Heló

Ma nekiálltam folytatni az erősítőt, hogy kiderítsem miért áll be indításnál egyből valamelyik tápra.
Azt tudni kell, hogy a +/-12V-ot és a 14V tápot az IR nek egy rezonáns táp szolgáltatja. A fő tápot (+/-35V egy kis 20W-os trafóról veszem le egyenlőre)

Nos, bármilyen sorrendben kapcsolom be a tápokat előbb a segédfesz majd a főtáp... mindig a negatív kimenetre áll be a cucc, tehát LO-t nyitja.

Miközben kiül tápra lemértem a PWM bemenetet és az magas szinten van, így elvileg a HO-nak kellene nyitnia.

Tápfeszültség: mindenhol megvan a kellő 14V, Vcc, Vb 47uF és 220n val pufferelve közel a lábakhoz.
Vdd is pufferelve lett itt is megvan a táp.

Ezek után mégis bekapcsolásnál beáll a negatív tápra.
A blokkvázlatát nézve belül simán végig kellene menjen a logika (nem úgy mint pl az IR2110, hogy S-R tároló)

Ezek után elvégeztem még1 kísérletet:
Bekötöttem egy kis kapcsolót a GND és a CSD láb közé.
Elviekben így ha bekapcsolom, akkorCSD-t a GND-re köti és az egész IC beáll ShutDown-ba, tiltja a kimeneteket.

Fura mód miután bekötöttem a kapcsolót valahogyan rögtön minden indításnál szépen működik a cucc.
(A két dolog közt nem látok összefüggést értetlenül álok ezelőtt...mindegy.)

De! Ahogyan nyomogatom a gombot sokszor nem hogy kikapcsolná a kimeneteket, hanem valamelyiket (randomra) bekapcsolva hagyja, amikor elengedem megint megy a PWM.
Van amikor szépen letilt, illetve a legrosszabb, van amikor úgy kiül a kimenet valamelyik tápra, hogy a gombot elengedve sem áll vissza PWM-be hanem csak akkor ha lekapcsolok mindent.

Összefoglalva a dolgokat, nem tudom mit szóljak, elképzelhető hogy kifogtam egy ennyire elba...tt példányt?
Abban már biztos vagyok, hogy az IC nem 100%-os.

Csak kérdés hogy eredetileg ilyen szr volt (zenerrel együtt), vagy én tettem vele valamit...

Bevallom SPafi kicsit hanyagul fogalmaztam.

Adatlap szerint 9,5V tápnál az állandó áramfelvétel max 1mA
(IQDD Floating input quiescent current - - 1 mA VDD=9.5 V +VSS)
Én ráraktam a labortápot, szépen emeltem a feszt és mértem a felvett áramot.
Nálam 9,5V környékén 4mA-t vett fel (nyugalmi állapotban)
Amikor kapcsolgat gondolom több.
Ez után emeltem a feszültséget a táppal és semmiféle exponenciális emelkedést nem vettem észre az áramban egészen 12V-ig mentem el.

Ha lenne zener akkor eléggé nagy áramnak kelett volna folynia, de nem folyt.




Tehát ezt úgy értettem hogy 4mA-t eszik ~10V on az egész fokozat.




Meg sem mukkant=> nem volt szinteltolás

11,5V ból osztottam 1k előtéttel (1mA-re méreteztem) Így csak 6-7V ig ment fel a Vdd-n a fesz.
No mindegy, ohm törvénye szerint oszlott meg a feszültség ezen most kár rágódni.

Látom van benned egy kis kétely hogy működik az a zener, de megmértem diódamérővel és 0,9xx-et mutat és megy felfele. Nem utal dióda jelenlétére.

Sehogy, mert nem úgy viselkedik. Mint írtad, 10 V-on beindult, de a ellenállás+zenerrel nem, ebből az következik, hogy a zener túl nagy árammal terhelte az előtétellenállásodat (amit sajnos elfelejtettél elárulni hogy mekkora). 10 V-on 4 mA fogyasztás az tökéletesen rendben van az adatlap szerint. Azt nem értem, hogy miért írtad, hogy 4 mA-t "enne" a zener. Mi az, hogy enne? Most vagy lemérted, és akkor tényleg ennyit eszik, mindenféle feltételes mód nélkül, vagy nem mérted le, és akkor nincs miről beszélni.

