem dugható fel kettõ fel ugyanarra a pc-re.

A rakás alatt azt értem, hogy tényleg jó sok, mondjuk 100 eszközt usb-vel kötnek egy pc-hez. Ezek csak kliens eszközök, nem kell "egyenrangú" kapcsolat, és tényleg nagy adatforgalom sem lesz, egy tescos pc elbírhatja gyökér szinten.

Viszont meglehet, hogy idővel a 100-ból pld 150 lesz, és azt is ugyan ahhoz a pc-hez kell kötni. Találtam neten pci-os usb kártyát. Ugye az egy újabb gyökér lesz nekem ? Sosem használtam még ilyet, és nem szeretem a kellemetlen meglepetéseket.

Elméleti doksi azt írja 127 eszköz, de azt nem írja egyértelműen, a hub eszköznek számít-e.

Nem találtam gyakorlati infót arra sem, milyen messzire huzalozhatok? Mondjuk géptől egy passziv elosztóba menne előbb a kábel, és onnét tovább az aktív hubba. Az aktív hub milyen messze lehet kábeltávolságon a gyökértől ? Amit találtam, az csak elméleti doksi, és magyarázott mindenféle kábel ellenállási _lehetőséget_, de gyakorlati példát valahogy egyet sem írt. Tegyük fel aktív hubokkal toldozgatok kábeleket. Tényleg keresztül nyomhatom 7 aktív hubon a jelet és a világ másik végében az eszközt el tudom érni high speeden ? _Ha_ kell az a high speed, milyen kábel hosszúságom lehet maximum ?

Tápegység. Nem kell a kütyüknek nagy táp, de azért 5V-on a 200 mA-t megennék. Egy aktív hubon 7 ilyen eszköz az még mindig csak 7W, elvileg nem a világ vége, de a gyakorlatban tekinthetek egy ilyen hubot stabil tápegységnek ? Esetleg ha tekercset+kondit odarakok szűrésnek mindegyik eszközbe ? Valahogy ettől félek a legjobban, dehát ki kellene használni, éspedig a működő gyakorlatban. Tud ez működni ?

Ilyesmiken filozom.

igen, pl. én. De kérdés, mit értesz rakás alatt????

Látott már vki olyat gyakorlatban, hogy rakás apró eszközt (printerek, vonalkód leolvasók akármi) usb-vel kötöttek hálózatba egyetlen számítógéphez ?

Szerintem is jobban jarsz a hid + MOC parossal.
En is keresgeltem egy csomot de az "AC in" ugy latszik csak rendes optocsatoloval van, triaccal nincs (mellesleg amit neten nem lehet megtalalni adatlap szinten sem, azt szerintem megvenni se nagyon tudod)...