És mi az, hogy "meg sem mukkan"? Nem folyik rajta áram? Honnét veszed? Tán csak nem 11,4 V jelent meg rajta?

Hát, ha túlfeszültséget kap akkor túláramot is.
És szerintem azért a rövidzár előnyösebb. Mert megvédi a további túlfesztől az áramkört és valahol csak a vezeték ég el.

Ilyen esetben persze örülök hogy szakadásba ment mert IC-n belül nehezebb cserélni .

Egyébként csodamód, megy ezzel az IC-vel az erősítő úgyhogy örülök neki megmaradt 1300ft-om.


1-2 alkalommal még beragad indításnál valamelyik tápra (még nem mértem melyikre, de mindig ugyanarra), de az OverCurrent funkció elvileg kiküszöböli majd ezt. Egyenlőre nincsen beállítva.

üdv.

Vagy szakadásba,mint egy biszti, a túláramtól.. és ez a jobbik eset.A túlfeszültséget tolerálják úgy,hogy zárlatba kúszik:ez rosszabb,..de mindez csak az elmélet.

Üdv!

Van valakinek tapasztalata IRS20955-el?

Adatlap: http://www.irf.com/product-info/datasheets/data/irs20955pbf.pdf

A következő a probléma, vagy talán nem is az.

Összeraktam ezzel az IC-vel egy erősítőt.
Szépen lépésenként élesztgettem eljutottam odáig, hogy kapott szépen 5V tápot a Vdd (elsőnek azt hittem annyi elég).
Persze nem működött. Mivel az adatlapban is benne van (Floating input Supply) valahol 8,7 és 10,4V közt legyen.

(Van benne egy 10,4V os zener.)

Szépen előtétellenállással az adatlap szerint akarok tápot osztani neki 11,4V-ból a belső zéner segítségével.
Nem megy, a zener meg sem mukkan, olyan mint ha ott sem lenne.
Ennek a fokozatnak az állandó fogyasztása 1mA, nekem érdekes módon 4mA-t enne 10V-on.
No nembaj mondom magamban, megadom neki a 10V ot azt lesz ami lesz. És láss csodát szépen odavarázsolja a jelet az LO-HO-ra.

Kérdésem: hogy lehetséges, hogy a belső zener olyan mintha ott sem lenne.
Tönkre nagyon nem mehetett mert túlfeszt nem kapott max 5V-ot negatív feszt sem kapott.
Hogy lehetséges ilyen?
Zenerek tudtommal rövidzárba mennek.

üdv!

Szóval oda már sok az 52 mT. És a 32 mT? Mennyi lenne szerinted az indukció maximális értéke ebben a magban, ahol még az általad vázolt intermoduláció is elfogadható mértékü?
Igazság szerint minél kisebb torzításra törekszem (visszacsatolás nélkül, 1 kHz-en el tudnám viselni a 0.01%-ot is 8 Ohm terheléssel ), de nem akarok egy malomkereket beletenni magnak. De mondjuk 1-2 ilyen gyürüt össze tudok fogni, ha azon múlik.

Ha az 1 kHz-es torzítást szeretnéd 0,1 % alatt tudni, akkor biztos nem lesz gond, de ha a 19/20 kHz-es különbségi torzításra is kényes vagy, akkor nagyon valószínű, hogy valamit lépned kell.

Nem a telítéstöl tartok, hanem attól, hogy ilyen kis indukciónál is már jelentös lesz a mag nemlinearitása és a hiszterézis, így nagy lesz a torzítás. Szeretnék jóval 0.1% alatt maradni 100-200W felett is.

A telítéstől ne félj!

Az elsö részen túlvagyok, a táp kész, eddig jó, a relés megoldást választottam végül is a trafó bekapcsolásához. Nincs az sem túlbonyolítva, egy LM311-es idözítö van rajta. Meg még 3 db kétszekunderes trafó a többi táp elöállításához.
Az FPGA-val is jól állok, a 48 kHz -> 196,608 MHz túlmintavételezö már müködik szimulátorban, 2048 tap-es 16 fázisú polyphase FIR van benne sorbakötve egy másodfokú 256x-os CIC-cel. A CIC sajnos nem az igazi így (tulajdonképpen egy lineáris interpolátor), de az FPGA 200 MHz-en már nem bírja a 48 bites összeadást.
Na de a kérdés: az LC tag... A Tali Bt. kínálatában vannak porvasmagok:
http://www.tali-transformers.hu/radioam ... oldal.html
A T106-2 és a T157-2 lenne elsösorban jó szerintem, van ezekkel kapcsolatban valakinek tapasztalata? Elsö számításaim szerint 10A csúcsáramnál a T106-2-ben 52 mT lenne az indukció (a mag ur-je 10), egy porvasmagban ekkora értéknél mennyire veszélyes a nemlinearitás? A T157-2 magnál ugyanilyen paraméterekkel 32 mT lenne csak az indukció, viszont duplaannyiba kerül. Érdemes lenne inkább ezzel próbálkozni esetleg?

Egy barátom épített egy ilyen gépet diplomájára, nagyon megtetszett a koncepció, szerintem zseniális lett, egy hasonlót fogok építeni én is, saját ötletekkel kiegészítve. Ha érdekel majd a végeredmény, rakok be róla ezt-azt ide. De még sok idö...

FPGA meg 768kHz. Ez tetszik!

768 kHz-es végfokok lesznek (kétoldalas PWM-mel, azaz 2x384 kHz), egy helyröl vezérelve (azaz minden végfok szinkronban lesz), tápok szerint külön drótozva, tápfeszültség-kompenzációval. Ezek szerint jó lesz így. Kösz!

Önrezgő erősítőnél azt tapasztaltam, hogy ha egy nyákon vannak, és a nyákon van a közös tápsín is, akkor üzembiztosan, tökéletesen megszűntetni az interferenciát csak szinkronizálással lehet, de ha külön vannak vezetékezve a tápra, akkor már tökéletesen csendben tudnak lenni, ha semmi más nincs elszúrva.

Fix frekis erősítőnél vagy azonos órajellel érdemes üzemeltetni a végfokokat, vagy legalább 20 kHz-cel eltérővel.

Kléh Györgytől én egy trafót láttam, 1000 VA-esnek csúfolták, de úgy volt méretezve, mint máshol az 500 VA-es.

Van valakinek tapasztalata olyan többcsatornás D-osztályú erösítövel, ahol a csatornák ugyanarról a tápegységröl járnak? Mire érdemes ilyenkor figyelni?

Biztos megvan erre is megfelelő topic, de ha már itt kérdezed, akkor nekem a KGY teljesen rendben van. Beépítettem belőle már vagy 200+ darabot, sosem volt vele semmi gondom, igaz túlméretezve. Küllemre príma.

Hálózati trafóban mit tudtok ajánlani, kinek melyik gyártó vált be?
Ezeket hívtam eddig:
http://www.toroid.hu/magyar/products.htm#toroid 630VA 15000HUF, 1000VA 23000 HUF
http://toroidvill.lapok.hu/impresszum.html 630VA 14000 HUF, 1000VA 18000HUF
http://www.hmtrafo.hu/ 630VA 16000 HUF, 1000VA 21000 HUF
Lomexben van még 600VA-es 2x30V-os trafó 13000HUF-ért.
Az árak áfa nélkül vannak.
Van egy Kléh György-féle 1000VA-es 2x30V-os trafóm jelenleg, csak megijesztett a primer induktivitás alacsony értéke.

Eszembe jutott még egy...
A triaknak gáz, ha a feszültség teljes félperiódusa alatt kap a gate nyitóáramot? Most arra gondoltam, hogy nem csak impulzust küldök neki, hanem megkapja a nyitó triggert a teljes félperiódusra, bekapcsoláskor pedig folyamatosan növelem a kitöltési tényezöt 0-ról 1-re.

Felesleges szilikonpasztázni, az alatt az 1-2 másodperc alatt, amíg az áramkörben van, nem fog felmelegedni. Én a helyedben inkább a készülékháztól elszigetelve rögzíteném, akár a nyákon, hiszen fázis feszültég lesz rajta. Ok, megadják az átütési szilárdságát, de azért jobb a békesség.
Mondjuk én továbbra is NTC-t használnék, ugyanúgy söntölve relével, ha úgy tetszik.

Lomexes 2x vagy 3x magasságú rack dobozba tervezem szerelni, természetesen az ellenállások fel lesznek csavarozva a dobozra szilikonpasztával. 2 db 100 Ohmos lenne párhuzamosan az igazi. Az nem probléma, ha nagy, csak jó legyen.

Én ilyen ellenállásokból raktam össze a műterhelésemet. Az 50W-ot bírja hosszútávon is, persze normális hűtés mellett. Mondjuk lágyindításnál más igénybevétel éri. A véleményem róla, hogy jó, de nagy. Korábban próbálkoztam párhuzamosan 4db 100ohm 5W-os kockacukorszerű huzalellenállással 600VA toroid, 2x20000u. 10-20 bekapcsolás után megszakadtak. Most 2db 2,5ohmos NTC-t használok sorba kötve, relé nélkül. Ha félsz, hogy bemelegszik és kikapcs-bekapcs után nem véd, akkor azt relézd meg!

Hangszóróvédelem: A D osztályú végfokomnál működne ez a relé+multifuse, mert ott nincs bekapcs-kikapcs koppanás, de az AB osztályúm koppan, arra még ki kell találni valamit.

Oké, ebben az esetben valóban jogos, azt hittem, hogy a relének akkor kell bontania, ha kiült a kimenet valamelyik tápra.
Triak: lényeg, hogy folyamatosan felhúzni a nyitást úgy, hogy a végére a teljes félperiódus alatt nyitva legyen.
Közben gondolkoztam a dolgon, valszeg mégsem az igazi a triak, mert üresjárásban majdnem tisztán induktív, míg terhelés alatt valami elcseszett szögben jár az áram a feszhez képest, így a triak vezérlése túl bonyolult lenne, nem éri meg. Bár nem vagyok kibékülve a mozgó alkatrészekkel, most mégiscsak a relén gondolkozom, a soros ellenállásokkal párhuzamosan kötve.
Egy ilyen ellenállásról/reléröl mi a véleményed, SPafi?
Ellenállás: http://www.soselectronic.hu/?str=371&artnum=67467
Relé: Lomex, 42-02-67, MECH 12V 1x ZÁRÓ 12A/250AC G2RL-1A 12DC (OMR) RoHS 360R 29x12.7x15.7mm
A trafón mértem egy primer induktivitást, szakadt szekunderrel 950 mH, rövidre zárt szekunderrel 500 uH. Nekem a szakadt szekunderes kicsit kevésnek tünik, névlegesen 1 kW-os 2x30V-os toroid trafóról beszélünk. K.Gy. gyártmány.

Geza!

Szerintem félreértetted a relés feladatot. Üzemszerűen nincs kapcsolat a pozitív vagy negatív ág, és a relé között, és nem induktív lökést kell meggátolni, hanem sima ohmos áramot elterelni a reléről, és nem 40 V-os tápon kell 60 V alá korlátozni, hanem 70-80 V tápfesz mellett 28V alá.

Triak: mármint 180-ról 0-ra csökkented, nem? Meg lehet oldani, bár nem egy szép dolog keskeny impulzusokkal tölteni egy elkót, és triaknál a megfelelő vezérlés induktív terhelésen komoly fejtörést tud okozni. Tirisztorokkal könnyebb, de ott is érhetnek meglepetések, és 1-1 impulzus kevés a bekapcsoláshoz, folyamatos gyújtóimpulzus-sorozat kell.

Na, a védelmet a következöképpen képzelem el (csak a pozitív tápra írom le, a negatívra értelemszerüen a fordítottja):
A pozitív táp és a kimenet között sorban van egy relé. A kimeneten van a feszültség-határoló, ami mondjuk 40V táp esetén be van löve 50-60V-ra. A kimeneten van egy soros RZ tag (ellenállás-Zener dióda), a Z anódja földön, az ellenállás a kimeneten. A kimenet és a föld között van a Darlington PNP, emitter a kimeneten, bázis az RZ tag közös pontján, kollektor a földön.
Mikor a relé megszakítja a kört, az induktív lövés feszültségét nem engedi a megadott fesz fölé, az áramot meg addig kell elvezetni, amíg ki nem ürül a tekercs. Normál körülmények között pedig nem is vezet a határoló.
Persze más fix potenciálhoz is lehet clamp-elni, csak figyelni kell, ha pl. a táphoz clamp-elsz, hogy tudjon nyelni is áramot.
A Darlingtont pedig a disszipációhoz kell méretezni.
Pl. injektorok és más hasonló induktív tagok meghajtásánál találkoztam ezzel a megoldással.

A toroid meghajtásához:
Induláskor rászinkronizál a nullátmenetekre, majd valamennyi idö alatt szépen 0-tól 180 fokig fokozatosan felhúzza a nyitási szöget, értelemszerüen mindkét félperiódusban. Azonkívül figyeli, hogy kimarad-e a tápból periódus, és ha igen, lelövi a végfokot, majd kezd egy bekapcsolási folyamatot. Természetesen a bekapcsolási folyamat alatt a végfok tiltva van, csak mikor már stabil minden, akkor engedélyezi.
A hálózati feszt egy pár 10 Mohmos ellenállással direkt bekötöm a mikrokontrollerbe (a nullátmenetek figyeléséhez), a clamp diódák úgysem engedik elszállni a lábat, a triak gate-jéhez pedig egy 100-200 ohmos ellenállással kapcsolódom. Esetleg ha nagyon durva a trafó, mondjuk kW körül, akkor kaszkádolok két triakot.

Géza!



Ez így még csak indián távírókészülék (füstgép)! Mi szakítja meg a tranyón folyó áramot? Zener helyett kondi már jobb lenne, ez Skori kapacitás-sokszorozó ötlete, de nagyon durva terhelésre kell ám méretezni azt a tranyót! Igaz, csak rövid ideig, de egy esetleges kimeneti zárlat esetén akár többezer W is előfordul!



Az ellenállással sorba lehet kötni biztit, és például a régi Remix huzalellenállások brutális túlterhelést kibírnak rövid időre. 4 db 2 W-os simán elindít 2*30000uF 90V-nyi elkót.



Az ördög az "ennek megfelelően"-ben rejlik. Hogyan gondoltad?

kontra:

Szerintem felesleges bonyolítani, relés bőven megteszi.


Eleve nem kell sok száz watt ellenállás, mert az egész 1mp-ig sem tart.
Másrészt semmi sem fog felrobbanni maximum lecsapja a kisautomatát.

Ki milyen megoldást használ toroidtrafóhoz erösítö tápjába lágyindításhoz?
Az elsö, amit számításba vettem, a soros ellenállás párhuzamos relével. Nem tetszik igazán, mert (méretre) rohadt nagy ellenállás kell, sok száz W-tal. Ha meg a relé vagy a vezérlése meghal, robban az egész.
A második az NTC, ezzel meg az a bajom, hogy ha kimarad pár ciklus a hálózati feszböl, vagy gyorsan visszakapcsolják kikapcsolás után a gépet, a még meleg NTC már nem fog védeni semmit, ugyanúgy leveri a toroid a biztosítékot.
Marad tehát a triak... Pl. egy BT137-800E.
Mikrokontrolleres vezérlést gondoltam hozzá, figyeli a nullátmeneteket, és ennek megfelelöen hajtja a toroidot, és informálja a végfokmeghajtó logikát. Kicsit igényesebben, odafigyelve kell a nyákot meg a triak hütését megoldani, mert mégiscsak galvanikus kapcsolatban van a hálózattal, de még mindig ez a legszimpibb megoldás. Legfeljebb 2 csillámot rakok a triak alá.
Várom a pro és kontrákat!

Egy tranyó, egy ellenállás és egy zener. Még borda sem kell a tranyó alá, nem sokáig és nem is túl sürün vezet, SMD-böl is összerakható. Szerintem ez nem túl bonyolult, és ennyit megér, hogy ne kelljen biztosítékokat cserélgetni.
Bár a multifuse jó ötlet.

A drága üléshuzat-védő huzatot védő fólia védelmében, kérjük, hogy ne használják az ülést!

Nem egy túl jó dolog, ha a védelmi áramkört védő kapcsolás összemérhető az eredeti készülékkel!

Egy bika PNP (ha a referenciához képest negatív tüskére rakod, akkor NPN) tranzisztor, ami elviszi az áramot a relében kialakuló ív helyett. A bázisán keresztül meg van fogva a feszültsége egy Zenerrel, hogy a tranyó csak addig eressze el a feszt.

Majdnem ugyanez jutott nekem is eszembe, csak Multifuse biztivel.

Köszi az ötleteket!

Geza16V,
Szerintem az antiparalel diódák nem védenek ilyesmitől, sem a szupresszor dióda, hisz nem túlfeszültségtől kell védeni a relét. Az áteresztőtranyós clamp meg nem tudom mit jelent.

Skori,
A c sokszorozórol csak sejtem, hogy mi lehet, de plusz még egy diódahíd... millió alkatrész...

Most az jutott az eszembe, hogy a relé érintkezővel párhuzamosan beteszek egy 1-2A-es üveg biztosítékot, lomhát esetleg. Ha a végfok kimenet kiül tápra, bont a relé, de csak a biztosíték olvadása után szakad meg az áramkör, amikor már a relé érintkezők távol vannak egymástól.

És ha kondenzátor + fet lenne (régi nevén c sokszorozó, csak akkor még nem volt fet hozzá) + mindezt graetz-be rakva, hogy polaritásfüggetlen legyen? Ez szerintem hatásosan megvédené a relé érintkezőjét. Gondolom nem kell lerajzolnom.

És mit szólsz az antiparallel diódához? Esetleg egy TransOrb? Lomexben kapni.
Vagy egy áteresztötranyós clamp?

Szimulátoroztam kicsit és kb 1000u kondi kell hozzá hogy 1-2ms-ot késleltessen, úgy hogy ne menjen a feszültség 28V fölé.
Nem jó megoldás, marad az önfeláldozó triak?
Triakkal még nem dolgom, van erre megosztható rajza valakinek ?

Normál megszakításnál tényleg nem önmagában a 20 A-rel van a gond, de ha egy RC taggal szeretnénk megakadályozni az ívhúzást, akkor annak el kell tudnia terelni a 20 A-t annyi időre, amíg rendesen meg nem szakad a kontaktus (vagyis viszonylag nagy kondi kell), és akkora feszültségesés mellett, ami még nem képes önfenntartó ívet létrehozni (ami elvileg max. 28 V), vagyis kb. 1 ohmnál nem lehet nagyobb az ellenállás. Én is n*100 uF-ot próbálnék.


BTW.: ma egy 150 V 2 kW-os tápot terhelgettem, egy 3 mm-es réz huzallal zárogatva az áramkört, de az a hülye ív nem megtalálta az utat a két 20 mm-re lévő műterhelés között?

Nem annyira a 20 A-rel van gond, hanem azzal, hogy a relé nem tud csak 28 V DC-ig megszakítani. Vagyis, ha nagyobb a feszültség mondjuk zárlatban, akkor nem tudja megszakítani a kialakuló ívet. Relét nem is találsz olyat, ami erre a célra jó lenne. A nagyobb feszültséghez már ívoltó kamra kellene, de azt nem relének hívják és nem is annyiba kerül. Esetleg két-három érintkezőt használj sorbakötve, ha nem ég össze az első pillanatban, akkor széttördeli az ívet, aztán hátha tényleg megszakítja az áramot. Azért ez nem egy megnyugtató megoldás...

Mégiscsak 20A-t szakítasz meg, tehát az ellenállás nem korlátozhatja nagyságrendileg az áramot.
Én néhány Ohmot tennék.
Kondinál minél kisebbet teszel annál kevesebb értelme lenne az egésznek.
100uF nagyságrendet használnék.

Pl 2 szembefordított elkó, hogy unipoláris legyen.

Szándékozom relés DC védelemmel kiegészíteni az erősítőt és belefutottam az ívoltás témába. Ugyanis még korábban eldurrantottam egy erősítőt terheléspróba közben. Tápja +/-70V, 4ohmos műterhelés és az Omron G8P 1A4P DC védelmi relé összeégett. Adatlapján rajta is van, hogy 20A-t csak 28Vdc-ig tud megszakítani.
Találtam ezt a jegyzetet, ebben szó van róla. Tegyek az érintkezőre párhuzamosan egy RC tagot.
Mégis milyen értékű kondi/ellenállás legyen?

A fóliakondi jól hangzik, Lomexben néztem, az FKP2 és az FKS2 sorozat lesz nekem jó, ilyent fogok rátenni akkor.
Jelenleg a hidam tápja csak a hidat táplálja, más nem lóg rajta, így nem akkora probléma, hogy kicsit tüskés, a hangminöség miatt érdekel, hogy befolyásol-e valamit. De fogok rajta még javítani, meg akarom oldani, hogy ugyanaz az FPGA hajtsa a DC/DC tápot is, a végfok kapcsolási frekvenciájának valami egész számú hányadával, mert kaptam egy olyan fülest, hogy így lehet csökkenteni valamit a jel-zaj viszonyon (és talán az intermodulációs torzításon is).
Kösz a tippeket!

Geza16V!

Minimum 1 uF fólia kondit szoktam használni, de ha az elkók távol vannak, akkor 5 uF-ot.



Az attól függ...



Gondolom, a kérdés arra vonatkozik, hogy a végfokpanelre mekkora elkó jut a teljes kapacitásból. Nincs ilyen megkötés. Lehet 0, lehet a teljes puffermennyiség is itt. Áramkörileg jó, ha az elkó itt van, de mechanikai/ár szempontból egyedileg kell dönteni.

Egyébként meg ekkora elkót javaslok:
http://users.hszk.bme.hu/~sp215/elektro ... lation.xls

Ti mivel oldjátok meg a híd nagyobb frekvenciás hidegítését?
nekem most egy 100 nF és egy 40 ohm - 100 nF soros snubber van rajta párhuzamosan, de a kapcsolásoknál így is van egy kis pukli rajta, igaz nem, hosszan, 500 ns - 1 us alatt le is cseng. Kérdés, hogy ez baj-e.
Elkónak mekkorát szoktatok rátenni? Próbálkoztam 100 uF-fal elsö körben, de valamiért leveri az áramvédelmemet, amit még kicsit meg kell vizsgálnom, úgyhogy nekem egyelöre nincs rajta elkó.

fdh.hu, tme.hu
De ha Angyalföld útba esik, akkor én is tudok adni.

Igen, köszi... IRFB4227-et hol találok? Olvastam, hogy rendelgettetek egész sokat, de honnan? Maradt még? Nem találok pedig most 4 boltot néztem. Esetleg tud valaki vagy 10db-ot?

Tehát meghajtottam a kimenetét egy 600W/2ohmos AB osztályú végfokkal, mint mérő erősítővel. A kettőt összeföldeltem és a két melegpont közé tettem egy 4 ohmos műterhelést.

Mértem a kimenő feszt. a mérőerősítőn szkóppal és a rövidre zárt bemenetű pwm végfokon is.
30Vp-ig tekertem ki, tehát kb 7,5A-t pumpáltam bele.

100Hz: 60mVp, 8mohm;
500Hz: 106mVp, 14mohm;

100Hz-en 4ohmra vonatkoztatva 500-as damping faktor. Elégedett vagyok, örülés van.
Már csak azt kell kipróbálni milyen a hangja.

Én nem Hestore-ozok.

Az IRFB42N20D az IRFP460-nál sokkal jobb (nem csoda!), de még mindig nem ide való.

Nagyonsokadszorra is leírom: IRFB4227.

OK. Úgy is kell táp is...

Akkor a következő kérdésem: Hestore-ból melyik tranyót érdemes rendelni ami a legoptimálisabb erre a Class-D célra IR2110-hoz?

pl: IRFB42N20D jó?

Építs belőle tápot, hiszen arra való!
Lehet gyors kapcsolásra bírni, de nem éri meg a fáradságot.


Prolude!

Előtted nincsenek titkok! És gyors vagy!

Hali!

Hogyan lehet a tápra ülő tüskéket kiszűrni? Amíg az átkozott végfeteket nem kapcsolom be szép a jel, de amint áramot adok neki, rögtön az egész erősítőn megjelennek a tüskék és a lengések.

Mit kezdjek a sok IRFP460-al?
Nem lehet valahogy normális kapcsolásra bírni valami körítéssel?
Nem jó ha csak itt állnak...